Megyei Tükör, 1968. április (1. évfolyam, 7-11. szám)
1968-04-06 / 7. szám
PARTÉLET Miklósváron 1066 decembere ót nem volt párttagfelvétel. Kiciül úgy nézne ki, hogy ebben ,az erdővidéki faluban az elmúlt másfél év alatt nem akadt olyan MTSZ-tag vagy értelmiségi, aki munkájával, else ■ magaartásával kiérdemelte volna a Román Kommunista Párt tagja megtisztelő címet. Perig ez nem áll. S az sem, hogy nem lenne szükség a két alapszervezet további erősítésére, megszilárdítására. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk egyik nap a köpeci MTSZ miklósvári brigádjaiban működő pártalapszervezetek báréival, legjobb kommunistáival Mindannyian tisztában vannak azzal, hogy valamit tenniük kellett volna, hogy alapszervezeteikre ráférne az „erősítés", s lenne is akivel „erősíteni", dehát a helyben topogás, a bizonytalankodás hogy a párttagok egy része elveszítette tekintélyét az emberek előtt, s ezzel megcsorbították az alapszervezet tekintélyét is. Nem csoda tehát, hogy a legaktívabb pártonkívüliek, akik óhajtották, hogy a Román Kommunista Párt tagjai legyenek, nem nézték jó szemmel egyes párttagok tevékenységét, párttaghoz nem méltó magatartását. Az alapszervezet bürója éppen azt hanyagolta el, ami a legfontosabb feladatai közé tartozik: ,,A párttagok iránti gondoskodást, és a nekik nyújtott segítséget ahhoz, hogy egész életükkel és munkájukkal méltók legyenek a kommunista címhez, egybe kell fonni azzal az igényességgel, amelyet velük szemben támasztunk azzal kapcsolatban, hogyan teljesítik kötelességeiket a pártpolitika megvalósítása, a kommunista elvek és erkölcs tiszteletben tartása terén“. (Nicolae Ceauşescu : Jelentés a Román Kommunista Párt IX. Kongresszusán). S ahogyan Csíki Gyula, a köpeci MTSZ pártbizottságának a soraikba? Azt tudom, hogy a bürótagok foglalkoztak egyikmásik pártonkívülivel, de vajon ez nem volt felületes, sablonos? Vajon sikerült a beosztottaknak minden esetben a legmesszebbmenően megmagyarázniuk pártunk politikáját, társadalmi életünk legfontosabb törvényszerűségeit? Nem hinném. Ők maguk mondották, hogy bizony az emberekkel való foglalkozás nem erős oldaluk, s hogy a növénytermesztési brigádalapszervezet 39 tagja között olyanok is akadnak, akik a szocialista erkölcsnek, a szocialista etikának nem állnak magaslatán, az éppen ennek a hiányos nevelésnek a következménye. Ezt bizonyítják egyébként Csiki Józsefnek, a brigádalapszervezet titkárának a szavai is: ,,A párttagok jól dolgoznak, de vannak akik nem mindig elvszerűek“. Ezzel magyarázható az is, hogy nagyon sok esetben az alapszervezeti gyűlésen hozott határozatokat sem valósítják meg maradéktalanul. megyei TÜKÖR i Megyénk ! Az elmúlt héten a megye minden helységében népgyűlést tartottak. A megyei pártbizottság aktivistái, előadói felkeresték a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóit, az üzemek, gyárak munkásait, hogy a RKP politikájáról, Kovászna megye fejlődésének távlatairól beszéljenek, feleletet adjanak a felmerülő kérdésekre. Az előadók kifejtették, hogy Kovászna megye létrehozása beszédes bizonyítéka pártunk és államunk gondoskodásának, amely arra irányul, hogy biztosítsa hazánk összes helységeinek gazdasági fejlesztését, az összes honpolgárok teljes jogegyenlőségét nemzetiségre való tekintet nélkül. Az új területi-közigazgatási beosztás elősegíti az összes megyék, így Kovászna megyének is, gazdasági felvirágzását. Egyre fokozottabb mértékben jut kifejezésre pártunk politikája, hogy hazánk gazdaságilag elmaradottabb vidékeit a fejlettebbek színvonalára emeljék. Megyénk a gazdaságilag gyengébben fejlettek közé tartozik. Az intézkedések nyomán azonban jelentősen meg fog változni a megye képe. A jelenlegi ötéves terv időszakára előirányzott közel 300 milliós állami beruházási alapból új ipari létesítmények építésére, a meglevők kibővítésére kerül sor. Így például: Sepsiszentgyörgyön megnövekszik a textilművek, a bútorgyár, a cigarettagyár termelési kapacitása. Felsőrákoson már meg is kezdődtek az új lignittelep feltárási munkálatai. Az innen kibányászott évi 300 ezer tonna szenet az ország különböző vidékein épült hőerőművekhez szállítják majd fűtőanyagnak. Kézdivásárhelyen három teljesen új gyár létesül. Közülük a konfekciógyár évi kapacitása meghaladja a 100 millió lejt. A felépülő keményítőgyár a megyénkben termelt