Megyei Tükör, 1983. október (16. évfolyam, 3634-3659. szám)

1983-10-01 / 3634. szám

NICOLAE CEAUSESCU elvtárs és az SZDEF mozgósító békefelhívásának élénk visszhangja megyénk román és magyar dolgozóinak körében BÉKÉJ AKARUNK MAGUNKNAK ÉS UTÓDAINKNAK (folytatás az első oldalról) I ' ' súlyozta, milyen széles körű visszhangnak és magas rangú nagyrabecsülésnek örvendenek a szocialista Románia elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a fegyverkezési hajsza elleni harc fokozását, a konkrét leszerelési intézkedések megvalósítását, az enyhülési folyamat újrafelvételét és megszilárdítását, a világ nemzetei közötti békés légkör megteremtését célzó nemzetközi síkú kezdeményezései és akciói. A felszólalások során Gherlan Gheorghe mérnök, a rákosi akna részlegvezetője kifejezte osztatlan csatlakozását az SZDEF felhívásához, és kiemelte Nicolae Ceaușescu elvtársnak a leszerelésért és békéért folytatott következetes kezdeményezései jelentőségét. ..Mindannyian úgy értékeljük, hogy az SZDEF békefelhívása a legmagasabb fokon tükrözi népünk, mindannyiunk békeakaratát — hangsúlyozta a továbbiakban Szőcs Ferenc bányamester, az 1-es számú brikettáló egység vezetője. — Úgy vélem, Nicolae Ceausescu elvtárs rendkívül értékes módon járult és járul hozzá azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az enyhülés, az együttműködés, a világbéke ügyét szolgálják.“ Benedek Endre, a szakszervezeti bizottság elnöke felszólalásában a többi között ezeket mondotta: ..Mindannyian azt akarjuk, hogy boldog és a nukleáris háború veszélyétől nem fenyegetett életet éljünk. A világnak nem rakétákra van szüksége, hanem a nukleáris fegyverzet megsemmisítésére. Az európai kormányoktól azt kérjük, hogy konkrét akciókkal segítsék elő a béke, az enyhülés, az együttműködés légkörének a megteremtését.“ Flojan Delia, a KISZ-bizottság titkára a vállalat fiataljai óhajának adott kifejezést, amikor mindannyiuk nevében földünk, az egész emberiség együttműködéséért, a világbékéért szállt síkra. Végül Kese Jenő, Köpecbánya szállítási részlegén dolgozók nevében hangsúlyozta: „Tudatában vagyunk annak, hogy termelési feladatainknak csakis úgy tudunk eleget tenni, és a társadalomban méltóképpen helytállni, ha békében, biztonságban élünk. Jogunk van megkövetelni és megkívánni, hogy építőmunkánkat ne árnyékolja be a háború gondolata és a háborús felkészülés veszélye. Békét akarunk magunknak és másoknak, mert csakis ezáltal biztosíthatjuk boldog életünket és jövőnket saját magunknak és utódainknak.“ A békegyűlés végén lelkes légkörben fogadták el a Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett távirat szövegét, amelyben a köpeci bányászok teljes egyetértésüknek adnak kifejezést az SZDEF felhívásában foglaltakkal és a hazafias büszkeség hangján méltatják azt hogy Románia következetes békepolitikájában, és aktív tényezőként veszi ki részét a leszerelésért, az enyhlés és a béke megteremtéséért folyó akciókban: „Mindannak nevében, amit megvalósítottunk, azoknak az eszményeknek a nevében, amelyek vezérelnek bennünket, biztosítjuk Önt, hon szeretett NICOFAF CEAUSESCU elvtárs, hogy továbbra is minden energiánkkal, bányászöntudatunkkal és helytállásunkkal a feladatok példás teljesítéséért dolgozunk, hogy egész népünkkel mi is hozzájáruljunk Románia tekintélyének, befolyásának növeléséhez, ahhoz, hogy a román nép törekvései a világ békeszerető népeinek törekvéseivel széles körű visszhangra találjanak.“ „TANULNI CSAK BÉKÉBEN TUDUNK!