Megyei Tükör, 1969. április (2. évfolyam, 65-68. szám)
1969-04-05 / 65. szám
AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A MEZŐGAZDASÁG ÖSSZES DOLGOZÓIHOZ (Folytatás az első oldalról) A szakmai irányítás és ellenőrzés elsősorban a mérnökök, technikusok kezében van, be kell bizonyítaniuk, hogy nehezebb körülmények között is pontosan ellátják feladataikat. A mérnököknek, technikusoknak, brigádosoknak ott kell lenniük, ahol a munka sűrűje van, ahol a legnagyobb szükség van az irányításra, ellenőrzésre. A termelőszövetkezeti tagságnak maradéktalanul végre kell hajtania a vezetőtanács, mérnökök útmutatásait. Minden munkadrőre szükség van, minden egyes alkalmas órát ki kell használni a munkálatok időbeni elvégzéséért. A pártszervezetek vezetésével a néptanácsok, az állami gazdaságok vezetőségére és a termelőszövetkezetek vezetőtanácsaira, elnökeire, brigádosaira hárul az a feladat, hogy a körülmények pontos figyelembevételével ésszerűen szervezzék és vezessék a gazdaságukban folyó munkákat. Ott, ahol a talaj nem engedi meg a gépi művelést, használják fel a fogatosokat, minden más eszközt, lehetőséget. Gépkezelőink és traktoristáink tisztában vannak azzal, hogy a kampány sikere nagymértékben függ az ők munkájuktól. Mutassanak ez alkalommal is példát az idő és a gépek maximális kihasználásában. Jó körülmények között műveljenek meg minden talpalatnyi földet. Bármennyire is el vagyunk foglalva a tavaszi kampánnyal, nem szabad megfeledkeznünk az állattenyésztésből fakadó teendőinkről, és különösen az ésszerű takarmánygazdálkodásról, valamint az idei takarmány biztosításáról. Teljes erőbedobással kell végeznünk a legelők és a kaszálók takarítási, illetve feljavítási munkálatait is. A tavaszi munkák sikerétől nagyban függ az, milyen mértékben fogjuk teljesíteni a termelőszövetkezetek termelési terveit a megyei pártszervezet konferenciájának a mezőgazdasági terméseredményekre vonatkozó határozatait, mennyire sikerül magasabb életszínvonalat biztosítani falvainkon. A megyei pártbizottság, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága meggyőződését fejezi ki, hogy földműveseink erőt nem kímélve fognak dolgozni a tavaszi mezőgazdasági munkálatok időbeni befejezéséért. Az RKP Kovászna megyei bizottsága, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága A folklórkutatás az utóbbi években nagy lendületet vett hazánkban. Az ország minden részében hivatásos és műkedvelő kutatók százai próbálják kiásni a kihalóban lévő vagy újonnan keletkezett népköltészeti alkotásokat, amelyek évezredeken, évszázadokon át megőrizték varázsukat, népi jellegüket Elmondhatjuk, hogy valóban állampolitika lett a népkutatás. Vele egyenrangú kérdés a már felfedezett kincsek értékesítése, népszerűsítése, a népbe való visszaültetése. A cél nemes, s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az erőfeszítés, a kutatás nem hiábavaló. És arról is meggyőződhettünk, hogy népköltészeti alkotások felgyűjtésében a hivatásos kutatók mellett egyre többet vállalnak magukra a falun élő értelmiségiek, tanárok, tanítók, diákok, akik közül sokan szakmai irányítással a népköltészet neves kutatóivá válhatnak. Őszinte örömmel fogadtuk tehát a hírt, hogy megyénkbe látogat Mihai Pop egyetemi tanár, a romániai folklórkutatás kiváló művelője, vezető egyénisége. Érthető, hogy a vele szervezett találkozásra számos nyelvszakos tanár eljött városon és falun tanító egyaránt, hogy a kutatómunka legújabb eredményeivel, módszereivel megismerkedjenek. Kihasználtuk az alkalmat, s felkértük Mihai Pop elvtársat, hogy néhány olyan problémát világítson meg, amelyek olvasóinkat is érdeklik. — A népköltészeti alkotások népszerűsítésében a legnehezebb kétségtelenül a módszer megválasztása. Hogyan lehetne ezt rugalmasabbá tenni ? Természetesen a folklórkutatás nem