Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)
1971-04-08 / 82. szám
1971. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK BOLTÍVEK (NAGY PÁL ZOLTÁN felvétele). Az iskolában naponta ismétlődő oktató-nevelői munka különböző illetve meghatározott formái között jelentős helyet foglalnak el a tanuló-körök, a gyermekeknek a tanulási órákon kívül, egyes szakkörökben való foglalkoztatása. A tanuló-körök, melyeket az iskolák valamennyi tantárgyon belül megszervezhetnek, rendkívül jelentősek az ifjúság alaposabb és elmélyültebb felkészítése, kutatóhajlama továbbfejlesztése, egészséges szenvedélyek kialakítása szempontjából. Az alaposabb és elmélyültebb felkészülésen nem csak a tantervekben és tankönyvekben nem szereplő úgynevezett „plusz ismeretek“ nyújtását, illetve megszerzését értem — bár kétségtelen, ilyenekre is szükség van —, hanem az elméleti ismeretek szélesebb körű gyakorlati alkalmazását, esetleg az eleven szemlélet, a közvetlen megismerés által történő alaposabb rögzítést, és ennek összes pozitív következményeit az ismeretszerzés komplex folyamatában. Ezért már itt megjegyzem, hogy a közi tevékenységek gyakorlatában meghonosodott, az ismeretese alkalmazására illetvetanári felügyelet és irányítás melletti) alkalmaztatására való törekvés, a tanulók dolgoztatása és munkájuk alaposabb elemzése — a szakkörök legalapvetőbb munkamódszere, de faladata is. így lesznek az elméleti ismeretek a hétköznapok ezerarcú világát irányító objektív törvények. * Tanulóknak a diákkörökbe való bekapcsolása és bekapcsolódása, e körök eredményes, a fenti célkitűzéseket konkretizáló tevékenysége számos belső (iskolai) és külső (iskolán kívüli) feltételtől függ. Vannak azonban olyan határterületek is, melyeket az iskola és család egészséges együttműködése pozitíven befolyásolhat. Ezek közé sorolom a tanulókörök céljainak fenti meghatározása mellett azt is, helyesebben annak tisztázását is, hogy KI JÁRJON KÖRI TEVÉKENYSÉGRE ÉS MILYEN KÖRT LÁTOGASSON ? A kérdés csak látszólag kétoldalú, tartalmát illetően nagyon is egyértelmű. Minden olyan tanuló látogasson valamely kört, aki kifejezett humán vagy reál meghatározottságú érdeklődést mutat s akinek tanulmányi helyzete, előrehaladása ezt megengedi. Más szavakkal: akinek heti egy-másfél vagy havi öt-hat óra hátrányt jelent az óráról órára való készülésben, a napi lecke elsajátításában, ne vállaljon, nem vállalhat többletmunkát (!!!), ilyen fajta lekötelezettséget ! Vannak szomorú tapasztalataink, hogy sokszor éppen a szülők túlbuzgósága vagy a tanuló felfokozott vonzalma miatt erőltetett köri tevékenység az alapvető kötelezettségek teljesítésének hátrányára volt, azt akadályozta. A tanuló önálló munkája, e munka konkrét eredményeinek szempontjából azonos fajsúlyú a kérdés másik oldalának körültekintő, tudatos eldöntése is. A gyermeknek önként ,érdeklődési körének megfelelően kell válaszolnia. Ha kételyei vannak türelmesen kell segítenünk, mert e — látszatra kis jelentőségű — probléma esetleg a pályaválasztásnak első kipattanása, megnyilvánulása lehet. Ebben a kérdésben tanácsot adni, okszerű vélemény-nyilvánításra vállalkozni felelősségteljes osztályfőnöki, szülői kötelességünk. A tanulókörökben való részvétel egyben próbatétele is a pályaválasztás- CSALÁD ÉS ISKOLA KÖZÖS GONDJA A tanulóköri tevékenység Nevelők fórumá nak, az elképzelt foglalkozás melletti kitartásnak, az ezért való láng, pillanatnyi fellángolás volt, ha egy idő után már nem lelkesedik a közi tevékenység, előbbi kedvtelései iránt, abból ugyancsak