Megyei Tükör, 1980. november (13. évfolyam, 2731-2755. szám)
1980-11-01 / 2731. szám
Munkatnácskozás az HKF KB székházában a geológia terén dolgozó aktívával (folytatás az első oldalról) rendkívül fontos szektorának fejlesztése és korszerűsítése, dolgozói munka- és életkörülményei iránt tanúsít. Hangsúlyozták, hogy a geológiai kutatótevékenység az idén pozitív mérleggel zárul, megvalósulnak a tervelőirányzatok az összes fontos műszaki-gazdasági mutatónál. Aláhúzva a kitermelőiparban, akárcsak a geológiai kutatás terén elért sikereket, a szónokok a bírálat és önbírálat szellemében arra is rámutattak, hogy az eddigi eredmények még nem emelkednek a pártvezetőség által megszabott feladatok, a nemzetgazdaság által támasztott komplex és állandóan növekvő követelmények színvonalára. A felszólalók számos javaslatot tettek a még előforduló hibák és mulasztások felszámolására annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a szükséges feltételek a Románia 1981. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervében s az 1981 —1985-ös ötéves tervben előirányzott valamennyi feladat maradéktalan teljesítéséhez. Hangsúlyozták, hogy a geológiai kutatási terv ütemes teljesítése érdekében rendkívül fontos a szektor rendelkezésére álló anyagi alap maradéktalan és maximális kihasználása, a jobb munkaszervezés, a rend és a fegyelem megerősítése minden geológiai munkatelepen, az erők összevonása a perspektívákkal rendelkező övezetekben. A szónokok egyszersmind kiemelték annak szükségességét, hogy jobb legyen a szektorban dolgozó káderek felkészülése, olyan rendszert állapítsanak meg, amely szorosabban összeköti a kutatóintézeteket a gyakorlati kérdésekkel és jobban összehangolja a területi geológiai kutatásokat. A vita részvevői vállalták, hogy fokozott erőfeszítéssel újabb tartalékokat tárnak fel kőolajból, földgázból, szénből, fémes ásványokból és színesfémekből, újabb energiaforrásokat és nyersanyagokat fedeznek fel nemzetgazdaságunk további fejlesztése számára. Befejezésül hatalmas taps közepette szólásra emelkedett Nicolae Ceausescu elvtárs. Törvényerejű rendelet MELLÉKLET KVÓTÁK az 1981. évi tevékenységben terven felül elért termékeknél 1.kőolaj 15 százalék 12. vasérc áru 100 százalékos 2. gazolin 15 százalék vas egyenértékében 15 százalék 3. 15 C-fokon és 760 higanymilliméter 13. pirít koncentrátumokban 15 százalék nyomáson előforduló hasznosítható 14.kén koncentrátumokban 10százalék asszociált gázok 15 százalék 15. 45 százalékos kénkoncentrátum 4. lignit és barnaszén 15százalék 10 százalék 5.tiszta kőszén 15százalék 16.barit 12százalék 6. mosott kőszén koksznak 5 százalék 17. mosott kvarchomok 10százalék 7. vörösréz koncentrátumokban 18. tűzálló agyag 10százalék 15százalék 19. preparált kaolin 15 százalék 8.ólom koncentrátumokban 15százalék 20.földpát 12százalék 9.horgany koncentrátumokban 21. molibdénbiszulfid 5 százalék 15 százalék 22. molibdén koncentrátumokban 10. arany koncentrátumokban 15 százalék1 8 százalék 11. ezüst koncentrátumokban 23. bizmut koncentrátumokban 10 százalék1 5 százalék Megyeszerte fokozott ütemben folyik az őszi talajforgatás (BORTNYIK GYÖRGY felvétele) .....óber 24-i lapszámunkban megjelent Demokratizmus című jegyzet nyomán ebb olvasónk felháborodását fejezte ki, azzal a megindoklással, hogy nem ez jellemző a közgyűlések hangulatára. Olyan is akadt, aki a vállalati közgyűlések nyomán levont következtetésként értelmezte a fent említett jegyzetet. A félreértések tisztázása végett közülnünk kell, hogy : 1- Az ejtett jegyzet nem a közgyűlések nyomán levont következtetésként jelent meg, a következtetéseket levontuk valamennyi, a dolgozók közgyűléseiről készült beszámolóban. 