Megyei Tükör, 1983. december (16. évfolyam, 3686-3712. szám)
1983-12-01 / 3686. szám
ÜNNEPI GYŰLÉS (folytatás az első oldalról) mán nép műve, betetőzését jelentette annak a sok évszázados harcnak, amit a nép leghaladóbb erői, értelmiségiti és nagy gondolkodói vívtak. Az egységes román nemzeti állam megteremtése, a haladó és igazságos, nagy jelentőségű történelmi mozzanat, amint arra Rab István elvtárs többek között rámutatott, új távlatokat nyitott az egész román földön a termelés anyagi erőinek, a társadalom haladó erőinek, a tudomány és kultúra fejlődése, az általános civilizációs szint növekedése előtt. A feladat azonban, hogy biztosítsák a néptömegek nagyszerű vágyainak maradéktalan életre hívását, a munkásosztályra hárult, a társadalom leghaladóbb erejére, az 1921-ben megteremtett kommunista pártra. A román nép legjobb hagyományait átvéve és tovább folytatva, a Román Kommunista Párt a munkásosztály, a néptömegek élén állt abban a harcban, amelyet a társadalmi elnyomás és kizsákmányolás felszámolásáért, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók teljes jogegyenlőségének biztosításáért, a fasizmus ellen. Románia egységének, integritásának és függetlenségének megőrzéséért vívtak. Az 1944 augusztusi társadalmi és nemzeti felszabadítási, antifasiszta és antiimperialista forradalom korszakalkotó fordulatot hozott hazánk történetében, megnyitotta az utat a román nép szabadságeszményeinek és vágyainak teljesülése, a nemzeti függetlenség és szuverenitás maradéktalan kivívása előtt, lehetőséget teremtett arra, hogy Románia szabad és méltóságteljes országként lépjen fel a jelenkori világban. Az ország felemelkedésében történelmi, meghatározó mozzanatként íródott be a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa, amely a párt élére Nicolae Ceausescu elvtársat választotta, a kiváló forradalmi harcost, a lelkes hazafit, a nemzetközi politikai élet kiemelkedő személyiségét, akinek tisztánlátó, dinamikus és realista vezetése alatt forradalmi, alkotó és megújító jellegű, autentikus szellem hatotta át az egész párt és az egész társadalmi életet, tevékenységét. A párt politikájának életre hívása, mely politikát Nicolae Ceausescu elvtárs tisztánlátó vezetésével és meghatározó jelentőségű dolgoztak ki, s amely hozzájárulásával magán viseli pártunk főtitkára tudományos, újító gondolkodásának és tetteinek nyomait, a IX., X., XI. és XII. kongresszuson leszögezett célkitűzések, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé való haladására vonatkozó pártprogram valóra váltása alapját képezték azoknak a mélyreható átalakulásoknak, amelyek a jelenlegi szocialista román társadalmat jellemzik. A továbbiakban a szónok számba vette azokat a történelmi győzelmeket, amelyeket a román nép elért minden tevékenységi területen, kiemelve, hogy gyengén fejlett agrárországból Románia erőteljes, korszerű iparral, nagy lendülettel növekvő, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari agrárállammá vált. A szocialista forradalom és építés jelentős megvalósítása — mutatott rá a szónok — a nemzeti kérdés maradéktalan, marxista—leninista megoldása, az összes állampolgárok jogegyenlőségének következetes biztosítása. Ma a szocialista Románia egységes család képét mutatja, amelyben mindazok, akik dolgoznak, szabadok és saját sorsuk urai, testvériesen együttműködnek a közös szocialista haza