neki és nekünk, a társadalomnak lesz haszna. Lehetőség nyílik egy alaposabb felismerésre, az igazi képességeknek is megfelelő pályaválasztásra. A tanulókörökben végzett tevékenység pozitíven befolyásolja a gyermek egyéniségének, erkölcsi arculatának formálódását, alakulását, mely dolog mind a család, mind az iskola közös erőfeszítéseinek, összedolgozásának egyik fontos területe. A természeti és társadalmi jelenségeknek, irodalmi problémáknak elmélyültebb, aprólékosabb vizsgálata, az állandóan gyarapodó ismeretek birtokában bizonyos rejtélyes problémák „újra-felfedezése“ növeli a gyermek biztonsági érzését, szorgalmának további ösztönzőjévé válik. Az egyénileg, folytatott „kutató munka“, a konkrét megismerés, az ismeretek alkalmazása, az ezekkel párhuzamosan felvetődő, ez utóbbiaknak a tanár szakszerű beavatkozásával történő megoldása miatt mind-mind olyan tényezők, melyek továbbfejlesztik a gyermek megfigyelő képességét, hozzájárulnak kutatási szenvedélye elmélyüléséhez, esetleg jövendő munkaterületének a zsenge ifjúkorban való megszerettetéséhez. A fenti, úgynevezett közös problémák mellett a gyermekkori tevékenységének vannak sajátosan családi és iskolai vonatkozásai. Előfordul, hogy a gyermek ezen többlet munkára való vállalkozását a családban kézlegyintéssel intézik el, egyszerűen „lógásnak“ titulálják. Mint ahogy a legtöbb felnőtt, úgy a gyermek is elvárja, hogy komolyan vegyék, munkáját megbecsüljék. Ezért igen hatékony buzdításnak számít, ha fáradozásaiért otthon is elismerésben részesül. Ösztönzően hat az időben alkalmazott dicséret, a körvezető tanárral való isal beselatva ..tanuló munkája utáni érdeklődés. A tanulókörök megszervezése, vezetése, irányítása a szakmai hozzáértésen kívül alapos metodikai, pedagógiai elmélyülést, az iskolai és társadalmi érdekekkel való tudatos azonosulást követel a tanár részéről. A központi szerveknek a körök szervezésére vonatkozó útmutatásai inkább ajánlások mint receptszerű meghagyások. Természetesen azért, hogy a helyi lehetőségek figyelembe vételével, azok maximális felhasználásával minél többet nyújthassanak a gyermekeknek. A rendelkezésünkre álló eszközök, feltételek között úgy kell megállapítanunk a körök profiljait (tematikus tevékenység-sorozat vagy a tananyag elméleti vonatkozásaival párhuzamosan beállított alkalmazó foglalkozások, stb.), hogy azok elősegítsék a tanuló szellemi fejlődését, érdeklődése ébrentartását a mélyebb, az alaposabb megismerést, egyéni tapasztalatainak, világnézeti síkon való kivetítődését. Ez a tanár részéről olyan melléállást követel, az irányításnak olyan felelősségét, mely önmagunk, szakmaszeretetünk stafétabotjának közbeadását jelenti. Minden nép jövőjét, országa, társadalma holnapját jelen ifjúsága képezi. A hozzájuk való viszonyulás egyben a történelmi múlthoz és jövőhöz való viszonyulás is. Ezért nem lehet közömbös számunkra a ma iskolásai erkölcsi arculatának, munkával szembeni magatartásának kialakulása, kialakítása. Borsodi László tanár nimális ellenértékét sem fizették ki. Talán ezért nem vezeti már az iskolások faragó körét sem. Most egy újabb kiállításra kértek anyagot. Talán fog küldeni. De él benne a gyanú, mert nem kapta vissza azt a munkát, amelyet annyi szenvedéllyel készített. A tizenkét falu mindegyikében van egy iskola. A tizenkettőből három nyolc osztályos. A község területén 41 tanügyi ember öszszesen 523 tanulóval foglalkozik. A nyolc osztályt végzett tanulók kilencven százaléka tovább tanul. A tíz osztályos oktatás talán ebben az évben beindul. A