Megyei Tükör, 1982. április (15. évfolyam, 3168-3193. szám)

1982-04-01 / 3168. szám

VILÁG PROLETARJAI. EGYESÜLJETEK ! ISTÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 3168. szám 1982. április 1., Csütörtök XV. ÉVFOLYAM ARA 50 BANI A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése Március 31-én, szerdán Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára elnöklete alatt ple­náris ülést tartott a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága. A plénum egyhangúlag az alábbi napirendet fogadta el: 1. Jelentés a nemzetgazdaság egészé­nek mérleg alapján megállapított 1981. évi gazdasági-pénzügyi helyzetéről. 2. Jelentés az 1981—1985-ös ötéves terv energia­termelési programjának megvalósulásáról és az ország energia­bázisának 1990-ig szóló fejlesztéséről. 3. Jelentés az 1982. február 1-én megejtett állatszámlálás eredményeiről és a területi önigazgatás és önellátás erősítési programja végrehajtását és a lakosság jó ellátásának biztosítását szol­gáló intézkedésekről. 4. Jelentés a párt 1981. december 31-i létszámáról, összetételéről és szer­­vezeti felépítéséről. 5. Jelentés a párt- és állami szervek és a tömegszervezetek által a párt ká­derpolitikájának megvalósításáért ki­fejtett 1981. évi tevékenységéről. 6. Jelentés a dolgozóktól jött javas­latok, észrevételek, reklamációk és kér­vények megoldásáért kifejtett 1981. évi tevékenységről. 7. Jelentés a párt és az állam 1981. évi nemzetközi tevékenységéről és az 1982. évi fő külpolitikai orientációkról. A plenáris ülésen meghívottakként részt vettek megyei pártbizottságok el­ső titkárai, minisztériumok, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezető káderei, a központi sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai az RKP KB-nak. A vitában felszólaltak a következő elvtársak: Pa vei Áron, Ion Sirbu. A- lexandrina Găinușe, Vasile Sechel, Nagy Ferdinánd, Constantin Crișan, Miu Dobi'escu, Dán Surulescu, Ioan Avram, Lina Ciobanii, Ion Lăzărescu, Trandafir Cocîrlă, Gheorghe Vlad, Ion Teșu, Parasghiv Benescu. 1. A plénum megvizsgálta és egyhan­gúlag jóváhagyta a jelentést a nemzet­­gazdaság egészének mérleg alapján megállapított 1981. évi gazdasági-pénz­ügyi helyzetéről. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy értékelte, hogy 1981-ben jelentős eredményeket értünk el az or­szág gazdasági és társadalmi-kulturá­lis fejlesztésében, a nemzetgazdaság produktív és műszaki-tudományos po­tenciáljának növelésében, a termelő­erők bővülésében és korszerűsítésében, a gazdasági hatékonyság növelésében és a gazdasági-társadalmi vezetés tö­kéletesítésében, a nemzeti vagyon gya­rapításában s ennek köszönhetően biz­tosítottuk az összes állampolgár anya­gi és szellemi jóléte szüntelen növelé­séi­e vonatkozó pártpr­ogram megvaló­sulását. Az a tény, hogy a gazdasági egysé­gek 12,3 százalékkal növelték tiszta nyereségüket, hogy az állami költség­­vetés több mint 8,5 milliárd lejes több­lettel zárult és hogy Románia kereske­delmi mérlege több mint 300 millió dolláros többletet mutat, olyan fontos sikert jelent, amelynek alapján bizto­sítani tudjuk a nép anyagi és szelle­mi életszínvonalának növelését célzó pártprogram további megvalósítását. Az eredmények igazolják, hogy a szocializmus általános igazságait és törvényszerűségeit Románia konkrét történelmi feltételei között alkotó mó­­don alkalmazó pártunk realista és he­lyes politikát folytat, amelynek meg­alapozásában fontos szerepe van Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának, a köztársaság­­ elnökének. A plénum kiemelte, hogy az eredmények azt a lendületet és elért oda­adást bizonyítják, amellyel a városi és falusi dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek —, az egész nép a párt és a párt főtitkára vezetésével szoros egységben cseleked­tek a jelenlegi ötéves terv feladatai­nak, az RKP XII. kongresszusán meg­szabott célkitűzéseknek a megvalósítá­sáért. A szép sikereket nagyra értékelve, a Központi Bizottság úgy vélekedett, hogy 1981-ben még jobb eredményeket is el­érhettünk volna minden területen, ha az egységek tevékenységi egész sora jobban megoldotta­­ volna feladatait. Ezzel kapcsolatban a plénum hangsú­lyozta azt a tényt, hogy nem minden szektorban léptek fel kellő igényesség­gel és felelősségérzettel az új gazda­sági-pénzügyi mechanizmus szilárd al­kalmazásáért, a hatékonyságnak az ös­­­szes munkahelyen való növeléséért, va­lamennyi tervmutató maradéktalan teljesítéséért. Az RKP Központi Bizottsága felkér­te a kormányt, a minisztériumokat, az ipari fővállalatokat és vállalatokat, hogy lépjenek fel szilárdan, a munka és a termelés magas fokú megszerve­zésével, a vállalatok ellátmányában lé­vő termelőkapacitások, gépek és felsze­relések teljes kihasználásával a lema­radások behozásáért, az összes hiá­nyosságok kiküszöböléséért. A plénum elsőrendű feladatként jelölte meg termelés minőségi színvonalának eme­­­lését, a gazdasági hatékonyság növelé­sét, az összes termelőegységnek a meg­szabott fogyasztási normákba való be­illeszkedését, az energia- és nyers­anyag-fogyasztás folyamatos csökken­tését, a korszerű, nagy teljesítményű és hatékonyságú technológiák tökélete­sítését és általánosítását, a nyersanya­gok és az újrahasznosítható segédanya­gok magas fokú értékesítését és a ter­melési költségek szüntelen csökkenté­sét. Az összes tevékenységi szektor munkaerőigényeinek kielégítése végett a plénum meghagyta, hogy a kormány tegyen sürgős intézkedéseket a mun­kaerőnek a nemzetgazdasági szükség­letek szerinti újraelosztása és a nem produktív személyzet további csökken­tése révén történő ésszerű és minél körültekintőbb felhasználásáért. A plé­num kivételes fontosságot tulajdonított azoknak a feladatoknak, amelyek a mi­nisztériumokra s az ipari fővállalatok­ra és vállalatokra hárulnak az új gaz­dasági-pénzügyi mechanizmus alkalma­zásának tökéletesítésében. Az RKP Központi Bizottsága felkér­te a minisztériumokat, a központi csúcs­szerveket, a pártszerveket és -szerve­zeteket, azonnal tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket az összes tervfel­adatok maradéktalan és ütemes telje­sítésének biztosításáért. A plénum jóváhagyta a Politikai Végrehajtó Bizottság arra vonatkozóan elfogadott intézkedéseit, hogy mara­déktalanul behozzuk azt a körülbelül egymilliárd dollár értékű tavaly elma­radt exporttermelést, amelyre désünk volt. Mindent meg kell szerző­tenni a külkereskedelem javításáért és külö­nösen a kivitel növeléséért, hogy való­­r­a válthassuk a párt- és az államveze­tőségnek a fizetési mérleg kiegyensú­lyozására és a külföldi adósság felszá­molására vonatkozó célkitűzését. A plénum kifejezte meggyőződését, hogy egész, munkásosztályunk, a pa­rasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozó a jövőben is odaadással és meghatvá­nyozott erővel fog munkálkodni a fo­lyó évre és az egész ötéves tervre szó­ló termelési feladatok példás teljesí­tésén, egyre szilárdabb alapot biztosít­va ezáltal nemzetgazdaságunk szünte­len előrehaladásához, hazánk állandó virágzásához, az élet minőségének szüntelen javításához az egész nép szá­mára. 2. Az RKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést az 1981—1985-ös ötéves terv energiatermelési programjának meg­valósulásáról és az ország energia­bázisának 1990-ig szóló fejlesztéséről. A plénum nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározó hozzá­járulását az ország egész energiapoli­tikájának s e terület fejlesztési tervei­­nek kidolgozásához és annak szüksé­gességéből kiinduló megalapozásához, hogy a nemzetgazdaság sokoldalú fej­lesztése, a szocialista vagyon szüntelen gyarapítása, s ezen az alapon az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalá­nak emelése érdekében biztosítsuk az összes energiaforrás erőteljes növelését és gazdaságos felhasználását. (folytatása a 2—3. oldalon) A szükséges növényszám biztosítása törvény A vetési munkálatokra való felké­szülést tökéletesnek lehet mondani. A gépek ismét jó időre várva, üzemké­pesen készen állnak, a szükséges ve­tőmag az egységek raktáraiban várja a teljes kivonulást, aminek ez után a tavaszi eső és szikkadás után be kell következnie. Az idei jó terméshozam érdekében a szakemberek, a mezőgé­pészek elsőrendű feladata és köteles­sége minden növénynél betartani az optimális növénysűrűséget. A növé­nyenként megszabott sűrűséget minden szakember ismeri, így figyelembe vé­ve a vetőmag minőségi mutatóit, kön­­­nyen kiszámíthatja, hogy mennyit kell vessen hektáronként, a törvény szabá­lyozta lészám mérését tartva szem e­­lőtt. Jelenleg a cukorrépa hektáronkénti növényszámával szeretnénk ni, ugyanis a répa jelentős foglalkoz­területet foglal el és a megfelelő növénysűrűsé­­get jó terméssel hálálja meg. Az el­múlt évben megyei átlagban 73 ezer tövet takarítottak be hektáronként. Igen sok egységben a növénysűrűség meg­haladta a nyolcvanezret, ami a termés­átlagokban is megmutatkozik. Szent­lélek 82 ezer tőszám 38 700 kilogram­­mos termés, Csernáton 87 ezer tőszám 32,700 kilogr­amm, Szentkatolna 83 ezer tő 32 700 kg, Árkos 81 ezer tőszám 33 100 kg/ha. Ezzel szemben Almás 64 ezres tőszámmal 17 400 kilogram­mot, Tamásfalva 67 ezer tővel 15 700 kilót, Uzon 69 ezer tővel 13100 kilót, míg Bodok 54 ezres tőszámmal csak 11100 kilogrammot valósított meg hek­táronként. A fentiek meggyőzően bizo­nyítják a növénysűrűség fontosságát, a magas terméseredmények alapfeltételét. Ebben az évben mindent el kell kö­vetni, hogy vetés alkalmával biztosít­sák a megfelelő növénysűrűséget, o­­lyan mértékben, hogy betakarításkor legkevesebb 80 ezer növény hektáronként. Egy répa átlagos legyen­súlya általában 350—400 gramm, 80—90 ezer növény esetében ez 300—400 mázsás termést biztosít. Amennyiben 5000 nö­vény hiányzik hektáronként, a veszte­ség kb 2000 kg, ha tízezer növény a hiány, a veszteség megkétszereződik. Ez megyei szinten számítva mintegy 8 —9 ezer tonna terméskiesés, amelyből 800—900 tonna cukrot lehet előállítani, míg a második esetben a veszteség 15— 18 ezer tonna, cukorban kifejezve 1500 —1800 tonna. Ezek a számok sokat mondanak. Nem elég azonban csak a megfelelő növényszámot elvetni. Fontos szerepet játszik a növénysűrűség biztosításában a talajelőkészítés. Ahhoz, hogy az el­vetett mag teljes egészében, gyorsan és egyenletesen kikeljen, kifogástalan magágyat kell készíteni, szigorúan be­tartva a vetési mélységet. A megfelelő növényszám elérése céljából a növény­­ápolási munkálatokat is idejében és jó körülmények között szükséges esz­közölni, mert a sűrűség szempontjából ennek is meghatározó jellege van. A négyzetméterenként előírt növényszá­mot ezek szerint nemcsak a vetés al­kalmával, hanem a vegetációs szakasz­­ban is végig őrizni kell. Biztosítva