Megyei Tükör, 1981. július (14. évfolyam, 2935-2961. szám)

1981-07-02 / 2936. szám

■sam A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Szerdán, július 1-én befejeződtek a Nagy Nemzetgyűlés Vili. törvényhozási cik­lus­ a harmadik ülésszakának munkálatai. A terembe érkező Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt, élénk és lelkes taps köszönti. Nicolae Ceauşescu elvtárssal együtt, a hivatalos páholyokban foglalt helyet Elena Ceauşescu elvtársnő, Ilie­ Verdeţ elvtárs és több más párt- és államvezető. A gyűlés munkálatait Nicolae Giosan elvtárs nyitotta meg. A Románia 1981 — 1985-ös egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról szóló törvényter­vezet, valamint A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1981—1985-ös fejleszté­si tervének elfogadásáról szóló törvényter­vezet általános közös vitája folytatásaként a következő képviselők szólaltak fel : Elena Vladuc, Nicolae Cherteş, Constanţa Bá­lint, Eugen Sandu, Trandafir Cocailă. Mindkét tervezet szakaszonkénti megvi­tatása után a Nagy Nemzetgyűlés egyön­tetűen megszavazta a Románia Szocialista Köztársaság 1981—1985-ös egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról szóló törvényt és A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1981—1985-ös fejlesztési tervének elfo­gadásáról szóló törvényt. A munkálatok folytatásaként rátértek a községgazdálkodási törvénytervezet meg­vizsgálására­ Fazekas Lajos elvtárs, a Néptanácsügyi Bizottság elnöke, a kormány megbízásából ismertette a törvénytervezetet. A törvénytervezetet kedvezően vélemé­nyezett nagy nemzetgyűlési bizottságok je­lentését Miu Dobrescu elvtárs, a néptaná­csi és államigazgatási bizottság elnöke terjesztette elő. Ezt követően rátértek a törvénytervezet vitájára ,amelyben a következő képviselők szólaltak fel : Vasile Bârculeţ, Elena Nae, Costică Foarfecă, Emilia Andronache, Gheorghe Mâduţă, Margareta Krauss, E­­milian Dicu, Marioara Siminiuc, Teodor Coman. Szakaszonkénti megvitatása után, a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen elfogadta a községgazdálkodási törvényt. A továbbiakban Silviu Curticeanu elv­társ, elnökségi és államtanácsi titkár, is­mertette az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról szóló törvénytervezeteket, majd Ioan Salá­­jan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés Al­kot­­mányi és jogi bizottságának elnöke, elő­terjesztette a bizottság jelentését ezekkel a törvénytervezetekkel kapcsolatban. Valamennyi törvénytervezet szakaszon­kénti vitája után, az ország legfelsőbb törvényhozási fóruma egyöntetűen elfo­gadta az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyására vo­natkozó törvényeket. Ezt követően Nicolae Giosan elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés Barája részéről java­solta a napirendnek a következő ponttal való kiegészítését : — Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének a helsinki érte­kezlet záróokmányát aláíró országok par­lamentjeihez intézett Felhívása. A Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag jó­váhagyta a napirend kiegészítését. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke ezután felolvasta a Felhívás szövegét, amelyet a jelenlevők élén és hosszas tapssal fogad­tak. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének a helsinki értekezlet záróokmányát aláíró országok parlament­jeihez intézett Felhívását egyhangúlag el­fogadták. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke ezt köve­tően tájékoztatta a részvevőket, hogy a Nagy Nemzetgyűlés Barája megkapta a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének a világ parlamentjeihez és népeihez intézett Fel­hívását, amelynek tartalma az összes kép­viselők előtt ismert. Ezzel kapcsolatban javasolták, hogy a Nagy Nemzetgyűlés küldjön válaszlevelet a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének. Felolvasták a levél szövegét, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen elfoga­dott. Kimerítve a jelenlegi ülésszak napirend­jét, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Nicolae Giosan elvtárs berekesztette az ülésszak munkálatait. Napi tejátlaguk tíz liter Legelőször év elején, a januári