Hargita, 1971. június (4. évfolyam, 128-152. szám)
1971-06-26 / 150. szám
HARGITA 2. OLDAL Levél egy ismeretlenhez Igen tisztelt (ismeretlen) uram, elsősorban tisztázni szeretnék egy tényt: ön is azok közé az emberek közé tartozik, akiknek munkakörüknél fogva, az a feladatuk, hogy embertársaiknak különféle igényeit kielégítsék. Mint az az autószállítási vállalat számomra ezidáig ismeretlen beosztású alkalmazottjának, aki a telefonon válaszolni szokott az érdeklődőknek (vagy a minap csak véletlenül vette föl ön a telefont ?) úgy illene, hogy ezt a feladatot megfelelőképpen végezze. Tisztelt uram, higgye, el, ismerem az illem-kódexnek azt a szakaszát, amely a telefonbeszélgetések mikéntjére vonatkozik. Tudom, hogy ha különböző személyeket hívok föl, úgy illik, hogy először bemutatkoztam. De kedves uram, én a minap nem önt, hanem az autóbusz állomást hívtam föl, hogy megérdeklődjem, mikor is indul el már az a busz, amelyre pontosan egy és fél órát vártam hiába. — Mit érdekli az magát!? — ordított, recsegett a fülkagyló. — És egyáltalán kicsoda maga ? — Egy utas vagyok, kérem, és meg szeretném kérdezni... — És annak az utasnak nincs neve ! ? — De van kérem (s megmondtam a nevemet) — A busz ezelőtt öt perccel ment el, de ne is várja, mert zsúfolt. — Jó kérem, köszönöm. Kivel beszéltem ? Emlékszik ? Ekkor Ön letette a kagylót. Jobban mondva — hanghordozásából következtetve csak így képzelhetem el — lecsapta. Ugye megérteti ? Ha mégsem elég világos, igyekszem megmagyarázni, mire gondolok. Az illem-kódexnek talán nincs erre vonatkozó szakasza, de szerény véleményem szerint a fenti beszélgetésünknek körülbelül így kellett volna lefolynia : — Halló. — Igen, itt az autóbusz állomás, tessék parancsolni. — Meg szeretném érdeklődni, miért és meddig késik a busz. — Motorhiba volt, de Meze- Jegyzet lőtt öt perccel a busz elhagyta az állomást. Nem ajánlom, hogy várjon reá, mert túlzsúfolt. A következő járat fél hétkor indul. Jó utazást. Mert az ilyenfajta beszélgetéseknek nem az a célja, hogy az ember személyes ismeretséget kössön. Az utas egy ismert intézménynél érdeklődik valami iránt. Az intézmény — amely az utas rendelkezésére áll — megadja a megfelelő választ, nem Fehérnek, Feketének, hanem az érdeklődőnek, az utasnak. És — illem-kódex ide, illem-kódex oda — a lényeg az hogy ezt civilizált hangnemben tegye. És higgye el, jobb, ha először ő — vagyis az intézmény — mutatkozik be. Mert ugyebár a pincérrel is úgy kezdünk tárgyalni, hogy visszaköszönünk. SZONDY GYÖRGY TÖBB ÜGYBUZGALMAT• te (Folytatás az 1. oldalról) Itt számolt be a hizlalda igazgatója, Szabó Albert mérnök, az addigi tevékenységről. De a legfontosabb napirendi pont, a gyűlés összehívásának legfőbb célja: mit fognak enni a bárányok ezután. És ezen az ülésen olyan problémák vetődtek fel, amelyek hallatán roppant megkérdőjelezhető az eddigi tevékenység. Hisz most nyárelőn alkudoztak, vitatkoztak, ki mennyi takarmányt ad. Parajd ellenszegült, hogy nem tud 300 hektár legelőt biztosítani, Szentpál pillangós területet, a többiek az egy-egy gazdaságra eső 30 hektár kaszálón akadtak fent. S mindez június elején. Ekkor derült ki az is, hogy a Zetelakán felhúzott szarvánok körüli legelőn (vagy kaszálón) szép számmal akad egyéni termelők területe is, amelyeket még a tél folyamán kellett volna kicserélni. (Különben „érdekes