Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-01 / 290. szám

Líceum utáni közgazdasági technikum Sepsiszentgyörgyön — Beszélgetés Péter Árpád­dal, a Kovászna megyei építő-szerelő vállalat munkaszervezési osztályának főnökével, az iskola vezetőjével — Bizonyára sokan tudomást szereztek arról, hogy nemrég Sepsiszentgyörgyön líceum utá­ni közgazdasági technikum nyílt. Az érdeklődök felvilágo­­sítására közöljük az alábbi be­szélgetést az iskola vezetőjé­vel, PÉT­ER ÁRPÁD elvtárssal. — Arra kérjük, ismertesse röviden az iskola jellegét, hogy kiket is képeznek ki itt? — A 2105/1969 MTH értelmé­ben 1970. december 1-én nyitot­­ták meg érettségizett vagy lí­ceumot végzett, de érettségivel nem rendelkező munkások, tiszt­viselők számára a középfokú, esti közgazdasági technikumot. Könyvelőket, pénzügyi számfej­­tőket, tervezőket, statisztikuso­kat, egyszóval középfokú köz­gazdászokat képezünk ki. A tanu­lóknak lehetőségük nyílik, hogy elmélyítsék eddigi elméleti is­mereteiket és elsajátítsák az új közgazdasági ismereteket, hogy majd a munkahelyeiken hozzá­értően hasznosíthassák azokat. A diákok a szocialista ipari válla­latok felépítése és működési el­vei mellett jogot , statisztikát, pénzügyet, könyvelést, munka, szervezést és politikai gazdaság­tant tanulnak. A munkatervet havonta az Oktatásügyi Minisz­térium által jóváhagyott progra­mok alapján állítjuk össze, a­­mely azonos a nappali közép­fokú közgazdasági technikumok programjával. — Milyen időtartammal működik, melyek voltak a beiratkozási feltételek ? — Az iskola két félévből á­l.h­at-hathónapos időtartammal. tananyagot úgy állítottuk össze, hogy hat hónap alatt előadjuk a nappali technikum egy egész éves anyagát. Az iskolakezdést természetesen felvételi vizsga e­­lőzte meg. A bejutáshoz el kel­­lett érni a minimum ötös osz­tályzatot. Csak az vehetett részt a felvételin, aki valamilyen szo­cialista egység alkalmazottja. — Volt-e nagy érdeklődés? — A felvételi vizsgára össze­­sen 59-en jelentkeztek, ebből felvettünk 54-et. Időközben ki­maradtak 14-en, így jelenleg az osztály létszáma negy­ven. A tanulók általában a megyei építkezési válla­lat, a Localprod, a szeszgyár, a bútorgyár és más ipari válla­­latok és intézmények alkalma­zottai. A kimaradás oka elsősor­ban annak tulajdonítható, hogy a délutáni oktatás elég nehéz, sokat nagyon lefoglal a hivatali munka, az otthoni teendők. — A következő iskolai év­ben is ugyanilyen jelleggel indítják be ? — Úgy vélem, mivel még csak az első év negyedik hónapjában vagyunk, nehéz lenne távlati terveket lefektetni ebből a szem­­pontból. Egy dolgot azonban el­árulok : az én személyes vélemé­nyem szerint nagyobb gyakorlati eredménye lenne az ilyen jelle­gű technikumnak, ha szakosított volna. Lévén, hogy középfokú köz­gazdászokban az egész megyében nagy hiány mutatkozik, tervfel­adataink pedig egyre nőnek, technikumot, akár többet is be­indítani. — Miért éppen az építő­­szerelő vállalat mellett hoz­ták létre ? — Azt hiszem, ennek okát ab­ban