Megyei Tükör, 1983. december (16. évfolyam, 3686-3712. szám)

1983-12-01 / 3686. szám

ÜNNEPI GYŰLÉS (folytatás az első oldalról) mán nép műve, betetőzését jelentette annak a sok évszázados harcnak, amit a nép leghaladóbb erői, értelmiségit­i és nagy gondolkodói vívtak. Az egységes román nemzeti állam megteremtése, a haladó és igazságos, nagy jelentőségű történelmi mozzanat, amint arra Rab István elvtárs többek között rámutatott, új távlatokat nyitott az egész román földön a termelés a­­nyagi erőinek, a társadalom haladó erőinek, a tudomány és kultúra fejlő­dése, az általános civilizációs szint növekedése előtt. A feladat azonban, hogy biztosítsák a néptömegek nagyszerű vágyainak ma­radéktalan életre hívását, a munkás­osztályra hárult, a társadalom legha­ladóbb erejére, az 1921-ben megterem­tett kommunista pártra. A román nép legjobb hagyományait átvéve és to­vább folytatva, a Román Kommunista Párt a munkásosztály, a néptömegek élén állt abban a harcban, amelyet a társadalmi elnyomás és kizsákmányo­lás felszámolásáért, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók tel­jes jogegyenlőségének biztosításáért, a fasizmus ellen. Románia egységének, integritásának és függetlenségének megőrzéséért vívtak. Az 1944 augusztusi társadalmi és nemzeti felszabadítási, antifasiszta és antiimperialista forradalom korszakal­kotó fordulatot hozott hazánk történe­tében, megnyitotta az utat a román nép szabadságeszményeinek és­­ vágyainak teljesülése, a nemzeti függetlenség és szuverenitás maradéktalan kivívása előtt, lehetőséget teremtett arra, hogy Románia szabad és méltóságteljes or­szágként lépjen fel a jelenkori világ­ban. Az ország felemelkedésében történel­mi, meghatározó mozzanatként íródott be a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa, amely a párt élére Nicolae Ceausescu elvtársat választot­ta, a kiváló forradalmi harcost, a lel­kes hazafit, a nemzetközi politikai élet kiemelkedő személyiségét, akinek tisz­­tánlátó, dinamikus és realista vezetése alatt forradalmi, alkotó és megújító jellegű, autentikus szellem hatotta át az egész párt­ és az egész társadalmi életet, tevékenységét. A párt politikájának életre hívása, mely politikát Nicolae Ceausescu elv­társ tisztánlátó vezetésével és megha­tározó jelentőségű dolgoztak ki, s amely hozzájárulásával magán viseli pártunk főtitkára tudományos, újító gondolkodásának és tetteinek nyomait, a IX., X., XI. és XII. kongresszuson leszögezett célkitűzések, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtésére és Románia kommunizmus felé való haladására vonatkozó párt­program valóra váltása alapját képez­ték azoknak a mélyreható átalakulá­soknak, amelyek a jelenlegi szocialista román társadalmat jellemzik. A továbbiakban a szónok számba vette azokat a történelmi győzelmeket, amelyeket a román nép elért minden tevékenységi területen, kiemelve, hogy gyengén fejlett agrárországból Romá­nia erőteljes, korszerű iparral, nagy lendülettel növekvő, fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező ipari­ agrárállam­­má vált. A szocialista forradalom és építés jelentős megvalósítása — mutatott rá a szónok — a nemzeti kérdés maradék­talan, marxista—leninista megoldása, az összes állampolgárok jogegyenlősé­­­gének következetes biztosítása. Ma a szocialista Románia egységes család ké­pét mutatja, amelyben mindazok, akik dolgoznak, szabadok és saját sorsuk u­­rai, testvériesen együttműködnek a