2. Ugyanezekben a beszámolókban minden alkalommal hangsúlyoztuk, hogy a résztvevők felelősséggel, a valóság ismeretében mondták el mondanivalójukat, elemezték az általuk ismert tevékenységi területet, tettek javaslatokat. A jegyzet tehát csak azok okulására íródott, akik terhes kötelességnek érzik azt a két-három órát egy gyűlésteremben eltölteni, akik - bár számbelileg kevesen vannak - néha türelmetlen zúgással, sóhajtozással zavarják a gyűléseket. A jegyzetben is hangsúlyoztuk, most újra aláhúzzuk, hogy nem általános jelenségről van szó. Írásunk célja az volt, hogy felhívjuk a vállalatokban tevékenykedő tömegszervezetek figyelmét arra, hogy még ilyen téren is van tennivalónk, ilyen irányba is szükséges nevelőmunkát kifejteni, tudatosítani valamennyi dolgozóban, hogy a munkásdemokrácia lényege, megteremtésének alapja, hogy mindenkit érdekelnie kell mindaz, ami a vállalat termelőtevékenységére és az ehhez szorosan tartozó tevékenységekre vonatkozik. Az írás, sajnos, nem említette a forrást, azokat a vállalatokat, ahol a jelenséget a szerző megfigyelte, megtesszük ez alkalommal. A folyóirattal gyűlésbe érkező dolgozókat a kézdivásárhelyi Ruhaipari Vállalatnál látta, a mondatokat, megjegyzéseket a Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalatnál jegyezte le... SZERKESZTOSEG MEGYEI TÜKÖR Tájékoztató tematika A tudományos szocializmus, a szocialista társadalom RKP általi vezetésének alapvető problémái, a pártszervek és -szervezetek munkastílusa és munkamódszerei a pártprogramból, az RKP XII. kongresszusának határozataiból rájuk háruló feladatok teljesítésében című kurzus hallgatói számára. (folytatás lapunk tegnapi számából) 17. A mezőgazdaság — Románia szocialista nemzetgazdaságának alapágazata. A mezőgazdaság szövetkezetesítésének, a szocializmus falun való győzelmének történelmi jelentősége. A pártszervek és -szervezetek feladatai az RKP XII. kongresszusának az 1981 — 1985 között megvalósítandó, mélyenható agrárforradalomra vonatkozó határozatai életre hívása terén. 18. A gazdasági hatékonyság fokozása — a párt gazdaságpolitikájának fő célkitűzése. Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alapelvei és célja. 19. A tudomány és technika jelenkori forradalma és társadalmi-politikai hatásai. Az RKP politikája a tudomány fejlesztésére és a műszaki haladás promoválására vonatkozóan. A tudományos kutatás, a technológiai fejlődés és a műszaki haladás bevezetésének irányelv-programja az 1981-1990-es időszakra és főbb irányvonalai 2000-ig. 20. A termelési és társadalmi viszonyok tökéletesítése a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításának feltételei között. A pártszervek és -szervezetek feladatai a szocialista etika és méltányosság elveinek az egész társadalmi életben történő érvényre juttatása terén. 21. Az RKP felfogása a hazáról és hazafiságról. A pártszervek és -szervezetek feladatai a dolgozóknak a forradalmi, hazafias szellemben való nevelése terén. 22. Az RKP felfogása a dolgozók nemzetközi szolidaritásáról. A pártszervek és -szervezetek feladatai a tömegeknek a nemzetközi szolidaritás szellemében történő nevelése terén. 23. Az RKP programja és a XII. pártkongresszus dokumentumai a jelenkor tartalmáról. A világforradalom hajtóerői. A kapitalizmus történelmileg meghatározott pusztuló jellege és a szocialista renddel való forradalmi helyettesítésének szükségszerűsége. Az osztályharc formái a kapitalista világban. 