Megyei Tükör, 1980. október (13. évfolyam, 2704-2730. szám)
1980-10-01 / 2704. szám
Október 1. Zenei Világnap Évadkeidés kivételes élménnyel Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa öt évvel ezelőtt zenei világnappá avatta október 1-ét. E napon értékes, művészi, az embert és érzelmi életét gazdagabbá tevő muzsikára irányul a figyelem, szerte a világon. A Zenei Világnap központi eszméje mindenfelé a zenei közművelődés eredményeinek felmutatása. Ennek a gondolatnak jegyében indult megyeszékhelyünkön is az újabb — nyolcadik — állandó zenei évad. Úgy tűnt, a brassói filharmónia az idén az eddigieknél is tartalmasabb, gazdagabb kínálattal hálálja meg a sepsiszentgyörgyiek ragaszkodó érdeklődését : rendkívül színvonalas, kiegyensúlyozott produkcióval örvendeztette meg hallgatóságát. Igazán ritka, megörökítésre méltó pillanatoknak voltunk tanúi, egyfelől Mendelssohn II., Skót szimfóniájában, másfelől Markus Stocker svájci előadó gordonkajátékában. Kánon Ionescu-Galați karnagy a tapasztalatokban gazdag zenekarvezetők biztonságával tudta, mit követelhet együttesétől, s könnyedén teremtette meg a harmonikus, közös munka légkörét. Temérdek finom effektust valósított meg, de egészében a vonal rajz tisztasága, a dallamkontúrok lenyűgöző szépsége, a szimfónia hol visszafojtott szenvedélye, hol zabolátlan lendülete — nagyszerűen érvényesült. A karnagy a hangsúlyok pontos kiemelésével, a dallamok lejtésének érzékeny megformáláséval, a muzsika költői erejének tartalmas újjáteremtésével méltán szolgált rá a hallgatóság kitörő tetszésnyilvánítására. A zenekar valamennyi tagja észrevehetően ritka fegyelemmel s szép hangzásával segítette a karmester törekvéseit, a zenakari szólisták közül ezúttal Miklós Imre rugalmas, színgazdag leheletfinom klarinétszólóit, Viorel Banduc és Eugen Bujoiu gyönyörűen éneklő, lágy oboa-, illetve fuvolaszólóit, valamint a kürtnégyes tisztán szárnyaló fúvós produkcióját méltányoljuk. Végül az est külföldi vendégművészéről röviden : Markus Stockert egy évvel ezelőtt ismerte meg a sepsiszentgyörgyi közönség. Ezúttal Csajkovszkij Változatok egy rokokó témája versenyművének magánszólamában működött közre. Tavaly már alkalmunk volt gyönyörködni szép tónusában, intonációs tisztaságáén, és mindenekelőtt hibátlan technikájában. E versenyműben az előadónak egy olyan tulajdonságára kellett felfigyelnünk, amely a felsoroltaknál sokkal értékesebb : a nagy mesterekhez méltó intelligenciával játszik. NAGYNALMAGYI JÓZSEF Vannak görcsösen korukba kapaszkodó alkotások, melyek az évtizedekévszázadok teltével egyre inkább korlenyomattá válnak, némelyek éppenséggel elaggnak. És vannak művek, melyekhez „felnő“ az idő : inkább nyernek, mint veszítenek mondanivalójukból. Széchenyi István kerek 150 évvel ezelőtt, 1830-ban megjelent Hitele, a reformkor dübörgő írásos nyitánya, Jánusz-arcú mű : egyszerre pillant szét a múlton s néz a jövőbe. Az évforduló tiszteletére hasonmás kiadásban megjelent munka üzenetén töprengve az olvasónak nem egy gondolata támad. Az első talán az, hogy mennyire csalóka a cím s egyszempontosítottak ismereteink, melyek szerint a Hitel ,,kifejezetten közgazdaságtani mű“. Valóban csak ez lenne ? A címadó fogalom napjainkban is kulcsszó mind a bel-, mind a külkereskedelemben. Az a személyes élet körén belül is, hiszen a lakás- és sereg más ipari árucikk vásárlásánál felhasznált valóságos és névleges