Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)
1971-04-08 / 82. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 82. (967.) SZÁM 1971. ÁPRIlis 8. CSÜTÖRTÖK ARA 3Ó BAN EREDMÉNYES, SIKEREKBEN GAZDAG PÁRTOKTATÁSI ÉV BEFEJEZÉSÉHEZ Érkeztünk el MTSZ-EINKBEN A mezőgazdasági termelőszövetkezetek pártszervezeteiben megyeszerte befejeződött az 1970 —71-es pártoktatási év. Az utolsó zárószemináriumok hónapok kitartó munkája után tettek pontot. Nem akarunk megalapozatlan következtetéseket levonni az idei pártoktatási év hatékonyságáról (ezt végsősoron az ezutáni gyakorlat, a szántóföldeken, az állattenyésztési részlegeken kibontakozó munka dönti majd el), eddigi tapasztalataink, észrevételeink alapján azonban mindenképpen leszögezhetjük: eredményes, sikerekben gazdag tanév befejezéséhez érkeztünk el. S ennek többféle magyarázata van, a megfelelő témaválasztástól kezdve el egészen a propagandisták igényességéig, a részvevők fokozódó érdeklődéséig. A most befejeződő pártoktatási év menetére serkentőleg hatottak az időközben megjelent fontos párt és kormányhatározatok, amelyek behatóan foglalkoznak szocialista mezőgazdaságunk korszerűsítésével. A mezőgazdaság szervezésének, vezetésének és tervezésének megjavítását szolgáló dokumentumok élénk érdeklődést keltettek termelőszövetkezeteink kommunistái, az egész tagság körében, a pártoktatás keretében tevékenyen bekapcsolódtak ezek megvitatásába. Ösztönző erőként hatott az is, hogy idén ünnepeljük az RKP megalakulásának félévszázados évfordulóját A pártoktatásra beiratkozottak kérésére ezért több helyen behatóan foglalkoztak a párttörténet jelentősebb mozzanatainak tanulmányozásával. Mindezek olyan általános vonások, melyekkel megyeszerte találkozhattunk. A sok adódó pél- Borbély László (Folytatás a 2. oldalon) FOKOZÓDÓ MUNKALENDÜLET A TERMŐFÖLDEKEN Az új javadalmazási rendszer meghozta gyümölcsét A székelykeresztúri mtsz-nek mint városi gazdaságnak mindig komoly munkaerő gondjai voltak. Kevés ember vette ki részét állandó jelleggel a munkából. Az idei tavaszon változás történt, és ez a változás nem is annyira a munka mennyiségében, mint inkább a minőségben nyilvánul meg, bár a mennyiséggel sincs baj. Itt is — akárcsak a többi melegebb vidéken lévő gazdaságban — már csak a kukorica vetése a legnagyobb tavaszi munka. Úgy néz ki, hogy rövidesen asztalunkra kerül a székelykeresztúri spenót, saláta és zöldhagyma is. A kertészetben kipróbálták az öntözőberendezést, kitűnően működik. Nem kell várni az esőt... Munkáskéz pedig mindenhová jut. Az új javadalmazási rendszer meghozta a maga gyümölcseit. Hasonlóképpen vélekedik a kányádi gazdaság főkönyvelője is. Amint elmondotta, talán négy év alatt nem hordtak ki annyi trágyát a földekre, mint az idén. Még a tagok udvarán felhalmozódott trágya is a közös földekre került, hogy ezzel is több termésre serkentsék a földet. A felsőboldogfalvi mtsz elnöke — Józsa Dénes — szintén arról számol be, hogy a tagok teljes lendülettel kapcsolódtak be a munkába. „Tíz éve vagyok elnök — mondja — de ilyen munkalendületet még nem tapasztaltam. Főleg az asszonyok tesznek ki magukért . Nem riadnak vissza a trágyahordástól, trágyaterítéstől sem. Még a saját fogatok is igába kerülnek, csakhogy jobban menjen a munka.