Megyei Tükör, 1985. április (18. évfolyam, 4098-4123. szám)

1985-04-02 / 4099. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 4099. szám 1985. ÁPRILIS 2., KEDD ARA 50 BAM­ A határtalan szeretet, megkülönböztetett tisztelet és nagyrabecsülés jegyében Tökéletes akarat- és akcióegységben, egész nemzetünk mély hazafias ér­zéstől lelkesítve, megyénk dolgozói határtalan örömmel köszöntik hazánk leg­­szeretettebb fiának, pártunk főtitkárának, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja elnökének, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségébe való újraválasztását. Megyénk városainak és községeinek román és magyar lakói, intézmények, vállalatok dolgozói, a pártszervek és -szervezetek, tömeg- és társadalmi szer­vezetek tagjai — az ország más vidékeinek lakóihoz hasonlóan — táviratok százaiban adtak hangot mélységes szeretetüknek, hálás elismerésüknek és ha­zafias büszkeségüknek, hogy NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs bölcs és tisztán­­lá­tó vezetésével halad hazánk az elkövetkező időszakban is a civilizáció, a jólét és haladás újabb és újabb csúcsai felé. ,,Megingathatatlan meggyőződésünk — írják a kovásznái Ipari Líceum tan­erői és tanulói —, hogy az ön újravá­lasztása egész népünk számára törté­nelmi jelentőségű, és biztos garancia, hogy maradéktalanul valóra váltjuk a kommunisták nagy fórumán elfogadott elői­rány­zatokat. Ezúttal is szeretnénk önt mélységes tiszteletünkről és elismerésünkről biz­tosítani, azért a felbecsülhetetlen érté­kű tevékenységért, melyet a haza sorsa alakításában kipróbált vezetőként fejt ki, akinek az életét méltán lehet azo­nosítani Románia Szocialista Köztársa­ság ragyogó jelenkori történelmével, népünk békeeszményeivel és h­iradásba vetett hitével. A legforróbb elismerésünket fejezzük ki azért az állandó gondoskodásért, mellyel a román oktatásügy fejlesztése és korszerűsítése iránt viseltetik, me­lyet új forradalmi alapokra helyezett, s melyek egyenértékűek azokkal a nagyszerű feltételekkel, melyek Romá­nia ifjúsága rendelkezésére állnak, és biztosítják a személyiség teljes kibon­takozását.“ ,,Az ön újraválasztása, az ország ma­gas elnöki tisztségébe garanciát képez nagy haladáseszményeink, a jólét és bé­ke megvalósítására, Romániának a szo­cializmus és a kommunizmus útján va­ló előrehaladására. Ezekben az új, történelmi dicső évek­ben az ország összes helységeivel egye­temben, a baróti ősrégi tájak is a fej­lődés új lépcsőfokaira léptek a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom, a szocialista civilizáció és haladás útján. A bányászoknak ezekért a megteremtett (folytatása a 2—3 oldalon) Együtt vállaltuk , együtt is végezzük el Községünk lakói már a hagyományo­san meghirdetett tisztasági hónapot megelőző napokban hozzáláttak a taka­rításhoz, a községszépítéshez. Az utób­bi esztendőkben kirajzolódott község­központ zöldövezetein elő takarításával, újabb fenyőcsemeték ültetésével, a köz­ségszékhely művelődési otthona rendbe­tételével, újrafestésével kezdődtek az idei tavaszi akcióink. A nagy nemzet­gyűlési és néptanácsi képviselők válasz­tását megelőző találkozókon, megbe­széléseken ötvöződtek egybe az 1985-ös ilyen irányú terveink, amelyek megva­lósítására garanciát alkot, hogy együt­tesen vállalkoztak rá a községvezetők és a választók. IOACHIM Silviu, a Kőröspatak községi néptanács alelnöke (folytatása a 7—3. oldalon) 17455 tonna lignit terven felül Az erdővidéki bányászok, akik az év elején meghirdetett szocialista munkaversenyben, megfog­adták, hogy minden tő­lük telhetőt megtesznek az ország energetikai iparának jó