“ r A Kézdivásárhelyi 3-as számú IpaLíceum békegyűlését megnyitó Varga Antal, az SZDEF városi tanácsának elnöke, Ötvös Veronika tanárnő, a pártalapszervezet titkára, Grecu Stelian aligazgató, Daragus Hajnal, Polhac Gheorghe és Márkos Éva tanulók társaik, az élet nevében követelték a békés megegyezést, a nyugalom, a csend megteremtését szerte a világon. A békegyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták el a pártunk főtitkárához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratot, amelyben többek között ezt olvashatjuk: „Kifejezzük elismerésünket mindazért, amit Ön tesz a nép javáért és boldogságáért, teljes egyetértésünket a béke és az összes népek biztonsága biztosításáért kifejtett következetes erőfeszítéseivel. Kifejezzük csatlakozásunkat az Ön lelkesítő felhívásához, amelyet az összes államokhoz, népekhez és kormányokhoz intézett, hogy most, amíg még nem késő, mindent megtegyenek a leszerelésért és a béke megvédéséért.“ „NEM ÉLHETÜNK A FEGYVEREK ÁRNYÉKÁBAN!“ Az Olt Textilipari Líceumban sok száz fiatal jelenlétében a hozzászólók felelősségérzettel taglalták azokat a veszélyeket, amelyeket egy esetleges háború magában rejt. A líceum román és magyar tanulói, tanügyi dolgozói egyöntetűen juttatták kifejezésre teljes csatlakozásukat Nicolae Ceausescu elvtárs, az SZDEF béke- és leszerelési felhívásához. Hangsúlyozták, hogy a ma fiataljaira óriási feladatok hárulnak, úgy kell felkészülniük ar jövőre, hogy becsületes, odaadó munkával megteremtsék a haza földjén a legemberibb társadalmi rendet. „Líceumunk tanulói, tanügyi dolgozói — fogalmazták meg többek között a párt főtitkárának, NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak küldött táviratukban —, az egész néphez hasonlóan, nagy megelégedéssel és mély hazafias büszkeséggel egészében magukévá teszik az Ön következetes törekvését és cselekedeteit, hogy a világ összes népei egyesítsék erőfeszítéseiket a leszerelésért és békéért, újabb középhatósugarú rakéták Európában történő elhelyezésének megakadályozásáért, meglévők visszavonásáért és megsemmisítéséért. Még egyszer szeretnénk a leghatározottabban kifejezésre juttatni teljes egyetértésünket és támogatásunkat azokkal a mélyen humanista eszmékkel, ragyogó kezdeményezésekkel szemben, amelyek az Ön, a jelenkor kiváló személyiségének nevéhez fűződnek, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaulsescu elvtárs, csatlakozásunkat ahhoz a felhíváshoz, amelyet a világ összes népeihez és államaihoz intézett, hogy most, amíg még nem késő, mindent megtegyenek a leszerelésért és a béke megvédéséért.“ A termelés megkétszerezése (folytatás az első oldalról) melyet az első félévben eredményeit elemző közgyűlés további 11 ponttal egészített ki, a munkatermelékenység fokozását új gyártási folyamatok bevezetésével, a meglévők gépesítésével, automatizálásával és a munkaszervezés tökéletesítésével biztosítja. Íme néhány példa: Szabó Béla, a meleg- és hidegprésrészleg vezetője elmondta, hogy új, modernebb’’gyártási folyamatok bevezetésével sikerült a legjobban növelni a munkatermelékenységet. Így például a kőtörő malmokhoz járó golyók gyártását a frikciós (kézi vezérlésű) présekről automata présekre tették át és ezáltal ennél a munkafázisnál a munkatermelékenység az eredeti tizenötszörösére növekedett. Ennek a terméknek a gyártásánál javítottak a nyersanyag darabolásán is. Az eredetileg fűrészgépen történő nyersanyagdarabolást automata darabokra tették át, mely szintén jelentős munkatermelékenység-növekedést eredményezett. A MAV tehergépkocsikhoz járó 8—10 szerelékanyag előállításánál