kimuta­tás adott számot termelési sikereikről. Ek­kor 959 hektoliter tej volt havi tervük, s 946 hl a megvalósításuk. Ebből az árutej 804 hl, a tervezett 767 hl-vel szemben. Ezután következett február statisztikája, annak a kritikus hónapnak az eredménye, amikor köztudottan mindenütt hagyomány­­szerűen apadnak az átlagok, össztermelé­sük e hónapban 1022 hl volt, melyből az árutej 851 hl. S így folytathatnák a fel­sorolást a június havi megvalósításig — minden hónapban 9—11 liter volt a tehe­nenként­ napi hozamuk, ami kerek tízlite­res átlagot tükröz. Félévi legfrissebb ki­mutatásukon 1700 hl a tehenenként elért tejmennyiség (évi tervük 2800 hl)..­A fenti statisztika láttán az állattenyész­tésben jártas olvasó bizonyára Maksára, avagy Martonfalvára gondol, e két elit­farmra, ahol import fajállatok, kivételes takarmányellátás, korszerű épületek és féltettebb-gondosabb felügyelet segíti elő a magas átlagok elérését. Nos, ezúttal nem elitfarmról írunk, hanem Gidófalva szövetkezetközi társulásban működő tehe­nészetéről. Arról az állattenyésztési egy­ségről, amelyről első írásunk 1973 őszén jelent meg — hosszasan lelkendeztünk akkor, hiszen ez volt vidékünk egyik rep­rezentatív tehenészete, első, avagy má­sodik, pontosan már nem emlékszünk —, amelyben azóta öt vezető irányította vált­­akozó sikerrel (a legtöbbször eredmény­telenül) e komplexet. Aztán megfordultak itt igazgatókon kívül állatorvosok is, ösz­­szesen tucatnyi szakemberre emlékeznek e helyen, a gondozók névsora pedig jó­val meghaladja a százat. A régiek közül ma Csüdör Béla technikus nevét tünteti fel csupán egyik táblácska. Akkor istálló­felelősként szerepelt neve beosztottjai­val a bejárati ajtón. Ma takarmányfelelő­se az egységnek. Tőle tudtuk meg, hogy a 670 létszámúra tervezett tehenészetben ma 840 állatot tartanak nyilván (!) Ebből 510 a törzsállomány (338 fejőstehén, 172 vemhes üsző), míg a többi növendékállat (51 egy éven aluli, 79 hat-tizenkét hóna­pos és 168 a hat hónapot el nem érő ARADI Endre (folytatósd a 2-3. pldalon) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA . 2936. szám 1981- július 2., Csütörtök Ara 30 iráni XIV. ÉVFOLYAM Az írók országos konferenciája Szerda délelőtt Románia Szocialista Köztársaság Palotájának kistermében meg­kezdődött az írók országos konferenciája. Az ország társadalmi és kulturális éle­tében megkülönböztetett fontosságú ese­ményt jelentő írói fórum megnyitó ülésén részt vettek Constantin Dăscălescu, Du­mitru Popescu, Suzana Gâdea és Ilie Rá­­dulescu elvtársak­ A konferencián részt vesznek a buka­resti és más kulturális központokbeli írói társaságok konferenciáin megválasztott küldöttek, valamint számos meghívott. Constantin Dăscălescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára felolvasta NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak, a Román Kom­munista Párt főtitkárának, Románia Szo­cialista Köztársaság elnökének az irak or­szágos konferenciájához intézett üzenetét. Az üzenetet a részvevők élénk, hosszas tapssal fogadták, megelégedésüket és há­lájukat juttatták kifejezésre azért a figye­lemért, amelyet a párt, a pártfőtitkár ta­núsít az irodalom és a művészet szaka­datlan fejlesztése iránt, az írók számára megteremtett feltételekért, a kedvező lég­körért és azokért a lehetőségekért, ame­lyeket szocialista társadalmunk nyújt az összes alkotók részére, hogy korunk kö­vetelményeinek szintjén álló irodalmi mű­veket alkossanak, fokozzák hozzájárulásu­kat az egész nép szellemi civilizációs fo­kának növeléséhez. Hangot adva ezeknek az érzelmeknek. George Macovescu elvtárs, az Írók Szö­vetségének elnöke köszönetet mondott a pártfőtitkár üzenetéért, amely értékes ve­zérfonalat jelent a jövőbeli román irodal­mi tevékenység számára. Ezután megválasztották a konferencia munkaszerveit, az igazoló bizottságot, a (folytatása a 2-3. oldalon) Vasbetonhegesztés (SORTNYIK György felvételei) Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Gorj megyei munkalátogatása alkalmából rá­dió- és televízióállomásaink ma 17.30 óra körül helyszíni adást sugároznak a Tirgu Jiu municipiumi népgyűlésről. A minőségi mércével A sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépko­csialkatrészeket