24. Az RKP dokumentumai a kapitalista társadalmi rend ellentmondásairól. A dolgozók társadalmi körülményei a kapitalizmusban. A fogyasztói társadalomról szóló burzsoá elméletek bírálata. 25. Az imperializmus — a népek kizsákmányolásának formája. Az imperialista, diktatórikus uralom és mások belügyeibe való beavatkozás jelenlegi formái. Az imperializmus, kolonializmus, neokolonializmus és rasszizmus elleni harc, a függetlenségért és szolidaritásért folyó küzdelem — a jelenkor meghatározója. 26. A szocialista forradalom — az emberiség kapitalizmusról szocializmusra való átmenetének útja. A Román Kommunista Párt hozzájárulása a szocialista forradalom elméletének és gyakorlatának gazdagításához. Az RKP programja újabb népek szocializmus és kommunizmus útjára történő lépésének távlatairól. 27. Az RKP felfogása a nemzeti szuverenitás és függetlenség szerepéről a népek szabad fejlődésében. A haza, a nép forradalmi vívmányainak védelme - Románia Szocialista Köztársaság minden állampolgárának alapvető kötelessége. 28. Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájának tartalma, jellemzői és alapvető irányvonalai. (folytatjuk) MŰVELŐDÉS ------Igaz Szó, 10. szál, Az IGAZ SZÓ idei, októberi száma ismét figyelemre méltó anyagokat közöl. Ha szűkíti is a soványka havi folyóirat kitekintését a Szabó Gyulát köszöntő cikksorozat, kárpótolja az olvasót az, hogy betekinthet a jeles író műhelyébe, tájékozódhat részben a kiváló író módszeréről. (Ami a szűkítést illeti: két hetilapunk, az UTUNK és A HÉT, valamint az egyetlen irodalmi havi folyóirat, az IGAZ SZÓ, alig elég arra, hogy tisztességgel eleget tegyen évfordulóknak, köszöntőknek.) Közli a lap Románia írószövetsége Vezető Tanácsának táviratát, melyet a párt főtitkárához intézett. A laptest irodalmi anyagát Tóth István verseik uta nyitja: „Hegel, ki eszmét / ANYAGTALANIT, / Meghallja itt apám / SÁRBÓL GYÚRT / szavait". Egyed Péter a műfajt arccal önmaga felé fordító — elégiát közöl, és a további 25 oldalon írók szólnak Szabó Gyuláról, illetve szólaltatják őt magát. Lászlóffy Aladár írja, A sátán labdáira utalva: „De valaki mindig akad, aki a víz alatt**, idők alatt úszva összegyűjti a képzelet Corvináit". Farkas Árpád „emlékezik" az iskolába szekerező Sz. Gy.-ről, mellesleg Kányádi Sándort is említve: „Ők ketten, hajdani legények, nem emlékezhetnek mindenre, mert csupán én láttam őket a Székelykeresztúr fölé mog0£Jó Jézuskiáltó nevű szőlőhegyről, hónapos koromban, egy szovjet katonaéléből." Csíki László számonkérő az napnapon is (nemcsak ezért szeretjük), mert tényként igaz ugyan, hogy nagyságait Szabó Gyula világa és igazság,_ de mintha igazságával együtt vési, volna a hatalma, mely a sereiből áj vikit (nem teremtene).^ikitott Nem 4%oztató már, (de) ;*jk fyveres véldákat állít ki az utakra." Zoltán kérdéseket intéz az íróhoz, s nem igyekszik elkerülni a Gondos atyjság körül porzó, füstölgő vitát. A váltás: „Azok közül, akik akkor azt aszót csinálták, némelyek igyekeztek később visszacsinálni, amit lehetett, már meg olyan tiszta arccal, sőt, háborral csóválták a fejüket azokra az idők, mintha az ő kezük nem dobott volna,kor járt, sőt követ". Szabó Gyula részig közöl A sátán labdái IV. kötetéből, a Horea versét olvashatjuk Jánky Béla ordításában. Lászlóffy Csaba verséből k idéznünk: „nem tudom tétlenül kivá, hogy a tehetetlenség / mint a hokinként adagolt antibiotikum úgy fogja el ezután a kimért világot." Az ugyajak szapora (nem: íróként jódolga!) )Zes Attila remek novellát adott a look: „Fogy az idő, s arra sem várunk már, hogy esetleg akad még egy olyan lány, aki akkor is boldog, ha földerengő meztelenségét úgy tudjuk nézni, hogy azt semmi mással ne lehessen