beiskolázással nincs baj, pedig tetemes távolságok vannak a központi iskoláig. De a kilométereken győzedelmeskedni segít a szentmártoni iskola bentlakása, amely 53 tanulónak nyújt kényelmes szállást és étkezést. A tantestület is — ahogy mondják — mintha hozzánőtt volna a vidékhez. Összetartó, hiányában van a máshol megszokott perlekedésnek. A kicsi falvakban pedig, a négy osztályos iskolákban dolgoznak a mindenesek, a szó igazi értelmében vett néptanítók, akikről külön kellene írni. Írni a munkájukról, hétköznapjaikról s talán a magányról. .. Már jócskán éjfél fele jár. Szentmárton főtere kihalt. Csak a kultúrotthonban van világosság. A könyvtárban az asszonyok gyűltek össze. A szokásos heti terefere, ahogy mondják a nőkkel végzett munka ez. Ami nem eredménytelen. De így van ez minden faluban. A tanítónő maga köré gyűjti, varrni, szőni tanítja az asszonyokat s így munka közben szinte pihenőként hat egy-egy előadás, egy-egy könyvismertető. A kultúrotthon nagytermében a színjátszó csoport próbál. Egyike a tizenkettőnek, hisz minden faluban működik legalább egy. (Én tizenkettőt mondok, mert egyik-másik faluban egynél több tevékenykedik). De tizenkettővel számolok. Ők csak egy részét képezik Nagyhomorod mente műkedvelő mozgalmának. S ha nem hallanám a színpadról felhangzó „egy Jóska van a faluban-t“, elégedett lennék. Mert a repertoárban a múlt századi színmű túlteng. És újra boszszankodom, erre az akut színdarab hiányra ami miatt egész műkedvelő színjátszásunk csak mennyiségben tart lépést a korral. Minőségben, ha akarna sem tudna. Ez nemcsak ennek a vidéknek a színjátszóit érinti... Gergely Gyulának a községi kultúrigazgatónak nem hiszem, hogy van egy olyan napja, amikor meg nem izzad. Csak amikor kalapját leveszi s kopaszodó fejére mutat, látja az ember, az évtizedesnél több, tömegművelődést irányító munka minden kínjátbaját, a sok látást-futást. De hát ki tudná lemérni a kilométereket, egyik falu kultúrotthonától a másikig, vagy megérteni azt a szervező munkát, amellyel a falvak közötti vendégszereplést, kulturális cserét irányítja. Munkájának, — ugyan nem kizárólagosait csak övé, — eredményét két dalárda, 12 színjátszó csoport, egy lánccsoport, két agitációs brigád, egy körvonalazódó községi múzeum összegezi. (Ha már a számok nyelvén akarjuk kifejezni egy ember munkáját). De tudjuk, hogy a számokkal nem mondtunk el mindent... Valahogy úgy történt, hogy együtt vacsorázzak a község vezetőivel Néptanács elnök, titkár, iskolaigazgató, kultúrigazgató, milicia parancsnok ült az asztal körül. Hosszú volt a nap. Gyűlések, zártak a politikai körök. A megszokott problémák, amelyekkel nap mint nap találkoznak s amelyeket intézni kell. Aztán a tavaszi munkákról is szó kerül. Végül csend. Fizet mindenki s megköszöni a bentlakás szakácsnőjének a vacsorát. Mindenki hazatart. Ők holnap folytatják az eddigi napok munkáját, amely tán épp olyan szorgalmas lesz mint a mai. Én pedig hajnalban a tizennyolc autóbusz egyikével otthagyom azt a szelíd vidéket, amelyről sok mindent el szerettem volna mondani. De csak ezeket a „szelídség szilánkokat“ ragadtam ki a teljes egészből. Mert szelíd ez a völgy, akár az itt élő ember. Ferencz L. István • A 74 TAGÚ NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁG elfogadta az olimpiai alapokmány 26. szabályának új szövegét, amely világosabban meghatározza az amatőr sportolás fogalmát. Az új szöveg értelmében voltaképpen a nemzetközi szövetségek szabják meg az olimpián való részvétel feltételeit. Az új 26. szabály szerint az