kö­zös szocialista haza felvirágoztatásáért és haladásáért. Miután rámutatott arra, hogy az 1991—1985-ös ötéves terv meghatározó időszak a pártprogram teljesítésében, a szónok részletesen kitért az ország je­lenlegi fejlődési szakaszának főbb cél­kitűzéseire. Ebben az összefüggésben rámutatott, hogy megyénk, az ország összes vidé­keihez hasonlóan­ pártunk tisztánlátó, tudományos politikája eredményeként, főleg az utóbbi 1a esztendőben, amióta pártunk és államunk élén Nicolae Ceausescu elvtárs, a román nép meg­­szeretettebb fia áll, erőteljes fejlődé­sen és felvirágzáson ment át. A Nicolae Ceaușescu-korszak, ahogyan a legmélyebb hódolat jeléül, a nemzet az azóta eltelt éveket jelöli, Kovászna megye számára e tájaknak a szocia­lista iparosítás üteméhez való felzár­kózását hozta el. Hajdanán a gazda­gsági fejlődés perifériájára szorult Ko­vászna megye hatalmas beruházások­ban részesült, amelyek termelőképessé­gét megsokszorozták, e vidék lakói ré­szesültek mindazokban a hatásokban, amelyek ebből származtak a dolgozók anyagi és szellemi színvonalának nö­vekedése terén. Mindezekben feltaláljuk annak nagy­­szerűségét, ahogyan ebben a korszak­ban megvalósult azoknak az eszmé­nyeknek egyike, amelyekért az 1918-as nemzedék harcolt: az, hogy a román föld összes együttlakó fiainak egyenlő jogokat és kötelességeket biztosítsa­nak. A román szocialista társadalom e meghatározó igazsága a kommunista párt által oly következetesen promo­­vált tudományos, mélyen emberi poli­tika eredménye, mely főtitkárának meghatározó, hozzájárulásával felbecsülhetetlen értékű eltervezte és valóra váltotta a mélységesen eredeti, a tár­sadalmi gyakorlat által ragyogóan iga­zolt modellt, amelyben feltaláljuk, a­­lapvető összetevőként, a termelőerők arányos elosztásának elvét az ország egész területén. Pártunknak ezt az a­­lapvető orientációját ragyogóan to­vábbfejlesztették a párt XII. kongres­­­szusán és Országos Konferenciáján, a­­melyek ezen a téren is minőségi jelle­gű célkitűzést fogalmaztak meg, még­pedig a megyék homogenizálására és az egy lakosra eső termelés szintjére vonatkozóan. Pártunk eme központi jelentőségű tevékenységének követke­zetességét és folytonosságát igazolja az 1984-es Egységes Országos Terv terve­zete, amelyet az RKP KB nemrég tar­tott plenáris ülése megvitatott. Mindezekért Kovászna megye összes dolgozói, nemzetiségre való tekintet nélkül, akik mélységes elismeréssel a­­dóznak a valóban humanista politika nyújtotta előnyökért, amelyek az or­szág összes állampolgárainak teljes jogegyenlőségére vonatkozó rendkívül nemes elvekből fakadnak, mélységes hódolatukat fejezik ki a párt főtitká­rának és az ország elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak. A szocialista építés éveiben a nem­zetgazdaságban, a társadalmi tevékeny­ség terén, más ágazatokban elért ki­váló sikerek nyomán, a szocializmus általános ügyéhez, a világ békés, ha­ladó erőinek erősítéséhez való hozzá­járulása eredményeként — folytatta a szónok — Románia megérdemelt te­kintélyre tett szert a nemzetközi élet­ben. Magasabb szintre emelkedtek or­szágunk más országokkal való diplo­máciai, gazdasági és kulturális kapcso­latai. A párt IX. kongresszusa után, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi­nak szellemében ezek a kapcsolatok állandóan fejlődtek, szüntelenül széle­sedtek, diverzifikálódtak és elmélyül­tek, addig nem tapasztalt ütemben fo­kozódnak. Kovászna megye lakóinak