fölcserélni, esetleg csak kiegészíteni. Ez van." Számadó Ernő jelentkezik ismét egy őszi pasztellel — túlélt a forma („Avarlombon madárkönny ragyog "), ám az ihlet s az ősz nem... Páll Szilárd karcolatot közöl, s a fiatalok között ott van Horváth Alpár Szilamér, formátlan formája miatt idézhetetlen, Kőrössi P. József két versben gyönyörködik-gyűlölködik a bizonytalannal, Kapui Ágota meg Eszteró István egy-egy verssel jelentkezik (illetve egy-egy versük fér a lapba, illetve egy-egy versüket közlik). Igen érdekes publicisztikát adott Gellért Sándor az első világháborús költészetről, Gyóni Gézáról, a háborús népköltészet mai torzulásáról, Isonzó, Doberdó, Galícia „költői helyzeteiről" szól. Megrendítő: Izsák József A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládáját méltatja. Borcsa János ír Ferencz Imre Forrás-kötetéről, mintegy különvéleményt. Mózes Attila analitikus bírálatot közöl a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról kolozsvári bemutatójáról , s nem sajnáljuk, hogy nem láthattuk az előadást... KILÁTÓban: Georges Klein, Constantin Michael-Titus, Radnóti francia nyelvű kiadásának méltatása (Markó Béla). (czege) Brahms-est Nem túlzás azt állítani, hogy a kamarazene virágzását éli, és — hála a megyei múzeumnak, amely képtárában második esztendeje meghitt otthont nyújt a muzsikának — ebben az általános lendületben Sepsiszentgyörgy is részt vállal, mégpedig tekintélyes szinten. Mi sem jellemzőbb erre, mint az a tény, hogy immár egyre több város, egyre több művész jelenti be óhaját, szívesen fellépne városunkban. S másik örvendetes jelenség, hogy a nemes zenei műfaj barátai ma már mifelénk is igénylik a rendszeres kamaraesteket. Tanúbizonyság erre: a legalkalmatlanabb időpontban megtartott koncerten is a törzsközönség nem engedett a népszerű televíziós filmelőadás csábításának, szép számban jelent meg a kamarazenei évadnyitón. S nem bánta meg, mert az előadók mindegyike kivételesen gazdag zenei élménnyel ajáékozta meg a hallgatókat. A szonáták három Brahms-szonáta egyetlen esten j) *enletes kidolgozottsága, a harmonikáin egyesülő ösztönös és tudatos zenei ps és formálókészség feltűnően sivor^j^^melte az előadást. & »^nélll. vonósok érdemeit hátterbeztenek, él főként a zongoraművészek“'' ülő jegy~ teljesítményéről szólunk, ám e áhims-szonátákban (az op. 36-as moll zongora-gordonka szonáta, a 108 fed-moll zongora-hegedű szonáta, valaint az op. 99-es F- dúr zongora-gordon szonáta) közismerten főként a zongor kerül teljesebb megvilágításra. Nos, Kbriela Popescunak, G. Kiss Juditnak s Horia Cristiannak (fellépésük sorrendben) nemcsak kísérőkként, de önálló előadóművészekként is volt mondanivalói. Előadásukban az érzelmi tartalom is mindig kellő hőfokra tudott emelkedni. Kétségkívül, mindhármuk esetében csakis az évekre visszamenő rendszeres kamaramuzsikálás — de ezek , mellett az önálló produkció — játszott közre abban, hogy előadói képességeiket ebben az igényes vállalkozásban is magas szinten bontakoztathassák ki. S e „kíséretben" tartózkodóbb szerepkörben fellépő gordonkások (Stefania Joita és Cornel Radulescu), valamint a hegedűs (Hankó Katalin) kifinomult játéka megfelelőképpen érvényesülhetett. A zongoristák úgymond magukhoz „asszimilálták" vonóspartnereiket. A markáns kíséret mellett a szonáták szélesen áradó dallamai a csellók s a hegedű lágyabb „belcantóival", mintegy nagy tömbből kifaragva, természetes plaszticitásban szólaltak meg. Erő, fény, biztonságot sugárzó melegség és derű hatotta át mindvégig a szonáták előadását, melyet a hálás közönség megfelelőképpen jutalmazott. NAGYHALMÁGYI