Megyei Tükör, 1980. április (13. évfolyam, 2548-2573. szám)

1980-04-02 / 2549. szám

S *» m r «rgusseg — sűrűség? — töprengések, nemcsak... a GeFBEALLITASROL — Nem ismerem még a szakoktatást „záró“, összefoglaló beszélgetések ta­nú­­ságait — miért ne remélnénk ez­úttal, sikeresebb volt a téli magvetés is? — Úgy tűnik azonban, a növény­szám — a SŰRŰSÉG — még korán sem kimerített tematika. Vagy talán nem is lehet az? Azonról beszélgetünk, vagy inkább arról, hogy miként is lehe­tt egy táb­la két hajlatán, szegletén — az úton in­nen és az úton túl — szemet gyönyör­­ködtető­ szemetbontó növény számhá­nyadost produkálni? Az eltérő gépbe­­állítás — így az egyik érv­­, az ül­tetőanyag minősége közötti különbség határozott, sorolják, sorolhatjuk az ér­veket a magyarázatokat. Minden bi­zonnyal helytállóak ezek a fejtegeté­sek. Töprengésre ad, adna okot vi­szont a kérdés, ha ugyanazzal a géppel ültetnének... Nem, nem szeretnénk megkérdője­lezni a gépbeállítás fontosságát, je­lentőségét, hiszen e művelet meghatá­rozó lehet. Csak éppen arról nem sza­bad megfeledkezni, ami a gépbeállí­tás előtt és ami menet közben történik. A termelés, a hozamnövelés fegyelem kérdése is ! Ezt éppe­n az azoni példa igazolja, hi­szen, amióta új vezetés egyengeti az utat, a szövetkezetben is javultak, ja­vulnak az eredmények. Még így is, elgondolkoztató viszont olykor, milyen keveset is tudok, tudnak esetenként a táblaszomszédok is arról, hogy a re­kordok... miként is születnek. Lehetőséget, módot kell tehát talál­ni arra, hogy a téli ,,leckék“ után a „sűrűségtan“ napjaink követelménye szerint a mezőn is fő tantárgy legyen, írs ne csupán a szövetkezeti tagoknak "-‘S ne külön a gépesítőknek, hanem a m munkaalakulatoknak közösen és közös felelősséggel ! Mert bármennyire is fontos, hány ré­pamagot hint el a gép és abból hány csírázik, a kapás szeme is beleszól a végső számításba. Sőt, a megrögzött szokás, a „tőtávolsághagyomány“ is mérsékelheti azt, aminél ma és most nincs szükség a mérséklésre. Hogy ez végső soron zsebet is érintő FLÓRA GÁBOR (folytatása a 2—3. oldalon) VK­&G “POIET&RJAI, EGYES EUETEK I­­ Q°*TV±_COV*9» AZ RKP KOVASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS LAPJA szám XIII. ÉVFOLYAM 1980. ÁPRILIS 2., Szerda Ara 30 bámi 2549. A szolgáltatások bővítéséért, jobbításáért Néhány nappal ezelőtt jelent meg az a törvényerejű rendelet, amely a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások bő­­vitése és jobbítása érdekében lehetővé teszi és szorgalmazza a kis mennyisé­gű, 1­3 dolgozót foglalkoztató műhe­lyek, üzletek átadását fizikai szemé­lyek (magyarán magánszemélyek) szá­mára a szocialista állami és szövetke­zeti vállalatok által ; a rendelet értel­­mében ezek az állami és szövetkezeti vállalatok szerződést kötnek fizikai személyekkel, akiknek gondjára és ügy­kezelésére bízzák a szolgáltatásokat vagy kereskedelmi tevékenységet vég­ző üzleteket és műhelyeket azoknak tel­jes felszerelésével együtt. Az illető vál­lalat vagy szövetkezet gondoskodik to­vábbra is a bérbeadott műhely vagy üz­let áruellátásáról, bár e mellett a mű­helyt (üzletet, kioszkot) bérlő személy a törvényes keretek között magánsze­mélyektől vagy a szocialista kenskede­ lemből is kiegészítheti az anyag- illet­ve áruellátást. A törvényerejű rendelet kibocsátá­sával két fő célt követ az állam : egy­részt azt, hogy a