Megyei Tükör, 1969. augusztus (2. évfolyam, 84-89. szám)
1969-08-02 / 84. szám
PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA f Folytatás az első oldalról a Román Kommunista Párt X. kongresszusa elé terjeszti. A második napirendi pont keretében a plenum elemezte az RKP KB Végrehajtó Bizottságának javaslatait a Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzata egyes előírásainak javításáról. A plenáris ülés egyöntetűen jóváhagyta a javaslatokat, és elhatározta, hogy megvitatás és jóváhagyás végett a Román Kommunista Párt X. kongresszusa elé terjeszti. A plenum megvizsgálta a X. pártkongresszus előkészítésének egyes problémáit, és határozatokat fogadott el. A plenáris illés úgy döntött, hogy a kongresszus munkálatai 1969. augusztus 6-án kezdődnek Az utolsó napirendi pont keretében a plénum meghallgatta Paul Niculescu-Mizil elvtárs tájékoztatóját a Román Kommunista Párt küldöttségének tevékenységéről a kommunista és munkáspártok ez év júniusában lezajlott moszkvai nemzetközi tanácskozáson, és határozatot fogadott el, amelyet közzétesznek. A plenáris ülésen záróbeszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs. Rámutatott, hogy a IX. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság utoljára tartott plenáris ülést, majd hangsúlyozta : a KB az utóbbi négy esztendő leforgása alatt intenzív és gyümölcsöző munkásságot fejtett ki, s becsülettel ellátta szerepét , vezette a párt egész munkáját, egész társadalmunkat a két kongresszus között. A párt főtitkára köszönetet mondott a Központi Bizottság tagjainak munkájukért, majd kijelentette : meggyőződése szerint valamenynyien, ki-ki a maga munkahelyén továbbra is következetesen fog munkálkodni a párt által rábízott feladatok teljesítésén, minden erejével küzdeni fog a pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért. NÖVEKEDŐBEN EGY VÁROS Nem fogadtak fúvós zenekarral, még csak virággal sem, amikor Barátra kerültem. A gondjaimra bízott gyermekeken, no meg a kollégákon kívül talán őem is tudta senki, hogy új lakással gyarapodott a helység, mert a milícián is későre jelentkeztem. Közel öt éve már ennek, azóta a községből város lett, ha nem is gombamódra, de úgy hébe hóba kinő egy-egy lakótömb a földből, egyre gyakrabban ásnak árkokat, persze, úgy, ahogy nagyvárosokban szokás , kiássák az egyiket, még jóformán be sem tömik, s melléje kezdik ásni a másikat. Dehát fogadjuk el így, ahogy van, mert ezt is a városiasodás egyik jeleként kell tisztelnünk Mint volt baráti lakos — de aki még mindig szívesen vallja magát barátinak — mindig izgalommal vártam minden változást, még azt is, ha egy nagyobbacska követ odébb gurítottak. S milyen izgalommal vártuk a Nagy Nemzetgyűlés egyik ülésszakát, amely úgymond hivatott lett volna Barátot várossá nyilvánítani. És nagy volt a csalódás, amikor maradt minden a régiben. Kicsi hely, község ugyan, de forgalmas munkásközpont, ezzel vigasztaltuk magunkat. Ott van Köpecbánya, a tejsürite gyár, az öntöde, a kisipari termelőszövetkezet, még meteorológiai állomása is van. A barátiakat általában lokálpatriotizmussal szokták vádolni. Az én fejemhez is éppen elégszer vágták ezt a jelzőt. De nem baj, hogy így van. Mert valljuk be most utólag — néhány nagyon lelkes lokálpatrióta barátinak köszönhető, hogy Bárót most már nemcsak a fülesek szava járásában, hanem a földrajzkönyvekben is táros. Teljesült végre a barátiak vágya. Hiába csúfolják őket egy „Ez a falu város“ feliratú városszéli táblával, hiába vonta kétségbe Barabás Pista barátom az Előre egyik legutóbbi számában megjelent, Kézdivásárhelyről szóló riportjában Barót helység város létjogosultságát, mert bizony város az. S bárki ellátogat oda, láthatja, hogy megmozdult itt valami. Sepsiszentgyörgyről jövet már aszfaltozott úton juthat be Barátra, s mindjárt balra ott van a helyiipari vállalat vulkanizáló részlege, amely az utóbbi években komoly üzemecskévé fejlődött, s a tervek szerint a közeljövőben akár le is választhatjuk majd azt a kicsinyítő képzőt. A központban hozzákezdtek egy