József ZENÉLÓ KÉPEK (BARTHA Lásló felvétere) Érdekes levelek az Állami levéltárban Bodosi Budai József (1851-1939), akinek hosszú, gyakorlati hasznú levelének közlése soron van, a tudomány két ágában alkotott maradandót. Mint geológus a Persányi hegység másodkori eruptív kőzetei című munkájában (1886) adja bizonyságát szaktudásának, mint botanikus, úgy búvárkodott, hogy több ismeretlen növényfajt neveztek el róla. De amikor felismerte, hogy népének legnagyobb hasznára a gyümölcsnemesítés terén lehet, nem geologizált, botanizált többé (1914), és a faiskola gyakorlati terére vetette magát minden erejével. Itt aztán óriássá nőtte ki magát. Hozzáértő szakember írja: „...hitelt érdemlően bizonyítható, hogy (Budai) nemcsak a mi legnagyobb gyümölcsnemesítőnk, de hozzáfogható a pomológia világtörténetében se nagyon található. (—) Neve odakívánkozik az angol Knight, az amerikai Luther Burbank, a német Meyer és Diel és a szovjet Micsurin neve mellé". Forradalmi szelleme, szilárd jelleme egyszerűséggel és igénytelenséggel kötődött össze, s e két utóbbit — saját szavai szerint — a cinizmusig vitte. Az alábbiakat is ő írta (Jávorka Sándornak): „Kb. a nyáron termett egy uj barackhybridem, gyönyörű vérpiros, ízletes, duránczi, aug. elsején élő faj. Ennek a neve lészen: Libényi. Arról az érdemes szabólegényről, ki annak idején a világ legaljasabb zsarnokát nyakon szúrta (I. Ferenc Józsefet, I. B). Ha itt nem is lehet, de francia földön, amerikai földön elterjesztem ilyen nevezet alatt. (—) Különben egész sereg uj gyümölcsnek vagyon auctora. (-) Íme uj gyümölcsfajaim: Aranypármen -f- Batul: Técsi Róza. Egy elhalt szép leány nevéről. Aranypármen -f- Jász alma: Budai Domokos. Dood alma -f- Pusztai sárga: Bem tábornok. Királyi kurtaszáruj- későn virágzó tafota: Dr. Antal Géza. Keresztezés nélkül, magvetéssel. Czetz Tábornok alma. A 48—49-ki hősről. Pöltenberg Ernő: Az aradi mártírról. Woronietzky herczeg. A Canadai Benett magoncza. Justh Gyula A Rózsa Pepin magoncza. Böske almája. Nyári, igen nemes pármai faj, az idén termett elsőt. Bereczki. A Casseli nagy zenett magváról. Körték: Bereczki muskotálya. A nagy pomológus emlékére. Lauka Gusztáv: A Téli esperes magonca. Szilvák: Denett szilvája. Keresztezés: Zöld ringló bibéje Besztercei virágpora. A búrok hős vezéréről. Czetz Mari. Feleségemről. Muskotály -i- zöld ringló s végül Libényi őszibarack." (Az idézetek H. Szabó Bélától, Borsodi Szemle, 1965. 3. sz. 63-73.) E sebtében odavetett 15 általa előállított új gyümölcsfajta a halála utáni kutatás eredményeként 1965-ig 138-ra, azután talán még ennél többre emelkedett. Budai József 1896—1926-ig, nyugdíjba lépéséig a miskolci református főgimnázium tanára volt. Nevét Miskolcon utca őrzi. Itt közölt levelét Barátra, Nagy Mihály műkertésznek küldte. A levél kézzel íródott és F. 65. Kisebb családi levéltárak. 119. sz. A bibarcfalvi Szabó és Nagy család levéltárában található. IMREH Barna Miskolcz, 1932. junius 11. Huba utca 29. Igen tisztelt Kortárs Uram ! Márczius 10-ről keltezett levelére a késő választ azzal hozom helyre, hogy hosszan és tüzetesenválaszolok nagybecsű levelére, s minthogy Nagy Imre úrral együtt hozzáfogtak a Budai Domokos alma elszaporításához, s minthogy a közönség nemes gyökerű példányokat akar vásárolni, előadom annak szaporítási módját részletesen. A Bodoson élő öreg anyafa, mely ezidő szerint 47 éves, minden évben hajt a törzse tövén nemes sarjakat, melyeket ha kevés gyökérrel a törzsről levágunk és eliskolázunk kapált, 40 cm-re lazított földbe, nevelhetünk nemes gyökerű csemetéket. Legjobb eljárás azonban, mint azt a