Megyei Tükör, 1968. november (1. évfolyam, 41-45. szám)
1968-11-02 / 41. szám
! Az ősz csupaszra vetkőzteti a fákat. Ilyenkor látszik csak meg, hogy cserje vagy keményhúsú fa törzsét takarta el eddig a lomb... A természet káprázatos termés-szín-bőség beteljesedése után ez a minden fölöslegestől való megtisztulás a példakép erejével hat. A sallangok levetkezésének, a lényeg felfedésének a példaképével : önismerésre sarkall... Mert állandóan meg kellene keresnünk felöltöztetett, szép gesztusaink mögött az igazi érzést, a kihímezett szavak mögött a gondolatot, mely tettekben hivatott alakot nyerni, a mívesen megszerkesztett beszámolók zegzugai közt a tényeket, a számok mögött a munkásnapokat, melyek izzadságos fáradalommal töltik ki az ember életét, a név és indulat és érzés és kartotékok és semmiféle gyűjtőfogalommal meg nem nevezhető ember életét, értékeit. De nehéz őszinteségünket szembeszegeznünk a pillanatonként kísértő hiúsággal, az örök versengés kecsegtető „dobogó" vágyaival. Bár nagykorúságunkhoz szükségesen hozzátartozik, a legrejtettebb igazságunkig való metsző kutatás még nem meghatározója. Pedig csak ennek a segítségével tudnék a százalékból a földben maradt burgonyát zsákok, krumplipaprikás mivoltában lemérni a jövedelmet csak így visszavezetni a munkára, megtalálni a hiábavaló energia befektetés gyökereit felelőtlen legyintéseinkben, magunk állatásában, egyszóval csak ezen az úton növekedhetünk igényeink szabta, mindig magasodó mércénkig , emberségünkig. Csupaszra vetkőztette az ősz a fákat. Szép példakép. Egyszerű is ugyanakkor, mert az évszakváltás könyörtelen bekövetkezése folytán a fák akaratán kívül is megtörténik. De az ember magára találásának, értékeinek megvalósításáért vívott ádáz harcának az évszakai nem olyan egyértelműek és különválaszthatók egymástól, mint a természet tavasza, nyara, ősze és tele. De éppen ezért minden pillanatban szükségesek, mert az örökös megújulás, a fejlődés szakadatlan folyamatának a kiindulópontjai. Mert szomorú és végzetes meglepetés az, mikor valaki felismeri egyszer, hogy színes, felcicomázott, megfogalmaráshiúság-büszkeség lombozata alatt terebélyes, vastag törzsűnek és erős ágazaténak hitt emberi természetrajza csupán cserjevékony, s dideregve húzódik még jobban össze a ráfigyelő szemek kérdő sugarában. MAGUNKBA NÉZNI... / op " 4 ■S- k VrbAG PROKETARJAI, EGYESztbJETEK ! »n TÜKÖR Az RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja I. ÉVFOLYAM 4. S.AMARA 50 BANI |1968. NOVEMBER 2., SZOMBAT (Szakács Sándor felvitele) A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÉS ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK HATÁROZATA ERDÉLY ROMÁNIÁVAL VALÓ EGYESÜLÉSE 50. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRŐL December 1-én lesz 50 éve annak, hogy a gyulafehérvári nagygyűlés kihirdette Erdély egyesülését Romániával. Ez történelmi jelentőségű esemény volt a román nép életében, betetőzte az egységes nemzeti állam megalakításának folyamatát, amely 1850-ben a fejedelemségek egyesülésével kezdődött. Az évszázadok folyamán, szembenézve a történelem viszontagságaival. a széles néptömegek, a nép haladó erői súlyos áldozatokat hoztak a társadalmi kizsákmányolás és a nemzeti leigázás ellen. az idegen uralom jármának lerázásáért és a függetlenségért, a román nép állami egységéért, az ország anyagi és szellemi haladásáért vívott hősi harcban. E történelem krónikájába dicső lapokat írtak be népünk legfelvilágosultabb fiai, az a közös forradalmi hitre, amelyet a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók vívtak. Betetőzve az évszázados egységtörekvést, kifejezve az egész nép akaratát. Erdély egyesülése Romániával a román nép nemzeti felszabadító mozgalmának történelmi jelentőségű győzelme. Az egyesülés a legszélesebb társadalmi erők harcának az eredménye : e harcban döntő szerepük volt a néptömegeknek, amelyeknek soraiban aktív hozzájárulását adta a munkásosztály, a forradalmi szocialista mozgalom. A román nép törekvése, hogy kiteljesítse nemzeti államának kialakítását, annak a forradalmi lendületnek a körülményei között vált valóra, amely az első világháború végén felölelte az emberiséget, s amely alapjaiban megrázta a burzsoá világi épületét. A korabeli nagy birodalmak által elnyomott népek nemzeti felszabadítási harca szempontjából erős ösztönző volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadala : ez megnyitotta a proletár forradalmaknak, az emberiség kapitalizmusról szocializmusra való áttérésének korszakát, s úgy (Folytatása a 3. oldalon) A NÉPTANÁCSOK FELÉPÍTÉSÉRŐL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET VITÁJA EGYRE JOBBAN NŐ NÉPTANÁCSAINK HATÁSKÖRE Színte megszokottá vált az, hogy pártunk és kormányunk nyilvános vita tárgyaivá teszi az állam- és gazdasági vezetést illető legjobb törvénytervezeteket. A jelenleg nyilvános vita tárgyét képező, a néptanácsok megszervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezet összegezi a helyi államhatalmi és igazgatási szerveknek az új működési feltételek között szerzett pozitív tapasztalatai, a távlati teendőket, amelyeket a párt IX. Kongresszusa és az Országos Konferencia jelölt ki Románia szocialista építésének kiteljesítésére. Konkrétan meghatározza a néptanácsokra háruló meegnövekedett feladatokat, hangsúlyozva a népstanácsok hatáskörének és működő László Gyula, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke . (Folytatása a 2. oldalon)