Megyei Tükör, 1984. február (17. évfolyam, 3738-3762. szám)

1984-02-01 / 3738. szám

Az állattenyésztési ülzemág tervfeladatainak teljesítését biztosító intézkedési program II. Sertéstenyésztés Erre az évre a sertéstenyésztés­­en a létszám 75,7 százalékos, míg az állami alapnak átadott húsmennyiség 249 szá­zalékos növekedését irányozza elő a terv — 1983-hoz viszonyítva. Ennek az előirányzatnak a gyakor­lati kivitelezése érdekében az alábbi intézkedéseket szükséges életbe lép­tetni: 1. A LÉTSZÁMNÖVEKEDÉS TERÉN — Szigorúan tiszteletben kell tartani az állatszaporítási technológiát, amely lehetővé teszi a magasabb fedeztetési mutatók, szaporulat elérését. — Január—május időszakban széle­sebb körben kell megszervezni a pároz­­tatást, a kocák termékenységi szaka­szának jobb kihasználása céljából, s ennek érdekében az ipari egységek az anyaállományt vásárlás útján — a sza­kosított farmokról —, míg a gazdál­kodási egységek az intenzív tenyészte­­lepekről beszerzett, állategészségügyi­­leg javasolt, szapora anyaállatok jól fejlett malacainak beszerzése útján gyarapítják állományaikat. — Minden állattenyésztőn, részlegen az apaállat-szükségletet szeptember— május időszakban 1:20, június—augusz­tus időszakban pedig 1:15 arányban biz­tosítják. — A lakosok magángazdaságaiban a növekvő lehetőségek arányában a ha­gyományos báznai és nagy fehér fajtájú apaállatok beszerzéséről és igénybevé­teléről gondoskodnak. — A megyében meglevő takarmá­nyozási források kihasználása céljából intézkedéseket foganatosítanak, hogy a sertések ellátását tömegtakarmány­, le­hetőleg lucerna és burgonya adagolása révén oldják meg, különösen a mellék­gazdaságok, amelyeket a burgonya tá­rolására és főzésére alkalmas berende­zésekkel látnak el. — A mellékgazdasági jellegű egysé­gekben gondoskodnak a legelőkön nyá­ri táborokról, ahol egyes kategóriájú sertéseket a nyári időszakban tartanak. — Az első félévben ezekben az egy­ségekben gondoskodnak a kapacitások kihasználásának gyarapításáról, úgy, hogy 1984-ben 280 tonna ser­téshús ke­rüljön az állami alaphoz. 2. A SERTÉSTENYÉSZTÉS ELŐSEGÍTÉSE A LAKOSOK GAZDASÁGAIBAN A megfelelő önellátás biztosítása és ennek a szektornak az állami alaphoz való fokozott hozzájárulása érdekében 1984-ben az alábbi tevékenységek fe­lé irányul különös figyelem: — A szerződéskötések és az állami alaphoz való hozzájárulás növelése ér­dekében megnövelik a megyei terme­lési, felvásárlási és áruértékesítési szö­vetkezeti szövetség útján kiutalt mala­cok számát. Ebben az évben a termelő­­szövetkezetek mellékgazdasági egysé­geiből a lakosoknak több mint 2500 malacot juttatnak. — A magángazdaságokban történő sertéshizlalás kiszélesítése céljából a szocialista mezőgazdasági egységek és a lakosok gazdaságai között szövetke­­zési kapcsolatokat kezdeményeznek. — A megyei néptanács a mezőgaz­dasági igazgatóság és a megyei repro­dukciós és tenyészállat-kiválasztási hi­vatal révén lehetővé teszi, hogy a vá­rosi és községi néptanácsok végrehajtó bárói szervezzenek minden helység­ben fedeztetési központot, a szükségle­teknek megfelelő és magas genetikai tulajdonságú apaállatokkal. — A fertőző betegségek megelőzése, valamint az állatok forgalmának meg­felelő ellenőrzése céljából megjavítják mindenütt az állategészségügyi tevé­kenységet. A juh- és kecske­­tenyésztés terén 1984-ben a juh- és kecskeállomány létszáma 20 százalékos gyarapodást ér el. Ezzel párhuzamosan gyarapszik a tej- és