a hagyományosnak mondható meleg préselést követő fém forgácsolást, hideg sajtolással helyettesítették, amely a jelentős nyersanyag-megtakarítás mellett megsokszorozta a munkatermelékenységet is. A gépek és gépi berendezések csoportosításával, jobb technológiai folyamatok kialakításával sikerült csökkenteni a szállítási távolságokat. Ugyanakkor értékes termelőfelület is felszabadult, így biztosítottak helyet a részlegen a nagy termelékenységű, házi gépgyártással előállított automata meleg préseknek. A vállalat igazgatója, Jakabos Csaba mérnök elmondta, hogy a munkatermelékenység emelésében, az új gyártási folyamatok bevezetésénél nagyon nagy szerep hárul a vállalat házigépgyártóira. Más eddig is számos modern autoblixindezést félí^lomala gépet és gépi testet Uoka ,*zfve??* ,b<,ill meglévő technológiai vomlimiíft* döntően befolyásolták a házi ean a t ükönység alakulását. A ni fellendítése érdekében ,kik TCSZloget hoztak létre, ahol a , , Ían,és „ mérnök vezetésével a a ,10 kiváló szakkádere dolgozik. _ minden viszonylatban rózsás t. .‘ ^ munkatermelékenység fokozását negatívan befolyásolta a nyersanyag minősége és az első félévben több mint 1200 tonna nyersanyag minősége nem felelt meg a követelmény‘nek) az a tény, hogy késve érkezett a nyersanyag. Ez zavarta a munkaszervezést, az optimális gyártási terv kidolgozását, betartását, sőt arra kényszerítelte íi vállalat munkaközösségét, hogy plusz munkaerő-ráfordítással nem megfelelő minőségű nyersanyag- a s.illitmányokból kiválogassa a használható darab,pl. J ©” Szintén a (•»•alkatermékenység növekedését hátráltatta, a szerszámok, elsősorban a különböző fémkarbidokból készült matricák nem megfelelő minősége. Mindezek mellett az objektívnek mondható nehézségek mellett hiányosságok voltak a munkaidő megfelelő kihasználása, a munkafegyelem terén is. Mint ahogy az a féléves vállalati közgyűlés beszámolójából kitűnik, aggodalomra ad okot az a tény, hogy az első félévben 15100 nap volt a betegszabadságok száma, ami nagyon sok egy fiatal, jó munkakörülmények között dolgozó munkaközösség esetében. Ez a munkaidőkiesés 103 dolgozó 8 órás munkaidejének felel meg. Szintén magas volt (1396 óra) az igazolatlan hiányzások száma. Meggondolkoztató, hogy az igazolatlan hiányzók nagy része a frissen végzett szakiskolások soraiból került ki! Mindezek arra engednek következtetni, hogy a dolgozók szakmai, műveltségi színvonalának erősítése, egy *i|^reforrot t min^j^közösség kialakítása ..n a jövob ~ nég következetesebben kell munkálkodjanak, mert csak így tudnak eleget tenni a minőségileg is megnövekedett termelési feladataiknak. Újítás ... a termelő zsebére Az újítás maga pofonegyszerű, a fogyasztási szövetkezetek ebben az évben nem veszik át a községben a háztáji termelésből származó cukorrépát, hanem azt a termelőnek a cukorrépa átvevőközpontba kell szállítania. Ez azt jelenti, hogy a termelőnek — akit a tavasszal érvel tucatjaival győztünk meg a cukorrépa-termesztés nemzetgazdasági jelentőségéről, és más terményekkel szembeni vitathatatlan anyagi előnyeiről — még borsos fuvardíjat kell kifizetnie az önkényesen megnövelt távolság miatt. Na tehát valaki ötszáz kiló cukorrépát termesztett, hogy az érte járó 42,5 kiló cukorral pótolja ilyen irányú szükségletét, tetemes felárat fizet, kilogrammonként mert pechjére olyan helységben lakik, ahol nincs cukorrépaásvevő központ. Az ügynek, a fejtett árdrágításon kívül, egy sor egyéb vonatkozása is van. Ezek közül Itf^re hívnág^fel a figyelmet. Bio&T >sarra URf^y az intézkedés homlokegyenest ellentmond az állam szerződéses-felvásárlási politikájának mely az egyéni érdekeltségre alapoz, márpedig ez a rejtett árdrágítás a termelői kedv csökkenéséhez vezet. A másik dolog, hogy a cukorrépa szekereztetése a közeli szállításra leginkább alkalmas, amúgy is kisszámú fuvart vonja ki a örmény határból való beszállításából Pedig hát lenne mit behordani a haarból is... A termelők egyokent csak mosolyognak a leleményes újításon. Sőt, van egy javaslatul is az ötlet továbbfejlesztett* , r.