Megyei Tükör, 1980. július (13. évfolyam, 2625-2651. szám)

1980-07-02 / 2626. szám

A IX. KONGRESSZUS 15. ÉVFORDULÓJA „Itt még semmi sem volt...“ Amikor a párt IX. kongresszusának évfordulójáról esik szó, a kézdivásár­­helyi Csavargyárban ilyen feleletet ad­nak : 1965-ben itt m­ég semmi sem volt... A válasz pontosan fedi a valóságot, minthogy a gyár építéséhez annak a látogatásnak következményeként fog­tak hozzá, amelyet pártunk főtitkára Kézdi­vásári­e­lyen 1967-ben tett, ami­kor a város gazdasági-társadalmi fej­lesztésének megkezdését új iparválla­latok felépítésében vázolta fel. Az em­lített látogatás után alig telt el há­rom esztendő — még annyi sem egé­szen —, amikor 1970 augusztusában részlegesen beindult a termelés a Csa­vargyár munkacsarnokainak egyiké­ben. Az első volt a szerszámműhely, mivel a termelés beindításához kell a szerszám, amíg az nincs, állnak a gé­pek. Aztán indultak egymás után a műhelyek. A hidegprés-műhely, nem­sokára rá az anyarészleg, majd a csa­varműhely, no meg a hőkezelő részleg. Alig néhány esztendő alatt „egybe­­rázódott“ a munkaközösség. Ezekben az években arról lehetett megismerni a kézdivásárhelyi Csavargyár sajátos profilját, hogy itt készült az ország­ban a legnagyobb arányban a forgá­csolással előállított szerelékanyag. Kö­vetkeztek aztán azok a mozgalmas é­­vek, amelyek „kimozdították“ helyük­ből a műhelyeket. 1976-ot írtak ekkor, a gyár fejlesztésének újabb szakaszá­hoz érkezett el, a fejlesztéshez, beru­házáshoz kötött mindenféle bonyoda­lommal együtt. Költözni kezdtek­ a műhelyek. A szerszámműhely példám a hideg- és melegsajtoló műhely helyé­be költözött, az utóbbi kettőt szétvá­lasztották, mindegyike külön csarnokot kapott. A fejlesztéssel együtt változott a gyár technológiája is, mind jobban, mind nagyobb arányban hódított teret a kevő­­­bb fajlagos anyagfogyasztással járó technológia, a sajtolás, és ezzel párhuzamosan esett vissza a forgácso­­lásos eljárás. A Csavargyár m­ai műszaki színvo­nalát nemcsak az itt készülő termékek technológiája jellemzi, hanem a mun­kaközösség műszaki tudása. Az is jellemző tehát, hogy ma a gyárban automata melegpréssel állítják elő a koronás anyákat, olyan magas terme­lékenységű géppel, amely másodper­cenként két darabot dob ki, hanem in­kább az a mérvadó a műszaki szín­vonal szempontjából, hogy olyan gépe­ket állítanak elő házigépgyártással, a­­melyeket az országban sehol sem — még külföldön igy nagyon­­ gyárta­nak. Most azon dolgoznak a házi gép­gyártók, hogy elsőként az országban előállítsanak egy automata sajtoló vo­­nalat a nagy szakítószilárdságé és a­ M. Z. (folytatása a 2—3. oldalon) (Bortnyik György felvétel©) Bálvá­nyos újra­ élet van ott fenn Bálványoson most is, bár egy kissé lehűlt a levegő, nem holt vidék az ötszáz esztendős vár­vi­­dék, madarak tanyáznak abban, füvek, fák, virágok növögetnek ég meg nap felé, s ilyenkor még a legrosszabb i­­dőben is jelen vannak a megrögzött turisták, meg a pihenni, nyaralni ide költözött vendégek — ám vasárnap Bálványosvár ismét nyolc megye ven­dégeire néz alá (vigyáz is, meggyőződé­sem: szemétdombbá ne váljon a gyö­nyörű vidék!), szokás szerint a csopor­tok ünnepi felvonulásával nyitják meg a bálványosi népdal, népi tánc és nép­viselet fesztiválját, aztán kezdetét ve­szi a műsor, felújították ismét a bál­ványos­ legenda színpadi feldolgozá­sát, Suceava, Brassó, Vrajn­a, Hargita, Buzau, Maros és Bákó megye csoport­jait fogadja Kovászna megye. A Szakszervezetek Művelődési Házának