Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)
1970-11-08 / 262. szám
2. OLDAL - HARGITA A párt- és állaravezetőség jelenlétében tegnap megemlékeztek Doftana összeomlásának 30. évfordulójáról (Folytatás az 1. oldalról) szagos Nőtanács, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Diákegyesületek Szövetségének Végrehajtó Bizottsága, az RKP Prahova megyei bizottsága és a megyei néptanács, az RKP Cimpina városi bizottsága és a városi néptanács, valamint Prahova megyei nagyvállalatok és intézmények részéről. A pionírok virágcsokrokat hoznak. A legfiatalabb nemzedék képviselői, akik csak könyvekből és a múzeum kiállítási tárgyaiból tudják, hogy Doftana milyen kegyetlen elnyomást és terrort jelentett egykor, a munkáshősök emléke előtt tisztelegve — az ünnepség többezer részvevőjével együtt - kifejezik határtalan szeretetüket kommunista pártunk iránt, amely megteremtette népünk mai új és szabad életét, határtalan szeretetüket azoknak az eszményeknek a beteljesülése iránt, amelyek nevében annyi forradalmi harcos küzdött és áldozta életét. A jelenlévők egy percnyi csenddel adóznak a munkásosztály hősei emlékének, azok emlékének, akiknek áldozathozatala mindörökre elevenen él a román nép tudatában. A felemelő ünnepségen jelen van a munkásmozgalom sok veteránja mellett a Román Kommunista Párt politikájának számos fiatal harcosa. Ez a körülmény mélyen szimbolikus jelleget kölcsönöz az ünnepségnek, mintegy hangsúlyozza, hogy a párt milyen erővel és dinamizmussal fogja össze szélesre bontott zászlaja alatt egyetlen áradatba az öszszes nemzedékeket. A környező dombokat egészen ellepő tömeg kegyeletteljesen felkeresi a Treipruni temető sírjait. Hatalmas virágcsokrok és szerénypárszálas csokrocskák kerülnek a szeretettel gondozott sírokra, megható jeléül annak, hogy népünk kegyelettel emlékszik a kommunisták áldozatkészségére, hallatlan erkölcsi erejére, a kommunistákéra, akik a vastag börtönfalaknál is erősebb falat emeltek a töretlen emberi akaratból. Ezután ünnepi nagygyűlés következett. A koszorúzási ünnepség után a párt- és államvezetők helyet foglaltak a volt Doftana börtön előtti téren lévő emelvényen. Az emléknagygyűlésen több ezer dolgozó vesz részt. Az emelvényen hatalmas betűkkel a következő felírat áll: „Éljen a Román Kommunista Párt, társadalmunk vezető politikai ereje". ünnepi nagygyűlés A nagygyűlést megnyitva, Ilie Cîşu elvtárs, az RKP KB tagja, az RKP Prahova megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke rámutat, hogy ezeknek az eseményeknek a felidézése alkalmul szolgál a Prahova megyei kommunistáknak és dolgozóknak, akárcsak az egész ország kommunistáinak és dolgozóinak ama eltökélt szándékuk ismételt kinyilvánítására, hogy rendületlenül megvalósítják pártunk és államunk bel- és külpolitikáját, amelynek célja felvirágoztatni a szocialista Romániát, hűségesen szolgálni a szocializmus és a béke világméretű ügyét. A Román Kommunista Párt Prahova megyei bizottsága nevében, a nagygyűlés valamennyi részvevője nevében a szónok forró üdvözletét tolmácsolta a párt- és államvezetőségnek, Nicolae Ceauşescu elvtársnak. Utána felszólalt Nicolae Quiga elvtárs, az RKP KB tagja, a Romániai Volt Antifasiszta Harcosok Bizottságának elnöke, Andrei Oprea elvtárs, a ploieşti-i kőolajfinomító mestere. Beszédet mondott Emil Bodnaraş elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az Államtanács alelnöke. A jelenlévők figyelmesen meghallgatták a beszédet. A nagygyűlés végén Ilie Cîşu elvtárs biztosította a párt- és államvezetőséget, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársat, hogy a Prahova megyei dolgozók, a megye egész lakossága az