gyapjúhozam is. E létszámgyarapodás és termelési szint elérése érdekében gyökeres vár A Sepsiszentgyörgyi Fafeldolgozó Kombinát szerelőműhelyében Bajkó István élenjáró dolgozó a bútordarabokat készíti elő összeszerelésre MEGYEI TÜKÖR AZ 19M-SS GAZDAG mim­ tozások és intézkedések bevezetését irányozzák elő, amelyek különösen az alábbiakra vonatkoznak: — bárányzás — az elhullások csökkentése — az állomány létszám­ csökkentésé­nek korlátozása, amely csak a tervek alapján történhet a meghatározott át­­l­agsúlyban. 1. A reprodukciós tevékenységet mindenütt megjavítják: — Külön ebből a célból, állandó fel­ügyelettel történő — éjjel és nappal — bárányoztató helyekről gondoskodnak, ahol az anyaállatokat a vemhesség második szakaszában és a bárányzás utáni első hónapban póttakarmányo­zással látják el. — A megyei reprodukciós kiválasz­tási hivatal elősegíti a megyei raktá­rakban a növendék apaállatok részére megfelelő koncentrált takarmánykészlet előállítását. — Augusztus 31-ig kötelező megkötni a bácsokkal a szerződéseket, úgy, hogy ezeket a felelősségtudat és az érdekelt­ség kötelezze munkájuk elvégzésében. 2. Az 1981—1983-as időszakhoz ké­pest 10 százalékkal csökkentik az ál­latok elhullását és a kényszervágáso­kat. — Különösen az anyaállatok és a bá­rányok számára megjavítják a tartási helyeket és jobb takarmányozásról gondoskodnak. — Az állomány állandó csoportosítá­sa a nem megfelelő egyedek kivonása, kezelése, feljavítása, illetve azok érté­kesítése révén, az állami hústerv kere­tében. — Állategészségügyi helyeket állíta­nak fel. a — Az egész juhállománynál elvégzik betegség megelőzése érdekében a megfelelő kezeléseket és a fertőző be­tegségek, az élősködők és takarmányo­zási betegségek elleni védőintézkedése­ket. 3. A gyapjú-, hús- és tejtermelés megvalósítása és értékesítése: — A növendék állatok ésszerű neve­lése révén, úgy, hogy a nyírás idején legkevesebb 35 kilót­ érjenek el. — A villamos-gépi nyírás széles kö­rű bevezetését minden egységben, a termelő-, felvásárló és áruértékesítő szövetkezetek megyei szövetsége útján szervezik meg. — Az esztenák megfelelő működésé­nek biztosítása, a tej higiénikus be­gyűjtése, átvétele és értékesítése révén. 1984-ben a lakosság juhnyájait köte­lezően a­ termelő-, felvásárló és áru­­értékesítő szövetkezetek megyei szövet­ségének keretében szervezik meg.­­ A berbécsbárányok hizlalása a nagyajtai, bodoki és kézdiszentléleki szakosított egységekben történik, ame­lyek a nyári időszakban a hizlalást a legelőkön végzik, csupán az utolsó idő­szakban kerül sor­ a ketreces hizlalás­ra. 4. A férőhelyeket korszerűsítik technológiai csoportosítás szerint: bá­a­ványoztató és növendékállomány-szál­­láshelyek, korcsoportok szerint, rekon­­dícionáló, állategészségügyi helyek fel­állításával, úgy, hogy minden tenyész­tési csoport számára külön differen­ciált takarmányozást alkalmazhassanak. A hazafias gárdák új kiképzési-nevelési éve az új minőség jegyében (folytatás az első oldalról) ményei meggyőzően bizonyítják, hogy a megyében működő hazafias gárdák tevékenységében minőségi ugrás zaj­lott le, mind a politikai-nevelő munka hatékonysága, mind a hazafias gárdák szervezeti megszilárdítása, mind a ve­zérkarok és parancsnokok felkészítése terén, ami azt eredményezte, hogy szá­mottevően megnövekedett az alegysé­gek harc-, akció- és bevetési képessége. A pártdokumentumok és a fő­­parancsnok direktívája kívánalmainak szellemében az új