kölcsönök a hitelezés állami rendszerén alapulnak. Másrészt a polgári haladás útját fürkésző reformer, a feudalizmus felszámolásának szükségességét hirdető politikai gondolkodó erős kritikai hangsúllyal, érvek sorával bizonyítja, hogy az iparosításnak, a földművelés és állattenyésztés fejlesztésének, a kereskedésfem kivirágzásának gátlója a korabeli hitelviszonyok rendezetlensége, a szabályozottság hiánya, a túlhaladott törvények és jogszokások, végső soron a rendi társadalom jellege, felépítése. A mű botrányt kavart, vitákat szült, ádáz ellenfeleket hívott csatába, a Szé p hitel időszerűsége chenyi-ellenes uszítás egyik kútfejévé vált. A Hitelben tárgyalt kérdések körének vizsgálata elsősorban a szaktudományra, a korakapitalizmus történetének kutatóira tartozik. Viszont van a műnek egy másik rétege is, melyet a mai olvasó izgalmasan időszerűnek érez. Széchenyi már a fogalmazás hajszoltságában tudta, hogy amit ír, a lótéma körül kerekítve ajánlással, előszóval, bevezetéssel, néhány a tárgyat megelőző észrevétellel, befejezéssel, berekesztéssel, végszóval stb., egyáltalán nem szabályos és higgadt tudományos értekezés, s az egész „egy labyrinthez hasonló“. Az alapgondolatot minduntalan elborítják a nemzetnevelő moralista agyából kipattant elmélkedések, példázatok, új tartalommal feltöltött fogalmak köré szőtt fejtegetések. Nemhiába akarta művének azt a címet adni, hogy az Emberekki, majd azt, hogy a Boldogság alapjai. Utóbbi teljesebben kifejezte volna munkája tartamát, hiszen a hitel szónak — Széchenyi értelmezésében — van egy második, nem gazdaságtani értelme is. A hitel, ebben a jelentésben a társadalom tagjainak egymás iránti kölcsönös bizalmára utal, mely előfeltétele az erős nemzeti közszellem kialakulásának, az egyének kohézív közösséggé szerveződésének. Ám ehhez egy sajátos közösségi tudat kialakulására is szükség van, melynek sarkalatos személyi feltétele a kiművelt emberfő. És ezzel haza, a másba is érkeztünk. Ugyanis a kiművelt emberfő lényegében a racionálisan működő, tudományosan képzett, hosszabb időszakra előre gondolni tudó emberi agy. „Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkallója a kiművelt emberfő“ — jelenti ki a Hitelben Széchenyi. Az emberi alkotó elme primátusát nyomatékosítja, a Vitágban is, azt írván, hogy „az emberi agyvelő jeleli a cultura ösvényét, s csak az birja a nemzeteket a lehető legmagasb civilizációs fokra és semmi egyéb“, a közértelmesség. ..a tudományos emberfő mennyisége a nemzetek igazi hatalma. Ezek statistikája az ország legérdekesb, leginteressánsaibb része“ — olvashatjuk ugyancsak a Hitelben, valamint, hogyigazibb súly s erő az emberi agyvelőnél nincs“. A lapnak a szaktudást tart a, s végzetes hatásúnak, ha valaki olyan feladatkört tölt be s munkát végez, amelyhez nem ért. „A háztartás igen kicsinyben országláshoz hasonlítható. Ha az elsőben a vadászok főzni kocsisnak fagylaltot készíteni, szakácsnak nyargalni, cukrásznak vasalni, szobatisztítónak borotválni sőt, kellene, mily következést lehetne várni ?