Megyei Tükör, 1983. január (16. évfolyam, 3403-3426. szám)
1983-01-05 / 3404. szám
v> C' O (ft an n/7:ft fl~---P-n0l^^I6!.d^m)VETEK AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSAfia . -V fi _ - _ - ______ TTSAGA es A megyei neptanacs LAPJA 3404. szám 1983. január 5., Sieorda XVI. ÉVFOLYAM ARA 50 BÁNI Megkezdte munkáját a Varsói Szerződésben részt veső államok IMillikai tanácskozó testülete A prágai Hradzsinban kedden megkezdte munkáját a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testülete. Románia Szocialista Köztársaság részéről küldöttség van jelen a munkálatokon, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, Románia Szocialista Köztársaság elnökével. A többi részt vevő küldöttség vezetői Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár KP KB főtitkára, Bulgária NK Államtanácsának elnöke, Gustav Husak elvtárs a Csehszlovákiai KP KB főtitkára a Csehszlovák SZK elnöke. Erich Honecker elvtárs, az NSZEP KB főtitkára, a Német DK Államtanácsának elnöke. Wojciech Jaruzelski elvtárs, a LEMP KB első titkára, a Lengyel NK Minisztertanácsának elnöke. Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára. Jurij Andropov elvtárs, az SZKP KB főtitkára. A tanácskozást Gustav Husak elvtárs nyitotta meg, melegen üdvözölte a részt vevő országok küldöttségeit. Az első ülésen Wojciech Jaruzelski elvtárs, a Lengyel NK küldöttségének vezetője elnökölt. A második ülés elnöke Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője volt. A tanácskozáson jelen van a Varsói Szerződésben részt vevő államok egyesített fegyveres erői főparancsnokságának küldöttsége is, élén a főparancsnokkal, Viktor Kulikovval, a Szovjetunió marsalljával. Az egyre magasabb hova illőkért Még mielőtt az idei terveinkről beszámolnánk, adjunk röviden számot múlt évi eredményeinkről, lássuk, mit váltott be 1982 eredeti elképzeléseinkből, s mi az, amivel adósai maradtunk. Tesszük e számvetést azzal a gondolattal, hogy idénre minden múlt évi tettünk tanulságul szolgáljon. Tanuljunk érdemleges megvalósításainkból, s okuljunk hibáinkból. Egy évvel ezelőtt, ilyenkor azzal a gondolattal láttunk munkához, hogy az új mezőgazdasági forradalom esztendejében minden erővel törekedjünk földjeink termőerejének javítására, a magasabb hektárhozamok elérésére, állattenyésztési üzemágunkban pedig szilárd takarmánykészlettel teremtsük meg a korszerűbb tenyésztés alapjait. Noha elképzeléseinket maradéktalanul nem válthattuk valóra, de a múlt évet mindenképpen a sikeres esztendők között tartjuk számon, mert a legtöbb termény egy hosszabb időszak átlagait felülmúló terméshozamokkal örvendeztetett meg. A legelején őszi árpánk 4030 kilós hektáronkénti átlagát nyugtáztuk nagy elégtétellel, mert ez vidékünk egyik legmagasabb hozama volt. Aztán a másik kalászosunk, a búza is az elva-BAGOLY Tibor mérnök, a barátosi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke (folytatása a 2—3. oldalon) A Kézdivásárhelyi Ruhaipari Vállalat egyik korszerű részlege (KOVÁCS László felvétele) AZ ÉV ELSŐ NAPJAITÓL Fegyelmezért, jól átgondolt tevékenységet „Az ország kiegyensúlyozott gazdasági-társadalmi fejlesztési tervei, a XII. pártkongresszus határozatai, az Országos Konferencia határozatai és programjai töretlen életbe ültetését célzó világos munkaprogrammal kezdjük az új, 1983-as évet. A jövő évi tevékenység központjában hazánknak egy új fejlődési szakaszra való rátérése, valamint a munka és az élet új minősége minden területen való megvalósítása stratégiai, gazdasági és politikai célkitűzése áll.“ Nicolae Ceausescu elvtárs újévi üzenetéből. Új évet kezdtünk, a jelenlegi ötéves terv harmadik esztendejét, melyben egész népünk szoros egységben a Román Kommunista Párt, annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körül az általános lelkesedés hangulatában mindent megtesz a párt Országos Konferenciája, a XII. kongresszus célkitűzései maradéktalan valóra váltásáért. Az ötéves tervnek ez a harmadik esztendeje elsősorban az előttünk álló feladatok sokrétűsége révén különbözik az előbbiektől és azáltal, hogy rendkívül jelentős időszak a nemzeti vagyon növelése szempontjából, az összes gazdasági-társadalmi tevékenység területein. A párt főtitkárának újévi üzenete is rávilágít arra, hogy ebben az időszakban nagy súlyt kell helyezni a nyersanyag- és