kiképzési évben jobban, alaposabban kell megszervez­nünk az egész tevékenységet, minden energiánkkal és eltökéltségünkkel a pártfőtitkár által a hazafias gárdák te­vékenysége iránt támasztott minőségi követelmények életbe ültetéséért kell dolgoznunk. Megteszünk mindent, hogy a vezér­karok és az alegységek katonailag fel­készült, tekintélyes és a harcosok által megbecsült tartalékos káderek vezeté­ke alatt, működhessenek, olyanok veze­tése alatt, akik hosszú ideig megtart­hatják funkciójukat, mindent megte­szünk a fegyverzetet és a technikát, önnön hatáskörüket, jogaikat és köte­lezettségeiket jól ismerő harcosok harci színvonalának, az alegységek szervezeti felépítésének további fenntartásáért. Különleges figyelmet fordítunk a po­litikai-nevelő munka minőségi muta­tóinak magasabb szintre való emelésé­re, a parancsnokok és harcosok haza­fias, forradalmi nevelésére, melynek hozzá kell járulnia a nép dicső harci múltja, valamint a párt vezetése alatt a szocialista építés éveiben elért ha­talmas megvalósítások megismeréséhez. Az erőfeszítések legfontosabb iránya a hazafias gárdák és az ifjúsági kato­nai felkészítő osztagok parancsnoki gár­dájának az eddiginél alaposabb felké­szítése. A felkészítésnek biztosítania kell a káderek általános és speciális katonai ismereteinek és készségeinek elmélyítését, a kiképző-nevelő tevé­kenység vezetésében, a különböző komplex harci helyzetek megoldásában megnyilvánuló hozzáértésük fokozását. A hazafias gárdák keretében folyó tevékenység tökéletesítését, a rend és a fegyelem biztosítását elsősorban a pártszerveknek és -szervezeteknek kell biztosítaniuk. Minden gyakorlatot, min­den felkészítési tevékenységet a lehető legnagyobb hatékonysággal kell meg­szervezni és levezetni, úgy, hogy hatá­rozott gyakorlati alkalmazó jelleget kölcsönözzünk neki, hogy a hazafias gárdák minden alegysége képes legyen a taktikai mező legösszetettebb felté­telei közt is megvalósítani a kitűzött harci feladatot. Az egyik legfontosabb feladat, mely a parancsnokokra és a vezérkarokra há­rul, a hazafias gárdák akciókészségé­nek és bevetési készültségének fokozá­sa, annak érdekében, hogy időben és operatívan teljesíthessék az összes fel­adatokat. A hazafias gárdák területi és vállalati parancsnokainak fokozott súlyt kell helyezniük az ifjúsági osztagok fel­készítésére, a fiatalok életre és mun­kára való nevelásére, biztosítaniuk kell ezek részvételét a hazafias gárdák vagy a katonai egységek gyakorlatain, kato­nai és sportjellegű rendezvényeket kell szervezniük számukra, technikai alkal­mazó körök keretében kell gazdagíta­niuk szakismereteiket. Ebben a felkészítési évben mindent megteszünk a hazafias gárdák számára törvényesen előírt anyagi bázis mara­déktalan megteremtése, a jelenleg lé­tező lövőterek tökéletesítése érdekében, a célból, hogy ezek biztosítsák az ös­­­szes egységtípusok komplex felkészíté­sét. Rendelkezünk az összes feltételekkel ahhoz, hogy a párt- és KISZ-szervek és -szervezetek, a katonai felkészítésért felelős összes tényezők előtt álló fel­adatokat az idei évben, melyben né­pünk a társadalmi és nemzeti felsza­badító, antifasiszta és antiimperialista forradalom 40. évfordulóját fogja meg­ünnepelni, és melyben sor kerül az RKP XIII. kongresszusára, példásan teljesíthessük. Hagyomány és útkeresés Az Olt textilművek meglehetősen rég túljutott alapításának százéves évfordulóján. Az egykor fonó- és szövőműhelynek indult manufaktúra, hol a