Hargita, 1985. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1985-03-26 / 71. szám

XVIII. évf. 71. (4763.) szám, 1985. március 26, kedd 4 oldal Ara 50 bani VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEM­I AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A fegyelem és a pontosság a jó munka feltétele A munka mindig elválaszthatatlan volt a fegyelemben kifeje­zett társadalmi felelősségtől. Attól, hogy a dolgozók mennyire ér­tik meg kötelezettségeik példás teljesítésének szükségességét, meny­nyire tanúsítanak fejlett magatartást a munka iránt, hogyan értelme­zik a szakmában való előrehaladás követelményét, a minőségi tevé­kenység szükségességét. Lényegében ezen a magatartáson, pozitív viszonyuláson épül mindaz a mi társadalmunk jelenlegi fejlődési sza­kaszában a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom kiteljesítésé­nek a szakaszában elősegíti a párt által meghatározott legidősze­rűbb célkitűzés maradéktalan valóra váltását, hogy minden munka­helyen, a termelés minden területén teljesíteni tudjuk ötéves ter­vünket. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs így fogalmaz ebben a kérdésben: „a szocializmus és a kommunizmus felépítése munkát, rendet, fegyelmet, felelősségérzetet követel." Számos ugyanolyan technikával, emberanyaggal munkálkodó vállalat példája bizonyítja, hogy meg lehet valósítani ezeket a cél­kitűzéseket. Az a tény, hogy megyei viszonylatban eredményesen küzdünk meg alapvető tervfeladatainkkal, hogy nem egy vállala­­tunk ért el országosan elismert tisztes eredményeket­, az, hogy me­gyénk majd valamennyi vállalatában csökkent az igazolatlan hi­ányzások száma — mind-mind arról tanúskodik, hogy dolgozóink megértették a fegyelmezett munka napiparancsát. Ilyen szempont­ból a múlt esztendő mondhatni a gyökeres változások esztendeje volt megyénk iparában. Mintegy huszonkétezer órával csökkent 1984-ben vállalatainkban az igazolatlan hiányzások száma. Vannak olyan gazdasági egységeink, ha­ már fehér holló számba megy, ha valaki nyomós ok nélkül kimarad a munkából. Persze ennek vannak távolabbi összefüggései is a munkafegye­­lem-ember-tervteljesítés viszonylatában. Bebizonyosodott ismét, hogy azok a gazdasági egységek tudnak eredményesen megbirkóz­ni növekvő feladataikkal, amelyekben a munkafegyelem példás, is­meretlen az igazolatlan hiányzás, nem egykönnyen adják a kimenő engedélyeket, az üzemi orvos is becsületesen végzi feladatát, Így van ez a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vál­lalatnál, a vlahicai Vasipari Vállalatnál, a székelyudvarhelyi Matricagyárnál stb. Ahogyan az a munkaszerződésben foglaltatik, az egység belső sza­bályzata előírja, ahogy a becsület és a munka iránti tisztelet da­tálja .. • Példákat sorolhatnánk fel a fenti megállapítás negatív értelme­zését illetően is : vajon nem járult-e hozzá a gyergyósz­entmiklósi Gép- és Pótalkatrészgyár elég szerény eredményeihez, hogy a dol­gozók itt a múlt esztendőben nyolcezer órát hiányoztak igazolatla­nul, nem lehettek volna a Csíkszeredai Traktorgyár eredményei sommásabbak, ha nem jegyeznek 43 000 igazolatlan hiányzást ? és így folytathatnánk tovább a kérdéskört, nem egy vállalatunkban, es egészen az építő vállalkozó vállalatokig, amelyek ugyancsak t­i­sztes” helyet foglalnak el az igazolatlanul hiányzók szempont­jából. Erős, határozott közvéleményre van tehát szükség, hatékonyabb politikai nevelőmunkára azért, hogy tovább erősödjön megyénk minden munkahelyén az eredményszépítő munkafegyelem. H­ét műszakbait egy mérnöknő, aki könyvet ír a munkájáról „Tréfálkozott ismerősöm néhány évvel ezelőtt, mondván: azért jártam öt évet a főiskolára, hogy csak cérnát csináljak ?