a vetés kifogástalan minő­ségét, felelősségteljesen és hozzáértés­sel végezve a növényápolást, megte­­r­emhetjük a feltételeket, hogy minden, egység répatermesztő parcelláin szava­tolni lehessen hektáronként a 80—90 ezer betakarítható növényt. SZÁNTÓ Ernő Megkétszereződött az export A Villamos Berendezéseket és Vil­lanymotorokat Gyártó Vállalat export­terve az elmúlt esztendők folyamán fokozatosan növekedett. Az export a villanymotorok gyártásba vételével csak­­nem egyidőben indult be, hisz a világ­piacon elsősorban ebből a termékből mutatkozott jelentékenyebb kereslet, s a kereslet a világpiaci dekonjunktúra­­ körülményei, s az ezt kiváltó gazdasá­gi recesszió ellenére is növekedett xm­ annál is örvendetesebb, mivel a­­a villanymotorokat elsősorba­n beruhá­­zási javakba, szerszámgépekbe és csak másodsorban közfogyasztási cikkekbe építik bele. Ez a tény arra is utal hogy a sepsiszentgyörgyi vállalatban előállí­tott villanymotorok minősége megfelel a világpiaci követelményeknek, csak ez indokolhatja az irántuk megnyilvánuló keresletet. S ez természetesen a minő­ség javítása érdekében tett több éves erőfeszítés eredménye. A vállalat egy­mást követő közgyűlésein a minőség problematikája állt mindig is az első helyen. A vállalat évről évre teljesí­tette is exportkötelezettségeit. Az idei terv növekedése azonban a munkakö­zösség sikereinek ismeretében is ugrás­szerűnek tűnik. Az 1982-re előirányzott exporttételek ugyanis 240 százalékban haladják meg a tavalyi év előirányzatait, s még így sem tükrözik a vállalat valóságos erő­forrásait. Villanymotorokat eddig 13 nyugati ország számára gyártanak, köz­tük Svájcba, Svédországba, Angliába. A választék meglehetősen nagy, a meg­rendelők mintegy 50 motortípust szer­ződtek le. Az évi terv mintegy 63 százalékára kapták meg már a megrendeléseket, ebből 68,9 százalék rubel-, 57,5 száza­lék dollárelszámolású piacokra irányul. A hiányzó szerződéseket előrelátható­lag az év hátralévő­ részében fogják megkapni. Ami az eddig eltelt két hónap telje­sítményét illeti, a vállalat le­maradt a tervhez viszonyít­va, hisz az első hetekben nem érkeztek meg a szerződések, még il­letve az importengedélyek. A lemara­dás teljes egészében a dollárelszámolá­sú piacokon mutatkozott, a rubelel­számolású megrendeléseket ugyanis mintegy 102,7 százalékban túl is telje­sítették. Az évnegyed végére azonban a jelenlegi megrendelések alapján mindkét viszonylatban (dollárelszámo­lásban 100,2, rubelelszámolásban 101,8 százalék) túlteljesítik az előirányzatot. A túlteljesítés aránya előreláthatólag 1,8 százalékos lesz, ami elsősorban márciusi 19 százalékos túlteljesítésnek a tulajdonítható. A továbbiakban valószínűleg nem lesznek különösebb nehézségek (termé­szetesen csak akkor, ha a hiányzó szerződések is idejében megérkeznek), hisz a vállalat belföldi mindenekelőtt a hétfalusi partnereivel, Electropre­­ciziával kifogástalan együttműködést alakított ki. A vállalat tehát a rendkívül nagy­mérvű tervnövekedés ellenére is képes lesz teljesíteni, sőt, tán túlteljesíteni is évi tervfeladatait. S természetesen nem szünetelnek az újabb piacok meghódí­tására tett erőfeszítések sem. Számos autóvillamossági alkatrészt küldtek szét a legkülönbözőbb világtájak felé, hogy a kereskedelmi partnerek meg­vizsgálhassák, kipróbálhassák őket. Tárgyalások folynak a csehszlovákok­kal, az amerikaiakkal, a nyugatnéme­tekkel, Szíriával stb. Ha mindenikből netalán nem is lesz üzlet, e tárgyalá­sok jó része bizonnyal sikerrel jár, akkor út nyílik a kivitel további növe­­­lése felé. R. R,

Next