régi Háromszék jó ízlésű és jó kezű asszonyai találtak munkaalkalmat, az eltelt évtizedek során hatalmas üzem­mé fejlődött. Ez volt­ a „Gyár“, s a szomszédos dohányipari vál­lalattal egyetemben a vidék valódi iparát jelentette sokáig. Természetes tehát, hogy textilgyári munkásnak lenni rangot jelentett. „Munkásdinasztiák“ követték egymást, s arra is volt pél­da bőven, hogy egyidőben dolgozott itt a nagyapa, leányai, fiai és unokái. A családokban hagyománnyá vált a textiles szakma, s ez a hagyomány többnyire mindmáig megőrződött. Elsősorban a nők körében. A gyár szervezett munkássága kemény osztálycsatákat ví­vott meg a két világháború közt, s különösen a világgazdasági vál­ság idején, melynek szele a régi Háromszék szerény iparát is meg­próbálta térdre kényszeríteni. A közös munka és e harcok kovácsolták egybe a gyári kö­zösséget, alakították ki munkáshagyományait, melyek igazi gyü­mölcseiket a szocializmus éveiben érlelték. Szinte közhely számá­ba megy fölemlegetni ama tényt, hogy a sepsiszentgyörgyi Olt tex­tilművek sorozatosan nyerte el az iparág országos élüzemének cí­mét, s évekig a gyár vitrinjeiben őrizték az országos méretű szo­cialista munkaverseny versenyzászlaját. Az sem véletlen, hogy az üzem bejáratánál egy érdemrend fölnagyított mását látni, mely jel­zi, hogy a gyárat a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki, s az üzem rengeteg, ma már nyugalmazott és aktív dolgozója mondhat magáénak értékes medáliákat: a Szocialista Munka Hőse cím is gazdára talált e gyárban. Mindez a termelés minőségéről, a termelésszervezésről és a gyár termékeinek megbecsült voltáról beszél. Itthon, és külföldön, hiszen az Olt művek védjegyét szerte a világon jól ismerik, termékeik keresettek és versenyképesek a világpiacon is. Ám a termelésen túl a munkáshagyományok egyéb gyümölcsö­ket is érleltek. Ez az összeforrott, összekovácsolódott közösség a „kultúra oltárán is áldozott“: országszerte híres volt és maradt a gyár tánccsoportja, kiskórusa, fúvós- és esztrádzenekara, rangot vívtak ki szavaiéi, hosszú ideig itt „fogyott“ a legtöbb újság, folyó­irat, nem volt ritka a gyáriak közös kirándulása ... Mindez talán nem kapcsolódik közvetlenül a termeléshez, de föltétlenül visszahat rá. A közösségi szellemet erősíti, a munka­erkölcs, a munkahelyi hangulat, a beilleszkedés egyik érdemleges tényezője. ★ Az Olt textilművek sorozatos termelési sikereinek, a dolgozók hozzáértése, a gyár vezető szakembereinek lankadatlan törődése, az üzem szüntelen műszaki fejlesztése mellett, volt egy másik — eddig talán ritkán emlegetett — titka is. És ez az újító szellem, mely a szakmunkásoktól a legképzettebb mérnökökig átfogta és átjárta a gyári közösséget, újítók, ésszerűsítők, sőt föltalálók tucat­ját nevelte az évtizedek során. A vállalat főgépészeti osztályának dolgozói, a karbantartók, a szerszámosok, a villanyszerelők soha nem ismerték a lehetetlen fogalmát, napirenden volt a gépek és berendezések áttervezése, átszerelése, új technológiák kikísérletezése, a hagyományos tech­nológiák jobbítása, hatékonyabbá tétele. Arra is volt példa már e gyárban, hogy világhírű textilgépgyártó cégek képviselői itt meg­fordulván, hitetlenkedve álltak meg saját áttervezett gépeik és be­rendezéseik előtt, melyek termelékenysége tetemesen megnöveke­dett, műszaki paramétereik lényegesen javultak. A hagyományok köteleznek, ám, mint joggal mondani szokták, „a hagyományokból nem lehet megélni“. Az