felvirágoztatásáért és haladásáért. Miután rámutatott arra, hogy az 1991—1985-ös ötéves terv meghatározó időszak a pártprogram teljesítésében, a szónok részletesen kitért az ország jelenlegi fejlődési szakaszának főbb célkitűzéseire. Ebben az összefüggésben rámutatott, hogy megyénk, az ország összes vidékeihez hasonlóan pártunk tisztánlátó, tudományos politikája eredményeként, főleg az utóbbi 1a esztendőben, amióta pártunk és államunk élén Nicolae Ceausescu elvtárs, a román nép megszeretettebb fia áll, erőteljes fejlődésen és felvirágzáson ment át. A Nicolae Ceaușescu-korszak, ahogyan a legmélyebb hódolat jeléül, a nemzet az azóta eltelt éveket jelöli, Kovászna megye számára e tájaknak a szocialista iparosítás üteméhez való felzárkózását hozta el. Hajdanán a gazdagsági fejlődés perifériájára szorult Kovászna megye hatalmas beruházásokban részesült, amelyek termelőképességét megsokszorozták, e vidék lakói részesültek mindazokban a hatásokban, amelyek ebből származtak a dolgozók anyagi és szellemi színvonalának növekedése terén. Mindezekben feltaláljuk annak nagyszerűségét, ahogyan ebben a korszakban megvalósult azoknak az eszményeknek egyike, amelyekért az 1918-as nemzedék harcolt: az, hogy a román föld összes együttlakó fiainak egyenlő jogokat és kötelességeket biztosítsanak. A román szocialista társadalom e meghatározó igazsága a kommunista párt által oly következetesen promovált tudományos, mélyen emberi politika eredménye, mely főtitkárának meghatározó, hozzájárulásával felbecsülhetetlen értékű eltervezte és valóra váltotta a mélységesen eredeti, a társadalmi gyakorlat által ragyogóan igazolt modellt, amelyben feltaláljuk, alapvető összetevőként, a termelőerők arányos elosztásának elvét az ország egész területén. Pártunknak ezt az alapvető orientációját ragyogóan továbbfejlesztették a párt XII. kongresszusán és Országos Konferenciáján, amelyek ezen a téren is minőségi jellegű célkitűzést fogalmaztak meg, mégpedig a megyék homogenizálására és az egy lakosra eső termelés szintjére vonatkozóan. Pártunk eme központi jelentőségű tevékenységének következetességét és folytonosságát igazolja az 1984-es Egységes Országos Terv tervezete, amelyet az RKP KB nemrég tartott plenáris ülése megvitatott. Mindezekért Kovászna megye összes dolgozói, nemzetiségre való tekintet nélkül, akik mélységes elismeréssel adóznak a valóban humanista politika nyújtotta előnyökért, amelyek az ország összes állampolgárainak teljes jogegyenlőségére vonatkozó rendkívül nemes elvekből fakadnak, mélységes hódolatukat fejezik ki a párt főtitkárának és az ország elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak. A szocialista építés éveiben a nemzetgazdaságban, a társadalmi tevékenység terén, más ágazatokban elért kiváló sikerek nyomán, a szocializmus általános ügyéhez, a világ békés, haladó erőinek erősítéséhez való hozzájárulása eredményeként — folytatta a szónok — Románia megérdemelt tekintélyre tett szert a nemzetközi életben. Magasabb szintre emelkedtek országunk más országokkal való diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatai. A párt IX. kongresszusa után, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációinak szellemében ezek a kapcsolatok állandóan fejlődtek, szüntelenül szélesedtek, diverzifikálódtak és elmélyültek, addig nem tapasztalt ütemben fokozódnak. Kovászna megye lakóinak a