Megyei Tükör, 1969. augusztus (2. évfolyam, 84-89. szám)

1969-08-02 / 84. szám

PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA f Folytatás az első oldalról a Román Kommunista Párt X. kongresszusa elé terjeszti. A második napirendi pont keretében a ple­num elemezte az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának javaslatait a Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzata egyes előírásainak javításáról. A plenáris ülés egyöntetűen jó­váhagyta a javaslatokat, és elhatározta, hogy megvitatás és jóváhagyás végett a Román Kommunista Párt X. kongresszusa elé terjesz­­ti. A plenum megvizsgálta a X. pártkongress­­­zus előkészítésének egyes problémáit, és ha­tározatokat fogadott el. A plenáris illés úgy döntött, hogy a kongresszus munkálatai 1969. augusztus 6-án kezdődnek Az utolsó napirendi pont keretében a plé­­num meghallgatta Paul Niculescu-Mizil elv­társ tájékoztatóját a Román Kommunista Párt küldöttségének tevékenységéről a kommunista és munkáspártok ez év júniusában lezajlott moszkvai nemzetközi tanácskozáson, és hatá­rozatot fogadott el, amelyet közzétesznek. A plenáris ülésen záróbeszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs. Rámutatott, hogy a IX. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság utoljára tartott plenáris ülést, majd hangsúlyozta : a KB az utóbbi négy esztendő leforgása alatt intenzív és gyümölcsöző mun­kásságot fejtett ki, s becsülettel ellátta szere­pét , vezette a párt egész munkáját, egész tár­sadalmunkat a két kongresszus között. A párt főtitkára köszönetet mondott a Közpon­ti Bizottság tagjainak munkájukért, majd ki­jelentette : meggyőződése szerint valameny­­nyien, ki-ki a maga munkahelyén továbbra is következetesen fog munkálkodni a párt ál­tal rábízott feladatok teljesítésén, minden e­­rejével küzdeni fog a­­ pártkongresszus ha­tározatainak valóra váltásáért. NÖVEKEDŐBEN EGY VÁROS Nem fogadtak fúvós zenekarral, még csak virággal sem, amikor Barátra kerültem. A gondjaimra bí­zott gyermekeken, no meg a kollégákon kívül talán ő­em is tudta senki, hogy új lakással gyarapodott a helység, mert a milícián is későre jelentkeztem. Közel öt éve már ennek, azóta a községből város lett, ha nem is gombamódra, de úgy hé­be hóba ki­nő egy-egy lakótömb a földből, egyre gyakrabban ásnak árkokat­, persze, úgy, ahogy nagyvárosokban szokás , kiássák az egyiket, még jóformán be sem tömik, s melléje kezdik ásni a másikat. Dehát fo­gadjuk el így, ahogy van, mert ezt is a városiaso­dás egyik jeleként kell tisztelnünk Mint volt bará­ti lakos — de aki még mindig szívesen vallja ma­gát barátinak — mindig izgalommal vártam minden változást, még azt is, ha egy nagyobbacska követ odébb gurítottak. S milyen izgalommal vártuk a Nagy Nemzetgyűlés egyik ülésszakát, amely úgy­mond hivatott lett volna Barátot várossá nyilvá­nítani. És nagy volt a csalódás, amikor maradt minden a régiben. Kicsi hely, község ugyan, de for­galmas munkásközpont, ezzel vigasztaltuk magun­kat. Ott van Köpecbánya, a tejsürite gyár, az ön­töde, a kisipari termelőszövetkezet, még meteoro­lógiai állomása is van. A barátiakat általában lokálpatriotizmussal szok­ták vádolni. Az én fejemhez is éppen elégszer vág­ták ezt a jelzőt. De nem baj, hogy így van. Mert valljuk be most utólag — néhány nagyon lelkes lokálpatrióta barátinak köszönhető, hogy Bárót most már nemcsak a fülesek szava járásában, hanem a földrajzkönyvekben is táros. Teljesült végre a ba­rátiak vágya. Hiába csúfolják őket egy „Ez a falu város“ feliratú városszéli táblával, hiába vonta két­ségbe Barabás Pista barátom az Előre egyik leg­utóbbi számában megjelent, Kézdivásárhelyről szóló riportjában Barót helység város­ létjogosultságát, mert bizony város az. S bárki ellátogat oda, láthatja, hogy megmozdult itt valami. Sepsiszentgyörgyről jövet már aszfalto­zott úton juthat be Barátra, s mindjárt balra ott van a helyiipari vállalat vulkanizáló részlege, amely az utóbbi években komoly üzemecskévé fejlődött, s a tervek szerint a közeljövőben akár le is választ­hatjuk majd azt a kicsinyítő képzőt. A központban hozzákezdtek egy emeletes kereskedelmi komple­xum építéséhez, a