minőségű szénnel való, folyamatos és ütemes ellátásáért, s hogy terv felad­a táskát túlteljesítik, most, az esztendő első negyedének elteltével, büszkén jelenthetik, hogy adott sza­vuknak eleget tettett. Március 31-ével bezárólag, összesen 17 455 tonna lignitet hoztak a napra terven felül, s első ne­gyedévi árutermelési tervüket is túlteljesítették 5 (%()4 000 lejjel. Ezt a szép munkasikert csakis úgy méltányolhatjuk iga­zán, ha most, amikor a melegen sütő Nap már kicsalta az első virágokat, s gólyák kékásznak a réteken, a patakok mentén, emlékezetü­nkbe idézzük, hogy rendkívül nehéz, vi­szontagságos telünk volt, s eredményeik elérésében a bá­nyászoknak nemcsak a lignittonnákat magukba záró rétegek nyomásával, a vetők, törésvonalak mentén beszivárgó bánya­vízzel kellett megküzdeni, hanem a cudar, fagyos, hóziva­taros évszakkal is. Ebben a — minden túlzás nélkül heroikusnak mondha­tó —■ küzdelemben, végül is ők győztek, élükön a Vargyas I. bányában és külfejtésben, a Rákos külfejtésben, valamint a Bodosi bányában dolgozókkal, akik a legtöbbel járultak hozzá a sikerhez, január elsejétől ez idáig. (szabó) TETTEKKEL VÁLASZOLUNK portunk főtitkára felhívására Minden téesz-tagnak részt kell vállalnia a tervteljesítésből Beszélgetés MOLNÁR JÓZSEF elvtárssal, a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének elnökével A folyó évi tervfeladatok teljesítésé­ben igen jelentős helyet foglal el me­gyénk mezőgazdasági termelése és kü­lönösen a termelőszövetkezetek által előállított árutermelés, mind a növény­­termesztés, mind az állattenyésztés vo­nalán. A terveit teljesítése, túllépése, a termelési tervekben előirányzott és a közgyűlések által jóváhagyott mutató­számok szintjén, nagymértékben függ attól a szervezőtevékenységtől, amely­re a tavaszi munkák előkészítésének, beindulásának szakaszában sor kerül. Ezek az intézkedések nagyrészt a kö­vetkező ötéves terv szilárd megalapo­zását, előkészítését is célozzák, jelesen a hatékonyabb földalapgazdálkodást, az állattenyésztési és növénytermeszté­si hozamok fokozását tartván szem e­­lőtt. Az idei lényegesebb munka- és ter­melésszervezési célkitűzésekkel, felada­tokkal kapcsolatos kérdéseinkkel for­dultunk Molnár József elvtárshoz, a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetsé­gének elnökéhez. — A talajfeljavítás, a termőföldek jobb kihasználása érdekében milyen intéz­kedésekre, nagyobb lélegzetű munkála­tokra kerül sor az év folyamán? — Elsősorban az időszakos vagy ál­landó vízfeleslegtől veszélyeztetett ta­lajokra gondolunk, ahol a megelőző években már eszközöltek bizonyos tel­­kesítési munkálatokat, de azok nem bi­zonyultak eléggé hatékonynak, továb­bá azokra a határrészekre, ahol az idén indulnak be a lecsapolási munká­latok. Az eróziót megelőző talajvédő in­tézkedések láncolata mellett, amelyek a változatos domborzat következtében tízezer hektárokra terjednek ki és­­ál­landó jellegű feladatnak tekinthetők, a vizes talajok lecsapolása lenne a szak­vállalat, a gazdaságok egyik legfonto­sabb telkesítési tennivalója, ugyanis ilyen vizes dűlőkkel találkozhatunk minden termelőszövetkezet határában. Ezeken a szántóföldeken bármely kul­túra termesztése állandó kockázattal jár, mert vagy a tavaszi vetés késleke­dik s a vegetáció alatt sínylődik, pusz­tul a növényállomány, késlekednek, gyengébb minőségűek az ápolási idény­munkák, vagy a betakarítás idején nö­vekednek a veszteségek. Mindez ugyan­csak tízezer hektárokon teszi kérdéses­sé a termelés hatékonyságát. Igen célravezető tehát, többek között, a Pólyán—Esztelnek határát átfogó le­­csapolási hálózat