szolgáltatások köze­lebb kerüljenek a lakossághoz — le­gyen az kisipari vagy kereskedelmi szolgáltatás —, no meg bővüljön a szolgáltatások félesége, teh­át­­javuljon a lakosság ellátása ; másrészt pedig azt a célt követi ez a rendszet, hogy a dolgozók m­ég nagyobb számát, az úgy­nevezett latens munkaerő minél nagyobb részét — főleg nyugdíjasokat — bevon­jon a szolgáltatási ágak gyakorlásába. Ezzel igen fontos társadalmi cél is megvalósul, s ez szorosan fonódik egy­be az egyéni érdekkel : az a nyugdíjas például, aki kisipari műhelyt vesz át saját gondozásába és ügykezelésébe, il­letve bedolgozik ilyen műhelybe, az itt keresett összeg mellett továbbra is meg­kapja nyugdíjának és pótnyugdíjának teljes összegét. A nem nyugdíjas kor­osztály­hoz tartozók számára pedig az ilyen magánműhelyekbe­n végzett mun­ka — pontosan úgy, ahogy az eddigi kisiparosok esetében — beleszámítódik a munka mezején eltöltött évekbe, és így a nyugdíjazáskor a kötelező, illetve ezen felüli évek számába. A törvényerejű rendelet melléklete 63 olyan foglalkozást jelöl meg, ame­lyeknek gyakorlására szerződést lehet kötni állami vagy szövetkezeti válla­latokkal. A szabóságtól kezdve a pat­kolókovácsig, a fodrászattól az üvege­zésig, a dohányárudák bérelésétől a prémes állatok tenyésztéséig terjed ez a lista, s­enne foglaltatik minden olyan mesterség, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt a kisiparosok űztek, benne van a kiskereskedelmi tevékenységnek sok ága is (például fagylalt, vagy tejtermé­kek, hűsítő italok árusítása és házhoz szállítása). A szolgáltatásoknak sok­féleségét a szükségletek szerint a jö­vőt i­m ki is lehet terjeszteni az illeté­kes központi tanács és a Pénzügymi­nisztérium jóváhagyásával. Azokat a szolgáltatást végző műhelyeket, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató üz­leteket, amelyeket kiadnak magánsze­ntélyek ügykezelésére, a megyei nép­tanács Végrehajtó Bizottsága, illetve a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövet­sége, a Fogyasztási Szövetkezetek Me­gyei Szövetsége, vagy állami vállalatok jelölik ki, amelyeknek keretében ilyen kis volumenű munkát végző műhelyek, üzletek vannak. Az említett törvényerejű rendelet meghatározza az ilyen műhelyek for­galmához igazodó adókulcsot, tehát azt az összeget, amelyet a bérlőnek és az ott dolgozóknak kell adóként fizetniük s így pon­tos ,előzetes számítást készít­het magának minden jelentkező, meny­nyit kereshet, mennyi munka árán. Reméljük, megyénkben is felkarolják ezt az új lehetőséget a kisiparosok, a nyugdíjasok. A megyei néptanács alakuló ülésszaka Tegnap, április 1-én tartották meg a Megyei Néptanács alakuló ülésszakát Az ülésszak egyik határozata alapján igazolták a március 9-én megválasztott 85 képviselő mandátumát s következés­képpen törvényesen megalakult Ko­­vászna m­egye Néptanácsa. A képvise­lők ezután letették a Románia Szocia­lista Köztársaság iránti hűségesküt. A következőkben megválasztották a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsá­gát, mely 17 tagból áll. A Végrehajtó Bizottság elnökévé Nagy Ferdinán­d elvtársat, az RKP KB és az Államta­nács tagját, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkárát, az egyes számú megyei választókörzet képviselő­jét választották. A Végrehajtó Bizottság tagjai a kö­vetkező elvtársak : Ioan Dragos — első alelnök , Moldovan Liviu, Rieher