kell keresni, hogy a vállalat a káderképzésben már több mint hatéves hagyománnyal rendel­­kezik. Itt csak éppen megemlí­tem, hogy több mint 900 szak­embert képeztünk ki esti tan­folyamokon. Ugyanakkor a vál­lalaton belül is nagy hiányát éreztük a középfokú közgazdá­szoknak. A jelentkezők nagy száma, valamint az, hogy ezek több munkahelyen dolgoznak, bi­zonyítja, hogy a nálunk beindí­tott iskola más vállalatokat is érdekel. — Ön mint az iskola ve­zetője szükségesnek tarta­­ná-e esetleg új szakmákkal bővíteni, tehát inkább szako­sítani ezt az esti techniku­mot ? Lenne-e erre lehető­ség ? — Igen. Feltétlen szükséges­nek tartanám, amit azt már fentebb is említettem. És azt hiszem, jelentkezőkben sem len­ne hiány. Rendkívüli osztál­y­főnöki óra «­ igen kedves meghívásnak tet­­tem eleget a minap : Péter Ár­pád, a megyei építő-szerelő vál­lalat munkaszervezési osztályá­nak vezetője és Vass Ferenc, az osztály tanulmányi felelőse ar­ra kértek, mennék el, nézném meg, milyen líceum utáni tech­nikumot indítottak a vállalat mellett, annál is inkább, mert maga az iskola megérdemli a népszerűsítést, a tanulók pedig megérdemlik, hogy írjanak róluk. Őszintén megvallhatom, egyál­talán nem bántam meg, hogy elmentem. Kellemesen lepett meg viszont, hogy a beszélgetés iránt nemcsak a hallgatók, de az előadó szakemberek is milyen nagy érdeklődést tanúsítottak Veress Katalin, a nemzeti bank­alkalmazottja, megyei néptanács Beke Lajos,­­ a terv igazgató­ja, Becze István, a megyei nép­tanács jogügyi osztályának veze­tője. Zippel László, az építke­zési vállalat főkönyvelője most szemben, kapcsolódtak bele ab­ba a beszélgetésbe, amely a tech­nikum jellegéről, jelentőségéről, feladatairól bontakozott ki, ta­nácsokat adtak, de a tantár­gyakkal kapcsolatosan felmerü­lő problémákat, nehézségeket is szívesen meghallgatták. Péter Árpádnak, aki egyben osztály­főnök is, valóban sikerült izgat, más — és úgy gondolom — na­gyon tanulságos nevelési órát tartania, előadónak és diáknak egyaránt. Egyrészt, mert a ta­nárok most egész közelről is megtudhatták, mit jelent ezen az eléggé nehéz és fárasztó kur­zuson tanulónak lenni, másrészt predig azok előtt a hallgatók e­­lőtt, akik eddig talán nem is tudták felmérni az iskola jelen­tőségét nemcsak a megye, ha­nem a személyes életük viszony­­latában sem, most megvilágoso­dott, hogy ennek elvégzése men­­nyire megkönnyíti majd további munkájukat, elhelyezkedésüket, az i vőben is érdemes lenne helyüket s­­zamolni:Ileszkedésüket. ßs mivel — Szakmai továbbképzés— életszükséglet .4/ ismeretek felfrissítése, lt­jukkal való állandó bővítése ma már életszükségletté vált, s az, aki nem tud lépést tarta­ni — legalább saját szakterüle­tén­­ a felfokozódott életrit­mussal, nem tud megbirkózni a mind újabb és újabb ismeretek­kel, menthetetlenül lemarad, a fiatalabbak, mögé szők­ül az ért generáció nemcsak felké­szül­tségben, hanem a társadal­mi-gazdasági szervezetben el­­foglalt helyzetében is. Nemrég, egy gyűlésen,­ az egyik idősebb