Hargita, 1971. június (4. évfolyam, 128-152. szám)

1971-06-26 / 150. szám

HARGITA 2. OLDAL Levél egy ismeretlenhez Igen tisztelt (ismeretlen) u­­ram, elsősorban tisztázni sze­retnék egy tényt: ön is azok közé az emberek közé tarto­zik, akiknek munkakörüknél fogva, az a feladatuk, hogy embertársaiknak különféle i­­gényeit kielégítsék. Mint az az autószállítási vállalat számom­ra ezidáig ismeretlen beosztá­sú alkalmazottjának, aki a telefonon válaszolni szokott az érdeklődőknek (vagy a minap csak véletlenül vette föl ön a telefont ?) úgy illene, hogy ezt a feladatot megfelelőkép­pen végezze. Tisztelt uram, higgye, el, is­merem az illem-kódexnek azt a szakaszát, amely a telefon­beszélgetések mikéntjére vo­natkozik. Tudom, hogy ha kü­lönböző személyeket hívok föl, úgy illik, hogy először bemu­tatkoztam. De kedves uram, én a minap nem önt, hanem az autóbusz állomást hívtam föl, hogy megérdeklődjem, mi­kor is indul el már az a busz, amelyre pontosan egy és fél órát vártam hiába. — Mit érdekli az magát!? — ordított, recsegett a fülkagy­ló. — És egyáltalán kicsoda maga ? — Egy utas vagyok, kérem, és meg szeretném kérdezni... — És annak az utasnak nincs neve ! ? — De van kérem (s meg­mondtam a nevemet) — A busz ezelőtt öt perc­cel ment el, de ne is várja, mert zsúfolt. — Jó kérem, köszönöm. Ki­vel beszéltem ? Emlékszik ? Ekkor Ön letet­te a kagylót. Jobban mondva — hanghordozásából következtet­ve csak így képzelhetem el — lecsapta. Ugye megérteti ? Ha még­sem elég világos, igyekszem megmagyarázni, mire gondo­lok. Az illem-kódexnek talán nincs erre vonatkozó szakasza, de szerény véleményem sze­rint a fenti beszélgetésünknek körülbelül így kellett volna le­folynia : — Halló. — Igen, itt az autóbusz ál­lomás, tessék parancsolni. — Meg szeretném érdeklőd­ni, miért és meddig késik a busz. — Motorhiba volt, de M­eze- Jegyzet lőtt öt perccel a busz elhagy­ta az állomást. Nem ajánlom, hogy várjon reá, mert túlzsú­folt. A következő járat fél hétkor indul. Jó utazást. Mert az ilyenfajta beszélge­téseknek nem az a célja, hogy az ember személyes ismeret­séget kössön. Az utas egy is­mert intézménynél érdeklődik valami iránt. Az intézmény — amely az utas rendelkezésére áll — megadja a megfelelő vá­laszt, nem Fehérnek, Feketé­nek, hanem az érdeklődőnek, az utasnak. És — illem-kódex ide, illem-kódex oda — a lé­nyeg az hogy ezt civilizált hangnemben tegye. És higgye el, jobb, ha először ő — vagyis az intézmény — mutatkozik be. Mert ugyebár a pincérrel is úgy kezdünk tárgyalni, hogy visszaköszönünk. SZONDY GYÖRGY TÖBB ÜGYBUZGALMAT• te (Folytatás az 1. oldalról) Itt számolt be a hizlalda igazga­tója, Szabó Albert mérnök, az ad­digi tevékenységről. De a legfon­tosabb napirendi pont, a gyűlés összehívásának legfőbb célja: mit fognak enni a bárányok ezután. És ezen az ülésen olyan problé­mák vetődtek fel, amelyek halla­tán roppant megkérdőjelezhető az eddigi tevékenység. Hisz most nyárelőn alkudoztak, vitatkoztak, ki mennyi takarmányt ad. Parajd ellenszegült, hogy nem tud 300 hektár legelőt biztosítani, Szent­­pál pillangós területet, a többi­ek az egy-egy gazdaságra eső 30 hektár kaszálón akadtak fent. S mindez június elején. Ekkor de­rült ki az is, hogy a Zetelakán fel­húzott szarvánok körüli legelőn (vagy kaszálón) szép számmal a­­kad egyéni termelők területe is, amelyeket még a tél folyamán kellett volna kicserélni. (Külön­ben „érdekes