bányásznegyedben befejezés előtt áll a 6. lakótömb, másik kettőnek most ássák az alapját. Kicsit tovább az új, tizenhat tantermes is­kola készteti megállásra a nézelődöt. Mert szép, na­gyon szép lesz ez az épület. Köpec felé, a város szé­lén áll a kórház, mintegy 2 éve adták át az új szü­lőotthont (ezt is a baráti lokálpatriotizmus építet­te), s arról is szó volt, hogy ebben az évben még tovább bővítik az egészségügyi hálózatot. Kissé tá­volabb húzták fel a faipari vállalat új létesítmé­nyét (amit annak rendje és módja szerint, a szo­káshoz híven fel is avattak — ezt nem a rossz nyel­vek, hanem az egyik avató barátom mesélte), s vele szemben a megyei gépesítő vállalat baráti rész­legének épületei is az utóbbi években jócskán meg­nyújtották a helységet A város másik oldalán terül el a tejfeldolgozó üzem, amelyet nemrég szereltek föl új gépekkel, s amelynek híre még az óceánon túlra is eljutott, hisz az európaiak mellett az ausztrálok, no meg az a­­merikaiak is szívesen fogyasztják az itt készült trappista­ sajtot. (Ha az újságok nem hozták volna részletesen az űrhajósok étrendjét mint baráti lo­kálpatrióta, feltételeztem volna, hogy trappistát éj­­féleztek ott fent a Holdon.) S no, ne felejtsem el, hogy egyre kevesebb utcá­ban kell esős estéken a sárban tapicskolni, a város­hoz tartozó falvak lakóinak ott a városi autóbusz, ha Barátra akarnak menni, és talán az is érdekes, hogy az utcákon egyre kevesebb a nem égő villany­körte, s a könyvtár is kiterjeszkedett. A megyében, ugyebár, Barátom az elsők között nyílt meg a nép­művészeti bolt, és a kultúrotthonnak állandó kiállí­tási terme van. És ami szintén mellettem szól, az a középiskolai oktatás színvonalának állandó e­­melkedése. Bizonyításképpen csak annyit, hogy az idén sikerrel érettségizett 54 abszolvens közül ti­zennégyen kerültek különböző főiskolákra (ebből kilencen egyetemi fokú, négyen 3 éves főiskolára is egy alm­érnökire), s így 25,92 százalékkal messzire megelőzték a megye többi középiskoláit. Egyelőre talán ennyit. Mert úgy érzem, hogy még sokat, nagyon sokat tudnék mesélni nemcsak a vá­rosról, hanem a város lakóiról is. Péter Sándor 2 AZ RKP KB HATÁROZATA (Folytatás az első oldalról) küldöttsége rámutatott, a plenáris ülés pozi­tívnak tekinti az ebből az alkalomból foly­tatott széles körű véleménycserét azokról a nagy feladatokról, amelyek a kommunista és munkáspártok előtt állnak az imperializ­mus ellen, a dolgozók létérdekeinek megvédé­séért vívott harcban, valamint azt a lehető­séget, amelyet a közvéleménynek nyújtottak, hogy megismerhesse minden egyes párt állás­pontját és tevékenységét. A plenáris ülés véleménye szerint a tanács­kozás fő dokumentuma — noha néhány kon­fúziót fokozható, nem eléggé világos megfogal­­mazást és értékelést tartalmaz — átfogó har­ci programot foglal magában, olyan célkitű­zéseket jelöl meg, amelyek mozgósíthatják a kommunista és munkáspártokat, a széles tár­sadalmi erőket az imperializmus agresszív tervei ellen, uralmi, elnyomó és kizsákmányo­ló politikája ellen, minden egyes nép azon jo­gának megvédéséért, hogy szuverén módon dönthessen saját sorsa felől, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, a békéért és a biztonságért világszerte. Pozitív körülmény, hogy a dokumentum leszögezi, milyen elvek alapján kell fejleszteni a kapcsolatokat a szo­cialista országok, a kommunista és munkás­pártok között, nevezetesen : a m­arxizmus-leni­­nizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, a függetlenség, a teljes jogegyenlő­ség tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, minden párt azon joga alap­ján, hogy önállóan dönthessen bel- és külpoli­tikájáról, egész munkájáról. Mindezeknek az elveknek a szigorú tiszteletben tartása alap­vető feltétel a kommunista és munkáspártok egységének helyreállításához, az összes anti­­imperialista erők összefogásához a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. A plénum pozitív tényként értékeli továbbá, hogy az elfogadott dokumentumok nem bí­rálnak és nem ítélnek el egyetlen pártot sem, hogy hangsúlyozzák az internacionalista szoli­daritási kapcsolatok fejlesztésének szükséges­ségét az összes