emeletes kereskedelmi komplexum építéséhez, a bányásznegyedben befejezés előtt áll a 6. lakótömb, másik kettőnek most ássák az alapját. Kicsit tovább az új, tizenhat tantermes iskola készteti megállásra a nézelődöt. Mert szép, nagyon szép lesz ez az épület. Köpec felé, a város szélén áll a kórház, mintegy 2 éve adták át az új szülőotthont (ezt is a baráti lokálpatriotizmus építette), s arról is szó volt, hogy ebben az évben még tovább bővítik az egészségügyi hálózatot. Kissé távolabb húzták fel a faipari vállalat új létesítményét (amit annak rendje és módja szerint, a szokáshoz híven fel is avattak — ezt nem a rossz nyelvek, hanem az egyik avató barátom mesélte), s vele szemben a megyei gépesítő vállalat baráti részlegének épületei is az utóbbi években jócskán megnyújtották a helységet A város másik oldalán terül el a tejfeldolgozó üzem, amelyet nemrég szereltek föl új gépekkel, s amelynek híre még az óceánon túlra is eljutott, hisz az európaiak mellett az ausztrálok, no meg az amerikaiak is szívesen fogyasztják az itt készült trappista sajtot. (Ha az újságok nem hozták volna részletesen az űrhajósok étrendjét mint baráti lokálpatrióta, feltételeztem volna, hogy trappistát éjféleztek ott fent a Holdon.) S no, ne felejtsem el, hogy egyre kevesebb utcában kell esős estéken a sárban tapicskolni, a városhoz tartozó falvak lakóinak ott a városi autóbusz, ha Barátra akarnak menni, és talán az is érdekes, hogy az utcákon egyre kevesebb a nem égő villanykörte, s a könyvtár is kiterjeszkedett. A megyében, ugyebár, Barátom az elsők között nyílt meg a népművészeti bolt, és a kultúrotthonnak állandó kiállítási terme van. És ami szintén mellettem szól, az a középiskolai oktatás színvonalának állandó emelkedése. Bizonyításképpen csak annyit, hogy az idén sikerrel érettségizett 54 abszolvens közül tizennégyen kerültek különböző főiskolákra (ebből kilencen egyetemi fokú, négyen 3 éves főiskolára is egy almérnökire), s így 25,92 százalékkal messzire megelőzték a megye többi középiskoláit. Egyelőre talán ennyit. Mert úgy érzem, hogy még sokat, nagyon sokat tudnék mesélni nemcsak a városról, hanem a város lakóiról is. Péter Sándor 2 AZ RKP KB HATÁROZATA (Folytatás az első oldalról) küldöttsége rámutatott, a plenáris ülés pozitívnak tekinti az ebből az alkalomból folytatott széles körű véleménycserét azokról a nagy feladatokról, amelyek a kommunista és munkáspártok előtt állnak az imperializmus ellen, a dolgozók létérdekeinek megvédéséért vívott harcban, valamint azt a lehetőséget, amelyet a közvéleménynek nyújtottak, hogy megismerhesse minden egyes párt álláspontját és tevékenységét. A plenáris ülés véleménye szerint a tanácskozás fő dokumentuma — noha néhány konfúziót fokozható, nem eléggé világos megfogalmazást és értékelést tartalmaz — átfogó harci programot foglal magában, olyan célkitűzéseket jelöl meg, amelyek mozgósíthatják a kommunista és munkáspártokat, a széles társadalmi erőket az imperializmus agresszív tervei ellen, uralmi, elnyomó és kizsákmányoló politikája ellen, minden egyes nép azon jogának megvédéséért, hogy szuverén módon dönthessen saját sorsa felől, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, a békéért és a biztonságért világszerte. Pozitív körülmény, hogy a dokumentum leszögezi, milyen elvek alapján kell fejleszteni a kapcsolatokat a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok között, nevezetesen : a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, a függetlenség, a teljes jogegyenlőség tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, minden párt azon joga alapján, hogy önállóan dönthessen bel- és külpolitikájáról, egész munkájáról. Mindezeknek az elveknek a szigorú tiszteletben tartása alapvető feltétel a kommunista és munkáspártok egységének helyreállításához, az összes antiimperialista erők összefogásához a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. A plénum pozitív tényként értékeli továbbá, hogy az elfogadott dokumentumok nem bírálnak és nem ítélnek el egyetlen pártot sem, hogy