Megyei Tükör, 1982. május (15. évfolyam, 3194-3218. szám)

1982-05-01 / 3194. szám

Május ünnepén (folytatás az első oldalról) különös mozzanatként illeszkedik be 1939. május elseje, amelynek rendkívü­li jelentősége volt a munkásosztály an­tifasiszta harcának erősítésben, ami­­kor­ is a szervező bizottság élén Nic­­olae Ceausescu elvtárs állt. Ez alka­lommal még l­any­­­ilgozottabban jutott kifejezésre a munkásosztály egységéért vívott küzdelem. A kommunista párt által vezetett nagy osztálycsaták közé Románia tör­ténelemkönyvébe arany­ betűkkel író­dik be az 1944 augusztusi fegyveres felkelés, amely meghatározta hazánk fejlődését, megnyitotta az utat a mély­­ harc eredményeinek lényeges fel­tétele volt a munkásosztály egységének állandó erősítése, melyre döntő szerep hárult az augusztus 23. utáni időszak nagy átalakulásainak véghezvitelében, az ország gazdasági életének helyreál­lításában, a politikai és gazdasági ha­talom kivívásában, a szocialista forra­dalom és szocialista építés győzelmes véghezvitelében. A Román Kommunista Párt vezeté­sével, a román társadalom több törté­nelmi szakaszt hagyott maga mögüt­t, amelyeket mélyreható forradalmi át­alakulások, minden tevékenységi terü­­le­ten nagyszerű megválasztások jellemez­nek. A szocialista Románia m­a dinamikus gazdasággal, egyre virágzóbb társadal­mi élettel rendelkező ország képét mu­tatja. Népünk a párt vezetésével nagy­szerű, történelmi jelentőségű sikereket ért el. Az 1970—1980 közötti évtizedben a román ipar háromszorosára nőtt, a me­zőgazdaság pedig 16 -szeresére. Hazánk gazdasági szempontból erősebbé vált, gazdagabbá, virágzóbbá, s határozot­tan halad a kommunizmus felé vezető úton. Az 1981-es esztendőt az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésében el­ért fontos sikerekkel zártuk, olyan kö­rülmények között ,amikor a világgaz­dasági és energetikai válság elmélyülé­se nyomán számos ország szűkítette gazdasági tevékenységét. Az ötéves terv el­ő eszten­dejében az ipari nettó termelés 4 százalékkal, az ipari árutermelés 2,6, az export 11,3 százalékkal növekedett. Átadtunk 602 fontos ipari és agro-zootechnikai léte­sítményt, fokozódott az a folyamat, a­­mely az ipari termelési szerkezeteknek 1 781 000 000 lejt ruh­áztunk be, mely összeg az 1976—1980-as ötéves tervben 8 775 millió lejre nőtt. Ugyanakkor ez idő alatt 17 ezer új munkahely létesült. A mezőgazdasági termelés a megelőző ötéves tervhez képest jelentősen foko­zódott, 22,5 ezer tonnával több búzát és rozsot, 7,2 ezer tonna árpával és 107 ez­r­ tonna,­sival termeltünk zalekkel­ ®* IM< árutermelés 3.7 szú­­ea , kk. |. n muit 1-mellékenysíti 0.2 százalékkal vol, "óbb, mint 1080- t­an az 1 000 |t) *Jka árutermelésnél lejjel c .emelési költ?,' f ' u­m .|.;kelts, timfold n'í«tal „l­okat értünk el a remi elhasználás, a konvencionális üzemanyagai *, iilawenergiánál. Ugyanakkor * ...írt. méltó sikere­ket értünk el ..gazdaságban, a beruházások­b­a "az épittezésekben és más ágazatok ! A krumpli terme­­lés_ 4,8 százalék* fokozódott a meg­­elozei évhez visszítve, a cukorrépa­­termelés 3,9 szál­ék Ical, a központosí­tott állami alapi­g leadott búzamen­­­nyi sóff :1,8 száza “a] a krumpli 15,6 százalékkal ,a c, rj.