Megyei Tükör, 1969. november (2. évfolyam, 98-102. szám)

1969-11-15 / 100. szám

Azt tartják, a vérbeli újságíró semmitől sem retten vissza, még attól sem, hogy az ablakon másszék be, ha az ajtón kidob­ják. Lehet, hogy ez valóban így igaz, és tényleg így kell cseleked­ni, amikor a helyzet megkívánja. Mindenesetre, én úgy gondolom, érdemes oda visszamen­ni, ahonnan az embert egyszer eltanácsolták. Mert aki ezt teszi, bizonyára alapos oka van rá, hogy így cselekedjék. S ezt az okot kikaparni — ez az újságíró feladata. Ölttől a termelés érdekében A sepsiszentgyörgyi cigarettagyárat ál­talában megyénk legjobb vállalatai kö­zött szokták emlegetni, s ez valóban így is van. Eredményeikkel, a gyár véd­jegyének a tiszteletével, sikeres munká­jukkal méltán vívták k­i a szakemberek elismerését. S ezeknek az eredményeknek a megvalósításában kétségtelenül igen nagy szerep hárult az üzem párttagjai­ra, a pártbizottságra. Ez utóbbiról is csak dicsérő szót hallhattunk, hisz az elmúlt évek folyamán a város jól mű­ködő pártbizottságai közé tartozott, a­­hol, ha voltak is problémák, sikerült a­­zokat minden alkalommal megnyugtató módon megoldani. Egyébként ezekről a dolgokról győzött meg a pár nappal ezelőtt megtartott bővített pártbizottsá­­gi gyűlés, amelyen egyéves tevékenysé­güket értékelték ki. Az eredmények, (számokban is) meggyőztek arról az egészséges munkaszel­lemről, a­­m­ely a gyár munkaközösségét ál­talában jellemzi. (Hibák, nehézségek természetesen ebből a szempontból is adódnak, főleg a 18-as osztályon.) A cigarettagyár össztermelésének értéke 1965-höz viszonyítva 2,3-szeresére nőtt, ami legnagyobb részt a modern gépek felszerelésének köszönhető. Ez év ed­dig eltelt időszakában az üzem globális tervét 101,5 százalékban, munkaterme­­lékenységi tervét szintén 101,5 százalék­i, árutermelését 102,6 és a jövedjel­­tervet 105,2 százalékban teljesítette. A számadatok kétségkívül, így önma­gukban, nem tükrözik azt a munkát,­ a­­melyet a terv érdekében az év bizonyos szakaszában a pártbizottságnak, az igaz­gatód tanácsnak, a gyár egész munka­­közösségének ki kellett fejtenie. Mert voltak és vannak nehézségek, főleg am­id a gépek kihasználását­­ és kihasználható­ságát, a munkaszervezést, az egyes osz­tályokon folyó tevékenységet illeti. Ha a cigarettagyári pártbizottság gyű­lését röviden akarnám jellemezni, azt mondhatnám , színvonalas volt. Olyan problémákat vitattak meg, amelyek ép­pen a fent jelzett hibák, hiányosságok helyrehozását, kiküszöbölését hivatottak elősegíteni. Nem tévedek, ha azt mon­dom, hogy valóban pártos szellemben e­­sett szó a termelésről, a munkaeredmé­nyekről, de magáról az emberről is, aki végeredményben megvalósította ezeket az eredményeket. Mind a jelentésben, mind a hozzászólásokban sok olyan kérdés felmerült, amelyeknek a megol­dásától a termelés ritmusa függ. Mert azt sem lehet megoldásnak tekinteni, hogy a gyár kampányszerűen termeljen, a kritikus időpontban megnyomják a munkát, s akkor éjjel-nappal megállás nélkül hajszolják a gépeket, máskor pe­dig hol nyersanyaghiány miatt, hol rossz szalag miatt órákat álljanak u­­­­gyanazok a gépek. Ilyenformán érthető, hogy miért nem tartják be az előírt ja­vítások idejét, s ennek következtében miért növekedik a fajlagos fogyasztás, miért esnek ki a gépek hosszabb időre a termelésből. Nyilván, ezek olyan ne­hézségek, amelyeket ott