Kert lapokban megírtam, a következő. Mikor őszkor, avagy tavaszon az oltott almafákat kiássuk s ültetés előtt a gyökereket visszavágjuk, a tollszár vastagságú levágott gyökereket nem dobjuk el, de összegyűjtjük s szabadba, avagy pincébe elvermeljük. A szabadba elvermelt s fagyás ellen szalmával vagy törekkel betakart gyökereket tavasszal, koratavaszon beoltjuk úgy, amiként ezt alább megírom. A pincébe vermeiteket (egér ne legyen a pincében!) februárban, március elején oltjuk be. Mindkettőt így. Oltógalyákat szedünk bőven, mondjuk a Budai Domokos almafáról levélhullás után. Az oltógalyak legyenek egy arasz (jó arasz!) hosszúak. A gyökereket, melyeket beoltunk szobában, 10-12 cm-re elvagdaljuk. Egy bakkarasz vagy rendes arasz oltógalyat veszünk s ezt párosítva összeoltjuk a 10 cm. hosszú gyökércsonkkal. Kötözésre nagyon vékony spárgát vagy vastag pamutot, legrosszabb esetben graffiát használunk, de most az oltás föld alá kerül, hol nedvesség hatásának és így korhadásnak, rothadásnak van kitéve, jó ha a pamutot, vékony spárgát suszter szurokkal vízhatlanná tesszük. Az oltást természetesen oltóviasszal jó vastagon bekenjük s az is igen jó, ha az oltásköteléket jó szorosan és többszörösen csavarjuk az oltás körül. Az ekként beoltott gyökereket szabadban vagy pincében megint elvermeljük, de tavaszon az elültetésükkel ne késlekedjünk. Az ültetéshez a földet legkevesebb 50—55 cm-re meg kell fordítani. Két ásó mélyre, 40 cm. nem elég. Következik az ültetés. Zsinór mellett a beoltott gyökérkéket 20 cm. távolságra (oltványtávolság!) ültetjük egymástól, nem úgy, mint a koronásra nevelt oltványokat, melyeknek oltványtávolsága 40 cm. Sortávolság 40 cm., de két sor után mindig 60 cm. be nem ültetett teret hagyunk, különben kapával nem dolgozhatunk a nagy sűrűségben. Tehát úgy, ahogyan a túlsó lapon lerajzolom. Oltvány és sortávolság 40 cm. 60 cm. Mint irtom, vadonciskolázott oltások, rendes fanevelésre, 40 cm-re ültetendők, de gyökereztetés végett ültetett oltásoknak elég 20 cm. is. Következik most az arasz hosszúra oltott nemes gályák elültetése. Ezt így hajtjuk végre. Veszünk egy járompálca vastagságú, meghegyezett karót. Ezt a fordított földbe szúrva, lyukat készítünk oltásunk számára. A lyukba olyan mélyen eresztjük le a gyökerecskére oltott nemest, hogy a lyukból csak egy, legfeljebb két szem maradjon a föld színén. Egyik kezünkkel fogva az oltvány hegyét, a másikkal a lyukat porfölddel megtömjük, hogy a gyökér mellett semmi hézag (ami gyökérpenészt okozna) ne maradjon, s kész az ültetés. Az ilyen oltáshoz mindig egyenes gyökereket veszünk, görbe gyökérrel nehezebb az ültetés. Még a hajszálgyökereket is levágom a gyökérről, hogy az ültetést ne akadályozza. Ha vadoncot ültetek iskolába, még a vadoncról is levágom a hajszálgyökereket tőben. Megered az, hajszálgyökér nélkül is hajt újat. Ha rajta hagyom, ültetéskor elgörbül, és rém csúnya gyökereket ád. Le a hajszálgyökérrel vadoncültetésnél! E nélkül gyors az ültetés és a mi főoltvány kiásáskor nem kapunk abroncs módjára elgörbült gyökereket. Ha elültettük a gyökérre oltott arasz hosszú ágakat, ezek megfogannak és a nemesnek földbekerült részéről gyökeret vernek. De ehez kell két év. Két év után kiássuk az arasz távolságra ültetett csemetécskéket s az oltás alatt lévő vad gyökereket levágva, nemes gyökérrel rendes iskolába ültetjük 40 cm. oltványtávolságra, de ezekről a hajszálgyökereket nem vágjuk le s ha alól kevés a hajszálgyökér, mélyebbre ültetjük, hogy fent is verjen gyökeret. Megjegyzem, hogy nemes gyökérképzés végett ültetett oltásokat, ha megeredtek és pár araszra