Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

2. OLDAL * HARGITA A székelyudvarhelyi Készruhagyár részleges látképe Jegyzetek A változtatás lehetséges... Sokezer láb vájta mélyedésbe csúszik az én lábam is, mielőtt rátenném a kezem a Csíkszere­dai poliklinika kilincsére. Sötét barátságtalan előtér fogadja a belépőt. A csempe­kályhában tavaly óta nem volt tűz. Szemmel és orral tapogató­zom. Keresem azt a jellegzetes tisztaság és fertőtlenítő szag ke­veréket, ami általában sajátja az ilyen helyeknek. Naponta ezer ember fordul meg a keskeny, huzatos váróter­mekben. A beteg ember türelmet­len, ideges. A várakozás kelle­metlen perceit enyhíthetné a kényelmes, tiszta, világos váró­szoba, egy-két orvosi ismeretter­jesztő prospektus... Valóban nehéz tisztán tartani a korhadozó padlót, falépcsőket. Reggeltől estig folyik a rendelés. A számtalan láb pillanatok alatt eltünteti a takarítás nyomát. De nemcsak ez a baj. Alig a nyáron festettek, mégis lehangolóan piszkosak a falak. A faburkolatot, nagyon előrelátóan barnára fes­tették, hogy kevésbé látszód­­jon a por és a piszok rajta. Szerencsésebb ötlet lett volna kékre festeni. Hangulatosabb, tisztább benyomást keltő szín. Talált volna az imitt-amott lézen­gő hajlított vonalú nikkel szé­kek behúzójával is. Na de a kék nemcsak hangulatosabb, de kényesebb szín is. Minden nap végig kellett volna mosni, erre meg nem „képesek a takarító­nők". A langyos kályhák mellett téli kabátban álldogálnak az emberek. Rosszak a kályhák, nincs megfelelő fűtőanyag, ne­héz ki­melegíteni a he­lyiség­eket. A piszkos falakon megsárgult plakátok, üres­­ Virágállványok lógnak helyenként. Az emeleten 1 '■ r i , fonnyadozó két szobanövény szemmel láthatóan nem szereti a környezetet... — Nehéz lelkiismeretes takarí­tónőt kapni. Nem szívesen jönnek ide dolgozni — mondja dr. Prigya András, a Poliklinika volt igazga­tója. Nem könnyű tisztán tartani egy ilyen forgalmas helyet. Meg aztán a betegek is fegyelmezet­lenek. Pedig az erőfeszítés ré­szünkről hiábavaló, ha nem já­rulnak legalább annyival hozzá a betegek, hogy vigyázzanak a rendre. Valóban nem lehet szó nélkül hagyni ezt az utóbbi megjegyzést. A várakozás unalmát sokan azzal próbálják enyhíteni, hogy ron­gálnak. A nemrég még elegáns, kék szivacsszékek nagy része hasz­nálhatatlan állapotban van. Az egyik különösen szomorú lát­ványt nyújt : felhasított „hasá­ból"­ kiszedték a szivacsot. A sú­lyos sérülést nem tudták orvosol­ni. A poliklinika dolgozói tehe­tetlenül nézik, ahogy a többi szék is „elvérzik”. A falak men­tén a taposott cigarettacsikkek. Semmivel sem különb a helyzet a fogászati váróteremben. Itt a fűtésre nem kell gondot fordíta­ni, mert a kétszer két lépésnyi váróterem mindig zsúfolt. Kilátás a változásra egyelőre nem sok. (Új, megfelelő épület­re lenne szükség, hogy lényege­sebben változzanak a váróter­mek.) Addig is, míg ez lehetsé­gessé válik, legalább a lehetősé­gekhez mérten több gondot kellene fordítani erre a látszó­lag másodrendű kérdésre. Nem ártana az sem, ha a betegek elsajátítanák a várakozás illem­tanát. G. Vári Marianna I­­.1­­ * I­I Csukjam, ne csukjam ? Olyan tényező, melyet a mai modern építkezések korában már