Megyei Tükör, 1983. február (16. évfolyam, 3427-3450. szám)
1983-02-02 / 3428. szám
nm(BgjTuj ® fí VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 3428. szám 1983. február 2., Szerda XVI. ÉVFOLYAM ARA 50 BÁNI zárszámadás a termelőszövetkezetekben Háromezer hektár gondja-baija A bodoki téesz vezető tanácsának nem könnyű a feladata, hiszen eléggé mostoha birtokon kell megszerveznie évről évre a termelést, mégpedig olyan szinten, hogy jusson is, maradjon is. Mármint jusson áru a központosított alapnak a terményekből és termékekből, s az értékesítés nyomán kerüljön a tagságnak is javadalmazás illendőképpen. A múlt esztendőben jókora termés- és jövedelem kiesések történtek, amint ez a közgyűlés elé terjesztett beszámolóból is kitűnik, s mindennek következménye az lett, hogy főleg az árutermelés vonalán tetemes adóssággal maradtak. Viszont az 1982- re felvett termelési hiteleket becsülettel törlesztették. Évekkel ezelőtt, úgymond, nagyobb szabású zárszámadáson is részt vettünk errefelé, amikor a zsúfolt nagyterem karzatáról is beleszóltak a közgyűlési vitába. Az idén azonban jól megfértünk a kultúrház kis gyüléstermében. Vezetőségiek mondták, hogy hajdan nyolc csoportba kellett besorolni a növénytermesztőket, s minden csoportba jutott legalább harminc egész részes, tehát munkaereje teljében lévő tag. Jelenleg az egész téesz mintegy negyven munkabíróval számol. Mégis, amikor a mezőgépészek kezdtek besorakozni, megteltek derekasan a széksorok, s aki késett, az hozhatta magával a pótszéket. Mert azért még vannak olyan érdeklődő emberek, mint az az asszonyság, aki megjegyezte: „Engemet minden érdekel, ami a gazdaságban történik, s én bizony mindig eljövök a közgyűlésekre“. A szövetkezeti tag mezőgépészek öntudatos magatartása külön említést érdemel ebben a téeszben. Nemcsak azért, mert a vezető tanács beszámolója többször is elismerte segítőkészségüket, hangsúlyozva, hogy munkacsúcsok idején különböző kisegítő tevékenységet is vállaltak, hanem azért is, mert a bodoki mezőgépészeti központ munkaközössége az utóbbi időben rendszeresen élen jár az idénymunkák, sőt a gépjavítások lebonyolítása terén is. Ezen kívül, a vitába is olyan szinten kapcsolódtak be, amiből arra lehet következtetni, hogy hozzánőttek ennek a téesznek a mindennapi termelési problémáihoz. Gépészekről szólva, álljunk meg egy pillanatra, s boncolgassuk közös gondjainkat. A talajműveléssel, a különböző határidős idénymunkálatokkal tehát alapjában véve nincs baj. Tevékeny gépészek dolgoznak itt, akik az adottságok függvényében igyekeznek mindig teljesítőképességük legjavát nyújtani. Mégis, a növénytermesztők az összesített tervük 71 százalékát érték el, az állattenyésztők is megálltak félteljesítménynél. Az összességében közel 18 millió lejjel szemben 12,4 milliós termelési érték megvalósításáról tájékoztat a vezető tanács. Burgonyatermesztésből 1,5 millióval, lenből, gyümölcstermesztésből 400—400 ezerrel, őszi árpából közel 300 ezer lejjel folyt be kevesebb a téesz kasszájába a tervezett összegnél, hogy csak a nagyobb tételeket említsük, de a tehéntej értékesítésénél mutatkozó 050 ezer lej hiány is sokat nyom lefelé a tervteljesítés mérlegén. Valahol egyéb hátramozdító tényezőknek is kell lenniük. Ezekből említsük meg az aránylag kedvezőtlen természeti adottságokat, amin némileg rontottak az utóbbi évek területcseréi. Bodoknak abból a kevésből sok jobbacska termőföldje ment el, cserélt gazdát a területrendezések során. Mind jobban felszorultak a mezőföldről a domboldalakba, ami a szövetkezetközi állattenyésztő telepek takarmányalapja érdekében hozott áldozat. Az igényesebb kultúrákból azonban megmaradt továbbra is elég. A vetésszerkezet 14 százaléka ipari növény: cukorrépa, rostlen, cikória, mák. Ezeken felül 9 százalékot tesz ki a burgonya-vetésterület, ami ugyancsak az árutermelést érinti, részben ipari célokat szolgál, a 16 százalék sörárpa hasonlóképpen. A múlt évtől megjelent újfent 100 hektár