Megyei Tükör, 1981. július (14. évfolyam, 2935-2961. szám)
1981-07-02 / 2936. szám
■sam A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai Szerdán, július 1-én befejeződtek a Nagy Nemzetgyűlés Vili. törvényhozási ciklus a harmadik ülésszakának munkálatai. A terembe érkező Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt, élénk és lelkes taps köszönti. Nicolae Ceauşescu elvtárssal együtt, a hivatalos páholyokban foglalt helyet Elena Ceauşescu elvtársnő, Ilie Verdeţ elvtárs és több más párt- és államvezető. A gyűlés munkálatait Nicolae Giosan elvtárs nyitotta meg. A Románia 1981 — 1985-ös egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról szóló törvénytervezet, valamint A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1981—1985-ös fejlesztési tervének elfogadásáról szóló törvénytervezet általános közös vitája folytatásaként a következő képviselők szólaltak fel : Elena Vladuc, Nicolae Cherteş, Constanţa Bálint, Eugen Sandu, Trandafir Cocailă. Mindkét tervezet szakaszonkénti megvitatása után a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen megszavazta a Románia Szocialista Köztársaság 1981—1985-ös egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról szóló törvényt és A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1981—1985-ös fejlesztési tervének elfogadásáról szóló törvényt. A munkálatok folytatásaként rátértek a községgazdálkodási törvénytervezet megvizsgálására Fazekas Lajos elvtárs, a Néptanácsügyi Bizottság elnöke, a kormány megbízásából ismertette a törvénytervezetet. A törvénytervezetet kedvezően véleményezett nagy nemzetgyűlési bizottságok jelentését Miu Dobrescu elvtárs, a néptanácsi és államigazgatási bizottság elnöke terjesztette elő. Ezt követően rátértek a törvénytervezet vitájára ,amelyben a következő képviselők szólaltak fel : Vasile Bârculeţ, Elena Nae, Costică Foarfecă, Emilia Andronache, Gheorghe Mâduţă, Margareta Krauss, Emilian Dicu, Marioara Siminiuc, Teodor Coman. Szakaszonkénti megvitatása után, a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen elfogadta a községgazdálkodási törvényt. A továbbiakban Silviu Curticeanu elvtárs, elnökségi és államtanácsi titkár, ismertette az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról szóló törvénytervezeteket, majd Ioan Salájan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés Alkotmányi és jogi bizottságának elnöke, előterjesztette a bizottság jelentését ezekkel a törvénytervezetekkel kapcsolatban. Valamennyi törvénytervezet szakaszonkénti vitája után, az ország legfelsőbb törvényhozási fóruma egyöntetűen elfogadta az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyására vonatkozó törvényeket. Ezt követően Nicolae Giosan elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés Barája részéről javasolta a napirendnek a következő ponttal való kiegészítését : — Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének a helsinki értekezlet záróokmányát aláíró országok parlamentjeihez intézett Felhívása. A Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a napirend kiegészítését. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke ezután felolvasta a Felhívás szövegét, amelyet a jelenlevők élén és hosszas tapssal fogadtak. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének a helsinki értekezlet záróokmányát aláíró országok parlamentjeihez intézett Felhívását egyhangúlag elfogadták. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a részvevőket, hogy a Nagy Nemzetgyűlés Barája megkapta a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének a világ parlamentjeihez és népeihez intézett Felhívását, amelynek tartalma az összes képviselők előtt ismert. Ezzel kapcsolatban javasolták, hogy a Nagy Nemzetgyűlés küldjön válaszlevelet a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének. Felolvasták a levél szövegét, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen elfogadott. Kimerítve a jelenlegi ülésszak napirendjét, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Nicolae Giosan elvtárs berekesztette az ülésszak munkálatait. Napi tejátlaguk