egész nép oldalán szüntelenül munkálkodik annak a nagyszerű gazaság- és kultúrafejlesztési programnak a teljesítésén, amelyet a Román Kommunista Párt X. kongresszusa dolgozott ki a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért hazánkban. A nagygyűlés befejezésével ezrek ajkán hangzik fel a kommunisták, a munkásosztály harci himnusza, az Internacionálé. ■K A nagygyűlés után a párt- és államvezetők, régi munkásmozgalmi harcosokkal együtt, megtekintik a volt börtönt, a múzeum termeit. A látogatók előtt a párttörténet egyik legendás hősiességű fejezete tárul fel. Számtalan kiállítási tárgy bizonyítja a kommunisták rendíthetetlen erejét és annak forrásait: ragaszkodást a párthoz, a nép ügyéhez, a tartós szolidaritási kapcsolatokat, amelyek összefűzték a bebörtönzötteket a külső forradalmi mozgalommal, a nép széles tömegeivel. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a látogatás végén a következőket írta be a díszkönyvbe: „Mély megilletődéssel vettünk részt a Doftana öszszeomlásának 30. évfordulóján, amely alkalom arra, hogy tisztelettel emlékezzünk meg a Román Kommunista Pártnak, a munkásosztályunmk legbozárís erőinek dicső harcairól a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, az elnyomó burzsoá földesúri rendszer megdöntéséért, az új, szocialista társadalmi rendszer felépítéséért országunkban. A múltbeli nemes forradalmi hagyományok felidézése még inkább buzdít bennünket, mindazokat, akik Doftanán voltunk bezárva, mind pedig a fiatalabb nemzedékeket, népünk gazdasági és társadalmi haladásának, a szocializmus és a kommunizmus felépítésének nagyszerű művében Románia földjén." A megható doftanai ünnepség mélyenszántóan tanúsította, hogy a párt ragyogó forradalmi harci hagyományait ma becsülettel viszszük tovább hazánk szocialista építésének nagyszerű művében, hogy a legszebb, a legfelemelőbb cselekvés a világon minden erőt, az egész életet annak a nagyszerű ügynek szentelni, amelyért kommunista pártunk küzd. Ada Gregorian, Ion Mărgineanu, Victor Bîrlădeanu EMIL BODNARAS ELVTÁRS beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió és a többi szövetséges oldalán az antihitlerista háborúban, s ez teremtette meg egyidejűleg a feltételeket a forradalmi folyamat fejlesztése által megkövetelt nagy feladatok teljesítéséhez: a munkásosztály politikai és szervezeti egységének megvalósításához, a politikai hatalomnak a dolgozók általi kivívásához, a főbb termelőeszközök államosításához, a gazdaság szocialista alapon történő megszervezéséhez, a szocializmus végleges győzelméhez. Ezek nagy vonalakban a harminc év alatt megtett út szakaszainak határkövei, amelyek bebizonyították a pártnak, a szubjektív tényezőnek alapvető, döntő szerepét a forradalmi folyamatban. A Román Kommunista Párt vitathatatlan tanúbizonyságot tett erről. Kifejezzük örömünket és jogos büszkeségünket afölött, hogy a Román Kommunista Párt, amely nemsokára, nagy évfordulóját, 50. évi fennállását ünnepli, jelenleg társadalmunk vezető politikai ereje, több mint kétmillió tagot számlál soraiban, ideológiai és politikai szempontból szoros egységben tömörül, szeretettel és tisztelettel veszi őt körül az egész nép. Népünk napjainkban teljesen ura a sorsának és büszke azokra az eredményekre, amelyeket a széleskörűen kibontakozó szocializmus építésében elér. Románia Szocialista Köztársaság töretlenül fejlődik a sokoldalúan s gyors ütemben fejlődő szocialista társadalom megteremtése felé. Szüntelenül fejlődik a tudomány, az oktatás, fellendült a szellemi alkotás, a szocialista kultúra, a nép közös kincse. A szocializmus példa nélkül álló anyagi és szellemi felvirágzáshoz vezette nemzetünket, az