semmi szín alatt nem lehet figyel­men kívül hagyni. Elválaszt egy­mástól helyiségeket, helyiségeket a külvilágtól, embert az ember­től. Annak idején, míg emberőse­ink lombkunyhókban laktak, ele­­gendő volt egy lombos ág oda­­helyezése a bejárat elé, ami je­lezte, hogy a családfő vadászni ment, a családanya a gyermekek­kel együtt a renyvalóban mossa a szennyes állatbőröket. Később, a sátrak korszakában, lepedőszerű megoldással jelké­­pezték a külső és belső élet közti hatá­rt. Aztán jöttek a házak, kőből, fából, vályogból. Ezekre már jól záró ajtókat illesztettek, súlyos vasazással, sapka nagyságú la­katokkal. Ahogy fogyott a vasazás, ahogy finomodott a zárószerkezetek kivitelezése, úgy fogyatkozott az ajtó is mennyiségi vonatkozás­ban. Egyre vékonyabb anyagból készült s­imitt-amott már ablak­nyílások is jelentkeztek rajta. A rövid történeti bevezető után következne a még rövidebb tárgyalás, míg a befejezés már mindnyájunkra tartozik. Ajtó van az üzletek bejáratá­nál is, olyan ajtó, mint bármely más : van sarka, kilincse, zárja tehát kinyitható és becsukható. Érdekes, kinyítani sohasem feled­jük el az ajtót, de becsukni an­nál inkább. Húsz-harminc vásárló képes kimenni az ajtón, anélkül, hogy valamelyiküknek is eszébe jutna az, hogy benn dolgozó sze­mélyzet nagyjából éppoly érzé­keny a hidegre, mint bárki más. Mi több, munkaidejét ott tölti el a felelőtlenül ki­hűtött üzlethelyi­ségben. Néha szólnak az ajtó ügyében, néha nincs rá idejük. Legtöbbször nyitott ajtó mellett dolgoznak egész nap. Olyan nagy dolog lenne becsukni ma­guk után azt az ajtót? Próbáljuk meg, mindenki csak jól járna vele ! Balázs Imre ! (Folytatás az 1. oldalról) hoztuk az állatorvost, megnézte a húst. Árusíthatjuk, de papírt nem adott. Kapott ő is két kiló húst. Mivel nem adott papírt, hétfőn írtunk egy kérést a me­gyei igazgatósághoz s a mérnök­től beküldtük Csíkba. Ott nem tudom mi történt, de utána jött az állatorvos és megbüntette az elnököt. — Én felvittem Csíkba a ké­rést, jóváhagyatni. Nem adtak választ. Aztán jött a büntetés. Az elnök azt mondta, hogy én jelen­tettem fel a gazdaságot — mond­ja a mérnök. Mert a mérnökre fűt-fát rá lehet kenni■ — Én­ nem sokat járok az iro­dába. De tudom, nem jó a vi­szony a mérnök és a főkönyvelő között. De kinek használ az, ha marakodnak? Az emberekkel is nehezebben lehet bánni, ha ők sem értik egymást. Itt van ez a húsügy is. Az elnök fizetett, pe­dig nem egyedül ő a felelős érte . A viszony a tavaszon rom­lott meg. A mérnök akaratunk ellenére kért még ötven tonna műtrágyát, amit ki kellett fizes­sünk. Ezért nem tudtunk adni öt lej előleget a tagoknak. Az ered­,­mény az lett a három lej ötven banis előleggel — mert ennyit — Hibásnak érzem magam — kezdi az állatorvos. — Azért mert nem voltam kategorikus. Igaz, elvettem a húst, meg fo­gom fizetni. De kezdjük a legele­jén. Évfordulóról lévén szó. .. gondoltam, valahogy elintézzük. Kényszervágásnak minősítjük. Szombaton átvittek, hogy néz­zem meg a húst, hogy árulhat­ják-e. De hát nem egyet vágtak, hanem kettőt. Ekkor azt mond­tam, hogy szó sem tehet jóváha­gyásról. Jóváhagytam a hús ki­árusítását. Ez más dolog, de nem hagytam jóvá a levágást... — Aztán