Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-01 / 290. szám
Líceum utáni közgazdasági technikum Sepsiszentgyörgyön — Beszélgetés Péter Árpáddal, a Kovászna megyei építő-szerelő vállalat munkaszervezési osztályának főnökével, az iskola vezetőjével — Bizonyára sokan tudomást szereztek arról, hogy nemrég Sepsiszentgyörgyön líceum utáni közgazdasági technikum nyílt. Az érdeklődök felvilágosítására közöljük az alábbi beszélgetést az iskola vezetőjével, PÉTER ÁRPÁD elvtárssal. — Arra kérjük, ismertesse röviden az iskola jellegét, hogy kiket is képeznek ki itt? — A 2105/1969 MTH értelmében 1970. december 1-én nyitották meg érettségizett vagy líceumot végzett, de érettségivel nem rendelkező munkások, tisztviselők számára a középfokú, esti közgazdasági technikumot. Könyvelőket, pénzügyi számfejtőket, tervezőket, statisztikusokat, egyszóval középfokú közgazdászokat képezünk ki. A tanulóknak lehetőségük nyílik, hogy elmélyítsék eddigi elméleti ismereteiket és elsajátítsák az új közgazdasági ismereteket, hogy majd a munkahelyeiken hozzáértően hasznosíthassák azokat. A diákok a szocialista ipari vállalatok felépítése és működési elvei mellett jogot , statisztikát, pénzügyet, könyvelést, munka, szervezést és politikai gazdaságtant tanulnak. A munkatervet havonta az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott programok alapján állítjuk össze, amely azonos a nappali középfokú közgazdasági technikumok programjával. — Milyen időtartammal működik, melyek voltak a beiratkozási feltételek ? — Az iskola két félévből ál.hat-hathónapos időtartammal. tananyagot úgy állítottuk össze, hogy hat hónap alatt előadjuk a nappali technikum egy egész éves anyagát. Az iskolakezdést természetesen felvételi vizsga előzte meg. A bejutáshoz el kellett érni a minimum ötös osztályzatot. Csak az vehetett részt a felvételin, aki valamilyen szocialista egység alkalmazottja. — Volt-e nagy érdeklődés? — A felvételi vizsgára összesen 59-en jelentkeztek, ebből felvettünk 54-et. Időközben kimaradtak 14-en, így jelenleg az osztály létszáma negyven. A tanulók általában a megyei építkezési vállalat, a Localprod, a szeszgyár, a bútorgyár és más ipari vállalatok és intézmények alkalmazottai. A kimaradás oka elsősorban annak tulajdonítható, hogy a délutáni oktatás elég nehéz, sokat nagyon lefoglal a hivatali munka, az otthoni teendők. — A következő iskolai évben is ugyanilyen jelleggel indítják be ? — Úgy vélem, mivel még csak az első év negyedik hónapjában vagyunk, nehéz lenne távlati terveket lefektetni ebből a szempontból. Egy dolgot azonban elárulok : az én személyes véleményem szerint nagyobb gyakorlati eredménye lenne az ilyen jellegű technikumnak, ha szakosított volna. Lévén, hogy középfokú közgazdászokban az egész megyében nagy hiány mutatkozik, tervfeladataink pedig egyre nőnek, technikumot, akár többet is beindítani. — Miért éppen az építőszerelő vállalat mellett hozták létre ? — Azt hiszem, ennek okát abban kell keresni, hogy a vállalat a káderképzésben már több mint hatéves hagyománnyal rendelkezik. Itt csak éppen megemlítem, hogy több mint 900 szakembert képeztünk ki esti tanfolyamokon. Ugyanakkor a vállalaton belül is nagy hiányát éreztük a középfokú közgazdászoknak. A jelentkezők nagy száma, valamint az, hogy ezek több munkahelyen dolgoznak, bizonyítja, hogy a nálunk beindított iskola más vállalatokat is érdekel. — Ön mint az iskola vezetője szükségesnek tartaná-e esetleg új szakmákkal bővíteni, tehát inkább szakosítani ezt az esti technikumot ? Lenne-e erre lehetőség ? — Igen. Feltétlen szükségesnek tartanám, amit azt már fentebb is említettem. És azt hiszem, jelentkezőkben sem lenne hiány. Rendkívüli osztályfőnöki óra « igen kedves meghívásnak tettem eleget a minap : Péter Árpád, a megyei építő-szerelő vállalat munkaszervezési osztályának vezetője és Vass Ferenc, az osztály tanulmányi felelőse arra kértek, mennék el, nézném meg, milyen líceum