burgonyát fogja feldolgozni. Az előadók megemlítették azt, hogy már erre az évre az állam által előirányzott beruházások jóval meghaladják a 100 millió lejt. Hangsúlyozták, hogy az eredeti tervekhez képest megnövekedett a szociális-kulturális építkezésekre fordított beruházási alap is. Ebben az évben 326 lakosztályt fognak építeni megyénk különböző helységeiben. A vízkérdés, amely a sepsiszentgyörgyiek egyik legfájóbb gondja, a közeljövőben szintén megoldódik. Nagy lehetőségek kínálkoznak mezőgazdaságunk előbbrelépésére is. Szakembereink behatóan foglalkozhatnak a még fel nem tárt tartalékok megismerésével. Vidékünket szorgalmas nép lakja, amely az eddiginél sokkalta operatívabb és hatékonyabb irányítás mellett nagy eredmények elérésére képes. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk az állattenyésztés fejlesztésére a zöldség- és gyümölcstermelésre. A tudományos, kulturális, művészeti élet fellendülését nagyban elősegíti a megye teljes villamosítása. Ugyanakkor a közeljövőben fontos kulturális intézmények építésére kerül sor (hadd említsem meg a legfontosabbak között a baróti középiskolát, a sepsiszentgyörgyi mozit), örömmel kell azt is megállapítanunk, hogy az új közigazgatási rendszer bevezetése óta eltelt rövid időszakban jelentős lépések történtek aegyében található borvíz- és gyógyforrások hasznosítására. Elég, ha megemlítem azt, hogy ebben az évben hozzáfogunk vonzó turisztikai központok kialakításához. A megyei fürdővállalat máris 700 ezer lejt kapott Élőpatak fürdőhely rendbetételére. Láthatjuk tehát, hogy a tervek merészek, s ahhoz, hogy teljesítsük is őket, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek egyaránt neki kell állítiuk a munkának. A fejlődés nemcsak a beruházások nagyságától függ, hanem legalább olyan mértékben az emberek melléállásától, szorgalmától, szívügyüknek kell tekinteniük mindig és minden alkalommal, hogy tudásuk, tehetségük legjavát adják, kezdeményező készségről, ötletgazdagságról tegyenek tanúbizonyságot. A továbbiakban az előadók kitértek a legfontosabb nemzetközi problémákra, majd válaszoltak a dolgozók kérdéseire. BOGOZI SÁNDOR III holnapjáról Lépjünk túl a sablonon! midht hosszú ideig elhanyagolták a pártéletnek ezt az oldalát. Az évek folyamán Niváinkon nagymértékben megnöveketlen a párt szerepe. Ez a folyamat kétségtelenül Miklósváron is éreztette hatását. Tükröződik ez a mindennapi tevékenység színvonal-emelésében, a kommunisták helytállásában, a pártalapszervezeteknek a falu életében betöltött szerepében. A párttagok munkájukkal bebizonyították, hogy a legjobbak közé tartoznak, s ha akarnak, akkor valóban a legjobbak tudnak lenni. Azt azonban észre kellett volna venniük, hogy időközben többen is felnőttek a párttagok mellé, akik becsülettel megállják helyüket a munkában, a társadalmi életben, s akik küzdenek a párthatározatok valóra váltásáért, a pártpolitika népszerűsítéséért. Igen, lehetőség lett volna új tagok felvételére, ismerik be most utólag. És sokszor érezték is, hogy újabb erőkre lenne szükség egyes problémák megoldásában! A pártonkívüli aktívát is létrehozták, de elhanyagolták annak tagjait, nem foglalkoztak velük kellőképpen, nem bíztak rájuk felkészültségüknek megfelelő feladatokat. Sőt, az utóbbi időben a bibó tagjai elhanyagolták a párttagokkal való foglalkozást is, ezzel magyarázható, hogy fegyelmezellenség ütötte fel fejét, egyes párttagok nem tartják tiszteletben a szervezeti szabályzat előírásait, nem viselkednek kommunistához méltóan, „kihurcolják" a falu közé az alapszervezet legbensőbb problémáit. Sajnos, megnyilvánulásukkal szemben sem az alapszervezet, sem a büró nem lépett fel kellő eréllyel, s ennek az lett a következménye, titkára mondotta, éppen azokkal az emberekkel van baj, akikkel felvételük előtt keveset foglalkoztak, s nevelésüket a felvétel után is elhanyagolták. Szem elől tévesztették azt is, hogy az MTSZ-tagok összeforrottságának, a brigádfegyelem erősítésének elsődleges feltétele, az itt működő pártalapszervezetek megszilárdítása. Különösen vonatkozik ez az állattenyésztő részlegre, ahol a 21 gondozó közül mindössze öten párttagok, akik — ez természetes is — nehezen tudnak megbirkózni a rájuk háruló feladatokkal. S hogy az alapszervezet bürója, az MTSZ pártbizottsága valóban másodrangúként kezelte ezt a