“ A valódilag kiművelt emberfő — a természetes társadalmi munkamegosztásban — szakterületének mestere,ugyanakkor általános felvilágosult műveltséggel, ,.pallérozod elmével“ is bír, meyba beletartozik az állampolgári „erény“ is. Végső soron ezek a többször körüljárt gondolatok teszik korszakojítóvá a Hitel-t, s végső, általánosítható tartalmaiban ma is erősen időszerűvé. VERESS DÁNIEL Nem tévedésből vagy késlekedés miatt írunk szeptember végén ismét iskolakezdésről, a megye Népi Művészeti Iskolája ezekben a napokban kezdett hozzá a rendszeres munkához, megszervezték az osztályokat, számbavették, annak rendje és módja szerint az oktató tanárokat, illetve szakembereket, akik a munkát vezetik. Ezekben a napokban épp felkészítőket tartanak az oktatókkal. Gáli Borbála igazgatónő bizakodóan tekint az új oktatási év elé, bizakodása nem alaptalan, jó hagyományai vannak ennek az intézménynek, bár anyagi gondjai megsokasodtak mostanság. Az osztályok, tanulók száma kb. ugyanannyi, mint a tavaly, az oktatás rendszerében sem történtek komolyabb változások. A meglévő 33 és fél katedrába beleszámítjuk a megye más helységeiben működő osztályokat is. Húsz osztályban mintegy 750 tanuló foglalatoskodik azon a területen, melyhez tehetséget érez magában. — Tizenkét alapkádert alkalmaz, akalmazhat az iskola (zenére, képzőművészeti oktatásra stb.) — mondja az igazgatónő —, de alkalmazhatunk időszakos oktatókat, osztályvezetőket is, egy évre nevezzük ki őket, viszont ez nem ötletszerűen, kény és kedv szerint történik; majdnem az öszszes időszakos oktatónk évek óta nálunk dolgozik, illetve nálunk is. Sajnálatos az is a munkánk szervezésében, hogy szűk az úgynevezett keret, ezért sok a betanító emberünk, akiket viszont tudunk honorálni a tanügyi törvények rendelkezései szerint. Tehát, végzettségnek, jártasságnak megfelelően, lásd a népi mesterek alkalmazását, ilyen je.avatokra. — Változott-e az iskola szervezeti felépítése valamit idén ? — Nem változott. Sepsiszentgyörgyön működik jópár osztály, közel 400 tanulóval. Ezen kívül vannak „kirendeltségeink“, azért is jó, ha beszámolunk most az érdeklődőknek, hogy akik, tehetségük szerint, dolgozni óhajtanak egyegy szakkörben, ismerjék a rendszert. Nagyobb községekben néprajziosztályok működnek, de ezekből szervezünk városokban is. Bodzafordulón van művészi brigád, zenei oktatás, Kézdivásárhelyt színjátszó csoportunk dolgozik, van zeneoktatás ott is, és népi faragók tanulnak a mi irányításunkkal. Baróton zeneoktatás folyik, Csernátonban a Haszmann testvérek faragó kört irányítanak, igen jelentős eredményekkel, immár országos hírnévvel, annak ellenére, hogy aránytalanul kevés anyagi segítséget adhatunk. Vargyason természetesen a bútorfestést művelik igen szépen, hagyományszerűen, Kőröspatakon ugyancsak faragó kör dolgozik. Igen-igen sajnáljuk, hogy Bálint András bácsi, országos díjazott idős faragónk vajmi keveset tud segíteni betegeskedik. Azt az utasítást, miszerint néprajzi jellegű oktatást csak ott szabad végezni rendszeresen, ahol annak , bölcsőjei vannak helyeselni tudjuk. Példa erre az árapataki hímző kör. Idén végzett egy osztályunk, Lőrincz Etelka és Dénes Mária vezeti, irányítja a kört, és jó híre-neve van, amint hogy volt is mindig az árapataki keresztszemesnek. A legeredetibb motívumokat újítják föl, ezért érték ma is minden munkájuk. Sajnos, a pénzkereseti lehetőség — hogy ne mondjuk : szükséglet— devalválja, magyarán: értékteleníti a munkákat. Erre nagyon kell vigyázni. Példa : a dús mintákat szinte kerülik az asszonyok, mondván (vagy csak gondolván), hogy nem kifizetődő. — Hogyan viszonyulhat az önellátás rendelkezéseihez az intézmény? Oka van az önellátásnak, mármint a rendelkezésnek, de azt is tudjuk, külön gondot jelent ez napi művészeti