módon“ a társulás igazgatója csupán nemrégiben a bankszervek ellenőrzésekor tekin­tette meg, hogy „mije is van“ a zetelaki részen, addig hallomásból ha ismerte.) Végül az ülésen nagy ne­hezen, a megyei Mezőgazda­­sági Igazgatóság közbelépé­sére úgy ahogy megegyeztek a gazdaságok az adandó kaszálós területek nagyságát illetően, me­lyet a hizlalda fog megkaszáltat­­ni és fogja Parajdra szállítatni a szénát. De hát miért kell err­ől ilyen későn tárgyalni, kifizetődő-e a messziről, Szentpálról, Zetela­­káról Parajdra szállítandó széna ? De a kérdőjelek nemcsak a takar­mányozás kapcsán adódnak. Meg­kérdőjelezhető a nyári szállások felépítésének helye (egyesekhez úttalan utak vezetnek), többen feltették a kérdést, hogy miért Parajdra építették a rácsos istál­lót (a mezőgazdasági banknál tré­fásan erre azt válaszolták, azért, mert ott lakik az igazgató­. De vé­leményem, személyes vélemé­nyem szerint: érdemes ilyen egy­­egymástól nagy távolságban levő gazdaságokat társítani, aminek gazdaságosságát semmi sem indo­kolja? Mondom társítani, mert a Parajdi hizlalda esetében is a gondolat a felettes mezőgazdasá­gi szervnél született és kivitelez­­tették, anélkül, hogy apró részle­tességgel megtárgyalták volna a társulás jogi, anyagi formáit. A­­nélkül, hogy pontosan meghatá­rozták volna a társulni vágyó, akaró gazdaságok : mennyivel s hogyan járulnak hozzá a hizlalda anyagi alapjának létrehozásához, működtetéséhez, a jövedelem el­osztásához. Mert a legutolsó gyű­lésen felszólaló mérnökök, elnö­kök majd mind arról beszéltek, hogy : „erről nem volt szó. ..“, „ez nincs papíron...“, „erre nincs le­hetőség. ..“, „a közgyűlés amúgy sem fogadja el. ..“ És olyan dol­gok kapcsán mondották el ezeket, amelyeket már kezdet kezdetén tudniuk kellett volna. Abban min­denki megegyezett, hogy ha már a hizlalda meg­van, akkor fenn kell tartani, de majd mindenik küldött hangvételéből érződött, hogy vajmi keveset érdekli a hiz­lalda sorsa, s valahogy az is, hogy „nem én csináltam, boldogulja­tok, ahogy tudtok“. Kétségtelen, elítélendő az álláspontjuk, de mindez nem fordulhatott volna e­­lő, ha mindenki akarata­­egyesül a társuláskor, s nem érzik a szö­vetséget formális társításnak, a­­melyből hiányzik a megfontolás, a reális lehetőségekkel való szá­molás. Mert nagyüzemi vállalko­záshoz nem elég csupán a képze­lőerő, a fantázia, s a jó szándék se fiadzik jövedelmet. Hol maradt ez esetben a gazdaember számítá­sa, a logikus számvetés, az" előre­látás ? Senki nem vonja kétségbe, hogy az mtsz-ek szövetkezetközi­ társu­lása rövid időn belül hozzájárul­hat a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséhez, az élelmiszeripari termékek nagyüzemi termelésé­hez, a lakosság jobb ellátásához. De van egy másik célja is ezeknek a társulásoknak : megerősíteni a társult gazdaságok anyagi alap­jait, ösztönözni a vállalkozó ked­vet, gyarapítani a jövedelmet, nö­velni a bevételeket. Más szóval az interkooperációs vállalkozások e­­gyik szerepe — és ennek tulajdo­nítható az állami és pénzügyi fel­karolás — a társult gazdasá­gok megerősítése, további fellen­dülésüknek biztosítása, elősegíté­se. Igen ám, de a rossz szervezés, a fejnélküli nekirugaszkodás „du­gába“ juttathatja a nagyon is gaz­daságos hasznú vállalkozás gon­dolatát. Igaz, a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei szerint nincs ok aggodalomra. Ha sikerül a bárányok 50—60 százalékát ex­port útján értékesíteni, akkor visszatérülnek a költségek. Sőt felvetődött annak az ötlete is, hogy a bárányok átadása után (október) jó lenne átállni tavaszig a juh hizlalásra, hogy a meglévő épületek, felszerelések ne állja­nak hosszú hónapokig kihaszná­latlanul. (Jó ötlet, de talán erre már a kezdet kezdetén gondolni kellett volna.) Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a társulás tagjai több ügy­­buzgalommal,. . támogatással visel­tessenek a közös hizlaldájuk iránt, mert az ő pénzük, befektetésük. Ne húzódozzanak a szakmai, er­kölcsi és anyagi segítség elöl. Mert a közös hizlalda részét ké­pezi mindenikük közös vagyoná­nak.. Min­den társult­ gazdaságnak­­azon kell­­ munkálkodnia, hogy rentábilissá tegyék a vállalkozást, megkeressék azokat a módozato­kat :— közös fejjel, közös akarat­tal, közös számítással —, amelyek sürgősen felszámolják a jelenlegi visszásságokat­, a szervezési hoz­­zánemértés buktatóit. Közösen. És ebben segítenie kell a mező­­gazdasági vezérigazgatóságnak és a megyei szövetségnek is. Úgy tű­nik, eddigi támogatásuk nem ele­gendő sem szakmai, sem szervezé­si téren. A legutóbbi gyűlésen mondotta az egyik elnök : „ha már megvan, fent kell tartani“. Ehhez annyit tennénk hozzá, hogy szükséges úgy fenntartani, hogy méltán kép­viselje megyénk juhtenyésztését. A takarmányok tárolása nem nyújt valami é­­pületes látványt Nagy tolongás az etetővályú előtt Pályaválasztási tanácsadó Magyar tannyelvű osztályok a Csíkszeredai építészeti iskolában Megyénk egyik legfiatalabb ok­tatási egysége a Csíkszeredai é­­pítészeti iskola. Technikusokat ki­képző osztállyal indult az 1968— 1969-es tanévben s utólag szak­iskolai osztályokkal gyarapodott. Jelenleg több mint kétszáz fia­tal sajátítja el itt a kőműves, sze­relő és más szakmákat. Fejlődő, építőtelep képét nyújtó megyénk­ben nagy szükség van és lesz hozzáértésükre, munkájukra. Nem véletlen, hogy a városi és falusi ifjak körében fokozódó érdeklődés mutatkozik a jó kereseti lehető­séget biztosító szakmák iránt. Az iskola saját bentlakással, étkez­dével, jól felszerelt műhelyekkel rendelkezik, a gyakorlatot pedig Csíkszereda különböző munka­telepein végzik. Ugyanakkor az iskola téli-nyári öltözéket biz­tosít — ingyen — a növendékek­nek. Az 1971—1972-es tanév néhány újdonságot is tartalmaz. Kezde­nénk azzal, hogy beindulnak a magyar tannyelvű osztályok. Két szakmában — víz­gázszerelő és kőműves — 35—35-ös létszámú osztály létesül. Ezen kívül még három osztály működik majd, a­­melyekben központi fűtés, víz­­gázszerelői és villanyszerelői szak­mákban képeznek ki összesen 105 fiatalt. A felvételin mind a ro­mán, mind a magyar osztályokra, a tanulók anyanyelvükön vizsgáz­hatnak. Módosult , a felvételi vizsga programja is. Minden szakon vizsgáznak számtanból (írásbeli és szóbeli az V-VIII. osztályok tananyagából). A központi fűtés és víz-gázszerelő szakmákban a számtanon kívül a fizika is fel­vételi tárgy (írásbeli és szóbeli a hőtani, valamint a mechanikai részből). A kőműves jelölteknek kémiából kell vizsgázniok, a vil­lanyszerelőknek pedig fizikából (írásbeli és szóbeli az elektro­mosságból). A felvételi vizsgákra július 5-ig lehet jelentkezni. Az érdeklődők forduljanak az iskola titkársá­gához: Csíkszereda, Petőfi utca 38 szám. Telefon: 1214. (Az 1971- 1972-es tanévben líceum utáni technikai osztály nem indul). Megjelent az IGAZ SZÓ júniusi száma A