energiaforrások alapjának bővítésére, a mezőgazdaság átfogó fejlesztésére, egy gazdaságos, az összes erőforrásokat magas szinten hasznosító gazdaságpolitika valóra váltására, melyben széles körű felhasználást kell biztosítani a műszaki-tudományos forradalom vívmányainak. A párt főtitkára hangsúlyozta mind újévi üzenetében, mind az Országos Konferencián mondott jelentésében, hogy az ország 1983. évi fejlődése fő jellegzetessége az intenzív újratermelés biztosítása, a nemzetgazdaság gyors, magasabb szintű fejlesztése. Ebben az évben, a múlt 5 évihez képest, a nemzeti jövedelemnek százalékkal, az ipari nettó termelésnek 8 százalékkal, a mezőgazdasági nettó termelésnek 6,1 százalékkal, a külkereskedelem volumenének 13,5 százalékkal, a nettó termelésre számolt munkatermelékenységnek pedig 9,1 százalékkal kell növekednie. Ez a néhány számadat szemlélteti az előttünk álló feladatok rendkívüli jelentőségét, melynek valós váltása valóban új minőséget, valóban az eddigiekhez képest magasabb intenzitást követel a munkában. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése rendet, fegyelmet, magas fokú munkásöntudatot követel meg mindenki részéről, hogy még az év első napjaitól biztosíthassuk a gazdasági tevékenység magas fokú hatékonyságát. Megköveteli, hogy minden vállalat, és mindenekelőtt a nyersanyagokat és az energiahordozókat termelő vállalatok teljes figyelmet szenteljenek (folytatása a 2—3. oldalon) A nézeteltérések békés rendezése — a nemzetközi élet alapvető követelménye Az emberiség egész története, akárcsak a jelenkor higgadt, realista elemzése minden kétséget kizáróan arra a következtetésre vezet, hogy az erőszak halmazása, a háború semmilyen köülmények között nem oldotta meg a problémákat, nem simította el a konftusokat. Sajnos azonban, hogy ez isírom m*nc*enkiben tudatosodott, s most, a kor bolygónk a valaha is ismert gnagyobb katonai arzenállá vált, a kisebb szikra is elég, hogy levegőnk építse. Parancsoló szükségessége a szeh/t úíazi életnek és jogos követelése a l? ,az a népeknek az erőszak és az erővaló fenyegetőzés politikája , a fegyverek erején alapuló diktátumpolitikának a végérvényes kirekesztése a nemzetközi gyakorlatból és a mindennemű nézeteltéréseknek kizárólag békés, tárgyalásos rendezése Országunk, amelynek józan haladó gondolkodású képviselői már évtizedekkel ezelőtt síkraszálltak - ahogyan Nicolae Titulescu is tette — az erő sorának megdöntéséért és a jog erejének érvényre juttatásáért, kitűnt az utóbi időben tántoríthatatlan, aktív békepolitikájával, az államok közötti vitás kérdések békés rendezését célzó politiájával A Román Kommunista Párt kongresszusa óta ez a koncepció alapvető célként szerepel a román kulicai vonalvezetésben, s számos energikus akcióban, nemzetközi fórumokon elhangzott értékes javaslatokban, elfogadott dokumentumokban konkretizálódott. E koncepció nemes eszméit Nicolae Ceausescu elvtárs kidomborította mind felbecsülhetetlen értékű elméleti művében, mind pedig népünk széles tömegeivel történt találkozóin, a más államok felelős politikai tényezőivel történt találkozóin. Ennek jegyében Románia már 1979- ben kérte, vegyék fel az ENSZ-közgyűlés napirendjére az államközi vitás kérdések békés rendezésének problematikáját. A kezdeményezés megvalósult azáltal, hogy a közgyűlés elfogadta a nemzetközi viszályok békés rendezésére vonatkozó nyilatkozat tervezetét, amely politikai és jogi kifejezője az államok ama elhatározásának, hogy a békés utat választják, és kirekesztik az erőszakot kölcsönös kapcsolataikból. Kiindulva abból, hogy semmi nem jogosít az erőszak alkalmazására, mert ez csak káros lehet. Románia úgyszintén javasolta, hogy jószolgálati és békítő célokra hozzák létre a közgyűlés állandó bizottságát, amelyhez minden állam folyamodhat, i kiűzive azok, amelyek a konfliktuson kívül állnak, de hozzá kívánnak és tudnak járulni megoldásához. A jelenlegi nemzetközi körülmények között alapvető kötelessége valamennyi államnak és népnek határozottan fellépni az erőszakos, katonai formákban jelentkező negatív fejlemények ellen. megtenni minden erőfeszítést az olyan demokratikus államközi kapcsolatok meghonosításáért, amelyek kirekesztik a vérontást és az anyagi károkat, a megfelelő keretet nyújtják a békén, egyetértésen és együttműködésen nyugvó sokoldalú fejlődéshez.