Megyei Tükör, 1981. január (14. évfolyam, 2783-2807. szám)

1981-01-05 / 2784. szám

\ X m­G PROLETÁRJAI. EGYESÜlJETEK­ 1 AZ RKP KOVASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £ S A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA • • Öt év végén­, öt év előtt Bármerre kanyarodjunk a megye útjain, mindenütt szembetűnik a helységek arcu­latának kisebb-nagyobb módosulása, vál­tozása. A statisztika számai az érdeklődő előtt emeletes lakóházak, középületek, korszerű üzletek, szolgáltatási egységek formájában jelentkeznek. Ugyanilyen be­szédes bizonyítékok az új állattenyésztő telepek, az agráripari tanácsok épület­­együttesei, a terménytárolást szolgáló ha­talmas raktárak. Ezek a korszerű beren­dezéssel ellátott üzemközpontok, farmok, telepek megtalálhatók immár Bardóctól s Kézdiszentlélekig, Kököstől Zalánig a köz­ségek, falvak szomszédságában. Iparszerű állattenyésztésre, belterjes me­­t­­zőgazdálkodásra tértek, térnek át fokoza­tosan az állami mezőgazdasági vállalatok és a m­ezőgazdasági termelőszövetkezetek. Ezt az átállást, a gépesítés fokozását mint­egy kötelezővé teszi a fejlődés, a munka­erő átrétegződése. Tíz évvel ezelőtt a megye lakosságának 39 százaléka volt városlakó, ma 52 százalékra ugrott ez a szám, s az iparban és más nem mezőgaz­­dasági ágakban talált foglalkozást a munkaképes lakosság 73 százaléka. Az ésszerűség is azt diktálja, hogy a rendel­kezésre álló kisebb létszámú mezőgazda­sági munkaerő hatékonyabban vegye ki részét a termelésből. Kevesebb emberrel többet kell termelni, mint eddig. Ez nyil­ván csak abban az esetben érhető el, ha a munkaerőigényes állattenyésztési tenni­valókat messzemenően automatizálják. A szentkatolnai pecsenyecsirke-tenyésztő te­lepen egyetlen csarnok emeletes ketrecei­ben 56 000 csirke van. Délelőtt egy as­­­szony gondozza őket, délután két munkás­­n­ő teljesít szolgálatot hat csarnokban. Éj­szaka egyetlen ember tart ellenőrzés alatt több százezer baromfit, de inkább azt, hogy az önműködő fűtő- és világítóbe­rendezés működésében nem történik-e ü­­zemzavar. A takarmányozás órára beprog­ramozva önműködően indul, s az itatásra, kitrágyázásra sincs külön gond. A vég­eredmény a telep teljes beindulása után évente 3500 tonna hús. Ugyanígy a léc­falvi állami gazdasági és a csernátoni szövetkezetközi sertéshizlaldában 2500 hí­zót vagy 1400 anyaállatot gondoz egy ember. Mindkettőt 2500—3000 tonna ser­téshús előá­lítására tervezték. Szemügyre vehetjük Kézdivásárhelyen a zöldség- és burgonyavetőmag-értékesítő vállalat hatal­mas raktárait. Itt 5000 tonna vetőburgo­nyát lehet jó körülmények között tárolni és a közvetlen szomszédságban 20 000 tonna étkezési burgonyát raktározhat a zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalat a hatalmas csarnokokban. Az 1971 — 1975-ös időszakhoz viszonyítva a növénytermesztés számottevő termény­­mennyi­ség-gyarapodásról adhat számot. 1976—1980-ban 22 300 tonna búzával, 7 200 tonna árpával és 107 000 burgonyával állítottak elő többet a tonna nö­vénytermesztő farmok, mint a megelőző öt év folyamán. Ebben az időszakban 14 700-zal gyarapodott a szarvasmarha-, közel 15 000-rel a sertés-, 24 000-rel a juh- és 80 000-rel a szárnyaslétszám. Mindez hozzájárul a kiegyensúlyozottabb, bizto­sabb árualap megteremtéséhez mind az állati termékek, mind a szántóföldi termé­nyek esetében. A mezőgazdaság fejlesztése, fejlődése persze nem vesztegelhet a jelenlegi szin­ten. 1985-ig el kell érni búzából a 3­500 kilogrammot, cukorrépából a 390 mázsás, míg burgonyából a 245 mázsás hektáron­kénti átlagot megyei szinten. A szarvas­marha-létszám a tervek szerint eléri 122 ezres, a sertéslétszám a 152 ezres és a a juhállomány a 267 ezres létszámot. Az előttünk álló ötéves terv végén 65 hektárra jut majd egy traktor, minden ami azt jelenti, hogy az erőgépek, munkagé­pek száma is jelentősen szaporodik a sor­ra kerülő években, így körvonalazódik a mennyiségi és mi­­nőségi fejlődés megyénk mezőgazdaságá­ban, amint azt a