TARTALOMBÓL Endre Károly, Gherasim Emil, Hark Péter, Hervay Gizella Lász­­lóffy Aladár versei • Méliusz József: Napnyugati kávéház * Balogh Ed­gár : öt évvel halála után; Tamási Áron : ösvigasztalás (Drámarészlet ; Izsák József bevezetőjével) • Ká­­nyádi Sándor műhelyében (Lászlóf­­fy Aladár, Majtényi Erik, Fodor Sándor, Balogh Edgár, Izsák Jó­zsef írása) • Alexandru Ivasiuc : Madarak (Regényrészlet ; Éltető Jó­zsef fordítása ; Szász János be­vezetőjével) • Beke György : Amit tenniük kellett. . . (Riport) • Ha­zai német költők (Franyó Zoltán fordításai) * Ficzay Dénes : Aradi krónika (II.) • Csehi Gyula : Egy cikk halála és feltámadása • FÓ­RUM — Gálfalvi György : Félelem­űző ének ; Kovács János : Kismo­nográfiák nagy hasznossága • A­­NYAG ÉS ADAT — Faragó József : A vitéz és a kegyes magyardécsei népballadája • IRODALOM ÉS IS­KOLA — Tóth István : Gondolatok egy József Attila-vers elemzésével kapcsolatban • SZEMLE — Hajdú Zoltán : Domokos Lehel három szobra ; Köteles Sámuel esztétikai szövegeiből (Hajós József bevezető­jével) • VIGYÁZÓ — Panek Zoltán, Szőcs Kálmán Mikó Imre, Gálfalvi György, Apáthy Géza, Mészáros Jó­zsef jegyzete. GAZDASÁGI EGYSÉGEINK PÉNZÜGYI EREDMÉNYEI (Folytatás az 1. oldalról) anak, hogy a hátralékos hitelek­ben, illetőleg a korlátozó hite­lekben tükröződő befagyasztott pénzügyi alapok értéke ahelyett, hogy csökkenne, egyre emelkedik. Az 1970 december 31-i érték 1971 május 31-ig több mint 13,8 millió lejjel nőtt. Mindezek feltételezik a termelési költségek megterhe­lését növelt kamatokkal (a nor­mális százalékok helyett, 5—12 százalékig terjedően). A helyi ipar helyzete például több mint meg­­gondolkoztató, hátralékos és kor­látozó hiteleinek értéke több mint 12 millió lejre emelkedik, jellege szinte folytonos és állandó, ami csak azt bizonyíthatja, hogy még mindig nem foganatosítanak ha­tékony intézkedéseket az adott helyzet felszámolására.­­ Végeredményben: több mint 2 millió lejjel maradtak le gazda­sági egységeink, megyei viszony­latiján számítva, a jövedelmi terv teljesítésében ... — Ebben a vonatkozásban a székelyudvarhelyi Textilipari Kombinát helyzetére külön ki kell térnünk, a Könnyűipari Mi­nisztériumnak és magának a Kombinát vezetőségének sürgős és rendkívüli intézkedéseket kell hozniuk a példátlanul gyenge pénzügyi helyzet megjavításáért. Elsőrendű feladatuk közé kellene tartozzék a termelési költségek, főként az anyagköltségek csök­kentése. Az elmúlt évnegyedben megvalósított jövedelem elenyé­sző hányadát, csupán 0,2 száza­lékát jelenti az évi jövedelmi tervnek, ez pedig távolról sem tükrözi ennek a kombinátnak a reális lehetőségeit. Hiszen ha az első évnegyedben mindössze 200 ezer lejt valósítottak meg a jövedelmi tervnél (nem sokkal többet, mint egy szövetkezeti egység), elkerülhetetlenül tevődik fel a kérdés: milyen tényezőkkel, milyen elemekkel kívánják meg­valósítani az évi jövedelmi ter­vet ? A helyiipari egységek, főként az említett Csíkszeredai helyiipari vállalat esetében a bankszervek számtalan jegyzőkönyvben és in­tézkedési tervben figyelmeztették a vállalatok vezetőit a helyzet tarthatatlanságára, de előírá­sainkat csak részben valósították meg, így nem véletlen, hogy az említett Csíkszeredai helyiipari vállalat például március végéig 650 ezer lejjel maradt le a jöve­delmi terv teljesítésében.­­ Azt lehetne állítani tehát, hogy néhány egység vezetősége nem fordít kellő gondot a pénz­ügyi helyzet elemzésére.