Megyei Tükör, 1981. március (14. évfolyam, 2832-2857. szám)

1981-03-02 / 2832. szám

Attila, 3. Bartha Árpád; műlesiklás: V— VI osztály: 1. Simon Géza, 2. Kicsi Emil, 3.­­Duka Pál; VII—VIli. osztály: 1. Urszuly Attila, 2. Antalka Árpád, 3. Simon Zoltán. Szánkó: I—II. osztály: 1. Szántó Má­ria, 2. Nyáguty Zsófia, 3. Szakács Gab­riella; fiúk: 1. Gábor Levente, 2. Antalka Alfréd, 3. Hajnal János; III—IV. osztály: 1. Kicsi Tünde, 2. Száftó Mária, 3. Ferenc Izabella; fiúk : 1. Nagy Zoltán, 2. Préda Vidor, 3. Varga Ignác; V—VI. osztály: 1. Tála Julianna, 2. Márton Zsuzsa, 3. Dobricza Adél; fiúk: 1. Bukurás János, 2. Koncz Csaba, 3. Kicsi Emil; VII—Vili. osz­tály: 1. Varga Tibor, 2. Ferencz István, 3. Gyurka László. Galac látta vendégül a Daciada orszá­gos döntőjének — és egyben a Kristály­­ütő-rendezvény — mezőnyét. Hat megyei válogatottja nevezett be, s öt jelent meg. Ismeretlen okok miatt távol maradtak a kolozsváriak .Ez végül is nekünk kedvezett, hiszen a Szamos-partiak velünk egy cso­portban kellett volna rajtoljanak. Így az­tán a csoporton belül csak egy mérkő­zésre került sor: Bukarest — Kovászna megye (tulajdonképpen a Sepsiszentgyör­gyi Vasas) 10—0. Ehhez csak annyit: a fővárosiak a válogatottak nélkül léptek jégre. A döntőbe tehát a fővárosi csapat jutott, együttesünk pedig a bronzéremért küzdhetett tovább. A másik csoportban — Galac, Hargita és Suceava megyék — nagy küzdelem u­­tán — nagy lett a küzdelem, mert azzá tették a játékvezetők — Hargita megye válogatottja szerezte meg az elsőséget, 2. Galac, 3. Suceava. A döntőt elnapolták, a kis­döntőt (a bronzéremért) viszont lejátszották: Galac— Kovászna 8—4 (1—1, 4—1, 3—2). Az első harmadban még bírta erővel csapatunk, aztán... Tulajdonképpen a második har­madban veszítettük el az egyébként na­gyon korrektül vezetett találkozót. A ve­reségért ezúttal csak önmagunkat hibáz­tathatjuk, önmagunkat, hiszen nem ke­vesebb, mint kilenc százszázalékos gól­helyzetet hagytunk ki Kemenes, Ungurea­­nu, Lukács, Csedő és Tódor I. révén. A Daciada döntőn szerepelt együtte­sünk : Kelemen, Sapovalov (kapusok), Tódor II., Szabó, Gá­beaza (hátvédek), Kémenes, Ugrón, Ungureanu, Csedő, Lukács, Tódor I., Nita, Popa, Duka, Mi­hály, Jánó és Simon. Hiányoztak: Baka, Csata, Bandas (igazolatlanul), Sárosi (be­tegség miatt). Az első pillantásra jó eredménynek tű­nik ez a negyedik hely. Ha viszont jobban körülnézünk, akkor... Na, szóval két vere­séggel öt csapat közül a negyedikek let­tünk. VERSENYBEN A MIKÓÚJFALUSIAK A lassan olvadó hó utolsó lehetőségeit is kihasználva 120 m­ikóújfalusi tanuló állt rajthoz a Február 16. Kupa sí- és szánkóversenyein. A rendezvény megmoz­gatta az iskola valamennyi tanulóját. Ki­vételt csak a Vlll­os leányok képeztek. Csak ketten jelentek meg a szánkóverseny rajtjánál, s így a versenyük elmaradt. Na, persze, ez csak amolyan szépségfolt, a rendezvény nélkülük is elérte célját. Dobogósok : Sí — lesiklás : I—IV. osztály : 1. Urszuly Szilveszter, 2. Tamás Attila, 3. Dobricza Csaba; V—VI. osztály: 1. Simon Géza, 2. Duka Pál, 3. Sorbán András; VII—VIli. osztály: 1. Antalka Árpád, 2. Urszuly HÍREK SAKK. A megyei vegyescsapat-bajnok­­ság végeredménye: 1. Textil 6 p., 2­ E­­lektro 3 p., 3. Spartacus pont nélkül. A férfi egyéni városi bajnokság állása hat forduló után : I. csoport : Veress Scridon 5 p., Sirbu 4,5 p., Szencz­­es 5tanes 4. p. II. csoport: Lupu 5 p., Nagy D. 4,5 p., Nagy Gy. 4 p., Tankó és Szász 3,1 .LABDARÚGÁS: Székelyudvarhelyi Hala­dás­— MSC 1—1. A hétközben lejátszott barátságos találkozón az MSC gólját Bar­­bu lőtte szögletrúgásból. A megyei szakbizottság közli: március 10-én kerül sor az MB I. és MB II-es szak­osztályok elnökeinek plenáris ülésére. plenáris időpontja: 16.30 óra; színhelye: A­­ megyei sporttanács székháza. KÉZILABDA. Az öt kézdivásárhelyi já­tékossal megerősített Sepsiszentgyörgyi MSC ifjúsági (női) csapata a Ploie$ci-en sorra került osztályozón kiharcolta az újon­nan beinduló országos ifjúsági bajnok­ságban való részvétel jogát. Gratulálunk. LABDARÚGÁS. A magyar bajnokság ta­vaszi első fordulója: FTC—Videoton 3—1 (Nyilasi 2 gólt lőtt), Vasas — Diósgyőr 2—1, Kaposvár — Tatabánya 0—3 (gl. Kovács és Csapó 2), Csepel — Pécs 1—1, Békéscsaba — MTK 1—0, Győr — ZTE 1—0, Debrecen — Honvéd 0—0, Nyíregy­háza — Dunaújváros 0—0. A tabella élén az FTC áll, 2. a Vasas, 3. a Videoton, 4. a Honvéd. KÉT BRONZÉREM A junior 1-es atléták országos terem versenyén vendégszerepeltek megyénk at­létái. És nem is rosszul. Két bronzérmet szereztek: férfi súlylökésben Fülöp L. (Sep­siszentgyörgyi 2-es sz. ISK) 13,48 m-es e­­redménnyel lépett a dobogó harmadik fokára, míg női magasugrásban Kiss Kati (Kézdivásárhelyi Vasas), 1,70 m t teljesített s végzett a harmadik helyen. A szabadtéri versenyek előzeteseként nem rossz ez a két érem, s ami mögötte áll — az eredmény. De mindkét atléta többre képes. Na de hát ezt a többletet, majd a tavaszon. Addig is gratulálunk. És szívesen gratulálnánk a két Milik testvérnek, Kovácsnak is, hiszen képessé­geik alapján a dobogón a helyük. Takti­kázásból hagyták ki ezt a versenyt? Re­méljük. Gondolni sem merünk arra, hogy téli szereplésük­­ kapcsolatban áll a kézi­labdázóknál tett látogatásukkal. Pedig volt egy ilyen. Arról most már meggyőződ­tünk, hogy kézilabdázók — jó kézilabdá­zók, amiért érdemes egy sikerekkel ke­csegtető pályafutást feláldozni (hogy mek­kora felelőtlenség volt a részekről... Na de hát,erről ne vitatkozzunk, mert ahogy telnek a napok, egyre jobban bebizonyo­sodik a tévedés.) — soha nem lesznek. És most attól tartunk, hogy igazi atléták Nem tévedés. Valóban megyei bajnok­ság zajlott le a Barát melletti dombolda­lakon — méghozzá az Erdővidék Kupájá­val egybekötött mezei futóbajnokság. Hogy milyen városok, központok álltak rajthoz, arról hallgat a tudósítás. Azt viszont iga­zolja, hogy három város — Sepsiszent­györgy, Kézdivásárhely és Barát —­ atlé­tái osztoztak az érmeken. A falvak közül egyedül Nagybacon jutott éremhez. Ked­ves sporttársak, jó ez így? Hogy jobb, mint a tavaly, az biztos — mert a tavaly csak a két város, Sepsiszentgyörgy és Kézdi­vásárhely versengett —, de egy év alatt csak a barátiak értették meg az idő sza­vát? Az atlétika kiemelt (olimpiai sport­ág) mondjuk így, iskolai tantárgy is, te­hát... Tovább menve: a sport alapja. Fu­tás nélkül nincs sport, nincs testnevelés... Na, szóval... Kellemetlen katonás sorrend­be szedni a kérdéseket. Hogy az iskolák sorra elmaradoznak az ilyen-olyan labda­játékok megyei döntőjéről, azt megértjük. De hogy az atlétika is ilyen gyenge pont­juk , azt nem tudjuk „lenyelni". Ott va­­lami baj van a testnevelés és a sport kö­rül. Valakik nem veszik komolyan azt, a­­miért a fizetésüket kapják. Vagy pedig folytonosan fordítva ülnek a nyeregbe. A­­mikor atlétizálni kellene, akkor kidobnak a testnevelésórára egy-egy labdát, más­kor pedig, amikor labdázni kellene, akkor éppen az ellenőrző próbákat erőltetik. Na, de hát, az erkölcsi felelősség nem minket terhel. Most pedig nézzük a megyei bajnokság dobogósait : Gyermek II. : 1. Tóth­ Éva (Sepsi, 2. sz. ISK), 2. Bartók Judit (Kézdi­), 3. Bocskor Éva (Nagybacon) — csapatban: 1. Kéz­divásárhely 10 ponttal, 2. Sepsiszentgyörgy 11 ponttal; fiúk: 1. Szabó Zoltán, 2. Lu­­ciu­s teían, 3. Jecza Tibor (mindhárom Sepsiszentgyörgy), csapatban: 1. Sepsi­szentgyörgy 10 ponttal, 2. Barát 30 pont­tal. Gyermek I.: 1. Deák Tünde, 2. Kónáth Melinda, 3. Bende Ildikó (mindhárom Kéz­divásárhely), csapatban : 1. Kézdivásárhely 6 ponttal, 2. Sepsiszentgyörgy 18 ponttal; fiúk : 1. Kovács Sándor (Barát), 2. Nagy Csaba (Sepsi­), 3. Volkuj András (Sepsi­), csapatban: 1. Sepsiszentgyörgy 25 ponttal, 2. Barát 30 ponttal. Junior III. : 1. Hosszú Katalin (Kézdi.), 2. Buna Éva (Kézdi.), 3. Calalb Gabriella (Sepsi.), csapatban: 1. Kézdivásárhely 8 pont, 2. Barát (Sepsiszentgyörgy) 18 pont; fiúk: 1. Ráduly Béla (Barát), 2. Neghina Mihai (Sepsi.), 3. Lázár János (Barát), csapatban: 1. Barát 19 ponttal, 2. Sepsi­szentgyörgy 31 ponttal. Junior II. : 1. Nagy Edit (Sepsi.), 2. Csíki Aranka (Sepsi,), 3. Karacsi Edit (Kézdi.), csapatban: 1. Sepsiszentgyörgy 8 ponttal, 2. Kézdivásárhely 13 ponttal; fiúk: 1. Fekete Zoltán, 2. Ambrus Albert, 3. Kovács Sándor (mindhárom Sepsiszent­györgy), csapatban : 1.