Hargita, 1980. október (13. évfolyam, 233-259. szám)

1980-10-10 / 241. szám

17,40-kor, nyugszik 1900. október 13. [ péntek. A Nap kel 6,24-kor, nyugszik A Hold kel 7,20-kor, 18,41-kor. A televízió műsorán : 16,00 Telex 16,05 Felvételizők­nek: matematika 16,30 — Német nyelvű adás 18,25 — Lottó-húzás 18,35 — Autósoknak 18,50 — 2001 este 19,00 H radó 19,25 Napirenden a gazdaságban 19,50 — Újabb törvénytervezetek közvitája 20,05 - Folklórműsor 20,15 — Őszi maratonfutás - szovjet film 21,45 - Irodalmi ankét 22,05 - Híradó.­­ Horváth Csaba szolgálatos meteorológus közli: megyénk­ben a nap folyamán változé­kony idő várható, átvonuló fel­hőzettel, helyenként szórványos záporesővel. Mérsékelt nyuga­ti szél. A levegő hőmérséklete éjszaka —2 és 4 fok, míg a leg­melegebb déli órákban 15 és 20 fok között ingadoz.1­. ÚJ KÖNYV «mom­ortsne»' KOMryt: GÓLYÁK, MÉHEK, A Minden Gyermek könyve sorozatban hiánypótló művet adott ki a Ion Creangă könyv­kiadó a napokban, Gárdonyi Géza: Gólyák, méhek, kislibák című mesegyűjteményét. Hol humoros, hol pedig megható tör­téneteiben saját gyermekkori élményeiből és tanítványainak előtte pergő kalandjaiból szőt­te meséit az író. Egyenességre, tisztességre, egymás iránti sze­­retetre, segítőkészségre, a ter­mészet törvényeinek megisme­résére, erdő-mező felkutatására buzdítanak ezek az írások. Mu­latságosak és szórakoztatva ta­nítók, mert mind a gyermekhő­sökről, mind az állatokról szó­ló mesékben bőven akadnak mulatságos figurák, makran­cos, hebehurgya alakok, ál­szent rókacsemeték és úszni a­­karó egerek. Gárdonyi Géza: Gólyász, méhek, kislibák Tájékoztató rovatunkat szerkeszti Demeter Zoltán Jöjjön velünk ! MADARASPATAK TÚRA Időpont: 1980. október 12., vasárnap. Útvonal: Csíkmadaras — Ma­daraspatak völgye — Uraság pataka — Csíkdánfalva. Jellegzetessége: A túraútvonal a Libán-tetőtől a Madaras és Ivó- patak nyergéig húzódó É­­szak-Hargita keleti lejtőjén ve­zet keresztül Csíkmadaras és Csíkdánfalva vidékén. A hegy­séget, akárcsak az egész vul­káni vonulatot fiatalabb kitö­rési kőzetek, az andezitek al­kotják. Ez a kőzet a riolit, tra­­chit, dácit és bazalttal együtt a kiömlési kőzetek csoportjába tartozik, amelyek a Föld felszí­nére kiömlött láva megszilárdu­lása útján keletkeznek. Menet­közben a vulkáni jelenségek pusztító hatásán és gazdasági előnyein elmélkedünk. Mert pusztító hatása mellett a vul­kánosság gazdasági előnyök­kel is járhat. A gázok lecsapó­dása, a vulkáni hőhatások az érintett kőzetekben ércesedést idézhetnek elő (vas, réz stb. ke­letkezik). A vulkáni anyagok el­­málásával kiváló termőtalaj kép­ződik. A vulkáni kőzet­ek, kivált a bazalt és az andezit nagyfokú keménységük mellett jól for­málhatók, ezért mindkettő ki­tűnő építő és útburkolókő. Az utóvulkáni működések ásvány­vizei és gázömlései pedig gyó­gyászati szempontból jelente­nek nagy értéket. Geológus ve­zetőnk irányításával borvizeket kóstolgatunk, kőbányákat val­latunk, a táj formáit vizsgáljuk és mogyoróbokrok termését szü­reteljük. Az útvonal hossza: 15 km. Menetidő: 4 óra. Megközelítése: Csíkszeredá­ból a 6,18 órakor induló sze­mélyvonattal. Hazatérés: Csíkdánfalváról a 15,15 (19,36) órakor induló sze­mélyvonattal. Útiköltség: 15 lej. Túravezető: Zsigmond Enikő geológus. Túrakellékek: túrabakancs, hátizsák, réteges öltözet, eső­­köpeny, élelem, ivóvíz, fényké­pezőgép, jegyzetfüzet. Részvevők: korhatár nélkül bárki. Beder Tibor tegnap este SALAMÁSON földbe vág a kapa, s a szét­­omló kavicsos talajból krumplit kapar ki a földműves kéz. A sor végén leiegyenesedik a munká­ba belefáradt test, végignéz a hosszú barázdákon, bizony gyé­ren állnak a tele zsákok, alig van több mint a tavaszon, ül­tetéskor. A Bánya-patak meredek hegy­oldalán rozskévékkel megrakott szekér ereszkedik lefelé, csűrök odorjába, kazlakba rakják a termést. Szekerek jönnek innen is, onnan is, pityókás zsákokkal megrakodva s a kalákásokkal, mert ha a föld magánművelés­­ben is van, a begyűjtés gondja közös­­ ma rajtad, holnap raj­tam a sor - egymásnak segí­tenek az emberek. Sötétedésre megürül a határ, a Marcuk-, a Templom-, a Falu dombján. A magasok hátán, a Bánya olda­lában csak az őrtálló kalangyok maradnak éjszakára, ki tudja, meddig... Volt esztendő, amikor október közepén már elcsépel­tek, most meg kévékben a ter­més, minden napra várják a fa­luból és a közeli Remetéről a cséplőgépeket. Aki nem isme­ri Salamás hegyes-dombos ha­tárát, nem tudja elképzelni, mi­lyen nehéz munka árán terem a föld. A falu, a föld terméséért, nyugtalan. Mielőtt lepihennének a horizontot kémlelve találgat­ják az emberek, kit ad-e a nyá­rias meleg ? (Rebendics Jó­zsef) ÉRTÉKES AJÁNDÉK­­A SZÜLŐFALUNAK Egy monumentális mozaikról van szó, amelyet Zsigmond Már­ton képzőművész a napokban fejezett be Csíkdánfalván. Több mint egy esztendőn át dolgo­zott a harminchat négyzetméte­res, négy-öt centis vörös, fehér márvány, bazalt, gránit kockák­ból összerakott mozaikon, a­­mely tavasszal a művész a­­jándékaként a szülőfalu műve­lődési otthonának a falára ke­rül. Mi újság A MAROSVÁSÁRHELYI VILLAMOSSÁGI ÉPÍTŐ VÁLLALAT HARGITA MEGYEI TELEPÉN ? - Tájékoztat Vécsei Gyula elv­társ, a részleg vezetője. — A Hargita megyei villa­mossági építkezési részleg éven­te mintegy 15 millió lej értékű beruházást valósít meg és 170 dolgozót foglalkoztat. Jelentő­sebb munkáink ebben az esz­tendőben a következők: Két új transzformátort építünk és 30 faoszlopot cserélünk betonra Lövétén. A félmillió tejes mun­kálat a jövő év első felében lesz kész. Székelyudvarhelyen a Matricagyár iskolaközpontjának villamosítását végezzük, értéke félmillió lej és október végére fejezzük be. Ugyanakkor a Bethlen III. negyedben átköltöz­tetjük a villamos vezetéket, ami október 15-én lesz kész és 170 ezer lejbe kerül. Csíkszeredában a gyorskorcsolya pályát villa­mosítjuk, ahol egyebek között két, egyenként 17 méter magas oszlopot állítunk, amelyeken 12—12 reflektort helyezünk el. Hargitafürdőn, a Pongrác-tető és Gyilkostó között, kicseréljük a faoszlopokat betonra. A be­ruházás értéke egy millió lej és a jövőben lesz kész. Ezen kí­vül hálózatbővítést, korszerűsí­tést végzünk Várhegyen, Bél­borban, Hidegségben és má­sutt mintegy 550 ezer lej értékben, és hálózatot épí­tünk a lakásépí­tezéseknél, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek farmjain és természete­sen a magán­ megrendelőket is kiszolgáljuk. Akik Felcsik felé járnak, nap mint nap láthatják Csikdónfalva népművészeti boltja előtt a fényképünkön megörökített ké­pet. Mintha hívna, csalogatna. Tessék megállni, megnézni a hí­res dánfalvi fekete kerámiát... és vásárolni. ízléses, szép, öt­letes reklám.