­­ Az ismertetett adatok ezt bi­zonyítják. Véleményünk szerint e helyzet egyik legfontosabb oka az, hogy jónéhány egységben az igazgató bizottságok, az ügyvite­li tanácsok „korlátozott“ mérték­ben foglalkoznak a pénzügyi te­vékenység kérdéseivel. Rendkí­vül kevés esetben elemezték pél­dául a pénzügyi tartalékok fel­­használásának módját, a bizonyos anyagokba, félkész- és készter­mékekbe fagyasztott pénzügyi a­­lapok hatását a termelés ered­ményességének egészében, e szer­vek általában műszaki és egyol­dalúan értelmezett termelési kér­désekkel foglalkoznak. Az az osz­tály pedig, amely a pénzeszközök kialakításáért és felhasználásáért felel, a pénzügyi osztály, magára maradt, elszakadt valahogy, csök­kentett szerepkörhöz jutott, az esetek többségében csupán egy­szerű statisztikai és nyilvántartó szerv lett. Figylemen kívül hagy­ják a termelés és a pénzügyi eszközök szerves összetartozását, azt, hogy a termelés feltételeit tulajdonképpen pénzügyi eszkö­zök felhasználásával teremtik meg. Meg kell említenem azt is, hogy a legtöbb esetben nem for­dítanak kellő figyelmet a bank­szervek intézkedési­ terveinek át­fontolt tanulmányozására, az in­tézkedések alkalmazásának nyo­­monkövetésére, a kötelező utasí­tások betartására, úgy, ahogy azt az 1970-es 5-ös Törvény leszögezi. A megelőző ellenőrzést sem szer­vezik meg mindenütt az igények -és­-­ a­ tennivalók sarrwörftfiat. Es lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos erőfeszítések a költsé­gek, a befagyasztott alapok csök­kentéséért észrevétlenek marad­janak. Csupán így magyarázhat­juk meg, hogy amint már emlí­tettem, a befagyasztott alapok 1970 december 31-ig több mint 22,7 millió lejt kitevő értéke 1971 május 31-ig, több mint 36,5 mil­lió lejre emelkedett. Habár az újabb rendelkezések­nek megfelelően az egységek jó, vagy gyenge tevékenységének megfelelően, differenciáltan al­kalmazzuk a hiteleket, a büntető­kamatokat, a legtöbb esetben a mozgósító célt mégsem érhetjük el. A többletkiadásokkal, a nem gazdaságos költségekkel megter­helődnek az önköltségi árak, de ezek nem határozzák meg a ki­váltó okokat, a tényezőket, a fe­lelősségeket ,azok felelősségét, a­­kik előidézték az adott helyzetet, vagy azokét, akik nem foglaltak állást e lényegbe vágó kérdé­sekben. Nem mindennapi évjárat... (Folytatás az 1. oldalról) Nami gazdaságban burgonyabeta­karítással foglalkoztak, az iskola többi tanulójával együtt. A szer­zett összeg egyharmad részét nyu­godtan az ő számlájukra írhat­juk, egy részét meg is kapták készpénzben. Persze mindez nem különleges, minden iskolában megvan, a folytatás viszont már dicséretükre válik: minden év­ben az őszi — átlag 25 napos — mezőgazdasági munka jövedelmé­ből többpályás sporttelepet ké­szítettek. Vízszintezés, cementla­pok készítése, kerítés, gyepesítés. Igaz, futotta még a sportfelszere­­­lések kibővítésére is. „Talán túl­zásnak tűnik mindezt egyetlen osztály tagjainak tulajdonítani, de bizton állíthatjuk, hogy mind­ennek hetven százaléka az ő mun­kájuk gyümölcse, első­sorban a kilenc fiúé, akik három éven át hokiztak s a pálya elkészítése u­­tán ők tartották fenn, villamosí­tották s rendezték a pályát“. Az iskola nagyobb méretű közösségi tevékenységének is mind ők ké­pezték a lelkét. Előcsapat voltak, hangadók a jelentősebb rendezvé­nyeken, a pozitív érdeklődés éb­­rentartói. „Nagyon összetartó