egész népet az érdekek, eszmények és törekvések szoros közösségébe egyesítette, magas fokra emelte a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség egységét. Szilárddá, megdönthetetlenné vált a román nép és az együtt élő nemzetiségek - magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek közötti testvériség, amely a jogi és ténybeli teljes és tényleges egyenlőség szilárd alapjaira, a közös haza javára végzett közös alkotásra épült. Teljes meggyőződésünk, hogy az az elszántság, amellyel egész népünk valóra váltja azt az irányvonalat, amelyet a párt legutóbbi kongresszusa kijelölt egy hatalmas ipar továbbfejlesztésére, a mezőgazdaság felemelésére, a tudományos és technikai haladás előmozdításának aktív politikája, azoknak az intézkedéseknek a megvalósítása, amelyek célja a gazdaság vezetésének tökéletesítése, a kádereknek a tudomány és a jelenlegi gyakorlat követelményeivel és igényeivel lépést tartó felkészítése biztosítja majd a nemzeti vagyon szakadatlan gyarapodását a rendelkezésünkre álló nagy lehetőségek egyre teljesebb hasznosítását szocialista nemzetünk felvirágzása szolgálatában. Tisztelt elvtársak, Hazánk nemzetközi státusát, amelyet hajdan az idegen tőke uralma vagy az imperialista nagyhatalmak szeszélye határozott meg, ma kizárólag pártunk orientációja, a vezető erejével, a Román Kommunista Párttal eggyé forrt és fenntartás nélkül szolidáris nép szuverén akarata alapozza meg. Románia Szocialista Köztársaság öntudatos és aktív erő a szocialista országok sorában, amelyekhez elszakíthatatlan szálakkal fűzi a társadalmi rend közössége, a marxizmus -leninizmus, a proletár internacionalizmus elveiből fakadó szolidaritás. A szocialista Románia ugyanakkor az államok és népek nemzetközi közösségének aktív tagja. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke az Egyesült Nemzetek Szervezetének nemrégi jubileumi ülésszakán ünnepélyesen kifejtette hazánknak az egész nép által határozottan támogatott jelenlegi politikai álláspontját, további nemzetközi vonatkozású fejlődésének alapjait. A jogegyenlőség, a függetlenség, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös megbecsülés és előny - ezek azok az alapok, amelyeken pártunk, a szocialista Románia szoros baráti és együttműködési kapcsolatait fejleszti az összes szocialista országokkal minden síkon: politikai, gazdasági, katonai és kulturális-tudományos téren. Ugyanakkor a szocialista Románia a békés egymás mellett élés szellemében fejleszteni kívánja együttműködési kapcsolatait az öszszes országokkal, füngetlenül azok társadalmi rendszerétől. A szocializmus romániai építése művének vezetésében a párt folytatja és továbbfelleszti a román kommunisták, munkásosztályunk gazdag internacionalista hagyományait. A Román Kommunista Párt fáradhatatlanul küzd a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséés a marxizmus-leninizmus alapján, korunk összes forradalmi és haladó erőinek egyesítéséért. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy fejlődnek és elmélyülnek pártunk kapcsolatai a többi kommunista és munkáspártokkal, más forradalmi és demokratikus pártokkal és mozgalmakkal. Pártunk határozása, hogy a jövőben is következetesen ennek a vonalnak megfelelően cselekszik, az emberiség haladása és a szocializmus ügyének érdekében. Tisztelt elvtársak ! Amikor ma mély tisztelettel adózunk elődeinknek, elismerésre méltó tetteiknek, tudatában vagyunk, azzal hódolhatunk legméltóbban emléküknek, hogy rendületlenül folytatjuk, amit megkezdőink a haza szüntelen előrehaladásáért, szocialista nemzetünknek a civilizáció és a virágzás újabb fokaira emeléséért, azokért a ranyogó