“ A munkaszervezésre, ellenőrzésre vonatkozóan érdekes epizódot mesél. Egyik nap elment megnézni, hogyan folyik a burgonyaültetés. A tagok elmondták, hogy mit végeztek, de azonnal meg is jegyezték: „Menjen haza elnök elvtárs, szervezzék csak maguk a munkát tovább. A minőséget bízzák ránk. Vigyázunk mi arra.“ Török Dénes, a honvódszentpáli elnök, füzetet vesz ki a zsebéből. Statisztikai adatokat sorol a gazdasághoz tartozó négy falu munkaerőlétszámáról. Mindenik falu neve után két szám. Az első, hogy hányan dolgoztak tavaly, második meg, hányan az idén. Városfalva: 100—130, Homoródszentpál 100—120, Szentpéter: 58 —70, Becsenyéd: 67—71. És egyre többen jelentkeznek munkára. Tények, adatok, melyek azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink tagsága megértette az új munkajavadalmazási forma lényegét és igyekszik minél jobb, minél tökéletesebb munkát végezni. Igyekszik mindent elkövetni a magasabb terméseredmények eléréséért. Úgy néz ki, nem lesz baj az idén sem a növényápolással, sem a betakarítással, főleg, ha meggyőződik misz-ünk tagsága, hogy az akkord rendszerű javadalmazás egyaránt szolgálja a közösség és az egyén érdekeit. Vonatkozik ez főleg azokra a terményekre, amelyekből közvetlenül részesedik a tagság. Egyik másik elnök még kétkedik, hogy ugyanilyen lesz-e a munkában való részvétel azokban a tevékenységi ágakban, amelyekben a részesedés nem közvetlen, hanem közvetett. Reméljük, itt sem lesz hiba. Új évet kezdtünk, új szellem uralkodik és ennek meg kell hoznia eredményeit. A gazdaszellem újjáéledése csakis jót eredményezhet. Úgy véljük eljutottunk arra a pontra, mikor az mtsz-tag azonosítja saját magát a gazdasággal, saját érdekeit a közösségi érdekekkel, és ez az érdekazonosság az új és új eredmények forrása jelenti a közös vagyon védelmének, gyarapításának óhaját. Bogos Sándor készül az új termés magágya a székelykeresztúri mész zöldséges farmjának földjein. RÁIERMETJSEDET BEBíromom SZOKÁS a cseperedő gyermektől megkérdezni: mi akarsz lenni, ha felnősz? A kérdésnek legtöbbször nincs elég komoly tartása, inkább csak afféle évődés, esetleg bölcsködés lappang benne, egy kis vállveregetés, hogy íme lásd, te gyerkőc, milyen kicsiny vagy hozzám képest, és bizony mekkora utat kell még megtenned, hogy egyáltalán legyen belőled ez vagy az ! A kérdés, ha nem őszinte érdeklődésből fakad, nem is tarthat igényt elmélyült válaszra. A gyermek megérzi a felszíneskedést, és vállrándítva válaszol: még nem tudom. Pedig nem kevés azon 10 éven aluliak száma, akik már célt tűztek ki maguknak, akik már egyfajta életpályáról álmodoznak. S ha amúgy becsületesen, hiteles hangsúllyal és színnel megfaggatjuk őket, mihamar kiderül, merre szeretnék igazítani az életüket. A gyermeki ábrándozásban a valóság érzékelése nyiladozik. A felnőtt akkor is hibázik amikor — bár komolyan kérdez — bizalmatlanul tekint a határozottan válaszoló emberpalántára. Csak legyint, vagy leszólja, lesajnálja a gyereket, nyíltan kifejezi annak képességeivel szembeni kétségeit. Ez a magatartás, különösen, ha apáról, nevelőről van szó, ártalmas lehet, esetleg kihathat az egész életre, örökös gátlásokat eredményezhet... Jobb eset, ha a gyermek nem sínyli meg a lekicsinylést, hanem — úgymond — csakazért is megmutatja ! Mindez úgy jutott eszembe, hogy Szőke Benedek, bolinder (emelő szerkezet) kezelő