Megyei Tükör, 1969. november (2. évfolyam, 98-102. szám)
1969-11-15 / 100. szám
Azt tartják, a vérbeli újságíró semmitől sem retten vissza, még attól sem, hogy az ablakon másszék be, ha az ajtón kidobják. Lehet, hogy ez valóban így igaz, és tényleg így kell cselekedni, amikor a helyzet megkívánja. Mindenesetre, én úgy gondolom, érdemes oda visszamenni, ahonnan az embert egyszer eltanácsolták. Mert aki ezt teszi, bizonyára alapos oka van rá, hogy így cselekedjék. S ezt az okot kikaparni — ez az újságíró feladata. Ölttől a termelés érdekében A sepsiszentgyörgyi cigarettagyárat általában megyénk legjobb vállalatai között szokták emlegetni, s ez valóban így is van. Eredményeikkel, a gyár védjegyének a tiszteletével, sikeres munkájukkal méltán vívták ki a szakemberek elismerését. S ezeknek az eredményeknek a megvalósításában kétségtelenül igen nagy szerep hárult az üzem párttagjaira, a pártbizottságra. Ez utóbbiról is csak dicsérő szót hallhattunk, hisz az elmúlt évek folyamán a város jól működő pártbizottságai közé tartozott, ahol, ha voltak is problémák, sikerült azokat minden alkalommal megnyugtató módon megoldani. Egyébként ezekről a dolgokról győzött meg a pár nappal ezelőtt megtartott bővített pártbizottsági gyűlés, amelyen egyéves tevékenységüket értékelték ki. Az eredmények, (számokban is) meggyőztek arról az egészséges munkaszellemről, amely a gyár munkaközösségét általában jellemzi. (Hibák, nehézségek természetesen ebből a szempontból is adódnak, főleg a 18-as osztályon.) A cigarettagyár össztermelésének értéke 1965-höz viszonyítva 2,3-szeresére nőtt, ami legnagyobb részt a modern gépek felszerelésének köszönhető. Ez év eddig eltelt időszakában az üzem globális tervét 101,5 százalékban, munkatermelékenységi tervét szintén 101,5 százaléki, árutermelését 102,6 és a jövedjeltervet 105,2 százalékban teljesítette. A számadatok kétségkívül, így önmagukban, nem tükrözik azt a munkát, amelyet a terv érdekében az év bizonyos szakaszában a pártbizottságnak, az igazgatód tanácsnak, a gyár egész munkaközösségének ki kellett fejtenie. Mert voltak és vannak nehézségek, főleg amid a gépek kihasználását és kihasználhatóságát, a munkaszervezést, az egyes osztályokon folyó tevékenységet illeti. Ha a cigarettagyári pártbizottság gyűlését röviden akarnám jellemezni, azt mondhatnám , színvonalas volt. Olyan problémákat vitattak meg, amelyek éppen a fent jelzett hibák, hiányosságok helyrehozását, kiküszöbölését hivatottak elősegíteni. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy valóban pártos szellemben esett szó a termelésről, a munkaeredményekről, de magáról az emberről is, aki végeredményben megvalósította ezeket az eredményeket. Mind a jelentésben, mind a hozzászólásokban sok olyan kérdés felmerült, amelyeknek a megoldásától a termelés ritmusa függ. Mert azt sem lehet megoldásnak tekinteni, hogy a gyár kampányszerűen termeljen, a kritikus időpontban megnyomják a munkát, s akkor éjjel-nappal megállás nélkül hajszolják a gépeket, máskor pedig hol nyersanyaghiány miatt, hol rossz szalag miatt órákat álljanak ugyanazok a gépek. Ilyenformán érthető, hogy miért nem tartják be az előírt javítások idejét, s ennek következtében miért növekedik a fajlagos fogyasztás, miért esnek ki a gépek hosszabb időre a termelésből. Nyilván, ezek olyan nehézségek, amelyeket