Megyei Tükör, 1981. március (14. évfolyam, 2832-2857. szám)

1981-03-03 / 2833. szám

^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! MEGYEI »TÜKÖR TM —­­ =■ — *■ “,’ÍÍK# AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 1981. március 3., 2833. szám Kedd Ara 30 báni Hasznosítsuk magasabb szinten nyersanyag-tartalékainkat Mint ahogy azt a Román Kommunista Párt XII. kongresszu­sának az irányelvei kihangsúlyozták, ,,a nyersanyag és energia­alap bővítése, a vele való ésszerű gazdálkodás a jelenlegi sza­kaszában az egész nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztésének, a társadalom általános előrehaladásának alapvető feltételét képezik". Ennek megfelelően az 1981—85-ös időszakra szóló terv geológiai kutatótevékenység fokozását írja elő, erre a célra 1,5— a 1,6-szor nagyobb alapokat fektetünk be, mint az 1976—1980-as ötéves tervben, továbbá átlag 4,5—4,9 százalékos évi ütemben nő a kitermelő ipar, de a nemzetgzdaság fejlesztési szükségleteinek kielégítésében egyre nagyobb jelentőségre kell hogy szert tegyen a termelő- és fogyasztói folyamatokból származó összes nyers- és alapanyagok visszaszerzése és újrafelhasználása­ mellett a nyersanyagokkal és az energiaalappal való Mindezek ésszerű gazdálkodás feltételezi a helyi erőforrások maximális kihasználá­sát is, az olyan nyersanyag- és energiaforrások felkutatását is, melyek felhasználásának nemzetgazdasági szerepe az, hogy biz­tosítja egyes gazdasági egységek energetikai és nyersanyag önellátását, hogy értékesít egyes helyi jellegű energia- és nyers­anyagforrásokat, tehermentesíti energetikaiparunk, illetve érté­kes nyersanyagot szolgáltat a kisiparnak, kézműiparnak. Kovászna megye eddig feltárt altalajkincseinek a lajstroma 33 hasznosítható nyersanyagot tartalmaz. Ezek a következők: vasércek, azbeszt, szerpentin, kén, kovaföld (diatoma), bentonit, jáspis, mészkő, édesvízi mésztufa, tavi kréta, homokkőféleségek, kvarchomok, andezitek, vulkáni tufa, horzskő, vulkáni homok, opálok (féldrágakövek), tűzálló agyagok, közönséges agyagok, derítőföldek, folyami homok és kavics, mészmárga, szürkemeszes márga, bitumenes pala, lignit, tőzeg, kőolaj a vele járó gázféle­ségekkel. kénes, sós és szénsavas ásványvizek (borvizek) és ter­mészetes széndioxid. Sok ezek közül az altalajkincsek közül nem biztosít gazda­ságos nagyipari szintű kitermelést, de lehetne jelentős jövedel­mi forrása kisebb gazdasági egységnek, mezőgazdasági terme­lőszövetkezetnek. Gondolunk itt, hogy csak a legjelentősebbeket említsük, a megye területén található mikro­széntelepekre, szer­pentin-lelőhelyekre, az erdővidéki féldrágakövekre, a derítőföld­ként használható szürke márgákra, fehér márgákra és nem utol­sósorban a megye nagyon sok községének határában előforduló ásványvizek gazdaságosabb értékesítésére. Ezt a célt — megyénk ásványi kincseinek magasabb szinten való értékesítését — kívánja elősegíteni a holnapi lapunkban be­induló cikksorozatunk. MEGVALÓSÍTJUK KONGRESSZUSUNK­­ HATÁROZATAIT A jó gazda felelősségével Akárcsak másutt, Barátos termelőszövet­kezetében is a kongresszust követő na­pokban fokozott figyelmet fordítunk a ta­vaszi tennivalók meghatározására, előké­szítésére. Számtalan olyan kérdés kerül napirendre, amelyben dönteni kell. A fejlődésnek, a fejlesztésnek, véleményem szerint, a vállalkozókészség a fő mozgatója. Jól ismerjük területünket, az esetek többségében tisztában vagyunk azzal, hogy mekkora a kockázat értéke. Termelőszövetkezetünkben például temér­dek intézkedés utal a termelés vetésforgó­jának szakszerű megjelölésére, a kultúrák egy nagyobb tagban való összevonására, felosztására. És beszélhetnénk a talajfel­javítást szolgáló intézkedésekről, mert mifelénk is vannak bizony