tíz liter Legelőször év elején, a januári kimutatás adott számot termelési sikereikről. Ekkor 959 hektoliter tej volt havi tervük, s 946 hl a megvalósításuk. Ebből az árutej 804 hl, a tervezett 767 hl-vel szemben. Ezután következett február statisztikája, annak a kritikus hónapnak az eredménye, amikor köztudottan mindenütt hagyományszerűen apadnak az átlagok, össztermelésük e hónapban 1022 hl volt, melyből az árutej 851 hl. S így folytathatnák a felsorolást a június havi megvalósításig — minden hónapban 9—11 liter volt a tehenenként napi hozamuk, ami kerek tízliteres átlagot tükröz. Félévi legfrissebb kimutatásukon 1700 hl a tehenenként elért tejmennyiség (évi tervük 2800 hl)..A fenti statisztika láttán az állattenyésztésben jártas olvasó bizonyára Maksára, avagy Martonfalvára gondol, e két elitfarmra, ahol import fajállatok, kivételes takarmányellátás, korszerű épületek és féltettebb-gondosabb felügyelet segíti elő a magas átlagok elérését. Nos, ezúttal nem elitfarmról írunk, hanem Gidófalva szövetkezetközi társulásban működő tehenészetéről. Arról az állattenyésztési egységről, amelyről első írásunk 1973 őszén jelent meg — hosszasan lelkendeztünk akkor, hiszen ez volt vidékünk egyik reprezentatív tehenészete, első, avagy második, pontosan már nem emlékszünk —, amelyben azóta öt vezető irányította váltakozó sikerrel (a legtöbbször eredménytelenül) e komplexet. Aztán megfordultak itt igazgatókon kívül állatorvosok is, öszszesen tucatnyi szakemberre emlékeznek e helyen, a gondozók névsora pedig jóval meghaladja a százat. A régiek közül ma Csüdör Béla technikus nevét tünteti fel csupán egyik táblácska. Akkor istállófelelősként szerepelt neve beosztottjaival a bejárati ajtón. Ma takarmányfelelőse az egységnek. Tőle tudtuk meg, hogy a 670 létszámúra tervezett tehenészetben ma 840 állatot tartanak nyilván (!) Ebből 510 a törzsállomány (338 fejőstehén, 172 vemhes üsző), míg a többi növendékállat (51 egy éven aluli, 79 hat-tizenkét hónapos és 168 a hat hónapot el nem érő ARADI Endre (folytatósd a 2-3. pldalon) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA . 2936. szám 1981- július 2., Csütörtök Ara 30 iráni XIV. ÉVFOLYAM Az írók országos konferenciája Szerda délelőtt Románia Szocialista Köztársaság Palotájának kistermében megkezdődött az írók országos konferenciája. Az ország társadalmi és kulturális életében megkülönböztetett fontosságú eseményt jelentő írói fórum megnyitó ülésén részt vettek Constantin Dăscălescu, Dumitru Popescu, Suzana Gâdea és Ilie Rádulescu elvtársak A konferencián részt vesznek a bukaresti és más kulturális központokbeli írói társaságok konferenciáin megválasztott küldöttek, valamint számos meghívott. Constantin Dăscălescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára felolvasta NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének az irak országos konferenciájához intézett üzenetét. Az üzenetet a részvevők élénk, hosszas tapssal fogadták, megelégedésüket és hálájukat juttatták kifejezésre azért a figyelemért, amelyet a párt, a pártfőtitkár tanúsít az irodalom és a művészet szakadatlan fejlesztése iránt, az írók számára megteremtett feltételekért, a kedvező légkörért és azokért a lehetőségekért, amelyeket szocialista társadalmunk nyújt az összes alkotók részére, hogy korunk követelményeinek szintjén álló irodalmi műveket alkossanak, fokozzák hozzájárulásukat az egész nép szellemi civilizációs fokának növeléséhez. Hangot adva ezeknek az érzelmeknek. George Macovescu elvtárs, az Írók Szövetségének elnöke köszönetet mondott a pártfőtitkár üzenetéért, amely értékes vezérfonalat jelent a jövőbeli román irodalmi tevékenység számára. Ezután megválasztották a konferencia munkaszerveit, az igazoló bizottságot, a (folytatása a 2-3. oldalon) Vasbetonhegesztés (SORTNYIK György felvételei) Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Gorj megyei munkalátogatása alkalmából rádió- és televízióállomásaink ma 17.30 óra körül helyszíni adást sugároznak a Tirgu Jiu municipiumi népgyűlésről. A minőségi mércével A sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat pártszervezete is együtt növekedett a munkaközösséggel. Az első részleg indulásakor az akkori egyetlen pártalapszervezet még száz tagot sem számlált. Épültek az új részlegek, gyarapodott a munkaközösség, sok párttag jött más vállalatoktól is, de ugyanakkor megkezdték a folyamatos párttaggá nevelést. Tulajdonképpen a pártszervezet számbeli és minőségi növekedésének a következetes párttagfelvételi munka lett és ma is az a fő forrása. Ennek köszönhető, hogy a munkahelyek szerinti szervezeti felépítés révén létrehozott alapszervezetek ilyen irányú tevékenységének eredményeként ma már a pártszervezet közel 1 300 kommunistát egyesít. A gyár egyik legfontosabb részlegén, a kapcsolószekrényeket előállítón, jelenleg két alapszervezet működik, a 2-es és 4- es számúak, a párttagok száma megközelíti a kétszázat. A részleg dolgozóinak mintegy 18—20 százalékát teszi ki. Következésképpen tehát a párttagság sorainak növelése — persze, a minőségi követelmények szerint — állandó jellegű feladata az alapszervezeteknek. A két alapszervezeti titkárral, Udrea Emillel és Incze Jánossal beszélgettünk minap a párttaggá nevelés tapasztalatairól, módszerekről az elért eredményekről. Az eredmények persze, eltérőek, az elsőnél jobb, a másiknál, a 4-esnél a lehetőségek kihasználatlanul maradtak. Legalábbis ez évben. A nagy fontosságú politikai-szervezeti munkában — nyilatkozta a 2-es alapszervezet titkára, Udrea Emil — jelentős szerep hárul a büróra, de mivel elsősorban a részlegen dolgozó nagyszámú fiatal jöhet számításba, a KISZ-re is felelősségteljes feladat vár. A személyes kapcsolatok révén a munkában való példás helytállás, új magatartás, a szilárd fegyelem alkotják azokat az elvárásokat, amelyek tekintetbe vételével évente felméréseket készítenek, hogy kik is érdemesek, méltóak a párttagsági címre. A leggyakoribb módszer itt is a személyes foglalkozás, egyénileg és közösségben. Az is bebizonyosodott, hogy az idősebb, szakmailag jól felkészült, valóban példásan dolgozó párttagok hathatósan segíthetnek a fiatalok kommunistává formálásában, felkészítésükben. Fontos mozzanata a párttaggá nevelő munkának a közösségi megbízatás, a képzettség és képesség figyelembe vételével, amelynek teljesítését, persze, figyelemmel kíséri az alapszervezet vezetősége- konkrét megbízatások, a politikai, szakmai ismeret gazdagítása, a kommunista erkölcsi normák, elvek szerinti életmód meghonosítása, mind az alapszervezeti tevékenység homlokterében marad. Vannak párttagok — Hunganu Gheorghe, Ugron Sándor, Páncescu Constantin, Pásztor István és mások —, akik a munkában, magatartásban egyaránt bizonyították, hogy méltóak a bizalomra. A folyamatos, tervszerű munka eredményeként az utóbbi két esztendő alatt e pártalapszervezet tagsága csaknem megduplázódott. Ez év eddigi időszakában tíz párttagot vettek fel, akik egy almérnök kivételével, mindannyian munkások és kilencen a KISZ-szervezet ajánlásával jöttek. A továbbiakban következzék néhány utalás a kapcsolószekrény-részleg másik alapszervezete,, a 4-es számú, ez irányú tevékenységéről. A közel két évvel ezelőtt létrehozott pártalapszervezet tagsága kezdetben 43 tagot számlált, most közel hetvenen vannak. Jöttek más vállalattól is, az előző évben a tagfelvételi munkában is voltak eredmények. Sajnos, célirányos, tervszerű tevékenységről itt nem beszélhetünk, hiszen ez év első felében egyetlen párttagot sem vettek fel. Pedig — az alapszervezeti titkár nyilatkozata szerint adottak a lehetőségek. A dolgozók túlnyomó többsége itt is fiatal. A folyamatos, tervszerű párttaggá nevelő munka alapvető meghatározója azonban a rendszeres, kövekezetes politikai-szervezeti tevékenység, ami e részlegen bizony sok kívánnivalót hagy maga után. Meggyőződésünk, hogy a kapcsolószekrény-részlegen a napokban bevezetésre kerülő új szervezeti felépítés a megnövekedett munkahelyek szerinti ésszerűbb csoportosítás, újabb pártalapszervezetek létrehozása, az eddigieknél jobb lehetőségeket teremt a politikai-szervezeti aktivitásra, a párttagok sorainak erősítésére a vezetés, irányítás tökéletesítésére. DARÓCZI Ferenc