közösség. A hazafias munka ná­luk természetes volt, szólni sem kellett, maguktól szervezték“ — jellemzi őket osztályfőnökük. Sporttevékenységük legnagyobb élménye a gyergyói Délhegy jég­korong-kupa, ahol 32 gólt lőttek s csak kettőt kaptak. Lelkesedé­sükből ötpróba, kézilabda, fut­ballcsapat alakítására is futotta. A tanév vége felé elkészültek az iskolák technikai köreinek há­zi kiállításai. A csíkdánfalvi líce­umban saját készítésű hokisisakot láttam, hozzávaló kesztyűt, régi lábbelikből készítve. Aki csak annyira is „bennfentes“ a jégko­rongfelszerelés ismereteiben, mint alulírott, az is tudja, hogy ez nem akármi. Színjátszásuk egyenrangú sporttevékenységükkel. Két je­lentősebb előadásuk jövedelmé­ből a bentlakás melegvizes für­dője készült el s a szereplőgár­da három évig tíz-tíznapos ten­geri kiránduláson vett részt. Az iskola két zenekarának tag­jai is jórészt ebből az osztály­ból kerültek ki. A könnyűzene­­kar a tanulók megyei műkedve­lő fesztiválján második díjat, a népizenekar dicséretet kapott. U­­gyanazok az arcok mindkettőben, csak egyszer székely harisnyá­ban, utána tergálöltönyben láttuk őket. Ugyanaznap este ugyanezek a fiúk jégkorongpályán léptek színre, másnap reggel pedig in­dulás a diák műkedvelők orszá­gos versenyére , ahol a színját­szócsoporttal a KISZ KB külön­­díját hozták haza. Emlékezetesek maradnak e túlfűtött napok, a siker s a jutalom. Tavasszal a könnyűzenekar portyára indult a környező fal­vakba. „Az erkölcsi sikert a taps jelentette, az anyagi részéből a tabló költségeit fedeztük“. Állandó foglalkoztatottság, sok­oldalú iskolán kívüli tevékenység. S közben „nem volt olyan, hogy hétfőn valaki jelentsen, hogy nem tudott készülni, mert meccse volt vagy szerepelt. Egy előző osztály­ban megengedtük s nem volt jó eredménye..." — hangzik az i­­gényes pedagógus, az aligazgató véleménye. Lassan megszületik a magyará­zat , minek tulajdonítható, hogy oly gyakran találkoztam az osz­tály tagjaival. Mindenütt jelen voltak, állandóan hallattak masa­gukról. Az osztály sokoldalú érdeklődé­se és tevékenysége továbbkutatni késztetett. S lám, felfedeztem, o­­kát-magját kitűnőségüknek, az osztály tagjainak mintegy fele hangsúlyozott-határozottan sok­oldalú. Van, aki „Ha volna ma­gyar­ matematika szak, arra men­nék“ — kijelentést teszi. (Kris­tály Annamária, az osztály leg­jobb matematikusa.) A hokicsapat kapusa, Szabó János, történésznek készül. „Nincs olyan jelentős történelmi esemény, melynek ne tudná pontos évszámát, körülmé­nyeit“. Farkas Vencel jó sporto­ló, de — szakemberek szerint is — kiváló színitehetség. Ambrus Árpád osztályfelelős, a megyei román irodalmi olimpiászon má­sodik lett, gitár játékával első dí­jat nyert, szintén megyei verse­nyen, de más hangszeren is ját­szik, állandó tagja a színjátszó körnek s — majdnem tiszta tízes tanuló. Ágoston István kivi­l jégkorongos, de színjátszó is. Páll Ildikó az iskola állandó képvise­lője volt, ha valahol szavalni kellett.:országos versenyen első díjat nyert alakításáért a színját­szócsoportban, jó irodalmár, és kiváló fizikus. Az már egyoldalú­ságot jelent az osztályban, ha egy jó jégkorongos a színdarabban is sportolót játszik (Ágoston István), s ha egy jó tanuló a színpadon is önmagát, a mindenkori pozitív hőst játssza (Gáspár Péter). Vajon annak tulajdonítható-e sokoldalú érdeklődésük, hogy — kislétszámú líceum lévén ■— e­­gyetlen osztály van