° majd leheti ' - nZ borgyarban adják ki, neha a szövetkezetei túlságosan túlterhelt(marton) JÓBB ÉS JOBB MUNKA•NAGYOBB JAVADALMAZÁS Mától általánosítják a globális akkord szervezési és javadalmazási rendszert Mától, október elsejétől az ország összes vállalataiban általánosítják globális akkord szervezési és javadalamazási rendszert. Ez megköveteli, hogy munkacsoportonként és vállalati szinten már az első naptól kezdve intézkedjenek egy sor olyan kérdésben, melyek alapvetően fontosak az új javadalmazási rendszer alkalmazásában: A MUNKACSOPORTOK SZINTJÉN: a munka és a termelés ésszerű megszervezése, hogy ez biztosítsa a leszerződött fizikai termelés időbeni és a megfelelő minőségben való teljesítését, munkatermelékenység növelését, a személyzet csökkentését; © a gyártástechnológiák előkészítése, a műszaki-anyagi ellátás biztosítása; © az új termékek és új technológiákra számolt munkanormák megállapítása, a meglévők javítása; © a nyersanyag-, anyag-, üzemanyag- és energiafogyasztási szintek betartása minden munkahelyen, intézkedések megtakarításuk érdekében; © a minőségi mutatók, belső szabványok és a termékekkel összefüggő műszaki előírások rögzítése minden munkahelyen; © a feladatok teljesítésének ellenőrzése. ’ · A VÁLLALATVEZETÉS SZINTJÉN: © a feladatok mennyiségi és minőségi értelmű felosztása munkacsoportonként; © a fogyasztási normák megállapítása munkacsoportonként, a leszerződött fizikai termelésnek megfelelően; © a minőségre vonatkozó feladatok meghatározása munkacsoportok és a vállalat szintjén; © a munkanormák megállapítása az összes dolgozók számára; $ a fizikai- és értéktervmutatók összehangolása a javadalmazással; © a gyártástechnológiák kidolgozása, a gépek és berendezések teljes kapacitása kihasználásának biztosítása; © a munkaerő felkészítése, a soron következő munkálatoknak megfelelően; © az egységnyi termékre vagy munkálatra vonatkozó ár megállapítása; © a tervezett személyzet besorolása a javadalmazási alapba úgy, hogy maradéktalanul teljesítsék a tervezett fizikai termelési tervet, az egységnyi termékre tervezett élő munka mennyiségének megfelelően, © a nyersanyagok, anyagok, gyártástechnológiák, felszerelések biztosítása, a tervezett termelés szerződésekkel való lefedése; © a vállalat funkcionális osztályai felelősségkörének megállapítása a globális akkord megállapításában; © igényes ellenőrzése a globális akkordrendszer alkalmazásának, hogy biztosítani tudják hatékonyságát. MEGYEI TÜKÖR Példás összefogás (folytatás az első oldalról) a felszabadított területeken indulhatott el gépével Benedek József, Kádár Ferenc és Székely János, ugyancsak szép ütemmel végezhetik el a búza és az őszi árpa vetését. 