távlatokért, amelyeket a szocializmus útja, a kommunista társadalom felé vezető út nyit meg Románia fejlődése előtt. Éljen a Román Kommunista Párt ! Éljen Románia Szocialista Köztársaság ! A LAKOSSÁG JOBB KISZOLGÁLÁSÁÉRT (Folytatás az 1. oldalról) gyiek mindössze hétszáz kiló hagymával adósai a begyűjtőközpontnak - a leszerződött tíz tonnát ennyi díjával szállítottákel, viszont a szerződéses káposztát illetően korántsem állnak ennyire, furván számolva a leszerződött tétel egytizedét adták csak át. Vagy folytathatnánk a példálózást a vaslábiak esetével: harminc tonna marokból körömfeketényit sem láttak az átvevők. Szerencsére - igaz, hogy e megállapítás az előző fejezetbe illik - a burgonyából ezidáig sikerült biztosítani a kívánt mennyiséget: több, mint hétszáz tonnát szánnak tárolásra. De ki merné szívére tett kézzel állítani, hogy az eddig elraktározott - és elegendő mennyiségben elraktározott - áruért nem kellett valakinek rekedtre beszélnie magát, „meggyőznie", „megdögönyöznie" a szállítót, mintha nem is szerződésről, tehát olyasvalamiről, amely kötelezi a feleket - de önkéntes adományról lenne szó. Nem tudom, osszam-e a gyergyószentmiklósiak véleményét, márminthogy itt a szerződések nem érnek semmit; annyi bizonyos, hogy ezen a portán is jól fogna egyik részről az erősebb fegyelem, és az, amit leginkább a cég szavatolóképességének nevezhetnék. De a másik félnél is jól fogna kicsivel több erély. Az utóbbi hiányának ugyanis anyagi visszaütői vannak. Mert ha nincs a szomszédban, megyek távolabbra, azaz széles ez országban keresek szállítót. A káposztát például Calarasiból, Piatra Neamtról, Focsaniból, Rimnicul Sárairól szállítjuk - hallottam a begyűjtőközpontban. - Miért kérdeztem, tudtommal Gyergyószárhegyen, Vaslábon, Madéfalván, Csíkszépvízen kitűnő káposztát termesztenek. - Válaszképpen legyintenek: A szerződések... így aztán olykor előfordul (lehet, túlzók, de nem nagyon), hogy a fuvar többe kerül, mint maga az áru. Egy példa: a káposzta kilója mondjuk hetven bani. Egy autótrénre hat tonnányit tudnak rakni. Ezernyolcszáz-kétezer lej a szállítási díj Călăraşi-ból. Nomármost csöpp fejszámolás után kiderül, mennyit nyer a vállalat minden egyes úttal. De amiből még le kell számítanunk az áruszakértő szemleútját, a meglátnitól a szerződésig élés csak pénzértékben kifejezhető stációit, a telefonbeszélgetéseket stb. Igen, a telefon. . . - Azt hiszi, számunkra szívderítő havi tízezer lejeket csak úgy elbeszélgetni ?!. . . Úgy látszik, a való helyzetet most is csak nagyított példákkal illusztrálhatjuk. Vagy mégsem?. . . Ezek után nem szeretnék túlzottan optimista lenni, mondogatni, amit ilyenkor szokás: fog ez menni, vagy pedig: semmi ok az aggodalomra. Valóban, semmi ok, de csak bizonyos vonatkozásokban. Mert másutt van tennivaló bőven. . . A homoródkeményfalvi iskolát köszöntjük A 125 éves homoródkeményfalvi iskolát akkor ünnepeljük, amikor még fülünkbe cseng a három évszázados székelyudvarhelyi kollégiumot köszöntő kórus magasan szárnyaló hangja. Két emberöltő, egy és egy negyed évszázad távlatából adózunk tisztelettel az elődöknek, akik az ekkor alig kétszáz lelket számláló faluban, az 1848-as európai forradalmak előtt kigyújtották a tudás, a műveltség szerényen lobogó fáklyáit. A 125-ik évfordulón azonban mégsem csak a kezdeteket ünnepeljük. Hanem a kisarjadt, a gyümölcsöket hozó fát, amiről már mint a kertész ollójára érett koronáról emlékeznek meg az 1845-ből származó — vagy csak ez évből fentmaradt - dokumentumok. Hogy is hangzik az enyészettől megmenekült első feljegyzés? „1845- ben március 12-én jelenik meg az oskolai vizsgáló bizottság...” Amely aztán megállapítja, hogy .... az oskola helye a papi telek, hol vagyon ugyan külön fedél alatt tanítói ház, de az romladozott állapotban lévén, a Tiszteletes tanító kéntelenségből maga lakszobájában tanítja a fiúkat és leányokat együtt, melynek következtéül meg is hagyaték a megyebírónak, hogy a jövő őszre a romladozott tanulóháznak a hiányait megigazíttassa.” Tatarozni kellett tehát sürgősen a 125 évvel ezelőtti homoródkeményfalvi iskolát. Mintha csak egy tegnapi jegyzőkönyvből olvasnánk a tényállást. De más probléma is rokonítja az évszázadnál öregebb múltat a mával. Figyeljük csak! „.... a kikérdezés következtében több napokat mulattoknak adatának fel, és mivel ezen elmulatásnak okául nagyobbára a szülőket találtatának, ezért a gyermekes atyák meg is fedhetének." Igen, ezt ma beiskolázási gondoknak nevezzük, s akárcsak eleink, mi is a szülőket okoljuk, ha gyermekeik netán távol maradnának tágas, kényelmes, villanyfényes, parkettes iskoláinktól. Ki mondaná meg, török avagy tatár dúlós, tűz vagy miféle más veszedelem orozta el az igazi, az eredeti születési bizonyítványt ? Amelyen már sárgultan, szakadozottan állana a biztos dátum, a pontos nap, amikor először jövének össze a keményfalvi oskolás gyerekek az új tanulóházba... és kiknek a gyerekei ? Mivelhogy erre vonatkozóan is szűkszavúak az írásos emlékek, hinnünk kell a szájhagyománynak : földművelő, mészégető székelyek voltak az elődök, a falu már a XIII. században önálló település, ám az első írott feljegyzés csupán az 1566. évi összeírásban említi Homoródkeményfalvát. Mivelhogy a faluban sem nagybirtokos, sem főúri kúria nem volt, annál nagyobb az évszázadnál jóval régebben porladó nagyapák iskolaalapító tettének erkölcsi értéke. Annál mélyebben kell most fejet hajtanunk bölcsességük, tudásvágyuk előtt, amely hajlékot emelt a könyvnek, hogy a föld népének fiai, a Homoród völgyének legegyszerűbb emberei is anyanyelvük útján jussanak a kincshez, amit az emberiség, saját boldogulására évezredek alatt összegyűjtött. Ígyhát nemcsak a falutól négy kilométerre levő Hollókőnek nevezett szikla emléke él az emberek tudatában, mert annak üregében leltek menedékre a tatár és török elől az ősök, hanem az iskoláé, amely egyszerre volt az apáké és egyszerre a fiúké. Biztos, elvégezték annak idején az 1845 márciusában kijelölt javításokat, ám néhány év múlva újra kellett kezdeni az iskolaépítést. Hogy mikor fogtak hozzá először Homoródkeményfalván, azt nem tudjuk. Amiről tudunk, az az 1850-ik évi alapozás, az ezt követő sietős, szorgalmas építés, ácsolás, tetőzés. Hogy 1851 őszén már az új „tanulóházban” gyűljön össze a 23 tanuló a még vakolatszagú iskolakezdésre. Ez az új hajlék a régi helyén épült, kőből, vastag falakkal, tágas tanteremmel, apró ablakokkal, és tanítói lakószobákkal. Ebben az évben 216 lakója volt Homoródkeményfalvának. Közben nőtt, terebélyesedett a falu, megkopott, szürke és kicsi lett a százhúsz évvel ezelőtt épített iskola. Akkor 23 tanulónak adott helyet, később, nem egy tanévben közel négyszer ennyien várták a reggeli csengőszót. 1879-ben 79 gyerek, tíz év múlva néggyel kevesebb indul iskolába : a század első évében hetven a létszám, 1901-ben eggyel több, a későbbi években aztán erősen hullámzó. A század harmadik évtizede után ismét felfele ível a tanulók száma. 