“ A tréfa oktalan persze, de így van ez, a külső szemlélőnek, a kívülállónak a fonalkészítés nem is mesterség, s h­a kötött blúzt vásárol, ritkán érdekli a fonal minősége, leginkább a szabás vonalára, a mintára figyel. An­tal Klára mérnöknő, a Csíkszere­dái■ fésűsgyapjúfonoda terv- és termelési irodájának vezetője tudja viszont, hogy milyen szak­szerű, komoly műszaki munkát, sok kísérletezést igényelt, igényel egy tannfféleség „kihozása“. S nemcsak hogy tudja, de korán felismerte hasznát annak is, hogy erre a szép mesterségre sokakat kell megtanítani. Ezért is fordította le I. Botorescu köny­vét magyar nyelvre. De nemcsak fordítás ez a munka, hanem An­tal Klára egyúttal társszerző is, önálló részeket írt a szakkönyv­höz, amelyből többszázan tanul­tak már eddig, s ki tudja há­nyan fokozati vizsgáztak. Ez len­ne a dolgok tudományos fele, a sok lelkiismeretességgel végzett munkának nyomtatott szóban is jelentkező haszna. De a mér­nöknő legalább annyira büszke a könyv mellett arra is, hogy a gyár - ahova a főiskola elvég­zése után kinevezték, s ahol a­­lapítótagnak számít - fiatal munkaközössége közvetlenül tőle tanulta meg a szakmát, a gé­pek kezelését és sajátította el ezt a sok figyelmességet igénylő tevékenységet. S nemcsak meg­ismerték, hanem meg is szeret­ték. Köztudomású,, hogy ez a (Folytatás a 2. oldalon) MADARAS MAGDOLNA Szántanak­, készítik a magágyat, szórják a mű­trágyát a székelyudvarhelyi tanácskörzetben Mi hír a székelyudvarhelyi AGRIT-ban? Szántunk - hangzik az első válasz. Szántanak a napsütötte oldalakon, ahonnan már régebb elment a hó, ahol felszakadt a föld párája. Készí­tik a magágyat a tavaszi nö­vényeknek, s ahol ma eljár az eke, ott három-négy nap múlva a tárcsa is haladhat s igen nyo­mában a vetőgép. Egyébként nem ez az egyedüli hír ebből a tanácskörzetből, mert a szántás még csak amolyan premier. A vetéselőkészítés még bent folyik a telepeken, amennyiben ismé­telten átvizsgálják a gépeket és csávázzák a vetőmagvakat, a­­hol még nem tették meg. Jó öt­letnek bizonyult az is, hogy a­­melyik gazdaságok nem rendel­keznek csávázó gépekkel, azok­ban a kisebb kapacitású beton- EREDMÉNYESEN, GAZDASÁGOSAN, HATÉKONYAN ilyen keveréket vettek igénybe célra. S hadd említsük meg azt is, ami nagyon lényeges, hogy a székelyudvarhelyi tanácskörzet taggazdaságaiban szórják már a műtrágyát az őszi vetésekre. Elsősorban a hó alól kiszaba­dult őszi árpát juttatják nitro­géntartalmú műtrágyához (ősszel a foszfort már kiszórták). Siet­nek ezzel a munkával, magya­rázza a tanács főmérnöke, mert mint ismeretes az őszi árpa tíz fok körüli hőmérsékletnél érté­kesíti legjobban a nitrogént, s lévén hogy a levegő hőmérsék­lete már kedvező, hadd legyen ott a tápanyag is a földben. Nem gépeket vesznek igénybe az említett munkához, mert a traktorokkal még nem lehetne (Folytatás a 2. oldalon) BOGOS SÁNDOR MŰVELŐDÉS AZ ISKOLÁBAN Akkor is, ha majd végeznek ... Még­­a múlt esztendőben, a­­mikor az iskolai művelődésről e­­sett szó a megyei tanfelügyelő­ségen a líceumok sorában az elsők között említődön a szé­kelyudvarhelyi pedagógiai lí­ceum. Persze nem véletlenül, s nem is ok nélkül. Könnyű nekik, mondhatná bárki, aki közelebb­ről ismeri a megyei oktatásnak e sajátosan egyedüli intézmé­nyét, könnyű nekik, hisz igazga­tásuk alá tartozik a művészeti és zenei iskola, a maga diák­jaival és tanáraival, amelyik a kórusaival, zeneegyüttesével, hangszer- és énekszólistáival már eleve biztosítéka a minő­ségnek, így a sikernek is. Per­­sze ezen túlmenően is, Molnár József, a líceum igazgatója jo­gosan büszkélkedik azzal, hogy a Megéneklünk, Románia feszti­vál legutóbbi verseny­sorozatán 11 első helyet szereztek a me­gyei szakaszon, s 6 első-harma­dik helyet az országos szaka­szon. , Olyan jóhírű művészcsoport­jaik vannak mint a kórus, az irodalmi