tánccsoportja, Sepsiszentgyörgy muni­­cipium Művelődési Házának tánccso­portja vesz részt többek között a műsorban, követi saját hagyományait Bolyán népi együttese is, valamint a bodzafordulói csoport, hogy csak néhá­nyat említsünk. Bizonyára jól fogják érezni magukat vendégeink ezen a gyönyörű vidéken, bizonyára számta­lan ismeretség kötődik majd ez alka­lommal is, mint annyiszor már, több mint tíz esztendő alatt. És hogy a bál­ványos­ fesztivál jellemzői közül csu­pán egyet említsünk: már az első ta­lálkozó idején szemponttá vált a népi művésze­t, a táncbéli, nótabéli folk­lór tisztaságának megőrzése. Meggyő­ződésünk, hogy idén is előtérbe kerül ez a szempont, hiszen a Fesztivál célja is ehhez kötődik, s csak másodsorban a népünnepélyhez. (c, * * *.) VM AG PPQIETARJAI EGV^OLJETfcK l AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 2626. szám XIII. ÉVFOLYAM 1980. július 2., Szerda Ara 30 bani ­ Takarmánybetakarítást —­minden eszközzel Sárguló ősziárpa-táblák hirdetik, hogy köz­eledik vidékünkön is az ara­tás kezdete. A jó gazda a gabonabeta­­karítást váró napokban úgy osztja be munkáját, hogy a növényápolás és a takarmánybegyűjtés az aratást ne a­­kadályozza. Másként túlságosan zsú­folt a nyári munkacsúcs, amelynek e­­gyik káros következménye, hogy a kaszálatlan füvek lábukon vénülnek. Amint arról a napi határszemlék szá­mot adnak, rengeteg munkát ad most mindenütt a bőséges takarmánytermés betakarítása. Gazdaságaink zöme a takarmánynövények számottevő részét szenázsként tárolja, ám a legfrissebb jelentések eddig csupán elenyésző be­­silózott takarmánymennyiségről val­lanak. Az ok kézenfekvő: megkésett a termesztett takarmánynövények be­takarítása, s napról napra igen von­tatott a begyűjtés napi üteme. Nem szándékozunk részletekbe bocsátkozni az adatok felsorolásával, gazdaságon­ként tükrözni a pillanatnyi helyzetké­pet, csupán agráripari körzetenként szemléltetjük a lucerna-here betakarí­tásának százalékarányát: Bárót 62, Bölön 80, K­orosnyó 41, Bodok 72, Cser­­náton 90, Kovászna 54, Sepsiszent­györgy 73, Kézdi­vásárhely 79, Szentlé­lek 66 százalékban végzett e munká­lattal, s megyei viszonylatban 66 szá­zalékra áll a termesztett takarmány­fé­lék betakarítása. Ennél jóval vontatot­­tabb a kaszálók első termésének be­gyűjtési üteme. A hegyoldalakon, he­gyi tisztásokon, folyók­ és útmenti ka­szálókon nagyon lassan púposodnak a boglyák. Egészen szánalmas adat ta­núskodik e­gyes agráripari tanácsok­ban az eddig begyűjtött szénamennyi­­ségről, ami azt jelzi, hogy nagy a le­maradás a vágással, takarással, hor­dással és a szállítással. A csernátoni körzeten kívül, ahol 72 százalékát ta­(folytatása a 2—3. oldalon) BUENOS AIRESBEN megkezdte munkáját több el nem kötelezett országnak a nukleáris energia békés célú felhasználásával foglalkozó el­ső összejövetele. Az értekezleten Al­géria, Kuba, Egyiptom, Etiópia, Ga­­bon, Irak, Líbia, Marokkó, Pa­kisztán, a Közép-afrikai Köztársa­ság és Jugoszlávia küldöttei vesz­nek részt. * JÚNIUS 24. és 29. között az ango­lai Kunene tartományban levő Mongua városában heves harcok dúltak az angolai fegyveres erők és az agresszor dél-afrikai csapatok között, az összeütközéseknek 51 ha­lálos és több sebesült áldozata van. A RUN­A VIDÉKI Bochumban Joop Den Uyl volt holland minisz­terelnök ve­­tése alatt megkezdte munkáját a nyugat európai szoci­áldemokrata pártok szövetségé­nek értekezlete. BOLÍVIA fővárosában sajtóérte­kezletet tartott Hernan Siles Zuazo, a kommunistákat is magában tö­mörítő