kukorica, ami megint 6 százalék területet foglal el. Mindezt — nyilván az árpa és a len kivételével — meg kell kapálni, kézzel, géppel és sok kézi munkával be is kell takarítani, s e téren már a len sem képez kivételt. Ezek hozamának kilóit beszorozva a szerződéses árakkal, nagy összegek kerekedtek ki. S akkor nézzük meg, csak amúgy érintőlegesen, mi történhetett az árutermeléssel. A 105 hektár cukorrépa megművelésébe bekapcsolódott a tagság. Maguk a bodokiak, a zaláni és oltszemi munkaerőtől eltekintve, hatvan hektárt vállaltak. Amit a község- TOMPA Ernő (folytatása a 2—3. oldalon) Száraz Hajnal és .rózsa «.la. az Auravil.an^o^gi Berénde^cRc! és VH.an vmotorokat Gyártó Vállalat dolgozni dudatekercs k____________________ NÉMETORSZÁG SZK-ban januárban több mint 12 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma és a hónap végén megközelítette a két és fél milliót a december végi 2,2 millióval szemben — írja a Die Welt a nürnbergi Szövetségi Munkaügyi Hivatalhoz közel álló forrásokra hivatkozva. A SZAKEMBEREK kiszámították, hogy ha csupán hat órára megállítanák a fegyverkezési hajszát, az így megtakarított összeg elegendő lenne az Egészségügyi Világszervezet előtt álló valamennyi probléma megoldására — jelentette ki Joseph Rotblat közismert bi’it fizikus. A BEIJING1 meteorológiai szolgálat jelentése szerint ezen a télen kevés volt a csapadék a kínai fővárosban és környékén • ebben a szezonban az első hó február 1-én, kedden hullott eső van akkor az átlagos hőmérséklet is magasabb volt, mint az előző években Tekintettel arra, hogy az utóbbi kedvben is a normálisnál kevesebb volt a csapadék, a Beijing környéki legnagyobb víztárolónak csak körülbelül egyharmad része van tele. Ma TARTJÁK meg Larisszában la órai kezdettel Románia és Görögország labdarúgó-csapatainak barátsági mérkőzését. FEBRUÁR 1. és 27. között Bulgáriában rendezik meg a teli Un,ve,siedét amelyre több mint «1» sportoló nevezett be 20 országból. Könyvhónap — falun Gyönyörű és elmulaszthatatlan hagyomány immár: minden esztendő februárján a falu — az örök megtartó, és újralendítő televény — kincse a könyv. Nem szólam ez, és nem üres beszéd. A könyv voltaképpen egész éven át a falué is, de február nagy és csodálatos alkalom a találkozásokra, író és népe, szerző és talaja találkoznak ilyenkor. Mint ahogyan a minap Zágonban egy maroknyi román és magyar tollforgató román és magyar közönségükkel. E hónap folyamán nagyszerű szerzők egész sora látogat el falvainkba, olyan emberek, akik mondandójuk javát tulajdonképpen e falvaktól tanulták: a brassói Anatol Ghermanschi és Dan Orghidan, a kolozsvári Balla Zsófia, Egyed Ákos, Furdek Mátyás, a fővárosból és más városokból lógna Ricus, Bitay Ödön, Demény Lajos, Péter György, Kiss J. Bolond, körünkből pedig Fábián Ernő, Balogh László például, kik friss könyvek szerzői Ez a február, mint minden eddigi egyébként, jó alkalom lesz arra, hogy íróink megméretkezzenek azok szemében, akik könyveiket, minden gondolatukat ihletik. E megméretkezés a legszebb próba íróember számára. Mert bizonyítja vagy tagadja igazmondását, a világ dolgairól fogalmazott vallomás hitelességét. Megyénkben gazdag és sokoldalú programja lesz e hónapnak: elseje és hatodika között a társadalmi-politikai könyv új termésével ismerkedhet a falvak közönsége, hetedike és tizenharmadika közt a mezőgazdasági szakirodalomra kerül sor, 14. és 20. között a műszaki-tudományos irodalom termékeivel ismerkedhetnek az érdeklődők, február 21. és 27. között pedig a szépirodalomra kerül sor.E napokban írók és szerkesztők rajzanak megyénk falvaiba is. Részünkről élményekben gazdag, tanulságos találkozásokat, sok forró, kölcsönös élményt kívánunk! ! (magyari) Az export gazdasági tevékenységünk központjában 1983-ban — az 1981—85-ös ötéves terv teljesítése szempontjából döntő fontosságú esztendőben — országos szinten az árutermelési terv, az előző évhez viszonyított 6,6 százalékos növekedése mellett a nettó termelési terv 9,8 százalékkal nő és 13,5 százalékkal az exportterv. A nettó termelési tervnek az árutermelési tervhez viszonyított nagyobb ütemű növekedése jelzi, hogy ebben az évben tovább kell növelni a termékek, a termelés minőségét, mely alapfeltétele az exporttevékenység javításának is. Mint ahogy azt a XII. pártkongresszus, az Országos Pártkonferencia dokumentumai, Nicolae Ceaușescu elvtárs, pártunk főtitkárának az útmutatásai hangsúlyozzák, az exporttevékenység központi kérdése kell legyen az 1983-ban kifejtett gazdasági tevékenységnek. 