párt egész bel- és külpolitikájához való csatlakozását kifejezve, a szónok ezeket mondotta: Kovászna megye kommunistái, összes dolgozói, egész népünkkel együtt, szilárd elhatározással támogatják Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó kezdeményezéseit és fáradhatatlan közbenjárásait, hogy véget vessenek a nukleáris rakétákkal való fegyverkezésnek, hogy megvédelmezzék a békét. Kifejezte a megye dolgozóinak egyetértését párt- és állami fórumaink magas fokú felelősségtől áthatott felhívásával, hogy elhárítsák a nukleáris veszélyt, hogy az összes nemzetek egész energiájukat a békés alkotásra, a félvirágzás, béke és együttműködés megteremtésére fordíthassák. Jogos hazafias büszkeséggel felidézve, a román nép sok évszázados hősi történelmét — mondotta végezetül a szónok — melynek sortul mindig elevenen lobogott az egységért, szabadságért és függetlenségért, a kizsákmányolás és elnyomás jármának lerázásáért, az alkotói géniusz kiteljesedésének teljes fokú biztosításáért, hazánk haladásának és magas fokú civilizációjának megteremtéséért vívott harc lángja, minden erőnkkel kapcsolódjunk be a szocializmus hazánkban való megteremtésének nagy művébe. Romániát emeljük a szocialista és kommunista civilizáció és haladás legmagasabb csúcsaira! Hatalmas lelkesedés légkörében a gyűlés résztvevői elfogadták az RKP KB-nak, NICOEAE CEAUSESCU elvtársnak, az RKI* főtitkárának, az NSZK elnökének címzett távirat szövegét. A gyűlés után díszelőadásra került sor. DÍS TL ELŐADÁS Szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Művelődési Házában nagyszabású díszelőadást tartottak az egységes román nemzeti állam megteremtése évfordulójának tiszteletére. Az előadás keretében felléptek a megye legkiválóbb hivatásos és amatőr művészei, művészegyüttesei. A díszelőadás nyitányaként a municípium egyesített kórusai, a színház művészei dalokban és versekben idézték fel a román nép évezredes egységtörekvéseit, a nemzeti és társadalmi haladásért vívott harc kiemelkedő alakjait — Burebislát, Decebalt, Traiant, Dózsa Györgyöt, Mihai Viteazult, Nicolae Balcescut, Gábor Áront — megidézték az 1918. december elsejei gyulafehérvári nagy népgyűlés hangulatát és messze ható eszmeiségét, mely elvezetett az egységes román nemzeti állam megalakulásáig. A dalok és versek felidézték a munkásosztály hősi harcát a társadalmi igazság és egy új rend megteremtéséért, 1944 dicsőséges augusztusát, a szocialista építés éveinek nagyszerű vívmányait. A színpad portáljain sorra megjelentek a hosszú harc mozzanatának képei, a szocialista építés grandiózus eseményei. Az eseménysor legnagyszerűbb fejezetét, a IX. kongresszus óta eltelt időszakot, Románia történelmének leggyümölcsözőbb 18 évét pártunk főtitkárának, a nép legszeretettebb fiának, Nicolae Ceausescu elvtársnak neve és szelleme fényjelzi. A pionírok és a haza, sólymai veszik birtokukba a színpadot, kis táncosok, tornászok, a sepsiszentgyörgyi pionírház kórusa. Dalaiktól, táncaiktól fénnyel telik a díszelőadás. Ezután a fiatalok mutatnak be témás bányásztáncot, folkzenét és énekkari műveket. A díszelőadás záróakkordjaként megjelennek a színen a színpompás román és székely népviseletbe öltözött táncosok és népdalénekesek, egymást váltják a fergeteges román és magyar táncok, hogy a fináléban a barátság flórájában, majd az Egyesülés Bórájában tetőzzenek. A díszelőadást az SZDEF