utáni technikumot indítottak a vállalat mellett, annál is inkább, mert maga az iskola megérdemli a népszerűsítést, a tanulók pedig megérdemlik, hogy írjanak róluk. Őszintén megvallhatom, egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem. Kellemesen lepett meg viszont, hogy a beszélgetés iránt nemcsak a hallgatók, de az előadó szakemberek is milyen nagy érdeklődést tanúsítottak Veress Katalin, a nemzeti bankalkalmazottja, megyei néptanács Beke Lajos, a terv igazgatója, Becze István, a megyei néptanács jogügyi osztályának vezetője. Zippel László, az építkezési vállalat főkönyvelője most szemben, kapcsolódtak bele abba a beszélgetésbe, amely a technikum jellegéről, jelentőségéről, feladatairól bontakozott ki, tanácsokat adtak, de a tantárgyakkal kapcsolatosan felmerülő problémákat, nehézségeket is szívesen meghallgatták. Péter Árpádnak, aki egyben osztályfőnök is, valóban sikerült izgat, más — és úgy gondolom — nagyon tanulságos nevelési órát tartania, előadónak és diáknak egyaránt. Egyrészt, mert a tanárok most egész közelről is megtudhatták, mit jelent ezen az eléggé nehéz és fárasztó kurzuson tanulónak lenni, másrészt predig azok előtt a hallgatók előtt, akik eddig talán nem is tudták felmérni az iskola jelentőségét nemcsak a megye, hanem a személyes életük viszonylatában sem, most megvilágosodott, hogy ennek elvégzése mennyire megkönnyíti majd további munkájukat, elhelyezkedésüket, az i vőben is érdemes lenne helyüket szamolni:Ileszkedésüket. ßs mivel — Szakmai továbbképzés— életszükséglet .4/ ismeretek felfrissítése, ltjukkal való állandó bővítése ma már életszükségletté vált, s az, aki nem tud lépést tartani — legalább saját szakterületén a felfokozódott életritmussal, nem tud megbirkózni a mind újabb és újabb ismeretekkel, menthetetlenül lemarad, a fiatalabbak, mögé szőkül az ért generáció nemcsak felkészültségben, hanem a társadalmi-gazdasági szervezetben elfoglalt helyzetében is. Nemrég, egy gyűlésen, az egyik idősebb szakkáder a Házatokra panaszkodott, mert azok — állítólag nem tudnak lelkesen dolgozni, unják a munkát, mellveregetve bölcselkednek főiskolai diplomájukkal. A sértő az egészben az volt, hogy ezt igen-igen általánosítva jelentette ki, tehát az összes Halatokat beleértve. Végül is kisült, hogy tulajdonképpen saját sérelmei késztették erre az általánosításra, tudniillik, egy nálánál sokkal fiatalabb, jól felkészült fiú került arra a helyre, amelyet ő szeretett volna betölteni, neki pedig meg kellett elégednie régi beosztásával. továbbra is A magyarázat egyszerű : az illető felszólaló nem számolt azzal — és nyugodtan hozzátehetem ■ nagyon sokan az idősebbek közül , hogy évről évre nőnek a követelmények, az egyetemek, főiskolák, technikumok, sőt a középfokú iskolák végzettjei is nagyobb tudással, jobb felkészültséggel kerülnek ki az előző évi abszciensekből - ez természetes ismert csupán egy esztendő is , elegendő ahhoz, hogy a tudomány és technika nagyot lépjen előre minden szakterületen. S ha ez a szintkülönbség egy etlen év alatt is jól meglogható, kitapintható, hogyne lenne az 8—10 év tématából! És ilyen esetben hiába próbál bárki is évtizedes tapasztalatokra hivatkozni. Ha azok nem egyesülnek a legújabb elméleti ismeretekkel, öncélúakká, sok esetben bizony használhatatlanokká válnak. Az a mester, aki kitűnő családi házat épít, de nem tanulta meg a tervrajz olvasását, avagy az a könyvelő, aki nem próbálja a közgazdászi munka más áigazataiba is valamennyire bedolgozni magát, természetesen nem tud maximális eredményességgel dolgozni. Az önképzés igénye tehát mindennapjaink követelménye lett, ezért nem kell csodálkoznunk azokon sem, akiket alig pár év választ el a nyugdíjtól, de azért kurzusokra járnak, szakkönyveket böngésznek, esetleg újabb diplomát szereznek. Az azonban már meggondolkoztató, hogy a Halatok között bizony elég szép számmal akadnak olyanok, akik nem törődnek szakmai önművelésükkel, ahogy