Megyei Tükör, 1974. augusztus (7. évfolyam, 1263-1267. szám)

1974-08-02 / 1263. szám

TI­|>OMÁNY r ho hasábjain is esett már szó jó ne­­v,?vSr a barlangokról, igaz, hogy a 10­ %SSS legtöbbször a homoróda mást Or- 2*/« Balázs barlang volt, pedig ideje lenne *>*n Ss tárcval,. tenni a Varcyas íe­­ntor nldra kai s/t-ter­ületet, ahol dolinák s­tílós5nür­­­ombolyok is v­annak. Állítjuk V . «nSal is inkább, mert ez a terület me­ 0Et, ali legkiterjedtebb mészkővidéke. Ez a hit pedig kimondottan a megye földrajz­­i aclaPstattos tanárainak kínálkozik. «»­­SSSÍ kirándulás közben el lehetne ve­­n feladatok oroszlánrészét . Ennen ezért meg kellene alakítani Ko. .“P/l menve önkéntes barlangkutató cso­­portját. Ennek lenne feladata elkészíteni Ez m­ilyen szegényesnek tűnik is­­ a megye STM“&S2Ut « r"szl v­ nnl “■,kinyí­­lt barlangok kutatásában, kooperálni es telfedet­» munkat tegezni. Tekintettel arra, hgy az almási barlang az olaszteleki erdő­ JJ"‘a hivatal termeten fekszik, kötelességünk ' v déli növényt Hágai védenünk és a bar­­langot is. Ezenkívül hadd említsek meg néhány nevet, amelynek az említett kalász­­tér első célkitv­esei kell hogy legyenek. ■•»•, Sugóbarlang, amely eddig még gyakorlatilag feltáratlan. Szeren­csére Tíz alatt van. Más tettre késztető nő­nek Kaibásko (Vargyasl. Ravasztik (Olasz­­ietek) Kötik (Ozsdola). Büdös barlangn br­ill b­arlanspalak­­i Felsőesernátonl. »Magát Írnia»“" ") Ablakszikla, Ara­nyoskút (Kis­b ° í^mSt> dolog, hogy barlangjaink .kés­­sével elsősorban a cseppkövek. Pusztításuk­kal sok kellemetlen percet szereznek a fc­­lyelmezetlen ,,természetjárók“ a barlangok barátainak. Pedig ha tudná egy-egy csepp­kővadász, azok milyen lassan növekednek ! A francia kutatók radiokarbon-vizsgálatokat végeztek a cseppkövek növekedésének meg­­állapítására, korviszonyainak tisztázására. Az eredmény a következő : 1 cm egy év alatt ! .... A cseppkövek mellett a barlangok egy­­ másik érdekessége a kézjegy, vagy a bar­langfeliratok. Hogy ezeket ma tanulmányoz­zák, nem azt jelenti, hogy úton-útfélen megörökítsük monogramunkat a barlangok hófehér cseppkövein, falain, lublinitmezőin (fehér barlangi ásvány). (Itt jegyezzük meg, hogy az apácai Tolvajos barlangban a pioníre­pedíciót vezető tanár neve 25 cm-es kék olajfestékkel ..díszelegj a mészkőn!!) Az aggteleki Baradla-barlangban megtalál­ták a barlang két első kutatójának kézje­gyét 1779-ből. Az eddig ismert legrégibb kézjegy 1770-ből való. Nem mindig lehet bízni azonban a bar­langi feliratok és barlangi festmények hite­lességében sem, így Spanyolország néhány barlangi festményével kapcsolatosan is ké­telyek merültek fel, ami azok eredetiségét illeti. A festékmintákat­­ juttatták a stutt­garti Festészeti Technológiai Intézetbe, ahol mikroszkóp­­os kémiai vizsgálatokkal egy­értelműen kimutatták : a barlangi festmény hamisítvány ! Tehát már az ősember reme­keit is hamisítják ! Ellenben a Grota del Itomitóban, az ásatások calabriai során, 1970-ben egy épségben megmaradt rajzkar­colat is napfényre került. A rajzot fedő szerves üledék radiokarbon-vizsgálata során kiderült, hogy a sziklakarcolatot időszámí­tásunk kezdete előtt legalább 8 000 évvel készítette az ősember. Ugyancsak ilyen