Megyei Tükör, 1970. február (3. évfolyam, 112-115. szám)

1970-02-14 / 113. szám

SPORTOLJON VELÜNK! IX. lecke kezdőknek Lesiklás hosszú pályán, melyen a hóekével való össze­­kapcsolt fordulásfüzért valamint a különböző csúsztatá­sokat, és rézsútsiklást alkalmazzuk. Célja hogy a tanuló rájöjjön minden havon bármilyen meredek lejtőn meg képe­ fordulni akármilyen sebességet le tud fékezni. IX lecke haladóknak a) Támasztott ívelés rézsútsiklás nélkül. Az egyik ív befejeztével a tanuló rögtön pontoz, és a másik oldalon hajt végre támasztott ívelést. b) Támasztott ívelés kapuk között. A kapukat nem szabad sűrűn és szorosan (túl nagy szögben egymáshoz viszonyítva) felfűznünk mert így nem tudjuk biztosítani az ideiének közötti összhangot, a fordulásokkal való le­siklás folyamatos jellegét. X. lecke kezdőknek Egyszerű síliftek használata. Lesiklások hóeke-fordu­lással miközben mindenkinek kijavítja hibáit az oktató. A gyengébbekkel ebben a szakaszban külön foglalkozik. X. lecke haladóknak Rövid és hosszú támasztott ívelés. Attól függően hogy mennyi ideig terheli meg a völgy felöli sílécet, a tanuló rövid vagy hosszú íveléssel fordul A hosszú ívelést szé­les, legalább száz­ méterre előre belátható terepen kell gyakoroltatnunk. Hosszú ívelésnél a síző sebessége na­gyobb mint a rövid ívelés esetében. XI lecke kezdőknek A hóeketípusok, egyenes és rézsútcsúsztatás a hepp­­lin való átsiklás, a részátsiklás elismétlése. XI. lecke haladóknak A korcsolyalépés és a támasztott ívelés típusainak elismétlése. XII. lecke kezdőknek Vizsgaverseny: 150 méter hosszú, nem túl meredek de változatos terepen 15 kapu között való átsiklás. XII. lecke haladóknak Vizsgaverseny :­­200 méter hosszú terepen 18 kapu kö­zötti átsiklás. Hasznos tudnivalók : Szinte aranymondáskén­t használják a sízók azt a köz­mondást, hogy a hó nem cirkuszi porond. Éppen ezért nem szabad felelőtlenül, meg nem felelő kötéssel vagy lécekkel, tudásunkat felülmúló ebességgel száguldanunk a sí­pályákon, mert ily módon magunk és mások testi épségét veszélyeztetjük. Minden rendezett sípályának jól megha­tározott szabályai vannak melyet mindenkinek be kell tartania. A felülről induló sikónek mindig be kell biztosí­tania mag­át, nem szabad túl közel kerülnie az előtte sik­lóhoz, mert még az olimpiai bajnokok is leeshetnek. Tilos a sípály­ákát sván­kával vagy bakanccsal feltörni. A sípá­lyán, ha nincs rajta felvonó azoknak, akik a meredek fele más­nak a pálya (ha szembe,állunk vele) baloldalán kell kapaszkodniuk. Veszélyes pályára csak oktató kíséretében menjünk. Az oktatóknak pedig kötelessége hogy a leg­­közelebbi menedékházban a sizok vagy többi oktatók tu­domására hozzák melyik pályára mennek tanítványaikkal, megérdeklődni vagy kitapasztalni előzetesen a pályán lévő hóviszonyokat (ha erre nincsenek megfelelő tudósító táb­lák) valamint az hogy mindig elsősegély nyújtásra alkal­mas felszerelés legyen náluk A versenypályákon ha azok le vannak zárva vagy verseny■ folyik rajtuk tilos a lesik­­lás ! (Mivel ezeknek a pályáknak a karbantartása nagy összegbe kerül, a szabály ellen vétőket­ megbírságolják.) A felszerelés nyári raktározása A sílécek talpát és kantin­t vékony viaszréteggel von­,­juk be. Talpaikkal egymáshoz, szorítva csőrüknél és far­kuknál összekötjük úgy, hogy a pofavas (vagy biztonsági kötés orra) alá öt-hat centiméter vastagságú tárgyat he­lyezünk. Ha módunk van rá, a síléceket hűvös, állandó hőmérsékletű helyen tároljuk. Nem tanácsos a síléceket felállítva raktározni, mert a csőrük és a farkuk közötti hőmérsékletkülönbség elcsavarhatja a siklófelületet. Tömöri Géza megyei TÜKÖR Szerkesztőség és kiadóhiva­tal . Sepsiszentgyörgy, Sza­badság tér 10 szám. Tele­fon : 244. Műszaki kivitelező : Bras­sói nyomdaipari vállalat. hírek Sakk : Befejeződött az országos bajnok­ság nyolcaddöntője Sepsiszentgyörgyön. A megyei szakaszra a következők harcolták ki a továbbjutást : Dr. László Sándor, Ne­mes Antal, Nagy Dénes, Kolumbán And­rás, Vásárhelyi Árpád, Kelemen Tibor, Scri­­bon Teodor, Berabás József, Vancsa Jenő, Jani Ferenc, Nagy Béla és Fodor László. (Puskás Attila levelező) Labdarúgás : Olt - Brassói Metróm 0-0. Barátságos mérkőzés. Jégkorong : Befejeződött a B- osztályú bajnokság második fordulója. A kézdivá­­sárhelyiek eredménye : Kézdivásárhely - Gyergyószentmiklós 1-6, Kézdivásárhely — Rădâuţi 5—0, Kézdivásárhely — Brassó 3—1, Kézdivásárhely - Marosvásárhely 4-4 és Kézdivásárhely — Gyergyószentmiklós 6—1. A bajnoki táblázaton Gyergyószentmik­lós vezet Kézdivásárhely előtt. SI ISKOLA gyorskorcsolyák­­ .■ Valahol a nagy telek vidékén ... A hely neve már elmosódott a többszáz éves krónika megsárgult lapjain, s nem maradt ránk más, csak egy szám, na, meg a föl­­jegyzés, mely arról tanúskodik, hogy idő­számításunk után, a második században ismerték a korcsolyázást. Csontból, kőböl készített szánszerű talpakat erősítettek a lábhoz, majd botokkal tolták magukat. A sebesség nem számított. Még a XIV. században sem, pedig már fába erősített vaspengékkel siklottak a jégen. Felismer­ték nagyszerű közlekedési alkalmatossá­gát. De csak ezt ? Sokkal többről tanúskodnak a korabeli festők teli tájképei. A hancúrozó régen­­sek, iparosok, parasztlányok nevető arca a szórakozás örömét sugallja. Mindegyi­kük egy-egy „repülő hollandus". Ők vagy talán mások, a jég mellett álldogálók fel­ismerték a versenyrendezési lehetőséget is... Mindenesetre 1805-ben már verse­nyeztek Hollandiában. A XIX. század de­rekán nemzetközi találkozókat rendeznek pénzdíjakkal, angol, amerikai, dán, nor­vég, svéd, orosz és holland versenyzők részvételével. Hamarosan sorra kerülnek a bajnoki küzdelmek is. A gyorskorcsolya meghódí­totta az északi államokat. Egymás után szü­letnek a szenzációsnak tűnő eredmények. A hír hamar bejárja a világot : az ameri­kai Joe Donoghue 7 óra 11 perc és 38,4 másodperc alatt korcsolyázta le a Hudson folyó 100 mérföldnyi (161 km) szakaszát. Egy újabb bravúr : 1886-ban a norvég Haagen 5000 méteren 10:23,0 percet sza­ladt. Folytathatnák