és pa 4 százalékkal. A dolgozó szer­v­zet összj­a­vada­lma­­zása 8,2 százalék, reáljavadalmazá­­sa pedig 1 száza]­kkal növekedett. Megelégedéssel­­ ámolhatun­k be ar­ról, hogy a máj­ elseje tiszteletére kibontakozó szociista munkaverseny eredményeként az 1982-es esztendő első évnegyedében n­­agy­szerű sikereket értünk el. Az el­v hasonló idősza­­­kához képest a 440 termelést 104,1, a 7 /árutermelési százalékban tel­jesítettük. .A nii gazda­sági dolgozók mindent meglesik, hogy a tavaszi mezőgazdasági vltalatokat jó körül­mények között dírezzék, fokozzák a mezőgazdasági tízest. A megye d^J­ Áf­. megvalósítá­­sai, amelyek kÍT'ffo­r-ünnepen jelent­keznek, bizonyítja az elénk tűzött ter­vek realizmusát, ésszerűségét. Ez al­kalommal ^ fnte -gondolatokkal, mély elismeréssel mondunk köszöne­tet a Román Kommunista Pártnak, szeretett vezetőnknek, Nicolae Ceausescu elvtársnak ,azért az állandó gondoskodásért, amelyet tanúsít me­gyénk felvirágoztatásával szemben, az emberi személyiség kiteljesítésével szemben. lőtt, a gazdasági fejlesztés új követelmé­nyeihez­ történő igazítását eredmé­nyezte. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás dacára, 20 millió tonna gabo­nát termeltünk. A reál-összjövedelem 2,2 százalékkal nőtt, a költségvetésből társadalmi-kulturális célokra fordított költségek 74,3 milliárd lejt tettek ki, amiből egy lakosra 3 325 lej jutott. Tovább erősödött az oktatás és kul­túra anyagi alapja, javultak a lakó­viszonyok, eredményesebbé vált az e­­­gészségvédelem. Az új társadalom építésének eredmé­nyeként a szocialista demokrácia is to­vább fejlődött és elmélyült. A kommu­nista párt körül szorosan felsorakoznak a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjába tömörült összes tömeg- és t­ársadalmi szervezetek, az ország társa­da­lmi erői. Szocialista társadalmunk legfonto­­s­­­bb megvalósításainak egyike a nem­zeti kérdés marxista-leninista szellem­­ben történő megoldása. Az összes dol­gozók, nemzetiségre való­ tekintet nél­küli teljes és reális gazdasági, társadal­mi, politikai és kulturális jogegyenlő­­.a lenek biztosítása az egész nép egy­­ségének és testvériségének elmélyülé­sét eredményezte. Az egész országhoz hasonlóan, Ko­­vászna megye is a szocialista építés u­­tóbbi 17 évében lendületesen fejlődött mind az ipar, mind más nemzetgazda­sági ágazatban, kiváló eredmények szü­lettek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szocialista Románia e szép tá­jain a haladás újabb és újabb jeleivel találkozunk. 1976—1980 között az ipari termelés 17,7 százalékos évi átlagos ü­­temmel fejlődött, ami azt eredményez­te, hogy 1980-ban a termelés 2,3-szer volt nagyobb, mint 1975-ben. Eredmé­nyes munkánkat tükrözte, hogy az öt­éves terv feladatait 62 nappal hama­rabb teljesítettük. 1971—1975-ben^ cin­te­k a jelen,e­ A dolgozók nemzetközi szolidaritásának napján vissza kell tekintetünk azokra az eredm­ényekre, amelyek nyomán megyénk dolgozói a jól végzett munka megnyugtató tudatával ünnepelhetnek e jeles napon. A Gépeket és Gépkocsi­­alkatrészeket Gyártó Vállalatban például üzembe helyeztek egy olyan új próbapadot, amely a legváltozatosabb terep­­viszonyoknak megfelelően terheli le a rá kapcsolt sebességváltó-műveket, s jelzi azoknak viselkedését Megyénk energiahordozókat kitermelő ipara nagyot lépett előre az utóbbi esz­tendőben. Egymás után emelkednek az ég felé a fúrótornyok, mind nagyobb méretű a „fekete arany“ kitermelése, amelynek minden cseppje érték a mai szénhidrogén-válság idején társadalmi-forradalmi átalakulások­­­nak*£­ rdLrfM0“ SUCA? ImPtaíns épületét láthatja a megyeszékhelyre látógi­nak gazdagsága messze vidékről csábítja ide a vásárlókat. A SÚGÁS áruház belső berendezése is méltó ahhoz a színvonalhoz, amely az épület egészét jellemzi a­­ áruház választékú- MEGYEI TÜKÖR E­xpo *82 Ezzel a címmel nyitotta meg „kapuit" a látogatók előtt az a kiállítás, amelyet a Szakszervezetek Művelődési Házának előcsarnokában nyitottak meg a tegnap. A kiállítás szervezője a megyei Mun­kásellenőrző Bizottság, s a kiállítók között ott találhatjuk a megye gép­­gyártóipari, könnyűipari és építőipari vállalatait, valamint kisipari szövetke­zeteit, minthogy a