iskolának is . .. ..... — Tavaly május óta ezt halljuk: önellátói önelátás. Nem tudunk még pontos összeget, azt, hogy menny megvalósítanunk, 40 százalékot? kevesebbet? ,7,1 ^ , 2 86 000 lej a költségvetésünk, ennek 40 százalék’ ^cp ecnek vagyunk megkeresni. Vállalhatjuk az „egyéb költségeket“, azt a 86 000 lejt, többet aligha. — Ezt is hogyan tudják összehozni ? — Vannak módok, ha kevés is. Idén például lemondtunk olyan osztályokról, melyek túl költségesek voltak. Például Szentgyörgyön a népi faragóműhelyt, osztályt kellett föladnunk, nem tudván fizetni oktatót, műhelyt, villanyt, gépeket stb. Megnyitottuk Kőröspatakon a faragóműhelyt, ott, ahol a hagyomány is jelentős. Sepsiszentgyörgyön vajmi kevés hagyománya van a népi faragászatnak. — Mi gátolja, illetve látszik gátolni ebben az évben az intézmény jó munkáját ? — Egyik nagy bánatunk, hogy mindig más hátán élünk. ott dolgozunk, ahol műhely van. Például a vargyasi iskolában ahol évek óta nagyszerűen működik a Szécsi Antal szervezte műhely. Ugyanígy vagyunk, így „élünk“ Csernátonban, Kőröspatakon. De elmondhatom, hogy ahová beengedtek bennünket, sehol azt meg nem bánták. Gáli Borbála nem mond le semmiről, aminek hasznát látja a népi művészet éltetésének, illetve felújításának folyamatában. Néha csak jelképes az összeg (600 lej), amit egy-egy oktatónak, osztályvezetőnek, népi mesternek fizetni tudnak. Haszmann József sem azért a néhány száz lejért dolgozik és oktat. Remény van arra, hogy be tudják indítani a kerámia osztályt is. A Népi Művészeti Iskolában mindenki végez mindent, ,a ház körül“, villanyt szerel Szilágyi Zsolt énekes, zenetanár ,takarít mindenki, rendez mindenki, amit kell a termekben. Rusztavelli grúz költő írja : „Aki férfi, legyen bátor,/ dolga bárhogy megnehezül.“ — A Népi Művészeti Iskola igazgatónője pedig így gondolkodik, ha dolga megnehezül : Gállné majd rom lesz, de megmaradnak a varrottasok, a súlykólók, megmaradnak a székelykapuk. CZEGŐ ZOLTÁN ] MEGYEI TÜKÖR Megjegyzések (SARGA) Ha a művész maradandót alkotott... 11a a mérnöknek találmánya van... Ha a színész alakítása emlékezetes... Ha a sportoló rekordot döntött... Ha valaki teljesítménye rendkívüli... ... a sznobtanyákon eldöntik, a sajtóban megállapítják, és az utcán is beszélik, hogy: „irigylésre méltó“. (IDOMÍTOTT) Pórázon vezették. A vendéglő ajtajához kötötték. Ott lapult, a lábtörlő mellett. Onnan lestem, hogy gazdája, ura és parancsolója hogyan habzsolja a paprikást. És szagolta, érezte a ki-be járó vendégek lábszagát. « Ezért azt hittem, reméltem, hogy valakinek a lábába harap. Nem harapott. (Pedig farkas ősei voltak...) Csak nyüszített kínjában. De halkan, hogy gazdája meg ne hallja. Ennyi volt a lázadása. Koncot várt. (BICIKLISTA) Fent görnyed. A kormányba kapaszkodik. Nyeregbe érzi magát. Lenttapos. Halad. És minél jobban görnyed, minél keményebben tapos, annál gyorsabban halad. Sz. Gy. J. Elmaradt paradoxon G. A Shaw a paradoxonok embere Az írek sajátos észjárására oly jellemző, sokak által kedvelt paradoxont Shaw fejleszti jellemeinek és drámáinak szerkezeti elvévé ! E nyugtalanító tiltakozásra ingerlő, de közvetlen gyakorlati érvény nélküli, s ezért végső fokon , ártalmatlan vitéletpárokat Shaw arra használja fel, hogy felrázza, gondolkodásra bírja, meggyötörje közönségét. Paradoxon-ostyákba csomagolva, olyan keserű igazságokat , ad be a nézőinek, melyek ellen azok egyébként felháborodottan tiltakoznának. Az Ember és felsőbbrendű emberben például így fogalmazza meg (polgári közönségének) az útonálló és a tőkés közti különbséget : ,.