Megyei Tükör, 1971. március (4. évfolyam, 264-289. szám)

1971-03-02 / 264. szám

Emeljük az igényesség mércéjét! A KISZ IX. kongresszusa nyomán A párt X. kongresszusa által kidolgozott át­­fogó fejlesztési program — amelynek alapve­tő célkitűzései a termelőerők állandó fejlő­dése, a korszerű ipar és mezőgazdaság meg­­teremtése, a gazdasági tevékenység minőségi színvonalának emelése, a tudomány, az okta­tás és a művelődés fellendítése, a termelési viszonyok, a társadalomszervezés tökéletesí­tése, a társadalmi méltányosság elveinek kö­vetkezetes alkalmazása, a dolgozók egyre te­vékenyebb részvétele az országos ügyek irá­nyításában tág teret nyit a nép és különös­képpen az ifjú nemzedék előtt, hogy érvényre juttassa alkotó energiáját és képességeit. Eb­ben a szellemben elemezte mélyrehatóan a KISZ IX. kongresszusa az elért eredményeket, a felmerült nehézségeket, hiányosságokat és jelölte ki a következő időszak feladatait. A társadalmunk további fejlődésével kapcsolat­ban támasztott nagy igények szükségessé te­szik, hogy jobban kihasználjuk a meglevő intézményes keretet, a nagy felelősséggel já­ró feladatkört, amellyel az utóbbi években a Kommunista Ifjúsági Szövetséget felruházták, azt a körülményt, hogy a KISZ képviselői je­len vannak az államhatalom központi és helyi szerveiben, a kormányban, a termelő- és okta­tási egységek kollektív vezető szerveiben, még­pedig abból a célból, hogy az ifjúság fokozott mértékben kivegye részét a társadalom fej­lesztése összes problémáinak megoldásából, és hogy figyelmesebben tanulmányozza és meg­oldja a különböző kategóriákba tartozó ifjak sajátos problémáit. Az ifjúság úgy vehet a legközvetlenebb mó­don részt a szocialista építésben, hogy hoz­zájárul a gazdasági­ fejlesztési tervek megva­lósításához, a termelőtevékenységhez. Az iparvállalatokban, építőtelepeken, szállítás­ban és szolgáltatási egységekben tevékenyke­dő KISZ-szervezetek legfontosabb feladata, hogy mozgósítsák a dolgozó ifjúságot a gaz­dasági feladatok megvalósítására. A megyei KISZ- bizottság igyekezett az u­­tóbbi időben tevékenységét fokozottabb mér­tékben a gazdasági terv megvalósításában va­ló ifjúsági részvétel alapvető kérdéseire irá­nyítani. Az 1971-es tervfeladatok megvitatásá­ra összehívott vállalati közgyűléseken a KISZ- tagok aktívan részt vettek és hallatták szavu­kat. Komoly felelősségérzettől áthatott válla­lások hangzottak el, szerves részei a közgyű­lések által megszavazott vállalásoknak. A fia­talok ez alkalommal tudomást szereztek azok­ról a feladatokról, amelyek az illető vállala­tokra, munkaközösségekre hárulnak. Annak érdekében, hogy a termelésben dol­gozó ifjak elsajátítsák pártunk gazdaságfejlesz­tési politikájának előirányzatait, szimpoziont szerveztünk Kovászna megye gazdasági fejlő­désének távlatai az 1971—1975-ös ötéves terv időszakában címmel (Baráton, Kézdivásárhe­­lyen, Sepsiszentgyörgyön). A termelőtevékenység közvetlen támogatá­sára kezdeményezett intézkedések között meg­említhetjük : az ifjúság hozzájárulása a termé­kek minőségének szüntelen javításához jegyé­ben szervezett akciót, a különböző szakmai versenyeket (a legjobb szabó, a legjobb ci­pész, a legjobb eladó stb.) és Aki tud, az nyer vetélkedőket. Az ifjúság és a termelés. Mikrofonnal a késők között akciókat, amelyek tömeg jelleget öltenek és átfogják a termelő­­vállalatok túlnyomó többségét. A munkavédelmi szabályok népszerűsítését célozza az a vetélkedő, amelyet március fo­lyamár, a megyei faipari kombinál­­tjai ré­szére