nőttek, fel is töltögethetjük a második év tavaszán, úgy, mint a krumplit vagy ahogy Erdővidékében mondják, a pityókát szokás. Ekkor még inkább ver gyökeret. A nemes gyökér azonban nem olyan, mint a vad. Rettentő sok a gyökeret vert Budai Domokoson a hajszálgyökér, s ami fő, vízszintesen terjednek a nemes gyökerek, nem hatolnak bolond mélyre, mint a vad. De valamivel gyöngébb növésű fát nevelnek, mint a vadra oltottak. Az ilyen araszhosszú gyökérkére oltott, kézben nemesített oltásokat, mindent összevéve, munkamegkímélés céljából is, leghelyesebb rendes faiskolába 40 cm. oltványtávolságra ültetni s rendes törzsmagasságra (120-140 cm.) és nem magasabbra terelni. Oltvány kiásáskor fent a gyökérzet felső részén bizton ott vannak a sokréstu nemes gyökerek, tehát csalást nem követ el, att ezeket nemes gyökereknek eladja. Azt tanácsolom, jövő lombhulláskor tessék elmenni Bodosba, ott Gáspár Elemértől és másoktól lehet oltógalyakat szerezni bőven, s ezeket télen, tavasz elején beoltva, a beírt eljárással gyorsan és nagy számú Budai Domokos csemetére lehet szert tenni. BUDAI József 2-3 Sepsiszentgyörgyön beépült az állomás és a város közti terület is. Az egykori Likóc négyemeletes tömbházakkal teletűzdelve, ha többnyire új városlakók nem is tudnak az óriási jegenyesorról, melynek ma már nyoma sincs, sőt, a kis Olt-híd is oly szerényen húzódsik hatalmas bátyja mellett, mintha időtlen idők óta múzeumi tárgy lenne. A változás szembetűnő, a változás oly rohamos, hogy az őslakó, kit a sors távolabbra dobott, ma szülőhelylátogatóban rá sem ismer egykori városára. S ez így van az egész város területén. Lassan eltűnik a régi város, új utcák, új házak, új emberek vesznek körül. Történik mindez szemünk láttára, hihetetlen gyorsasággal. Az új negyedek rengeteg gondot is hordoznak magukban, s csak örömmel nyugtázhatjuk a municípiumi néptanács ama kezdeményezését, hogy találkozókat szervezzen a város egyes negyedeinek lakóival, számba venni panaszaikat, gondjaikat és a törvényes lehetőségek arányában, szűkre szabott anyagi lehetőségek között orvosolni is azokat. Hosszú gyűlés-jelleget öltött a Lenin-negyed lakóbizottsági elnökeivel való tanácskozás. Panaszaik nagy részét előzőleg írásban benyújtották a néptanács vezetőségének, de ott akkor felduzzadtak, s az odarendelt vállalatvezetők, kiknek záros határidő megjelölésével kellett volna megoldható gondjaik orvoslási módját megkeresni, belevesztek a panaszok puszta meghallgatásába is. Mert itt is baj van a köztisztasággal, sok a patkány — igaz, már irtani kezdték, reméljük, sikerrel -zavartalanul uralják a negyedet a szúnyogok, a szemelyukák elhelyezése nem célszerű, a ládák nem praktikák, ormótlanok, csúnyák, s ha jobban odafigyelne álljakra az erre hivatott intézmény, rég kivonta volna lokat a forgalomból; panasz van az ellátásra, az üzleti teljes hiányára, a lakások fűtésére, a hideg- ujj melegvízszolgáltatásra. A negyed egyik részébe,mert a tervező vagy építő nem túl leleményesen Lentj^^ vagy Délkeleti városrésznek is nevez, rtotton 11 J^^egy, csak november elején kezdik meg a lakása ütését. Panaszkodtak az utak és járdák lehetetlen álkozóra, a nyakig érő sárra, a fellazult közbiztonságot megsegítő sötétségre, a nyilvános telefonok hiánya ott is tele vannak a pincék vízzel, nem helyezték el mi a közlekedésirányító táblákat, a lakások egy részébe ér még mindig nincs villanyóra, az elromlott csapok, vezeték , kanálisrendszer javíttatása itt is megoldatlan, s télen hiányoznak a negyedből a felszerelt, játékokkal, overaftel is rendelkező játszóterek, zsúfoltak a körzeti orvosi rendelők, négy-öt