tovább a „rekordok" fölsorolását, hiszen akadt bőven, de egy sem hivatalos. Még nem létezett egy hi­vatalos szerv, mely ezeket hitelesítse, szá­mon tartsa. A nemzetközi szövetséget, ké­sőbb, 1892-ben alapítják meg. Ez a nemzetközi szövetség rendezi meg évente a világ- és Európa-bajnokságokat, számon tartja a legjobb eredményeket... Több évtizedes statisztika adataiból ki­ragadunk néhány érdekességet, melyek a sportág fejlődését tükrözik, s idézünk egy pár nevet a bajnokok névsorából. Ez idáig 66 Európa-bajnokságot rendez­tek, ebből nem kevesebbet, mint 29-et a norvégek nyertek meg, 8-at a szovjetek, 7-et a finnek, 5-öt a svédek, a fennma­radt címeken osztoztak a hollandok, né­metek, osztrákok ... A 63 világbajnoki a­­ranyérem többségét a skandináv futók vitték haza (norvégek 30-at, finnek 9-et, svédek 2-öt). Érdekes, hogy az 1911-től 1949-ig tartó norvég-finn hegemóniát nem svéd, szovjet vagy holland versenyző sza­kította meg, hanem egy közép-európai, a magyar Pajor Kornél. A sportág nagyjai közt hadd említsük meg a norvég Oscar Mathisent 5 világ- és 3 Európa-bajnoki címével, a finn Clas Thunberget 5-5 olimpiai és világbajnoki aranya mellé 4 Európa-bajnokit is szerzett, a norvég Ivar Ballangrudot, összesen 12 aranyérmével. A későbbiek során talán a norvég Hjalmar Andersen (összesen 9 a­­rany), a szovjet Oleg Goncsarenko (5 baj­noki cím) és a holland Kees Verkeerk (2 VB, 1 EB) közelítették meg a nagy előde­ik teljesítményét. A női gyorskorcsolya „királynője" a szovjet Lidia Szkoblikova, aki 1960—64 kö­zött 6 olimpiai és 2 világbajnoki aranyér­met nyert. Tovább tartanak a küzdelmek. A jégre új és új reménységek lépnek, finnek, nor­végek, svédek, hollandok, japánok . . . Na­gyon kiegyensúlyozott a mezőny. Skandi­náv hegemóniáról aligha beszélhetünk. Ma már másképpen kezdődik a mese: va­lahol a nagy műjégpályákon ... Változott az idő. kézilabdázóink gondja Meglepetéssel kezdődött a textiles leá­nyok kézilabda edzése. Csak négyen hiá­nyoztak. Négyen. Ez nagy szó. Talán a selejtezők időpont­jának közeledése mozgatta meg az „el-el­­tévelyedett lelkeket ?" Ez is. De hogy a héten ilyen népes volt a mezőny, az a szerencsés váltásnak kö­szönhető. Mindenesetre ezt a nagyszerű alkalmat jól kihasználja Csorna Sándor edző. Ke­mény munkára fogja a lányokat. Adoga­tás, kapura­ lövés, gólhelyzet-előkészítés védekezés... mind napirendre kerülnek. Időközben segítség is kerül. Bekapcsolódik Csíki Sándor. Jobb a védekezés, ésszerűbb a támadás. Közben kerül egy kevés idő a beszélge­tésre is. — Heti két edzést tartunk a teremben - válaszol az edző - s egy mérkőzést ját­szunk a brassóiak által rendezett tavaszi kupa-tornán. — Kik az ellenfelek ? -A B osztályos Fogarasi Kémia, Bras­só megye bajnoka, a Feketehalmi Măgura, a Brassói Sportiskola, a 2-es számú lí­ceum, az Akarat, a Tömös s a mi sport­iskolásaink. Erős mezőny. — Mi a csapat gyengéje ? — A védekezés. Gyakran lemaradnak az akciókról. Ez elsősorban az erőnléten mú­lik, másodszor pedig