elmesélte nekem, hogy édesapja örökké szájtátinak nevezte, és a sofőrségre vagy hasonló foglalkozásra eleve alkalmatlannak „minősítette“. Úgy látszik tévedett, szerencsére tévedett, mert a „gyerek“ valóban megmutatta mire képes : rátermettségét, ügyességét, gépkezelő készségét bőven bebizonyította. Ma már így nyilatkozik : — Amíg ez a gép megy, addig nem szállok le róla ! Csillog a szeme, mosolyog az arca, ahogy mondja. És amíg eljutott odáig, hogy felszállhatott rá, megküzdötte magáét. Az elemi elvégzése után, az apa akaratából, kéményseprő tanoncnak megy. Három évig folytatja a kitanult mesterséget, majd kitör a rákényszerített idegenség szorításából! 1962-ben raktármunkásnak megy szülőfalujába, Szentkirályra, az ottani hordógyárba. De az új állás, az új munkakör is csak afféle készenléti állapot, a nyeregbe ugrás mikéntjének felmérése, kigondolása : szabad idejében megtanul traktort vezetni, s ezzel meg is vetette a maga választotta életforma alapját, legalább is elvben. Az alkalom annak kínálkozik, aki keresi. Szőke Benedek meg is ragadja a lehetőséget, 1964-ben átmegy a Csíkszeredai Erdőgépesítési és Szállítási Egységhez traktoristának. Bizottság előtt vizsgázik, sikerrel vizsgázik abból, amit magánúton, konok kitartással megtanult. Két év múlva ismét alkalma nyílik tovább lépni, feljebb hágni, fel a szép sárga színű bolinderre, erre a különös, izgalmas „játékszerre...“ — Mégis, mikor először a gépre ültem, nagyon el voltam keseredve, de aztán úgy megszerettem ! Igen, talán azért keseredett el, mert félt... egy kicsit félt, hogy nem lesz ereje és tehetsége eloszlatni az apai kételyt... Azóta öt év telt el rengeteg munkával, szűnni nem akaró ambícióval, sok sikerrel. — Csináltam olyat is — említi öntudatosan, de minden nagyképűség és dicsekvés nélkül —, hogy előkészített bányafarönkből 100 köbmétert raktam le két vagonba, 51 perc alatt! A gépről faggatom, a bolindérről, amelyik úgy hozzánőtt. — Aztán mire is jó ez a gép ? — Rakodásra és ürítésre. Dolgozik kupával meg villával. A kupát akkor használjuk, ha kavicsot, homokot, laza földet akarunk emelni és ki- vagy berakni autóba, vagonba. A villát pedig a faféleségek mozgatására használjuk. Nyolc méterig terjedő hosszúságú rönköket lehet a villára venni. — Jó motorja van, jól szalad ez a kocsi, a karja is milyen fürge ! Gondolom, nincs sok baj vele. — Ha jól karbantartják akkor megyen... Öt év alatt egy generálozást kapott, most egy éve. Négy év alatt 17 000 órát dolgozott. A generálozás óta 4000 órán felül van. Egyébként az óránkénti teljesítménye 20 köbméter faanyag mozgatása. A kar emelőképessége 1800 kg, és 3,80 méterre tud emelni... Mindent bemutatok, hogy lássa, és értse meg a működését... Jól eső borzongást érzek, nem a gép, de ilyen odaadás láttán. — Mindig itt dolgozott ezzel a géppel a szentsimoni fűrésztelepen ? — Karcfalván kezdtem, azután Madarason folytattam, onnan helyeztek ide. Amikor szükség volt, kiszállásra is jártam. Nálunk nincs éjszaka, nincs vasárnap. Helyt kell állni. Amikor a vasút vagont ad, akkor kell dolgozni. A panaszkodásnak még az árnyéka sem búvik meg benne. Inkább büszke rá, hogy mindig jelen lehet, folyton a gépen ülhet, dolgozhat. Hogy szüntelenül bizonyíthat. Kilenc éve párttag, a fűrésztelepi pártbizottságnak is tagja. Kovács