olimpiai játékokon részt vehet az a versenyző, aki tiszteletben tartja az olimpiai hagyományok szellemét, és etikáját, melléktevékenységként sportol anélkül, hogy ezért bármilyen formában javadalmazást követelne. Az olimpiai sportoló, nem lehet volt hivatásos vagy félhivatásos sportoló, nem engedheti meg, hogy nevét, fényképét vagy sportsikereit hirdetési célokra használják fel. A 26. szabály módosított szövege ezzel szemben megengedi, hogy a sportoló — anyagi kárpótlás formájában — segítséget kapjon nemzeti olimpiai bizottságtól, vagy az illető ország sportszövetségétől abban az időszakban, amikor felkészül és részt vesz nemzetközi versenyeken, beleértve az olimpiai játékokat is. Az edzési időszakot általában 30 napban állapítják meg, de semmi esetre sem lehet több 60 napnál. A sportolóknak adott tanulmányi ösztöndíjak az egyetemi normáknak megfelelően állapíthatók meg, de az iskolai és egyetemi feladatok teljesítésétől, nem pedig a sportsikerektől függően. CASABLANCÁBAN FOLYTATÓDOTT a férfi kézilabda utánpótlás csapatok Latin-Magreb kupával díjazott tornája. A román csapat az első mérkőzésen 11—7 arányban győzött a spanyol válogatott ellen. Franciaország a második Marokkó elleni mérkőzését is megnyerte 1,3—8 arányban. A LAKE GENEVÁBAN George Foreman nehézsúlyú ökölvívó világbajnok a második menetben kiütéssel legyőzte Stamford Harrist. Ernie Terrel, akit Cassius Clay pontozással legyőzött az első menetben, kiütötte Johny Hudginst. A DAVIS-KUPA DÉL-AMERIKAI ZÓNÁJÁBAN Brazília a második fordulóban Porto Alegreben Ecuador csapatával játszik. Mint ismeretes, a brazil teniszezők ugyancsak, „Porto, ,A*legreben 5—1t-ra nyertek azelső fordulóban Bolívia"' cSarreta" ellen. A MEGYEI LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG TAVASZI, ELSŐ FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI : Csíkszeredai Kötöttárugyár — Szárhegyi Bástya 2—0 (1—0), Csíkszeredai Bányász — Székelyudvarhelyi Hargita 1—0 (0—0), Kilyénfalvi Bányász — Maroshévízi Maros 2—2 (1—1), Galócsi Komplexum — Szentsimoni Vörös Lobogó 1—1 (0—0), Madéfalvi Rapid — Borszéki Apemin 5—1 (3—1). A megyei bajnokság táblázata a 10. forduló után : 1.Maros 1071233—1115 9 Cs. Bányász 1071228—1115 3.Hargita 1070332—1314 4.Rapid 1061325—1413 5.Vörös Lobogó 1051427—1811 6.Kötöttárugyár 1050521—2710 7.Apemin 1041515—229 8.Bányász 1032525—198 9.Komplexum 1011812—423 10.Bástya 101097—482 A gazdasági hatékonyság kutatásának hasznos eszköze: AZ IPARI MARKETING Az ipar és a piacgazdaság közti egyre bonyolultabb összefüggések úgy a nemzeti, mint a világgazdaságban a szakembereket napról napra még nagyobb feladatok elé állítják. Az emberi géniusz XX. századbeli alkotó munkája tette szükségessé a legmodernebb termelési és piackutatási formák bevezetését.Ma, amikor majdnem minden országban egyik napról a másikra újabb és újabb termékek kerülnek fel az áruféleségek jegyzékére az optimális termelés minőségi és mennyiségi növekedését csakis az eladott termékek hazai és külföldi keresletének függvényében kell meghatározni, ami a termelés és áruforgalom meggyorsításának az ipar és a kereskedelem jövedelmezőségének, gazdasági hatékonyságának egyik fő tényezőjét képezi. Az ipari marketingmég nincs végleges meghatározása) mint a termelés és a kereskedelem közti kapcsolatok kutatási formája, a két tényező dialektikus viszonyát tanulmányozza. A dolgozók egyre növekvő anyagi szükségletének kielégítését, az ipari és közszükségleti cikkek termelését nem csak egy üzem vagy más gazdasági egység érdekében, hanem