­ Sepsiszentgyörgy 10 ponttal. Junior I. : 1. Kerestély Katalin, 2. Ho­nesz Éva, 3. Burlacu Olga (mindhárom Sepsiszentgyörgy), csapatban: 1. Sepsi­szentgyörgy 6 ponttal; fiúk: 1. Sorbán Fe­renc (Barát) — csak egy résztvevő. Felnőttek: 1. Dombi Tünde, 2. Elekes Irén, 3. Németh Magda (mindhárom Sep­siszentgyörgy), györgy 6 ponttal; csapatban: 1. Sepsiszent­fiúk: 1. Suciu Sándor, 2. Molnár Zsigmond, 3. Jánó Sámuel (mindhárom Sepsiszentgyörgyi Egyesülés). Egy hét múlva: a Gáli Lajos emlékver­seny — Sepsiszentgyörgyön. Népes me­zőny jelezte részvételét. Kolozsvár-Napocai .,U. — Rm. V.Icea 4—2. Ezen a mérkőzésen — mely egyéb­ként nem is volt olyan rossz, hiszen kora tavaszon játszották, eléggé nehéz pályán — Cimpeanu II. érdekelt. Őt figyeltük. Mit mutatott? Két gólt és egyéb semmit. Igaz, hogy a labdarúgás sava-borsa a gól, de azért... Jó, elfogadjuk, bal lábbal kezdte az idényt. Góllövők : Jiglaru, Cimpeanu NI. 2, Țegean, illetve Stanca, Gingu (és micsoda szép gól volt !). FC Olt — Haladás 1—1. Nem vagyok táltos, de ráéreztem az eredményre. Mert jó, hogy Nicolae válogatott jelölt, szerin­tem Tevi jobb középcsatár. Nem is téved­tem: a 15. percben Tevi mesterien tálal Apostol elé és 0—1. A végeredményt tud­ják, az volt, ami Bukarestben: 1—1. Az FC Olt gólját Prepelița lőtte. Zsil — Dinamó 2—1. A „tegnap" még így írtam volna: Dinamó II. — Dinamó I. ... Ma hinni merem, hogy a bányászok megtalálták régi önmagukat. Góllövők : Sumulanschi, Stoichița,­­ illetve D. Geor­­gescu­­ nem fejelte, büntetőből lőtte. De ez sem könnyű.) Nagybánya — Iași 2—0. Nem tudom, Mateianu olvasta-e a Sportul képeslap ankétját, melyben valaki azt hogy az év szenzációja lesz a nyilatkozta, bányaiak búcsúja. Nem tudom, de 50 percen át ál­landóan erre gondoltam. Nem azért, mert nem jó csapat a Mateianué, hanem mert peches. Húsz gólhelyzetből csak egy gólt lő, s egy gólhelyzetből két gólt kap. Ha ennek a csapatnak volna egy Barátki­a... Merem állítani, országos bajnok lenne, így viszont, félek, hogy valóban búcsúzik. Egy nagy igazság dőlne össze. Őszintén mondom. Góllövők: Terhes, Mureșan, Galac — Brassó 1—1. Megint arra a bizonyos ankétra gondolok: Galac lesz az első csapat, amely Teașcă mester vezeté­se alatt búcsúzik az A-osztálytól. Vajon? Személyesen nem ismerem a mestert. Arra viszont fogadni merek, hogy nem hajóska­pitány, azaz nem várja meg a hajó süllye­dését. Idejében lelécel. S ha véletlenül nem így történne, akkor azt jelenti, bele­fáradt. Ez a csapat nem A-osztályos. De még a B-ben is csak a dobogó máso­dik vagy harmadik fokáért küzdhetne. Góllövők: Balaban, illetve Sulea (11-es­­ből), FC Argeș — Craiova 0—1. A válogatott gerincét adó Craiova igazolta hazai hír­nevét. Mi tagadás, ma ez a diákcsapat áll legközelebb az európai élvonalhoz. Rendkívüli adottságokkal rendelkezi. Góllövő : Cămătaru. ASA — FC Corvin 0—0. Egy fecske _ Bölöni — nem hoz tavaszt. Lacika erőltet­te, de senki sem segítette. Fanici, a gól­gyáros kényszerpihenőn volt (sárgalapok miatt), Hajnal már nem a régi, Fazakas sem, Vígh Jóskának pedig nem a góllö­­vés a mestersége... Lucescuék pedig hősie­sen védekeztek. Diáksport — Temesvár 1—0. A diák­rangadó megfelelt a várakozásnak. Jó já­tékot hozott. Kellett a Diáksportnak ez a két pont. Góllövő: M. Sandu. Steaua - Bakói SC 1-1. Zahir már a 4. percben hálóba talált. Na — gondol­­tam — lesz itt nemulass. És tessék, Ior­­danescu elemistára jellemző könnyedség­gel hagyta ki gólhelyzeteit, M. Raducanu mintha nem is játszott volna... A Bákói SC gólját Solman kotorta a hálóba. Fekete szombatja volt a vendéglátók­nak. Hat pontot veszítettek. Ez pedig sok. Sok? Minden fordulóban így kellene történnie, s akkor... Túl szép lenne a ho­ni labdarúgás. És igazibb. 3 8 29—32 17 3 8 26—32 17 5 7 17—24 17 2 9 15—20 16 2 10 18—25 14 2 10 21—30 14 2 11 23—40 12 A góllövő lista­­sa: 12 gólos: Tevi, Fanici, Radu II.; 11gólos: Petcu, 9 gó­los Ghuchici... ! A 19. forduló : Viesvári — Kolozsvár, Bákói SC jt^liceort, >5^ Vilcea — AS­A, Crc„*T f Steua, — Nagy,­ bánya, Haladós‘—sil, lași — FC Argeș, Dinamó — Galac,orvin — FC Olt. A TUDÓSÍTÓ FIGYELMÉBE ! MÁRCIUS 8.