Gyártó Vállalat pártszer­vezete is együtt növekedett a munkakö­zösséggel. Az első részleg indulásakor az akkori egyetlen pártalapszervezet még száz tagot sem számlált. Épültek az új részle­gek, gyarapodott a munkaközösség, sok párttag jött más vállalatoktól is, de u­­gyanakkor megkezdték a folyamatos párt­taggá nevelést. Tulajdonképpen a párt­­szervezet számbeli és minőségi növekedé­sének a következetes párttagfelvételi munka lett és ma is az a fő forrása. En­nek köszönhető, hogy a munkahelyek sze­rinti szervezeti felépítés révén létreho­zott alapszervezetek ilyen irányú tevé­kenységének eredményeként ma már a pártszervezet közel 1 300 kommunistát e­­gyesít. A gyár egyik legfontosabb részlegén, a kapcsolószekrényeket előállítón, jelenleg két alapszervezet működik, a 2-es és 4- es számúak, a párttagok száma megkö­zelíti a kétszázat. A részleg dolgozóinak mintegy 18—20 százalékát teszi ki. Kö­vetkezésképpen tehát a párttagság sorai­nak növelése — persze, a minőségi kö­vetelmények szerint — állandó jellegű feladata az alapszervezeteknek. A két alapszervezeti titkárral, Udrea Emillel és Incze Jánossal beszélgettünk minap a párttaggá nevelés tapasztalatai­ról, módszerekről az elért eredményekről. Az eredmények persze, eltérőek, az el­sőnél jobb, a másiknál, a 4-esnél a le­hetőségek kihasználatlanul maradtak. Legalábbis ez évben. A nagy fontosságú politikai-szervezeti munkában — nyilatkozta a 2-es alapszer­vezet titkára, Udrea Emil — jelentős sze­rep hárul a büróra, de mivel elsősorban a részlegen dolgozó nagyszámú fiatal jöhet számításba, a KISZ-re is felelősség­­teljes feladat vár. A személyes kapcsola­tok révén a munkában való példás helyt­állás, új magatartás, a szilárd fegyelem alkotják azokat az elvárásokat, amelyek tekintetbe vételével évente felméréseket készítenek, hogy kik is érdemesek, méltó­ak a párttagsági címre. A leggyakoribb módszer itt is a személyes foglalkozás, e­­gyénileg és közösségben. Az is bebizonyo­sodott, hogy az idősebb, szakmailag jól felkészült, valóban példásan dolgozó párttagok hathatósan segíthetnek a fia­talok kommunistává formálásában, felké­szítésükben. Fontos mozzanata a párt­taggá nevelő munkának a közösségi meg­bízatás, a képzettség és képesség figye­lembe vételével, amelynek teljesítését, persze, figyelemmel kíséri az alapszerve­zet vezetősége- konkrét megbízatások, a politikai, szakmai ismeret gazdagítása, a kommunista erkölcsi normák, elvek sze­rinti életmód meghonosítása, mind az a­­lapszervezeti tevékenység homlokterében marad. Vannak párttagok — Hunganu Gheorghe, Ugron Sándor, Páncescu Con­­stantin, Pásztor István és mások —, a­­kik a munkában, magatartásban egyaránt bizonyították, hogy méltóak a bizalomra. A folyamatos, tervszerű munka ered­ményeként az utóbbi két esztendő a­­latt e pártalapszervezet tagsága csaknem megduplázódott. Ez év eddigi időszaká­ban tíz párttagot vettek fel, akik egy al­­mérnök kivételével, mindannyian munká­sok és kilencen a KISZ-szervezet ajánlá­sával jöttek. A továbbiakban következzék néhány u­­talás a kapcsolószekrény-részleg másik a­­lapszervezete,, a 4-es számú, ez irányú te­vékenységéről. A közel két évvel ezelőtt létrehozott pártalapszervezet tagsága kezdetben 43 tagot számlált, most közel hetvenen vannak. Jöttek más vállalattól is, az előző évben a tagfelvételi munká­ban is voltak eredmények. Sajnos, célirá­­­nyos, tervszerű tevékenységről itt nem be­szélhetünk, hiszen ez év első felében e­­gyetlen párttagot sem vettek fel. Pedig — az alapszervezeti titkár nyilatkozata szerint adottak a lehetőségek. A dolgozók túlnyomó többsége itt is fiatal. A folyamatos, tervszerű párttaggá ne­velő munka alapvető meghatározója a­­zonban a rendszeres, kövekezetes politi­kai-szervezeti tevékenység, ami e részle­gen bizony sok kívánnivalót hagy maga után. Meggyőződésünk, hogy a kapcsolószek­rény-részlegen a napokban bevezetésre kerülő új szervezeti felépítés a megnöve­kedett munkahelyek szerinti ésszerűbb csoportosítás, újabb párta­la­pszervezetek létrehozása, az eddigieknél jobb lehető­ségeket teremt a politikai-szervezeti akti­vitásra, a párttagok sorainak erősítésére a vezetés, irányítás tökéletesítésére. DARÓCZI Ferenc

Next