Megyei Tükör, 1968. szeptember (1. évfolyam, 32-35. szám)

1968-09-07 / 32. szám

megyei TÜKÖ 9 GAZDASÁGI SIGYELTŐ­ 0 A tervről nem elég csak beszélni Hogyha valaki megyénk iparának gyenge pontját próbálná megfogni, az­­ vethetné el: a sepsiszentgyörgyi helyiipari vállalat csemperészlege év eleje óta biztos ütemben, pontosan gyűjtögette a lemaradást, az első fél­év végén több mint százezer csem­peegységgel marad tervfeladatai a­­latt Mér­ pontosan emlékszem Molnár András igazgató magabiztos kijelen­tésére : nem kell semmiféle segítség, decemberre behozzuk a lemaradást, tel­jesítjük az évi tervet. Júliusban és augusztusban tovább nő a lemaradás : ma már 144 000 csempeegység a hátralékuk az első nyolc hónap feladataival szemben. A részleg mestereinek, vezetőinek egyöntetű véleménye: a lemaradást nem lehet behozni, sőt ez a követke­ző hónapokban tovább növekedik. Az indoklás: a formázó és szárító maximális kapacitása havonta 85 000 csempeegység, a terv teljesítéséhez pedig — az elkerülhetetlen fenniaka­­dásokat is figyelembe véve — körül­belül százezer egység elkészítése szükséges. 1. igazgató mai véleménye: én augusztusban sem mondhattam, most sem mondhatom, hogy nem tudjuk teljesíteni a tervet Még hónapok állnak előttünk, mindent meg kell tennünk, hogy teljesítsük a tervet, mert ez számunkra törvény Miköz­ben hallgatom, érzem a ki nem mon­dott gondolatát : az évi tervet nem lehet már teljesíteni, de szamárság lenne ezt négy hónappal év vége e­­lőtt bejelenteni. Játszottak a tervvel — így fogal­mazzák meg a helyi ipari vállalat­nál azt, hogy annak idején a tartomány megvalósíthatatlan tervet szabott ki számukra. És a véleményüket azzal támasztják alá, hogy Brassó megye csempegyárai kényelmesen teljesítik tervüket, a nyersanyag- és üzem­anyag kiutalásuk elégséges Úgy pró­bának saját munkájukon könnyíte­ni, hogy míg lehetett, a feladatok nagyobb részét a szentgyörgyi rész­legre tukmálták. De azóta eltelt nyolc hónap, és a vállalat vezetősége magára vállalta a — szerintük irreális — tervelosztás felelősségét is. Most védekeznek, hogy kérjek tervmódosítást, de ezt nem lehet elérni. Talán el is hinném, ha nem magam hallottam volna azt a magabiztos hangot, amellyel e terv maradéktalan teljesítését beígérték Játék az emberekkel — fűzöm to­vább a megindított gondolat­menetet. Játék —, mert a terv nem teljesítése miatt a csempegyár vezetői már két év óta nem kaptak prémiumot. Já­ték—, mert a nem teljesített szerző­dési kötelezettségekből származó bün­tetéseket nyilvánvalóan a csempe­gyár alkalmazottai kell hogy megfi­zessék Hiszen, amikor az igazgató a terv teljesítését ígérte, egyben a felelősséget alkalmazottaira hárította. Mondják, hogy év végéig még sokan visszam­ondják a megrendeléseket. Lehet, de ha most az egyszer nem is­­métlődik meg az elmúlt évek gya­korlata , fizetni kell a büntetést ! Hamis lenne a kép, ha nem mon­danánk el, hogy a vállalat igyekezett tervét teljesíteni A kisgépesítési a­­lapból felépítettek egy alagútkemen­­cét, a közeljövőben felépítenek még egyet, bővítették és még tovább bő­vítenék a formázó és szárító kapa­citását —, de kifogytak a rendelke­zésükre álló pénzalapokból. Az új szárító viszont nem tudja biztosítani a gyors és jó minőségű szárításhoz szükséges hőmérsékletet. A sam­ott­­téglával bélelt kemencét négy-öt hó­napi működés után újra kell bélelni — a javítás átlag egy hónapot vesz igénybe A samott­tégla gyors kotrá­­sához hozzájárul az is, hogy havon­ta több mint egy hétig maggas víz­tartalmú fűtőanyaggal fűtik a ke­mencét A vállalatnál tudják, hogy magnezit téglával bélelt és jó minő­ségű fűtőanyaggal fűtött kemencéket másfél-, kétévenként kellene újrarak­­­ni. El kell fogadnunk azt az érve­lést, mely szerint nehéz ezeknek az anyagoknak a beszerzése —, de a vállalat vezetőségének el kell fogad­nia azt az érvet, hogy mégis ezt kell beszerezni, amennyiben ez a megfe­lelő. S ameddig viszont beszerzik a kemencék bélelését, úgy kell terv­­szerűsíteniük, hogy ez a munkafolya­mat ne gátolja ilyen nagymérték­ben a terv teljesítését . Emlékszem, amikor Váncsa Miklós főmérnök a tavasszal megmutatta az üzemet, úgy beszélt róla, mint ami­nek lehetősége lenne országos jelen­tőségű vállalattá fejlődni Ez a le­hetőség még ma is áll. De ehhez a jó tervezés, a kemény m­un­ca mel­lett biztos kezű vezetés szükséges. Gajzágó Márton (Folytatás az első oldalról) lekerülő cukorrész jöhetett volna számításba, mint elővetemény. Pil­langós takarmánynövények után 3300-tól 4050 kilogrammos parcella­átlagot értek el. A tavaszi szárazság megakadályozta a sarjhajtások fej­lődését, ami 400-tól 400 kilogrammos