-ra kezdődően minden vasárnap 14—19 o között várjuk tu­dósításaik( az N­ 04-es telefonon, siket az MSC — janboa 3—v­­ 0). A je­ges pályán igazi tussát egyik csapat sem tudta megmutatni. It végig mezőnyíö­ény­­ben játszó MSC g*elme vitathatatlan. Gólövők: Adorján, Georgescu (11-es­­ből). Hétközben : Kisvásárhely — Sepsi­szentgyörgyi Electio 2—1, Kézdivásárhely — Brassói ICIM 1- sib­li IFJÚSÁGI BAJOKSÁG — NŐI ISK — Brassó 1—66 (37—31). Jv: Berekméri — Szé (Marosvásárhely). ISK: Keresztes 35, Ivács E. 18, Székely 10, Bartók 4, Papp 2, Csorna 2, Bartók E. 2. BRASSÓ : Anglescu 26, Ochule­ 14, Turtoi 14, Muntean­ 9, Bucur 2, Horin­­car, $­efanescu 1. A Csíki, Bede, Ernád nélkül felvo­nult ISK eléggé szors küzdelmet vívott a fiatal brassói csapattal. Az első­­ félidőben sok ideig a j­enlére állt a küzdelem, s csak a másik félő első' ’’ében sike­rült 15—16 pontos r fnyt szerezni. A vég­hajrában erősített * vendégcsapat, de már csak a szépítés futotta erejéből. Ha iál emleke Mnem 's olyan régen Mohamedet és a h*-t emlegettük. Nos, ezúttal is jöttek a jegyek - a Sav,, nes'i-i Relonul, a seg.totarsnak bi­zonyuló Brassói Tt*r, a Felsőbánya. Rangos mezőny gyű ̋ seze az ujabb férfi teremtornán A el ezúttal is: a fel­készülés. Az e'cdrum'!,hat,eZ,U,,aL 'S háttérbe szorul. Me­ n> nd,q fontosabb a mind ° qPC feMelbul<H h­ibákra .. Gondo­­lunk itt elsősorban a "><>9 mindig sokat­­gyenge védekezésrel fegyelmezetlenül gyenge elkapkodott tornát­ , oykra, Q jatek közbeni paeurar)_ sok kojTinj1 ® n'~hu és céltudatosabb táma­a körültekintőbb mega­dva meg dásszövésre... a balosszekoto h ,|ai a játékszervezés előtt á,„m­i<| min. sem az igazi. lell figyelnünk, min­denre nagyon­­ készülnünk. Az osz­­denre nagyon küzdelem, elegendő tályozó nem ma,raló­ £ oda tennebbjutás... egy kisiklás o­olt te^HBrna, ezért Na, de hát'’ K ^rkőzévre!^* a sok élők'- 18 -24 (9—11). Felsőbánya ~~ ^ g|söbányaiak. S he- Nagyon akarta .^Ottak rosszul. Még lyenként nem pávine^ti­tek félgőzzel akkor sem, am'k0' s Boldi? 7 Révi 4< játszottak. ^,tu­rathlon 10, Petre 5 gól- Bóbita 4, illetve 50 nős, még nem tartunk ott. Pedig hát Frenkó is besegített. Nagyszerű helytállá­sával sikerült is a 38. percben megszerez­­n vezetést (12—13), de mindez csak szalmalángnak bizonyult. A védőjátékunk lépten-nyomon ,,csütörtököt mondott" (pe­dig szombat volt), s ilyenkor a tűzfal sem segített volna. Mátéi az 1,50 magasságá­val egyszerűen összefonta védelmünket, s kénye-kedve szerint szórta a gólokat. Csak éppen azt nem kérdezte meg kapu­sunktól (mert a védőket már menet közben elveszítette), hogy: „Na, öregem ezt most melyik sarokba vágjam?" Kitűntek: Mátéi (a mezőny legjobbja — a játékban is) 10, illetve Pásztor 7, Grásdeanu 3 góllal. Sávine$ti — Traktor 22—17 (9—S). A torna rangadója, kemény, férfias já­tékkal. Kitűntek: Sámson 5, Petre 4, illetve Grancea 5, Andrei 3 góllal. MSC — Felsőbánya 18—15 (12—10). Ezen a mérkőzésen javulást mutatott e­­gyüttesünk játéka. Igaz, az ellenfél­­ is gyengébb volt — azaz azonos súlycso­portbeli. Legeredményesebb játékosok : Pásztor 9, Pacuraru 4, illetve Babi­u 8, Révi 5 góllal. Traktor — Felsőbánya 22—19 (11—9). Nem csillogott a Traktor, viszont a felső­bányaiak nagyon igyekeztek. Csak ennyi­re futotta erejükből. Kitűntek: Mátéi 6, illetve Agud 9 góllal. Sovinenti — MSC 25—13 (12—5) A második játékrészben volt jobb az MSC. Ez viszont kevés egy ilyen jó csapattal szemben. Legeredményesebb játékosok: Petre 8, Zábara 7, Sámson 5, illetve Pász­tor 4, Pácurar 3 góllal. A torna végeredménye: 1. Sávm­enti 6 ponttal, 2. Traktor 4 ponttal, 3. MSC 2 ponttal, 4. Felsőbánya pont nélkül. Minifoci AZ 1931-ES BAJNOKSÁG TAVASZI FORDULÓI Alighogy befejeződött a téli teremtorna, máris kezdődik a bajnoki idény. Termé­szetesen, a teremben. Formában vannak a csapatok, s ilyenkor „bűn" hosszúra nyúj­tani a szünetet. Az a rövid két hét is ele­gendő időnek bizonyult a sorok rendezé­sére. Itt-ott rendezték is, íme két bravúros átigazolás: Goga a Textilből a SDV-hez, Mátyás Attila az Egészségügytől az OJT- hez... A tét ezúttal a bajnoki cím lesz és a nagyon szép kivitelezésű