József, alegységvezető, az alapszervezet titkára hangsúlyozza, mennyire igyekvő és szolgálatkész ember Szőke Benedek. Minden munkát elvállal, semmi sem sok neki. A gépét tökéletesen ismeri, jól karbantartja, amit az is bizonyít, hogy — másokéval szemben — ma is kitűnő állapotban van. Bagdi Sándor Az év végi számvetést a mostani munka határozza meg Korán rátavaszodott a Nagy- Küküllő felső folyásánál meghúzódó Zetelakára. A dimbes-dombos, kavicsos földterületeken megélénkült az élet, s kihasználva a jó időjárási viszonyok biztosította lehetőségeket, a gépek, az mtsz tagsága benépesítette a határt. Az első sürgősségi munkák, a zab, az árpa, a kukorica elvetése volt a legfontosabb. Mindenki azon igyekezett, hogy minél előbb földbe kerüljön ezeknek a növényeknek a magja. Sófalvi András (Folytatás a 2. oldalon) Üzemeink, gyáraink dolgozói vállalásaik példamutató A Fakitermelő- és -feldolgozó fővállalat Csíkszeredai egységének munkaközössége rangos helyet vívott ki magának az évek során az iparágban , megyei és országos viszonylatban egyaránt. Nemrég ünnepeltük bennük az iparág országos élenjáró egységét, s úgy hírlik, nemsokára újból ünnepi gyűlésen méltatják tavalyi eredményeiket, adják át képviselőiknek a hímzett selyemzászlót, a megtisztelő címet. Elérték mindezt annak ellenére, hogy szétszórt, kevésbé fejlett-fejlesztett alegységekben tevékenykedik ez a munkaközösség, s még nem véglegesítettek néhány számukra igen jelentős szervezési javaslatot, elgondolást. Az elmúlt év azonban kedvező fordulatot is hozott az egység tevékenységében, az alegységek jövőjét illetően. Jelentős korszerűsítési-bővítési munkálatokat kezdtek meg a gyímesközéploki és a csíkszentkirályi alegységekben. Lényegesen javult a vágterek műszaki ellátottsága. Másszóval, a Csíki medence s a Gyímesek völgyének vágteres fűrészüzemei is szervesen bekapcsolódtak a megyei faipar megújhodásának áramkörébe, esetünkben is érezhetőek azok a hatalmas erőfeszítések, melyeket megyénk e nagy hagyományokkal és erőtartalékokkal rendelkező iparágának korszerűsítésére, teljesítményének, hatásfokának növelésére fordítanak. S a Csíkszeredai egység munkaközössége újabb eredményeivel is igazolja e munkálatok szükségességét. 1971 s a megkezdett ötéves terv első évnegyedét kiváló munkasikerekkel zárták, össztermelési tervüket közel 700 ezer lejjel szárnyalták túl, az árutermelési tervet pedig több mint 1,1 millió lejjel. Ez azt jelenti többek között, hogy 5500 köbméter fenyőrönköt, 1600 köbméter bükkfarönköt, 840 köbméter fenyőfűrészárut és 4000 négyzetméter parkettet gyártottak terven felül. Az értékesített árutermelés tervét pedig közel 1 millió lejjel szárnyalták túl az első évnegyedben. E megvalósítások jelentőségét különös mértékben növeli az a tény, hogy egy országépítő átfogó munka legmagasabb hőfokán, a pártunk dicsőséges évfordulóját méltóképpen előkészítő napokban érték el s egyben azt is jelzik, hogy ez a munkaközösség becsülettel helytáll, egyre újabb erőforrásokat képes hasznosítani az új ötéves terv megnövekedett feladatainak viszonyai között. A párt évfordulójának köszöntésére tett vállalásukat közel 200 ezer lejjel teljesítették túl az össztermelés esetében és az árutermelést illetően pedig a vállalásnak több mint kétszeresét valósították meg jóval az ünnep előtt. A gyors ütemben