Megyei Tükör, 1985. augusztus (18. évfolyam, 4202-4227. szám)
1985-08-01 / 4202. szám
MÉLYSÉGES TISZTELETTEL, NAGYRAÉRTÉKELÉSSEL (folytatás az első oldalról) számunkra biztosított, csodálatos feltételek iránt tanúsít. A sepsiszentgyörgyi Olt Textilipari Vállalat összes fiataljai számára ez az évforduló újabb alkalmat jelent, hogy kifejezzük örömünket és mély hazafias elégtételünket, s kívánjunk Önnek szívünk mélyéből sok egészséget, hosszú életet, munkabírást, hogy továbbra is ugyanolyan bölcsességgel és forradalmi pátosszal vezesse drága hazánk sorsát a román nép javára és boldogságáért" — olvashatjuk a sepsiszentgyörgyi Olt Textilipari Vállalat KISZ-bizottságának táviratában. „Vállalatunk összes dolgozói jogos megelégedéssel köszöntik a párt IX. kongresszusának, ama alapvető politikai aktusnak huszadik évfordulóját, amely Önt a párt legmagasabb tisztségébe választotta. Az azóta megtett út magán viseli az Ön zseniális alkotói képességének pecsétjét. Ez a szakasz Romániát a sokoldalú felvirágzás legmagasabb lépcsőfokaira emelte, s méltán viseli a NICOLAE CEAUȘESCUKORSZAK nevet — írják többek között a sepsiszentgyörgyi Ipari Árucikkeket Forgalmazó Állami Kereskedelmi Vállalat Dolgozói Tanácsának táviratában. Ezekben az években az ország és az összes megyék gazdasági fejlődésük legmagasabb ütemét érték el, így vállalatunk is gyors ritmusban fejlődött a kereskedelmi hálózat kibővítése és korszerűsítése nyomán, mind magasabb szintre emelkedett a dolgozók anyagi és szellemi jóléte. Forró elismeréssel adunk hangot e nagyszerű évforduló alkalmával vállalatunk összes dolgozói egyöntetű elismerésének mindazért, amit Ön tett és tesz mindannyiunk javára és boldogságáért.“ A bodzafordulói posta dolgozói kollektívájának táviratában többek között ez áll: „Mi, a Csukás tövében meghúzódó város postahivatalának összes dolgozói ez alkalommal is kifejezzük afölötti örömünket, hogy ebben az időszakban, ezeken a tájakon élünk. Kifejezésre juttatjuk , ugyanakkor teljes csatlakozásunkat pártunk politikájához, határtalan nagyraértékelésünket és tiszteletünket a román nép legkiemelkedőbb fia, a rendíthetetlen harcos és nagyszerű politikus iránt. Az Ön tisztánlátó gondolkodása, fáradhatatlan munkája és erőfeszítései nyomán mi, románok, szabadon örvendhetünk az új életnek, gondtalan sorsunknak. Biztosítjuk Önt, mélyen tisztelt és szeretett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, hogy erőnket nem kímélve dolgozunk, mindent megteszünk, hogy becsülettel teljesítsük a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán elénk tűzött összes feladatokat, hogy Romániát a beteljesülés és boldogság egyre magasabb csúcsaira emeljük.“ A Málnás községi, bükszádi kőbánya dolgozói többek között így írnak táviratukban: „Mi, a bükszádi kőbánya összes dolgozói vállaljuk, hogy erőnket egyesítve mindent megteszünk a párt mélyen humanista politikájának valóra váltásáért, mely politika kidolgozásában, végrehajtásában ön ragyogó érdemeket szerzett, mélyen tisztelt és szeretett NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs. Hazánk történelmének két utolsó évtizede egybeesik a legnagyobb átalakulások korszakával, amelyet mindannyian jogos hazafias büszkeséggel és kommunista elkötelezettséggel nevezünk NICOLAE CEAUȘESCU-KORSZAKNAK. E korszakban egész népünk ragyogó sikereket ért el, s mind annyiunkat az Ön lángoló hazafiúi példát lelkesít.