jel­legű az a legfrissebb hír is, hogy a francia­­országi miaux-i barlangban több szifon le­győzése után sikerült egy újabb barlangsza­­kaszt felderíteni, amelyet Roseau René Clasteres-nek neveztek el. A barlang falait a Magdalomi kultúra épen megmaradt fal­festményei, bölények és őslovak díszítik. Végezetül pedig hadd ismertessük meg az olvasót a legfrissebb hazai barlangi felfe­­dezéssel, amelyről a Románia Pitoreasca legújabb száma tudósított bennünket is. Krassó-Szürény megyében a helyiek által Gaura Micának nevezett Gaura­­hindici ne­vű barlangban — amely a Duna felett he­lyezkedik el — falfestményeket és okkerrel pingált jeleket fedeztek fel. Ezek között ta­lálunk égitesteket (Nap), madáralakokat, fenyőfát és egy tenyér lenyomatát. Mellet­tük későbbi korú cirillbetűs felirat és ószláv szöveg, amelyet azonban még nem sikerült megfejteni. Egyébként az okkervörös rajzok mellett ismeretlen betűjeleket is találtak. A barlang felszíne mintegy C0 m*, és a jelekig gyengén besüt a kintről jövő világosság. Több jel utal arra, hogy a barlangot sok­szor lakta az ember. Az értékes jeleket — Vasile Boroneant archeológus kutató szerint— nem pusztítottak el, é­s így megmaradhattak napjainkig. Az eddigi vizsgálatok azt bizo­nyítják, hogy a jelek i.e. a VI. századból származnak. Ezek szerint akkor egy európai hírű kultikus eredetű kultúrtörténeti kincs­ről van szó, és azt állítják, hogy hasonlóak a franko-kalabriai felső paleolitikumi bar­langokkal. A kutatások tovább folynak. KISGYÖRGY ZOLTÁN m­­egyéntk bu­­k­anásai Tudományos világképünk kialakulásáért . t# A csillagászat rohamos fejlődése a felfedez­ése általános érdeklődést váltott ki , köztük az idealizmus védelmezői, legyintve u.o^.ll,?80Ka1’ s.ol,asem fogjuk megtudni. g­agyogobb diadala volt a színképelemzés hVT?. ,az ^‘rospektroszkópia a világ hatatlan bizonyítékát szolgáltatta. Az­­ ellső színképelemző műszert min­­ől feszítette. A­ Wimmrer festménye műszert bemutató neves tudóst. XVII—XIX. században, új bolygók, csillagok tudomány iránt. A kételkedők azonban, mondták , azt, hogy milyen anyag alkotja Nos, a száz évvel ezelőtti csillagászatnak alkalmazása a csillagászatban. Az új tudő­­mindenség anyagi egységének kétségbevon­ Fraunh­ofer (1787—1820) már a XIX. század fizikus barátai körében ábrázolja az új A vízszintes 1. , 30. és a függőleges 11. sorokban Dantétól idézünk. Beküldendő az idézet. Vízszintes : H. Jogfosztott emberek. 12. Az Állati elmék szerzője (Róbert). 13. Időhatá­­rozószó. 14. Faépület. 15. Van, aki erre gyújt. 10. A tudat meghatározója (nevelő). 17. Em­beri jótulajdonság. 18. Az. érintve. 20. Romá­nul van. 21. Apró kártevő. 22. Ilyen rejü az ostoba. 23. A harmadik személyre. 25. Ros­tos képződmény. 26. Tíz betűs. 27. Előadó, kinyilvánító. 32. Foszfor, szén, nitrogén. 34. Deciméter. 30. Vékonyra köszörült szel. 37. A. a. a. a. a. 38. Feszülten várja (az alkal­mat). 39. Végtelen nagy ! 41. Kockáztatott érték. 43. Tágas helyiség. 44. Emil .... ro­mán író. 40. Meg nem határozott dolog. 47. Hidegebb vidékről származó. 49. Egy . . . át* halálig. 50. Magánszám. 51. Pontosan a har­madik személyt célozta meg. Függőleges : 1. Lop, tagadószóval. 2. ... magatartását, helyteleníti. 