ott helyben, a pártbizottságnak és az igazgatói tanácsnak kell helyrehoznia, ésszerűbb munkaelosztással, a gépek javításának, karbantartásának nyomon követésével, azoknak a személyeknek a felelősségre vonásával, és ha szükséges, megbüntetésével, akik miatt csökken a termelési ütem, vagy elromlanak a gépek. Nem szabad eltűrniük azt, hogy néhány ember felelőtlensége veszélyeztesse a tervteljesítést, s végeredményben a gyári munkaközösség hírnevét. Csak dicsérő szavakkal szólhatunk arról is, hogy ebben az évben egyetlen visszautasított gyártmánya sem volt a sí üzemnek. Kifelé, tényleg így igaz, pártbizottsági gyűlésen viszont felszínre került, hogy bizony elég sok a selejt, a 18-as osztályon gyártanak még gyenge minőségű árut (s hogy folytassam a gondolatot : a gyenge minőségű cigarettából sajnos nagyon sok esetben a fogyasztóhoz is kerül). Ez hátráltatja más osztályoknak a munkáját, elsősorban a csomagolókét. Mindezek arra figyelmeztetnek, hogy a gyár adminisztratív vezetőségének is többet kell törődnie a 18-as osztállyal, olyan munkásokat kell odaállítania, akik szívügyüknek érzik a termelést, s akik érzik és szeretik is a munkájukat. Nem csodálkozunk, hogy éppen a töltőknél nem megy jól a munka, hisz ezen az osztályon volt a legtöbb hiányzó, a legtöbb fegyelmezetlenség, a legtöbb kihágás. Addig, amíg ezekkel szemben nem lép fel erélyesen a pártbizottság és a gyár adminisztratív vezetősége nem is várhatnak jobb eredményt. Talán jó lenne fontolóra venni az egyik hozzászóló javaslatát, hogy foglalkozzanak többet az emberek szakmai felkészítésével. Szervezzenek szakmai tanfolyamot, hogy azok is szerezzék meg a szakmai minősítést, akiknek eddig nem volt erre alkalmuk. S a mesterek és munkások észrevételeit is méltassák nagyobb figyelemre, mert azok nagyon sokszor éppen a termeléssel kapcsolatos nehézségek kiküszöbölését segíthetik elő. A pártbizottságnak nagyobb figyelemmel kell kísérnie a beruházás teljesítését. Az ő hibája is, hogy a cigarettagyárban az évi beruházási tervet eddig mindössze 40 százalékban teljesítették, Lehet, hogy év végéig a másik 60 százalékot is sikerül megvalósítaniuk, de helyesebb lett volna ütemesen, ésszerű beosztással végezni ezt a munkát. S ugyanez vonatkozik az újításokra is. Mindössze három újítási javaslatot nyújtottak be, s ebből elfogadtak kettőt. Nem kielégítő, hiányzott az ösztönzés, a biztatás. Az elfogadott határozati javaslat sok megvalósításra váró feladatot tartalmaz, kezdve a még meg nem indított gépek üzembe helyezésétől egészen a beruházási mutatók maradéktalan teljesítéséig. Szerepel az újítások ösztönzése, a termelési eredmények, a gépek munkájának naponkénti ellenőrzése, a cigaretta minőségének javítása, a nyersanyag- és alkatrésze Hatásban, a takarékoskodásban felmerült nehézségek kiküszöbölése, a fegyelmezetlen, a termelési ütemet akadályozó személyek felelősségre vonása. Szép tervek. Egy azonban biztos : akkor lesz igazán eredményes a cigarettagyár munkája, ha a pártbizottságnak, az adminisztratív vezetőségnek sikerül mindezeket valóra is váltania a termelés érdekében. A beszámoló gyűlés nagy pozitívumának könyvelhetjük el, hogy:, a termelési eredményeket, a szakmai kérdéseketnem egyoldalúan közelítették meg a pártaktíva tagjai. A jelentésben, de főleg a hozzászólásokban sokan kitértek arra is, ahogyan a pártbizottság, az igazgatói tanács az emberekkel foglalkozik, ahogyan az ő problémáikat igyekszik megoldani éppen a termelés érdekében. S úgy hisszük, mély igazságot fedtek fel Szénássi István mester, az 1-es számú alapszervezet titkárának szavai : „A gazdasági problémák megoldása sokszor eltakarta előttünk az emberrel való foglalkozás szükségességét. Ahogy mondani szokták, sok esetben nem láttuk a fától az erdőt!