Olt textilművek reá­lis gondokkal küzd. Problémáik sokrétűek, de elsősorban az im­portcsökkentéshez és az energiagazdálkodáshoz kötődnek. Nem egyedi, hanem általános, sőt azt is mondhatnánk: világjelenség ez. Ma minden nemzetgazdaság, s ezen belül minden iparág, minden fővállalat és üzem célja az, hogy a lehetőség szerint a minimálisra csökkentse a nyersanyagok és segédanyagok importját, megtalálja belföldi forrásból származó kiegészítőkkel való helyettesítésüket, olyan technológiákat dolgozzon ki, melyek az eddigieknél kevésbé energiaigényesek, mindehhez pedig megfelelő gépeket és gépi be­rendezéseket konstruáljon. A végső cél pedig a termelés szintjének megőrzése, sőt növelése, a termelékenység fokozása és a termékek versenyképességének biztosítása. Összetett feladat — sőt feladv­ány —, melynek megoldására a textilművek munkásai, mesterei és mérnökei kell hogy vállalkoz­zanak. Az útkeresés nem göröngyök nélkül való, de korparancs. Helyzetüket nehezíti az a tény is, hogy az utóbbi években igen sok kiváló szakmunkásuk — elsősorban férfiak — vált meg az üzemtől és pártolt át az időközben vezető ágazattá fölfejlesztett gépiparhoz. Ez érzékenyen érintette a gyárat, de a keserű szájízbe büszkeség is vegyül: a volt textilgyáriak új munkahelyeiken is a legjobbak közé tartoznak. Akik maradtak, azoknak viszont komoly feladatokkal kell szembenézniük. M­AGY­ARI Lajos 1 - Ma kezdődik az állatösszeírás (folytatás az első oldalról) helyzet rögzítésében, a besorolásnál, nyilván, a tulajdonos segítsége, tájé­koztatása nélkülözhetetlen, akár szocia­lista egység vezetőiről van szó, akár háztáji gazdaságról. Az utóbbi esetben az állat lehet termelőszövetkezeti tag, magántermelő, intézményi vagy válla­lati dolgozó, kisiparos vagy más foglal­kozású, illetve munkahelyi besorolású egyén tulajdona. Az összeíró által kitöl­tött igazoló bizonylatot a tulajdonosnak is alá kell írnia, azt megőrzi és az el­lenőrző csoportok utólag ennek a nyi­latkozatnak az alapján tudják felülvizs­gálni a bemondott adatok helyességét. Az állatösszeírás február 1—8. közt zajlik le. Nyilván, első nap nem kö­szönthetnek be minden házba a bizott­ság tagjai, de a tulajdonosnak a feb­ruár 1., reggel 8 órai állapotot kell be­jelentenie. A létszámmal kapcsolatban kért összes adatokat a családfő vagy a család valamelyik felnőtt tagja szol­gáltatja. Az állatösszeírás pontos, felelősség­­teljes munka, s az akció fontosságának tudatában kell eljárnia minden tenyész­tőnek, tulajdonosnak is. ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGIG­K, SAJÁT ÉRDEKŰIK A SZIGORÚ ENERGIATAKARÉKOSSÁG __________ Kötelező módon be kell tartani a napi kiutalásokat! (folytatás az első oldalról) Ebből az esetből is világosan kitűnik, hogy egyetlen gazdasági egység, egyet­len elektromosenergia-fogyasztó sem bízhat abban, hogy túlfogyasztását más egységek, más minisztériumokhoz tar­tozó egységek megtakarításából fogják fedezni. Január 30-án a megyei energetikai parancsnokság — külön-külön — a me­gye legjelentősebb gazdasági egységei­nek energetikusaival és főmérnökeivel elemezte az illető egység februári vil­­lamosenergia-kiutalását. Ennek az e­­lemzésnek eredményeképpen mindenik egység előtt világos kép alakult ki, pon­tosan tudja, hogy elég-e a számára ki­utalt elektromosenergia-mennyiség ah­hoz, hogy maradéktalanul eleget tegyen februári tervfeladatainak, s ha ez ke­vésnek mutatkozik, akkor feltétlenül közben kell