színpad, ballada-együt­tes, folk-együttes, nyilván szava­lók, szólisták és a többi. Nos a díjazottak között találjuk a lí­ceumi osztályok formációit is. S törekednek is az intenzív mű­velődési mozgalom fenntartásá­ra, mondja Tótharsányi Sándor, a líceum kultúrfelelős tanára, mert tanítójelöltekről van szó, akiknek minden ága-bogát meg kell hogy ismerjék a tömegkul­turális munkának. Vagyis: a mű­velődési tevékenység — így is mondható — kötelező ! Mert felkészülés a hivatásra. Igenám, de nem mindig megy valami jól, ha kötelező. Nos ez esetben a kötelezőben benne foglaltatik a (Folytatás a 2. oldalon) BÁLINT ANDRÁS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Csík­­szereda, November 7 utca 45 szám ; telefon: 13633, délutáni telefonszolgálat: 11606 (belső 223). Nyomda: November 7 utca 43 szám ; telefon: 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunk 2. oldalán : MEGÉNEKLÜNK. ROMÁNIA ORSZÁGOS FESZTIVÁL A vagon ama régi­, jó­féle volt, nem egybenyitott utastérrel, hanem külön fülkékkel. És alig akadt utas a vagonban, a folyosón senki, így emberünk könnyen üres fülkére talált, ott még olvasni valóra is: valaki néhány Napl­es hetilapot hagyott ott.. Csendben telt az idő egy darabig, csak a kerekek kat­togása ... Suhant a táj, ez a ritka kényelem, hiszen fű­töttek is, szóval fia felszállás előtt valaki emberünknek jó utazást­ kívánt volna, hát passzolt volna a szó. Hirtelen hangos beszéd, csapkodás törte meg a csen­det. Újabb utasok érkeztek, bukkantak rá az elhagyott va­gonra, mint később kidaört, hárman voltak. Be akartak lépni a szomszédos, üres fül­kébe, ám furcsa módon állta el útjukat az ajtó: sínéről ki­zökkenve, egyszerűen neki tá­masztva a keretnek. Ezért volt hát a hangos szó, a zaj pe­dig onnan, hogy­ ide-oda csúsztatták az ajtót, nekikop­­pantvá hol a mennyezetnek, hol a fülke tolónak ... Kis idő után, elölről kezdődött az egész. Emberünk arra fi­gyelt föl, hogy azok hárman összetanakodának, ha már így is úgy is eltelik az idő, hát megjavítanák az ajtót. Hozzá is láttak a munkához, csak úgy puszta kézzel, az ajtót sínre is helyezték, végigtolták és becsukták. Eddig rendben. Amikor viszont ki akarták nyit­ni, hogy a jól végzett munka emelkedett hangulatában he­lyüket elfoglalják, megint le­ugrott a sínről az ajtó, kezdő­dött minden elölről. Ám a há­rom legény nem hagyta abba a munkát, legyintvén a vasút­ra, viszonyaira. Újból és újból nekiveselkedtek, mígnem si­mán gördült az ajtó, előre és hátra is, talán simábban, mint új korában. Hát ennyi. És ez is: menet­közben ... VASI JÓZSEF — hírek - hírek — • Hétfőn Budapesten meg­kezdte munkáját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kong­resszusa. A Román Kommunista Pártot a kongresszuson küldött­ség képviseli, élén Lina Cioba­­nu elvtársnővel, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagjával, a Romániai Szakszervezetek Általános Szö­vetsége Központi Tanácsának elnökével. • A Tanjug hírügynökség ál­tal közölt statisztika szerint, az izraeli csapatok február 16-i első dél-libanoni visszavonulá­suk óta az izraeli katonai egy­ségek összesen 126 támadást in­téztek a megszállási övezetben lévő falvak ellen, több mint száz személyt meggyilkoltak, csak­nem háromszázat megsebesí­tettek és körülbelül 500 libano­nit koncentrációs táborokba ci­peltek. • Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) hevesen elítéli a dél-af­rikai rendőrségnek a színes bő­rű lakossággal szembeni leg­utóbbi erőszakos­ cselekedeteit, s aláhúzza, hogy nemzetközi vi­szonylatban ismertetni kell a békés tüntetők ellen elkövetett brutális akciókat Amint az AESZ titkárságánál kiadott nyi­latkozat aláhúzza, szilárd ál­láspontra kell helyezkedni nem­zetközi téren a pretoriai rasszis­ta rezsimmel szemben.

Next