“ Felhívás a párt országépítő programjának maradéktalan teljesítésére (folytatás az első oldalról) kongresszus kiemelkedő történelmi és társadalmi jelentőségét, meghatározó szerepét a nép alkotó energiáia teljes felszabadításában, azoknak az irányvonalaknak a kidolgozásában, melyek lehetővé tették, hogy hazánk a IX. kongresszus évét követően a szocialista építés új szakaszába léphessen, s történelmileg rendkívül rövid idő alatt olyan lemaradást hozhasson be, olyan előmenetelt tehessen, mely a világon a gazdasági-társadalmi haladás élvonalába emelte. A 20 évvel ezelőtt elfogadott gazdasági-társadalmi irányvonalak, az a dicsőséges út, melyet azóta végigjártunk. NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenysége olybá fejlesztették hazánkat, hogy az a jólét és a prosperitás igazi földjévé válhatott. Hogyha ma, jogos büszkeséggel, az 1965—1985-ös időszak nagy és jelentős megvalósításairól beszélünk, tekintetbe kell vennünk népünk teljes és fenntartás nélküli elkötelezettségét pártunk irányt szabó, irányt jelölő politikája mellett. Szocialista jelenünk, az ország kommunizmus felé tartó jövője ebből nyeri új és új energiáit, ebből meríti erejét, hogy végrehajthassa a legnagyobb álmok valóra váltását. A plenáris a legnagyobb elismeréssel nyugtázta azt a tényt, hogy az u tóbbi húsz esztendőben következetesen és megtorpanások nélkül véghezvittük azt az iparosítási politikát, mely — azon túl, hogy országunkat az erős és virágzó gazdasági-társadalmi rendszerrel rendelkező államok sorába emelte — végső soron biztosította a termelőerők arányos és méltányos elosztását az ország egész területén, a haza összes vidékei, valamennyi helysége között, mely tulajdonképpen egyedüli és kizárólagos alapját jelenti az összes állampolgárok teljes jogegyenlősége biztosításának, az emberi személyiség szabad érvényesülése szavatolásának. Ez az időszak leginkább azzal jellemezhető, hogy pártunk főtitkárának mélyen tudományos elemzései alapján, tiszteletben tartva a felhalmozás és a fogyasztás rátájának racionális arányait, oly anyagi gyarapodást jelenthetett országunknak, mely biztosította, hogy 1945-höz viszonyítva, a román ipar százszoros többlettermelést érhessen el. Nyilván, nem csupán mennyiségi felhalmozódásról van itt szó, hanem olyan, alapvető és meghatározó minőségi változásokról is, amelyek megteremtették egy korszerű, intenzív, nagy hatékonyságú ipargazdaság megszületését, befolyásolván végső soron az egész nép anyagi és szellemi jóléte alakulását a szocialista Romániában. MEGYEI TÜKOR KÖZLEKEDJÜNK TAKARÉKOSAN, HASZNOSAN Nincs fontosabb nagyon fontos dolog! Kétségeink sem merülhetnek fel pillanatnyilag. Beköszöntött a valódi arató idő, a kalászszárító, heves nyár. Ilyenkor kell kihasználni minden alkalmas percet, nemcsak a gabonaföldeken, hanem a gyors terményszállítást tartva szem előtt, a begyűjtő központokhoz, a termelőegységek raktáraihoz vezető útvonalakon is. Mindezeket előrebocsátva, rendkívül bosszantónak lehet tekinteni, amikor az ellenőrző szervek egész sor szabálysértést, felelőtlenséget észlelnek, mind a járművek, erőgépek, a rendelkezésre álló rövid munkaidő tökéletes kihasználása, mind az üzemanyaggal való takarékos gazdálkodás terén. Egyáltalán nem tekinthető járműtúlterhelésnek, amikor a dalnoki termelőszövetkezetből a 21—CV—217 rendszámú öttonnás teherautóval a téesz elnöke és a főkönyvelő felszalad Kézdivásárhelyre gyűlésezni. A gyűlés végeredményben közügy és komoly dolognak lehet elkönyvelni, főleg, ha a főkönyvelő könyveli el a tonnakilométert, de Gál Mihály mezőgépész a 41—CV—2027-es számú traktorral. bizonyára az uzoni állami mezőgazdasági vállalat érdekeit tartva szem előtt, ahol több mint tucatnyi kombájn köröz a növénytermesztő farm búzaföldjein, az Uzon a kilyéni úton a családot utaztatja. Még az utánfutót is otthon felejtette, állapították meg a