Megyei Tükör, 1980. július (13. évfolyam, 2625-2651. szám)
1980-07-02 / 2626. szám
A IX. KONGRESSZUS 15. ÉVFORDULÓJA „Itt még semmi sem volt...“ Amikor a párt IX. kongresszusának évfordulójáról esik szó, a kézdivásárhelyi Csavargyárban ilyen feleletet adnak : 1965-ben itt még semmi sem volt... A válasz pontosan fedi a valóságot, minthogy a gyár építéséhez annak a látogatásnak következményeként fogtak hozzá, amelyet pártunk főtitkára Kézdivásárielyen 1967-ben tett, amikor a város gazdasági-társadalmi fejlesztésének megkezdését új iparvállalatok felépítésében vázolta fel. Az említett látogatás után alig telt el három esztendő — még annyi sem egészen —, amikor 1970 augusztusában részlegesen beindult a termelés a Csavargyár munkacsarnokainak egyikében. Az első volt a szerszámműhely, mivel a termelés beindításához kell a szerszám, amíg az nincs, állnak a gépek. Aztán indultak egymás után a műhelyek. A hidegprés-műhely, nemsokára rá az anyarészleg, majd a csavarműhely, no meg a hőkezelő részleg. Alig néhány esztendő alatt „egyberázódott“ a munkaközösség. Ezekben az években arról lehetett megismerni a kézdivásárhelyi Csavargyár sajátos profilját, hogy itt készült az országban a legnagyobb arányban a forgácsolással előállított szerelékanyag. Következtek aztán azok a mozgalmas évek, amelyek „kimozdították“ helyükből a műhelyeket. 1976-ot írtak ekkor, a gyár fejlesztésének újabb szakaszához érkezett el, a fejlesztéshez, beruházáshoz kötött mindenféle bonyodalommal együtt. Költözni kezdtek a műhelyek. A szerszámműhely példám a hideg- és melegsajtoló műhely helyébe költözött, az utóbbi kettőt szétválasztották, mindegyike külön csarnokot kapott. A fejlesztéssel együtt változott a gyár technológiája is, mind jobban, mind nagyobb arányban hódított teret a kevőbb fajlagos anyagfogyasztással járó technológia, a sajtolás, és ezzel párhuzamosan esett vissza a forgácsolásos eljárás. A Csavargyár mai műszaki színvonalát nemcsak az itt készülő termékek technológiája jellemzi, hanem a munkaközösség műszaki tudása. Az is jellemző tehát, hogy ma a gyárban automata melegpréssel állítják elő a koronás anyákat, olyan magas termelékenységű géppel, amely másodpercenként két darabot dob ki, hanem inkább az a mérvadó a műszaki színvonal szempontjából, hogy olyan gépeket állítanak elő házigépgyártással, amelyeket az országban sehol sem — még külföldön igy nagyon gyártanak. Most azon dolgoznak a házi gépgyártók, hogy elsőként az országban előállítsanak egy automata sajtoló vonalat a nagy szakítószilárdságé és a M. Z. (folytatása a 2—3. oldalon) (Bortnyik György felvétel©) Bálványos újra élet van ott fenn Bálványoson most is, bár egy kissé lehűlt a levegő, nem holt vidék az ötszáz esztendős várvidék, madarak tanyáznak abban, füvek, fák, virágok növögetnek ég meg nap felé, s ilyenkor még a legrosszabb időben is jelen vannak a megrögzött turisták, meg a pihenni, nyaralni ide költözött vendégek — ám vasárnap Bálványosvár ismét nyolc megye vendégeire néz alá (vigyáz is, meggyőződésem: szemétdombbá ne váljon a gyönyörű vidék!), szokás szerint a csoportok ünnepi felvonulásával nyitják meg a bálványosi népdal, népi tánc és népviselet fesztiválját, aztán kezdetét veszi a műsor, felújították ismét a bálványos legenda színpadi feldolgozását, Suceava, Brassó, Vrajna, Hargita, Buzau, Maros és Bákó megye csoportjait fogadja Kovászna megye. A Szakszervezetek Művelődési Házának