lehet öncélú, a felfedezett kincseknek el kell jutniuk az emberekhez, vissza kell érniük azokhoz, akik tulajdonképpen megalkották. Ahhoz hogy ez a munka valóban eredményes legyen, az szükséges, hogy a népköltészet értékesítésének az alapja minden esetben a tudományos kutatás legyen. Azt nyugodtan állíthatom, hogy nem használjuk ki az összes lehetőségeket a folklór propagálásában. Nyugaton például sokkal nagyobb mértékben felhasználják az új, modern eszközöket. A rádió és televízió mellett a kultúrotthonok is többet tehetnének ezen a téren. Gondolok itt például az úgynevezett klubokra, amelyeknek az elődje volt a fonó vagy az ehhez hasonló összejövetelek, ahol az emberek összegyűltek, s kellemesen, énekelve, adomázva töltötték el szabad idejüket. A lényeg mindenestre az, hogy megtaláljuk azt a határt, amely a folklórhagyományokat elválasztja modern életszükségleteitől, s a a kettőt próbáljuk összeegyeztetni, összeolvasztani úgy, hogy az emberek minél többet elsajátítsanak a népi kultúra elemeiből. Ebben nyilván a fáradozók segítségére siet a könyvkiadó, a sajtó is, különböző jellegű gyűjtemények, tanulmányok megjelentetésével. — Tudvalevő, hogy színpadon nagyon sokszor a a népdalokat alkalmi szerzők szövegével — legtöbb esetben művészileg silány szöveget — adják elő. Az agitációs brigádokra gondolunk elsősorban. — Különbséget kell tennünk az agitációs brigádok között Az a brigád, amely valóban onnan, a faluból nőtt ki, jelentősebb szerepet tölthet be, és ugyanakkor szebb is, mint az, amelyet rákényszerítenek egy-egy csoportra. A gyenge szövegű brigádokat egyáltalán nem lenne szabad színpadra engedni, mert ezzel nemcsak a műfajnak, de a kölcsönvett népdalmelódiáknak is nagy kárt okozhatnak. Egyébként a népdal nagy népszerűségét és széles körű hasznosíthatóságát mutatják a modern zenei népfeldolgozások is. — Az utóbbi időben olyan vélemények is elhangzottak, hogy a folklór kihalóban van, s újabb népköltészeti termékek nem is keletkeznek. Mi erről a véleménye? Ha ezt elfogadnék, azt jelentené, hogy nem fogadjuk el a kulturális fejlődést sem. Korunkban a népköltészeti alkotások a korábbi századokkal szemben két úton jutnak el az emberekhez: a hagyományos módon, azaz szájról szájra és a könyv útján. Nagyon lényegesnek tartom viszont azt, hogy a folklórkincsek terjesztését ne erőszakoljuk. — Ma hogyan keletkezik új népköltészeti alkotás ? A rendelkezésre álló eszközök száma kétségtelenül sokkal nagyobb mint régen. népköltészet hagyományos eszközei mellett ott vannak azok, amelyeket a népköltő a szépirodalom olvasása során sajátít el. A népköltészeti alkotás természetesen ma is szükségletként keletkezik, hisz emberi érzelmek kifejezője. — Meddig fog létezni a folklór ? — Mindig. Nyilván egy-egy műfaj eltűnik, gondolok itt elsősorban a balladára, de újabb és újabb dolgok fognak megjelenni. Az anyagi kultúra természetesen nagyobb veszélyben van. A szép énekre mindig szükség lesz, de a régi típusú tűzhelyekre már kevésbé. óta . A megye megalakulása megyénkben is fellendült a folklórkutatás. Sokan vannak, akik szabad idejük nagy részét erre áldozzák. Ennek ellenére azonban sok még a tennivaló. Hogyan lehetne a helyi kutatást még eredményesebbé, gyümölcsözőbbé tenni ? - Kétségtelenül a helyi népköltészeti kutatást állandóan növelni, bővíteni kell, munkát nagyon jól össze lehetne fogni, ha létrehoznák a helyi folklórkutatás központját, ahol nemcsak összegyűjtenék a felkutatott anyagot, hanem az érdeklődők megfelelő és bő felvilágosítást kapnának, hozzájutnának a szükséges könyvészeti anyaghoz. Biztos vagyok, hogy Kovászna megyében meg is lesz az eredménye ennek a munkának. Amit tanácsolhatok: ha egyelőre kevesen is vannak, akik komolyan hozzá akarnak látni a folklórgyűjtéshez, lépésről lépésre kell haladniuk. Mert eredménye