módon“ a társulás igazgatója csupán nemrégiben a bankszervek ellenőrzésekor tekintette meg, hogy „mije is van“ a zetelaki részen, addig hallomásból ha ismerte.) Végül az ülésen nagy nehezen, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság közbelépésére úgy ahogy megegyeztek a gazdaságok az adandó kaszálós területek nagyságát illetően, melyet a hizlalda fog megkaszáltatni és fogja Parajdra szállítatni a szénát. De hát miért kell erről ilyen későn tárgyalni, kifizetődő-e a messziről, Szentpálról, Zetelakáról Parajdra szállítandó széna ? De a kérdőjelek nemcsak a takarmányozás kapcsán adódnak. Megkérdőjelezhető a nyári szállások felépítésének helye (egyesekhez úttalan utak vezetnek), többen feltették a kérdést, hogy miért Parajdra építették a rácsos istállót (a mezőgazdasági banknál tréfásan erre azt válaszolták, azért, mert ott lakik az igazgató. De véleményem, személyes véleményem szerint: érdemes ilyen egyegymástól nagy távolságban levő gazdaságokat társítani, aminek gazdaságosságát semmi sem indokolja? Mondom társítani, mert a Parajdi hizlalda esetében is a gondolat a felettes mezőgazdasági szervnél született és kiviteleztették, anélkül, hogy apró részletességgel megtárgyalták volna a társulás jogi, anyagi formáit. Anélkül, hogy pontosan meghatározták volna a társulni vágyó, akaró gazdaságok : mennyivel s hogyan járulnak hozzá a hizlalda anyagi alapjának létrehozásához, működtetéséhez, a jövedelem elosztásához. Mert a legutolsó gyűlésen felszólaló mérnökök, elnökök majd mind arról beszéltek, hogy : „erről nem volt szó. ..“, „ez nincs papíron...“, „erre nincs lehetőség. ..“, „a közgyűlés amúgy sem fogadja el. ..“ És olyan dolgok kapcsán mondották el ezeket, amelyeket már kezdet kezdetén tudniuk kellett volna. Abban mindenki megegyezett, hogy ha már a hizlalda megvan, akkor fenn kell tartani, de majd mindenik küldött hangvételéből érződött, hogy vajmi keveset érdekli a hizlalda sorsa, s valahogy az is, hogy „nem én csináltam, boldoguljatok, ahogy tudtok“. Kétségtelen, elítélendő az álláspontjuk, de mindez nem fordulhatott volna elő, ha mindenki akarataegyesül a társuláskor, s nem érzik a szövetséget formális társításnak, amelyből hiányzik a megfontolás, a reális lehetőségekkel való számolás. Mert nagyüzemi vállalkozáshoz nem elég csupán a képzelőerő, a fantázia, s a jó szándék se fiadzik jövedelmet. Hol maradt ez esetben a gazdaember számítása, a logikus számvetés, az" előrelátás ? Senki nem vonja kétségbe, hogy az mtsz-ek szövetkezetközi társulása rövid időn belül hozzájárulhat a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez, az élelmiszeripari termékek nagyüzemi termeléséhez, a lakosság jobb ellátásához. De van egy másik célja is ezeknek a társulásoknak : megerősíteni a társult gazdaságok anyagi alapjait, ösztönözni a vállalkozó kedvet, gyarapítani a jövedelmet, növelni a bevételeket. Más szóval az interkooperációs vállalkozások egyik szerepe — és ennek tulajdonítható az állami és pénzügyi felkarolás — a társult gazdaságok megerősítése, további fellendülésüknek biztosítása, elősegítése. Igen ám, de a rossz szervezés, a fejnélküli nekirugaszkodás „dugába“ juttathatja a nagyon is gazdaságos hasznú vállalkozás gondolatát. Igaz, a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei szerint nincs ok aggodalomra. Ha sikerül a bárányok 50—60 százalékát export útján értékesíteni, akkor visszatérülnek a költségek. Sőt felvetődött annak az ötlete is, hogy a bárányok átadása után (október) jó lenne átállni tavaszig a juh hizlalásra, hogy a meglévő épületek, felszerelések ne álljanak hosszú hónapokig kihasználatlanul. (Jó ötlet, de talán erre már a kezdet kezdetén gondolni kellett volna.) Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a társulás tagjai több ügybuzgalommal,. . támogatással viseltessenek a közös hizlaldájuk iránt, mert az ő pénzük, befektetésük. Ne húzódozzanak a szakmai, erkölcsi és anyagi segítség elöl. Mert a közös hizlalda részét képezi mindenikük közös vagyonának.. Minden társult gazdaságnakazon kell munkálkodnia, hogy rentábilissá tegyék a vállalkozást, megkeressék azokat a módozatokat :— közös fejjel, közös akarattal, közös számítással —, amelyek sürgősen felszámolják a jelenlegi visszásságokat, a szervezési hozzánemértés buktatóit. Közösen. És ebben segítenie kell a mezőgazdasági vezérigazgatóságnak és a megyei szövetségnek is. Úgy tűnik, eddigi támogatásuk nem elegendő sem szakmai, sem szervezési téren. A legutóbbi gyűlésen mondotta az egyik elnök : „ha már megvan, fent kell tartani“. Ehhez annyit tennénk hozzá, hogy szükséges úgy fenntartani, hogy méltán képviselje megyénk juhtenyésztését. A takarmányok tárolása nem nyújt valami épületes látványt Nagy tolongás az etetővályú előtt Pályaválasztási tanácsadó Magyar tannyelvű osztályok a Csíkszeredai építészeti iskolában Megyénk egyik legfiatalabb oktatási egysége a Csíkszeredai építészeti iskola. Technikusokat kiképző osztállyal indult az 1968— 1969-es tanévben s utólag szakiskolai osztályokkal gyarapodott. Jelenleg több mint kétszáz fiatal sajátítja el itt a kőműves, szerelő és más szakmákat. Fejlődő, építőtelep képét nyújtó megyénkben nagy szükség van és lesz hozzáértésükre, munkájukra. Nem véletlen, hogy a városi és falusi ifjak körében fokozódó érdeklődés mutatkozik a jó kereseti lehetőséget biztosító szakmák iránt. Az iskola saját bentlakással, étkezdével, jól felszerelt műhelyekkel rendelkezik, a gyakorlatot pedig Csíkszereda különböző munkatelepein végzik. Ugyanakkor az iskola téli-nyári öltözéket biztosít — ingyen — a növendékeknek. Az 1971—1972-es tanév néhány újdonságot is tartalmaz. Kezdenénk azzal, hogy beindulnak a magyar tannyelvű osztályok. Két szakmában — vízgázszerelő és kőműves — 35—35-ös létszámú osztály létesül. Ezen kívül még három osztály működik majd, amelyekben központi fűtés, vízgázszerelői és villanyszerelői szakmákban képeznek ki összesen 105 fiatalt. A felvételin mind a román, mind a magyar osztályokra, a tanulók anyanyelvükön vizsgázhatnak. Módosult , a felvételi vizsga programja is. Minden szakon vizsgáznak számtanból (írásbeli és szóbeli az V-VIII. osztályok tananyagából). A központi fűtés és víz-gázszerelő szakmákban a számtanon kívül a fizika is felvételi tárgy (írásbeli és szóbeli a hőtani, valamint a mechanikai részből). A kőműves jelölteknek kémiából kell vizsgázniok, a villanyszerelőknek pedig fizikából (írásbeli és szóbeli az elektromosságból). A felvételi vizsgákra július 5-ig lehet jelentkezni. Az érdeklődők forduljanak az iskola titkárságához: Csíkszereda, Petőfi utca 38 szám. Telefon: 1214. (Az 1971- 1972-es tanévben líceum utáni technikai osztály nem indul). Megjelent az IGAZ SZÓ júniusi száma A TARTALOMBÓL Endre Károly, Gherasim Emil, Hark Péter, Hervay Gizella Lászlóffy Aladár versei • Méliusz József: Napnyugati kávéház * Balogh Edgár : öt évvel halála után; Tamási Áron : ösvigasztalás (Drámarészlet ; Izsák József bevezetőjével) • Kányádi Sándor műhelyében (Lászlóffy Aladár, Majtényi Erik, Fodor Sándor, Balogh Edgár, Izsák József írása) • Alexandru Ivasiuc : Madarak (Regényrészlet ; Éltető József fordítása ; Szász János bevezetőjével) • Beke György : Amit tenniük kellett. . . (Riport) • Hazai német költők (Franyó Zoltán fordításai) * Ficzay Dénes : Aradi krónika (II.) • Csehi Gyula : Egy cikk halála és feltámadása • FÓRUM — Gálfalvi György : Féleleműző ének ; Kovács János : Kismonográfiák nagy hasznossága • ANYAG ÉS ADAT — Faragó József : A vitéz és a kegyes magyardécsei népballadája • IRODALOM ÉS ISKOLA — Tóth István : Gondolatok egy József Attila-vers elemzésével kapcsolatban • SZEMLE — Hajdú Zoltán : Domokos Lehel három szobra ; Köteles Sámuel esztétikai szövegeiből (Hajós József bevezetőjével) • VIGYÁZÓ — Panek Zoltán, Szőcs Kálmán Mikó Imre, Gálfalvi György, Apáthy Géza, Mészáros József jegyzete. GAZDASÁGI EGYSÉGEINK PÉNZÜGYI EREDMÉNYEI (Folytatás az 1. oldalról) anak, hogy a hátralékos hitelekben, illetőleg a korlátozó hitelekben tükröződő befagyasztott pénzügyi alapok értéke ahelyett, hogy csökkenne, egyre emelkedik. Az 1970 december 31-i érték 1971 május 31-ig több mint 13,8 millió lejjel nőtt. Mindezek feltételezik a termelési költségek megterhelését növelt kamatokkal (a normális százalékok helyett, 5—12 százalékig terjedően). A helyi ipar helyzete például több mint meggondolkoztató, hátralékos és korlátozó hiteleinek értéke több mint 12 millió lejre emelkedik, jellege szinte folytonos és állandó, ami csak azt bizonyíthatja, hogy még mindig nem foganatosítanak hatékony intézkedéseket az adott helyzet felszámolására. Végeredményben: több mint 2 millió lejjel maradtak le gazdasági egységeink, megyei viszonylatiján számítva, a jövedelmi terv teljesítésében ... — Ebben a vonatkozásban a székelyudvarhelyi Textilipari Kombinát helyzetére külön ki kell térnünk, a Könnyűipari Minisztériumnak és magának a Kombinát vezetőségének sürgős és rendkívüli intézkedéseket kell hozniuk a példátlanul gyenge pénzügyi helyzet megjavításáért. Elsőrendű feladatuk közé kellene tartozzék a termelési költségek, főként az anyagköltségek csökkentése. Az elmúlt évnegyedben megvalósított jövedelem elenyésző hányadát, csupán 0,2 százalékát jelenti az évi jövedelmi tervnek, ez pedig távolról sem tükrözi ennek a kombinátnak a reális lehetőségeit. Hiszen ha az első évnegyedben mindössze 200 ezer lejt valósítottak meg a jövedelmi tervnél (nem sokkal többet, mint egy szövetkezeti egység), elkerülhetetlenül tevődik fel a kérdés: milyen tényezőkkel, milyen elemekkel kívánják megvalósítani az évi jövedelmi tervet ? A helyiipari egységek, főként az említett Csíkszeredai helyiipari vállalat esetében a bankszervek számtalan jegyzőkönyvben és intézkedési tervben figyelmeztették a vállalatok vezetőit a helyzet tarthatatlanságára, de előírásainkat csak részben valósították meg, így nem véletlen, hogy az említett Csíkszeredai helyiipari vállalat például március végéig 650 ezer lejjel maradt le a jövedelmi terv teljesítésében. Azt lehetne állítani tehát, hogy néhány egység