forgalom éber őrei. Akárcsak Garay Mihály kézdivásárhelyi kollégája, az állami és szövetkezeti kertészeti társulás gépésze a 41—CV—2297-es traktorral. Az utóbbi is elfelejtette az utánfutót vontatni, amikor városközi sétára indult, de az élettársat nem hagyta otthon. Lehetnek ilyenkor gyors lebonyolítást követelő közügyek és halaszthatatlan magánügyek, de erre a célra esetenként más lehetőség is adódik, s nem használhatunk sem szövetkezeti, sem állami járművet, amikor a földeken a kombájnosok naponta 15—25 tonna gabonát csépelnek, szaporodnak a behordatlan szalmabálák és a nyári szántást áhítozó tarlóföldek. És a termény biztonságba juttatása helyett végső soron oktalanul puffog az üzemanyag a dálnoki, uzoni és kézdivásárhelyi utakon. A kenyér biztosításánál jelenleg nincs fontosabb nagyon fontos dolog. — fülöp — Az aratás hősei (folytatás az első oldalról) tenyerükben morzsolgatják a beérett gabonaszemet, majd kisvártatva rajthoz állítják a gépóriásokat. A tűző napon megkapó látvány az egyetlen hatalmas táblában köröző tíz piros kombájn. A gépfülkéből meg nem mondanám, melyik halad az élen, csak azt látom, hogy körbe haladva, valamennyi gép méltóságteljesen nyeli kalászrengeteget. És omlik a vágószerűkezet alá a széles rend, a gazdaság 280 hektárnyi gabonatermése. E határban hajdanában több százan végezték kalákában heteken át búzaföldjük aratását, amit most néhány tagban napok alatt, szemlátomást kopasztanak e gépóriások. Hogy a kijelölt időt is lerövidítsék, a helyi kombájnosok mellé bükszádi mezőgépészek szegődtek, kerüljön mihamarabb raktárba az egész termés. S hogy kik e határban az idei aratás hősei? Hát nincsenek sokan, Téglás József, Beke András és Veress Lajos, a három élenjáró. Őket említettük elsőkként, mert háromnapi teljesítmény alapján őket illeti meg ez a helyezés. Téglás József indulás után mindjárt elsőként ürítette a tartályt, de a folytatásban is az ő gépe mellé szegődött legtöbbször a pótkocsis traktor, bankerjeit ő ürítette a leggyakrabban. Mint megtudtuk, tizenkilenc tonnányi volt első napi teljesítménye, de a második napon sem adta tizenhét tonna alá. Hozzá hasonló eredményt ért el Neke András, aki tizenhét, illetve tizenöt tonnát ürített gépéből. Veress Lajosnak egyenletesebb volt kétnapi teljesítményátlaga, tizenegy és tizenkét tonnát írtak teljesítményszámlájára. Amíg az első aratónapon Péter Sándor három, illetve Nagy Béla hét tonnát jegyzett, másnapon mindkettőjük egyformán tíztíz tonnát csépelt. S a csoport valamennyi tagjának teljesítménye is ugrásszerűen feljavult, összegben hetvenegy tonna volt gépeik „produkciója“, s ehhez hozzáadandó a négy bükszádi mezőgépész huszonnyolc tonnányit elérő eredménye. Különösen Kádár Pál teljesítménye szembetűnő, kombájnja egyetlen napon tizenhét tonnát ürített, míg három falubeli társa — Zlolli Antal, Bács Ferenc és Darvas Attila — ez idő alatt összesen tizenegy tonnát ért el. Szó se róla, másutt is vannak eltérések. a tábla tisztasága, no meg a géphibák visszavetik a gépek üzemelését. Mert az igazsághoz tartozik, hogy bizony Kisgyörgy Dezső karbantartónak ezen a szérűn eddig akadt dolga jócskán, kijutott, a javítóknak a nem várt meglepetésekből. A termés egy részét saját raktáraikban, tárolóikon tisztítják, szárítják, s ennek köszönhetően tizenhét-tizennyolc százalékos nedvességgel szállítottak, míg a búla fajsúlya általában 74-es volt. Eddig Árkoson nyolcvanöt hektárnyit arattak, míg az aratók nyomában 35 hektárnyi területről negyven tonna bálaszalma került kazalba. Műszaki haladás — gazdasági hatékonyság (folytatás az első oldalról) séges szárítást a napon való szárítással