­­ Szakmai bemutatót tartott Balánbányán a Csíkszeredai Szolgáltatás szövetkezet két fod­rásza, amely a bányászvárosban dolgozó kollegáik továbbképzé­sét szolgálta. GÉPKOCSIVEZETŐK FIGYELMÉBE ! • Kanalizálás miatt húsz nap­ra lezárták a Csíkszeredai Vörös Grivica utca egy szakaszát. A forgalom a Fürdő utcán halad, és jobbra, az Állomás utcán az állomás előtt, folytatódik Székelyudvarhely felé. Az Állo­más­ téren az autóbuszokon és az ottlakók személygépkocsijain kívül, tilos az autóforgalom. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG : ALBERT ANTAL (főszerkesztő), BÁLINT ANDRÁS, BOGÖS SÁNDOR, BORBÉLY LÁSZLÓ, FÜSTÖS JENŐ (főszerkesztő helyettes), HECSER ZOLTÁN, KOLOZSI MÁRTON SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Csíkszereda, November 7 utca 45 szám ; tele­­fon: 13633, 12189, 11823; délutáni hírszolgálat: 13633. Nyomatott a Csíkszeredai nyomda körforgó gépén : November 7 ut­ca 43 szám , telefon : 11066. ­ Tc­risznyás Márton (1927-1980) Tegnap reggel — mint két hosszú évtizede mindig — pon­tos időben jelent meg a mun­kahelyén, a Gyergyószentmiklósi Múzeumban. Pontosan és sze­rényen, talán sietve is, hisz min­dig halaszthatatlan teendők vár­ták. Pontos munkája tegnap reg­gel kilenc órakor örökre félbe­szakadt. A múzeum­alapító, a múzeológus, Gyergyószentmiklós és a megye közművelődési éle­tének fáradhatatlan munkája 53. életévében munka­­közben hunyt el. A város, a Gyergyói-medence, Hargita megye közművelődése, történelemtudománya jeles ak­tivistát és tudóst vesztett, és nagy a mi veszteségünk is. Ta­­risznyás Márton a lap indulásá­tól kezdve támogatottt mun­kánkban, állandó külmunka­­társunk volt. A tudós kutató, szá­mos tanulmány, értekezés szer­zője, nem érhette meg a szinté­zis korát. Hiszen készülő könyve is csak metszete hatalmas mun­kásságának, amelyet rendsze­rezni és megőrizni immár a kö­zös dolgunk. Le­temetése 1980 október 11-én, szombaton délután 3 órakor lesz a gyergyószentmiklósi mú­zeum épületéből az örmény ka­­ tolikus temetőbe. BÚVÁR A JAKABF.MIN „SAVANYÚ VÍZ" „Hogy többeknek szívből folyó édes hálájok képes, a szenvedő emberiség vigasztalására, nem­csak a gondolattal s szóval, de tettel is munkálkodó férfiú szí­vét megvidámítani, annak tanúi lenni szerencsések valónk. — írja az Erdélyi Hírlap (Brassó, 1839. 29. sz.) tudis­tája. Ezután beszámol arra, hogy Jakabfalva határában Kászon Impérfalvi Balási József a gyenge tagokat bámulásig erősítő savanyú víz mellé tizenhárom házat állított fel az odasiető, ott vigasztalást kereső vendégek szíves befoga­­dására. Vendégei szívből folyó jóságokért hálás köszönetet nyil­vánítva a derék úr szíves volt a jövő évre több zuhanyok, s em­beri lakok előállításait ígérni. E­­zek után a társasághoz csatol­va magát, ment közösen érdem­i azon örömet, melyet a lehulló víz gyönyörű látására a szív szo­kott érezni." (Kozma Mária) IGAZOLÓ VIZSGÁK ZENÉSZEKNEK A Megyei Szocialsta Műve­lődési és Nevelési Bizottságtól értesültünk, hogy újabb leiga­zoló (atestat) vizsgát szervez­nek azok számára, akik a nyá­ri vizsgán kiestek, nem jelentek meg, illetve fellebeztek. A vizsgát Bukarestben tart­ják, a könnyűzene szaknak ok­tóber 14-én, 8 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Házban (Zalomit utca 6 szám), a nép­zene szaknak október 16-án, 8 órakor a IV. kerületi Művelődési Házban (11 iunie utca, 41 szám) kell jelentkeznie. A TÖRVÉNYSZÉKRŐL Visszaeső bűnös