az évfolya­mon s ez automatikusan reálsza­kos kellett legyen ? Lehetséges. A kényszerhelyzet mégsem volt rossz hatással egyéniségük alaku­lására. Önállóak lettek, többirá­nyú megalapozással egész embe­rekké váltak. A továbbtanulás a most­ érett­­ségizők­ közös gondja. A csíkdán­falvi kilenc fiú és tizenhét lány az osztály lényeges tulajdonságá­hoz, a sokoldalúsághoz híven vá­lasztott pályát. Főiskola, techni­kum, líceum utáni szakiskola keretében óvónőnek, orvosnak,­­mérnöknek, technikusnak, gyógy­szerésznek, testnevelő tanárnak készülnek. E felsorolásban nem érzik az oly veszélyes utánzás, egymást­ befolyásolás. Kettő hí­ján mindegyik felvételi vizsgára készül. Talán túl sok ez ? önbi­zalmukat táplálja, hogy egy olyan iskola neveltjei ők, ahol 51 szá­zalékos a továbbtanulási átlag — az országos 28 százalékos átlagot magasan felülmúlva. Ha valaki teljesíti feladatát, az természetes. De amit köteles­ségén felül tesz, attól maga is gazdagabb lesz s a közösség is, melynek tagja. Ezért érdemli meg az elismerést a csíkdánfalvi lí­ceum vezetősége s az 1971-es vég­zős évfolyama, na meg a bizal­mat és bíztatást a továbbiakra. Cigány Rómeó és Júlia A klasszikus szerelmi történet: két fiatal ismeretlenül egymásba szeret, s mikor már örök hűséget fogadtak egymásnak, akkor derül ki, nem lehetnek egymásé, mert a két család közt életre-halálra menő az ellentét. És akkor, ilyen vagy olyan formában, bekövetke­zik a fiatal szerelmesek tragédiá­ja. És a fiatalok holtteste mellett összebékültek a villongó szülők. Ezt így megírta már jó pár száz évvel ezelőtt a nagy angol, mister Shakespeare Rómeó és Júlia cí­.­mű darabjában. Ám a tragédiák Rómeó és Júlia után épp olyan gyakran előfordultak, mint az­előtt, legfennebb a díszletek vál­toztak. (Gondoljunk Otcenasek megrázó regényére és az abból készült nagyszerű filmre, a Ró­meó, Júlia és a sötétség-re, amely ezt a klasszikus történetet, tragé­diát a fasizmus korába helyezi bele.) A téma — s ennek megírá­sa­­— tehát mindig aktuális. A LOS TARANTOS (magyarul a Tarantok) című színes spanyol film ugyancsak ezt a témát dol­gozza fel. Ami viszont érdekes, kuriózum, hogy a történet a barcelonai ci­gánynegyedek világában játszódik le. Tehát egy cigány Rómeó és Júlia szomorú sorsát, tragédiáját láthatjuk.­­Két család, a Zorongo és a Taranto áll szemben egymás­sal, gyilkolja egymást. Ennek a két családnak a gyerekei szeret­nek egymásba, de itt, a cigányok közt is épp úgy meg van, a csa­ládi háborúságon túlmenően a va­­gyonbeli különbség, náluk is épp olyan akadályt jelent a leg­fennebb abban különbözik a meg­szokottól, hogy az ő esetükben az ellenfél, az alkalmatlankodó fél- Filmlevél leállítása sokkal kevesebb gon­dot okoz, mint a civilizált társa­dalomban, ugyanis az ősi fegy­ver, a kés pillanatok alatt meg­oldja a kényes szituációt.) A történet talán nem is olyan érdekes a jelen film esetében. A­­mi eredeti, igazi érték, az ennek a cigányvilágnak az értő, sokrétű bemutatása. Szokások, viselet, a pattogó, szédületes ritmusú tánc — mind, mind olyan dolog, amely kicsit kuriózum is számunkra. Egy kicsit olyan cigány-folklór pará­dé is ez a film, ami viszont nem zárja ki ezeknek az embereknek a hiteles lélektani bemutatását. MOLNOS LAJOS Jelenet a filmből 1971 június 26, szombat Napkelte: 4,32, -nyugta: 20,04. Holdkelte: 7,58, -nyugta: 22,29. Az évből eltelt 177 nap, hát­ra van még 188. ÉVFORDULÓK: 60 évvel ezelőtt, június 26- án kezdődött meg a maros­vásárhelyi fa- és bútoripari munkások sztrájkja. 