vándorserleg. I. forduló (l­l. 2.): FC Szemerja — Ke­reskedelem, SDV — Textil, CPL — Vasas, Electro — O.tex, Egészségügy —•­ T'68, OJT — Tervezők, FC Oltcit — Bazalt. II. forduló (Hr. 9.): Bazalt — OIT, Ter­vezők — Egészségügy, Kereskedelem — FC Oltcit, T'63 — Electro, Oltex — CPL, Vasas — SDV, Textil — FC Szemerja. III. forduló (­II. 16): FC Szemerja — Va­sas, SDV — Oltex, CPL — T'68, Kereske­delem — Textil, Electro — Tervezők, E­­gészségügy — Bazalt, OJT — FC Oltcit. IV. forduló (III. 23.): FC Oltcit — Egész­ségügy, Bazalt — Electro, OJT — Keres­kedelem­ Tervezők — CPL, T'68 — SDV, Ortex — FC Szemerja, Vasas — Textil. V. forduló (III. 30.): SDV — Tervezők, FC Szemerja — T'68, Ke­reskedelem — Vasas, CPL — Bazalt, Electro — FC Olt­cit, Egészségügy — OJT, Textil — Oltex. VI. forduló (IV. 6.): OJT — Electro, FC Oltcit — CPL, Egészségügy — Kereskede­lem, Bazalt — SDV, Oltex — Vasas, T'68 — Textil. Tervezők — FC Szemerja. VII. forduló (IV. 14.): CPL — OJT, E­­lectro — Egészségügy, Kereskedelem — Oltex, Vasas — T'68, Textil — Tervezők, FC Szemerja — Bazalt, SDV — O.tcit. Vili. forduló (IV. 20.): Egészségügy — CPL, OJT _ SDV, T'68 — Oltex, Electro— Kereskedelem, Oltic — FC Szemerja, Ba­zalt — Textil, Tervezők — Vasas. IX. forduló (IV. 27.): Textil — Oltcit, CPL — Electro, Kereskedelem — T'68, FC Szemerja — OJT, SDV — Egészségügy, Oltex — Tervezők, Vasas — Bazalt. X. forduló : (V. 3.): Electro — SDV, E­­gészségügy — FC Szemerja, CPL — Ke­reskedelem, OJT — Textil, Oltcit — Va­sas, Bazalt — Oltex, Tervezők — T'68. XI. forduló (V. 11.): FC Szemerja — E­lectro, SDV — CPL, T'68 — Bazalt, Ke­reskedelem — Tervezők, Oltex — FC Olt­cit, Vasas — OJT, Textil — Egészségügy XII. forduló (V. 18.): CLP — FC Szemei­ja, Electro — Textil, SDV — Kereskede­lem, Egészségügy — Vasas, OJT — Oltex, FC Oltcit — T'68, Bazalt — Tervezők. XIII. forduló (V. 25.): Tervezők — FC Oltcit, FC Szemerja — SDV, Ortex — E­­gészségügy, Vasas — Electro, Textil — CPL, Kereskedelem — Bazalt, T'63 — OIT. A fordulók minden hétfőn 15 órakor kezdődnek a Sportcsarnokban. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRE (41.) A turisztika nagy támogatója az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület), amelynek ,,me­gyei osztályai" a múlt század végén sorra alakulnak meg. A háromszéki osztály 1981- ben jön létre ,s bár az EKE célja külön­ben nemcsak a turisztika, a miénk tevé­kenysége főleg kirándulások szervezésében merül ki. 1892-ben pl. kettőt is szervez. Az egyik útiránya Málnásfürdő — Tusnád — tor­jai Büdös, ill. Rozsnyó és a zernyesti pa­pírgyár megtekintése. 1893-ban Súgásban, az Almási-barlanghoz és a Bodzai-szoros­­ba mennek el szervezetten. Képviseltetik magukat az EKE 1892-es kolozsvári köz­ponti közgyűlésén is. A kiadott útikalauz háromszéki adatai nem lehettek pontosak, mert a helyi osztály a második kiadás­hoz „korrekciókat" javasol. 1895-ben tü­zetesebben bejárják Erdővidéket és a Bod­­za-krasznai vidéket nagyszámú résztvevő­vel. Szoros kapcsolatot tartanak fenn más megyék osztályaival, támogatják egymást, így pl. a brassóival. Tervbe veszik a turis­ta utak megjelölését is. A kezdeményezés Malicskó József mérnöké. 1899-ben jelölik meg az utat a ,,Bogdán-féle kerttől Sú­gásig, Súgástól Élőpatakig". Ugyanígy a Szármány-tetőre vezető ösvényeket is. 1896-ban jelenik meg Dr. Hankó Vilmos­nak (aki egyebek mellett a háromszéki borvizek kiváló ismerője) Székelyföld című munkája, amely természetesen Háromszé­ket is bemutatja. A helyi lap közli a kötet előszavát, íme pár sor, amely rávilágít az EKE céljaira is: „A turista-évszak beálltával a turistasereg felkerekedik... s Svájcot, T­iolt és Stájerországot úgyszólván ellepi. A Székelyföld épp ilyen tárgya lehetne a érdeklődésnek... A székelyek az idegenek kiszolgálása, a természeti kincsek kiakná­zása révén éppen olyan állandó jövede­lemhez jutnának, mint a svájci, tiroli és stájerországi lakosok." Az EKE fontos sze­repet tölt be az együttélő népek közele­désének megvalósításában is: „Az EKE nemzetiségeket összebékéltető törekvéseit e­­csetelve az eszményi nép­ béke oly ma­gasztos távlatát tárta elénk, hogy