Útonálló zsivány vagyok. Abból élek, hogy kifosztom a gazdagokat.. .Tisztességes úriember vagyok. Abból élek, hogy kifosztom a szegényeket.“ S a közönség, ahelyett hogy felháborodástól dadogva Shaw fejét követelné, nevet. Az Ördög cimborája szintén egy ma is aktuális paradoxonra épül; arról az előítéletről próbálja lerántani a leplet, miszerint az erkölcsnek álcázott terror, a képmutatás, az igénytelenség elutasítása , cinizmus és pökhendiség, a látszólagos cinizmus mögött — állítja — gyakran a legmagasabbrendű erkölcsiség, az emberbe vetett mélységes hit húzódik meg. A darab alapparadoxonát a címszereplő hordozza. Mindenki más csupán a hozzá való viszonyában létezik. Igaz, Hichard is csupán azokat a szerepeket játssza végig, melyeket környezete rá. Az első felvonásban íróival is viszonyul saját fenegyerekséggéhez, őhozzá úgy, hogy provokatíve olta tolia „szerepét“. A Richardot alakító színész következésképén ismét cinikus, arrogáns, kihívó, fölényes, hetyke, de nyegle, pökhen- Uikiypsked^nem mert a nyegleség c^.'ds5le,' bán? jj^ire is hasonlít az e'-^ahbiekhez., kizff^Minden eszmei és erkölcsi futást, s elképzelhetetlenné** te•s2i. Richard hitellel amúgy is nehe- 20,1 ábrázolható „fordulatát“ és egész későbbi magatartását. Kálin Péter alakítása, sajnos, ellentmond , „nagy fordulat“ épp Richard által megfogalmazott indítékainak: „örültek érzem magam, hogy vesztembe utak, de nem tehettem másképp és most sem tehetek másképp. Úgy nőttem fel hogy mindig saját lelkem törnyeit követtem. Most sem tagadhatom ha akasztófa vár is.“ Az indítékok belülről fakadók, alig is van közü konkrét személyekhez, vagy külső költményekhez. (, Megtettem volna ezt (a halál vállalását) akárki fiáért a várostőtt és... akárki asszonyáért“. Ennek a belső folyamatnak az ábrázolása, a sepsiszentgyörgyi előadásban, sajnos elsikkad. Érdemes volna elgondolkodni rajta : mi az ka, hogy Bálint Péter alakításában az ironikus könnyedség csaknem rendig — ez történt az Amphyt-onban és a Mandragórában is — nyegleséggé alakul ? Az ok nézetünk szerint a megkomponálatlan színpadi mozgásban keresendő : a hányaveli, fölényeskedő taglejtésekben és járásiján. S amikor ez még a modor pökhendiségével is társul, annyira erőteljes a nézőt érő benyomás, hogy azt már a későbbi visszafogottsággal és a gesztusaiban is jól ábrázolt méltósággal sem lehet ellensúlyozni. A rendezőnek (Völgyesi András) vagy meg kellett volna kísérelnie egy átgondolt gesztusrendszer kialakítását, vagy meg kellett volna változtatnia a szereposztást. Nem tette, a következmények pedig sajnos, az egész előadást meghatározzák. Gondolati váz hiányában a játék elemeire hull, s minden színész a rendező és partnerei segítsége nélkül, egymaga próbál megküzdeni a szereppel, aminek az a következménye, hogy vagy néhány külsődleges gesztusból vagy régi sikeres előadások ,,kellékeiből“ alkotják meg szerepeiket, a darab igazi sokrétűségét csupán Zsoldos Árpádnak sikerült megragadnia. Burgoyne fölényes intellektusának, helyzetén való nagyvonalú felülemelkedésének, iróniájának ábrázolásával a darab gondolatiságának fontos rétegét juttatja el a nézőhöz. Kár, hogy hasonlóan intellektuális partnereit, Richardot és Anderson lelkészt az előadás nem képes valóban partnereivé növelni. Az előadás jó pontjai egyébként az epizódszerepek. (Simon András, Gáspár Imola, Botka László, Dobos Imre, Veress László és mások.) B. B. iMyufc11 rtjf-Mmrrr* -t —• Fölöttük a havasok „Minden valult sors — a nehéz kisebbségi sors is — humanizálhatja az embert.