a szükségletnek, a keresletnek megfelelően kell elsősorban igazítani. A gazdasági dialektikus viszony nem jelenti azt, hogy mindig a termelő igazodjon a vásárlóhoz (fogyasztóhoz), hanem a marketing kutatáson keresztül a termelő megismeri a vásárló (fogyasztó) óhaját, vonzalmát, a különböző termékek iránti érdeklődését, a műszaki és közfogyasztási cikkek használatának irányzatát, melynek megfelelően dolgozza ki a termelés programját az újabb és a nagyobb igényeket kielégítő termékek gyártására. A vásárló így mindig jobb, szebb és célszerűbb termékekben válogathat. Ugyanakkor — ezzel párhuzamosan — az emberekben lélektani változás is végbemegy: fokozottabban kiformálódik a jobb, a korszerűbb iránti fogékonysága, szeretete. Lehetséges-e alacsony önköltséggel, vagy jövedelemmel olcsó, de kiváló minőségű és esztétikai szempontból is kifogástalan terméket előállítani ? Erre a kérdésre az ipari marketing adhat a legpontosabb választ, amely tanulmányozza az (üzemi emelt és kereskedelmi) árak optimális meghatározását. Ha valamikor a „kereslet és kínálat“ elve nevében spontán módon alakultak ki az eladási árak (mint például ma is néha a szervezetlen piacon) a mai körülmények közt, gazdasági viszonylatban elképzelhetetlen ezt a véletlenre bízni. Az ipari marketing ugyanakkor a termékek elosztásának, szállításának, raktározásának és fogyasztásának folyamatát, ellenőrzését is szolgálja. A jelenlegi (hazai és nemzetközi) gazdasági körforgásban lebonyolítandó áruforgalmat csakis az említett gazdasági kutatási és szervezési forma biztosíthatja. A matematikai, összehasonlító, statisztikai és lélektani kutatási módszerek beláthatatlan időkig, egyre gazdagodó értékei alapját képezik e formának, amelyet üzemi, nemzetgazdasági, vagy világgazdasági szinten, a különböző (kis és nagy) országok, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, számottevő gazdasági hatékonysággal fel tudnak használni. A szocialista országokban a gazdasági és társadalmi feltételek még kedvezőbbek rá. Örömmel vettük tudomásul pártunk Központi Bizottságának a közelmúltban hozott határozatát, amelynek értelmében ez év március 19-én megalakult Bukarestben a Román Marketing Egyesület (AROMAR). Az egyesület fő célja a marketing kutatási forma megismerése és alkalmazása a gazdasági életben. Természetes, hogy az ipari marketing alkalmazása egyre jobban szükségessé válik nem csak a központi gazdasági intézményekben, a külkereskedelmi minisztériumban, hanem valamenynyi fővállalatnál, üzemnél a feladatok részarányában. A vállalatok nagyobb fokú gazdasági önállósága, a megrendelőkkel kialakított közvetlen kereskedelmi kapcsolatok még szélesebbre tárják a lehetőségek kapuit e kutatási forma alkalmazására. Megyénk egyik legnagyobb termelővállalata, a faipari kombinát, amelynek újabb és újabb termékei nemcsak a hazai, de a külföldi piacon is egyre nagyobb érdeklődést váltanak ki. A sok közül csak egy példát említünk a fentiek vonatkozásában. A faanyag minél magasabb fokú értékesítése érdekében a vállalat megkezdte az üzemi belső szállításnál használt úgynevezett paletták gyártását, amelynek, mintáját elküldték az építkezési minisztériumba és egy külföldi megrendelőnek is — műszaki próba ellenőrzés végett. Az esetleges módosításokkal a vállalat megkezdi a fenti termékek sorozatgyártását, ami nagyobb jövedelmet biztosít a kitermelő egységnek — felhasználva a deszkahulladékot — és ugyanakkor kielégíti a megrendelők kérését. A helyiipari vállalatok és kisipari szövetkezetek vezető kollektíváinak is sokkal