410, illetve 250 hektárnyi az előirányzott terület, s már eddig H0 hekt'.r hí 17a és 20 hekk’ arpa magjut jut` nrihp s ug'ílcsak földben már tattí!ki ? VZ*• Júlia. Fundulea 20 heklai jflelölt három búzáés ta 3 személteit és^ly. területet bizlajta, s> ex szamara. Ila totosítottak a Tu répaszedés ütovábbra sem.. ciriesen véget érhet e hame, akkor IU’ . ^petése, s ezzel vélárban is a 8 jrában az utolsó megét érhet e gari** zei idénymunkáiul. ___________ művelődési barokk zenére összpontosítunk A Szakszervezetek Művelődési Háza kamarazenekara a Megéneklünk, Románia fesztivál harmadik kiírása országos döntőjén nagy feltűnésre második díjat nyert. Megkérdeztük Tóth at,. zenetanárt, a kamarazenekar irányítóját, mikor alakult a zenekar? -Körülbelül négy éve, Demény Attila, a szebeni filharmónia zongoraszólistája irányításával. Én körülbelül két esztendeje irányítom a zenekart Műsorunkon Bach-, Vivaldi-, Handel-Corelli-művek szerepeltek, de nagy sikerrel játsztuk Csíki Boldizsár Régi ésdélei énekek és táncok című művét Sigismund Toduta Bakfark átiratait, pontosabban Lantról átírt ricercarakjait próbáljuk most, de játsztuk a modernek közül Prokofjev Gavotte Cinduella című operájának is egy részletét. Amint e hevenyészett felsorolásból is kiderül, általában a barokk zenére összpontosítunk, elsősorban azért, mert ennek van kamarazenekari irodalma. A zenekar különben 18 tagú; zeneiskolai tanárok, a Vadrózsa együttes tagjai alkotják, vannak ketten a Művészeti Népiskolából is. Általában hetente három, két össz- és egy szólampróbánk van. Hol léptelek eddig közönség elé? — Négy koncertünk volt már Sepsiszentgyörgyön (a gépgyárban, a 2-es számú Ipari Líceumban, itt, a Művelődési Házban a kisteremben és a Vox Nlumanával közösen a színházban), jártunk már Kézdivásárhelyen is, tavaly sokszor léptünk fel a Képtárban. Az idén ősszel a tervek szerint az új Galériában is koncertezünk. S hogy a problémáinkról is ejtsek néhány szót, szükségünk volna egy csemballóra, e nélkül barokkzenélés elképzelhetetlen, de legalább egy zongorára, amit tudnánk preparálni. Különben hamarosan tágítjuk a repertoárunkat, két hazai zeneszerző is művet ígért nekünk, Vermesy Péter és Terényi Ede és Cornel Táranutól is szeretnénk valamit kérni... Egy kamarazenekar — ám, lám: „amatőr!“—,amelyik komolyan veszi önmagát. És a zenét. S mert komolyan veszi — a siker és az elismerés sem marad el,.. Botka László filmen Szeptember 26-án volt a bukaresti Skála moziban Demján József Szivárványos buborék című új, negyedik filmjének sikeres ősbemutatója. A forgatókönyvet Fáman Neagu és Vintila Ornaru írták, a zenét Józsa Erika és Horváth Károly szerelték s az egyik fontosabb szerepet színházunk megbecsült színésze, Botka László játszhatta el, aki 35 éves megszakítatlan színpadi jelenlét és munka után először filmezhetett. A mai tárgyú, falusi környezetben játszódó történetben Botka egy Papanon nevű görögöt alakít, aki valahogy itt ragadt, minden lében kanál, minden érdekli, mindenütt feltűnik a trombitájával ... A kérdésre, hogy Demján választása, hogy esett pontosan rá, egy ismeretlen színészre, egyszerű volt válasz: a rendező nem szereti a „rela kapott“ sztárokat, szeret filmen ismeretlen, névtelen színészekkel dolgozni, szereti filmjeiben az ismeretlen arcokat. • A forgatás 1982 februárjában és márciusában folyt, műtermi felvétel egyáltalán nem is volt, eredeti helyszíneken, falukban forgattak, a Bukarest melletti Periben és Dascaluban. Arra a kérdésre, hogy milyen volt a hangulat a forgatáson, Botka László egyértelműen válaszolt: jó, nagyon jó. Az első három-négy forgatási napon még jól érezte a kamera-, illetve mikrofonlázat, de aztán Demján megnyugtató szavai és kollégái, partnerei segítőkészsége átlendítette az akadályokon, nagyon sokat segített neki Dorel Vi$an, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja, a film