szervezünk Kézdivásárhelyen. Terveink között szerepel egy Hogyan visel­kedjünk munkahelyünkön ? című akció is, a­­melyet a sepsiszentgyörgyi színház művészei­vel karöltve szeretnénk kivitelezni. Az építőtelepeken észlelhető munkaerőhul­­lámzás csökkentése, valamint a munkafegye­lem javítása érdekében a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi Hazai építőkkel szimpoziont szervezünk Az építők büszkesége címmel, fo­kozzuk az ifjúsági reflektor tevékenységét, e­­lőadást tartunk az ötéves terv folyamán épülő objektumokról, az építővállalat vezetőségével karöltve szorgalmazni fogjuk az építészeti dol­gozók munka- és életkörülményeinek fokozatos javítását. Az ifjúságnak a gazdasági tevékenységbe történő szakmai bekapcsolódását feltétlenül a legfejlettebb technika és tudomány követelmé­nyeinek látásszögén keresztül kell megközelí­teni. Az alkalmazottak szakmai felkészítésének tökéletesítésére kidolgozott törvénytervezet ezen a téren új távlatokat nyit. A KISZ-szervezeteknek a vállalatvezetősé­­gek és a szakszervezetek mellett aktívan részt kell venniük a törvényben leszögezett intéz­kedések alkalmazásában. Az ismeretek töké­letesítésére, a technikai újdonságok alkalma­zása iránti fogékonyságra gyakorlati akciókat kell kezdeményezniük a munkások, techniku­sok, mérnökök körében. A jövőben nagyobb figyelemmel kell kísér­­nü­nk a műszaki-tudományos propaganda meg­­szervezését. E célból tervbe vettük­­ egy kis gazdasági szótár kiadását, a jó kiszolgálás szabályainak népszerűsítését a fiatal kereske­delmi és szolgáltatási dolgozók körében; mű­szaki alkotó és információs körök megalakítá­sát az ifjú mérnökök, technikusok és munká­sok részére. A tanulóit jóság helyes szakmai tájékozó­dását segítik elő azok a találkozók, amelye­ket a különböző gazdasági ágakban dolgozó szakemberekkel szervezünk. A Kézdivásárhe­lyen és Baráton szervezett ilyenszerű találko­zók erős visszhangra találtak a tanulók köré­ben. A felsorolt intézkedések természetesen nem merítik ki KISZ-szervezeteink sokrétű, útke­reső próbálkozásokban gazdag, tevékenységi programját. Tevékenységünk végső célja, hogy az ifjúságot a munka szeretetén keresztül munkára neveljük. Ebben a szellemben értelmezzük mi, fiata­lok a KISZ IX. kongresszusa által kijelölt nagyszerű feladatokat, egyre magasabbra e­­melve az igényesség mércéjét. Domokos Ernő A tanácsokat szívesen fogadjuk Pár nappal ezelőtt alkalmam volt részt venni Lemhényben a községi pártaktíva ülésén, a­­melyen többek között szó ke­rült a megyei sajtó szerepéről, olvasottságáról. Őszintén meg kell vallanom, tulajdonképpen ott tudatosodott bennem az a felismerés, hogy a földmíves emberek, a falusi értelmiségiek milyen érdeklődéssel követik az élet mindennapi történése­it, a párt politikájának életbe léptetéséért folyó termelőmun­kát, a kül- és belpolitikai ese­ményeket. A lap késését épp úgy megérzik tehát, mint te­gyük fel a kenyérhiányt, s baj az, ha egy nap is nem jutnak hozzá a friss hírekhez. Amit azonban más alkalom­mal is hangsúlyoztunk: azt szeretnék, ha minél több olva­sónk, időközönként, levélben vagy személyesen is felkeresné szerkesztőségünket, elmonda­ná véleményét, észrevételeit. A tanácsokat, a jóindulatú bí­rálatot szívesen fogadjuk, hisz az a törekvésünk, hogy minden nap minél színvonalasabb, az emberek érdeklődésének, igé­nyeinek legjobban megfelelő lapot tegyünk az olvasó asz­talára. Péter Sándor A fesztivál előestéjén A könnyűzenei fesztiválok soha nem látott virágzásának korát