1983-ban az export az előző évhez viszonyított 13,5 százalékos növekedése biztosítja, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködésben Románia aktívabb szerepet játsszon, hozzájárul azoknak a valutáris alapoknak az előteremtéséhez, melyek feltétlenül szükségesek elsősorban bizonyos import nyers- és segédanyagok beszerzéséhez, valamint a külföldi adósságok törlesztéséhez. Ennek az igen jelentős feladatnak a maradéktalan teljesítése érdekében a vállalatok, ipari központok, minisztériumok, más központi szervek határozottan kell tevékenykedjenek annak érdekében, hogy elhárítsanak minden akadályt az exportterv teljesítésének útjából; lefedjék megrendelésekkel az exportra szánt teljes árualapot; az exportra szánt termékeket (termelést) a lehető legaprólékosabban előkészítsék; operatívan kövessék nyomon a külföldi piacok, a kereskedelmi partnerek igényeit. Egyszóval ezekben a napokban meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy véglegesítsék mindazokat az intézkedéseket, melyek az 1983-as exportterv maradéktalan teljesítéséhez vezetnek. Kovászna megye ipara jelentős sikerekkel zárta az 1982-es évet. Az árutermelési tervet megyénk ipari egységei 101,6 százalékban teljesítették, a nettó termelési tervet több mint 200 millió lejjel, a tervezett tiszta jövedelmet közel 14 millió lejjel szárnyalták túl. Kovászna megye ipara 1983-ban is tovább fejlődik: az előző évhez viszonyítva 8 százalékkal fog nőni az ipari termelés, 10,8 százalékkal a nettó termelés, 8,1 százalékkal a munkatermelékenység és 46,4 százalékkal az export. Mint ahogy azt a nemrég megtartott, a Kovászna megyei dolgozók tanácsának plenáris ülésén hangsúlyozták, az exportterv maradéktalan teljesítése feltételezi a múlt évhez viszonyítva az egész exporttevékenység minőségi javítását. Ennek megfelelően határozott intézkedéseket kell foganatosítani a teljes exporttervnek megrendelésekkel való lefedésére. E téren a helyzet távolról sem kielégítő, hiszen az évi exporttervnek csupán 35,5 százaléka, az első félév exporttervének csak 81,1 százaléka van megrendelésekkel lefedve. A megye négy jelentős gazdasági egysége: a Sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat, a Kézdivásárhelyi Mechanikai Vállalat, a Kézdivásárhelyi Villamos Berendezéseket Gyártó Vállalat, a Megyei Építő- Szerelő Vállalat, egyáltalán nem rendelkezik külföldi megrendelésekkel, a Sepsiszentgyörgyi Műanyagfeldolgozó Vállalat exporttervének mindössze 0,3 százaléka, a Kézdivásárhelyi Fakitermelő és -Szállító Vállalatnak 24,6 százaléka, a Sepsiszentgyörgyi Olt Textilipari Vállalatnak 22,4 százaléka, a megye kisipari termelőszövetkezeteinek az exportterve pedig mindössze 26 százalékban van lefedve szerződésekkel. Ezeknél a gazdasági egységeknél — de nemcsak ezeknél — a jelen pillanatban elsődleges feladat kell hogy legyen az exportterv szerződésekkel való maradéktalan lefedése, illetve az exportlehetőségek kutatása, keresése. Ezzel párhuzamosan meg kell tenni mindent az exportra szánt termékek minőségének, a külföldi piacokon való versenyképességének a javítása érdekében és közben egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni a termelés gazdaságossága növelésének a szükségességét, az import és nehezen beszerezhető nyersanyagok belföldi nyersanyagokkal való helyettesítésén, a fajlagos nyersanyag- és energiafogyasztási normák csökkentésén, a munkatermelékenység növelésén keresztül.