szakkáder a Há­zatokra panaszkodott, mert a­­zok — állítólag nem tudnak lelkesen dolgozni, unják a mun­kát, mellveregetve bölcselked­­nek főiskolai diplomájukkal. A sértő az egészben az v­olt, hogy ezt igen-igen általánosítva jelentette ki, tehát az összes Halatokat beleértve. Végül is kisült, hogy tulajdonképpen saját sérelmei késztették erre az általánosításra, tudniillik, egy nálánál sokkal fiatalabb, jól felkészült fiú került arra a helyre, amelyet ő szeretett vol­na betölteni, neki pedig meg kellett elégednie régi beosztásával. továbbra is A magya­rázat egyszerű : az­ illető fel­szólaló nem számolt azzal — és nyugodtan hozzátehetem ■ nagyon sokan az idősebbek közül , hogy évről évre nő­nek a követelmények, az egye­temek, főiskolák, technikumok, sőt a középfokú iskolák vég­zettjei is nagyobb tudással, jobb felkészültséggel kerülnek ki az előző évi abszciensek­­b­ől - ez természetes is­mert csupán egy esztendő is , elegendő ahhoz, hogy a tudo­mány és technika nagyot lép­jen előre minden szakterületen. S ha ez a szintkülönbség e­­gy etlen év alatt is jól meglog­ható, kitapintható, hogyne len­ne az 8—10 év tém­­atából! És ilyen esetben hiába próbál bárki is évtizedes tapasztala­tokra hivatkozni. Ha azok nem egyesülnek a legújabb elmé­leti ismeretekkel, öncélúakká, sok esetben bizony használha­tatlanokká válnak. Az a mester, aki kitűnő családi házat épít, de nem tanulta meg a tervrajz olvasását, avagy az a könyve­lő, aki nem próbálja a közgaz­­dászi munka más áigazataiba is v­alamennyire bedolgozni magát, természetesen nem tud maximális eredményességgel dolgozni. Az önképzés igénye tehát mindennapjaink követelménye lett, ezért nem kell csodálkoz­nunk azokon sem, akiket alig pár év választ el a nyugdíj­tól, de azért kurzusokra járnak, szakkönyveket böngésznek, e­­setleg újabb diplomát szereznek. Az azonban már meggondol­­koztató, hogy a Halatok között bizony elég szép számmal a­­kadnak olyanok, akik nem tö­rődnek szakmai önművelésük­kel, ahogy esik, úgy sappan alapon megelégszenek minden­nel, nem törekednek feljebb, szaktudásuk gyarapítása helyett semmit nem érő tevékenységgel töltik ki szabad idejüket. Nem gondolnak arra, hogy pár év minha is ugyanott, esetleg u­­gyanannál a félreeső íróasztal­nál kell végezniük majd teen­dőiket, ahová annak idején be­osztották őket. Lehetőség van a továbbkép­zésre. A legújabb törvények biztosítják, sőt kötelezővé te­szik a szakismeretek időközön­­kénti felfrissítését, gyarapítá­sát. A lehetőségekkel viszont élni kell. Bögözi Sándor A kézdivásárhelyi fafeldolgozó részlegen Bíró Matild szállításra készíti a feldolgozott faanyagot ez a megye első és egyetlen lí­ceum utáni műszaki iskolája, megérdemli, hogy az osztályfő­nöki órán elhangzott vélemé­nyek, észrevételek közül a leg­érdekesebbeket ideírjuk : PAPP­ARANKA : A bútor­gyárnál vagyok a személyzeti osztály főnöke, s szeretnék is ebben a munkakörben tovább dolgozni. Tudom, a szakmai to­vábbképzés mindenkinek köte­­lessége, ezért tartom igen-igen jó elgondolásnak ennek az is­kolának a létrehozását, mert mi is ennek keretében gyarapíthat­­juk ismereteinket. Ezt megkö­veteli a mindennapi munka. ZIPPEL JUDIT : Kétségtelen, hogy az iskola elvégzése u­tán könnyebb elhelyezkedni, komo­lyabb funkciót betölteni. Elég fárasztó, sok óra van, de rend­­szeres tanulással el lehet sajá­títani az anyagot. NAGY FERENC­­ Osztályfő­nöke mondja, hogy eddig egy­­szer sem hiányzott az órákról.)