a főkönyvelő hétfőn megírta a kérvényt a megyéhez, azt mondta, ne várjunk az állat­orvosra. De jöttek a megyétől s azt mondták nekem, ha nem büntetek, engem büntetnek meg. Én büntettem. Nem szabadott volna még szóban sem egyezked­nem. De hát az ember saját ká­rán tanul... Azt mondja a főkönyvelő, hogy a mérnök azért nem ért a gazdálkodáshoz, mert kolozsvári, városi fiú. Nem is ért, meg nem is akar. Tovább tanul a biológi­án, el akar menni, s amikor a legnagyobb munka van, július­ban, meg decemberben a terv­­készítésnél vizsgázni van. A mű­trágyát is megrendelte. S mi hasznunk lett belőle ? A vizek mind lemosták, mert nagyon ár­vizes volt az év. Szerencsére be is adta az áthelyezési kérését.. . — Az igaz, hogy húsz éve a gazdaság megalakulásától dolgo­zik a főkönyvelő — mondja Szász Ferenc, a mezőgazdasági bank ellenőre — de szerintem primitívség azzal indokolni a műtrágyás esetet, hogy lemosta a víz. Ha nem mosta volna le, ha jó év lett volna? A mérnök a szükségletet még a múlt évben megállapította, kérte azt a bizo­nyos 140 tonnát. Hogy aztán köz­ben a központból azt mondták, hogy nem tudnak annyit küldeni s a végén mégis elküldték, arról a mérnök nem tehet. Műtrágyá­ra viszont mindenképpen szük­ség van. Nélküle nincs termés. Ezt mindenkinek meg kell érte­­nie. S a hús­ügy ? Tény az, hogy az állatlétszám tervüket nem teljesítették. Jelen pillanatban 413 darab marhájuk van. Év vé­gére 440 kell legyen. Nem szaba­dott volna kettőt levágni, még akkor sem ha a begyűlt pénzből vásároltak három borjút.. . A törvények betartása mindenki­nek kötelessége. Egy zárójelben mondott szö­veg: — Hogy el lehetett volna in­tézni, hogy nem kellett volna büntetni ? Az igaz. Kényszervá­gás s akkor nincs semmi. De ha egymás között sem tudnak meg­egyezni — mondták a megyénél szigorúan bizalmasan. Az évfordulónak vége. A húsz megettük■ Az elnököt meg­büntették. Talán nem egyedül ő a hibás. Egyébként az ördög tud­ja ki a hibás. Talán mindenki. De minek kell elvtelenül mara­kodni ? Mert ez mindenkinek használhat, csak nekünk nem, a termelőszövetkezetnek... Mindenki védi a magáét. Min­denki ítéletet mond. A szálak összegabalyodnak. S a fenti ese­mények pedig történtek egy ter­melőszövetkezet megalakulásá­nak hutszadik évében, így nem csoda, ha fanyar szájízzel ma­radtak az ünnepségek után a dá­­jaiak. Mindenesetre, az összegaba­lyodott eseményekből egy-két dolgot tisztán lehet látni, amely túllépi az apró személyeskedé­sek határát. — Egy termelőszövetkezet fennállásának huszadik évét ün­nepelték, s a becsületesen dol­gozó tagság megérdemelte azt az egy-két kiló húst. Meg kellett volna találni a megfelelő törvé­nyes formát, hogy ennek jegyé­ben intézzék az ügyeket■ — A gazdaság vezetői apró, nevetséges dolgokért marakod­nak, rágalmazzák egymást. Ez pedig ellentétben áll a közös ve­zetés elvével, nem használ sen­kinek, holott egy húsz éves gaz­daság főerőssége a közös vezetés kellene legyen! osztottunk májusban - latgondozónk elment. négy ál­ /* Évforduló bonyodalmakkal... A klub­tevékenység margójára Érdeklődéssel olvastam a Vá­rosi Pionírtanács tervéről, ami szerint hamarosan beindítják a Pionírok Turisztikai Klubját- Klub lesz ez a