hangsúlyozzák az internacionalista szolidaritási kapcsolatok fejlesztésének szükségességét az összes testvérpártok között, függetlenül attól, hogy részt vettek-e vagy sem a tanácskozáson. A Központi Bizottság — a román küldöttség által a tanácskozáson kifejtett fenntartásokkal — helyesli a kommunista és munkáspártok nemzeközi tanácskozásán elfogadott dokumentumokat, és a maga, valamint az egész párt nevében hangsúlyozza, szilárdan munkálkodni fog az antiimperialista harc alapvető célkitűzéseinek megvalósításán. A plenáris ülés véleménye szerint a tanácskozás pozitív szerepet tölthet be az antiimperialista erők egyesítésében, a kommunista és munkáspártok mint független és jogaikban egyenlő pártok új egységének — az elfogadott dokumentumokban leszögezett elvek alapján való egységének — megvalósításában, de szükségesnek tartja, hogy következetesen munkálkodjanak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban fennálló viszonyok normalizálásán a szocializmus és a béke világméretű ügye érdekében. A Központi Bizottság plenáris ülése ez alkalommal is megerősíti : a Román Kommunista Párt elhatározása, a jövőben is fejleszteni az internacionalista szolidaritási, a testvéri együttműködési és kölcsönös segélynyújtási kapcsolatokat az összes kommunista és munkáspártokkal, minden tőle telhetőt megtenni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért. A Központi Bizottság plenáris ülése egyben kifejezi a Román Kommunista Pártnak azt az elhatározását, hogy fejleszti együttműködési kapcsolatait az imperializmus ellen, a békéért, a demokaráciáért és a társadalmi haladásért küzdő összes demokratikus és haladó erőkkel. AZ ÁLLAMTANÁCS ÜLÉSE Július 29-én a Köztársasági Palotában ülást tartott az Államtanács Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vettek miniszterek és központi állami szervek vezetői, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, a sajtó képviselői. Az Államtanács megvitatta és elfogadta a következő törvényerejű rendeleteket és határozatokat : A Haza Felszabadulásának XXV. évfordulója érem létesítésérőlzóló törvényerejű rendelet ; a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának megszervezéséről és működéséről szóló törvényerejű rendelet ; az Egészségügyi Főtanács létesítéséről, megszervezéséről és működéséről szóló törvényerejű rendelet ; a rádióállomások nyilvántartásának megszervezéséről szóló törvényerejű rendelet; határozat a Románia Szocialista Köztársaság Honvédelmi Tanácsának működésére vonatkozó, a Románia Szocialista Köztársaság Honvédelmi Tanácsa létesítéséről, megszervezéséről és működéséről szóló 1900. március 145. számú törvény alapján kidolgozott szabályzat jóváhagyására, törvényerejű rendelet az állami zöldség és gyümölcsalap létrehozására és értékesítésére vonatkozó tevékenység átruházásáról a Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Országos Szövetségéről a Belkereskedelmi Minisztériumra, valamint a megyei és a Bukarest municipiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok feladatairól ezzel a tevékenységgel kapcsolatosan ; az ügyvédek Biztosító Pénztárának megszervezéséről szóló 1951. május 1- 60. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényerejű rendelet ; törvényerejű rendelet a háborús bűncselekmények és az emberiség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 1968. november 26 án elfogadott egyezmény ratifikálására Románia Szocialista Köztársaság részéről , a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás Nemzetközi Központjának létesítésére vonatkozó egyezmény ratifikálásáról szóló törvényerejű rendelet; az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló, Stockholmban 1967 július 14-én felülvizsgált és aláírt Berni Egyezmény ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet. Az elfogadott törvényerejű rendeleteket és határozatokat előzőleg megvizsgálták és kedvezően véleményezték a Nagy Nemzetgyűlés állandó szakbizottságai. Az Államtanács a továbbiakban folyó ügyeket oldott meg. megyei TÜKÖR II. évfolyam 84. szám