helyettesítették. Ezen javított a modern technológiák alkalmazása a termékek minőségén, megbízhatóságán, hozzájárult a termelési költségek csökkentéséhez. A termelés hatékonyságának, a termékek keresettségének növelését célozta egy sor új terméknek a gyártásba vétele, a meglévő termékek korszerűsítése, felújítása, így a sepsiszentgyörgyi Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat munkaközössége felújította a Dacia személygépkocsihoz járó billenőkapcsoló család valamennyi egyedét és még egy sor autóvillamossági berendezést és villanymotort; a kézdivásárhelyi Ruhaipari Vállalat az őszitéli szezonra 100 új modell gyártásával jelentkezett; a sepsiszentgyörgyi Olt Textilipari Vállalatnál 6—6 új modell ingeknek való textíliát és ágynemű-asztalterítő textíliát vettek gyártásba, és több mint 260 000 négyzetméter új és újrafelhasznált gyapotkeverékből álló szövetet állítottak elő, a kézdivásárhelyi Villamos Termékeket Gyártó Vállalat új porcelántermékek gyártásával jelentkezett; a kézdivásárhelyi Csavargyár munkaközössége olyan új gépeket készített, melyek javítanak a csavargyártás technológiáján. Mindezek a példák azt mutatják, hogy megyénk legtöbb gazdasági egységében nagy hangsúlyt fektetnek a műszaki haladás bevezetésére, az új termékek, technológiák, berendezések gyártásba vételére, a termékek felújítására. Örvendetes az a tény, hogy nem egy olyan gazdasági egységünk van, ahol az új és újratervezett termékek részaránya nagyobb a tervezett szintnél és meghaladja a 60, 70, sőt a 75 százalékot is. Amire ellenben a jövőben minden egyes gazdasági egységünknél sokkal jobban figyelni kell, az a gazdasági hatékonyság. Pontosabban fogalmazva, arra, hogy az új termékek, technológiák, gépek és gépi berendezések alkalmazása, a termékek felújítása fokozottabb, a lehető legnagyobb gazdasági hatékonysággal járjon. Nem ér semmit egy olyan új vagy felújított termék, új technológia, mely nem javít kellőképpen a termék minőségén, megbízhatóságán, mely nem csökkenti a nyers - és segédanyag-, hő- és villamosenergia-fogyasztásokat, a termék előállításánál felhasznált munkaerőt. A termelés össz- és anyagi költségeinek a leszorításánál pedig megyénk nagyon sok gazdasági egysége adós. Ez okozta azt, hogy megyei szinten az első félévre az 1000 lej árutermelésre tervezett összköltségeket több mint 72 lejjel, az anyagi költségeket több mint 57 lejjel léptük túl. Az új termékek gyártásbavétele, a gyártásban lévő termékek felújítása fokozottabb mértékben kell szolgálja a termékek keresettségét is. Tehát a jövőben minden egyes gazdasági egységünknél meg kell tenni mindent a műszaki haladás fokozottabb térhódítása érdekében. Meg kell keresni, fel kell kutatni azokat az új gyártási folyamatokat, azokat az utakat, amelyek a termékek minőségének, megbízhatóságának és ezáltal a keresettségének a növekedéséhez vezetnek, és mindezekkel párhuzamosan biztosítja a termelés hatékonyságának, minőségi színvonalának az emelését, a vállalatok anyagi és szellemi potenciáljának a lehető legmagasabb szinten való kihasználását. FORRADALMI LENDÜLETTEL A párt Központi Bizottságának és a központi pártaktívának pár nappal ezelőtt tartott plenárisán újból bebizonyosodott: hazánk fejlődése, gazdasági társadalmi felemelkedése, a román nép megfeszített munkájának eredménye minden vonatkozásban alapvetően, mélyrehatóan megújította életvitelünket, munka- és életkörülményeinket. E felívelés gyümölcseiből teljes mértékben részesült az ifjúság, amely erejéhez, tehetségéhez, képességeihez mérten ugyancsak hozzájárult e nagymérvű előrelépés kivívásához. Kovászna megye példája meggyőzően