a párt egész bel- és külpolitikájához való csatlakozását kifejezve, a szónok ezeket mondotta: Kovászna megye kommunis­tái, összes dolgozói, egész népünkkel együtt, szilárd elhatározással támogat­ják Nicolae Ceau­sescu elvtárs ragyogó kezdeményezéseit és fáradhatatlan köz­benjárásait, hogy véget vessenek a nukleáris rakétákkal való fegyverke­zésnek, hogy megvédelmezzék a békét. Kifejezte a megye dolgozóinak egyet­értését párt- és állami fórumaink ma­gas fokú felelősségtől áthatott felhívá­sával, hogy elhárítsák a nukleáris ve­szélyt, hog­y az összes nemzetek egész energiájukat a békés alkotásra, a fél­vi­rágzás, béke és együttműködés meg­teremtésére fordíthassák. Jogos hazafias büszkeséggel felidéz­ve, a román nép sok évszázados hősi történelmét — mondotta végezetül a szónok — melynek sortul mindig ele­venen lobogott az egységért, szabadsá­gért és függetlenségért, a kizsákmányo­lás és elnyomás jármának lerázásáért, az alkotói géniusz kiteljesedésének tel­jes fokú biztosításáért, hazánk haladá­sának és magas fokú civilizációjának megteremtéséért vívott harc lángja, minden erőnkkel kapcsolódjunk be a szocializmus hazánkban való megte­remtésének nagy­­ művébe. Romániát emeljük a szocialista és kommunista civilizáció és haladás legmagasabb csú­csaira! Hatalmas lelkesedés légkörében a gyűlés résztvevői elfogadták az RKP KB-nak, NICOEAE CEAUSESCU elv­társnak, az RKI* főtitkárának, az N­SZK elnökének címzett távirat szö­vegét. A gyűlés után díszelőadásra került sor. D­Í­S TL E­L­Ő­ADÁS Szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Művelődési Házában nagyszabású díszelőadást tartottak az egységes román nemzeti állam meg­teremtése évfordulójának tiszteletére. Az előadás keretében felléptek a me­gye legkiválóbb hivatásos és amatőr művészei, művészegyüttesei. A díszelőadás nyitányaként a­ muni­­cípium egyesített kórusai, a színház művészei dalokban és versekben idéz­ték fel a román nép évezredes egység­­törekvéseit, a nemzeti és társadalmi ha­ladásért vívott harc kiemelkedő alak­jait — Burebislát, Decebalt, Traiant, Dózsa Györgyöt, Mihai Viteazult, Nico­lae Balcescut, Gábor Áront — megidéz­ték az 1918. december elsejei gyulafe­hérvári nagy népgyűlés hangulatát és messze ható eszmeiségét, mely elveze­tett az egységes román nemzeti állam megalakulásáig. A dalok és versek fel­idézték a munkásosztály hősi harcát a társadalmi igazság és egy új rend meg­teremtéséért, 1944 dicsőséges augusz­tusát, a szocialista építés éveinek nagy­szerű vívmányait. A színpad portáljain sorra megjelen­tek a hosszú harc mozzanatának képei, a szocialista építés grandiózus esemé­nyei. Az eseménysor legnagyszerűbb fejezetét, a IX. kongresszus óta eltelt időszakot, Románia történelmének leg­gyümölcsözőbb 18 évét pártunk főtit­kárának, a nép legszeretettebb fiának, Nicolae Ceausescu elvtársnak neve és szelleme fényjelzi. A pionírok és a ha­za, sólymai veszik birtokukba a szín­padot, kis táncosok, tornászok, a sep­siszentgyörgyi pionírház kórusa. Da­laiktól, táncaiktól fénnyel telik a dísz­előadás. Ezután a fiatalok mutatnak be témás bányásztáncot, folkzenét és énekkari műveket. A díszelőadás záróakkordjaként meg­jelennek a színen a színpompás román és székely népviseletbe öltözött tánco­sok és népdalénekesek, egymást vált­ják a fergeteges román és magyar tán­cok, hogy a fináléban a barátság fló­rájában, majd az Egyesülés Bórájá­ban tetőzzenek. A díszelőadást az SZDEF himnu­szának, a E seris pe tricolor m­ire kezdetű himnusznak akkordjai zárták.