Bodó Géza 25 éves munkake­rülő (lakhelye: Csíkszenttamás 493 szám) miután több ízben is betört a házakba, bárányt, nyulat lopott. Csíkszeredában az egyik parkolóból eltulajdoní­tott egy gépkocsit is. Felkereste­­barátját Balánbányán és el­o­­c­káztak Bacáu­ig, ahol lefülel­ték őket. Bíróság elé került az ügy, ahol alapfokon egy eszten­dő és három hónapi fogházbün­tetéssel sújtották a tolvajt. SZÉLRÓZSA AZ EMBER LEGŐSIBB ŐSE Harmincmillió évvel ezelőtt az ember ősei hímek által uralt csoportokban éltek, négy lábu­kon kúsztak-másztak egész na­pon át a fákon és főként gyü­mölcsökkel táplálkoztak — ezt állapították meg az észak-karo­­linai egyetem kutatói, megtalál­va az ember és a majmok kö­zös ősének eddig f­elfedezett legősibb, 30 millió éves kövüle­teit. Először 1965-ben találták meg az Aegyptipithecus zeuxis maradványait, de csak az utol­só három évben gyűlt össze e­­legendő kövület, főként állka­pocs-csont ahhoz, hogy megha­tározhassák a lények helyét a fejlődés családfáján. Fogaik for­mája előrevetítette az ember közelebbi őse, a Dryopithecus fogainak kialakulását, ez az ő­­sünk 22-12 millió évvel élt ez­előtt. ENZIM A SUGÁR­BETEGSÉG ELLEN ? + A szarvasmarhák szerveze­téből elkülönített enzimmel si­került a kísérleti állatok rönt­genbesugárzás okozta károso­dását csökkenteni, ha ezt az enzimet a besugárzás előtt vagy után befecskendezték a szerve­zetükbe. A kanadai magfizikai kutatóintézetben megállapítot­ták, hogy a kísérleti egerek pusz­tulását okozó halálos sugár­adag 34-56 százalékkal na­gyobb, ha az enzimkezelést al­kalmazzák. A szuperoxid-disz­­mutáz enzim funkcióját, továb­bá hatásmechanizmusát egy­előre még nem ismerik ponto­san. Embereken még nem pró­bálták ki. MÉRLEGEN A GURULÓ VONAT Az ogyesszai mérleggyárban kifejlesztett új típusú mérleggel gyakorlatilag bármilyen objek­tum tömegét megmérhetik, né­hány molekulától egészen a tel­jes terhelésű guruló vonatsze­relvényig. Az elektronikus vib­ráció-frekvencia mérleget a vo­nat esetében masszív négyzetes alapra a sínekre szerelik és pillanatokon belül egyszázalé­kos pontossággal kiírja a 10- 12 km/óra sebességgel guruló vonatszerelvény tömegét. Az, egyszázalékos pontosság elfo­gadott tűréshatár az ércek, épí­tőanyagok és más szállítmányok tömegmeghatározásában. A rö­videsen sorozatgyártásba kerü­lő új fajta mérleg jelentősen le­rövidíti majd a vasúti, kocsik ál­lásidejét.­­ FORGÁCSOLT ÜVEG A holland Philips kutatólabo­ratórium kísérleteiben sikerült különleges esztergapadon, for­gácsolással megmunkálni az üveget. Ehhez előbb felmelegí­­tették a munkadarabot, majd folyamatos forgácsot válasz­tottak le róla, akárcsak a fé­mek esztergálásakor. A meg­munkálással átlátszó üvegfel­­színt is létre lehet hozni. Az ü­­veg esztergapados megmun­kálásával tetszőleges alakú lencséket lehet előállítani. O­­lyanokat is, amelyeknek fel­színe eltér a gömbalaktól, s így csiszolással vagy polírozással nem lehet előállítani. FILMRAGASZTÁS ULTRAHANGGAL A DEFA berlini laboratóriu­mában legújabban ultrahangos hegesztéssel egyesítik a film­szalagok végeit a hagyományos ragasztás helyett, így az előhí­­vógépből kikerülő filmeken nem maradnak — a ragasztások helyeként - üres kockák. A film­­egyesítésnek ez a módja nagyon tartós. Jelentős munkaidőt és segédanyagot takarítanak meg az új találmánnyal. 1­9980. OKTÓBER 10, PÉNTEK

Next