1935-ben már hatvannyolcan szoronganak a régi iskolában, 1938-ban pedig hatvanhárman. Ebben az esztendőben a régi iskola mellett hozzákezdenek az új építéséhez, amit három év múltán fejeznek be, épp idejében, mert ekkor már hetvenhatra nő a keményfalvi kisiskolások tábora. Míg kétszázhúsz évvel ezelőtt mindössze 87 lakója van a falunak, az utolsó iskolaavatáskor már félezernél többen örülnek a megifjodott alma maternek. Aztán elindulnak a szülők, s velük a gyerekek is. Delejes erővel vonz a város, mögöttük marad a szülőföld, házaival, iskolájával együtt. Tizenkét évvel ezelőtt még 55 gyerek jár a homoródkeményfalvi iskolába, a tavalyig 17-re csökkent a számuk, jelen iskolai év elején is ennyien iratkoztak be. Államunk gondoskodik arról, hogy ennyi gyereknek is külön iskolája legyen. Váltották egymást elég sűrűn a tanügyiek is. Mint egy-egy más faluban, itt nem vállalkozott senki, hogy évtizedeken át álljon az iskola élén. Az egy és negyed század alatt harmincnál többen tanították a betűvetést e Homoródmenti faluban. Egy múltbeli név mégis idekívánkozik : Bedő Albert tanító az egyedüli, aki évtizednél többet (1910—1921) foglalkozott a homoródkeményfalvi gyerekekkel. Ugyanennyi ideje, hogy tanítványai elé állt Bálinti Géza és Bálint Rozália, akik 1959-től nevelik a rájuk bízott nemzedéket. Köszöntse mindkettőjüket is ez a jubileumi ünnep. Jankó István Szabó Pál halálára Zsellér volt és zsellérsorsa vezette írói útján, hogy a paraszti élet krónikásaként tárja fel a hajdani cselédek és napszámosok életének bajait és segítsen orvosságot találni a bajokra. Népi író volt egyszóval, a falu adta kezébe a tollat („Új nagy írót küldött a falu” - írta Móricz Zsigmond 1931-ben, Szabó Pál első irodalmi jelentkezésére felfigyelve), és ő mindvégig megmaradt a paraszti élet hűséges ábrázolójának, érzékeny mentelendőjének. Az élet kényszerítette őt az íróasztalhoz, miért is csodalkozzunk há*- azon, ha Szabó Pál az írás okát és '»Hát mindig az életben látta. Mint ahogy a Talpalatnyi föld vagy az Új föld is, az élet hitével és hitelével hat. .. Nagy utat járt be Szabó Pál, míg a magány szorításában vergődő, a természeti erőkkel viaskodó földműves előtt bebizonyítja, hogy csak a szocializmusban van e shoo igazán s itt kezdődik számára az emberi és szabad élet. Küzdelmes utat járt be az egykori zsellér. . De hát van a világon olyan akadály egyáltalán, amit a paraszt le nem evez? ..— kérdezzük, az íróval. Nincs, és nem is lesz ilyen akadály ... Szabó Pál meghalt. Küzdelmes útja végére ért. Felnövekvő fiai embersége útján járnak szabadon. „Hát mennek. Széli támadt lent, a síkon, és általzúgott a hegyeken meg a völgyeken. Alulról felfelé fújt ez a széli. A ló tavaszi széli. Ami megtisztítja a vizeket, szikkasztja a laposabb földeket, és megborzolja a lovak sörényét meg a vetéseket." Miklós László Tovább a megkezdett úton (Folytatás az 1. oldalról) Mindez jó részben annak a következménye, hogy kevesen vannak, akik rendszeresen tanulmányozzák a műszaki könyveket. Szorosan kapcsolódik e kérdéshez Virágh Lenke hozzászólása. Az utóbbi hónapokban alig tudtak könyvet kivenni a gyár könyvtárából, egyszerűen azért, mert nem volt könyvtáros. Nincs szükség külön alkalmazottra, épp az említett felszólaló vállalta, hogy ellátja a könyvtárosi teendőket, ha közelebbről újraleltározzák a meglévő könyvállományt. Vajon ezt eddig nem lehetett volna elvégezni? A szakmai ismeretek gyarapításának másik formája a testvérvállalatoknál szervezett tapasztalatcsere. Mostanáig a szebeni és focsani-i készruhagyárba látogatott el a Csíkszeredai fiatalok egy-egy csoportja. Petres Ágnes hozzászólásában jogosan kifogásolta, hogy miért csak a távolabbi városokba mennek el, amikor itt van a szomszédban a hasonló profilú székelyudvarhelyi Készruhagyár, amellyel mostanában alig tartanak fenn kapcsolatot. A jóval kisebb távolság miatt több fiatal vehetne részt ezeken a tapasztalatcseréken, s ezért nagyon is indokolt a javaslat: tartsanak állandó kapcsolatot egymással a Csíkszereda