helyben, a pártbizottságnak és az igazgatói tanács­nak kell helyrehoznia, ésszerűbb mun­­kaelosztással, a gépek javításának, kar­bantartásának nyomon követésével, a­­zoknak a személyeknek a felelősségre vo­­násával, és ha szükséges, megbünteté­sével, akik miatt csökken a termelési ütem, vagy elromlanak a gépek. Nem szabad eltűrniük azt, hogy néhány em­­ber felelőtlensége veszélyeztesse a terv­­teljesítést, s végeredményben a gyári munkaközösség hírnevét. Csak dicsérő szavakkal szólhatunk ar­ról is, hogy ebben az évben egyetlen visszautasított gyártmánya sem volt a sí üzemnek. Kifelé, tényleg így igaz, pártbizottsági gyűlésen viszont felszín­­­re került, hogy bizony elég sok a selejt, a 18-as osztályon gyártanak még gyenge minőségű árut (s hogy folytassam a gon­dolatot : a gyenge minőségű cigarettá­ból sajnos nagyon sok esetben a fo­gyasztóhoz is kerül). Ez hátráltatja más osztályoknak a munkáját, elsősorban a csomagol­ókét. Mindezek arra figyel­meztetnek, hogy a gyár adminisztratív vezetőségének is többet kell törődnie a 18-as osztállyal, olyan munkásokat kell odaállítania, akik szívügyüknek ér­zik a termelést, s akik érzik és szere­tik is a munkájukat. Nem csodálko­zunk, hogy éppen a töltőknél nem megy jól a munka, hisz ezen az osztályon volt a­ legtöbb hiányzó, a legtöbb fe­gyelmezetlenség, a legtöbb kihágás. Ad­dig, amíg ezekkel szemben nem lép fel erélyesen a pártbizottság és a gyár ad­minisztratív vezetősége nem is várhat­nak jobb eredményt. Talán jó lenne fontolóra venni az egyik hozzászóló ja­vaslatát, hogy foglalkozzanak többet az emberek szakmai felkészítésével. Szer­vezzenek szakmai tanfolyamot, hogy a­­zok is szerezzék meg a szakmai minősí­tést, akiknek eddig nem volt erre al­kalmuk. S­ a mesterek és munkások észrevételeit is méltassák nagyobb fi­gyelemre, mert azok nagyon sokszor éppen a termeléssel kapcsolatos ne­hézségek kiküszöbölését segíthetik elő. A pártbizottságnak nagyobb figye­lemmel kell kísérnie a beruházás telje­sítését. Az ő hibája is, hogy a cigaret­tagyárban az évi beruházási tervet ed­dig mindössze 40 százalékban teljesí­tették, Lehet, hogy év végéig a másik 60 százalékot is sikerül megvalósíta­niuk, de helyesebb lett volna üteme­sen, ésszerű beosztással végezni ezt a munkát. S ugyanez vonatkozik az újí­tásokra is. Mindössze három újítási ja­vaslatot nyújtottak be, s ebből elfo­gadtak kettőt. Nem kielégítő, hiányzott az ösztönzés, a biztatás. Az elfogadott határozati javaslat sok megvalósításra váró feladatot tartalmaz, kezdve a még meg nem indított gépek üzembe helyezésétől egészen a beruhá­zási mutatók maradéktalan teljesítésé­ig. Szerepel az újítások ösztönzése, a termelési eredmények, a gépek munká­jának naponkénti ellenőrzése, a ciga­retta minőségének javítása, a nyers­anyag- és alkatrésze Hatásban, a taka­rékoskodásban felmerült nehézségek ki­küszöbölése, a fegyelmezetlen, a terme­lési ütemet akadályozó személyek fele­lősségre vonása. Szép tervek. Egy azon­ban biztos : akkor lesz igazán eredmé­nyes a cigarettagyár munkája, ha a pártbizottságnak, az adminisztratív ve­zetőségnek sikerül mindezeket valóra is váltania a termelés érdekében. A beszámoló gyűlés nagy pozitívumá­nak könyvelhetjük el, hogy:, a termelési eredményeket, a szakmai­­ kérdéseket­­nem egyoldalúan közelítették meg a pártaktíva tagjai. A jelentésben, de fő­leg a hozzászólásokban sokan­ kitértek arra is, ahogyan a pártbizottság, az igazgatói tanács az emberekkel foglal­kozik, ahogyan az ő problémáikat igyek­szik megoldani éppen a termelés érde­kében. S úgy hisszük, mély igazságot fedtek fel Szénássi István mester, az 1-es számú alapszervezet titkárának szavai : „A gazdasági problémák meg­oldása sokszor eltakarta előttünk az emb­errel való foglalkozás szükségessé­gét. Ahogy mondani szokták, sok e­­set­ben nem láttuk a fától az erdőt!