“ — írja Sinkó Ervin, akinek valamikor a harmincas évek közepén, moszkvai időzése során mondhatta, félig tréfásan, félig komolyan Isaak Bábel, a Lovashadsereg írója (az idézet nem pontos) : nézze Ervin Izidorovics, magyarnak lenni, aeayar zsidónak lenni, magyar zsidó írónak lenni és kisebbségi sorsban élni Jugoszláviában — pech, de mindehhez még kommunistának is lenni. .. Babés hamarosan meghalt (a törvénysértések áldozata lett, a légkörről (Sinkó is kitűnő könyvet írt egyébként). Sinkó, ha embertelen megpróbáltatások árán is, de túlélte a fasizmust és a szocialista Jugoszláviában élt és tanított haláláig. Mondatát Beke György idézi Fölöttük a havasok című Dacia könyvkiadónál megjelenő „családi krónikájában“ és nemcsak idézi, hű szelleméhez, fáradhatatlanul és céltudatosan, 244 oldalon, sorolja a példákat, az eseteket — az egyedieket, az általánosíthatókat —, a sorsokat, a jelenségeket, az eseményeket — mintegy megteremtve a sinkói summa hátországát, igazolását Cáfolatát soha, hiszen a megmaradás parancs. „Itt formálja lelkét a regéli magyar tradíció, kisebbségi életünk egyetlen megtartó bölcsessége : úgy szretni saját népét, hogy általa a ^ilásnalj bántódása ne legyen.“ — idézi jk«fkc (fe vo^jtí szólag Nagy Sándor: ■'. .jndor József ú.I.szóló írását, 1935-ből. "Ken, aj megmaradás az élet parancsa, még akkor is, ha voltak, akik „dacosan hátat lódítottak annak a közösségnek, amelybe jó vagy rossz sorsuk kötötte őket A jövő bizonytalansága, a megélhetés teiszméje törte össze öntudatukat“. Bie idézi a kasza alól elhajló fűszál potáját, de arra is figyelmeztet, hogy letöbbször a kaszás sarka nyomja le őket az elhajló, fűszálakat, felegyenedhetnek, de sárosan... Dehát Bekerbel riporter (is), tudja, hogy az analógiák nem pótolhatják a gondolkodót, az analógia olyan, mint a mankó, mankóval is lehet járni, de mankó nélkül lehet igazán. Békemegrázó, izgalmas és fontos könyve írt, neuralgikus pontok kitapintásául, sokszor nyersen, magát (akkori üteményét) sem kímélve szól hozzá egy közösség életéhez, történetéhez. Meghó a könyv, mert az író két régi (a tepbélyesedő életműben is búvóikkért úji^^^eg újra feltörő) técsájíjHreg és a Bukarestbe, J ^át‘‘-t a sza^Milt magyarság sorsa .cvázi ossz egy „családi króni-ka“ ötörvény'a világában. Az ívfény — a silói humanista parancs — világánál egértelműbbek a tanulságok is. „Ők maguk, a krónika szereplői, anyósom és apósom soha nem kérték tőlem, hogy könyvbe írjam őket. Első hallásra talán megrettennének szándékomtól, mindig hamar összerezzentek. Életútjuk átgondolása után — amit nekem kell megtennem helyettük, — értenék jól, hogy életük, bukásaik és örök újrakezdéseik kibeszélése nem sérthet családi szemérmet, ha egy sorskép példázata, eltűntek emlékezetére és eljövendők gyámolítására “ — vall Beke a könyvről, amely elsősorban az őszinte kérdésfelvetések és a sok új információ miatt érdekes és izgalmas s az információk, életutak, a Szórvány történetének tanulságai (az eljövendők) miatt fontos ! Beke már a hetvenes évek elején a Magunk keresése című könyvében közölt csángó riportokat, sajtó alá rendezte Koós Ferenc