jócskán gyón­ya, jobb termőképességű területek, ahol el­sődleges feladatunk a földparcellák felja­vítása, a talajnedvesség megszüntetése. Ki is dolgoztuk idejében a talaj termőké­pességének feljavítására vonatkozó prog­ramot, erről már írt is a napi sajtó. És említést érdemelnek az állattenyésztési ü­­zemágban az állomány feljavítására, tejhozamok növelésére irányuló elképzelé­­­­seink. Hő óhajunk, hogy ettől az évtől gyökeres változásokat léptetünk életbe az állattenyésztési üzemág fellendítésére, s ebben a magam részéről nagy reménye­ket fűzök Kerestély Csaba főmérnök lel­kes, szakszerű és rendkívül komoly elkép­zelései megvalósításához. Most a­­zonban paradox módon nem a növény­­termesztésben, és nem is az állattenyész­tésben tervbe vett célkitűzéseinkről szólok, bár úgy illene, hogy a szakember ezeket helyezze előtérbe. A kongresszuson el­­hangzott előadói beszéd nagy fejezetet szentel, és többször is visszatér az önálló gazdálkodás, az önigazgatás, az önfinan­szírozás elvének érvényre juttatására. Mi e beszédből nagyon megszívleltük a jö­vedelmezőség és a hatékonyság emelésé­re vonatkozó értékes útmutatásokat. Per­sze ,elsődleges szempontunk továbbra is a növénytermesztésből és az állattenyésztés­ből származó jövedelmek biztosítása, de... egyre fokozottabb hangsúlyt helyezünk a melléküzemágak fellendítésére. Korábbi elképzeléseinkhez híven, beindítjuk a sü­ •­tödét, és a mezőgazdasági dolgozók kan­tinját is egyre vonzóbbá tesszük, s van még néhány elképzelésünk, mely hozzájá­rul majd az önfinanszírozás és az önálló gazdálkodás megvalósításához. Elvben to­vábbra is, merjünk vállalkozni, mindenek­előtt az előirányzott termelés és a nyere­ségek megvalósítása érdekében, de kutas­suk folytonosan az egyéb jellegű jövedel­mi forrásokat a gazdaság pénzügyi e­­gyensúlyának megteremtésére. BAGOLY Tibor mérnök, a barátosi termelőszövetkezet elnöke A csernátoni disznóhizlalda első lakói — több mint 1200 db koca (BORTNYIK György felvétele) ___________________________________________ % AZ OLASZ képviselőház tagjai 326 szavazattal 237 ellenében lefogadták az ország pénzügyi törvényét. A törvény­re szavaztak a kormánytöbbséget alko­tó nagy politikai párt parlamenti kép­viselői. NEHÉZSÉGEK merültek fel Portugá­liának az 1983-as közös piaci csatla­kozásával kapcsolatosan — mondotta Joachim Ferreira do Amara­l az EGK- val való kapcsolatokkal foglalkozó portugál államtitkár. Do Amaral ezt a kijelentést azután tette, miután vis­­­szatért Lisszabonba a brüsszeli megbe­szélésekről. AZ INFLÁCIÓ fokozódása, az egyre deficitesebb külkereskedelmi mérleg, a nyugatnémet márka értékének rohamos csökkenése szigorú takarékossági poli­tikát követel meg a továbbiak során — írja a France Presse az NSZK gaz­dasági helyzetének szentelt kommen­tárjában. Gazdasági szakértők szerint a 80-as évek nyugatnémet gazdasága messze lemarad a 70-es évek minta­gazdaságától. LUIS MONTAS, a Dominikai Kom­munista Párt főtitkára kijelentette : pártja érdekelt abban, hogy az 1982. évi általános választásokra szövetséget kössön a jelenleg hatalmon levő Do­­­minikai Forradalmi Párttal. TOVÁBBI tömeges elbocsátásokra került sor a súlyos nehézségekkel küz­dő francia textiliparban. A szakszer­vezetek adatai szerint ebben az ipar­ágban 1973 és 1979 között 67 000 dol­gozót, a tavaly pedig további 13 000- et bocsátottak el. Lille-ben, Franciaország legnagyobb textilipari központjában több mint 9 000 textilipari munkahely megszünte­tését helyezték kilátásba. A SPANYOLORSZÁGI Jacában mű­korcsolyában nőknél a szovjet Natalja Sztrelkova lett az első. Utána követ­kezik honfitársnője, Szvetlána Francu­­zova és az amerikai Larik Benton. A jégkorong-torna keretében legutóbbi két mérkőzésen az