fejlődő megyénk dolgos mindennapjaiban szinte névtelen csíkszentkirályi, csíkszentsimoni, csíkszentdomokosi és gyímesközéploki fafeldolgozó alegységek, a környék vágtereinek munkaközösségei ismét példát mutatnak. Kettős ünnepre készülnek tehát azok, akik cselekvően, becsülettel kapcsolódnak be egy nagy hagyományokkal rendelkező iparág megújhodásába, az egész ország sokoldalú fejlesztésének gyorsütemű, átfogó folyamatába. Váli József teljesítésével köszöntik az RKP 50. évfordulóját Kiemelkedő munkasikerek a Csíkszeredái fakitermelő és -feldolgozó egységben TAVASZI HELYZETKÉP: A zöldségellátás "...SPENÓT! Néhány észrevétel egy gyergyószentmiklósi ankét után Az elmúlt napokban Csíkszereda zöldség üzleteiben valamenynyiünk rövid életű örömére megjelentek (nagyon reméljük, hogy nemcsak mutatóba) a primőrök ) spenót, zöldhagyma, saláta, karalábé. S egyáltalán nem „kétségbeejtő“ árakon. Fellelkesülve a tapasztaltakon (lám, lám — mégiscsak használt az átszervezés) ellátogattunk Gyergyószentmiklósra és környékére, gondolván, hogy hasonló helyzettel találkozunk. .. Nem találkoztunk hasonló helyzettel — ezt, mindjárt az elején meg kell mondanunk. Az a néhány községi, falusi és városi üzlet, ahová ellátogattunk, jóllehet nem üresen, de primőr zöldségtől „mentesen“ fogadott. És nem csupán a szezonáru hiányzott, amiről joggal érdeklődött az a néhány vásárló, akivel találkoztunk, hiány mutatkozott más zöldségféleségekben is — márkát például egyáltalán nem lehetett kapni. Érdeklődve a friss zöldség után, az elárusítóktól megtudtuk, hogy ezelőtt néhány nappal órával még lehetett spenótot kapni, de az is gyorsan elfogyott. Spenóton kívül más szezonban lévő zöldséggel, sajnos nem szolgálhattak. Ez a helyzet. Csodák csodája, a gyergyószentmiklósi Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központ az első negyedévi tervét 122 százalékban teljesítette. Mégis. Gondolom, joggal vetődik fel bennünk a kérdés, hogyan, ha zöldséget nem árul, gyümölcsöt pedig, egyelőre nem nagyon tud értékesíteni ?... A feleletet Sírbu Constantintól, a központ helyettes vezetőjétől kaptuk, miszerint a tervet a nem specifikus, termékek forgalmazásával — tehát élelmiszeripari termékek — forgalmazásával szárnyalták túl. Az eladott áru 80 százaléka nem specifikus áru, nem zöldség. (Ezek szerint, amennyiben az élelmiszer üzletekben hébe-hóba zöldséget is árulnának, akár zöldségüzletnek is nevezhetnénk.) Jelen pillanatban a gyergyószentmiklósi Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központnak egyetlen egy kiutalása sincs — semmilyen konkrétnak nevezhető zöldségbeszerzési lehetősége. Hogy történik akkor ez a folyamat, kerül vagy nem kerül friss saláta, hagyma, retek stb. a gyergyói vásárlók asztalára ? — Természetesen, igen — nyugtat meg Pócs Sándor főáruszakértő. A napokban érkezik 600 kilogramm uborka és 200 kiló paradicsom. Bíztató kilátásaink vannak zöldhagymára, salátára is... baráti alapon. A tavalyi gyergyói zöldségellátást a természeti csapás ellenére is kielégítőnek lehet mondani, az évi tervüket néhány millió lejjel túlszárnyalták, jelentős jövedelmet értek el. Hasonló módszerekkel dolgoztak akkor is ? — Ugyanezekkel a módszerekkel. A tavaly sem dicsekedhettünk valami sok zöldségkiutalással. .. ellenben havi 9—10 000 lejre telefonáltam. Ha