kiállítás tárgya nem más, mint annak bemutatása, hogy me­­génk vállalatai mit tettek a nyers­­nyagok fogyasztása csökkentésének ér­dekében. A Gépeket és Gépkocsialkat­részeket Gyártó Vállalat például­ az új­­a­te­rvezett sebességváltók családját vo­nultatja fel a kiállításon, s szembeállít­­a azokat az anyagfogyasztás csökken­­tése szempontjából a megelőző típusok­kal. A kézdi vásárhelyi csavargyár be­mutatja azokat az új technológiákat amelyeknek alkalmazásával jelentős mértékű nyersanyagot takarítottak meg, no meg azokat az újításokat, me­lyek az acélrúdvégek hasznosítását te­szik lehetővé. Az ugyancsak sárhelyi Villamos Termékeket kézdivá­ Gyártó Vállalat az alapanyag-hulladékból sav­álló csempét állít elő, valamint lakás­belső-dísztárgyakat, hamutartókat. Az Autóvillamossági Alkatrészeket és Vil­lanymotorokat Gyártó Vállalat, a bod­zafordulói traktorfülkegyár és mások is bemutatják a kiállításon azokat az új­ratervezett­ termékeket, amelyeknek gyártásánál jóval alacsonyabb a nyers­anyagok fajlagos fogyasztása. A megyei Építő-Szerelő Vállalat azokat a gipszfa­lakat és beton-fűrészpor szigetelőfalakat mutatja be, alapanyaga amelyek­nek alkalmazásával az épületeknél betonvas és cement felhasználását le­­­het csökkenteni. Az Olt Textilipari Vál­lalat részlegén azok az új anyagok kö­tötték le a kiállítás nézőinél a figyelmét, amelyek új kikészítési eljárásokkal ké­szülnek, gyűrhetetlenek és szenny­taszí­tók. Végül a kisipari szövetkezetek be­mutatták a helyi anyagok felhasználá­sának kiterjesztését termékeik válasz­tékában. Ünnepi népgyűlés a fővárosban (Folyton és az első eldobó!) núl nagy szeretettel ,tisztelettel és­­ nagyrabecsüléssel vették körül a jelen­­­ levők, hosszan megéljenezték őket, ez­­ alkalommal is megfogadva, hogy tán­toríthatatlan­ul végrehajtják pártunk és államunk bel- és külpolitikáját. Nicolae Ceauescu elvtárs és Ceausescu elvtársnő barátságosan Elena fo­gadta az irántuk tanúsított szeretet­tel­ A május 1. ünnepének szentelt nagy­gyűlés után Nicolae Ceausescu elv­társ s a párt- és államvezetőségben részt vevő többi elvtárs jelenlétében a Sport és Művelődési Palotában díszelőadásra került sor. Az ünnepi műsor végén az egész kö­zönség elénekelte az Internacionálét. A párt- és állam­vezetőség részéről gyönyörű virágkosarat vittek fel a szín­padra a díszelőadás művészeinek s mindazoknak, akik megrendezésében közreműködtek. „A csörgőóra sem hagyott cserben“ Harminchárom év a szövőgépek sza­kadatlan csattogásában, szállogó szösz­ben. Harminchárom év tovapörgő nap­­paljai és éjszakái. Talán azt is ki le­hetne számolni, hány méter gyolcs ké­szült a keze alatt, a Föld Nap távolság hányszorosát röpülték be a vetélői? Ki lehetne, de Daczó Margitnak erre nincs ideje. Neki eszébe sem juthatnak ilyen bohóságok, hisz a munka mellett ilyes­mire nincs idő. Az ember vagy dolgo­zik, vagy mereng, a kettő együtt alig­ha elképzelhető, legalábbis az ő szá­mára nem. Mert Daczó Margit hosszú évek óta két-három ember munkáját végzi. Hetedik esztendeje szakadatlanul élmunkás, hónapról hónapra a gyár legjobb élmunkásnője. S ez a textil­gyárban, ahol gép és ember folytonos versenyben áll egymással, nagyon nagy dolog. Ezt a tempót csak teljes kon­centrációval, folytonosan a loholó idő sarkára hágva lehet fenntartani. — Szinte el sem hiszem azt a har­minchárom évet — mosolyog ezüstke­retes szemüvege mögül. Pedig az éle­tem. Itt nőttem fel, itt ismerkedtem meg a férjemmel, itt vártam a gyere­keket, itt tanultam meg, mit jelent a közösség, a munkatársak szeretete, itt nőtt visszér a lábaimra ,s szemem sar­kába ránc. Itt ismertem meg a mű"1"1 keservét, de nagy-nagy örömét is, azt hiszem, már nem is nagyon tud­nék