megtartott­alábbi eredmények születtek: Kanada — Dél- Korea 31—0, Finnország — Japán 4— 1. A ranglista élén veretlenül Kanada és Finnország áll 6—6 ponttal. Utánuk következik Japán és Spanyolország 2 —2, valamint Dél-Korea 0 ponttal. VELENCÉBEN a Világkupáért kiírt férfi nemzetközi tőrverseny az olasz Andrea Borella győzelmével ért véget, aki a döntőben 10—6 arányban le­győzte a szovjet Romankovot. Kuki Pé­ter a 6. helyen végzett. Lelkesítő vállalások a verseny­­felhívásokra A köpeci bányavállalat munkaközössé­gének a szocialista munkaversenyben tett vállalásai előirányozzák : • a nettó termelési terv 800 000 lejjel, az árutermelési terv 2 millió lejjel való túlszárnyalását • 1981-ben terven felül a nemzetgazda­ságnak szállítanak: — 10 000 tonna lignitet — 5 000 tonna brikettet • Vállalták, hogy megtakarítanak 100 köbméter bányafát és 200 megawattóra elektromos energiát. + A Kovászna Megyei Építő-Szerelő Válla­lat munkaközössége vállalta: • terven felül 80 lakrészt épít fel • határidő előtt 2 hónappal átad 150 lakrészt és két más létesítményt • 2 százalékkal túlteljesíti a nettó tervet • a szortírozott homok- és kavicsszük­ségletét saját kitermeléssel fedezi • az építő-szerelő munkálatoknál 1 szá­zalékkal túlteljesíti a munkatermelékeny­séget • A házi gépgyártással 500 ezer lej értékű berendezést és különböző szerszá­mokat állít elő • csökkenti az előirányzott anyagfo­gyasztást — 5 tonna fémmel — 60 tonna cementtel — 10 tonna egyezményes fűtőanyag­gal — 7,5 megawattóra elektromos ener­giával • az ezer lej értékű építésre számított költségeket 1.5 lejjel csökkenti • előirányozta 60 munkás több szak­mában való kiképzését. A burgonyatároló üzemel Csak közeledik a tavasz. A kézdivásár­­helyi utcákról is eltűnt már a sokat da­gasztott, maszatos hó, s a nap­sütés akár kellemes is lehet­ne, ha a korai felmelegedésnek nem szegülne ellen a didergető északke­leti szél. Ezekben a napokban forgalmas a zöldségvetőmag-központ udvara, de hatalmas raktári előcsarnok is ,ahol tu­a­catnyi munkás sürgölődik a futószalagok, osztály^, a gépek körül. A­ vetőburgonya indul innen, megfelelő előkezelés után, a szélrózsa minden irányába. A központ vezetője, Bende Mihály ag­rármérnök éppen kapaszkodna a Tulceá­­ba induló zárt teherkocsira, de néhány szó erejéig még időt szakít a tájékozta­tásra. Tulceába 250 tonna Ostora burgo­nyát küldenek innen. Tőlük viszont dug­­hagymát kellene beszerezni és lehetőleg gyorsan, mert közeledik március. Kisebb mennyiségű burgonyát kap még a köz­ponttól Gorj és Argeș megye, de az ülte­tőanyag zöme marad a város határában megalakuló burgonyatermelő tröszt szá­mára. A több mint 4 000 tonnát befogadó korszerű raktárépület már harmadik éve üzemel, mint az első ilyen jellegű létesít­mény a megye területén. A raktárcsarno­kokban háromméternyi rétegekben telel az Adretta, Desirée és az Ostora. Különö­­­sebb veszély nem fenyegette az idén sem torjai, martonfalvi, kézdivásárhelyi, szentkatolnai téesz és a katolnai állami mezőgazdasági vállalat által megtermelt értékes, fajtiszta vetőburgonyát. Mindös­­­sze az Advetta esetében jelentkezett né­hány romlási góc, amelyeket idejében ki­küszöböltek. A néhány éves tapasztalatra alapozva Héjja József technikus és Zajzon Katalin laboráns elismerik, hogy ekkora tétel bur­gonya tárolásának ellenőrzése, a veszte­ségek megelőzése, kiküszöbölése rendkívül felelősségteljes munka. — Nyugtalanul alszunk, akár csökken, akár emelkedik a külső, illetve raktározási hőmérséklet — mondják. Az utóbbi 1—2 C-fok érték körül változhat, tehát eléggé szűkre szabott határok között. A szellőzte­tő berendezés működtetésének időszakát, időpontját is alaposan meg kell választa- TOMPA Ernő (folytatás az első oldalál)

Next