éljük: úgyszólván hét nem múlik el anél­kül, hogy valahol ne ünnepelnének parádés külsőségek között megren­dezett hangversenyek sorozatával, a világ minden tájától egybesereglett neves sztárok közreműködésével. Ser­gio Endrigo tegnap még San Riemo ünnepelt­je volt, három nap múlva már itt lesz közöttünk, brassói szín­padon üdvözöljük őt. S vele együtt Dalida, Enrico Macias, Charles Tre­­net, Lola Jovánovics, Massiel, Alain Barriere és a többiek, a nemzetközi fesztiválok állandó csillagai, mólói kezelve Brassó vendégei lesznek Al­kalom nyílik, hogy a személyes ta­lálkozás útján művészetükről közvet­lenebb, színesebb és gazdagabb ké­pet kapjunk. Néhány napja a Cenk­alji város a fesztivál lázában ég. A nagyszabá­sú ünnepségek színhelyén befejeződ­tek az utolsó előkészületek. Virgil Luscov ötletes színpadképe már fény­árban ragyog, Sile Dinicu zenészei pedig betéve ismerik a harmincegy versenyző előadásra kerülő reper­­toárszámait. A színház és a szálloda tegnap óta zászlódíszbe öltözött, s velük együtt az egész város ünnepi köntöst öltött. Fényszórók, plakátok, kirakatok ki­vételes ünnephez méltó hangulatot teremtenek mindenfele. S a szálloda előtt várakozók tömege máris meg­kezdte ostromhadjáratát a verseny­zők fényképeiért, autogrammjaiért. Az érdeklődés első reflektorfénye a versenyzőkre irányult. Az érkezés­sel egyidőben a szálloda tágas elő­csarnokában kezdetét vette az ilyen­kor elmaradhatatlan divatbemutató. Szervezők, újságírók gyűrűje veszi körül a fiatal dalosokat, a filmesek reflektoraikat úgyszólván percenként villantják az érkezőkre. S a verseny­zők szinte kivétel nélkül egyfajta fel­lépés előtti szorongással, szerény tartózkodással terelgetnek az újság­írók kérdéseire. Pedig... a legtöbb­jük már ismert nevű, befutott mű­vészként érkezett Brassóba, így pél­dául a svéd Ann Louise Hamison már több mint tíz éve saját zenekarával turnézik, s mintegy harminc lemez­felvételét ismeri a zenevilág. A bel­ga Nicole Jacquemin lemezei is be­járták már fél Európát. A spanyol Dova népszerűsége is megelőzte jöt­tét : a Rio de Janeiro-i és a barcelo­nai fesztivál nyertese már a legna­gyobb sztárok társaságában is gyak­ran föllépett nemzetközi fesztiválo­kon. Művészetére jellemző, hogy ed­dig több mint háromszáz dal szerepel repertoárján. De sorolhatnák tovább a jugoszláv Száska Petrovszkyt, a dán Britt Vendelből, a magyar Koncz Zsuzsát, a norvég Jan Hollandot az angol Kiki Deet, a bolgár Mimi Iva­­novát, akiknek hírét a rádió és a hanglemez már elhozta hozzánk. Koncz Zsuzsa Rosszul szerettél, Éb­redj fel, Gyilkossággal vádollak. Be­léptél az életembe vagy a Nézz rám című táncdalai például a bukaresti rádiónak is gyakori műsordarabja. Mindössze néhány nevet soroltunk itt fel a harmincegy versenyző közül, de egy bizonyos : a részvevők hírne­ve és népszerűsége máris kezesség arra, hogy az idei verseny mezőnyé­nek színvonala erősebb lesz az első három átlagos erőpróba teljesítmé­nyénél. Nagyhalmágyi József Sokszor elhangzott már, hogy a sikeres pártoktatás nagymér­tékben függ a választott témá­tól, a propagandista egyénisé­gétől. Ha a pártszervezetnek sikerült olyan problémákat ter­vébe iktatnia, amelyek érdeklik az embereket, akkor egészen biztosan a jelenléttel sincs baj. Ebből a szempontból talán po­zitív példaként említhetnék azt az ozsdolai tanulási formát, a­melyen a hallgatók elsősorban a Szervezeti Szabályzat előírá­saival, különböző vonatkozása­ival ismerkednek meg. Bögözi elvtárs, a kör vezető­je, a megyei pártkabinethez