javából, mert ma­ga a szándék nemes: a termé­szetjárás népszerűsítése. De a szervezettség, a klub „adminisz­tratív“ felépítése, működési ter­ve is erre utal. A tagsági könyvecskéktől, a tagok kötele­zettségéig, a belső rendszabálytól az ösztönző, aktivizáló progra­mokig mind szerves járulékai a szervezett társas tevékenység­nek. Ha nem is szólunk külön­­külön minden egyes felsorolt és pozitívan értékelt komponensé­ről a klubnak, elengedhetetlen­nek találjuk, hogy ne értékeljük legszembeötlőbb vonását, a fej­lődési lehetőséget. A fogalomnak nemcsak didak­tikai, vagy pedagógus-szóhasz­nálati jelentése illetve íze (oly­kor vulgarizálják is, s nem egy esetben alaptalanul kerül a kü­lönböző jelentésekbe), hanem nagyon is megalapozott, konkrét tartalma van. A klub tagjai bi­zonyos, meghatározott teljesít­mény után piros, sárga, kék, ezüst fokozatokat érhetnek el, a­­mi alapján a legtevékenyebb, a legtöbb turisztikai tapasztalat­ra szert tett pionírokat jutalom­ban részesítik, országjáró kirán­dulásokat, túrákat rendeznek számukra. Nyilván minden e­­gyes klubtagnak érdeke a kü­­­lönböző minőségi,­ illetve ■minő­sítő „vizsgák“ letétele, hogy mi­nél magasabb fokozatot­ ér­jenek el, és így a klub élére kerülje­nek. ,i Vizsgapontok“ : a különböző túrákon, kirándulásokon, tábo­rozásokon, természetvédelmi ak­ciókon és tájékozódási verse­nyeken való résztvétel száma, a természetben eltöltött idő mennyisége, a klubtag maga­tartása, amikhez természetesen — elengedhetetlen kellékként — a természetismeret is társul. Felmérhetetlen e versengés didaktikai haszna. De ezen túl az egészség, a fizikai erő, a jel­lem és általában az egész lelki fejlődés vonatkozásában is sokat nyer a résztvevő. Igen, klub lesz ez a javából ! Reméljük ragadós a példa, hiszen — mondanunk sem kell — számos olyan más terület is létezik, ami megérné a szerve­zett társas tevékenységi formát. Gondolok itt elsősorban a fiatal irodalmárok, történészek, fizi­kusok, stb. stb. klubjára, ame­lyek hasonló felépítés és műkö­dés mellett felbecsülhetetlen eredményekhez vezetnének. Gaál Péter NE FELEJTSE EL IDEJÉBEN MEGÚJÍTANI ELŐFIZETÉSÉT Összesített erővel könnyebb lesz (Folytatás az 1. oldalról) — Leginkább az igazolja, hogy a csíkszentdomokosi fiatalok szeretnek tanulni, törekszenek, hogy nem egy jár közülük esti líceumba Dánfalvá­­ra. Kerékpárral, vonattal. Kétségte­len, szükségét érzik a valahová tar­tozásnak is. De munkakörük, elfog­laltságuk kevés időt hagy a szerveze­ti életben való tevékenységre. De ettől függetlenül arra, ami közel­i hozzájuk, ami érdekli is őket, mindig szakítanak időt. Az elmúlt évekhez viszonyítva, mindenképpen jelentős haladást mutatnak azok az akciók melyeket ebben az évben szerveztek - ócsakavas-, erdeigyümölcs gyűjtés, hazafias munka -, melyekkel azt bizonyították, hogy tudnak együtt dolgozni is, méghozzá eredménye­sen. Ami viszont kétségtelenül hát­rányára van a községi KISZ életnek, az, hogy az egyes alapszervezetek nem tartják egymással a kapcsola­tot, nem hangolják össze tevékeny­ségüket. Lényegében minden alap­szervezetben van jónéhány fiatal, aki szívesen bekapcsolódik a tervezés­be, a kivitelezésbe, s meg is látszik ez a megvalósításaikon. Az