esik, úgy sappan alapon megelégszenek mindennel, nem törekednek feljebb, szaktudásuk gyarapítása helyett semmit nem érő tevékenységgel töltik ki szabad idejüket. Nem gondolnak arra, hogy pár év minha is ugyanott, esetleg ugyanannál a félreeső íróasztalnál kell végezniük majd teendőiket, ahová annak idején beosztották őket. Lehetőség van a továbbképzésre. A legújabb törvények biztosítják, sőt kötelezővé teszik a szakismeretek időközönkénti felfrissítését, gyarapítását. A lehetőségekkel viszont élni kell. Bögözi Sándor A kézdivásárhelyi fafeldolgozó részlegen Bíró Matild szállításra készíti a feldolgozott faanyagot ez a megye első és egyetlen líceum utáni műszaki iskolája, megérdemli, hogy az osztályfőnöki órán elhangzott vélemények, észrevételek közül a legérdekesebbeket ideírjuk : PAPPARANKA : A bútorgyárnál vagyok a személyzeti osztály főnöke, s szeretnék is ebben a munkakörben tovább dolgozni. Tudom, a szakmai továbbképzés mindenkinek kötelessége, ezért tartom igen-igen jó elgondolásnak ennek az iskolának a létrehozását, mert mi is ennek keretében gyarapíthatjuk ismereteinket. Ezt megköveteli a mindennapi munka. ZIPPEL JUDIT : Kétségtelen, hogy az iskola elvégzése után könnyebb elhelyezkedni, komolyabb funkciót betölteni. Elég fárasztó, sok óra van, de rendszeres tanulással el lehet sajátítani az anyagot. NAGY FERENC Osztályfőnöke mondja, hogy eddig egyszer sem hiányzott az órákról.) Nagy szükség volt erre a technikumra. Igaz, délután kell járnunk, de nekem személyesen van gyakorlatom a délutáni ta. tudásban, esti líceumban végeztem. Egyébként mindannyian tudtuk, hogy ez mivel jár, de azt is, hogy nem csak nekünk, hanem a vállalatnak is használunk, ha elvégezzük a technikumot. KOVÁSZNAI MÁRIA : Két gyerekem van, mindketten iskolások, elképzelhetik, hogy nem könnyű számomra. A férjem viszont segítségemre van, s ez a tanulást is megkönnyíti. Természetesen e rendkívüli osztályfőnöki órán még számos megoldásra váró kérdés felmerült, javaslatok, észrevételek hangzottak el, amelyeket az iskola vezetősége minden bizonnyal figyelembe vesz majd az ezutáni munka megszervezésénél. Lejegyezte PÉTER SÁNDOR Labdarúgó MB Kovászna—Tamásfalva 3—0, Uzon—Olasztelek 7—0, patak—Zabola 3—1, Réty—Kilyén 2—2, Sepsiszentgyörgyátok—Szentkatolna 1—0, Barót—Sepsiszentgyörgyi v 0—2. E« —■».VNK EGYÜTT E számmal kezdődően mindig csütörtökön közöljük a megyei labdarúgó-bajnokság eredményeit. S hogy ne csak a száraz eredmények kerüljenek lapunk hasábjaira szerkesztőségünk felkéri tudósítóit, az egyesületek labdarúgó szakosztályának elnökeit, az iskolák testnevelő tanárait, hogy szíveskedjenek (a mérkőzést követő legközelebbi postafordultával!) levélben tudósítani a sportrovatunkat. (áros) 2. Barótfa 11 2 2 47— 7 24 3. Uzon 15 < 4 2 44— 8 22 •L Egyesülés 6 3 3 41—16 21 3. Köröspatak , ’ 8 3 * 26—14 19 6 Kárpátok 7 3 5 20—2* 17 <• Olasztelek ,‘1’ 4 7 4 15—14 15 *• Szotyor ° 7 0 K 22—2* 14 9. Réty 14 fi 1 7 23—26 13 1ő- Kilyén 15 4 5 s 24—36 13 Szentkatolna ÎÎ 5 2 7 21—22 12 12. Zabola 3 2 1« 16—40 8 13. Tamásfalva 4 » 0 1*—50 8 I. CSOPORT : 2 2 1« 11—29 6 !• Széjmező 2. Szörcse 12 ,w 1 1 39—11 21 >• Angyalosa « 3 2 8—17 18 Karátos 12 5 4 3 31— 9 14 Maksa 5 3 4 35—25 13 fi Akarat 12 5 3 4 Nrí I ÍM 13 <■ csernáton 3 6 3 8. V á v 12 x ■» 17—13 12 ' «gon >> 2 5 9 V U ír,, t, 12 s -t 24—23 12 i„ i E(r, ;";sny') 12 4 . 5 25—23 12 • ‘sárpatak 4 3 5 11 Tolni, 12 ■) .) 29—37 11 'UfK *12 7 le. I'onvf, -12 O o 14—30 8 • ' wr ja TM “ 3 7 p ,, 1 10—23 7 H. CSOPORT : “ u 2 Rt 1. Illvefalv , 11—44 2 'i/v-Ulll ti - [UNK] Nagyajta 14 9 4 1 3. Volrffvit 11 7 1 32—14 19 1,1 syas 113 4. Bodok 11 7 1 ' 32—45 15 5. Aldohínf 10 7 18—4* 15 -1 »vtuudy ■’ * 0 30. Nacvhím,. 11 n 36—47 14 „ ..... yodco*lb 14 7* Kokös H 5 , 35—47 13 8. Málnás H 4 4 “ 13-47 11 9» Szentkirály H 3 • 15—47 9 "“u iny «J 2 ti lő- Bardóc 11 3 11—21 8 11- Bölön U •• , 8 11—22 6 11 2* 8 12—34 5 SZÍ lie . . * 10—36