mutatja: minden siker megalapozásánál jelen voltak és vannak a fiatalok, azok, akik munkaközösségeinkben aránylag magas részarányt képviselnek. Hadd említsük meg, hogy vidékünkön, az ipari termelőtevékenységben foglalkoztatottaknak mintegy negyven százaléka fiatal, s vannak ipari vállalataink, ahol ez a részarány a hatvan százalékot is meghaladja! Főleg ott számolhatunk nagy létszámú ifjúsággal, ahol tulajdonképpen a párt IX. kongresszusa óta eltelt időszak volt az, amely új irányt szabott, merész távlatokat nyitott, olyan lehetőségeket teremtett, amelyek minden téren magukkal hozták a gyors ütemű felemelkedést. Az a tény, hogy Kovászna megye, ez a máskor elmaradott vidék az ország iparilag és mezőgazdaságilag fejlett megyéi közé emelkedett, mindennél meggyőzőbb tényét szolgáltatja, hogy pártunknak az ország harmonikus fejlesztésére, a termelőerők arányos, területi elosztására vonatkozó politikája példa nélkül álló növekedést, gyarapodást tett lehetővé. És ebben az előrelépésben, ebben a felemelkedésben a megye fiatalságának oroszlánrész, jutott. Az a negyvenezernél több munkahely, amennyi létesült az utóbbi két évtized során, elsősorban a fiataloknak biztosított munkalehetőséget. S ha számításba vesszük, legalább huszonötezer az iparban létesült új munkahelyek száma, mindjárt megértjük, miért tartjuk oly nagy fontosságúnak e két évtizedet az ifjúság munkája, élete, jelene és jövője szempontjából. Olyan ipari ágazatok születtek meg e vidéken is, amelyek eleddig az ország távolabbi tájain voltak csak feltalálhatóak. Különösen az ipar csúcságazatai jelentettek és jelentenek sokat fiataljaink számára. Érthető tehát, mindannyian nagy figyelemmel és nagy elvárásokkal fordulunk az ifjak felé, hisz ők azok, akik tulajdonképpen a szocialista és kommunista társadalom megteremtésében nagy szerepet játszanak, nekik kell átvenniük a stafétát szüleiktől, az idősebbektől, akik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus alapját lerakták. Pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, plánomon tartott beszédében hangsúlyozta, hogy növelnünk, s fokoznunk kell az ifjúság szerepét minden tevékenységi területen. A plenáris ülés felhívta az ifjúság forradalmi szervezetét, a haza minden fiatalját, dolgozzék és tanuljon forradalmi szellemben, ahogy a pártfőtitkár, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs, a fiatalság közeli barátja és szeretett irányítója elvárja. A fiataloknak úgy kell tehát tanulniuk és dolgozniuk, hogy az új fáradhatatlan és szenvedélyes szószólói, a természet titkainak avatott kutatói legyenek, méltó , folytatói elődeink munkájának, a jelen ragyogó vívmányainak. Gólya számila lústol a gyógynövénygyűjtésig Amikor öt évvel ezelőtt útjára indult megyénkben a Pro natura-mozgalom, akkor még a legoptimistábbak sem képzelték, ilyen hatalmas szárnyakat bont. A kovásznál pionírházasok erősen bizonygatják, tőlük pattant ki az ötlet, ők voltak az elsők, akik táborba hívták Komandóra a környékbeli iskolákat. Nem is vitatja el senki tőlük a babérokat. Tény viszont, hogy 1982-ben már tizenhét iskola képviseltette magát Kőröspatakon, s ez volt a döntő abban, hogy a Jóbarát az 1982—1983-as tanévben meghirdette a Pro natura-mozgalmat. A nyári málnási táborozáson már más megyék első helyezettjei is jelen voltak , a Kovászna megyei csapatok mellett. Örvendenünk kell annak, hogy jelenleg huszonhat iskola iratkozott fel megyénkből mozgalom résztvevőinek listájára, s olyan tanintézetünk is van, ahol gyakorlatilag minden gyerek tagja a csoportnak. Mint például Kisborosnyón. Lévén, hogy a Környezetvédelmi Világnap alkalmával meghirdetett