vezetősége nem fordít kellő gondot a pénzügyi helyzet elemzésére. Az ismertetett adatok ezt bizonyítják. Véleményünk szerint e helyzet egyik legfontosabb oka az, hogy jónéhány egységben az igazgató bizottságok, az ügyviteli tanácsok „korlátozott“ mértékben foglalkoznak a pénzügyi tevékenység kérdéseivel. Rendkívül kevés esetben elemezték például a pénzügyi tartalékok felhasználásának módját, a bizonyos anyagokba, félkész- és késztermékekbe fagyasztott pénzügyi alapok hatását a termelés eredményességének egészében, e szervek általában műszaki és egyoldalúan értelmezett termelési kérdésekkel foglalkoznak. Az az osztály pedig, amely a pénzeszközök kialakításáért és felhasználásáért felel, a pénzügyi osztály, magára maradt, elszakadt valahogy, csökkentett szerepkörhöz jutott, az esetek többségében csupán egyszerű statisztikai és nyilvántartó szerv lett. Figylemen kívül hagyják a termelés és a pénzügyi eszközök szerves összetartozását, azt, hogy a termelés feltételeit tulajdonképpen pénzügyi eszközök felhasználásával teremtik meg. Meg kell említenem azt is, hogy a legtöbb esetben nem fordítanak kellő figyelmet a bankszervek intézkedési terveinek átfontolt tanulmányozására, az intézkedések alkalmazásának nyomonkövetésére, a kötelező utasítások betartására, úgy, ahogy azt az 1970-es 5-ös Törvény leszögezi. A megelőző ellenőrzést sem szervezik meg mindenütt az igények -és- a tennivalók sarrwörftfiat. Es lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos erőfeszítések a költségek, a befagyasztott alapok csökkentéséért észrevétlenek maradjanak. Csupán így magyarázhatjuk meg, hogy amint már említettem, a befagyasztott alapok 1970 december 31-ig több mint 22,7 millió lejt kitevő értéke 1971 május 31-ig, több mint 36,5 millió lejre emelkedett. Habár az újabb rendelkezéseknek megfelelően az egységek jó, vagy gyenge tevékenységének megfelelően, differenciáltan alkalmazzuk a hiteleket, a büntetőkamatokat, a legtöbb esetben a mozgósító célt mégsem érhetjük el. A többletkiadásokkal, a nem gazdaságos költségekkel megterhelődnek az önköltségi árak, de ezek nem határozzák meg a kiváltó okokat, a tényezőket, a felelősségeket ,azok felelősségét, akik előidézték az adott helyzetet, vagy azokét, akik nem foglaltak állást e lényegbe vágó kérdésekben. Nem mindennapi évjárat... (Folytatás az 1. oldalról) Nami gazdaságban burgonyabetakarítással foglalkoztak, az iskola többi tanulójával együtt. A szerzett összeg egyharmad részét nyugodtan az ő számlájukra írhatjuk, egy részét meg is kapták készpénzben. Persze mindez nem különleges, minden iskolában megvan, a folytatás viszont már dicséretükre válik: minden évben az őszi — átlag 25 napos — mezőgazdasági munka jövedelméből többpályás sporttelepet készítettek. Vízszintezés, cementlapok készítése, kerítés, gyepesítés. Igaz, futotta még a sportfelszerelések kibővítésére is. „Talán túlzásnak tűnik mindezt egyetlen osztály tagjainak tulajdonítani, de bizton állíthatjuk, hogy mindennek hetven százaléka az ő munkájuk gyümölcse, elsősorban a kilenc fiúé, akik három éven át hokiztak s a pálya elkészítése után ők tartották fenn, villamosították s rendezték a pályát“. Az iskola nagyobb méretű közösségi tevékenységének is mind ők képezték a lelkét. Előcsapat voltak, hangadók a jelentősebb rendezvényeken, a pozitív érdeklődés ébrentartói. „Nagyon