és székelyudvarhelyi készruhagyárak fiataljai. A munkafegyelem megszilárdítása szorosan kihat a termelési eredmények alakulására. A Csíkszeredai Készruhagyár KISZ-bizottságának ilyen irányú kezdeményezései sok leleményességről, ötletességről tanúskodnak. A KISZ-bizottság tagjai például saját kezdeményezésükből naponta nyilvántartják a későket, a hiányzókat. És nem elégednek meg a tudomásulvétellel: a gyárban felszerelt rádiósítási állomás műsorában meghatározott időnként megszólaltatják a későket, hadd mondják el összes munkatársaik hallatára, mivel magyarázzák, hogy késve érkeztek munkahelyükre. A kezdeményezés nevelő hatásúnak bizonyult, érdemes más gyárakban is, ahol hasonló lehetőségekkel rendelkeznek, megpróbálkozni ezzel a módszerrel. Nem részletezzük a konferencián elhangzott összes problémákat. Anynyit azonban még feltétlenül el kell mondanunk, hogy az ifjúsági szervezet munkája sokkalta sokrétűbb a felvázoltnál. Elég, ha a készruhagyári fiatalok nagyszabású hazafias munkaakcióira, a színvonalas kultúrcsoportok tevékenységére utalunk. A konferencia résztvevői ugyanakkor kimerítően megvitatták a szervezeti élet kérdéseit, az alapszervezeti gyűlések megszervezésétől kezdve el egészen a szabadidő tartalmas kihasználásáig. Eredményekben nem szűkölködnek, de tennivaló is bőven akad. A konferencia sikere főleg épp abban rejlik, hogy világosan feltárta a való helyzetet, fény- és árnyoldalaival együtt, s ezzel nagymértékben megkönnyítette a most megválasztott KISZ-bizottság jövőbeli munkáját. Apróhirdetés ELADÓ egy új, könnyű lovaskocsi. Cím : Marosvásárhely, Suceava utca 23 szám (Gyéresi). 1970. NOVEMBER 8. VASÁRNAP 1970 november 8. vasárnap Napkelte : 7,02 ■, nyugta 16,57 Holdkelte : 14,25 , nyugta : 0,49 Az évből eltelt 312 nap, hátra van még 53. ÉVFORDULÓK : - 1881-ben született Mihai Gh. Bujor, a romániai munkásmozgalom ügyének harcosa. (Meghalt 1964-ben.) - 1901-ben született Gheorghe Gheorghniu-Dej, a Román Kommunista Párt és a román nép jeles vezetője, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcosa. (Meghalt 1965-ben.) - 190 éve, 1780-ban Brassóban halt meg Molnár Ádám orvos, természettudós. HETIVÁSÁR : Etéd (vasárnap), Maroshévíz, Csikszentdomokos, Gyergyóremete, Gyímesközéplok (hétfő). ÁLLATVÁSAR : Csíkszentmárton (vasárnap). KIRAKÓVASAR : Csikszentmárton (hétfő). NOVEMBER 8. VASÁRNAP 8 45 - Reggeli torna. 9,00 — Gyermek matiné. 10,00 — Faluműsor. 11,30 — Szimfonikus zene. 12,00 — A haza védelmében. 12,30 — Közkívánatra — angol játékfilm. 14,00 — Részletek az idei velencei könnyűzene-fesztivál műsorából. 14,30 — Népdalok. 15,00 MAGYAR NYELVŰ ADÁS. 16,30 — Az N-stúdió. 18,00 — Kórusverseny — megyei szakasz. 19,20 — Rajzfilmek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Szatmár az árvíz napjaiban és ma. 20,20 — Zenés koreográfiai műsor. 22,20 — Híradó. 22,35 — Vasárnapi sport. NOVEMBER 9. HÉTFŐ 18,00 — A színpad és a film. 18,30 — Népdalok. 19,00 — Gazdasági műsor. 19,20 — Ezeregy este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Politikai szemle. 20,10 — A két rózsa háborúja — folytatásos színi előadás felvételről. 21,00 — Névtelen csillag. 22,00 — Híradó. 22 10 — Sport. 22,30 — Irodalmi aktualitás. RÁDIÓ NOVEMBER 9. HÉTFŐ Magyar nyelven . 6,30—7,00 — Barangoló mikrofonok. Könnyűmuzsika kisegyüttesek előadásában. 