kérdést, bizonyítja az, hogy amikor szóba került, mindjárt több olyan állattenyésztőt is meg tudtak nevezni, akiknek már régen a párt soraiban lenne a helye. S végeredményben ugyanez a helyzet az iskola alkalmazottaival is. A kilenc tanerő között két párttag van, s hogy az elmúlt másfél év alatt senkit sem vettek fel az alapszervezetbe, annak az az oka, „hogy akkor megalakulna a tanügyi alapszervezet, s nem maradna pennás ember a brigádalapszervezetben". Kétségtelen, hogy a pártmunka egyik legkomplexebb oldala a pártba való felvétel. Körültekintően, alaposan meg kell ismerni azt az embert, aki a felvételét kéri, s ez bizony hosszabb időt igényel, és minden esetben az újonnan felvett tagokért az alapszervezet viseli a felelősséget. Azonban érthetetlen az, hogy az olyanMTSZ-tagokat, akikről a beszélgetésen jelenlévő kommunisták csak jót tudtak mondani, miért nem fogadták eddig Nem, nem akarok rossz képet festeni a miklósvári pártalapszervezetekről, hisz törekvéseik, eredményeik mindanynyiunk előtt ismertek, s ismerjük és becsüljük azokat a kommunistákat, akiknek a munkája, szorgalma elősegítette a miklósvári mezőgazdaság, brigád megerősödését. S ahogyan egyikük megjegyezte, az utóbbi időben érezni lehet, hogy a pártalapszervezet tagjai mind aktívabban kapcsolódnak bele a falu életébe, a termelőszövetkezet problémáinak a megoldásába, s máris olyan ,pártonkívüli aktíva alakult, amelyre bármikor támaszkodni lehet, s amelynek tagjairól csakis elismerően lehet nyilatkozni. „A pártszervezetek szoros kapcsolata a legszélesebb tömegekkel, gazdag politikai-nevelő munkájuk, az a tény hogy a párttagok közvetlenül tömegek soraiban dolgoznak lehetővé teszi szervezeteink számára, hogy közvetlenül a mindennapi gyakorlati munkából ismerjék azok politikai és erkölcsi tulajdonságait, akik felvételüket kérik a pártba" — hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt IX. Kongresszusán előterjesztett jelentésében. • Csíki Gyula, Csíki József, Barabás András és más kom- s munisták tevékenysége garancia arra, hogy ez Miklósváron is így lesz. sfr * * Reméljük, hogy ezek a megállapítások másoknak is tanul- ságul szolgálnak. Szeretnénk, hogy a jövőben mindenhol erős, a falu, a város dolgozói- I nak legjobbjait soraikba tömö rítő pártalapszervezeteket talál- junk! " Péter Sándor ! Vasárnap délelőtt 1.000 facse- s metét ültettek el a szentgyörgyi fiatalok a szemerjai erdőben. A munka reggel 8-kor kezdődött, és a rendezők — a városi KISZ bizottság, az Erdé. I szeli hivatal — gondoskodtak arról, hogy szórakozásban se legyen hiány. Ebéd után lehetett táncolni, labdázni, csókára vadászni .... Hasonló akciókat szerveztek Barátom, Erdőillőn, I Barócon és Szárdoboson is. GYÖRKE KRISZTINA — Kézdivásárhely i Eleget teszünk kérésének és közreadjuk Tóth Jenő kézdivásárhelyi mészároshoz címzett nyílt levelét: „Elnézését kérem, hogy nyilvánosan fordulok önhöz, de nem csak egyéni problémáról van szó. Be kell vallanom, hogy elkérni a panaszkönyvet nem volt bátorságom ; enyhén szólva féltem az átadás pillanatnyi következményeitől. Mert, ha a jámbor vásárló szót mer emelni holmi ,,csontocskák" miatt, azt megérzi az egész família minden le és felmenő ága. Ez történt velem is. Szüleim „vétkéért“, és mert egy féléve bírálatot kapott, hallanom kellett mini-szótárának tartalmát: „Maga nekem nem vevőm !“, „Ha nem tetszik, menjen máshová !“, „Kiszolgálom, ha akarom“. Mindezek miatt ellenkezni nem mertem, ugyanis nem vagyunk egy súlycsoportban. Ha esetleg bántani fogja a lelkiismeret, és udvariasságot akar tanulni, bizalommal fordulhat városunk másik mészárszékének személyzetéhez. Ha pedig a következőkben más választás hiányában mégis önhöz kell fordulnom, a fentiek ellenére is bizalommal teszem TISCHLER ZOLTÁN — Zoltánpalak a „Amiért nálunk nincs termelőszövetkezet, jó lenne, ha nekünk, zalánpatakiaknak is juttatnának takarmánymagot, műtrágyát, ekevasat, napos csibét és vetőmagot, főként, mert évek óta egyforma maggal dolgozunk, és már eléggé elsilányodott“ — írja. Véleményünk szerint sem vetőmag, sem hónapos csibe nem fog az ölükbe hullani, el kell menni érte ,oda, ahol van. Mindenesetre, kérésüket a megyei szervek figyelmébe ajánljuk. JÁNÉ ISTVÁN — Sepsiszentgyörgy ! Aggódik, hogy a brassói táncdalfesztivál után nálunk is járvány lesz a hosszú-haj divat. Mi nem...