járnia felettes szervénél a kiutalásának megnöveléséért. A gazdasági egységek vezetői meg kell tegyenek mindent annak érdeké­ben, hogy már február első napjaitól kezdve ütemesen, hatékonyan szervez­zék meg a termelést, biztosítsák a zök­kenőmentes nyersanyagellátást, a gé­pek és gépi berendezések megfelelő kihasználását. Az előző hónapok ta­pasztalataiból kitűnik, hogy nem egy egységnél a hónap elején gyakoriak a termeléskiesések (nem megfelelő a nyers­anyagellátás, a tervfeladatokat megkés­ve osztják fel a termelőcsoportok kö­zött stb.). Ezekben az időszakokban a termelés ütemének csökkenését az is jelzi, hogy sok esetben ezek az egysé­gek nem használják fel a napi elektro­mosenergia-kiutalásukat. Ezek az egy­ségek a hónap végén próbálják bepó­tolni lemaradásaikat, és nem számol­nak azzal, hogy ez a tervezettnél in­tenzívebb munkát követel, mely na­gyobb elektromosenergia-fogyasztással is jár, és ez a napi kiutalások túllépé­sét eredményezi, negatívan befolyásol­ja az országos elektromosenergia-háló­­zat egyensúlyát. Mindezekért a megyei energetikai parancsnokság ismételten felhívja min­den gazdasági egység figyelmét arra, hogy kötelező nemcsak a havi, hanem a napi kiutalásokat is betartani. Sepsiszentgyörgy legszebb tömb­háza A képen látható felvétel a Táncsics Mihály utca 10-es tömbházában ké­szült. A múlt évi tömbházak közötti versenyben ez vitte el a pálmát. A lép­csőház felelőse Vargha György. Ha valaki rászánja magát és ide látogat, kellemesen lepődik meg: annyi meg annyi elhanyagolt, piszkos, rendetlen, sivár lépcsőház után mintha egy oázisba jutna. A falakon képek, virág, a lépcsőkön linóleum, az ajtókon, ab­lakokon függöny, a lépcsőfordulókban pedig még hamutartó is... Mint alép­­csőház ez, és annak számít már évek óta. A tavalyi versenyben jó eredményt értek még el a Gábor Áron tér 3-as tömbháza D. és C. lépcsőházának lakói és a Haladás utca 19-es és 20-as tömb­házában lakók is. Amint azt a municípiumi néptanácsnál megtudtuk, most, télidőben, egyik fő elfoglaltságuk a város lépcsőházainak rendbetétele. Ez az, amit a hideg évszakban a lakók különösebb nehézség nélkül megtehetnek. Elég néhány virágcserép, kép, függöny, és máris másképp néz ki egy lép­csőház és másfajta érzésekkel nyithatunk be a kellemes otthonokba is... Mert a lépcsőház is jellemezheti annak lakóit. INCZE Ibolya (GERGELY­ Béla felvételei) Me­gelőzhet­ők-e az agyi katasztrófák ? A téli hónapok gyakori, rohamszerű­en fellépő betegsége az agyi katasztró­fa (a továbbiakban a. k.), mely alatt az agy ereinek elmeszesedés és magas vér­nyomás okozta, a központi idegrendszer súlyos működési zavaraival járó beteg­ségét értjük. A betegség sokszor halálos kimenetelű, máskor bénulást, rokkant­ságot okoz, munkából való teljes ki­eséssel, nagy tehertételt képezve a csa­lád és a társadalom számára egyaránt. Az agy ereinek ez a súlyos betegsége, melynek végső szakasza, záró aktusa az a. k. — magas vérnyomásban és a­­gyi érelmeszesedésben szenvedő embe­reken jelentkezik, s egymagában az ál­talános halálozás több mint 15 száza­lékáért felelős. És ez alól megyénk sem kivétel. A téli időszakban történő gya­koriságért pedig a zsírban, sóban gaz­dag étkezés, valamint a szobák kevésbé szellőzött levegője, mikroklímája a fele­lős, melyből úgyszólván egészen hiá­nyoznak a negatív ionok. Az a. k. mintegy 70 százalékát az agy ereinek elmeszesedése okozza. Az egy­re inkább beszűkülő érkaliber, egészen a teljes