összetartó közösség. A hazafias munka náluk természetes volt, szólni sem kellett, maguktól szervezték“ — jellemzi őket osztályfőnökük. Sporttevékenységük legnagyobb élménye a gyergyói Délhegy jégkorong-kupa, ahol 32 gólt lőttek s csak kettőt kaptak. Lelkesedésükből ötpróba, kézilabda, futballcsapat alakítására is futotta. A tanév vége felé elkészültek az iskolák technikai köreinek házi kiállításai. A csíkdánfalvi líceumban saját készítésű hokisisakot láttam, hozzávaló kesztyűt, régi lábbelikből készítve. Aki csak annyira is „bennfentes“ a jégkorongfelszerelés ismereteiben, mint alulírott, az is tudja, hogy ez nem akármi. Színjátszásuk egyenrangú sporttevékenységükkel. Két jelentősebb előadásuk jövedelméből a bentlakás melegvizes fürdője készült el s a szereplőgárda három évig tíz-tíznapos tengeri kiránduláson vett részt. Az iskola két zenekarának tagjai is jórészt ebből az osztályból kerültek ki. A könnyűzenekar a tanulók megyei műkedvelő fesztiválján második díjat, a népizenekar dicséretet kapott. Ugyanazok az arcok mindkettőben, csak egyszer székely harisnyában, utána tergálöltönyben láttuk őket. Ugyanaznap este ugyanezek a fiúk jégkorongpályán léptek színre, másnap reggel pedig indulás a diák műkedvelők országos versenyére , ahol a színjátszócsoporttal a KISZ KB különdíját hozták haza. Emlékezetesek maradnak e túlfűtött napok, a siker s a jutalom. Tavasszal a könnyűzenekar portyára indult a környező falvakba. „Az erkölcsi sikert a taps jelentette, az anyagi részéből a tabló költségeit fedeztük“. Állandó foglalkoztatottság, sokoldalú iskolán kívüli tevékenység. S közben „nem volt olyan, hogy hétfőn valaki jelentsen, hogy nem tudott készülni, mert meccse volt vagy szerepelt. Egy előző osztályban megengedtük s nem volt jó eredménye..." — hangzik az igényes pedagógus, az aligazgató véleménye. Lassan megszületik a magyarázat , minek tulajdonítható, hogy oly gyakran találkoztam az osztály tagjaival. Mindenütt jelen voltak, állandóan hallattak masagukról. Az osztály sokoldalú érdeklődése és tevékenysége továbbkutatni késztetett. S lám, felfedeztem, okát-magját kitűnőségüknek, az osztály tagjainak mintegy fele hangsúlyozott-határozottan sokoldalú. Van, aki „Ha volna magyar matematika szak, arra mennék“ — kijelentést teszi. (Kristály Annamária, az osztály legjobb matematikusa.) A hokicsapat kapusa, Szabó János, történésznek készül. „Nincs olyan jelentős történelmi esemény, melynek ne tudná pontos évszámát, körülményeit“. Farkas Vencel jó sportoló, de — szakemberek szerint is — kiváló színitehetség. Ambrus Árpád osztályfelelős, a megyei román irodalmi olimpiászon második lett, gitár játékával első díjat nyert, szintén megyei versenyen, de más hangszeren is játszik, állandó tagja a színjátszó körnek s — majdnem tiszta tízes tanuló. Ágoston István kivil jégkorongos, de színjátszó is. Páll Ildikó az iskola állandó képviselője volt, ha valahol szavalni kellett.:országos versenyen első díjat nyert alakításáért a színjátszócsoportban, jó irodalmár, és kiváló fizikus. Az már egyoldalúságot jelent az osztályban, ha egy jó jégkorongos a színdarabban is sportolót játszik (Ágoston István), s ha egy jó tanuló a színpadon is önmagát, a mindenkori pozitív hőst játssza (Gáspár Péter). Vajon annak tulajdonítható-e sokoldalú érdeklődésük, hogy — kislétszámú líceum lévén ■— egyetlen