múlt századi bukaresti református lelkész emlékiratait, „búvárlotta“ Veress Sándor múlt századi negyvennyolcas emigráns magyar mérnök életét, most a múlt századi csángó szekencsek nyomát járván végig a Szórvány közérzetének rajzában és az esetek mintaszerű elemzésében egy közösség létének belső törvényszerűségeire figyel, ösztöneiben és tudatában humanista parancsokkal, melyeket csak felerősítenek a Tomács nélkül című interjú kötetének a megkérdezett román és magyar írók által megfogalmazott tanulságai. Hisszük, e kitűnő könyve sem az utolsó „szava“ ebben a „kérdéskörben“. BOGDÁN LÁSZLÓ agázügyben Sepsiszentgyörgy lakosságának megnyugtatására annyit tudunk mondani, amennyit magunk is megtudunk, érdeklődvén az áragázellátás menetéről, illetve akadozásáról. Reggel héttől, nyolctól állnak sorban az emberek azutóbbi időben egy-egy palackért és nemegyszer történt meg mostanság hogy délután üres kézzel, kongó palackkal kellett hazamennünk. A megnyugtatásra tehát annyit, hogy ata tizenkét órától osztanak palackokat. A tájékoztatásra azonban Tóth Józsefet, az aragázelosztó központ vezetőjét kértük föl. Hogyan alakult ki ismét ez az áldatlan állapot a lakosság ellátásában ? — A szükséglet, az igénylés és a kiutalás közti ellentmondásnál kell keresnünk a magyarázatot. 28 127 palack a megye havi szükséglete, ennyit kellene kapnunk, hogy pazarlás nélkül, de méltányosan kielégíthessük az igényeket. Ezzel szemben 15 600 palackot kapunk, havonta. Az a helyzet, hogy kiadják az új lakások részére az új palackokat, de enyhén szólva , nem arányosan számítják a kiutalást. Azt is el kell mondanunk, hogy az utóbbi időben sikerült levennünk az aragázgondot, a sorban állás terhét a lakosságról, biztosítván a rendszeres ellátást. Nem rajtunk múlik, ha a gondok megújulnak, s vele a mi aggasztó helyzetünk is. Rövid tájékoztatónkat azzal zárjuk, hogy ma tizenkét órától lesz tele palack, viszont a cseréhez szükséges lesz a városi személyazonossági igazolvány," valamint az évre szóló, helybeli kiadású aragázszelvény, épp a visszaélések elkerülése érdekében. .. 7. Őszi órarend szerint tartanak nyitva a sepsiszentgyörgyi ipari termékeket forgalmazó kereskedelmi egységek. Csütörtök továbbra is bevásárlási nap marad, ekkor az üzletek este 20 óráig lesznek nyitva. Szerda délután a város központjában az összes üzletek zárva tartanak. A vásárlók kérésére a Kismama üzletben októbertől két váltásban dolgoznak 7,30—19,30, csütörtökön 7—20 óra között. MAROSVÁSÁRHELY 12,00—13,00 Olvastuk, hallottuk. Nóták. Ismerjük meg az ország törvényeit. A V’Motorock együttes felvételeiből. Sport. 16,00—18 00 ikkrek, tudósítások. Adrian Enescu könnyűzenéjéből. Mai falu, mai emberek : Kelementelke, Maros megye. Népdalok, népi táncok. Irodalmi és művészeti napló : Első bemutatók, első sikerek: évad elején a marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi színházban. Mikrofonnal a Vatra folyóirat fordítói körében. Olasz dalok és sanzonok. A Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház folytatja bérletes előadásait. Műsoron G. B. Shaw AZ ÖRDÖG CIMBORÁJA című szatirikus történelmi játéka. Rendező Völgyesi András, díszlettervező Völgyesi András, jelmeztervező Plugor Sándor, segédrendező László Károly, zene: Csíky Csaba. Fellépnek : Bálint Péter, Darvas László, Zsoldos Árpád( Krizsovánszky Szidónia, Gáspár Imola, Simon András, Botka László, Kőmíves Mihály, Fülöp