elzáródásig, erősen rontja a na­gyon oxigénigényes agysejtek vér- és oxigénellátását, károsítja azok működé­sét. Az agyi érelmeszesedés az esetek mintegy 50 százalékában társul magas vérnyomással is, s a roham kiváltója is gyakran a vérnyomás izgalmak miatt történő felugrása, megemelkedése, illet­ve a miatta tovább romló oxigénhiá­nyos állapot a rossz vérellátású agyi területeken. Az a. k. kisebb csoportját maga a magas vérnyomás okozza, agyvérzés ál­tal. A roham kiváltásában az izgalmak, a rossz álmok játszanak döntő szere­pet, melyek megemelik a vérnyomást olyan magasra, melynek az érfal már nem képes ellenállni, különösen, ha elő­zetesen értágulás vagy elmeszesedés is károsítja. Általában úgy tartjuk, hogy agyvérzés veszélye áll fenn régi magas vérnyomásos egyéneken, ha vérnyomá­suk alsó értéke meghaladja a 130 Hgmm-t. Ez természetesen csak tájé­koztató szám, s egyáltalán nem ga­rancia, hogy a kisebb alsó értékek mel­lett nem támad agyvérzés. A magas vérnyomás okozta a. k. igen gyakran halálos kimenetelű. Napjainkban se­bészeti beavatkozással a hozzáférhető érszakaszokon történő bevérzések meg­oldhatók, s ez az érelmeszesedés okoz­ta elzáródásokra is érvényes. Az Egészségügyi Világszervezet köz­leménye szerint az a. k. gyakori magas vérnyomásos, magas vérkoleszterin­szintű, dohányos, többletsúllyal bíró, cukorbeteg és ülőfoglalkozású egyének­nél, akik számára eme tényezők kocká­zatot jelentenek, s ezért kezelésük, be­folyásolásuk fontos. az ilyen egyéneken évekkel az a. k. bekövetkezése előtt jelentkeznek egyes múló jellegű tünetek, melyek felisme­rése lehetőséget ad az erélyes kezelés­re, az a. k. megelőzésére. Ilyen tüne­tek: 1. végtaggyengeség, érzéskiesés vagy érzéstelenség a test bármely ré­szének bőrfelületén, gyakran a végta­gokon, vagy az arcon, szájzugban, nyelv­­hegyen; 2. fizikai erő gyengülése pl. a végtagokon; 3. beszédzavar,­ melyet a környezet figyel meg, szavak elmosó­dása, vagy mást mond ki, mint amit akar; 4. látászavarok: részleges vagy átmeneti látáskiesés, pl. fél látótér ki­esése, múló vakság; 5. szédülés-fejfá­jás, melyet azonban sok más betegség is okozhat; 0. szem és végtag egyidejű mozgáskiesése, kereszteződve pl. jobb szem- és bal karizom bénulása; 7. eme múló tünetek ismétlődhetnek, figyel­meztetve a közelgő súlyos veszélyre, sürgősségi esetet képezvén; 8. érzés- és motoros kiesés, olvasás-, látás- és be­szédzavar, saját végtag idegennek érzé­se, járászavar, öntudatzavar, mind múló jelleggel, mely 5 percig tart, 24 órán belül eltűnik. Ezekben az esetekben az alapos, kli­nikai és műszeres orvosi vizsgálat gyak­ran megtalálja az érszűkület helyét, mely az említett sebészi kezelésre, be­avatkozásra ad lehetőséget. Főleg régi, magas vérnyomásos bete­geink kell hogy felfigyeljenek eme tü­netekre, s panaszaikat közöljék kezelő orvosukkal, mert csak így előzhető meg az a. k. De ez nem csupán a 169 95 Hgmm feletti vérnyomásos betegekre érvényes, hanem a 140 90 felettiekre is. Említettem, hogy a magas vérnyo­másnak milyen fontos szerep jut az a. k. kiváltásában. Éppen ezért szükséges minden magas vérnyomást kezelni, le­hetőleg normalizálni. Ma minden magas vérnyomás kezelhető. A kezelésben igen fontos a sótalan étrend mellett az illető egyén számára legalkalmasabb gyógyszer megválasztása, pontos ada­golása. Orvos és beteg szoros együtt­működése, kölcsönös bizalma vezet csak eredményre. Igen fontos fiatal, magas vérnyomá­sos egyének