az e­­gész hallgatóság lelkes éljenzésben tört ki, amikor az érzelem, vagyon és értelem okozta válaszfalak ledöntése, illetve a hághatóbbá tétele mellett tört lándzsát. — olvassuk az 1901-es közgyűlésről közölt beszámolóban. Ezt a közgyűlést az egye­sület különben városunkban tartotta, ép­pen a tízéves fennállását köszöntőt. Gödri Ferenc által üdvözölt hatvan ven­­­dég megbeszélésének fő témája a szé­kely fürdők helyzete. Utána két kirándu­lás: egyik Súgásba, a másik a Nagykő havasra. Hosszabb pangás után 1932-ben lendül fel ismét, és tevékenykedik folya­matosan a háromszéki osztály 1942-ig. E­­gész sereg kirándulás (Sinaia, Gyilkostó, Bodoki-tető, Tusnád, Csíksomlyó, Uzonka, Kászon, Nagykőhavas, Komandó, Bucsecs, Bálványosvár, Csukás, Görgő, Súgás, Ben­­kő-forrás, Bélyi Nyír, Keresztényi­ avas, Mo­hos, Szent Anna-tó, Büdösbarlang, Élőpa­tak stb .) bizonyítja ezt. Többször szervez­nek síkirándulást is pl. 1935-ben és 1940- ben,­ s nemcsak a közeli kirándulóhelyek­re, hanem a Keresztényhavasra, Nagykő­­havasra és a Bucsecsre is. Rendeznek sí tanfolyamot, kerékpártúrát, s ún. turista esteket, vetített-képes előadásokat, fotó kiállításokat. 1935-ben Szentgyörgyön ren­dezik meg az első erdélyi turista kiállí­tást. A kirándulásokat népszerűsítő elő­adásokkal kötik össze. Súgásban pl. Dr. Duducz Zoltán beszélt a fürdő értékeiről Vendégelőadók is tartanak értékes elő­adásokat. 1934-ben Dr. Balogh Ernő és dr­­ Tulogdy János. Turistah­ázat is tervez­nek a Bodoki-tetőre. Sajnos nem valósult meg. A legtöbbet vállaló túravezetők Ko­vács Jenő, Dobay Ernő, Dr. Fogolyán Kristóf, Gábos Győző. A­­ fentieken kívül az EKE tevékenységében jelentős szerepet játszottak­ Benedek Tivadar, Herepey Já­nos, dr. László Ferenc, Miske János, Szász Jenő, Csutak Vilmos, Dézsi György, Czikó Árpád, Csánky István, dr. Kovásznay Gá­bor, Kün­le József. Az EKE mellett a különböző sportegyesü­­letek is törődtek a turisztikával, az 1880-as Concordiának, az 1930-as esztendőkben a Tenisz Clubnak, a Korvinnak, míg a 40-es években a Textilnek is van turisztikai szakosztálya, de ezek is szorosan együtt­működnek az EKB-vel. (berde) Az 1959-es osztrák expedíciót Fritz Mo­­ravec, a Gasherbrumn II. egyik meghódító­ja vezeti. A csapat másik hat alpinistája között ott találjuk H. Ratayt és H. Roisst, akik szintén részt vettek az 1956-os Gas­herbrum II. expedícióban. Szirdárnak fáradhatatlan Pasang Dawa Lámát fogad­a­ják meg. Az alaptábort ők is a Mayangdi glec­­­cseren állítják fel 4500 méteren (április 4-én), bár ők nem az északi falon, hanem egy új útvonalon, az északkeleti gerincen tervezik meghódítani a csúcsot. Ennek ér­dekében a 3. magassági tábort már az szakkeleti gerincen állítják­­ fel, majd a 4-t 6500 méteren. Ekkor a jó iramú tevé­kenységet végzetes baleset szakítja meg. A 2. tábor közelében Roiss beesik 25 méter mélyre egy jéghasadékba s csak néhány óra után találnak rá. A jégfal ha­rapófogóként tartja foglyul, társai fejjel lefele lógva a biztosító kötélről, jégcsá­kánnyal igyekeznek lefaragni a jégből, hogy Roisshoz jussanak. Azonban minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyul, estére Roiss meghal, másnap már csak holttes­tét húzhatják ki. A szomorú baleset na­gyon visszaveti a tevékenységet, amihez két hétig tartó rossz időjárási viszonyok is hozzájárulnak. Néhány napig a szél több , mint 140 km/óra sebességgel fúj s egy lavina el­borítja a 4. tábor hókunyhójának bejára­tát, ahol majdnem bennfullad négy hegy­mászó. Az időjárás valamelyes javulásával to­vább építik a magassági táborokat, 7500 méteren a hatodikat. Május 25-én Prein és Pasang Dav­a csúcshódításra indul, szép derűs időben, de fagyos szélben. Az útvonal már nem tartogat különösebb, nehéz szakaszokat, a két hegymászó néhány óra alatt elérhetné a csúcsot, de a szél oly elviselhetetlenné válik, hogy kb. 7800 méterről kénytelenek visszafordulni. Pasang és Prein nem adják fel a harcot. Még két napig maradnak a 6. táborban, még kétszer megkísérlik a csúcsot elérni, de minden igyekezetük hiábavalónak bizonyult. A hetedik expe­díció is, bár gyakorlatilag az (új) út nyit­va állt előttük a csúcs felé, kénytelen győ­zelem nélkül visszavonulni. 