Klára, Dobos Imre, Nagy Ilona, Balázs Éva, Zászló Károly, Orbán Károly, Veress László, Győry András, Szabó Zoltán. Október 2-án, csütörtökön 16 órakor Ll-bérlet. Október 2-án, csütörtökön 16 órakor D-bérlet. A Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház előadás-szervező irodája felhívja a közönség figyelmét, hogy a nézők kérésére új bérletet szervez. Az M-bérlet előadásai kedden lesznek. Az első előadás október 14-én 19 órakor. Kézdivásárhelyen mremléknek nyilvánított főterén hosszú ideje állványsor költözködik épülettől épületig. A megújult házak előtt újra és újra elismétlik a nézelődök, hogy ez igen, ez szép, mennyivel jobban illeszkedik a tér hangulatába az eredeti formájába visszaállított épület. Az évtizedek során rájuk aggatott idegen elemektől megfosztott házak lassan felfedik, s velünk, nézelődőkkel is felfedeztetik Erdély egyik legszebb és legeredetibb kisvárosának főterét. A korabeli rajzok, tervek, régi fényképek alapján restaurált főtér egyik bizonyítékává válik annak, hogy múltunk, nemzetiségi jellegzetességeink megőrzése mennyi örömet, elégtételt szolgáltathat mindannyiunknak. S azt is bizonyítja, hogy kár lemondani — valamilyen hamis illúzió kergetésének jegyében — arról, ami értékként, múltunk tükörképeként ránk maradt. (Bartha Árpád felvétele) 1980. október 1., Napkelte: 6.14 Napnyugta : 17.56 Eltelt: 275 nap Hátravan: 91 nap . 1949-ben ezen a napon kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot. • 1843-ban ezen a napon jelent meg az Învăţătorul Satului című folyóirat, Petrache Poenaru szerkesztésében. • 100 éve, 1880-ban jelent meg Kolozsváron az Ellenzék című napilap első száma. Alapította Skirtka Miklós. Erdély legnagyobb múltú magyar nyelvű napilapjának szépirodalmi, színházi, kulturális és kritikai cikkei is voltak, nagy olvasótáborra támaszkodott. Megszűnt 1944-ben, 1887-ben ezen a napon született HECTOR HODLER svájci szerkesztő, műfordító és publicista, az Eszperantó Világszövetség (1908) egyik megalapítója. (Mh. 1920. márc. 31-én.) • 1946-ban hirdetett ítéletet a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék a német háborús főbűnösök és társaik perében. • 1974 óta, az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának javaslatára október elseje Zenei Világnap. Továbbra is hideg, borús idő várható, helyenként eső. A mérsékelt északnyugati szél megélénkül. Nappal 13 és 16 C-fok, éjszaka 4 és 5 C-fok között váltakozik a hőmérséklet. 14.00 Részletek a román labdarúgó-csapatok európai kupamérkőzéseiből; 16.00 Telex; 16.05 Oktatás-nevelés; 16.25 Nemzet nyelvtanfolyam; 16.45 Pronoexpressz-húzás; 16.55 Könnyűzene; 17.25 Hirdetések; 17.35 Nonpolgári fórum; 17.55 Kína NK-beli útiképek; 18.25 Verses-zenés összeállítás; 18.50 Ezeregy este; 19,00 Híradó ; 19,20 Gazdasági szemle; 19.40 Mi, nők; 20,20 Korai tavasz — kínai játékfilm; 22,10 Híradó: Sepsiszentgyörgy — Művész: Négy zászló alatt — szélesvásznú, színes olasz-franciaspanyol koprodukció, 11, 15, 17, 19, 21 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux: Falanszter — színes, kétrészes román film, 10, 16 és 19 órától. Kézdivásárhely — Május 8. : Vadember — szélesvásznú, színes francia-olasz koprodukció, 10, 16, 18 és 20 órától. Kovászna — Győzelem: Gyilkosság bűnjel nélkül — színes NDK film, 11, 17 és 19 órából. Bárót : Az egyetemista, a számítógép és a krumpli — színes szovjet film, 20 órától. 2.—3