osztály van az évfolyamon s ez automatikusan reálszakos kellett legyen ? Lehetséges. A kényszerhelyzet mégsem volt rossz hatással egyéniségük alakulására. Önállóak lettek, többirányú megalapozással egész emberekké váltak. A továbbtanulás a most érettségizők közös gondja. A csíkdánfalvi kilenc fiú és tizenhét lány az osztály lényeges tulajdonságához, a sokoldalúsághoz híven választott pályát. Főiskola, technikum, líceum utáni szakiskola keretében óvónőnek, orvosnak,mérnöknek, technikusnak, gyógyszerésznek, testnevelő tanárnak készülnek. E felsorolásban nem érzik az oly veszélyes utánzás, egymást befolyásolás. Kettő híján mindegyik felvételi vizsgára készül. Talán túl sok ez ? önbizalmukat táplálja, hogy egy olyan iskola neveltjei ők, ahol 51 százalékos a továbbtanulási átlag — az országos 28 százalékos átlagot magasan felülmúlva. Ha valaki teljesíti feladatát, az természetes. De amit kötelességén felül tesz, attól maga is gazdagabb lesz s a közösség is, melynek tagja. Ezért érdemli meg az elismerést a csíkdánfalvi líceum vezetősége s az 1971-es végzős évfolyama, na meg a bizalmat és bíztatást a továbbiakra. Cigány Rómeó és Júlia A klasszikus szerelmi történet: két fiatal ismeretlenül egymásba szeret, s mikor már örök hűséget fogadtak egymásnak, akkor derül ki, nem lehetnek egymásé, mert a két család közt életre-halálra menő az ellentét. És akkor, ilyen vagy olyan formában, bekövetkezik a fiatal szerelmesek tragédiája. És a fiatalok holtteste mellett összebékültek a villongó szülők. Ezt így megírta már jó pár száz évvel ezelőtt a nagy angol, mister Shakespeare Rómeó és Júlia cí.mű darabjában. Ám a tragédiák Rómeó és Júlia után épp olyan gyakran előfordultak, mint azelőtt, legfennebb a díszletek változtak. (Gondoljunk Otcenasek megrázó regényére és az abból készült nagyszerű filmre, a Rómeó, Júlia és a sötétség-re, amely ezt a klasszikus történetet, tragédiát a fasizmus korába helyezi bele.) A téma — s ennek megírása— tehát mindig aktuális. A LOS TARANTOS (magyarul a Tarantok) című színes spanyol film ugyancsak ezt a témát dolgozza fel. Ami viszont érdekes, kuriózum, hogy a történet a barcelonai cigánynegyedek világában játszódik le. Tehát egy cigány Rómeó és Júlia szomorú sorsát, tragédiáját láthatjuk.Két család, a Zorongo és a Taranto áll szemben egymással, gyilkolja egymást. Ennek a két családnak a gyerekei szeretnek egymásba, de itt, a cigányok közt is épp úgy meg van, a családi háborúságon túlmenően a vagyonbeli különbség, náluk is épp olyan akadályt jelent a legfennebb abban különbözik a megszokottól, hogy az ő esetükben az ellenfél, az alkalmatlankodó fél- Filmlevél leállítása sokkal kevesebb gondot okoz, mint a civilizált társadalomban, ugyanis az ősi fegyver, a kés pillanatok alatt megoldja a kényes szituációt.) A történet talán nem is olyan érdekes a jelen film esetében. Ami eredeti, igazi érték, az ennek a cigányvilágnak az értő, sokrétű bemutatása. Szokások, viselet, a pattogó, szédületes ritmusú tánc — mind, mind olyan dolog, amely kicsit kuriózum is számunkra. Egy kicsit olyan cigány-folklór parádé is ez a film, ami viszont nem zárja ki ezeknek az embereknek a hiteles lélektani bemutatását. MOLNOS LAJOS Jelenet a filmből 1971 június 26, szombat Napkelte: 4,32, -nyugta: 20,04. Holdkelte: 7,58, -nyugta: 22,29. Az évből eltelt 177 nap, hátra van még 188. ÉVFORDULÓK: 60 évvel ezelőtt, június 26- án kezdődött meg a marosvásárhelyi fa- és bútoripari munkások sztrájkja. 