3. Kis zömök ló. 4. Mese, történet. 5. Régen zárt. 0. űs. 7. Lemaradt rész ! 8. Becézett Teréz. 9. . . . la, énekhang. 10. Kölcsönzi. 14. Fürdők — ro­­mánul. 18. Erősen faggat. 19. Mezőgazdasági munkát végez. 22. Mohón eszik. 24. Keresz­tül. 27. Aludt. 28. Kis ház. 29. A filmkészí­tésben fontos szerepe van. 31. Kiejtett más­salhangzó. 33. Fiatal fa. 35. Képlékeny alak. 38. Néha-néha elejt (vadász). 40. Pazarol. 42. . . . világot, nem törődik mással. 43. Pont jó. 45. Hajóraktár — románul. 46. Felforr a ... elfogja a düh. 48. Titkos írás. 51. ölik hasonnemű hangzót. Készítette DELLY KRISZTINA A 49-es számú rejtvényünk helyes meg­­fejtése (Romain Rolland-idézet) : Harcolni kell önmagunk ellen, hogy önmagunk fölé emelkedhessünk. Heti versenyünk nyertese BARTÓK ARANKA barátosi előfizetőnk (39-es ház­­szám). 51. RÉSZVÉTELI SZELVÉNY A TI­KOK JOGI SZOLGÁLATA Mókán Zulejka, Hermány A helyi ipari vállalat Bazalt részlegének hivatalosan nincsen tudomása arról, hogy Zulejka nevezetű leánya nincsen az apja eltartásában s így az állami gyermeksegélyt az ő részére folyósítják. Hogyha önök törvényesen elváltak vagy külön élnek s a bíróság gyermektartást ítélt meg, beleértve az állami gyermeksegély feletti rendelkezést is, azt a bírósági határozatot, illetve ennek hiteles másolatát küldje el a vállalat címé­re, amely ennek alapján a gyermeksegélyt az ön részére kézbesíti. Bokor Ferenc, Sepsiszentgyörgy A 153/1954. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 290/1954. sz. pénzügy­miniszteri utasítások értelmében, a fizetés utáni harminc százalékos adókedvezmény­ben 2 500 lejt meg nem haladó fizetés esetén és háromnál több (tehát legalább négy el­tartott családtag esetében) csak az egyik házastárs részesülhet akkor, amikor mind­két házastárs fizetéses alkalmazott. Ebből az is következik, hogy ilyen esetben a há­zastársak fizetését nem kell összeadni s e­­szerint megállapítani a jogosultságot. Nagybaconi állatgondozók A mezőgazdasági termelőszövetkezetek­ben termelő vagy adminisztratív munkakör­ben dolgozó alkalmazottakra (amennyiben nem szövetkezeti tagok), a munka törvény­könyvének 183. szakasza értelmében alkal­mazandók ezen törvény­könyv 19. szakaszá­nak előírásai, amely azt jelenti, hogy élve­zik mindazon jogokat, amelyek a többi munkavállalókat is megilletik. Abból a cél­ból, hogy alkalmazotti minőségük megle­gyen, szükséges a termelőszövetkezettel munkaszerződést kötni, amelyet a termelő­szövetkezet vezető tanácsa abban az eset­ben eszközölhet, hogyha megelőzőleg a megfelelő alkalmazotti névjegyzéket (slat de functium­) a termelőszövetkezetek me­gyei szövetsége és a megyei néptanács me­zőgazdasági vezérigazgatósága jóváhagyott s a 389/1972. sz. törvényerejű rendelet által előírt társadalombiztosítási hozzájárulást (a fizetés összegének 15 %-a) havonként befi­zetik. Az előbbi feltételek alapján ledolgo­­zott munkaidő a munkakönyvbe bevezeten­dő, és alapul szolgál az alkalmazotti minő­ségből fakadó összes jogok élvezetére, be­leszámítva — többek között — a nyugdíjjo­gosultságot és a havi gyermeksegélyt, amely utóbbit a szövetkezet alapjaiból fedeznek. L. E. , Sepsiszentgyörgy A Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium 263/1974. sz. rendeletével jóváhagyott s a lí­ceumok I. fokozatába való beiratkozásra vonatkozó rendelkezések szerint azok az ifjak, akik az általános iskolák VIII. osztá­lyának elvégzése alkalmával (1974. június 15-én) a 16. életévüket betöltötték, folytat­hatják tanulmányaikat a líceumok I. foko­zatának nappali tagozatán, vagy pedig a ter­melésbe is besorolhatók. Ismerjük meg megyénket A KAR1­AGÓPATAKI GEOLÓGIAI REZERVÁCIÓ Felsőrákostól nem messze, az Olt egyik mellékpatakának a völgyében, a Karhágó­­patakban hatalmas krétakori mészkősziklák vonják magukra a figyelmet. Tulajdonkép­pen szerves mészkőmasszívumról van szó, amely a Beriasella nevű kagyló héjaiból áll. A kagylókövületek jó megtartása és gya­­korisága miatt ezt a helyet, mint kövület­lelőhelyet, geológiai rezervációnak nyilvá­nították. A Beriasella a Persány-Rika he­gyeit felépítő képződmények vezérkövülete. Megközelítése : két irányból lehetséges. Felsőrákos előtt eltérő ún. Zarándoklóján a kék keresztes turistajelzésig, amely éppen a sziklákig vezet, vagy pedig a Hagy­más tető­ről, vagy a Bika völgyéből ugyanazon a jel­­zésen déli irányba. Elszállásolási lehetőségek és koszt : Bará­ton, Felsőrákoson és a közeli Ágostonfalván. (Kisgyörgy Z.) váSo. RO !AN FILM •' NYESTFIAK (széles­­vas/m,, színes ; irta : Mihail Sadovcauu re­­nyomán Porfira Sadovcauu, Cons- Miro»a M,llr,U' M,rcoa Orágan ; rendezte : Iieam, .I?rágan : operatőr : Nieolne Márgi­­enrh, ’ Mircca *®a«Hn ; zene : Thcodor Gri­­riri C u v?ereposztásban : Gheorglic Cozo­­reaí...- TMStían PaPa«ani, Gheorghe Calbo­­tanii Torna Dlmitriu, Geo Karton. Sandi­­rin "nfU* .Iunc °arie, Kmanoil Petrát, Flo. r»*C| loann Drágán, George Mólói, »arcéi Anghelcscu). Mihail Sadoveanu ra­ zedo0 ,S"yv= »»ismert. Idestova kit írt l­­e5, _ J?a?,yaF fordításban is hozzáférhető ; a* Wcl^<ír»lm,é­ny nyilván felment bennünket dacon­i** a­?]’ hogy a regénytrilógia gaz­­datlan á, m10 cselekményét néhány mou­­deí elism­er­et,ni próbáljuk (a film külön­­viszonyai,/Sx cls? k­ötetből merít), ideírunk itt nehány jellemzőbbnek tartott pasz­­orán a* Nyestfiak kritikáiból : „Két és fél lem W a tr2<*notödik században él­­n »tó lí’i­­,’„‘...77 * est élé­t­re méltónak érzem a for­ i ;<rr.. j".yvtr^» különösen pedig a rendező ikonyelvén­yt,<t 'Syekezetét, hogy a képek meséljek el, amit Sadoveanu va­ töl = S­zavaival mondott volt el. Ke­­det- Ciprian^va «enyűgözött a táj, amit csak a­láztak *° Timbescuról szóló filmben ak­­tív Aln^e­i,y °? messzemenően . . (Dumi­­genv mcpfii SCÍNTEIA). „A történelmi rc- Dráea.,TM gr­ímesítesekor a rendező, Mircea vála^ «'ia' 3 történc,mi f',m megoldá­­tok sok “” ta °:S V, ÜR *S«nybe : a statisz­­»ablak a ^e,S :­'"»-eiből szépen felépített kornak • sajátos jeleneteivel válta­• a klasszikus ikonográfiából jól ismert Stefan alakja újra és újra visszatér a kor épületelemei és bútordarabjai között. A rendező azzal a hozzáértéssel mozgatja a népes embercsoportokat, melyre az ÉHSÉG- h­ez és a TRAIANUS OSZLOPÁhoz hasonló filmek forgatásakor tett szert, s megteremti a cselekmény általános keretét, a nagysza­bású jelenetek atmoszféráját ... “ (Ioana Creangă — ROMÁNIA LITERARA). „Persze, Mircea Drágán filmje nem lett volna azzá, amivé