címzett jelentésében beszámol az eddig tartott előadásokról. Már az is említésre méltó, hogy a beiratkozott hallgatók legna­gyobb része mindig jelen volt az előadásokon Különösen érdekelte a részvevőket a párt vezető szerepéről tartott előadás, a kül- és belpolitikai irány­elvek megbeszélése, a mezőgaz­­dasági termelés vezetésével és az új szervezési formákkal kap­­csolatos kérdések megvitatása. Konkrét példákat is hozhattak erre vonatkozóan az ozsdolai termelőszövetkezet életéből, hisz a közvagyon megvédése, a közös alap állandó gyarapí­tása, a gazdaság jövedelmének fokozása mindennapi kérdés. Így került szóba az is, hogy amióta Pénzes Ágoston techni­kus lett az állattenyésztő bri­gád vezetője, érezhetően növe­kedett a tejtermelés, a terve­zett 1800 literről 2094-re emel­kedett — ez a legnagyobb tel­jesítmény a szövetkezet fennál­lása óta. De ugyanígy sorol­hatnék az eredményeket más tervmutatószámoknál is: 15 000 kilogramm hús helyett leadtak 17 786 kilogrammot, 2200 hek­toliter tej helyett 2 422-t, 5 600 kilogramm gyapjúval szemben 6 060 kilogrammot és így tovább. Lázár István, Szek­rény Árpád, Dani András párt­tagok megérdemlik a dicsérő szót. Úgy véljük, hogy ezek az e­­redmények csakis az emberek öntudatának fejlődése, a fegyel­em erősödése révén váltak lehet­ségessé. S mindebben természe­­tesen közrejátszott a pártokta­tás körültekintő, szorosan a gyakorlathoz kötött megszerve­zése is. (péter) PÁRTOKTATÁS ÉS GYAKORLAT Megváltozott a helyzet A rendetlenséget, pontatlan­ságot is meg lehet szokni, fő­leg, ha sokat gyakoroltatjuk. Emlékszem, annak idején, ami­kor a néptanács gyűlésbe hív­ta az embereket, lehetőséget adott egy rossz szokás kialakí­tására : „Szándékosan kések egy órát, hogy csak 1 órát vár­jak a kezdésre" ! Így gondol­­kodott a számító, ravasz ember. ... Aki lelkiismeretes volt, és nem tudta magának megenged­ni ezt a „luxust", rendes és pontos ember maradt ugyan, de az „üresjárat", a várakozás­sal eltöltött órák száma sokra ment. Több ember 2—2 órája úgy másfél évtized alatt hetek­re, hónapokra gyűlt fel. Ennyi idő alatt mázsaszámra lehet mezőgazdasági termékeket elő­állítani, sokféle közösségi és egyéni feladatot lehet megolda­ni ... Káros tehát az „üresjá­rat". Ma más a helyzet községünk­ben, melyről a néptanács leg­utóbbi ülésszakán is meggyő­­ződhettem. A gyűlést a jelzett időben kezdtük. A képviselők és meghívottak is szép számban eljöttek. Nem kellett számítá­­sokat végezni, hogy a gyűlés határozatképes-e. A vita so­rán is arról győződhettünk meg, hogy a képviselők felelősségük teljes tudatában járulnak hozzá a község gazdasági-társadalmi problémáinak megoldásához. A gyűlésvezetés színvonala is szolgálta a sikert. Ezek után az a véleményem alakult ki, hogy ez volt az utóbbi évek legsikerültebb ülésszaka. A sikerben nem kis érdeme van Kurta András végrehajtó bizottsági elnöknek, valamint Kocsis Tibor titkárnak. Eltérve a régi szokástól, a kellő idő­ben szétküldött, részletes írás­beli tájékoztatón kívül arra is jutott idejük, hogy szóba állja­nak a képviselőkkel és sze­­mélyesen is meghívják őket. Ebbe a szervező, mozgósító munkába bevontak más honpol­gárokat is. Bebizonyosod­ott, hogy a jól végzett munka si­kerrel jár. Csak így tovább, s akkor bízhatunk az „üresjárat" fel­számolásában, és több idő fog jutni a megnövekedett község mindennemű problémáinak in­tézésére. A jelenlegi vezetés mellett, úgy véljük, ez fog is sikerülni. •­­ Kozma Lajos tanár Kőröspatak 2 -IV évi­ 264 .

Next