Éva, Stanciu Maria, Sántha Sarolta, Veress László, Kolcza Jenő — alelnökök ; Bo­kor Ferenc, Bunika Mihály, Maica Mir­­cea Lázár, Bartók Hona, $erban Gheor­­ghe-Iustin, Czikó Árpád, Ráduly Gitta, Mesarossiu Judita, Bodor Márton — ta­gok. A Végrehajtó Bizottságba választott képviselők letették a Románia Szocia­lista Köztársaság iránti hűségesküt. A következőkben megalakították a Megvívó, Néptanács állandó bizottságait : az ipari, kereskedelmi, kooperációs és szolgáltatási bizottságok, az építészeti, helységrendezési, építési, községgazdál­kodási és útügyi bizottságot, a mező­­gazdasági és erdőgazdálkodási bizott­ságot, a terv-, költségvetési és pénzügyi bizottságot, a tanügyi, művelődési, e­­gészségügyi, sport-, munka- és társada­lombiztosítási bizottságot, valamint a jogi és államigazgatási bizottságot. Az ülésszak munkálatainak lefejezé­seként felszólalt Nagy Ferdinánd elv­társ, kiemelve az államhatalom új me­gyei szervének kötelezettségeit, az ösz­­szes képviselők megkülönböztetett fe­lelősségét a rájuk váró feladatok végre­hajtásában, a munkamódszerek töké­letesítésében és az összes állampolgá­rok mozgósításában a területi gazdasá­gi-társadalmi fejlesztési tervek megva­lósításának műveib­n, a XII. kongresz­­szus dokumentumaiból és pártunk fő­titkára, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásaiból kivilágló feladatok pél­dás véghezvitelében. Az ülésszak befejezése után az állan­dó bizottságok megtartották alakuló ülésüket, ahol kijelölték saját szervei­ket, megvitatták és elfogadták az idei év második negyedének munkaterveit Az új Végrehajtó Bizottság ugyancsak megtartotta első munkaülését, ame­lyen kijelölték az állandó báró tagjait. A KÖZÖS PIAC protekcionista intézkedései­-­­t alkalmaz az Andok­­szerződés tagállamaival folytatott gazdasági kapcsolatokban, korlátoz­va ezáltal a tagállamok fejlődését — jelentette ki Washington Herrera, a szerződés vezető bizottságának ko­ordinátora, s hozzátette, hogy ezek­ben a kapcsolatokban mennyiségi és minőségi téren egyaránt egyen­súlyra van szükség. A PIONEER AIRCRAF­T ame­rikai repülőgépgyártó társaság az iparágat sújtó válságra és gazdasá­gi nehézségeire hivatkozva közölte, hogy négy üzemét bezárja. Az intéz­kedés nyomán 5200­ munkás és mér­nök marad állás nélkül. FRANCÉ ALBERT RENÉ, Sey­­chelles Köztársaság elnöke a nemzet­hez intézett beszédében­ hangsúlyoz­ta, hogy a munkahely biztosítása minden lakos számára és az okta­tás reformja számottevő sikert je­lent az országfejlesztésben. Az elnök­­reményét fejezte ki, hogy a nép egysége és erőfeszítései feltételeket biztosítanak újabb sikerek elérésé­hez. A SPANYOL Nemzeti Bank jelen­tése szerint az infláció rátája az év végéig elérheti a 16 százalékot, meg­haladva a tavalyi szintet. Az infláció méretei tekintetében Spanyolország az utóbbi öt esztendő folyamán élvonalbeli helyen állt a nyugati országok között. Őt követte Olaszország, Nagy-Britannia, Gö­rögország, Portugália és Franciaor­szág. Az anyagtakarékosság jegyében A fejlődés útján Ez év január elejétől a kovásznái kis­ipari szövetkezet fejlődésének új sza­kaszába lépett. Átszervezték a régi Len­dület szövetkezetei, megalakult a külön­álló Textil Kisipari Szövetkezet, amely műhelyeiben gyapjút és gyapotot dol­goz fel. Az újraszervezés tágabb táv­latokat nyitott a szövőde számára, hi­szen így csak az említett nyersanya­gok