16,30— 18,00 — Hétfői krónika. Művelődési kalauz. Zenés posta. Társadalmi ankét . A falvak ellátásának kérdése Hargita megyében. Furulya és cimbalom — népdalok Bartha János és Jónás Gyula előadásában. Sport. NOVEMBER 10, KEDD Magyar nyelven : 6,30—7,00 — ARiportműsor falusi hallgatóinknak . Az őszi mélyszántás végzése a jövő évi bőséges termés alapfeltétele. Kívánságmuzsika: 16,30—18,00 — Hírek, tudósítások. Új melódiák — könnyűzene. Ipari krónika : a tervrajzok készítésének helyzetképe. Riportofonnal a műszaki tervkészítők között. Operettkeringők. A rádió dekameronja : Macedonski versek (a költő halálának 50. évfordulója alkalmából). Tíz perc Chili Miklós társaságában: Tíz miniatűr. V* TELEVÍZIÓ2 J. MOZI NOVEMBER 8. VASÁRNAP CSÍKSZEREDAI Hargita : Az éjszaka hevében. Színes amerikai film. SZÉKELYUDVARHELYI Homorod : Visszajátszás. Román film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : A titokzatos kozmoszbeli X. Színes, szélesvásznú japán film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famunkás : Ki nyit ajtót? Szélesvásznú román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Jog az élethez. Színes mexikói film. MAROSHÉVIZI Căliman : Jog az élethez. Színes mexikói film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Olimpiai fáklya. Lengyel film. BORSZÉKI Borszék : Egri csillagok. I—II. rész. Színes magyar film. BORSZÉKI Forrás : Dr. Mabusse visszatér. Német film. VLAHICAI filmszínház : Ezer közül egyetlen lehetőség. Színes, szélesvásznú szovjet film. MADÉFALVI Vasutas : Gyöngédség. Szélesvásznú szovjet film BALÁNBÁNYAI Bányász : Tavasz az Oderán. Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Az elitéltek kastélya. Román film. GALÓCSI Fenyő : A bosszúálló. Színes olasz film. LÖVÉTEI filmszínház : A doktorkisasszony. Színes jugoszláv film. PARAJDI filmszínház : Várj, amíg besötétedik. Színes amerikai film. DITRÓI filmszínház : A hajsza. Amerikát a* film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Az uralkodónők harca. Román film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Doktor Mabusse visszatér. Német film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : A varázsló. Szélesvásznú magyar film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház : Jog az élethez. Színes mexikói film CSÍKSZÉPVÍZI filmszínház : Freddy és a préri dala. Színes német-jugoszláv film. HODOSI filmszínház : Ki jön vacsorára ? Színes amerikai film NOVEMBER 9. HÉTFŐ CSÍKSZEREDA! Hargita : Winnetou a Holtak völgyében. Színes, szélesvásznú német,jugoszláv film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : A csendőr nősül. Színes, szélesvásznú francia-olasz film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : A botcsinálta Don Juan. Szélesvásznú csehszlovák film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : A menyasszony feketében volt. Színes francia-olasz film. MAROSHEVIZI Căliman : Érdekházasság. Színes lengyel film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Az éjszaka hevében. Színes amerikai film BORSZÉKI Borszék : A Gentil úr álma. Színes, szélesvásznú francia film. VLAHICAI filmszínház : Ezer közül egyetlen lehetőség. Színes, szélesvásznú szovjet film. MADÉFALVI Vasutas : Gyöngédség. Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Az utolsó őszi hónap. Szovjet film. LÖVÉTEI filmszínház : Patricia és a zene. Spanyol film. PARAJDI filmszínház : A nagyvakáció. Színes francia film. DITRÓI filmszínház: A titokzatos kozmoszbeli X. Japán film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : A bosszúállók újabb kalandjai. Színes szovjet film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház: Egy marék dollárért. Szélesvásznú olasz film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : Véres makedón esküvő. Jugoszláv film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : Moll flanders. Angol film. CSÍKSZÉPVIZI filmszínház Tony, elment az eszed. Csehszlovák film. HODOSI filmszínház Vtridiana. Spanyol film.