a felkészülésen. Mi a selejtezőre összpontosítunk, s ennek megfelelően állítottam össze az edzéster­vet. •*­— Mikor lesz az első selejtező ? — Április 11—12-én Medgyesen Fehér megye bajnokával. S ha győzünk... — Még maradt idő a felkészülésre, já­téklehetőséget a tavaszi kupa biztosít, miért ne győznének ? — Ha minden második héten a keret fe­le hiányzik, kivel gyakorolok taktikát, tech­nikát ...? Hat lelkes játékos mellé még kell vagy hat. Igaza van Csorna Sándornak. Még kell vagy hat lelkes, szorgalmas játékos. Egy része a hiányzóknak délutánonként dolgo­zik. Nem akarnak a munkából kimarad­ni, de szeretnék, ha biztosítanák számukra a rendszeres délelőtti váltást, hogy edzés­re is járhassanak. Véleményünk szerint ez nem megoldha­tatlan kérés. Főleg, ha kívánjuk, hogy be­jussanak a B-osztályba. ISKOLÁSOK SEREGSZEMLÉJE Soha még ilyen népes mezőny nem gyűlt össze az általános iskolák megyei bajnokságán. Mindazok, akik a körzeti szakaszon kiharcolták a részvétel jogát, megjelentek a legjobbak találkozóján. A rendezők — pionír- és sporttanács — nagy megelégedéssel fogadták a leg­kisebb sportolókat, s igyekeztek bizto­sítani a legjobb versenyzési lehetősé­get. Sikerült , ebben nagy szerepet játszottak a résztvevő csapatok tanárai, versenyzői. A versenyláztól vagy talán a győzelmi vágytól fűtve, minden i­­degszálukat a versenyre összpontosítva, fegyelmezetten követték az utasításo­kat. Amikor sor került a szereplésük­re, tudásuk legjavát nyújtották. Ez fel­tétlenül a színvonal emelkedéshez ve­zetett. Különösen színvonalasnak bizonyult a leánykák asztalitenisz vetélkedője, a­melyen a pillanatnyi forma döntötte el a végső sorrendet : 1 Barabás Anna (kézdiv­­áltó iskola), 2. Csűrös Edit, 3. Kakas Rozália, 4. Józsa Vilma (mind­három szentivánlaborfalvi). De nem is a sorrend a fontos, hanem a játék, mely asztalitenisz-sportunk fellendülé­sének nagy ígérete. Nyugodtan elmond­hatjuk mindnégyükről, hogy tehetsé­gesek, s nagyobb eredményekre képe­sek. A torn­a versenyen fordított a helyzet. A fiúk bizonyultak jobbnak. A sepsi­szentgyörgyi 1-es számú líceum csapata — bár az utolsó pillanatban állították össze — látványos, jól kivitelezett gya­korlataival a mezőny fölé nőtt. A két Kovács, Képíró és társai megvédték a város tornasportjának hírnevét, a na­gyon igyekvő vidékiekkel szemben. Legalább ők, mert Sepsiszentgyörgyről leánycsapat nem jelentkezett (!). A leá­nyok versenyét a bárót­iák nyerték, Vaj­­nafalva és Kézdivásárhely előtt. A többi bajnokok: asztalitenisz (fi­úk) : Barabás András (Kézdiv.), sakk : Kelemen Tibor (Sepsiszentgyörgy) és Olar­i Elena (Szitabodza) Az iskolások idei első bajnoksága jól sikerült igazi seregszemle volt. Rovatvezető : Áros Károly PRONOSPORT Tippünk a 7. versenyliétre 1. Bari-Bologna 2. Fiorentino-Lazio 3. Inter-Cagliari 4. Juventus-Lanerossi 5. Napoli-Sampdoria 6. Polermo-Torino 7. Roma-Milan 8. Verono-Brescio 9. Catanzaro-Catania 10. Livorno-Modena 11. Monza-Pemgia 12. Piacenza-Atalanta 13. Reggina-Piso

Next