feldolgozásával és értékesítésével foglalkoznak, egyéb jellegű szolgáltatás­sal a Lendület nevet tovább viselő szö­vetkezet foglalkozik. A Textil szövetkezetnek kiterjedt kapcsolatai vannak szerte az ország­ban : harminckilenc megye kisipari szö­vetkezeteinek szállít kovásznál szövetet olyan egységeknek, amelyek feldolgoz­va értékesítik megyénk e termékét. A kovásznál szöv­et hírneve egyre növek­szik, átlépte már az ország határait is. A szövetkezeti hálózatnak vannak olyan egységei is, amelyek külföldi megren­delőknek készítenek népi ihletésű ruha­darabokat, ízléses ruházati cikkeket. Példaként említjük a Tismana szövet­kezetet, amely a híres abaposztóból ké­szít hímzett, népi motívumokat felhasz­náló kabátokat, mellényeket, felöltőket. Mitől híres a kovásznai szövet és posztó ? Lehet, sokan nem tudják, hogy ez a szövődé egyedüli egység az ország­ban, amely kézi szövéssel készíti ter­mékeinek nagy részét. Ezáltal a kovász­nai szövetnek olyan tulajdonságai van­nak, amelyeket gépi szövéssel nem le­het elérni, és éppen ezek a különleges tulajdonságok teszik ilyen keresetté. Ez alkalommal különössen a termelési folyamatok után maradó hulladék újra­felhasználásának módozataira és érté­kesítésére voltunk kíváncsiak. Az éven­te felhasznált 500 ezer tonna gyapjú­fonalból mindig marad meg hulladék­ a technológiai folyamat után. Ezt a hulladékmennyiséget minden évben si­keresen értékesítette a szövetkezet, de mindig a keresés útját járják, mindig találnak új, gazdaságosabb felhaszná­lási módot. Megemlítünk néhányat, azok közül, amelyek a legnagyobb jövedel­met hozzák.A szövés után felmaradt 11 szálakat keverik, hurkolják, m­atringol­­ják és a vásárlók rendelkezésére bo­csátják, a nagyon népszerű, keresett az úgynevezett, büksé fonalat A meg­felelő hosszúságú gyapjúszálakból be­dolgozó nők zoknikat és egyéb kötött­árut készítenek. Ugyancsak hulladékot használnak fel a gyapjú-futószőnyegek szövésére is. Az elmúlt évben körülbe­lül hárommillió lej értékben adtak el hulladékból készült termékeket. Nem­régen vezettek be egy újfajta szolgál­tatási formát is, a lakosságtól felvásá­rolják a használt, de jó állapotban le­vő ruhadarabokat, amelyeket a szövet­kezet melléküzemében kitisztítják, ki­javítják és a vásárlók rendelkezéseit­ bocsátják. A lakosság körében nagy si­kernek örvend ez a szolgáltatási for­ma, bőven akad eladó és vevő is. A hulladékok magas szinten történő érté­kesítése jelentős mértékben hozzájá­rul a szövetkezet nettó termelése érté­kének növekedéséhez. Ebben az év­ben a tervek szerint az értékesített hul­ladék a nettó termelés értékének tíz százalékát teszi majd ki. Éppen ezért ebben az évben is bővítik a hulladékból készült termékek ská­láját, kis méretű szőnyegek, für­dőszobaszőnyegek, személygépkocsi­­ülés-takarók szövésének beve­zetését tervezik. De nem csak a termé­­kek újratervezését vették számításba, hanem szem előtt tartják a munkaerő képzését, továbbképzését is, bővítik a szövetkezet felszerelését is. Hogy a hulladékból készült termékek milyen sikernek örvende­nek a vásár­lók körében, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szövetkezet kovásznát be­mutató üzlete napi forgalmának há­romnegyedét éppen ezek a termékek képezik. Nem kis hozzájárulása lesz e­­zeknek a termékeknek ebben az év­ben az összterm­elési terv 26 százalékos növekedéséhez.­ ­ Alj­a nos maria

Next