többet kellene foglalkozzanak e gazdasági kutatási forma bevezetésével és alkalmazásával. A korunk igényeinek megfelelő új árucikkek kialakításától az újabb belföldi és külföldi piac felfedezéséig, a megrendelőkkel való állandó jellegű kapcsolatok megteremtéséig széleskörű lehetőségeket nyit valamennyi gazdasági egység előtt a tudományos szintű, hatékonyabb tevékenységre. Balázs Sándor SZOVJET SZUPERLÉGHAJÓ. Évekigtartó előkészületek után a Szovjetunióban megkezdték a legnagyobb Zeppelin léghajó építését. A szuperléghajó térfogata 500 000 köbméter lesz, egyszerre 500 utast ezenkívül légipostát és teherárut fog szállítani. A tervezett léghajó meghajtása nem tér el a hagyományos, háború előtti léghajók meghajtási módjától. (Egyelőre lemondtak a sugárhajtóművekről). Négy nagy teljesítményű motor 250 kilométer óránkénti utazási sebességet tesz majd lehetővé, (annak idején a „LZ Hindenburg“ óránként 150 kilométeres sebességet ért el). Ilyenformán az új szuperléghajó műszaki tekintetben egyike lesz a legmodernebb és főleg leggazdaságosabb légi közlekedési eszközöknek a világon. Ezek az új típusú léghajók csak külső formájukban emlékeztetnek a híres német Zeppelinekre. A motorok teljesítményét például annyira megnövelték, hogy a hajók rossz időben, viharos jégtengerben sem térnek el útjuktól. A repülés csúcsmarsága is jóval nagyobb. Azonkívül az utasfülkéket nem gondolákban, hanem magában a hajóban a fogják elhelyezni. Töltőgázként nem a robbanékony hidrogént, hanem a legkönnyebb nemesgázat, a héliumot fogják használni. Az utasszállításon kívül felmerült a léghajók más gazdasági kihasználása is. Többek között értékesíteni lehet a hatalmas, megközelíthetetlen tajgák fájának kitermelésénél, elszállításánál. Úgyszintén a későbbiek során a hatalmas 500 000 köbméter térfogatú léghajók töltésére földgázat fognak használni, és ezeket a léghajókat a folyékony halmazállapotban lévő földgáz szállításánál értékesítik majd, mindazokra a helyekre ahová földgázvezeték lefektetése lehetetlen, vagy nem gazdaságos. VIZENYŐS TERÜLETEK LECSAPOLÁSA HIDROMECHANIKAI ÚTON Visszanyerhetők-e egyszerű, hatékony és gazdaságos eszközökkel vizenyős területek? V. Hajnal mérnök, a Bukaresti Kőolaj- és Gázipari Intézet professzora hosszas tanulmányozás és kisérletezés után arró a következtetésre jutott, hogy a probléma hidromechanikai úton regaldható. Harnal professzor azt javasolta, hogy a vízzel túltelített szilárd anyagot kotrógépekkel, hidroelevátorokkal, sugárszivattyúkkal stb. szívják fel. A közvetlenül a feltöltésre helyezett, szilárd anyagról gyorsan lefolyik a víz, s száraz padozat képződik. A találmánynak tekintett eljárást kísérletileg alkalmazták Mamaián és Tr. Magurelén különféle lecsapolási munkáknál. Kiszámították, hogy az új módszer alkalmazásával 30-65 százalékkal csökkennek a munkálatok költségei. A módszer nem igényel különleges felszereléseket és jó eredménnyel alkalmazható egészségtelen övezetek, elöntött, vagy árvízveszélynek kitett területek lecsapolásához, homokstrandok javításához, kikötői vagy vasúti töltések, repülőtéri kifutópályák és országutak szétépítéséhez. 