1927-ben halt meg Vasile Pirvan történész és archeológus (szül. 1882-ben). 1869-ben született Martin Andersen-Nexe, dán író (megh. 1954-ben). HETIVÁSÁR : Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Csíkszépvíz, Csíkszentmárton, Korond, Lövéte. TELEVÍZIÓ SZOMBAT, JÚNIUS 26 16 15 — Német nyelvű adás. 18,00 — Jó estét lányok, jó estét fiúk ! 19,15 — Hirdetések. 19.20 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20,00 — Enciklopédia: Ramayana (II) — Oceanográfia. — A Ha 1971 JÚNIUS 26. SZOMBAT Sás völgye. 20,45 — Folytatásos film: A megvesztegethetetlenek. 21,35 — Mark Camoletti Boeing-Boeing című vígjátéka. 23 20 — Híradó. A marosvásárhelyi stúdió műsora JÚNIUS 27. VASÁRNAP Magyar nyelven: 9—9,30 — Pionírok és iskolások műsora: Pionírklub. Tanítók Napja előtt. A Szilágy megyei pionírok életéből. Tanuljunk úszni. Az autó történetéből. így kezdődik a foci — rádiójáték. 9.30—10 — Kisgyermekműsor: Postás Jankó. Köszönjük tanító,néni. Rajzoljunk. Népek meséjéből. 10.30—17.15 — Vasárnapi mozaik. JÚNIUS 26. SZOMBAT CSÍKSZEREDÁI Transzilvánia : Los Tarantos. Spanyol film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Csak egy telefon. Magyar film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : A kis Bimbó meséje. Színes román film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: A medve és a baba. Színes francia film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Száz karabély. Színes amerikai film. MAROSHÉVIZI Căliman: A kanári és a vihar. Színes román film. BORSZÉKI Borszék : Mayerling. (I—II. rész) Színes szélesvásznú francia-angol film. BORSZÉKI Forrás: Jó fiúk, rossz fiúk. Színes, szélesvásznú amerikai film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Hétlovas betyárjai. Színes román film. BALÁNBÁNYAI Bányász: A tenger dalai. Színes, szélesvásznú román film. VLAHICAI Vasas : A Szoroján testvérek Szovjet film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: King Kong szökése. Színes, szélesvásznú japán film. GALÓCASI Fenyő: Tiffany Memorandum. Színes, szélesvásznú olaszfrancia film. LÖVÉTEI filmszínház : Öten a pokolba?!. Színes francia-olasz film. PARAJDI filmszínház: ,, Creola, a szemed éget, mint a tűz". Színes olasz film DITRÓI filmszínház : Az angyal vérbosszúja Színes amerikai film. GYERGYÓAI,FALUSI filmszínház : Hétszer hét. Színes olasz film CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház: A régi nyár. Színes magyar-svéd film CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház: A sólyom nyomában. Szélesvásznú német film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház : A sárga Rolls Royce. Színes, szélesvásznú francia-angol film. CSIKSZÉPVSZT filmszínház: Bukaresti emlékek. Román film. HODOSI filmszínház : B. D. akcióba lép. Színes román film. IDŐJÁRÁS A mai napra általában szép, meleg idő várható, változó felhőzettel, néhol, főleg a hegyvidéken záporeső lehetséges. Gyenge, helyenként mérsékelt északnyugati szél fúj. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 21 fok között váltakozik. Az 1971. június 25-i húzások nyerőszámai : I. húzás : 25, 5, 48, 39, 31, 89, 36, 40, 64. Nyereményalap: 704 004 lej. II. húzás : 32, 4, 80, 87, 21, 56, 16. Nyereményalap: 523 249 lej.