főszereplője. Mint említettük, eredeti helyszíneken zajlott a forgatás, utcán, parasztok lakásán, traktorállomáson, gazdasági iskolában. „Egy parasztházból a gazda egyszer ki is utasított — mosolyog Botka —, maga mit keres itt, förmedt rám, s még cigarettázik is, menjen ki! Amikor hívtak filmezni, nagyon megdöbbent, dadogva kért bocsánatot, nem tudtam, hogy maga is filmez, mondta, azt hittem, egyszerű naraszt ember. Hát Bóni gróftól idáig hosszú volt az út... Mindkét faluban mellénk álltak az emberek, Demján nem hozott statisztákat, mindég a helyszínen szedte össze őket, egy öreg nénikét annyira megszeretett, hogy többször is felhasználta. Nos, ez a nénike értünk átjött Dascaluból Periére, annyira megtetszett neki a dolog ...“ A Szivárványos buborék című filmet október 10-én mutatják be Sepsiszentgyörgyön ... (bogdán) ai hírnevet ki kell érdemelni Új tanévet kezdett a Művészeti Népiskola. Híre, neve nem hagyta cserben: egyik-másik tanfolyamra, körre olyan sokan jelentkeztek, hogy válogatást kellett tartaniuk. Ennek csupán egy lehet a magyarázata: az itt tanítók komoly munkát végeznek. — A célunk az, hogy elsősorban munkásfiatalokat vonjunk be e körökbe — mondja Jakab József igazgató. — Az érdeklődés azt is bizonyítja, nagy az igény a fiatalokban az önképzésre, vonzódnak a művészetek felé. Zenélni, énekelni sokan szeretnének megtanulni, vagy eddigi tanulmányaikat folytatni. Erre van nálunk lehetőség. A zeneiskola nyolcadik osztálya után, akiknek nem sikerül zenelíceumba iratkozniuk, nálunk próbálják elmélyíteni elméleti és gyakorlati tudásukat. Ismeretes, januártól ez, az iskola önellátó lett, tehát a tanulóknak fizetniük kell havonta száz-százötven lejt. Azt gondoltuk, nem sokan vállalják, de szerencsére, csalódtunk. Tanáraink sokat dolgoznak, jóval többet, mint más iskolákban tanító kollégáik, hisz a tulajdonképpeni oktatás mellett az ő vállukra nehezedik a tanulók toborzása is. Nagy nyereségnek tartjuk, hogy be tudjuk újra indítani a balettkört. A zongora, hegedű, népi hangszerek, gitár, canto, akkordeon, különösen népszerű, de nem marad el ezek mögött a csernátoni és kőröspataki fafaragás, a kézdivásárhelyi kerámiakor sem. Mindenesetre, mi azt akarjuk, hogy a Művészeti Népiskola az amatőr mozgalom, általában a művelődési, művészeti élet fellendítésében oroszlánrészt vállaljon magára. PÉTER Sándor i--------------------------—----------—-------- “ 77 „ saját-Aki itt dolgozik, annak úgy kell szeretnie a^ ^ mert ^ik meg jai lennének. Óvni, ápolni, védelmezni, kedvességet sehol ■ kiszolgáltatottak, s mert anyai jo szót pofoló __ gvalH,a kezdivasarhelyt nem kaphatnak, csak itt. az intézet falai közt pedagógusi arv óvodás korú gyermekotthon igazgatónője, ~ poeticának sem kevés, e(iyé’< kezdemenyezesre, „ , „ , . rQ'frinleie lesz, hogy ’épuletben, melyben Október 13-án pon adományaiból, abban a céhek városa és a vaj’os es a környék lakóinak adós vállalkozók igvekszik 43 ai_ ma is élnek, nyolc arva Oll< *me * óvodás korú QVeJin?j.0ek: a család mea jótékony adományozok. Ma ^ « hiányzik mindent^ szakácsnő és halmazon azt pótolni, takarítónő, apf z elvárás: csak legét, az édesanya szereltet. A. ovo u, , atból azon[.retet, hogy ennek raktáritok munkájával szemben egy össégtudat, 's‘hangulatát véljük az dolgozzék át, kiben van ék napközi tiszteinek. tisztasáfJ< az igénynek megfeleljen A b?b*??sháik óvodára fllfyereltek, olyan vifelismérni a hálószobákban. 3ats~° játszanak ö,minden mozdulatévá Van mindenhol, s a vagy udvar?