meglenni nélküle. A munka ma­gához idomított, belerögzült a mozdu­lataimba, az idegeimbe. A vetélők rit­­musára élek, nem csak itt, odahaza is. Valóban nem látszik rajta a gyár­ban töltött 33 év, ma is mosolygós fia­talos. — Nézze, ha az ember szereti a mun­kát, a fáradtságot sem érzi. Ha szeretném, nem is bírnám ki, nem akkor rosszabb lenne ion, imm­á s«i­ia­ság. 6 gépen dolgozom, nyolc órán át, ez, szinte szünet nélkül kell gyalogolni a en gépek között. Mechanikus szövőgépe­­in­ken dolgozom, ezeknél az ember hajtja éli a gépet, nem a gép az embert. Az au­­m tornata kényelmesebb, ott az­ ember a fő gép ritmuséra bízhatja magát. Nekem­­ azonban kapcsolgatnom kell, indítani, állítani, vetélőt cserélni, szálat kötni, s ha nem vagyok elég serény, kifut­a­­m rólam az idő. Kezdetben nehéz volt­­ megszokni, hogy nekem kell diktálnom se a ritmust, ma már észre sem veszem. Csak a tercieréről, az ábrándozásról­­ szoktam le, mert az itt mind időben n­ő és pénzbe kerül. 3 600—3 700 lejt viszek n • haza havonta, ha beszélgetéssel tölte­­k • nem az időt, felét sem kereshetném f­ » meg. Reggel már negyedórával a mun­­­­kaidő kezdete előtt a gép mellett állok, s­­­ hogy idejében előkészíthessek mindent,­­ hogy ne veszítsek egy pillanatot se. Elhiszi, hogy 33 év alatt egyetlenegy­­­­­­szer el nem késtem, nem hiányoztam?­­ - Még a csergőóra sem hagyott cserben - soha. Igaz, két csergőórám van, s ha 1 egyik késik, vagy gyanúsan ketyeg - veszem a másikait. Szeretem ezt a mun­­­­kát, s érzékem is van hozzá. Ez nagy­­ szerencse, mert ez igyekezet önmagá­­­ban nagy dolog, de kézügyesség nélkül a nem menne. Azért is lelhetem élveze­­t­­e­lem a munkában, mert jól megy... — Hát magának aztán igazán megy,­­ 1­ Margitka — szólnak bele a kolléganők is, s Daczó Margit kapva kap az alkal­­o­­mon, hogy most már nem rá figyelek, s­ s már indul is. — Ne haragudjon, áll­­­­­nak a gépek — kér elnézést, s már ki­­­ is surrant az ajtón. A beszélgetésre „fecsérelt“ perceket­­­ is be kell még hoznia, m>r <r- b.) ! Sepsiszentgyörgyön (Folytatás az első oldalról) elv­ünk főtitkára, Nicolae Ceaușescu társ körül. 1982. május elseje egész népünket ab­ban a nagyszerű harcban találja, a­­melyet az ötéves terv feladatainak tel­jesítéséért és túlszárnyalásáért vív, va­lamint azért, hogy megteremtse a XII. kongresszus határozatainak teljesítésé­hez kellő alapokat. Kovászna megye dolgozói számára is — a munkában és életcélokban testvériesült románok és magyarok számára — a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának napja alkalmat szolgáltat arra, hogy számba vegyék si­kereiket, amelyeket a szocialista mun­kaversenyben elértek. Mindaz, ami eze­ken a tájakon megvalósult, kétségtele­nül igazolja azt a következetességet, a­­mellyel pártunk és államunk, szemé­lyesen Nicolae Ceausescu elvtárs ki­egyensúlyozottan és harmonikusan fej­lesztette az ország minden egyes me­gyéjét, bizonyítéka ez a Román Kom­munista Párt tudományos, előrelátó po­­l­itikájának, am­ely a haza összes fiai­nak teljes jogegyenlőségét biztosítja nemzet­ségre való tekintet nélkül. Május elseje jelentőségéről, a dolgo­zók eredményeiről Vlad Gizella elvtárs­nő, az RKP Kovászna megyei bizottsá­gának titkára beszélt. A gyűlés résztvevői lelkes hangulat­ban táviratot intéztek Nicolae Ceausescu elvtárshoz, pártunk főtitká­­rhoz, Románia Szocialista Köztársas­ág elnökéhez. A táviratban olvashat­juk többek között : „A szocialista Románia e vidéke la­kosainak nevében — a gondolatokban *s cselekedetekben egységes románok •s magyarok nevében — kérjük, enged­­je meg, hogy újból kifejezésre ju­ltás­uk teljes egyetértésünket pártunk és­illantunk tudományos ,tisztánlátó leül­és belpolitikájával, mivel