1927-ben halt meg Vasile Pirvan történész és archeo­lógus (szül. 1882-ben). 1869-ben született Martin Andersen-Nexe, dán író (megh. 1954-ben). HETIVÁSÁR : Gyergyószent­­miklós, Székelykeresztúr, Csíkszépvíz, Csíkszentmár­­ton, Korond, Lövéte. TELEVÍZIÓ SZOMBAT, JÚNIUS 26 16 15 — Német nyelvű adás. 18,00 — Jó estét lányok, jó estét fiúk ! 19,15 — Hirdetések. 19.20 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20,00 — Enciklopédia: Ra­­mayana (II) — Oceanográfia. — A Ha­ 1971 JÚNIUS 26. SZOMBAT Sás völgye. 20,45 — Folytatásos film: A megvesztegethetetlenek. 21,35 — Mark Camoletti Boeing-Boeing című vígjátéka. 23 20 — Híradó. A marosvásárhelyi stúdió műsora JÚNIUS 27. VASÁRNAP Magyar nyelven: 9—9,30 — Pionírok és iskolások műsora: Pionírklub. Ta­nítók Napja előtt. A Szilágy megyei pionírok életéből. Tanuljunk úszni. Az autó történetéből. így kezdődik a foci — rádiójáték. 9.30—10 — Kis­gyermekműsor: Postás Jankó. Kö­szönjük tanító,néni. Rajzoljunk. Né­pek meséjéből. 10.30—17.15 — Vasár­napi mozaik. JÚNIUS 26. SZOMBAT CSÍKSZEREDÁI Transzilvánia : Los Tarantos. Spanyol film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Csak­ egy telefon. Magyar film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : A kis Bimbó meséje. Színes ro­mán film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: A medve és a baba. Színes francia film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Száz karabély. Színes amerikai film. MAROSHÉVIZI Căli­man: A kanári és a vihar. Színes román film. BORSZÉKI Borszék : Mayerling. (I—II. rész) Színes szélesvásznú francia-angol film. BORSZÉKI Forrás: Jó fiúk, rossz fiúk. Színes, szélesvásznú amerikai film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Hétlovas be­tyárjai. Színes román film. BALÁNBÁNYAI Bányász: A tenger dalai. Színes, szélesvásznú román film. VLAHICAI Vasas : A Szoroján test­vérek Szovjet film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: King Kong szökése. Színes, szé­lesvásznú japán film. GALÓCASI Fenyő: Tiffany Memo­randum. Színes, szélesvásznú olasz­francia film. LÖVÉTEI filmszínház : Öten a pokol­ba?!. Színes francia-olasz film. PARAJDI filmszínház: ,, Creola, a szemed éget, mint a tűz". Színes olasz film DITRÓI filmszínház : Az angyal vérbosszúja Színes amerikai film. GYERGYÓAI,FALUSI filmszínház : Hétszer hét. Színes olasz film CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház: A régi nyár. Színes magyar-svéd film CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház: A sólyom nyomában. Szélesvásznú német film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház : A sárga Rolls Royce. Színes, szé­lesvásznú francia-angol film. CSIKSZÉPVSZT filmszínház: Buka­resti emlékek. Román film. HODOSI filmszínház : B. D. akcióba lép. Színes román film. IDŐJÁRÁS A mai napra általában szép, meleg idő várható, változó felhő­zettel, néhol, főleg a hegyvidé­ken záporeső lehetséges. Gyenge, helyenként mérsékelt északnyu­gati szél fúj. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 9, a legmagasabb nappali hőmérsék­let 18 és 21 fok között váltakozik. Az 1971. június 25-i húzások nyerőszámai : I. húzás : 25, 5, 48, 39, 31, 89, 36, 40, 64. Nyereményalap: 704 004 lej. II. húzás : 32, 4, 80, 87, 21, 56, 16. Nyereményalap: 523 249 lej.

Next