terméskiesést idézett elő. Hangsú­lyozta a korai műtrágyázás és kül­­bős kapálás termésfokozó szerepét. Javasolta a komplex műtrágyák használatát, különösen a 23—23—C típust, amely egy időben a nitrogén és foszfor-igényt is kielégíti. Kovács Mihály, a szentkatolnai mezőgazdasági termelőszövetkezet el­nöke párhuzamot vont a múlt évi és az idei eredmények között 1967-ben 3300, 1968-ban 2800 kilogrammos át­lagot értek el. Hangsúlyozta a Be- Elsők között a búza­termesztésben pésztára gépesít­het­őségét és a tagság magatartását: a dolgozók sürgették az arató-cséplő használatát Megemlí­tette, hogy a pillangósok csak akkor váltak be előveteménynek, mikor nem macinak hagyták. Márk József, a kilyéni gazdaság elnöke a korai vetésidő jelentőségé­re tért ki. Május 1 és 10 között próbálkoztak a búza öntözésével is. Az eredmény biztató: hektáronként 3350 kilogramm Az optimális növény­­sűrűség biztosítása azért is fontos, mert nem hagy életteret a gyomok­nak — fejezte be mondanivalóját. Felszólalt Fetjes Károly, a baráti mezőgazdasági termelőszövetkezet mérnöke. Baráton a tíz éves átlag csak 1 300—1 400 kilogramm volt. A ma­gyarázat az, hogy nagy területet fog­lal el a gyenge termőképességű, lemosott fakószürke erdei talaj. Eddig minden fajtát kipróbáltak, ami csak létezett, de a 20 fok feletti lej­tőre nemcsak a traktorista, hanem a búza sem szívesen mászott fel... Többszöri kérvényezés után hozzá­jutottak egy lánctalpas traktorhoz, de az egy félhektár meg­­szántása után felmondta a szolgálatot Jelenleg várják, hogy a gyár eszközöljön mó­dosítást a traktorokénél A folyó gazdasági évben a terület 60 száza­lékán Bezosztáját termeltek, ami 2100 kilogrammot hozott. A tápanyag­­biztosítást 250 kilogramm foszfor és 200 kilogramm nitrogénműtrágyával toldották meg. Cilikor Gábor elnök, a kővári gaz­daságból a változatos domborzatú termelőszövetkezeteknek a rétegvo­nalas vetést ajánlotta. A kőváriak sajnos, nem hívei az arató-cséplőgé­peknek. Macarie Joan, a mezőgazdasági gé­pesítési vállalat igazgatója aggódott, hogy az őszi vetések z­alai előkészítési munkáival a megye gazdaságai is le vannak maradva. Sőt egyes Olt-völ­gyi termelőegységek a tarlólegeőd­­­ésh­ez ragaszkodva, akadályozták a szántást. Németh László igazgató hangsú­lyozta: Ne kísérletezzünk tovább­i kevésbé intenzív búzafajtákkal. Ma­radjon a Bezosztása. Ragaszkodjunk a szeptember 20 és október 10 kö­zötti vetésekhez. Vetés előtt három nap­tal a gépeket le kell forgatni és kitapasztalni a vetőmagmennyiséget, mert nagy részük kopott. A csává­zást az előírások szerint csak hor­dóban szabad végezni. Németh József, a termelőszövet­kezeti szövetség elnöke a repü­lőgé­­pes vegyszeres gyomirtásra tért ki. Csak 1600 hektáron használtak 2—4 IJ-t, Csernáton, Torja, Nyújtód, Dalnok és más községek. Annak el­lenére, hogy a hektáronkénti költ­ség 56 lej, ami az aratás folyamán megtérül, mert könnyebb volt a cséplés, polyvafogás és tárolás a gyommentes táblákon KIRÁLY KÁROLY elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára ösz­­szegezte a tanulságokat. Országos vi­szonylatban a 2­200 kilogrammos me­gyei átlagtermés az elsők között biz­tosított helyes számunkra. Ezért elis­merést érdemelnek a mezőgazdasági dolgozók, a vezető emberek és a szö­vetkezeti tagok egyaránt. De el kell ítélni az önelégültséget, önmegnyug­tatást, mint helytelen magatartást Az eredményekkel nem lehetünk végérvényesen elégedettek. A vezető emberek továbbra is tartsák be a törvényességet, és a felelősségtudat legyen a legfontosabb számukra Részrehajlás, a bizalommal való­ visz­­szaélés, liberális magatartás ne for­duljon elő, mert ez a közösség éle­tét aláássa. Minden évben van amit beszélni a búzatermesztésről. Új, eddig nem ismert vagy egyelőre széles körben nem alk­alm­azott termeléstechnikai módszerek, szervezési elgondolások kerülnek előtérbe. Mindezeket figye­lembe kell vennünk annak érdeké­ben, hogy megyénk szervesen illesz­kedjék hazánk korszerűségre törekvő mezőgazdaságába. A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége az alant felsorolt helységek lakosainak figyelmébe ajánlja, hogy saját lakásukban, saját felszereléssel és meglévő beren­dezési tárgyaikkal ital­kimérést nyithatnak­­ — Fotos — Sita — Feldoboly — Szacsva — Ikafalva — Hiffta — Hardy — Szentkirály — Besenyő — Albis — Eresztevény — Magyaros — Lisznyópatak — Kiskászon — Zalánpatak — Szárazpatak az érdeklődők bő­vebb felvilágosí­tásért fordul­janak az illető szövetke­zet vezetőségéhez. A kézdivásáriteljfi erdőkitermelést alkalmaz — fajkitermellő mestereket Felvításfosatási as intézméni igazgatósági ad, teterora 225

Next