lett, ha nem számít egy olyan színész­­csoport játékára, amelyet nem kell külön beajánlani ... Nem utolsósorban a fényké­pezés (Nicolae Margineanu és Mircea Mla­­din munkája — néha szinte kitapinthatóan plasztikus és lírai) és Theodor Grigoriu (ki­tűnő) zenéje is határozottan hozzájárult e kiemelkedő esztétikai értékű és nemes ha­zafias eszméket hordozó film megvalósításá­hoz, amely — néhány vontatottabb jelenet, pár lélektanilag túlságosan erőtlen helyzet és a színészi játék néholi felületessége • • • ellenére is — filmművészetünk egyik leg­szebb sikerének tekinthető “ (Vladimír Adrescu — INFORMAȚIA BUCUREȘTIU­­LUI). CSÍNOM PALKÓ (magyar, színes ; írta: Farkas Ferenc daljátéka. Dékány András és Bálint Lajos szövegkönyve, a­­lapján : Békeffy István ; rendezte : Keleti Márton ; zene : Farkas Ferenc ; operatőr : Szécsényi Ferenc ; főszereplők : Huszti Pé­ter, Nagy Gábor, Benkő Péter, Szemes Ma­ri, Haumann Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Agárdi Gábor, Szirtes Ádám­, Márkus Lász­ló, Turay Ida, Tordy Géza). A kuruckor le­gendás alakjai kelnek életre a bájos operett­­filmben : vak Bottyán, Balogh Ádám, Tyu­­kodi pajtás, Kucug Balázs és, persze, a Csi­­nom-fivérek. Magától értetődően azok az igényes filmbarátok is ott tolonganak majd a Művész mozi jegypénztára előtt, akik szívesebben néznék meg pél­dául Jancsó Miklós, Gaál István vagy Kósa Ferenc filmjeit. (matek) MŰVÉSZ — Sepsiszentgyörgy — A CSO­DÁLATOS TENGERÉSZ — szélesvásznú, színes amerikai­ film (augusztus 2—4.) ; CSÍ­NOM PALKÓ — színes magyar film (augusz­tus 5—8.) ; NYESTFIAK — 2 részes, széles­vásznú, színes román film (augusztus 9.) — előadások : 9, 11, 16, 18 és 20 órától, hétfőn a 9 órás matiné elmarad ; a kétrészes film­­mel 10, 16 és 19 órától. LUX — Sepsiszentgyörgy — BARACK­TOLVAJ — bolgár film (augusz­tus 2—4.) ; AKCIÓBAN A KÜLÖNLE­GES BRIGÁD — színes román film (augusztus 7—8.) ; NE BÁNTSÁTOK A FEKETERIGÓT — amerikai film (augusztus 5—6.) ; A KÜLÖNLEGES BRIGÁD KÉSZEN­LÉTBEN — színes román film (augusztus 9. ) — előadások vasárnap, hétfő, kedd, szerda 10, 15, 17 és 19 órától ; csütörtök, péntek, szombat 15, 17 és 19 órától ; RAJZ­FILM — csütörtök, péntek, szombat 11 órá­tól, vasárnap 9 órától. MÁJUS 8. — Kézdivásárhely — BOB HER­CEG — színes magyar film (augusztus 2.) ; AZ ISZTAMBULI LÁNY — színes török film (augusztus 3—4.) ; JAVÁTÓL KELETRE — szélesvásznú, színes amerikai film (au­gusztus 5—7.) ; A HOMOK­VILÁGON TÚL — színes román film (augusztus 8—9.) — elő­adások : 9, 11, 10, 18 és 20 órától ; hétfőn a 9 órás matiné elmarad. GYŐZELEM — KOVÁSZNA — A VÁROS KÉK KAPUI — színes román film (augusz­tus 2—4.) ; BOB HERCEG — színes magyar film (augusztus 5—8.) ; HATALOM ÉS IGAZSÁG — 2 részes, színes román film (augusztus 9.) — előadások: 11,18 és 20 órától, vasárnap 11, 16, 18 és 20 órától , a kétrészes filmmel 10, 17 és 20 órától. BARÓT — BABUSKA KALANDJAI — szí­nes román film magyar felirattal ; A KAK­TUSZ VIRÁGAI — színes amerikai (augusztus 2—7.) ; SZENZÁCIÓS HÍR film AZ ELSŐ OLDALON — színes olasz film (au­gusztus 6—7.) ; CID — 2 részes, színes ame­rikai film (augusztus 9.) — előadások 20 órától. Péntektől péntekig Mit láthatunk a filmszính­ázakban?

Next