órát is kell várni egy konzultációra, s nincs iskola, napközi otthon, bölcsőde és óvoda a negyedben. A kereskedelem képviselője a már eddig is ismert álláspontot képviselte — képviselhette —: üzlet csak akkor lesz, ha az építők befejezik a munkát. A tervek szerint 1981-ben a 12-es tömbház B. és C. részének földszintjén nyitanak zöldség-, üvegátvevő-, kenyér-, félkésztermékeket forgalmazó boltot, önkiszolgáló élelmiszerüzletet, hús- és tejtermékboltot, laktabárt, cukrászdát, vendéglőt. Addig az Állomás-negyed s a városközpont üzletei állnak a lakosság rendelkezésére. Tanulmányozni fogják azt a javaslatot, hogy a Lenin-negyedbert ideiglenes üzleteket nyitsanak. A tervezőintézet egyik műépítésze elmondotta, hogy e negyed tervezésekor - természetesen - gondoltak arra is, hogy e 2 000 lakónál többet számláló városrészben üzlethálózatra is szükség lesz. 6 500 négyzetméter eladási felületet terveztek, s ezt fel is fogják építeni, de sürgősségi sorrendben elsőbbséget a lakásépítés élvezett. Természetesen, lesz iskola is. 1983-ra tizenhat tantermes épületet emelnek, s 1984-ben a 100 férőhelyes napközi otthont is átadják. A város vezetősége és az egészségügyi igazgatóság megpróbál közbejárni annak érdekében, hogy jóváhagyást kapjanak 100 férőhelyes bölcsőde építésére is. Addig a negyed gyermekeit külön autóbuszok szállítják az Olt utcai iskoláig. A rossz utak javítását, s az elkészületlen járdákat is — ahol lehet — befejezik. A kőröspataki külszinti fejtéstől szállítanak töltelékanyagot, s a bejárókat, járdákat igyekeznek még az ősz folyamán elkészíteni. A fő útvonalat, amely az útépítő vállalat hatáskörébe tartozik, a gázvezetékek lerakása után makadámbevonattal látják el. Régi óhaja oldódik meg a negyed lakóinak: ebben az esztendőben 1 357 lakás konyhájába vezetik be a gázt. A városgazdálkodási vállalat főmérnökének tájékoztatása szerint elsőbbséget élveznek a megvásárolt lakótömbök, a három-négyszobás lakások, tehát azok, amelyekben nagy családok laknak és azok a tömbházak, melyeket ezután adnak át. Nem vezetik be a földgázat az 1980 előtt épített és átadott lakásokba. A tervező által kijelölt utat kell megvilágítanunk - válaszol a lakók panaszára a villamossági vállalat sepsiszentgyörgyi kirendeltségének vezetője. Ma a már átadott tömbházakban van villany. A közvilágítással még várni kell, addig nem szerelhetünk, amíg az építő dolgozik. A lakásokba bármikor felszerelhetjük a villanyórákat. Van készletünk, s csupán a lakókon múlik, hogy mikor lesz órájuk. Kérésre s szolgálati idő alatt mindenkit kiszolgálunk. — Zárják le az alagsorokat — mondja a Közszolgáltatási és Lakásgazdálkodási Vállalat képviselője —, s akkor hívásra, rendelésre, jótállás mellett kiszivattyúzzuk a vizet. Nem talajvízről van szó..., s itt elismétli, amit már az Állomás-negyed lakóival való találkozón is hallottunk: van olyan eset, hogy az építő nyomán maradt ott a víz, de a leggyakrabban a lakók hanyagsága, az elromlott, megrongált vezetékek miatt telnek meg a pincék. Előbbi esetben díjmentesen, a másodikban ellenben a lakók költségére végzik a vízeltávolítást. És folytatódnak, ismétlődnek a már hallott vagy eddig soha nem említett sérelmek, panaszok. A Lenin-negyedben még nem teljes a kényerem, bár a lakások szépek, tágasak, s ha az átadás utáni hibákat a lakó megjavíttatta vagy megjavította, otthont teremthetett magának. De otthonunk a lépcsőház, a tömbhöz környéke, sőt, az egész negyed is. S míg lakhatóvá, otthonossá válik, sok tennivalója lesz a municípiumi néptanácsnak, de a negyed lakóinak is. SIMÓ Erzsébet, TORMA Sándor AHOL LAKUNK LENN-NEGYED