testvérpártok között, függet­lenül attól, hogy részt vettek-e vagy sem a tanácskozáson. A Központi Bizottság — a román küldött­ség által a tanácskozáson kifejtett fenntartá­sokkal — helyesli a kommunista és munkás­pártok nemzeközi tanácskozásán elfogadott do­kumentumokat, és a maga, valamint az egész párt nevében hangsúlyozza, szilárdan munkál­kodni fog az antiimperialista harc alapvető célkitűzéseinek megvalósításán. A plenáris ülés véleménye szerint a ta­nácskozás pozitív szerepet tölthet be az an­tiimperialista erők egyesítésében, a kommu­nista és munkáspártok mint független és jo­gaikban egyenlő pártok új egységének — az elfogadott dokumentumokban leszögezett el­vek alapján való egységének — megvalósítá­sában, de szükségesnek tartja, hogy követ­kezetesen munkálkodjanak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban fennál­ló viszonyok normalizálásán a szocializmus és a béke világméretű ügye érdekében. A Központi Bizottság plenáris ülése ez al­kalommal is megerősíti : a Román Kommu­nista Párt elhatározása, a jövőben is fejlesz­teni az internacionalista szolidaritási, a test­véri együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási kapcsolatokat az összes kommunista és munkáspártokkal, minden tőle telhetőt meg­tenni a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom egységének erősítéséért. A Központi Bizottság plenáris ülése egyben kifejezi a Román Kommunista Pártnak azt az elhatáro­zását, hogy fejleszti együttműködési kapcso­latait az imperializmus ellen, a békéért, a de­­mokaráciáért és a társadalmi haladásért küz­dő összes demokratikus és haladó erőkkel. AZ ÁLLAMTANÁCS ÜLÉSE Július 29-én a Köztársasági Palotában ülást tartott az Államtanács Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az Államta­­nács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vettek miniszterek és központi állami szervek veze­tői, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, a sajtó képviselői. Az Államtanács megvitatta és elfogadta a következő tör­vényerejű rendeleteket és határozatokat : A Haza Felsza­badulásának XXV. évfordulója érem létesítéséről­zóló törvényerejű rendelet ; a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának megszervezéséről és működéséről szóló törvény­erejű rendelet ; az Egészségügyi Főtanács létesítéséről, meg­szervezéséről és működéséről szóló törvényerejű rendelet ; a rádióállomások nyilvántartásának megszervezéséről szóló törvényerejű rendelet; határozat a Románia Szocialista Köztársaság Honvédelmi Tanácsának működésére vonat­kozó, a Románia Szocialista Köztársaság Honvédelmi Ta­nácsa létesítéséről, megszervezéséről és működéséről szóló 1900. március 14­­­5. számú törvény alapján kidolgozott szabályzat jóváhagyására, törvényerejű rendelet az állami zöldség és gyümölcsalap létrehozására és értékesítésére vo­natkozó tevékenység átruházásáról a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet Országos Szövetségéről a Belkereskedelmi Minisztériumra, valamint a megyei és a Bukarest munic­i­­piumi néptanácsi végrehajtó bizottságok feladatairól ezzel a tevékenységgel kapcsolatosan ; az ügyvédek Biztosító Pénztárának megszervezéséről szóló 1951. május 1-­­ 60. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó tör­vényerejű rendelet ; törvényerejű rendelet a háborús bűn­­cselekmények és az emberiség elleni bűncselekmények el­évül­hetetlenségéről szóló, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Közgyűlése által 1968. november 26 án elfogadott e­­gyezmény ratifikálására Románia Szocialista Köztársaság részéről , a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás Nemzet­közi Központjának létesítésére vonatkozó egyezmény ratifi­kálásáról szóló törvényerejű rendelet; az irodalmi és mű­vészeti alkotások védelméről szóló, Stockholmban 1967 jú­lius 14-én felülvizsgált és aláírt Berni Egyezmény ratifiká­lására vonatkozó törvényerejű rendelet. Az elfogadott törvényerejű rendeleteket és határozato­kat előzőleg megvizsgálták és kedvezően véleményezték a Nagy Nemzetgyűlés állandó szakbizottságai. Az Államtanács a továbbiakban folyó ügyeket oldott meg. megyei TÜKÖR II. évfolyam 84. szám

Next