^hh társaik, kikn* dáman és önfeledtenmint szerencsés allázza. társok, tát anya, apa, nagyapa vagy Hangarty gyerme szséges gyerme-Beszélgetünk, s filmszerűen elet je két szerj.joga van nevelő... jó pár éve fiatal leányanya ma intézet11 ^vetítésre mindig keres.S ez szerencsés eset volt. '- ---------szülőkre bízni, illetve örökbe adni a Qtf MŰTEREM A föld sebei Ma, szombaton délben nyílik meg a Brassói Lapok szerkesztőségében — az egyre igényesebb és népszerűbb BL(árlat keretében — Baász Imre: A föld sebei című kiállítása. Megkérdeztük Baász Imrét, mit jelképez a cím? — Gondolom, világos: a föld sebeit és félreérthetetlenül jelzi, hogy a veszélyeztetett létezésről van szó; a grafika-sorozat, a diák, a kiállítás egészének aktivizáló jellege ugyanarról beszél: az emberi létezést nap mint nap fenyegető számtalan veszélyről, a környezetszennyeződéstől a nukleáris háború felködlő réméig, a dehumanizációtól az ember autonóm létét veszélyeztető fenyegetésekig. — Ha jól értettem, a címadó sorozat grafika? — Igen, tizenhét pasztell és grafika. Egy sajnálatos baleset következtében a tavasszal kigyulladt műtermem konyhája, ahol fotólaboratóriumom is van és festékeimet is tartom. „Nyersanyag“ hiányában — elégtek a festékeim például— visszatértem a színes ceruzához, ez kombinálódik grafikával a sorozatban. És ezt egészíti ki A város elhagyásának egy módja című régebbi sorozatomnak három darabja, ezek szita-technikával készültek. Lesz még egy oltárszerű kisszekrény: a „félelem oltára“, melyben vászon lesz kifeszítve, a vászonba biztosítótűk lesznek szúrva és előttük egy hatalmas húszhuszonkét centis biztosításű fog lógni. Levetítem a kiállítás során A birodalom széthullása című akció-fotósorozatom 21 darabját is, itt egy természetben lejátszódó akcióról van szó, csináltam faágakból egy gúlaszerű építményt s különböző „fondorlatos“ módon elégettem, a fázisokat pedig fotóztam: remélem, a színes diák hatásosak lesznek... — Mik a terveid? — Ezekről nem szívesen beszélek, amíg megtervek. Lejegyezte BOGDÁN ‘László Wi. A föld sebei Szeptemberi tallózó A szeptemberben megjelenő könyvek közül első helyen a tragikus sorsú Jakabos Ödön Indiai útinaplóját említjük — a könyvről hamarosan külön is írni fogunk — addig csak annyit, hogy a Kilenc kéve, hány kalangya című anekdotagyűjtemény óta nem volt ilyen sikeres könyv: úgyszólván megjelenése pillanatában tűnt el a boltokból, kirakatba nem is került. Kós Károly írásaiból is megjelent egy kis válogatás a Tanulók Könyvtára sorozatban, A havas címen, Varró János bevezető tanulmányaival, jegyzeteivel. Reméljük, a Kos-centenárium évében nem ez lesz az egyetlen Kós Károly-kötet. Harmadiknak említhetjük a hónap könyvtermésér ös Mikó Imre—Kicsi Antal—Horváth Sz. István: Balázs Ferenc monográfiáját, amely a romániai magyar irodalom tragikus sorsú alakjának állít méltó emléket. Ennek a könyvnek a története is tragikus, Mikó Imre kezdte el, de a halál kiütötte a kezéből a tollat, s meghalt tragikus hirtelenséggel az ő munkáját folytató Kicsi Antal is, úgyhogy a könyv utolsó fejezetét már Horváth Sz. István írta. A Dacia Könyvkiadó gondozásában lent meg Palotás Dezső: A ház című könyve, két verseskötet után most Palotás prózai írásaival ismerkedhet meg az olvasó, különösen érdekesek a szociográfiai „látleletekként“ is felfogható A keltfalusi iskola című ciklus darabjai, egy vidéki tanár életének, mindennapjainak megjelenítése miatt. Izgalmas Palotás egyperceseinek néhány darabja is, főleg a Pásztorok, pásztorok és a kötetzáró két hangjáték, az Orfeusz és a Stop. Palotás kitűnő