Megyei Tükör, 1983. március (16. évfolyam, 3451-3477. szám)

1983-03-02 / 3452. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 3452. szám 1983. március 2., Szerda XVI. ÉVFOLYAMÁRA 50 8AN! Energiahordozók nyomában megyénkben Lapunkból idejekorán értesült az olvasó, hogy néhány héttel ezelőtt munkatanácskozásra került sor a bányaipar és a geológia vezető kádereinek, szakembereinek és munkásainak részvételével. Ezen a tanácskozáson személyesen részt vett pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs is. Nos, az azóta lepergett egy hónap bőven elég volt ahhoz, hogy vidékünk energiahordozó ásványkincseinek kutatásával foglalkozó szakemberek, geológusok, geofizikusok és geokémikusok, bányamérnökök életbe léptessék azokat a nagy fontosságú intézkedéseket, amelyek a munkatanácskozáson elhangzott útmutatásokat hivatottak megvalósítani. Jelen pillanatban elmondhatjuk, hogy e vidék energiahordozó ásványi kincseinek kutatásában három sürgősségi lépcsőfokot különböztethetünk meg. Elsőrangú fontossággal bír a feltárás alatt levő ásványi kincsek — szén, kőolaj, földgáztelepek — kutatásának meggyorsítása és a folyamatban levő gazdságföldtani dokumentációk sürgős elkészítése. Ezt a széles körű kutatóprogramot hivatott kiegészíteni és műszaki-szervezési munkálatok árán hatékonnyá tenni az a sor intézkedés, amelyet az RKP KB-nál tartott munkatanácskozás szellemében léptettek életbe. De pontosabban nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy új, eddig ismeretlen területeket is be kell vonni a feltáró-térképező munkálatokba, s ez — a harmadik lépcsőfok — olyan vidékekre is ki kell terjedjen, ahol még ki nem aknázott energiahordozók rejtőzhetnek a mélyben. A munkatanácskozás szelleme arra késztet minden megyénkben dolgozó geológust, hogy személyes hozzájárulása révén újabb adatokat szerezzen és újabbakkal gazdagítsa ismereteinket, főleg olyan ásványi kincsekre vonatkozóan, melyek még nem képezték tárgyát eddig semmilyen féle kutatásnak. Csak így, ekképpen tudunk méltó módon válaszolni a párt és a kormány felhívásának. Be kell vonnunk tehát érdeklődési körünkbe az összes energiahordozó ásványi kincseket, függetlenül attól, hogy milyen munkaterületen dolgozunk. Az elmondottak szellemében próbáltuk megvizsgálni a földtani kutatások menetét ezen a tájon, lehetőségek után kutatva, javaslatokkal segítve a jövőre vonatkozóan. Péter Elek, a Csíkszeredai Geológiai Kutatóvállalat osztályvezető geológusa többek között elmondta, hogy a munkatanácskozás nyomán intézkedési terv készült vállalati szinten s ennek alapján gyorsítják meg és folytatják a lehető leghatékonyabb módon a szénkutatást Kovászna megyében. — Befejezéshez közelednek — mondotta — azok munkálatok, amelyek a sepsikőröspataki szénmező teljes a körvonalazását szolgálják. Ebben az övezetben a jövőben arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen irányba és meddig terjednek még a széntelepek? Ennek érdekében meg is kezdtük már a fúrótornyok telepítését Gidófalva és Angyalos övezetében. Ugyanis a széntelepeket abban a pliocén sávban keressük, amely aránylag nem nagyon vastag és körben övezi a Bodoki-havasokat. De nemcsak itt, hanem a medence mélyebb pontján is jó volna tudni, van-e szén, hiszen egy-két adat arra mutat, hogy érdemes itt is pénzt befektetni. Egyszóval elmondhatom, hogy minden olyan kis széntelep, melyet ezután tárunk fel, gyarapítani fogja a megye széntartalékait. Kovászna megye, területén még egy másik vállalat is foglalkozik geológiai kutatásokkal: a bukaresti ISPIF geológiai kutatóvállalat. Bár fő munkaterületük a vizek, s főleg az ásványvizek kimutatása, ott, ahol fúrást végeznek, vállalták a többi — s köztük a szénnek is mint — ásványkincsnek a feltárását, jelzését, vastagságának és minőségének kimutatását. Ezzel a céllal kerestük fel Fozocos Alexandru fúrómérnököt, a nevezett cég kőröspataki részlegének vezetőjét. Megkértük, beszéljen a legújabb, a munkatanácskozás szellemében foganatosított intézkedéseikről. — Jelen pillanatban is több fúrással küszködünk. Befejezés előtt áll a papolci határban levő szonda, melynek még nem ismerjük az eredményeit. Annyit azonban tudunk, hogy a kovásznai állomás környékén egy mélyebb fúrás mutatott már ki szénréteget. (Azt pedig e sorok írója is bizonyítja, hogy a kovásznai gyógyhotelek alatt a fa- KISGYÖRGY Zoltán (folytatása a 2—3. oldalon) SZENTLÉLEKI AGRÁRIPARI TANÁCS Előremutató változások — Miként értékeli Rákosi Bálint, a körzet elnöke az elmúlt évi tevékenységet — Nem könnyű feladat a közelmúltban záruló közgyűlések alapján kivonatos vázlatot készíteni gazdaságaink problematikájáról. Mert körzetünkben szinte minden termelőszövetkezetünk