himnuszának, a E seris pe tricolor mire kezdetű himnusznak akkordjai zárták. Az előadás forró, hazafias légkörben ért véget. A résztvevők hosszasan értették pártunkat, hazánkat, Nicolae Ceausescu elvtársat, lelkesen skandálva. Ceausescu és a párt! Ceausescu és a nép! Ceausescu, béke! Labdarúgás BRAVÓ, ROMÁN VÁLOGATOTT KÖVETKEZHET PÁRIZS! CSEHSZLOVÁKIA—ROMÁNIA 1 — 1 (9—0). Az óriási tét rányomta bélyegét a játék minőségére. A kemény küzdelemben csak úgy villogtak a sárga lapok. Az első 45 percben az első nagy gólhelyzet Gábor nevéhez fűződik 9— 10 méterről a kapufát találja el. A 22. percben Jakubec előtt a nagy lehetőség, ő pedig Lungot találja el. Szünet után fergeteges iramban kezdenek a csehszlovákok. Hét szögletrúgást érnek el, fejelnek egy lesgólt, hogy aztán Bölöni indíthasson ellentámadást a balszélen, onnan kapu elé kerül a labda, a védelem röviden ment, a jól érkező Georgáu a kapu közepébe s vágja a labdát. 0—1. Az egyenlítésre a 85. percben kerül sor, Luhovy lő a hálóba. 1—1. Az Utolsó öt perc a csehszlovák csapat meddő erőlködésével telik el. Az Európa-bajnokságok, a román labdarúgás történetében először, Románia együttese is ott lesz a döntő tornán. Megérdemelten. Gratulálunk! És végül a győzelemmel felérő döntetlen hősei: Lung — Negrilu, Stefanescu, Iorgulescu, Ungureanu — Rodnic, Klein, Bölöni — Georgüu, Camataru, Gábor (Augustin, Al. Nicolae). KAPUZÁRÁS Az NB I.-ben lejátszották az elmaradt, azaz újraprogramált mérkőzéseket is: Szépmező- -Maksa 1—2 (góllövők: Páll D., ill. Dalnoki S. és Szabó), Hídvég—Uzon 4—1 (gl. Serbulea, Dedu Zim, Székely, illetve Zaharia). Beérkezett az elkésett bírói lap: Réty—Bodzaforduló 1—5 (gl. Dombora, ill. Selaru, Stanciu 3, Bularca). Ezek után Bodzaforduló előnye három pontra nőtt, Hídvég egy hellyel előbbre lépett, Maksa pedig megszilárdította helyét a középmezőny felső régiójában. Ifjúsági bajnokság AZ ÉPÍTŐK AZ ŐSZI BAJNOK Hídvég—Uzon 0—3. Réty—Bodzaforduló 1—0, Bibarcfalva—Bodok 3—0, Torja—Építők 0—3, Hídvég—Zágon 3—0. MR II. SZÁLLINGÓZNAK AZ EREDMÉNYEK de még mindig nem tudunk őszi végelszámolást készíteni. Még sok eredmény hiányzik. Néhány beérkezett bírói jelentés: Ürmös—Bölön 10—2 (ifik: 2—0), Erősd—Szentiván 4—3 (ifik: 5—DSzerkesztette ÁROS Károly Készült a sepsiszentgyörgyi nyomdában 1. Bodzás 18 13 2 3 52—16 28 2. Kárpátok 18 11 3 4 30—15 25 3. Uzon 18 11 1 6 34—25 23 4.Szentlélek 18 10 2 6 41—20 22 5.Ozsddia 18 10 2 6 43—26 22 6.Hídvég IS9 4 5 39--29 22 7.OJT 18 8 6 4 24—18 22 8.Maksa 18 9 3 6 36—28 21 1).Angyalos 187 4 7 32--29 18 10.Nagyajta 187 4 7 26—29 18 11.Szépmező 181 2 9 31—34 16 12.Réty 188 010 36—43 16 13.Építők 185 5 8 26—35 15 14.Zágon 1S6 3 9 30—40 15 15.Illycfalva 181 111 27—41 13 16.Bodok* 186 210 19--33 12 17.Kökös 185 211 16—34 12 18.Biharét 186 012 17--50 12 19.Torja* 183 312 31—38 7 * Két büntetőpont levonva. 1. Építők 18140 1 54—14 28 2. Bodzás 18131 4 50—16 27 3. Szépmező 18131 1 57—21 27 4. Szentlélek 18130 5 45—22 26 5.Uzon 17121 4 43—20 25 6.Torja 189 3 6 37—27 21 7.Ozsdoia 188 4 6 39—33 20 8.Réty 189 0 9 44—37 18 9.OJT 188 o 8 34—36 18 10.Kárpátok 188 1 9 35—28 17 11.Zágon 188 1 9 29—30 17 12.Hídvég 186 4 8 25—20 16 13.Kökös 178 0 9 21—45 16 14.Bibarcs 187 110 36—58 15 15.Bodok 186 210 25—41 14 16.Illyefalva 185 310 29—46 13 17.Maksa 184 311 33—53 11 18.Nagyajta 183 213 24—488 19.Angyalos 182 016 13—734