idén ren­dezték be a községi falumúzeumnak szánt régi épületet, amelyet erre a célra vásároltak, aránylag sok kul­turális rendezvényen vettek részt, színdarabokat tanultak be. De most, hogy ismét közeledik a tél, a hosszú estéknek az időszaka, fel kell lendí­teni a nyáron kissé lelassult vérke­­ringésű KISZ életet. Több ötlettel, több kezdeményezéssel kellene, hogy részt vegyenek a fiatalok önnön szó­rakozásuk előkészítésében. Ehhez vi­szont együttműködésre, tevékenysé­gük összehangolására feltétlenül szükség van ... Azóta véget értek a választások, a megbeszélések. A múlt évben nem a legmegfelelőbbnek bizonyult ve­zetők helyett másokat választottak. És mindannyian szeretnék, ha a fel­frissülés valóban újabb eredmények­kel járna. Ha sikerülne a nehezen megoldható problémákat minél kö­zelebb vinni az eredményes, éssze­rű megoldáshoz. • • Meleg a kályha, ha fűtik... (Folytatás az 1. oldalról) A vágók érdeke, hogy minél több kérésnek tegyenek eleget. A havi jut­tatást kizárólagosan a végzett mun­ka mennyisége szabja meg. Egy gép átlagos napi teljesítménye tizenöt­ezer kilogramm felaprított fa, így aztán nem csoda ha kora reggeltől sötétedésig sie­t a gép. Mondom, ők nem a havi fixért dolgoznak. Ezért aztán, valahány körzetbe ellátogat­tunk, ténylegesen a megjelölt helyen dolgoznak avagy sem (bizalmatlan­ság kizárta), nem csalódtunk. — Bükköt aprítunk - mondja Máté István. — Párosban Balog Bélával.­­ A Virág utca egyik udvarán talál­koztunk. — Hány háznál voltak? — Mi kettőnél. Hétezer kilót vág­tunk. Ma még vagy, négy helyre kell mennünk­ . • Az egyik emberen ,bőrkötény. A másikon vattakabát. Kezén jókora horzsolás. Megütötte a fa.­­ Szóval most kezdődött a csúcs­szezon — kérdezem újból a részleg­vezetőt. - Nem lehetne kicsit ha­marabb nekifogni a vágásnak? Ak­kor talán nem gyűl fel annyi télire. És ha nem gyűl fel, egész biztos, nem is kell az embereknek sokat várniuk. — Pillantson ebbe a körlevélbe. Még a koranyáron szétküldtük min­den intézménynek, ha lehet, augusz­tus elsejéig vágassanak mert utána a magánrendelőkkel foglalkozunk. Mire a legtöbbje azt írta vissza, hogy sajnálják, de a tüzelőt még nem szerezték be. Maradt tehát min­den őszire. No meg a télre. Egyik napról a másikra lehűlt az idő. Mindenképpen indokolt tehát a tényfeltárás, célzatával történt láto­gatás azon a bizonyos harminckilen­­ces részlegen. Hamarjában még való jelentősé­gét, eredményeit, nehézségeit fon­tolgatva se tudnám eldönteni, mek­kora maga a vállalkozás. Tény, elég nagy fában döndült a fejsze: tizen­ötezer igényt kielégíteni, számottevő feladat. Persze,­­időben. Mert laká­lyossá, barátságossá tenni a szobát, nagyban , a favágók, aprítók dolga. És mindhiába géphiba, vagy ember­hiány hasztalan a zsúfoltsággal-ér­­velés; akár ezerszer is elmondhat­juk, hogy a munkafegyelem nem a­­lapjellemzője egyik-másik gépkeze­lőnek — a megrendelőt mindez vaj­mi keveset érdekli. Számára egyva­lami fontos: ha már fát vett, akkor tüzet is rakhasson. Ez pedig egy tizennégy tagú mun­kaközösség lelkiismeretén múlik. 