sajátságos adottságokkal, gazdasági feltételekkel rendelkezik, s ugyanakkor gondjaik is különbözőek. Egyértelműen azonos volt azonban minden gazdaságban a tagság és a vezetőség felelősségtudata, minden a részvevők a gazdaságok közgyűlésen gondjainak és céljainak megértéséről tanúskodnak. Körzetünkben a tanács múlt évi tevékenységének középpontjában azoknak a szervezési, gazdasági, műszaki formáknak a kivitelezése és tökéletesítése állt, amelyek hivatottak biztosítani a a földalap és a termelőeszközök hatékony és teljes kihasználását, a munkálatok időbeni és jó minőségű elvégzését, a rend és a fegyelem megszilárdítását, az összes erők és tényezők összefogását a mezőgazdasági egységek gazdasági és pénzügyi megerősítésére, a terméseredmények növelésére. Célunk a múltban és a jövőben is: a megfelelő pénzügyi egyensúly megteremtése. Sajnos, az elmúlt esztendőben a tervezettnél jóval alacsonyabb terméseredmények negatívan befolyásolták a gazdaságok pénzügyi mérlegeit. Az összjövedelmi terv megvalósítása terén a 74 millió lejes össztervvel szemben ötvenmillió lejt meghaladó összeg, azaz 68 %-os volt a megvalósítás. Általában a szentléleki gazdaság kivételével minden téesz többet költött a termelésre, mint amennyi jövedelmet megvalósított. Ez arra figyelmeztet, hogy az irányítás a jövőben behatóbban kövesse nyomon a termelési költségek alakulását minden egységben. Fő törekvésünk, hogy az elkövetkezőn- Lejegyezte ARADI Endre (folytatása a 2—3. oldalon) több szenet az országnak 6040 tonna lignit terven felül A Köpecs Bányavállalat szorgalmas dolgozói, bányászok, szénfeldolgozók, a szállításban és gépkarbantartásban dolgozók január és február folyamán megtettek mindent, hogy ígéretükhöz híven több, minél több szenet hozzanak a felszínre, szállítsanak az ország energetikai iparának, így büszkén jelenthetik, hogy március 1-ig nem kevesebb mint 6048 tonna lignitet termeltek ki terven felül, 104,8 százalékban teljesítették az árutermelés tervét, s olyasmiről is beszámolhatnak, ami már évek óta nem történt meg: sikerült teljesíteni a brikettgyártás, vagyis a szénnemesítés tervét. A vállalat dolgozóinak további sikereket kívánunk. Sikeres kezdet A Kézdivásárhelyi Fakitermelő és -szállító Vállalat munkaközössége sikerrel eleget tett az év első két hónapjára eső terv feladatainak. A két hónap árutermelési tervét 100,3 százalékban teljesítették, terven felül kitermeltek és előállítottak 4100 köbméter farönköt, 3300 köbméter faforgácslemez gyártására alkalmas őrletet, 3800 köbméter deszkát, 155 köbméter ládát és 1 millió 100 ezer lej értékű bútort. Mint ahogy az a januári termelőtevékenység elemzéséből kitűnik (február hónap kiértékelése most folyik), sikerült tiszteletben tartani a terv által megszabott fajlagos anyag- és energia-fogyasztási normákat, az 1000 lej árutermelésre eső anyag- és általános költségeket, és ez biztosította a tervezett tiszta jövedelem maradéktalan teljesítését. (vájná) Kényelmes lakások épültek és épülnek Gelencén a szakembereknek és az olajbányászoknak (KOVÁCS László felvétele) Felsőoktatásunk tekintélye külföldön Külföldön felsőoktatásunk nagy tekintélynek örvend, és ennek tulajdonítható az, hogy jelenleg hazánkban körülbelül 120 országból mintegy 19 ezer fiatal tanul. Ezek a bukaresti, ji—i, kolozsvár-napocai, temesvári, craiovai, ploie$ti-i, brassói, galaci, pite$ti-i, bacaui, suceavai és peti’ozsonyi felsőoktatási intézetek előadásait hallgatják. A fiatalok többsége Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országaiból érkezett Romániába, és olyan szakképzésben részesül, amely megfelel a gazdasági és társadalmi fejlődés útjára lépett hazájuk káderigényeinek. Az idegen országokból jött diákok több mint 33 százaléka technikai profilú fakultásra jár, 40 százalékuk orvostanhallgató, a többiek pedig gazdasági, mezőgazdasági, művészeti, sport és testnevelési oktatásban részesülnek. Más államok fiataljai, akik Romániában tanulnak, ugyanolyan körülmények között képzik magukat, mint a román kollégáik, szakmai aktivitásukat ugyanazon tantervek és programok szabják meg. Ugyanazokban a modern laboratóriumokban, előadó- és szeminárium-termekben, könyvtárakban tanulnak, és jövő szakmájuktól függően mikro-termelőrészlegekben, kísérleti állomásokon, nagy iparvállalatokban, poliklinikákon és kórházakban, kőolajtermelő telepeken vagy mezőgazdasági kutatóintézetekben végzik gyakorlati tevékenységüket. Nagy tapasztalattal rendelkező tanügyi káderek figyelmes irányításával mindezek a fiatalok alapos szakmai felkészültségre tesznek szert, közvetlenül részt véve a termelőtevékenységben, a tudományos kutatásban és a tervezésben, fakultásuk profiljának megfelelően.