valahol megtudtuk, hogy árufölösleg van, rögtön utána ''mentünk, s így valahogy megtölthettük az üzleteket. Senki sem mondhatja, hogy az áru felkutatása nem tartozik a kereskedelemhez, de véleményünk szerint ez a nagyfokú spontaneitás, esetlegesség semmiképpen sem válik előnyére. Hogy tulajdonképpen hol is van a hiba — a fejnél-e vagy a végtagoknál, — a központoknál, a termelőknél vagy az értékesítőknél, Gaál Péter (Folytatás a 2. oldalon) A 2. oldalon : EGY KIJELENTÉS KAPCSÁN A TUSNÁDFÜRDŐI ZÖLDSÉGÜZLETRŐL * * Üröm helyett öröm — Ha jövőre is közel három, évi nemtörődömség után a Csíkszeredai Jégpálya negyedben talajgyaluk, bolinderek érkeztek. Éktelenül feltúrták a negyedet, földhányás, földmélyedés lépésről lépésre„ Az ember mindig egyre idegesebben veszi tudomásul, ha földkupacokat kerülget, ha újra és újra felássák feltörik az úttestet, járdát, ott, ahol nemrég ezelőtt betont öntöttek. (Hogy csak a Jégpálya negyednél maradjunk, leaszfaltozták a járdákat majd jött a "államossági vállalat, és feltörte, újra aszfaltozták, de akkor a telefonszerelés miatt ragadtak csákányt, majd a vízvezetékért stb.) Közösen irtózunk a sártól és a járókelők mindenkoron — okkal vagy ok nélkül — ugyancsak szidalmazni tudták mindazokat, ezreik ,,merényletet“ követtek el az ékesen fénylő lábbelijük ellen. (S, hogy ismét a Jégpálya negyednél maradjunk, az ott lakók számtalanszor megkérdőjelezték a különböző illetékes szervek illetékességét.) Nos megjelentek a kotrógépek, földgyaluk a negyedben, végre valahára rendet teremteni. Arról is hallottunk, hogy kétkezi munkások nagyobb számban hozzálátnak ott a munkához. Az első 2 nap gépzúgástól volt zajos a negyed, ásták, gyalulták a fölösleges földet, úgy jól, isten igazából feltúrtak mindent És bár az ember irtózik a földkupacokat kerülgetni, érdekes módon senki sem szitkozódott, a negyedbeli lakók örömmel szemlélték a gépek munkálkodását, s ha megjegyzést is hallhattunk, az csak inkább felsóhajtás volt: ,,Bárcsak mindvégig ilyen lendülettel folytatnák". Reméljük, hogy a kezdeti sikeres buzgalom nem lankad, és végre a negyedbeliek megismerkednek — az ablakon kitekintve — a zöldelő fákkal napos játszótérrel, sártalan utakkal. Ha jövőre is, de úgy is jó lesz ! Bálint András III H ...1 Kiilllaissai Iliimlumismin Tegnap délután a Csíkszeredai 1. számú általános iskolában értékes és hasznos kiállítás nyílt meg A politikai tömegnevelő munka hatékony eszközei címmel. A kiállításon, amint címe is mutatja, a megye városaiban, községeiben felhasznált és leghathatósabbnak bizonyult politikai tömegnevelési eszközöket , sajtóalbumokat, fényképes összeállításokat, montázsokat szemlélhetjük meg. A Nagyítás vagy King- Kong ? Negyedévzáráskor értesültünk arról, hogy a megyei mozivállalat igen kedvezően zárta háromhavi mérlegét. Egész pontos statisztika szerint 872 377 nézője volt január, február, március filmjeinek. És még egy, a Csíkszeredai mozirajongót minden bizonnyal érdeklő számadat: A Transzilvánia filmszínházat megnyitása óta több mint 137 ezren látogatták. Naponta érkeznek hírek a községekben folyó építkezésekről. Szentimréről tudósítanak, hogy Pálszeg falurészen három osztályteremmel bővítik a négyosztályos általános iskolát. Már megkezdődöt az építőanyag gyírítése. r r 11IF Tavaszi bárányok uhui 1 ’"1iTi