program végrehajtásában igen nagy szerepet vállalhatnak magukra az iskolák, nem tartjuk szükségtelennek felemlíteni, milyen fontosabb kezdeményezések fűződnek eleddig az ő nevükhöz, tevékenységükhöz. Igen érdekes ötlet volt a gólyaszámlálás. Kitűnt, megyénkben körülbelül ötszázhatszáz gólyamadár jelenik meg rendszeresen minden tavasszal, s védelmük mindannyiunk — nemcsak a gyerekek élő kötelessége. A gyógynövények felleltározásában a kézdivásárhelyi 1-es számú általános iskola jár az élen, s ezen a téren is bizony sok még tennivaló. Elsősorban gyógynövény- gyűjtést kell sokakal körültekintőbben megszervezni, mert közelünkben igen nagy értékek mennek tönkre, holott könnyűszerrel hasznosíthatóak lennének. Persze, a Megyei Pionírtanácsnak, KISZ-bizottságnak jóval naagyobb gonddal és felelősséggel kell ezt a kérdést kezelnie, főleg a begyűjtött növények elszállításában kell határozottabbaknak lenniük. Azért, hogy a gyerekek igyekezete ne maradjon meddő foglalatosság. A kézdivásárhelyi 4-es általános is érdekes feladatot tűzött maga elé: a régi mesterségek kutatását, amibe belefér, nyilván, a környezetünkben feltalálható természetes anyagok feldolgozásának, hasznosításának problémája is. A remhényiek a hüllők védelmét, a mikoujfalusiak és bükszadiak a borvizek feltárását, óvását, a Matematika-Fizikai Líceum csapata a barlangkutatást, a kisborosnyóiak a madárvédelmet, a csernátoniak a műemlékvédelmet tűzték ki célul. És feltétlenül ki kell emelnünk a kisborosnyóiak elhatározását: gyűjteményt létesítenek a megyében fellelhető összes gyümölcsfákból. S lévén, hogy 1985 az erdő éve, az iskoláknak, a Pro naturacsoportoknak ilyen vonatkozásban is van éppen elég tennivalójuk. Mert a környezet, amelyben élünk, tényleg védelemre szorul. S a legrátermettebb, legszorgalmasabb védők között ott kell lenniük a tanulóknak is! (Zárójelben megjegyezve: sajnos, ezen a téren a KISZ- szervezetek háza táján semmiféle mozgást nem tapasztalunk. Pedig sok helyen, sok feladat elvégzésénél elkelne a nagyobbak segítő keze ...) (KOVÁCS László felvétele) Szerkesztette PÉTER Sándor Nyári barlangász-krónika nyitották Izgalmas eseményekkel meg a meleg szezon barlangász-évadját a sepsiszentgyörgyi Matematika-Fizika Líceum mellett működő BENKŐ JÓZSEF amatőr barlangászkar tagjai. Július hónapban kettős esemény részvevői voltak. Megkérdeztük Szabó Tibor X. osztályos tanulót, a kör helyettes vezetőjét a szentgyörgyi fiatal barlangkutatók akcióiról. — A hónap elején testületileg Kolozsvárra látogattunk, hogy megtekinthessük az Emil Bacoviță emlékkiállítást. Ezt a hasonnevű Barlangkutató Intézet Kolozsvári Fiókja szervezte Mikó-kerti székházában. A nagy nevű román bioszpeleológusról Európa-szerte emléküléseket szerveztek. Mi abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy a kiállítást személyesen Ioan Wiemann tudományos főkutató mutatta be, aki érdekfeszítő módon ismertette Racoviță életét .A kiállításon régi és új barlangi felszereléseket, korabeli tárgyakat, barlangi ásványokat és életmaradványokat, Racoviță-emléktárgyakat láttunk. Mi Kovászna megyei helyi turisztikai és barlangászati tárgyú kiadványokat ajándékoztunk az intézet könyvtárának. — Kivel ismerkedtetek meg a nagy- és munkásmúltú kolozsvári barlangkutatók közül ? — Már a kiállításon alkalmunk volt megismerni Basaméri Béla mérnököt és Egri Lászlót, a két közismert kolozsvári barlangászt. Velük találkozót is szerveztünk az intézet Mikó-kerti kistermében. A találkozón Bagaméri Bála bácsi, a Szelek nevű barlang felfedezője, nyári terveiről beszélt. Egri László — ki egyébként számlán szakos tanár — pedig meghívón