­ Nagy szükség volt erre a tech­nikumra. Igaz, délután kell jár­nunk, de nekem személyesen van gyakorlatom a délutáni ta. tudásban, esti líceumban végez­tem. Egyébként mindannyian tudtuk, hogy ez mivel jár, de azt is, hogy nem csak nekünk, hanem a vállalatnak is haszná­lunk, ha elvégezzük a techni­kumot. KOVÁSZNAI MÁRIA : Két gyerekem van, mindketten isko­lások, elképzelhetik, hogy nem könnyű számomra. A férjem vi­­szont segítségemre van, s ez a tanulást is megkönnyíti. Természetesen e rendkívüli osztályfőnöki órán még számos megoldásra váró kérdés felme­rült, javaslatok, észrevételek hangzottak el, amelyeket az is­kola vezetősége minden bizon­­­nyal figyelembe vesz majd az ezutáni munka megszervezésé­nél. Lejegyezte PÉTER SÁNDOR Labdarúgó MB Kovászna—Tamásfalva 3—0, Uzon—Olasztelek 7—0, patak—Zabola 3—1, Réty—Kilyén 2—2, Sepsiszentgyörg­yátok—Szentkatolna 1—0, Barót—Sepsiszentgyörgyi v 0—2. E« —■».VNK EGYÜTT E számmal kezdődően mindig csütörtökön közöljük a me­gyei labdarúgó-bajnokság eredményeit. S hogy ne csak a száraz eredmények kerüljenek lapunk hasábjaira szerkesztőségünk fel­kéri tudósítóit, az egyesületek labdarúgó szakosztályának elnö­keit, az iskolák testnevelő tanárait, hogy szíveskedjenek (a mér­kőzést követő legközelebbi postafordultával!) levélben tudó­sítani a sportrovatunkat. (áros) 2. Barót­fa 11 2 2 47— 7 24 3. Uzon 15 <­ 4 2 44— 8 22 •L Egyesülés 6 3 3 41—16 21 3. Köröspatak , ’ 8 3 * 26—14 19 6­ Kárpátok 7 3 5 20—2* 17 <• Olasztelek ,‘1’ 4 7 4 15—14 15 *• Szotyor ° 7 0 K 22—2* 14 9. Réty 14 fi 1 7 23—26 13 1ő- Kilyén 15 4 5 s 24—36 13 Szentkatolna ÎÎ 5 2 7 21—22 12 12. Zabola 3 2 1« 16—40 8 13. Tamásfalva 4 » 0 1*—50 8 I. CSOPORT : 2 2 1« 11—29 6 !• Széjm­ező 2. Szörcse 12 ,w 1 1 39—11 21 >• Angyalos­­­a « 3 2 8—17 18 Karátos 12 5 4 3 31— 9 14 Maksa­­ 5 3 4 35—25 13 fi­ Akarat 12 5 3 4 Nrí I ÍM 13 <■ csernáton 3 6 3 8. V á v 12 x ■» 17—13 12 ' «gon >> 2 5 9 V U ír,, t, 12 s -t 24—23 12 i„ i E(r, ;";sny') 12 4 . 5 25—23 12 • ‘sárpatak 4 3 5 11 Tolni, 12 ■) .) 29—37 11 'UfK *12 7 le. I'onvf, -12 O o 14—30 8 • ' wr ja TM “ 3 7 p ,, 1 10—23 7 H. CSOPORT : “ u 2 Rt 1. Illvefalv , 11—44 2 'i/v-Ulll ti - [UNK] Nagyajta 14 9 4 1 3. Volrffvit­ 11 7 1 32—14 19 1,1 sya­s 1­1­3 4. Bodok 11 7 1 ' 32—45 15 5. Aldohín­f 10 7 18—4* 15 -1 »vtuud­y ■’ * 0 3­0. Nacvhím­,. 11 n­­ 36—­47 14 „ ..... yodco*l­b 1­4 7* Kokös H 5 , 35—47 13 8. Málnás H 4 4 “ 13-47 11 9» Szentkirály H 3 •­ 15—47 9 "“u in­y «J 2 ti lő- Bardóc 11 3 11—21 8 11- Bölön U •• , 8 11—22 6 11 2* 8 12—34 5 SZÍ lie . . * 10—36

Next