tánccsoportja, Sepsiszentgyörgy municipium Művelődési Házának tánccsoportja vesz részt többek között a műsorban, követi saját hagyományait Bolyán népi együttese is, valamint a bodzafordulói csoport, hogy csak néhányat említsünk. Bizonyára jól fogják érezni magukat vendégeink ezen a gyönyörű vidéken, bizonyára számtalan ismeretség kötődik majd ez alkalommal is, mint annyiszor már, több mint tíz esztendő alatt. És hogy a bálványos fesztivál jellemzői közül csupán egyet említsünk: már az első találkozó idején szemponttá vált a népi művészet, a táncbéli, nótabéli folklór tisztaságának megőrzése. Meggyőződésünk, hogy idén is előtérbe kerül ez a szempont, hiszen a Fesztivál célja is ehhez kötődik, s csak másodsorban a népünnepélyhez. (c, * * *.) VM AG PPQIETARJAI EGV^OLJETfcK l AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 2626. szám XIII. ÉVFOLYAM 1980. július 2., Szerda Ara 30 bani Takarmánybetakarítást —minden eszközzel Sárguló ősziárpa-táblák hirdetik, hogy közeledik vidékünkön is az aratás kezdete. A jó gazda a gabonabetakarítást váró napokban úgy osztja be munkáját, hogy a növényápolás és a takarmánybegyűjtés az aratást ne akadályozza. Másként túlságosan zsúfolt a nyári munkacsúcs, amelynek egyik káros következménye, hogy a kaszálatlan füvek lábukon vénülnek. Amint arról a napi határszemlék számot adnak, rengeteg munkát ad most mindenütt a bőséges takarmánytermés betakarítása. Gazdaságaink zöme a takarmánynövények számottevő részét szenázsként tárolja, ám a legfrissebb jelentések eddig csupán elenyésző besilózott takarmánymennyiségről vallanak. Az ok kézenfekvő: megkésett a termesztett takarmánynövények betakarítása, s napról napra igen vontatott a begyűjtés napi üteme. Nem szándékozunk részletekbe bocsátkozni az adatok felsorolásával, gazdaságonként tükrözni a pillanatnyi helyzetképet, csupán agráripari körzetenként szemléltetjük a lucerna-here betakarításának százalékarányát: Bárót 62, Bölön 80, Korosnyó 41, Bodok 72, Csernáton 90, Kovászna 54, Sepsiszentgyörgy 73, Kézdivásárhely 79, Szentlélek 66 százalékban végzett e munkálattal, s megyei viszonylatban 66 százalékra áll a termesztett takarmányfélék betakarítása. Ennél jóval vontatottabb a kaszálók első termésének begyűjtési üteme. A hegyoldalakon, hegyi tisztásokon, folyók és útmenti kaszálókon nagyon lassan púposodnak a boglyák. Egészen szánalmas adat tanúskodik egyes agráripari tanácsokban az eddig begyűjtött szénamennyiségről, ami azt jelzi, hogy nagy a lemaradás a vágással, takarással, hordással és a szállítással. A csernátoni körzeten kívül, ahol 72 százalékát ta(folytatása a 2—3. oldalon) BUENOS AIRESBEN megkezdte munkáját több el nem kötelezett országnak a nukleáris energia békés célú felhasználásával foglalkozó első összejövetele. Az értekezleten Algéria, Kuba, Egyiptom, Etiópia, Gabon, Irak, Líbia, Marokkó, Pakisztán, a Közép-afrikai Köztársaság és Jugoszlávia küldöttei vesznek részt. * JÚNIUS 24. és 29. között az angolai Kunene tartományban levő Mongua városában heves harcok dúltak az angolai fegyveres erők és az agresszor dél-afrikai csapatok között, az összeütközéseknek 51 halálos és több sebesült áldozata van. A RUNA VIDÉKI Bochumban Joop Den Uyl volt holland miniszterelnök vetése alatt megkezdte munkáját a nyugat európai szociáldemokrata pártok szövetségének értekezlete. BOLÍVIA fővárosában sajtóértekezletet tartott Hernan Siles Zuazo, a kommunistákat is magában tömörítő Demokratikus