­ ­ Az előadás forró, hazafias légkörben­­ ért véget. A résztvevők hosszasan ér­­­­tették pártunkat, hazánkat, Nicolae Ceausescu elvtársat, lelkesen skandál­va. Ceausescu és a párt! Ceausescu és a nép! Ceausescu, béke! Labdarúgás BRAVÓ, ROMÁN VÁLOGATOTT­ K­Ö­V­ET­K­EZHET PÁRIZS! CSEHSZLOVÁKIA—ROMÁNIA 1 — 1 (9—0). Az óriási tét rányomta bélyegét a játék minőségére. A kemény küzde­lemben csak úgy villogtak a sárga la­pok. Az első 45 percben az első nagy gólhelyzet Gábor nevéhez fűződik 9— 10 méterről a kapufát találja el. A 22. percben Jakubec előtt a nagy lehető­ség, ő pedig Lungot találja el. Szünet után fergeteges iramban kezdenek a csehszlovákok. Hét szögletrúgást ér­­nek el, fejelnek egy lesgólt, hogy az­tán Bölöni indíthasson ellentámadást a balszélen, onnan kapu elé kerül a labda, a védelem röviden ment, a jól érkező Georgáu a kapu közepébe s vágja a labdát. 0—1. Az egyenlítésre a 85. percben ke­rül sor, Luhovy lő a hálóba. 1—1. Az Utolsó öt perc a csehszlovák csapat meddő erőlködésével telik el. Az Euró­­pa-bajnokságok, a román labdarúgás történetében először, Románia együtte­se is ott lesz a döntő tornán. Megérde­melten. Gratulálunk! És végül a győ­zelemmel felérő döntetlen hősei: Lung — Negrilu, Stefanescu, Iorgulescu, Un­­gureanu — Rodnic, Klein, Bölöni — Georgüu, Camataru, Gábor (Augustin, Al. Nicolae). KAPUZÁRÁS Az NB I.-ben lejátszották az elma­­­radt, azaz újraprogramált mérkőzése­ket is: Szépmező- -Maksa 1—2 (góllö­vők: Páll D., i­ll. Dalnoki S. és Szabó), Hídvég—Uzon 4—1 (gl. Serbulea, Dedu Zim, Székely, illetve Zaharia). Beérke­zett az elkésett bírói lap: Réty—Bod­zaforduló 1—5 (gl. Dombora, ill. Sela­­ru, Stanciu 3, Bularca). Ezek után Bod­zaforduló előnye három pontra nőtt, Hídvég egy hellyel előbbre lépett, Mak­sa pedig megszilárdította helyét a kö­zépmezőny felső régiójában. Ifjúsági bajnokság AZ ÉPÍTŐK AZ ŐSZI BAJNOK H­ídvég—Uzon 0—3. Réty—Bodzafor­duló 1—0, Bibarcfalva—Bodok 3—0, Torja—Építők 0—3, Hídvég—Zágon 3—0. MR II. SZÁLLINGÓZNAK AZ EREDMÉNYEK de még mindig nem tudunk őszi vég­elszámolást készíteni. Még sok ered­mény hiányzik. Néhány beérkezett bí­rói jelentés: Ürmös—Bölön 10—2 (ifik: 2—0), Erősd—Szentiván 4—3 (ifik: 5—D­­Szerkesztette ÁROS Károly Készült a sepsiszentgyörgyi nyomdában 1. Bodzás­ 18 13 2 3 52—16 28 2. Kárpátok 18 11 3 4 30—15 25 3. Uzon 18 11 1 6 34—25 23 4.Szentlélek 18 10 2 6 41—20 22 5.Ozsddia 18 10 2 6 43—26 22 6.Hídvég IS9 4 5 39--29 22 7.OJT 18 8 6 4 24—18 22 8.Maksa 18 9 3 6 36—28 21 1).Angyalos 187 4 7 32--29 18 10.Nagyajta 187 4 7 26—29 18 11.Szép­mező 181 2 9 31—34 16 12.Réty 188 010 36—43 16 13.Építők 185 5 8 26—35 15 14.Zágon 1S6 3 9 30—40 15 15.Illycfalva 18­­1 111 27—41 13 16.Bodok* 186 210 19--33 12 17.Kökös 185 211 16—34 12 18.Biharét­­ 186 012 17--50 12 19.Torja* 183 312 31—38 7 * Két büntetőpont levonva. 1. Építők 18140 1 54—14 28 2. Bodzás­ 18131 4 50—16 27 3. Szép­mező 18131 1 57—21 27 4. Szentlélek 18130 5 45—22 26 5.Uzon 17121 4 43—20 25 6.Torja 189 3 6 37—27 21 7.Ozsdoia 188 4 6 39—33 20 8.Réty 189 0 9 44—37 18 9.OJT 188 o 8 34—36 18 10.Kárpátok 188 1 9 35—28 17 11.Zágon 188 1 9 29—30 17 12.Hídvég 186 4 8 25—20 16 13.Kökös 178 0 9 21—45 16 14.Bibarcs­ 187 110 36—58 15 15.Bodok 186 210 25—41 14 16.Illyefalva 185 310 29—46 13 17.Maksa 184 311 33—53 11 18.Nagyajta 183 213 24—488 19.Angyalos 182 016 13—734

Next