Demokratikus és Népi Egység Frontjának elnökjelöltje. Zuazo, az eddig megszámlált szava­­­zatok szerint, megnyerte a vasár­napi általános választásokat. HAYRETTIN ERKEMN, Török­ország külügyminisztere Brüsszel­ben közölte, hogy országa csatlakoz­ni kíván a Közös Piachoz. Az első központosított és függet­len dák állam megalapításának 2060. évfordulója Sajátos, magas fokú civilizáció A fokozatosan kialakuló géta-dák ci­vilizáció alapját a trákok bronzkori, vagyis az időszámításunk előtti máso­dik évezredi, tág körben elerjedt kul­túrája képezte. a dák civilizáció sa­játos vonásai már a következő évez­red közepén megjelennek, hogy aztán az időszámításunk előtti harmadik­­első évszázad során — amikor is Bu­­rebista politikailag is egyesítette a dák törzseket — elérjék sajátos vonásaik teltét, amelyet egészen a rómaiak hó­dításáig tökéletesítettek. A geto-dák civilizáció kialakulásá­ban nemcsak a trákok által elért kul­túrára alapozott, han­m azoknak a kapcsolatoknak megtermékenyítő ha­tására is, amelyek a hellén civilizáció­val épültek ki. Mint ismeretes, a dá­koknak sokrétű gazdasági kapcsolatai alakultak ki mind a Fekete-tenger partjain levő görög kolóniákkal, mind pedig a macedóniai görög központok­kal, városokkal, s ennek következtében nagymérvű lehetett a kulturális befo­lyás is. Ezeken kívül a római civilizá­cióval is kialakult kapcsolata a dákok­nak, jóval az időszámításunk utáni második században bekövetkező ró­mai hódítás előtt. A környező, előrehaladott civilizáci­ók befolyása ellenére sem szabad úgy felfognunk a dákok kultúrájának fej­lődését, mint csupán ezekre a külső té­nyezőkre reagáló folyamatot. A dák civilizáció fejlődési folyamata a belső tényezők hatására történt, a külső té­nyezők csak gyorsították, ösztönözték a fejlődést. Éppen ez a belső törvény­­szerűség alakította ki a dák civilizáció sajátos vonásait, ez a ténye­ző pedig a dák állam gazdasági pros­peritása volt az említett század­ok­b­an A géta-dák civilizáció sajátos voná­sai talán legjobban és legbizonyítha­­tóbban az építészetben nyilvánultak meg. A géta-dák települések — a gaz­dasági fejlődés és a demográfiai nö­vekedés következtében — szaporodtak el az időszámításunk előtti harmadik­első század folyamán, valamint az időszámításunk első századában. A te­lepülések gyarapodása, különösen a városok számának növekedése nyomán fellendült az építkezés, a szó szoros ér­telmében vett gazdasági, politikai, val­lási, katonai központok alakultak ki a központosított dák állam területén, a kereskedelmi utak találkozási pont­ján, völgyek bejáratánál, hegyláncok hágói közelében. E városokat erődít­mények formájában képezték ki, ter­mészet alkotta magaslatokon építették azokat, majd sáncokkal, falakkal egé­szítették ki védelmüket. A vécé­i­rák városok kancsolattal készült kőfalait a római hódítók is m­egcsodálták, „fa­­lakkal összekötött hegyekről“ beszél­(folytatása a 2—3. oldalon) Bukarestbe érkezett az olimpiai fáklya Kedden Románia területére érkezett az olimpiai fáklya. A Barátság Hídján a fáklyát Jordanka Hristova bolgár sportolótól Dumitru Pirvulescu, volt birkózó, olimpiai bajnok vette át. A délután folyamán az olimpiai fák­lya megérkezett a fővárosi Dinamo­­stadionba, ahol népes közönség előtt nagyszabású sportrendezvényre krült sor. A staféta ma délelőtt folytatódik az alábbi útvonalon: Ploieşti — Buzău — Focşani — Bacău — Iaşi — Albita. Július 5-én a Podul-Albita-Leuşeni ha­tárátkelő­helyen az olimpiai fáklyát a szovjet sportolók veszik át.

Next