“ Valóban, ez így is van. Ez tűnt ki legalábbis azokból a mondatokból, amelyek a munkakörülményekről, egyes alkalmazottaknak a géphez és egymáshoz, a munkához való viszonyáról elhangzott. Nem kíván bizonyítást, hogy ott, ahol sokat foglalkoznak az emberekkel, a gazdasági feladatokat is sokkal könnyebben tudják megvalósítani. Mert hogy a 18-as osztályt, a termelési eredmények szempontjából döntő szerepet játszó részleget annyit bírálták ezen a gyűlésen — s valószínű más alkalommal is —, a nevelőmunka, a politikai, felvilágosító tevékenység gyengeségét, alacsony színvonalát mutatja. Érdekesek azok az adatok, amelyeket Szénássi István terjesztett a résztvevők elé : a 18-as osztályon mintegy 90- en dolgoznak, s október 29-ig az igazolt és igazolatlan hiányzások száma az ezret is meghaladta. Ezek után nyilván azon sem kell csodálkozni, hogy futkosnak, kapkodnak, idegeskednek az emberek, ha nem megy a tervteljesítés. Az állandó hiányzások okozta kiesések, helyettesítések nyilván nem segítik elő a termelési ritmus, a termelési ütem szabályos betartását, ebből erednek a hullámzó teljesítmények. A tények azt bizonyítják, hogy — amint Szénássi elvtársék ki is számították — 3-4 emberrel kisebb létszámú, de jó összetételű munkaközösség is ugyanezt a tervet tudná teljesíteni. Mindez csak azért van, mert nem vonták felelősségre a hiányzókat, még a párttagokat sem. (Négy párttag is van, akik igazolatlanul hiányoztak.) A beteglapok száma is nagy. Érdekes jelenségként jegyezték meg, hogyha valakit a mester vagy más vezető káder kérdőre von, megsértődik,» nyíltan kijelenti ! „Ezért nekem lesz egy hetem.“ És másnap nem is megy be dolgozni, a hiányzást pedig beteglappal igazolja. Gondolom, jogos a dohánygyáriak kérdése • azoknak az orvosoknak, akik igazolványt bocsátanak ki, jobban szemügyre kellene venniük a beteget, mert elgondolkoztatóan magas a betegnapok, az orvosok által igazolt hiányzások száma. Vajon sokszor nem könnyelműen, felületesen írják alá azt az igazolást ? Ennek alátámasztására egy másik példa : az egyik asszonynak lejárt a betegszabadsága, s a férje érdeklődött, hogy milyen váltásban kell hétfőn dolgoznia. Amikor megtudta, hogy délután, elégedetlenkedett. S az asszony még egy héttel megnyújtotta a szabadijuk hogy délelőtti váltásba kerüljöni^..? orvos, persze, arra a hétre is adott neki igazolványt. Nyilván a pártbizottságnak sokkal többet kell tennie azért, hogy a termelési mutatószámok mellett a termelőt magát se hanyagolják el. Csakis komoly nevelőmunkával tudják megszüntetni a munkásfluktuációt, csökkenteni a hiányzások számát, fegyelemre szoktatni azokat, akik magatartásukkal akadályozzák a termelés zavartalan menetét. Ne felejtsék el, hogy a termelési folyamatban az első és legfontosabb tényező az ember, s ha őt elhanyagolják, a termelés is döcögni fog. Péter Sándor 2 IDEJÉBEN ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT AÜKÖR-RE a 90 éves sepsiszentgyörgyi múzeum köszöntése Vidékünk nagy hagyományú intézménye, a sepsiszentgyörgyi múzeum létesítésének 90. évfordulója alkalmával a Kovászna megyei pártbizottság, a megyei néptanács melegen köszönti a múzeum kutatóit, dolgozóit, összes munkatársait. A sepsiszentgyörgyi múzeum évfordulójának megünneplésére olyan körülmények között kerül sor, amikor egész dolgozó népünk következetes munkával váltja valóra a X. pártkongresszus határozatait a sokoldalúan fejlett Románia Szocialista Köztársaság szocialista társadalmának megteremtéséért. Párt- és államvezetőségünk, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs, nagyra értékeli országunk valamennyi tudományos intézményének tevékenységét, amelyek aktívan hozzájárulnak egész népünk kulturális kincseinek értékesítéséhez és gazdagításához. Az 1879-ben, haladó értelmiségiek kezdeményezésére létesített múzeum élén az eltelt 90 év folyamán olyan kutatócsoportok álltak, amelyek állandóan a múzeum gyűjteményének gyarapításán fáradoztak, komoly tudományos tevékenységet fejtettek ki a régészet, történelem, néprajz és természettudomány területén. A sepsiszentgyörgyi múzeum egész tevékenysége szorosan kapcsolódik a város és a vidék életéhez, a testvéri román és magyar nép fáradhatatlan munkájához. Az 1944. augusztus 23 utáni években, az állandó anyagi és erkölcsi támogatás révén termékenyen bontakozott ki a múzeum tudományos tevékenysége, amelyet napjainkban hazánkban, és nemzetközi fórumokon is nagyra értékelnek ; ennek nyomán olyan erős kulturális intézménnyé vált, amelyet a látogatók ezrei keresnek fel. A múzeum munkaközösségének — élen dr. Székely Zoltánnal — odaadó munkája példája a lelkiismeretességnek, a tudományos tevékenységgel szembeni felelősségérzetnek. Az ünnepelt múzeum széles körű kapcsolatot tart fenn az ország központi és vidéki intézményeivel, neves szaktekintélyekkel. Köszöntjük a múzeum munkaközösségét sikeres tevékenységéért, s ugyanakkor további sikereket kívánunk a X. pártkongresszus történelmi jelentőségű dokumentumaiból származó feladatok megvalósításában. Meggyőződésünk, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeum a jövőben is hozzájárul a dolgozók szocialista tudatának alakításához és fejlesztéséhez, egész tevékenységét pártunk, hazánk, népünk szolgálatába állítja. Az RKP Kovászna megyei bizottsága Kovászna megyei néptanács MB ■ [UNK]mik:, min |§§* tokaldniá.B t nv+xrpr jSL rém*, v ^ ** M kedves FAZEKAS ISTVÁN Sepsiszentgyörgy ! A felsorolt nehézségek valóban léteznek, s a város vezetősége igyekszik is azokat minél hamarabb megoldani. A közeljövőben sor kerül a kanalizálásra, az állomás előtti útkereszteződés rendezésére, az utcák rendbetételére. Csak, ugye, egyszerre nem lehet mindent megvalósítani. Ami az esti világítást és az üzletek fényreklámaival kapcsolatos észrevételét illeti, tökéletesen igaza van. Gondoljuk, a villamosipari vállalat és a helyi kereskedelmi vállalat vezetőségét is foglalkoztatja a probléma. Gábor Áron emlékmúzeum létesítésére nem hiszem, hogy lehetőség nyílna Sepsiszentgyörgyön. Kézdivásárhelyen egyébként nemrég nyílt egy ilyen jellegű emlékház. De ezenkívül még számos olyan problémát vet fel egy múzeum létesítése, amely Sepsiszentgyörgyön egyelőre nem oldható meg . — megyei TÜKOR II. évfolyam 100. szám