felvázolt néhány példa is alátámasztja. Ez az alapvető népgazda­sági ág is arányosan bekapcsolódott felívelésbe és a továbbiakban is látványosan a kiveszi részét az ország sokoldalú fejlődé­séből. Védjegyeink a minőség A múlt esztendő talán jelentősebb az eddigieknél. Mert nemcsak arra emléke­zünk, hogy mit hozott az utóbbi három­­százhatvanhat nap, hanem arra is, hogy bármit hoztak gyárunk munkaközössége éle­­­­­­tében, tevékenységében az utóbbi eszten­­dők, s milyen távlatokat nyitnak a követ­kezők­­*5- Ezeknek a gondolatoknak a jegyében készítettünk mérleget munkánkról, sikereink­ről, megtervezzük tennivalóinkat a követ­­kező évre, évekre. S mindjárt azzal kell kez­­enünk, hogy eseményekben, eredmé­nyekben gazdag időszaktól vehettünk bú­csút. A múlt ötéves terv időszakában került sor nagy múltú gyárunk évszázados jubileumi ünnepségére. A bensőséges ün­nepi készülődés, érthetően, fokozottabb munkára, kimagas­óbb termelési eredmé­nyek elérésére késztetett. Már az ötéves tervbe lépésünk is kedvező volt, hiszen mindjárt a kezdetén a Munkaérdemrend első fokozatának birtokosai lettünk, s jobb termelési sikerekért kibontakozó szo­­­cialista versenyben az országos élvállalat zászlaja is gyárunkba került. A kiváló munkasikerek döntő meghatározója, hogy ebben az időszakban valamennyi üzem­részlegen fokozottabb ütemben folytató­dott a korszerűsítés. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs emlékezetes munkalátogatása alkalmával megfogalma­zott útmutatások szellemében már több mint 3 évvel ezelőtt korszerű gépekkel be­rendezett szövőrészleg épült, és elkezdtük a kiváló minőségű puplin- és ballonanya­gok gyártását. Új gépsorokkal bővült a kikészítő részleg és a szövődő is. És az esztendők során nem csak gépeink lettek korszerűbbek, hanen tökéletesedtünk mi magunk is. Érdeklődésben, tanulásban, tu­­dásban. Míg az előző években a sepsi­szentgyörgyi szorgalmas fonó- és szövőnők munkájának eredményei, a nagymértékeű­ textilanyagok vitték hírül az országba és határainkon túl is a gyár védjegyét, a je­len ötéves terv derekán Genfben egy Nem­zetközi Találmányi Szalon kiállításán kezdeményezőkészség, az új iránti fogé­­­konyság is magas értékelésre tolott. Vál­lalatunk egy munkacsoportja ugyanis e­­züstérmet nyert a csiszolóvászon alapanya­­gának elkészítésére tett újításért. A . nat eddig importáltuk. Most évente több mint 14 millió valuta lejt takarítunk meg. Jó munkaeredményekkel zártuk az előb­bi öt évet. Ilyenképpen arra is telt e­­rőnkből ,hogy eredeti tervünket túltelje­sítsük. Olyan eredmények, események, e­­zek, amelyek érthetően bearanyozzák az utóbbi esztendők emlékeit, s amelyek az ünneplés óráiban­ jogos büszkeséggel idé­ződnek gondolatainkban. Mert való igaz, hogy megnövekedett feladatainkat csak fokozottabb munkalen­dülettel, szorgalommal végezhetjük el. Munkaprogramunkban előirányoztuk gyártási folyamatok további tökéletesíté­­­sét, hogy növeljük az egy tonna nyers­anyagból előállított termékmennyiséget, nagyobb mértékben dolgozzuk fel a műszálakat. Már az év első napjaitól megkezdődik a fonoda korszerűsítése, s a szövődében is a meglévőket automata gé­pek váltják fel. A kikészítés új technoló­giájával vízhatlan, könnyen tisztítható a­­nyagok termelésére térünk át. Döntő sza­va lesz a kezdeményező-újító szellemnek, a tudományos kutatásnak. A fő cél, hogy a világpiacokon helytálló termékeket ál­lítsunk elő, minél nagyobb részt vállalni így hazánk külkereskedelmi vérkeringésé­ben, ahogyan erre Nicolae Ceaușescu elvtárs felhívta a figyelmünket. A munkatermelékenység növelése, a 40—42 órás munkahétre való fokozatos áttérés, a pénzügyi-gazdasági mechaniz­mus gyakorlása, a tervek, a célok alkotó elemei az új ötéves tervben. Ezek teljesí­tésére való elkötelezéssel lépünk az­ új esz­tendőbe. SZABÓ Irén, XIV. ÉVFOLYAM 1981. JANUÁR 5., Hétfő ARA 30 (tani 2784. szám Korszerű erőgépek a faiparban Sepsiszentgyörgy új ,,kapuja" Pillanatkép a készruhagyárból (BORTNYIK György felvételei)

Next