1959-re, mint láttuk, a svájciak elkéstek engedélykérésükkel, de 1960-ra már sike­rül megszerezniük, így ismét ők szerveznek expedíciót a Dhaulagirire. Vezetőnek Max Eiselint nevezik ki, az 1958-as expedíció résztvevőjét. A csapat tagjai között ott találjuk K. Diembergert, a Broad Peak egyik meghódítóját és N. Dyhrenfurthot, aki részt vett az 1952-es svájci Everest-expedícióban és ő vezette az 1955-ös Lhotse-expedíciót (majd 1963- ban azt az amerikai expedíciót, amelynek hat (!) tagja jut fel az Eve­rest legmaga­sabb pontjára). Szirdárnak Ang Dawát fogadják meg. Az 1953-as expedíció beszámolójában Lauterburg azt a megjegyzést tette, hogy a Dhaulagiri északkeleti nyerge egy ki­terjedt, sima felszínt alkot, amely jégre­pedésektől mentes és repülőgép használa­tára nyújt lehetőséget. Eiselinnek tetszett az ötlet, és úgy dönt, hogy egy, a hegy­­mentéseknél használt, Pilátus Porter P.C. 6-típusú repülőgépet vesznek igénybe. Pi­lótának E. Saxer alpinistát alkalmazzák, E. Wiecket segédpilótának (mechanikus­nak) és a repülőgépet „Yeti"-nek keresz­telik. A „Yeti­ repülőteret" a Dambush hágón (5200 méter) rendezik be, a gép fokozatosan ide szállítja az expedíció fel­szerelését és tagjait. Április 3-án hajtják végre az első repülést és leszállást az Északkeleti Nyergen, majd berendezik az alaptábort. Április 13-án a csapat készen áll, hogy nekilásson a magassági táborok kiépíté­sének. De a repülő három napja nem je­lentkezik ,és ekkor úgy határoznak, hogy még várnak néhány napot. Tudják, hogy csak a repülőgépre nem támaszkodhat­nak, de a Dambush hágó elég van a Nyeregtől és a Pokharában messze még elszállításra váró utánpótlás teherhordók­kal történő eljuttatása több mint két hét­be telne. Közben az indiai rádió kedve­zőtlen időjárást és viharos szelet jósol. Pokharából megérkezik Saxer, Dyhren­­furth, Ang Dawa és elmondják, hogy a gép motorja tönkrement, így egy újat kellett rendeljenek Svájcból, amelynek ér­kezése és beszerelése még hetekbe telhet. Addig is Pokharából teherhordókkal szál­líttatják az utánpótlást, ami nagyon jól jön, mivel az étrend kezdett egyoldalúvá válni s a tüzelő is kifogyóban volt. Az expedíció tagjai elhatározzák, hogy meg­próbálnak boldogulni a „Yeti" nélkül is. A csapat egy része a Dambush hágótól ellátja utánpótlással az Északkeleti Nyer­gen tartózkodókat (Diemberger, Schelbert és Forrer), akikre pedig a magassági tá­borok kiépítése hárul. Három hét szünet után ismét repül a „Yeti". Az első repülés alkalmával az expedíció vezetője felmérhette a gépből az egész helyzetet: a Dambushból indult utánpótlást szállító csapat pont megér­­kezett az Északkeleti Nyeregre, a „táma­dó" csapat pedig az eltelt három hét a­­latt kiépítette a magassági táborok so­rát 7500 méterig és Diemberger, Forrer és Schelbert pont útban van az utolsó tá­bortól a csúcs felé. Másnap az időjárás megint kedvezőtlenre fordul, s a „Yeti“ ismét nem jelentkezik. Közben megérkezik fentről a három alpinista, két serpával, és Diemberger azzal köszönti az expedíció vezetőjét, hogy „ennyi erőfeszítés elég lett volna kétszer megmászni a Broad Peaket. A Dhaulagiri micsoda hegy..." Ferrer beszámolva a hegyen történtek­ről, többek közt elmondja, hogy nagyon fáradtan érték el a 7450 méter magassá­got (ahol felállították az 5. tábort), mivel hárman négy hátizsákot kellett cipeljenek. Május 4-én hajnalban elindultak a csúcs­­ felé, azonban közben az időjárás kedve­zőtlenre változott és úgy 7700 méterről kénytelenek visszafordulni. A „Yeti" immár két napja nem jelent­kezik és az expedíció tagjai rájönnek, hogy valószínűleg baleset érte. Valóban, két nappal később Ang Dawa megérke­zik a pilóták levelével, amiben beszámol­nak, hogy felszállás közben a gép sziklá­nak ütközött és összetört, a segédpilóta megsérült, majd háromnapos hősies kitar­tás után az akkor már elhagyott Dambush táborban, utolsó erőfeszítéssel sikerült el­érjenek Tukuc­a helységbe, s így megme­nekültek az éh- és fagyhaláltól. A gép elvesztése az utánpótlásszállítás lehetőségének megszűnését­ jelentette, te­hát a rendelkezésre álló 10 napi élelem­­­mel úgy kellett gazda­kódjának, hogy az elég legyen a csúcstámadásra és a vis­­­szavonulásra is. Diemberger, Forrer és Sc.