a Sebes-Körös völgyi munkatáborba. Sonkolygsra. — Bagaméri mérnök a Szelek barlangja című kalandos kis könyv szerzője. Jelenleg retrospektív jellegű barlangász-könyvén dolgozik, tanár Egri László — mindenki Larolja — pedig a nagy sikerű Barlangászok kézikönyvének szerzője, ismert barlangkutató és több cikk,tanulmány társszerzője. — Végül is sor került a sonkolyosi táborozásra. — Igen, hatunknak, sikerült ellátogatnunk erre a csodálatos vidékre. Négy felejthetetlen napot töltöttünk ott, és ezalatt három barlangot látogattunk meg. A szomorú emlékű szbandist, ahol a fiatal aradi barlangász, Halasi Gábor lelte, halálát tavaly, a Táskás barlangot és mindenek koronáját, a Szeleket. Ez hazánk leghosszabb barlangja, járatainak összhossza ma már eléri a 33 km-t. Hosszúsága után a világon a 35. helyre küzdötte fel magát. Ami pedig egy érdekes barlangi ásványt és a Racovița-meandereket illeti, ebben unikumszámba megy. — Tudomásom szerint, munkatáborban vettetek részt. Eddig még csak a könnyebb feléről beszéltél a dolognak. — Valóban. Mi a Táskás-barlangban dolgoztunk. Ásási munkálatokat végeztünk a Kolozsvári Metalul Roșu Sportegyesület meghívására. Feltételezik ugyanis, hogy ez a barlang összeköttetésben van a Szelekkel, és az összelyukasztási munkálatok mintegy 10 éve folynak. A munkánkat Mayer István és Csolikó László kolozsvári barlangkutatók irányították. Nehéz munka volt: követ, agyagot bányásztunk és hordtuk-adtuk a felszínre. — A Szelek akkor csak ráadás volt. — Oda nem mindenki juthat be, így hát ez volt többek között a mi „fizetésünk“. Négyezer métert jártunk be ebben a barlangban, egészen a Kacovita-nagymeanderekig jutottunk el a száraz járaton. Reggel fél nyolckor indultunk, és este tizenegy órakor jöttünk ki holt fáradtan. El lehet gondolni, mit jelenthet ezt az egész barlangrendszert bejárni, hiszen, ha járatait kinyújthatnánk, rajta éppen Szentgyörgyről Brassóig lehetne eljutni. Ahhoz, hogy az egészet bejárja az ember, sátortáborokkal bennebb és bennebb kell költözni több hétre a föld alá. — Egyéb? — A szokásos esti tábortűz, közös kaják... ! és az elmaradhatatlan „barlangász-szellem". Mit mondjak: rokonlelkek voltunk! A minket meghívó csapatnak volt egy naplóféléje. Egy amolyan szöveggyűjtemény. Mindenkinek kellett írnia bele valamit. Főleg barlangos dalokat, indulókat. Mi is „beiktattuk“ a mi indulónkat, amit annak idején a ,,Gyökerek" iskolafolyóiratunk hangjegyekkel együtt le is közölt. Nos, a kora őszi terveinkről nem kérdez? — Nem, mert tudom, hogy ötnapos barlangász- munkatáborozásra készültek — folytatni a tavaly abbahagyott munkát — a Vargyas-patak — számotokra már örökre nélkülözhetetlen — szurdokvölgyébe. (síkú) ■ Az ifjúság, szépség, munka nevet viselő verseny megyei döntőjén első díjat nyert Ianus Paula, a sepsiszentgyörgyi Textilipari Vállalat szövőnője képviseli megyénket az augusztus 16- 18. között Costineșb-en megtartandó országos szakaszon. A megyei döntőn a második helyen Marosi Csilla (a baróti Haladás Kisipari Szövetkezet dolgozója), harmadikon Faust Laura (kovásznái szívkórház asszisztensnője) végzett, különdíjat kapott Pisiă Gabriela (uzoni Szeszés Keményítőgyár). Az Ifjúsági Turisztikai Irodánál augusztus 12-ig fogadnak el feliratkozásokat a szeptember 12—19. közötti Vakációs vonat nevű tengerparti kirándulásra, Costineștine. A résztvevők a tengerpart szépségeinek, létesítményeinek (üdülőtelepek, agigeai kikötő, tengerészeti múzeum, konstancai új kikötő stb.) megtekintése mellett egynapos bulgáriai látogatást is tesznek. Részvételi, díj: dolgozó fiataloknak 890—920 lej között, tanulóknak 770—805 lej között (plusz