“ Valóban, ez így is van. Ez tűnt k­i leg­alábbis azokból a mondatokból, ame­lyek a munkakörülményekről, egyes al­kalmazottaknak a géphez és egymáshoz­, a munkához való viszonyáról elhang­zott. Nem kíván bizonyítást, hogy ott, ahol sokat foglalkoznak az emberekkel, a gazdasági feladatokat is sokkal kön­­­nyebben tudják megvalósítani. Mert hogy a 18-a­s osztályt, a termelési ered­mények szempontjából döntő szerepet játszó részleget annyit bírálták ezen a gyűlésen — s valószínű más alkalom­mal is —, a nevelőmunka, a poli­tikai, felvilágosító tevékenység gyenge­ségét, alacsony színvonalát mutatja. Ér­dekesek azok az adatok, amelyeket Szénássi István terjesztett a résztve­vők elé : a 18-as osztályon mintegy 90- en dolgoznak, s október 29-ig az iga­zolt és igazolatlan hiányzások száma az ezret is meghaladta. Ezek után nyil­ván azon sem kell csodálkozni, hogy futkosnak, kapkodnak, idegeskednek az emberek, ha nem megy a tervteljesítés. Az állandó hiányzások okozta kiesések, helyettesítések nyilván nem segítik elő a termelési ritmus, a termelési ütem szabályos betartását, ebből erednek a hullámzó teljesítmények. A tények azt bizonyítják, hogy — amint Szénássi elv­­társék ki is számították — 3-4 ember­rel kisebb létszámú, de jó összetételű munkaközösség is ugyanezt a tervet tud­ná teljesíteni. Mindez csak azért van, mert nem vonták felelősségre a hiány­zókat, még a párttagokat sem. (Négy párttag is van, akik igazolatlanul hiá­nyoztak.) A beteglapok száma i­s nagy. Érdekes jelenségként jegyezték meg, hogyha valakit a mester vagy más ve­zető káder kérdőre von, megsértődik,» nyíltan kijelenti ! „Ezért nekem lesz egy hetem.“ És másnap nem is megy be dolgozni, a hiányzást pedig beteg­­lappal igazolja. Gondolom, jogos a do­hánygyáriak kérdése • azoknak az orvo­soknak, akik igazolványt bocsátanak ki, jobban szemügyre kellene venniük a beteget, mert elgondolkoztatóan ma­gas a betegnapok, az orvosok által iga­zolt hiányzások száma. Vajon sokszor nem könnyelműen, felületesen írják alá azt az igazolást ? Ennek alátámasztásá­ra egy másik példa : az egyik asszony­nak lejárt a betegszabadsága, s a férje érdeklődött, hogy milyen váltásban kell hétfőn dolgoznia. Amikor megtudta, hogy délután, elégedetlenkedett. S az asszony még egy héttel megnyújtotta a szabadijuk hogy délelőtti váltásba ke­­rüljöni^..­? orvos, persze, arra a hétre is adott neki igazolványt. Nyilván a pártbizottságnak sokkal többet kell tennie azért, hogy a terme­lési mutatószámok mellett a termelőt magát se hanyagolják el. Csakis komoly nevelőmunk­ával tudják megszüntetni a munkásfluktuációt, csökkenteni a hiány­zások számát, fegyelemre szoktatni azo­kat, akik magatartásukkal akadályoz­zák a termelés zavartalan menetét. Ne felejtsék el, hogy a termelési folyamat­ban az első és legfontosabb tényező az ember, s ha őt elhanyagolják, a terme­lés is döcögni fog. Péter Sándor 2 IDEJÉBEN ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT AÜKÖR-RE a 90 éves sepsiszentgyörgyi múzeum köszöntése Vidékünk nagy hagyományú intézménye, a sepsiszentgyörgyi múzeum létesítésének 90. év­fordulója alkalmával a Kovászna megyei pártbi­zottság, a megyei néptanács melegen köszönti a múzeum kutatóit, dolgozóit, összes munkatársait. A sepsiszentgyörgyi múzeum évfordulójának megünneplésére olyan körülmények között kerül sor, amikor egész dolgozó népünk következetes munkával váltja valóra a X. pártkongresszus határozatait a sokoldalúan fejlett Románia Szo­cialista Köztársaság szocialista társadalmának megteremtéséért. Párt- és államvezetőségünk, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs, nagyra értékeli orszá­gunk valamennyi tudományos intézményének te­vékenységét, amelyek aktívan hozzájárulnak e­­gész népünk kulturális kincseinek értékesítésé­hez és gazdagításához. Az 1879-ben, haladó értelmiségiek kezdemé­nyezésére létesített múzeum élén az eltelt 90 év folyamán olyan kutatócsoportok álltak, amelyek állandóan a múzeum gyűjteményének gyarapítá­sán fáradoztak, komoly tudományos tevékenysé­get fejtettek ki a régészet, történelem, néprajz és természettudomány területén. A sepsiszentgyörgyi múzeum egész tevékenysé­ge szorosan kapcsolódik a város és a vidék éle­téhez, a testvéri román és magyar nép fáradha­tatlan munkájához. Az 1944. augusztus 23 utáni években, az állan­dó anyagi és erkölcsi támogatás révén termé­kenyen bontakozott ki a múzeum tudományos tevékenysége, amelyet napjainkban hazánkban, és nemzetközi fórumokon is nagyra értékelnek ; ennek nyomán olyan erős kulturális intézménnyé vál­t, amelyet a látogatók ezrei keresnek fel. A múzeum munkaközösségének — élen dr. Szé­kely Zoltánnal — odaadó munkája példája a lel­kiismeretességnek, a tudományos tevékenységgel szembeni felelősségérzetnek. Az ünnepelt múzeum széles körű kapcsolatot tart fenn az ország köz­ponti és vidéki intézményeivel, neves szakte­kintélyekkel. Köszöntjük a múzeum munkaközösségét sikeres tevékenységéért, s ugyanakkor további sikereket kívánunk a X. pártkongresszus történelmi jelen­tőségű dokumentumaiból származó feladatok megvalósításában. Meggyőződésünk, hogy a sep­siszentgyörgyi múzeum a jövőben is hozzájárul a dolgozók szocialista tudatának alakításához és fejlesztéséhez, egész tevékenységét pártunk, ha­zánk, népünk szolgálatába állítja. Az RKP Kovászna megyei bizottsága Kovászna megyei néptanács MB ■ [UNK]mik:, min |§§* tokaldniá.B t nv+xrpr jSL rém*, v ^ ** M kedves FAZEKAS ISTVÁN Sepsiszentgyörgy ! A felsorolt nehézségek való­ban léteznek, s a város vezető­sége igyekszik is azokat minél hamarabb megoldani. A közel­jövőben sor kerül a kanalizá­lásra, az állomás előtti útke­reszteződés rendezésére, az ut­cák rendbetételére. Csak, ugye, egyszerre nem lehet mindent megvalósítani. Ami az esti világítást és az üzletek fényreklámaival kap­csolatos észrevételét illeti, tö­kéletesen igaza van. Gondol­juk, a villamosipari vállalat és a helyi kereskedelmi válla­lat vezetőségét is foglalkoztat­ja a probléma. Gábor Áron emlékmúzeum létesítésére nem hiszem,­ hogy lehetőség nyílna Sepsiszent­­györgyön. Kézdivásárhelyen e­­gyébkén­t nemrég nyílt egy i­­lyen jellegű emlékház. De e­­zenkívül még számos olyan problémát vet fel egy múzeum létesítése, amely Sepsiszent­­györgyön egyelőre nem oldha­tó meg . — megyei TÜKOR II. évfolyam 100. szám

Next