az a meg­győződésünk, hogy ez a politika híven szolgálja mind szocialista­­ nemzetünk törekvéseit,­ mind pedig a világbéke aladás ügyét. Az ünnepi gyűlés még egy alkalmat solgált­at arra, hogy újból tolmácsol­juk tiszteletünket, melyet szívünkben hordozunk mindannyian pártunk veze­tősége, személyesen ön iránt, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a nemzet hű fia, az emberséges ember, a lánglelkű hazafi, a kiváló for­radalmi harcos és vezető, a nemzetköz élet kiválósága iránt. Megköszönjük mindazt, amit a haza összes megyéinek fejlesztéséért, anyagi s szellemi jólé­tünk emeléséért tett és tesz ezután is. Büszkék vagyunk arra, hogy a Ro­mán Kommunista Párt vezetésével, az ön­­ irányításával, mélyen tisztelt szeretett főtitkár elvtárs, élhetjük át­zeket a fényes napokat ,amelyek foly­tán megvalósulnak a párt programjá­nak nagyszerű célkitűzései, a XII. párt­kongresszus határozatai a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépíté­séért, Romániának a kommunizmus út­­ján való előrehaladásáért. A nagy ün­nep alkalmából ismét kifejezésre jut­tatjuk örömünket, jogos hazafias büsz­keségünket, hogy önt tudhatjuk a párt az ország élén, hogy tovább vezessen bennünket ugyanazzal a forradalmi bá­torsággal és előrelátással a fény, a ha­ladás, a jólét ,a civilizáció újabb lép­csőfokai felé. Jelentjük önnek, mélyen tisztelt colae Ceausescu elvtárs, hogy együtt egész nemzetünkkel, Kovászna dolgozói, románok és magyarok, megye má­­­jus elseje tiszteletére, forradalmi igé­nyességgel, odaadással és szenvedéllyel áthatva, mindent megtesznek a munka ontján, a vállalatoknál és az intéz­ményekben, a szántóföldeken és az é­­pítőtelepeken, a jelenlegi időszak elvá­rásaiért, az évi tervfeladatok által ki­jelölt feladatok végrehajtásáért, azzal a határozott meggyőződéssel, hogy ez a jövendőbeli sikereink forrása, azoknak a nagy teljesítményeknek, amelyeket megvalósítunk. Így például az év első negyedéb­en az ipari termelés, az el­múlt év megfelelő időszakával szemben ,8 százalékkal nőtt, az árutermelés 3,8 százalékkal, az 1000 lej árutermelésre számított költs­égek majdnem 14 száza­­lékkal csökkentek a tervezetthez viszo­nyítva, a munkatermelékenységnél pe­dig az első három hónapban 104,1 szá­zalékos teljesítményt valósítottak meg, eredmények, amelyek biztosítékai a hatékonyság és minőség ötéves terve előirányzatai megvalósításának megyénk dolgozói által. Megyénk mezőgazdaságának dolgozói ,határozottan munkálkodnak az ön által különböző alkalmakkor adott útmuta­tások és feladatok életbeültetéséért, e­­rőfeszítéseket tesznek a tavaszi mező­­gazdasági kampány időbeni és a meg­felelő körülmények közt való befejezé­séért, annak érdekében, hogy ebben az évben nagyobb terméshozamokat ér­jünk el, teljesítsük a megye önellátási tervét, növeljük a megye hozzájárulá­sát az állami központosított alaphoz. Biztosítjuk önt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs — olvashat­juk továbbá a táviratban —, hogy tel­jes egyetértésben és testvériségben, me­gyénk dolgozóinak, a pártszervek és szervezetek vezetése alatt elhatározt­­­uk, hogy erejüket nem kímélve, min­den hozzáértésüket és alkotó­készségü­ket latba vetve munkálkodnak az ös­­­szes társadalmi és gazdasági feladatnak a teljesítéséért, azért, hogy növekedjék a munkások, parasztok, értelmiségiek, ennek a vidéknek minden dolgozójának a hozzájárulása hazánk felvirágoztatá­sához, egész népünk jólétéhez." Az ünnepi gyűlés végén sikeres kul­túrműsort mutattak be megyénk mű­kedvelő és hivatásos művészei. Május elseje,­­a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napján ünnepi gyűlé­sekre került sor megyénk más helysé­geiben is. 2.—j. —

Next