5-ik száma tartalmából. Politikai összefüggések: építés —béke. A régi erdélyi könyvtár­­ku­ltúra jellemző esete: így jött létre a székelyudvarhelyi könyv­tár. Egy irodalomtörténész emlé­keiből. A színművészet — ma: Új városnév képzőművészeti köz­pontjaink országos térképén. Utóhang egy szívperhez. Mi a mítosz? Hogyan zajlott le a vi­­lágegyetem első negyedórája. ..De Gaulle mondta nekem..." — egy újságíró feljegyzéseiből. .. és több más cikk, jegyzet, hír­adás a hazai és a nemzetközi tár­sadalmi, tudományos, művészeti élet időszerű jelenségeiről. A HÉT szerkesztősége közli az olvasókkal, hogy megkezdődtek a jövő évi előfizetések a lapra. Elő­fizetési díj egy évre 52 lej, félév­re 26 lej. A lap megjelenik min­den héten, húsz oldalán változatos tartalommal. 1970 november 21. szombat Napkelte : 7,19; nyugta : 16,43; Holdkelte : - ; nyugta : 13,18. Az évből eltelt 325 nap, hátra van még 40. ÉVFORDULÓK: - 1943-ban gyilkolták meg a horthysták Józsa Bélát, az RKP aktivistáját (szül. 1898-ban). - 1874-ben született Constantin Sandu-Aldea agronómus és író (megh. 1927-ben).­­ 80 éve, 1890-ben született Hevesi Gyula vegyészmérnök. HETIVÁSÁR: Gyergyószentmik­­lós, Székelykeresztúr, Csíkszépviz, Csíkszentmárton, Korond, Lövéte. ÁLLATVÁSÁR: Gyergyóditró. TELEVÍZIÓ NOVEMBER 21. SZOMBAT 17,00 — Német nyelvű adás. 18,10 — Hirdetések. 18,15 — Jóestét lányok. Jóestét fiúk! 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Közvetítés Kolozs­várról a Románia—Jugoszlávia kézi­labda-mérkőzés második félidejéről. 20,30 — Enciklopédia. 21,30 — A meg­vesztegethetetlenek — folytatásos film. 22,30 — Ilkres komikusok — Chariot. 22,50 — Híradó. 23,00 — Szó­rakoztató zene — közvetítés a Bucur étteremből. RÁDIÓ A marosvásárhelyi stúdió műsora NOVEMBER 22. VASÁRNAP Magyar nyelven : 8,00—8,30 — Pio­nírok és iskolások műsora . Pionír­klub. Ruha teszi? ... — riport. Ér­dekes fizikai kísérletek. Anekdoták. Zene. Mozaik. 8,30—9,00 — Kisgyer­mekműsor : Postás Jankó. Egy kis madárvédelem. Kérdezünk — felelj! Mai mesénk: Miért új az erdő? 16,30— 17,15 — Vasárnapi mozaik (a 261, a 330 és a 202 méteres hullámhosszon). Apróhirdetés Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti útvonalon október 20-án az autóbuszban felejtettük összecsavart iratcsomónkat, amiben érettségi dip­lomák és egyéb iratok is voltak. Kérjük a becsületes megtalálót, jut­tassa vissza a tulajdonosoknak. A címek megtalálhatók az iratok kö­zött. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága Ha­lottunk, Havadtői Sándor vég­tisztességén részt vettek és mély fájdalmunkban igaz szívvel osz­toztak. A gyászoló család Gyergyószentmik­lós 1970. NOVEMBER 21. SZOMBAT Még csak néhány nap! a HARGITÁRA MOZI NOVEMBER 21. SZOMBAT CSÍKSZEREDAI Hargita : Az egri csillagok, I — II. rész. Szí­nes magyar film. SZÉKELYUDVAR­HELYI Homoród : Szerelem és sebes­ség. Színes spanyol film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : Az alvi­lág professzora. Magyar film. SZÉ­­KELYKERESZTÚRI Haladás : A Le­­ontine akció. Színes francia film. MAROSHEVIZI Caliman : A csendőr nősül. Színes, szélesvásznú francia­olasz film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Az idő ablakai. Színes magyar film. BORSZÉKI Borszék : Ne bántsátok a feketerigót. Amerikai film. BORSZÉ­KI forrás : 24—25 nem tér vissza. Szé­lesvásznú szovjet film VLAHICAI film. színház : Szigorúan tilos a szerelem. Szélesvásznú német film. BA­­LÁNBÁNYAI Bányász : Az újságíró (1—2. rész). Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓCSOMAFAL­­VI Művelődés : Marathon. Szélesvász­nú csehszlovák film. GALÓCÁSI Fe­nyő : A nagyvakáció. Színes, szé­lesvásznú francia-olasz film. LÖVÉ­­TEI filmszínház : Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz. Román film. PA­RA­JDI filmszínház : Minden este 11 órakor. Szovjet film. DITRÓI filmszínház Várj, amíg besötétedik. Színes amerikai film. GYERGYÓAL­­FALUSI filmszínház : Ki jön vacsorá­ra? Színes amerikai film. CSÍK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház : hajsza. Amerikai film. CSÍKSZEN MÁRTONI filmszínház : Az uralkoddóí­­nek harca. Román film. CSÍKSZENT­­­SIMONI filmszínház : Doktor Ma­busse visszatér. Német film. CSÍK­­SZÉPVÍZI filmszínház : A varázsló. Szélesvásznú magyar film. HODOSI filmszínház : A doktorkisasszony. Szí­nes jugoszláv film. IDŐJÁRÁS Tegnap megyénkben aránylag me­leg, többnyire felhős volt az idő, helyenként esett. Gyenge északnyu­gati szél fújt. Reggel köd volt. Csík­­szeredában 0 és 15, Maroshévízen 2 és 10, Gyergyóalfaluban 0 és 8, Székely­udvarhelyen 4 és 15 fok között vál­takozott a hőmérséklet. A Meteorológiai Intézet előrejel­zése szerint mára változó idő vár­ható, helyenként felhős égbolttal, gyenge esőkkel, havasesővel. Mérsé­kelt délnyugati szél. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet­­2 és 0, a legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 8 fok között váltakozik. Reggel helyi ködképződés. LOTTO Az 1970. november 20-i húzás nye­rőszámai: I. húzás: 1, 82 2, 14, 7, 11, 30, 85, 52 Nyereményalap: 553 120 lej. II. húzás: 66, 22, 42, 74, 88, 55, 76 Nyereményalap :498 395 lej. PRONOSPORT Szerkesztőségünk tippjei a no­vember 22-i, 47-es versenyre. Bókus SC - UTA 1 Steagul roşu - Rapid 1 K­vári CFR - Petrolul x Craiovai U - K­vári U 1 FC Argeş - Steaua x Iaşi-1 Poli - Farul 1 Bologna - Sampdoria 1 Cagliari - Florentina 1 Catania - Lazio x Napoli - Inter 1 Roma — Foggia 1 Torino - Juventus 2 Verona - Varese x A BÁNYAIPARI VALIMAT föld a lajd munkára munkátokat alkalmaz A bányaiparban legelőnyösebb bérezést biztosítják, a tarifáris besorolás napi 61—114 lej a szakképesítésnek és szakmai régiségnek megfelelően. AZ ALAPFIZETÉSEKHEZ A KÖVETKEZŐ pótlékokat biztosítjuk­­ — 8—18 százalék a terv 100,5 százalékos telje­sítése esetén, — 15 százalék azon személyeknek, akik közös otthonban laknak (az 1053/1959-es MTH alapján), — 15 százalék éjszakai pótlék, — 4—6 százalék a csoportvezetőknek, A FENTIEKEN KÍVÜL BIZTOSÍTUNK : — munkavédelmi felszerelést, — ingyenes szállást központi fűtéses, modern munkásotthonokban a nem családosoknak — napi háromszori étkezést étkezdénkben 12,50 lej ellenében. — szakképzési lehetőségeket, — az ingázóknak bérletes autóbuszok állnak ren­delkezésre, havi bérlet értéke 30 lej. Alkalmazásra jelentkezhetnek mindazok, akik betöl­tötték a 18. életévet, vagy akik még nem haladták meg a 45-öt. Az alkalmazáshoz szükséges okmányok : személy­azonossági igazolvány, katonai helyzetet igazoló okmány és munkakönyv. (001)

Next