„_­.”n képezik a csúcstámadó csapatot, akikhez Diener és két serpa is csatlakozik (Nyima­ és Nawang Dorje). Május 12-én 7800 méteren a 6. tábort, majd felállítják másnap délben 13 órára mind a hatan (!) fennáll­nak a csúcson. Addig soha annyian nem álltak egyszerre egy nyolcezres csúcson, s főleg a Dhaulagirién, amelyért annyit küzdöttek az alpinisták tizei. Tréfálkoznak a „babonás" 13-as szám­mal, mivel 1960 május 13-án, pénteken, a 13. nyolcezrest egy 13 összlétszámú ex­pedíció győzte le. Május 23-án, a kedvező időjárást ki­használva, Vaucher és Weber is meg­másszák a Dhaulagirit. DIÓSZEGHY Káli László se... Bárcsak tévednénk, őszintén kíván­­juk. Attila bácsiért. Miért tagadnák. Mi még mindig nagyon tiszteljük és titokban visszavárjuk megyénk atlétika-sportjának, sportmozgalmának éremkovácsát. Nem pó­tolhatatlan — elméletileg —, de távozásá­val nagy-nagy űrt hagyott maga mögött. Még mindig nem értjük, miért mondunk le olyan könnyen a legjobb szakembereink­ről? MEGYEI BAJNOKSÁG Jégkorong NEGYEDIK A VASAS 1. Craiova 2. Dinamo 3. Brassó 18 18 18 18 18 18 4. K. N. „U" 5. FC Argeș 6. Bákói SC 7. FC Corvinul 8. Steaua 9. Rm. Vilcea 10. Zsil 11. Ieși 18 8 18 13 1 8 31—12 27 18 10 2 6 29—15 22 5 24—20 20 7 23—20 20 8 30—21 19 6 24—25 19 8 31—25 18 7 26—22 18 ! 23—35 18 18 8 1 9 28—25 17 18 7 3 8 28-25 17 DHAULAGIRI (4.) megyei tükör A VENDÉGEK FORDULÓJA A ,,VB-kampány" — így nevezi a Spor­tus a felhígított világbajnoki döntőért ki­írt mérkőzéssorozatot — miatt rendkívüli tulajdonságot tulajdonítunk a tavaszi for­dulóknak. De nem csak mi, versenytársa­ink is. Hogy miért ez a nagy cécó? Me­rem állítani, könnyebb ma egy világbajnoki döntő tornára bejutni, mint például a szov­jet Spartakiád döntőjére... Na, de hát, ha ez van, ezt kell elfogadni. Éppen ezért — nem akarunk kilógni a sorból — mi is ilyen szemüveggel nézzük a tavaszi első fordulót. PRIMO NEBIOLO, Főiskolás Nemzetkö­zi Sportszövetség elnöke jacai sajtóérte­kezleten megerősítette, hogy a következő, 1983-ban sorra kerülő Fehér Universiadet Szófiában rendezik meg. Az elnök bejelentette egyben, hogy az 1985-ös téli Universiade megrendezésére a Szovjetunió jelentkezett. Az 1983. évi nyári Universiadet a ka­nadai Edmonton látja vendégül, az 1985-ös megszervezésére pedig (Jugoszlávia) és Indianapolis (USA) Zágráb pá­lyázik. VÉGET ÉRT az athéni fedett poligonon megrendezett légpuska Európa-bajnokság. Az ifjúsági versenyszámban az aranyér­met Mihai Dragomirescu, a Steaua Sport­klub versenyzője nyerte el 573 ponttal. Utána következik a svéd Enkart és a ro­mán Sorin­ Babi­. Csapatversenyben Ro­mánia válogatottja lett az első 1 697 pont­tal. Utána következik a Szovjetunió 1 581 ponttal. FRANCIAORSZÁG több városában to­vábbi mérkőzésekre került sor a B-osz­­tályú férfi kézilabda világbajnokság kere­tében. Íme az eredmények: Franciaország — Ausztria 19—12; Dánia — Svájc 23— 20; Izrael — Norvégia 21—20; Csehszlo­vákia — Bulgária 22—17; Svédország — Hollandia 18—18; Lengyelország — lz­­and 25—16. WROCLAWBAN megkezdődött Lengyel­­ország nemzetközi asztalitenisz-bajnoksá­­ga. A férfiak tornáján Románia csapata 3—0 arányban legyőzte Ausztria váloga­tottját és 3—2 arányban felülmúlta Jugo­szlávia utánpótlás-csapatát. Íme a női csapatversenyben született eredmények: Románia I. — Lengyelország III. 3—2; NSZK — Románia II. 3—2; NDK — Len­gyelország II. 3—1; Lengyelország I. Románia I. 3—1. A NEMZETKÖZI Röplabda Szövetség Végrehajtó Bizottsága Ciudad de Me­­xicóban megtartott ülésén elhatározta, hogy az 1982. évi női világbajnokságot szeptember 12. és 26. között tartják meg Limában (Peru). A női ifjúsági világbaj­nokságot az idén október 10. és 24. kö­zött Mexikó látja vendégül. A JACABAN (Spanyolország) folyó téli Universiade műkorcsolya-versenyen a férfi egyesben Konsztantyin Kokora (Szovjet­unió) lett az első. Utána következik a ja­pán Shinzsi Szomeya és a szovjet Oleg Vaszilijev. Jégkorongban Kanada csapata 7—3 arányú győzelmet aratott Japán vá­friIrítt 2.-3.

Next