a beváltható 250 lej). Jelentkezéskor négyszáz lej előleget kell lefizetni. ■ A sepsiszentgyörgyi 2-es számú Általános Iskolában augusztus 3-án találkozót tartanak, az ifjúság nemzetközi éve jegyében, neves sportolókkal, a sportmozgalom vezetőivel. Ezt követően különböző sportvetélkedőket rendeznek. ■ A kézdivásárhelyi 4-es számú Általános Iskolában augusztus 5-én Forró augusztus címmel tartanak előadást, amelyet történelmi eseményeket megelevenítő műsor követ. ■ A Forradalmi lendülettel című versenylapok beküldési határidejét a megyei KISZ-bizottságnál szeptember 30-: meghosszabbították. kajak-kenu TÍZ SZÁMBAN A Kovásznál Akarat kajakozó: a napokban tértek vissza az országos bajnokság hunyadi zónaszakaszáról. Vendégszereplésük teljes sikerrel zárult. Tíz versenyszámban harcolták ki a döntőn való részvételük jogát. Junior II: a Teleki, Luka, Kopacz, Szálló négyes a kajak 4—506 és a kajak 4—1100 méteren. Junior I: Fazakas Sándor — K 1—500 m és K 1—1000 m, Szabó- Moldvai —K II—500 m és K II—1000 m. Felnőttek: Fazakas Sándor, K 1—500 m és K 1—1000 m, a Szabó—Tordai— Teleki—Luka négyes pedig a K IV— 500 és K IV—1000 m-es távon. Az országos döntőre augusztus 29-én kerül sor Pitești-en. Függetlenül a döntő eredményeitől — ott már jelen lesznek a Delta, a Boga, a Maros hajósai — a kovásznás különítmény is megérdemelne már egy csónakházat, ahol biztonságban tarthatnák hajóikat, hogy az utazásuk a Kovászna—Besenyői tó közötti vonalon ne legyen aggályokkal telített. Amennyiben lehet, könnyítsünk az óriási munkát végző kajakozók munkás hétköznapjain. ökölvívás NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓ Pénteken, augusztus 2-án, 18 órakor, nemzetközi ökölvívó-találkozóra kerül sor a Sportcsarnokban. Fiatal ökölvívóink az egyiptomi Forsaid együttesét látják vendégül. Az ifjúsági ökölvívók zónadöntője óta ez a nemzetközi találkozó lesz a sportág legrangosabb rendezvénye. S mert nemzetközi találkozó lesz, minden bizonnyal nem fog hiányozni az igazi ökölvívás. labdarúgás MAKSA TOVÁBBRA IS AZ NB I-BEN Véget ért a Maksa—Ulyefalva maratoni osztályozó. A többszöri döntetlenek (2—2, 3—3...) után végre célba érkezett a két csapat. A fiatalabb és idegekkel jobban gazdálkodó maksai tizenegy 4—1-es győzelmet aratott, s megváltotta ezzel az MB I. jövő évi bérletét. AllOS Károly zzováltságot. HA KEVÉS AZ ÁSVÁNYVÍZ . .. Szerdán a déli órákban futótűzként terjedt el a hír a város központi részében, hogy borvíz érkezett a Csíki utcai borvízüzletbe. Hihetetlenül rövid idő alatt nagy tömeg sereglett össze az üzletben és az üzlet előtt. Az ásványvíz iránti nagy kereslet, annak tudható be, hogy ezekben a kánikulai napokban jó néhány napja nem kapott vizet ez az egység. Megkezdődött az árusítás. Ki-ki ereje és üresüveg-készlete szerint, vásárolt, kis mennyiségű víz gyorsan fogyott, és amikor az elárusítónő bejelentette, hogy már csak 60 üveg víz van, valaki a 30—40 főnyi,Víz nélkül maradt tömegből azt javasolta, adjanak kevesebb vizet, hogy minél több vásárlónak jusson. Az elárusítónő - aki egyébként nem tehet róla, hogy nem kap megfelelő mennyiségű vizet — a következőket válaszolta: — Eddig adtunk 8—10 ládával is, most már nem változtathatunk ezen a módszeren. Nem kaptunk rá utasítást, hogy korlátozzuk a borvízárusítást. Mindezekhez csak annyit szeretnénk hozzáfűzni, mi víz nélkül maradt halandók, hogy ha az üzlet közelről sem képes kielégíteni az igényeket, az illetékes felelős utasítsa a kiszolgáló személyzetet, hogy mindaddig amíg a vízellátást nem képesek az igények szintjére emelni, ne 100, legfeljebb csak 10 üveg vizet adjon egy személynek. (mézes) 2-3