csak az alaposan előkészített munkának lehet. Lejegyezte : Péter Sándor a folklór nincs kihalóban — Beszélgetés MIHAI POP professzorral — a megyei TIlKOB HETI KRÓNIKA Befejezéshez közeledik falun a párt oktatási tanév. Az első záróbeszélgetést már meg is tartották, a jövő héten pedig sor kerül az utolsó szemináriumokra is. E vitának a célja az, hogy a mezőgazdasági munkálatok megkezdése összefoglalják, összegezzék előtt azokat a tennivalókat, amelyek ebben az időszakban a gazdaembereket foglalkoztatják. ★ A sepsiszentgyörgyi városi KIS, bizottság kezdeményezésére éss irányításával, újból megkezdte tevékenységét a művelődési ház termében az ifjúsági klub. Az eddigi érdeklődés azt mutatja, hogy érdemes volt minden erőt beleadni e szórakozási forma felújításába. Legutóbb is érdekes versenyre került sor : a résztvevőknek a szavalt versek szerzőit kellett felismerniük. Úgy véljük, ha a KItZ-bizottságnak sikerül kialakítania egy törzsgárdát olyanokból, akik szívügyüknek tekintik az ifjúsági klub munkáját, akkor a tánc mellett számos más értékes és érdekes tevékenységet is szervezhetnek. ★ Tanfolyamot szerveztek a népi művészeti iskolánál azoknak a tanügyi kádereknek a részvételével, akik a tánccsoportok, színjátszók és agitációs művészbrigádok munkáját iráNAGY JÓZSEF, Ozsdola i Részletesen beszámolt levelében arról, milyen nehézséget jelent Ozsdolán a posta- és telefonszolgálat elvégzése. Nekünk is az a véleményünk, hogy ilyen nagy községben egyetlen ember nem tud eleget tenni a naponta jelentkező sokrétű feladatoknak. Segíteni viszont nem áll módunkban, csupán annyit tehetünk, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmét erre a helyzetre, ugyanakkor kérjük önt, forduljon levelével a megyei postaigazgatósághoz. MIKLÓS ANDRÁS, szentléleki Panaszainak Kézdinyomán elindulva, a következőket nyírják. Az iskola vezetősége gondoskodott arról, hogy az oktatók minél több gyakorlati és elméleti ismeretre tegyenek szert Amit kifogásolhatunkI sajnos, nem minden községből jöttek el azok az irányítók, akiknek munkájától nagy mértékben függ a falusi műkedvelés színvonala. ★ Ma délután 6 órakor Körösi Csoma Sándor születésének 185. évfordulója tiszteletére emlékünnepélyt tartanak az Állami Magyar Színház termében. Előadást tartanak : dr. Cicerone Poghirc bukaresti egyetemi tanár és dr. Debreczy Sándor kolozsvári egyetemi tanár. Holnap, április ti án Csorakőrösön, a tudós szülőfalujában és Kovásznál folytatódjnak az ünnepségek. Bögözi Sándor tudtuk meg a nyugdíjosztálynál : 1. A termelőszövetkezet «»l- tal folyósított nyugdíjról nem mondhat le azért, hogy szociális segélyben részesüljön 2. Nem tudja bizonyítani iratokkal, hogy legalább 10 évet dolgozott állami vállalatnál. Ezért 1969. január 22-én a 425/70-es számú végzéssel elutasították — mint indokolatlant — fellebezését. Iratait 1969. III. 28-án a nyugdíjosztály postázta. Hibaigazítás A II. évfolyam 62. számában sajnálatos hiba csúszott be A borjúnevelés című cikkbe Nem korszakalkotó újítás történt, hanem elmaradtak a tizedes pontok 13—14 kg helyett 1,3— 1,4 kg-ot és a 01—02 kg helyett 0,1—0,2 kg-ot kell érteni. A 18 soros hetvenkedő figyelmeztető levél „értékeit" is közreadjuk tanulságképpen: lüni, tutam, eszessen, cikke, az olvastuk, mérnök, hidasokat, melett, foglalkozanak, megvanunk stb Hát bizony előfordulnak még hibák ! Sepsiszentgyörgyi lakóházak KÖRÖSI-EMLÉKEST Sepsiszentgyörgyön Körösi Csoma Sándor emlékestet tartanak április 8-án du. 6 órai kezdettel a sepsiszentgyörgyi városi könyvtár olvasótermében. Becsey Pál tanár méltatja a tudós munkásságát. A műsor keretében fellép Kudelász Ildikó, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művésze. Reméljük, ez a rendezvény sem fogja elkerülni a könyvtár barátainak, olvasóinak figyelmét. II. évfolyam t1.1>. szám