3 OLDAL HARGITA * A GONDOLKODÓ GÉPIK A MODELL A kibernetika kutató módszere a funkcionális (működésbeli) modell készítés a környező világ jelenségeiről, nem törődve azzal, hogy nem pontosan utánozza a valóságot. Az utánzás tökéletességi foka, az észlelt tények viszszaadásának pontossága ugyanazt a szerepet játsza, mint a hipotézisek a tudományos kutatásban. Világítsuk meg néhány szóval a modell fogalmát. A modell egy olyan szervezet, mely függetlenül attól, hogy tényleges szerkezete esetleg más a megfigyelő szintjén azonos módon viselkedik a jelenséggel. Az idegsejtek tevékenységét logikai áramkörök modellálják, a vasúti közlekedés hálózatát különböző elektronikai rendszerek, az átöröklés és a kromoszóma eloszlás egyes jelenségei matematikai modellre találnak. A kibernetika tehát „nagyít“, „kicsinyít“ — mondhatni emberközelbe hoz, az eddig ismert kutatómódszerekhez igyekszik közelíteni a jelenségeket. A NÉGYPÓLUS Az elektrotechnikában jártasak előtt ismert ez a fogalom. A négypólus végeredményben egy olyan doboznak képzelhető el, amelynek kimeneti változóját egybizonyos törvényszerűség határozza meg, a bemeneti változó függvényében. Lássuk csak egy kicsit közelebbről ezt a bonyolultnak tűnő meghatározást. Ismert a bemenet, ismert az eredmény, ismeretlenek azok a folyamatok amelyek ezt összehangolják. A telefonba bedobott pénzérme után felhangzik a lus. A zenegép, a láz a pyramidon hatására, __mitógép, mely egy bizonyos".számsort egy másikká alakíto rtégypólus. Ez utóbbi átviteli függvényét programnak nevezzük. Sőt kibernetikus szemmel négypólus lehet az a csinos pincérnő is, aki a „betáplált“ pénz és kívánság ellenében feketét hoz. Őt a kereskedelmi hálózat „programozza." Megismerve a négypólus fogalmát, a továbbiakban a szervezeteket — a négypólusokból álló összetett rendszereket — információ átalakító egységeknek tekintjük. A kibernetikában a négypólusok úgynevezett zárt hurkok alakjában szerepelnek. Az ember, miközben valamilyen cél megvalósítása felé halad, ellenőrzi önmagát, latolgatja a legjobb megoldásokat a részleges eredmények tudatában. Ugyanezt valósítja meg elemi szinten a zárt hurok a rendszer kimenő jelének a bemenő jellel való állandó összehasonlítása révén. Tehát a kibernetika vizsgálatát a rendszerek részekre, négypólusokra való bontásával kezdi. A szociológus a társadalmi csoport, a pszichológus az egyed, az élettan kutatói a szerv, az idegfiziológus az agyfunkciók, a kémikus egyes komplex molekulák, az elektronikus relék, tranzisztorok elnevezésű négypólusokat vizsgálja. HOMEOSZTÁZIS és SZABÁLYOZÁSTECHNIKA A legkedvezőbb viszonyok ál (2.) landó keresése, a belső közeg állandóságához való lehető leggyorsabb viszatérés, ha azt valamely zavaróhatás kibillenti egyensúlyi helyzetéből — íme mit ért Claude Bernard homeosztázis alatt. Az élőlények alkalmazkodó képessége, belső környezetüket a szervek működési biztonságának megfelelő határok között képes tartani. Ma már minden tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a lényeges jellemzők értékeit a normális határok között tartsa, homeosztázisnak nevezünk. Megyünk az utcán, kikerülünk egy frissen ásott gödröt, túlfűtött szobában levetjük a kabátunk, didergünk a jégpálya mellett — homeosztázis. Együttműködő villamos hálózatok rendszerében — a rendszerben kialakult egyensúly állandóan változik a különböző fogyasztók bekapcsolásával — a folyamatos egyensúlyt fenntartani — homeosztázis. A homeosztázist úgy tanulmányozzák, hogy részleteiben megvizsgálják azt a sokfajta mechanizmust, amelynek célja a stabilizáció. Legelőször a fiziológusok értették meg a homeosztázis alaptételét : minden zavaró hatás ellentétes irányú, kiegyenlítő hatást indít meg, amely a károsodást semlegesíti és kijavítja. A homeosztázis fogalmától csak egy lépés a szabályozástechnika fő feladata : a szabályozott rendszernek a tervező által megszabott állapotot kell elérnie és megtartania. Székedi Ferenc