dialógusokat ír, várjuk „abszurd“ drámáit. A Lectura-sorozat új darabja Jurij Szesorbak kötete, amely két izgalmas scifit tartalmaz (Karantén, Jaropil város krónikájából). A Daciánál jelent meg Kántor Erzsébet fordításában és Kántor Lajos utószavával Eugen Simion: Élmények kora, vallomások kora című párizsi naplója. A szerző a hetvenes évek elején esztendőkig tanított a Sorbonne-on. Sok neves személyiséggel beszélgetett el ottléte alatt, könyve egy eleven szellem tág érdeklődésének izgalmas dokumentuma. A Kriterionnál jelent meg egy válogatás Tudor Vianu összehasonlító irodalmi tanulmányaiból Korok, írók, művek címmel, egy doldozatra, amely a Madách és Eminescu címet viseli, külön is felhívnánk az olvasó figyelmét. (hadházi) Úgy szeresd, a sajátodat szívesen vállalkoznak, tudva azt, hogy a család melegét a leggondosabb intézeti nevelés sem tudja pótolni. Nos, ez a testvérpár is nevelőszülőkre talált. Az anya hosszú évek múlva jelentkezett — bár még mindig vagy tán éppen ezért, rendezetlen körülmények között élt —, visszakérte gyermekeit, a nevelőszülők címét követelte, pénzt szeretett volna kicsikarni tőlük, s megbolygatni, felkavarni az otthonra, családra lelt kicsik életét. ez a „szerencsés" esetek közé tartozik, mert ha az anya lemondott egyszer gyermekeiről, az örökbeadás után az intézet titokban tarthatja, illetve titokban kell tartania a nevelőszülők lakcímét, kilétét... ... s hogy ez az intézkedés mennyire helyénvaló, bizonyítja annak a lánynak életsítja, ki itt, ebben az intézetben töltötte kisgyerek korát, s mert szülei annak idején nem mondtak le róla — csak a kórházban felejtették nem fogadhatta örökbe az az asszony, ki megszerette és felnevelte. Jóval , túl a kisgyerekkor évein, a lány megtudta, hogy nem édesanyja, kivel él, elkezdte szüleit keresni, s mert ez esetben az intézetnek nem volt sem oka, sem joga titoktartásra, közölték „édes“ szülei lakcímét. A már kereső nagylányt hazacsábították, s egyedül maradt az az asszony, ki szerette, felnevelte, gondozta ... Úgy szeretni, mint sajátunkat — igényes elvárás, és az itt dolgozó asszonyoknak meg kell próbálniuk ezt az igényt teljesíteni. Együtt élik az intézet 120 gyermekével az ünnepeket, a hétköznapokat, nappalokat és éjszakákat, a nyarat és telet. Gondozzák, nevelik, ápolják őket, örülnek az ünnepeknek, s annak, ha van kivel örömeiket megosztaniuk. Van, aki tapsoljon az éneklő, szavaló, táncoló kicsiknek. Van közönség..., ha látogatóba jönnek például a komandói, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, ozsdolai nőbizottság tagjai. Ilyenkor tészta, cukorka, játék kerül a kis gyerekkezekbe, s ünneppé válik az a nap. De szépek, családiasak a hétköznapok is, mikor az intézet nevelőszemélyzete, sok egyéb elfoglaltsága mellett, a konyhakertet műveli, paszulyt karóz, gyomlál, fejti a babot, vagy uborkát tesz el télire! És szénát forgatnak, mert a negyvenöt sertést számláló háztáji állatállományuk mellett egy ló tulajdonosai is. Annak pedig kell a téli takarmány. — Nem, mi igazán nem panaszkodhatunk, segítenek bennünket a város vezetői, a tanfelügyelőség, a kereskedők — mondja az igazgatónő. — Nem fordult még elő, hogy elutasítottak volna, igaz, lehetetlent mi sem kértünk. Ezért öröm ez a munka, s azokért a kis örömökért, amelyet akkor érzünk, ha gyerekeinkről jót mondanak, mikor iskolába kerülnek, ha dicsérik valamelyiküket, vagy ha később az „életben“ sikerül valamire vinniük. Olyan a mi munkánk is, mint mindenkié: kis örömök, gondok, sikerek, kudarcok... SIMÓ Erzsébet 2.-3.