felkutatása, kezelésbe vé­tele. Az a. k. nem az idősek „privilé­giuma“. Egyre több fiatal egyén válik nyomorékká miatta. A dohányzás a­­zonnali elhagyása ilyen esetben a jó­zan ész parancsa. Az érelmeszesedés ellen leginkább testgyakorlással véde­kezhetünk. Egyedül a testgyakorlás csökkenti a vér „rossz“ koleszterinszintjét, ezt a rendkívül veszélyes kockázati tényezőt, mely úgy tűnik — különösen megyénk­ben —, az infarktusok és a. k. kivál­tásában fontos szerepet játszik. A leg­jobb testgyakorlás a fokozatosan gyor­suló iramú járás és a szaladás. Fontos — főleg idősebb egyéneknél — orvosi ellenőrzést végezni megkezdése előtt. A testgyakorlást naponta 2 órát is végez­zük (1—1 órát de. és du ), míg a szív- és érrendszer begyakorlása megvalósul. Helyes irányítást még falvakon is kap­hatunk, ugyanis — az orvos útmutatása szerint — a tornatanárok e kérdést szívügyüknek tekinthetik, rendkívül jó szolgálatot tesznek általa falvaink, vá­rosaink lakosságának. Ez történik vi­lágszerte. Általa évente sok ember őr­zi meg munkaképességét marad család­ja és a társadalom hasznos tagja. El­lenkező esetben pedig eltartott nyomo­rékká válik, s megrövidül élettartama. Igen fontos az említett többi kocká­zati tényező elleni küzdelem is. Ilye­nek: a többletsúly, cukorbetegség, ülő­foglalkozás, melyek mind jól befolyá­solhatók étrenddel, testgyakorlással. Dr. BENEDEK Géza szívgyógyász főorvos . kovolótyi, ÚJABB HÁROM BAJNOKI CÍM Munkatársunk Csíkszeredai telefontudósítása Az első napi siker után a fiúk nem pihentek meg babérjaikon. A délután jó részét könnyű futással, kocogással töltötték. Nem mondták, csak maguk­ban határozták el, hogy feladják a lec­két. A második versenynapon az 1500 mé­teres verseny kezdődött. Nem a biztos esélyes Jenéiért izgultunk — tudtuk, hogy ma ő verhetetlen ezen a távon —, hanem Erdélyi Andrásért és a kis La­katos Béláért Izgalmunk nem volt a­­laptalan. Erdélyi túl korán erősített, és kifáradt a véghajrára, Lakatos viszont 3 mp-et javított eddigi legjobb ered­ményén. Mondanunk sem kell, Jenei bizonyított. 1500 m: 1. és országos bajnok Jenei Dezső (IMASA) 2:06,2, 2. Bakos (Ma­rosvásárhely) 2:08,5, 3. Miklós (Cs. SC) 2:09,3, ... 5. Erdélyi (IMASA) 2:09,8, ... 8. Lakatos (IMASA) 2:12,8. És megkezdődtek az összetett bajnok­ságot célzó számítások: Jenei előnye három szám után 60 mp, ez körökre átszámítva másfél kör a 10 000 méte­ren. Jenei sprinter... Jenei mosolygott: — Ennyit azért nem verhetnek rám ebben a mezőnyben ... Közben Erdélyi és Miklós már raj­tolt a 10 000 méteren. Az iram, ezt Er­délyi diktálta, 38,5 mp-be szabva a kö­röket. Miklós a fél távnál lankadni kezdett, aztán erősen leszakadt. Erdé­lyi másfél kört vert rá. De hátravolt még Zakariás, ő Jeneivel szaladt egy párban. De csak szaladt, mert az utolsó négy körben csak kocogott a sprint­baj­nok, Jenei mögött. 10 000 m: 1. és országos bajnok Er­délyi András (IMASA) 16:04,8; 2. Mik­lcs (Cs.SC) 16:19,9; 3. Bakos (Marosvá­sárhely) 16:28,7; 4. Jenei (IMASA) 16:44,6; 5. Lakatos (IMASA) 16:52,3. A négy bajnoki cím mellé jött az ötödik. A hosszú távú összetettben: 1. és országos bajnok Jenei Dezső (IMASA); 2. Miklós Imre (Cs.SC); 3. Erdélyi András (IMASA). Ilyen sem volt még Kovászna megye sporttörténetében, hogy egy országos bajnokságon csak Kovászna megyei sportolóknak osszanak aranyérmet. Most megtörtént. Sőt, az öt arany mel­lé három bronz is került. Szép volt, fiúk. Nagyon szép! - 2.-3

Next