korszerűsítése, kiegé­szítése, amely több mint 1300 hektárt érint, a Nagyajta—Vargyas övezetben működő, több ezer hektárt átfogó ta­lajvédelmi mintamunkatelep komplex tevékenysége, a nagyborosnyói határ­ Lejegyezte TOMPA Ernő (folytatása a 2—3. oldalon) Elitiflusak­ a vetőgépek özön magasabbra Az idei termés megalapozását már az elmúlt év őszi napjaiban elvégez­ték. A gabonafélék betakarítását köve­tően az uzoni állami gazdaság egyes számú farmján nyomban hozzáláttak a talajfeljavításhoz, a táperő pótlásához. Ma Sz­abó György farmvezető a jól végzett előkészületi munka elégtételé­vel lát az újabb termés egyik legna­gyobb körültekintést igénylő munkasza­kaszának, a magágykészítésnek és a ve­tésnek szakszerű elvégzéséhez. A tavaszi idénymunkálat hagyomány­­szerűen, a takarmánynövények vetésé­vel kezdődött. Negyvenhektárnyi bor­sós zab földbe juttatása képezte a ve­tési nyitányt, s ezt a farmvezető Deme­ter Gáborra és Szabó Bélára bízta. Ezt követi az egyik legfelelősségteljesebb feladatot jelentő munkálatnak, a bur­gonyaültetésnek a beindítása. Az idei vetésforgó e farmon az elmúlt évi bú­zaföldet jelölte meg egészében a burgo- állította a mércét nya számára. Azt a területet, amelyen a tavaly 4266 kilós átlagterméssel fize­tett a kenyérnekvaló, most egyszeri, helyenként pedig kétszeri kombináto­­rozással készítik elő burgonyaültetésre. Hat gyakorlott mezőgépészt jelölt ki a farmvezető az idei burgonyaültetés teljes lebonyolításához: Váncsa János, Kovács Bálint, Tarcsi László, Banciu Nicolae, Berde Ferenc és Szekeres Sán­dor végzi a szentgyörgyi út menti 310 hektáros területen a gumók földbe jut­tatását. Egyidejűleg minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy gondos­kodjanak elegendő táperő adagolásáról: ültetéskor, hatóanyagban átszámítva, hektáronként 250 kilónyi nitrogéntar­talmú műtrágya segíti majd elő a kul­túra fejlődését. ARADI Endre (folytatása a 2—3. oldalon) A 2.-3. oldalon @ UGRÁSSZERŰ NÖVEKEDÉS ® JOGI SZOLGALAT @ SPORT ROMÁNIA KEZDEMÉNYEZÉSÉRE, amelyet, más államok is támogattak, az Interparlamentáris Unió konferenciája, amely 84 ország küldöttségének részvé­telével Lömében bonyolította le mun­káját, elfogadta a nukleáris és kozmi­kus fegyverekről Genfben folyó szov­jet—amerikai tárgy­alások résztvevőihez intézett felhívást. E dokumentum elfogadása újabb je­lentőségteljes bizonyítéka annak, hogy világszerte nagy tekintésnek örvend a román államfő, Nicolae Ceau­şescu meg­­újító koncepciója, amely szerint a par­lamentekre és a parlamenti tagokra nagy felelősségek hárulnak a kortárs világ nagy problémáinak megoldásá­ban, a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárításában, a népek ama törvé­nyes törekvésének a megvalósítása te­rén, hogy békében, egyetértésben éljenek. Országunk küldöttsége a munkálatok során ismertette az összes­­ usos állapotok tárgyalások, dialógus útján történő megoldásának szükségességével kapcsolatos román álláspontot. A résztvevők elhatározták, hogy az Interparlamentáris Unió őszén sorra kerülő 74. konferenciájának napirend­jébe beiktatják a román delegáció által javasolt alábbi pontot: A parlamentek hozzájárulása az ifjúság nemzetközi é­­véhez, főként az ifjú nemzedék mun­kához, tanuláshoz és szakmai felkészí­téséhez való jogának biztosítása tekin­tetében. AZ ENSZ Kereskedelmi és Fejleszté­si Konferenciája (UNCTAD) felkérte az ipari államokat, hogy mondjanak le a kereskedelmi cserék kvótarendszeréről és alkalmazzák a legnagyobb kedvez­mény elvét a fejlődő országok viszony­latában. A felhívás az UNCTAD igaz­gató bizottságának genfi ülésszakán hangzott eL

Next