és Népi Egység Frontjának elnökjelöltje. Zuazo, az eddig megszámlált szavazatok szerint, megnyerte a vasárnapi általános választásokat. HAYRETTIN ERKEMN, Törökország külügyminisztere Brüsszelben közölte, hogy országa csatlakozni kíván a Közös Piachoz. Az első központosított és független dák állam megalapításának 2060. évfordulója Sajátos, magas fokú civilizáció A fokozatosan kialakuló géta-dák civilizáció alapját a trákok bronzkori, vagyis az időszámításunk előtti második évezredi, tág körben elerjedt kultúrája képezte. a dák civilizáció sajátos vonásai már a következő évezred közepén megjelennek, hogy aztán az időszámításunk előtti harmadikelső évszázad során — amikor is Burebista politikailag is egyesítette a dák törzseket — elérjék sajátos vonásaik teltét, amelyet egészen a rómaiak hódításáig tökéletesítettek. A geto-dák civilizáció kialakulásában nemcsak a trákok által elért kultúrára alapozott, hanm azoknak a kapcsolatoknak megtermékenyítő hatására is, amelyek a hellén civilizációval épültek ki. Mint ismeretes, a dákoknak sokrétű gazdasági kapcsolatai alakultak ki mind a Fekete-tenger partjain levő görög kolóniákkal, mind pedig a macedóniai görög központokkal, városokkal, s ennek következtében nagymérvű lehetett a kulturális befolyás is. Ezeken kívül a római civilizációval is kialakult kapcsolata a dákoknak, jóval az időszámításunk utáni második században bekövetkező római hódítás előtt. A környező, előrehaladott civilizációk befolyása ellenére sem szabad úgy felfognunk a dákok kultúrájának fejlődését, mint csupán ezekre a külső tényezőkre reagáló folyamatot. A dák civilizáció fejlődési folyamata a belső tényezők hatására történt, a külső tényezők csak gyorsították, ösztönözték a fejlődést. Éppen ez a belső törvényszerűség alakította ki a dák civilizáció sajátos vonásait, ez a tényező pedig a dák állam gazdasági prosperitása volt az említett századokban A géta-dák civilizáció sajátos vonásai talán legjobban és legbizonyíthatóbban az építészetben nyilvánultak meg. A géta-dák települések — a gazdasági fejlődés és a demográfiai növekedés következtében — szaporodtak el az időszámításunk előtti harmadikelső század folyamán, valamint az időszámításunk első századában. A települések gyarapodása, különösen a városok számának növekedése nyomán fellendült az építkezés, a szó szoros értelmében vett gazdasági, politikai, vallási, katonai központok alakultak ki a központosított dák állam területén, a kereskedelmi utak találkozási pontján, völgyek bejáratánál, hegyláncok hágói közelében. E városokat erődítmények formájában képezték ki, természet alkotta magaslatokon építették azokat, majd sáncokkal, falakkal egészítették ki védelmüket. A vécéirák városok kancsolattal készült kőfalait a római hódítók is megcsodálták, „falakkal összekötött hegyekről“ beszél(folytatása a 2—3. oldalon) Bukarestbe érkezett az olimpiai fáklya Kedden Románia területére érkezett az olimpiai fáklya. A Barátság Hídján a fáklyát Jordanka Hristova bolgár sportolótól Dumitru Pirvulescu, volt birkózó, olimpiai bajnok vette át. A délután folyamán az olimpiai fáklya megérkezett a fővárosi Dinamostadionba, ahol népes közönség előtt nagyszabású sportrendezvényre krült sor. A staféta ma délelőtt folytatódik az alábbi útvonalon: Ploieşti — Buzău — Focşani — Bacău — Iaşi — Albita. Július 5-én a Podul-Albita-Leuşeni határátkelőhelyen az olimpiai fáklyát a szovjet sportolók veszik át.