Megyei Tükör, 1985. október (18. évfolyam, 4253-4279. szám)

1985-10-01 / 4253. szám

A­, utóbbi két évtizedben, amelyet büszkén nevezünk NICOLAE CEAUŞESCU-KORSZAKNAK, megyénk névadó városa, Kovászna is hatalmas f­elk­elé­­sen ment át: szürke, kis településből gazdag gyógykezel­ési bázissal, modern szállodákkal rendelkező, jelentős nemzetközi hírű fürdőváros lett. (G. MOCANU felvétele) A TAL­A­J TERMŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSÁÉRT Óvjuk, növeljük a termőföldet A területrendezési kérdésekre, jele­sen, a mezőgazdasági hasznosítású ter­mőföldek ésszerű használatára közpon­tilag és helyi viszonylatban nagy figyel­met fordítanak az illetékes szervek. A talajvédelemre, a talajpusztulás, az ár­vízveszélyek megelőzésére országos méretekben jelentős beruházásokat esz­közölnek, s mindezeket az intézkedése­ket­ központi irányítás hangolja össze egészen a községi parancsnokságok szintjéig. Ez a probléma igen időszerű minden évszakban, s különösen résen kell len­ni vidékünkön, ahol a sok lejtő miatt állandóan fennáll az erózióveszély s a dombok aljában éppen a legkritiku­sabb időszakokban a vízfelesleg, a pan­gó víz. És különösen fokozódik a ter­mőréteg lemosódásának veszélye ebben az időszakban, amikor a talaj a kü­lönböző kultúrnövények védőtakarója nélkül marad, sőt a talajmunkákkal, legyen az betakarítás vagy alapműve­let, kénytelen-kelletlen magunk is la­zítjuk a felszínt. Az új termelési év kezdetén nem érdektelen feleleveníte­ni a rétegvonalasan végzett szántások kérdésének fontosságát, s nemkülönben a talaj­védő vetésforgók további szer­vezésének jelentőségét, ám eneknek talajvédő szerepe éppen az olyan nö­vények betervezésében áll, amelyek meredekebb lejtőkön az egész vegetá­ciós idényben takarják, óvják a lemo­ndásnak kitett talajfelületet. A földalapból a szántóterület közel 91 000 hektár, ami a nyilvántartások tisztázása, bizonyos, eddig mezőgazdál­kodásra nem értékesített parcellák be­vonása folytán az utóbbi két eszten­dőben mintegy 1500 hektárral gyara­podott. Felvetődik a kérdés, hogy az isméreli felmérések, ellenőrzések után mégis ,honnét lehetne gyarapítani a mezőgaz­dasági hasznosítású földalapot. Abból a több mint 194 000 hektárból, ami jelen­leg egyéb kategóriába sorolható. Ennek legnagyobb részén azonban erdőgazdál­kodás folyik, amelynek ugyancsak megvan a jól körvonalazott feladata, gazdasági haszna és tervezése. Mégis rendelkezik olyan gyepterületekkel, a­­melyeket magasabb fokú hasznosításra lehet átállítani, gyeptörés után szán­tóvá alakítani. Ilyen feltörésre elő­irányzott gyepet több mint 1300 hek­tárt azonosítottak, de az állami mező­­gazdasági vállalatok, termelőszövetke­zetek és magántermelők birtokában is van közel 1600 hektár szántóvá ala­kítható gyep. Ezzel a művelési ág mó­dosítással lehet megoldani, hogy azt a hasonló kiterjedésű területet helyette­sítsék a gazdaságok. Amelyet a mere­dek lejtők miatt nem művelhetnek meg hatékonyan a gépekkel. Annak idején szántóként vették át, ellenben jelenleg kénytelenek mesterséges ka­szálóként hasznosítani. Az 1600 hektár nyílt víztükör, a le­csapoló- és öntözőcsatornák által behá­lózott 1100 hektár, a holtágak, gyűjtő­tavak, a közlekedési útvonalak, a be­épített területek nem jönnek számítás­ba, esetleg kismértékben, viszont a megye összterületéből 0,55 százalék, mintegy 2000 hektár, mezei út új­fent képez bizonyos tartalékot. Éssze­rű és gazdaságos átszervezésük, a te­rületrendezések során lehet bizonyos dűlőket növelni, a jobb kihasználást, a terménymennyiség fokozását tartva szem előtt. Nem mellékesen vetődik fel az utóbbival kapcsolatosan a kar­ban­­tartás problémája. Ugyanis különösen betakarodás, alapművelés idején kény­szerülnek arra a különböző járművek, erőgépek, hogy a járhatatlan szakaszo­kat kerülgetve, tönkretegyék a termő­földet, még abban az esetben is, ha frissen csírázik a földben az őszi ve­tés. A t emlői erőletek kiterjesztése, a ta­lajvédelem és talajjavítás érdekében az ősz folyamán termelőegységeink sokat tehetnek. TOMPA Ernő ÖTVENEZER KILÓN FELÜL (folytatás az első oldalról) naponta többször bejárta nemcsak a már kipergetett táblákat, de állandóan szemmel tartotta a vetést is, mert je­lenleg a búza jövő esztendei átlagho­zamát alapozzák határukban. A búzá­ból az idei termés köztudottan 5550 kiló volt e helyen. Nem lehet közöm­bös tehát sem vezető ember, sem me­­­­zőgépész számára a jövő esztendei ter­més sorsa. Magasra állított mérce nyomán még magasabb az igény, na­gyobb az elvárás. Márpedig e farmon tudják a legjobban, hogy szép termés­nek egyik előfeltétele a szakszerű munkálat, a kifogástalan minőség. De térjünk vissza a pityókára. Több­ször, esztendőkön át több­­ ízben be-, jártam ilyenkor e határt, de ilyen szép termést eleddig itt sem láttam. Pedig még élénken emlékezem az 1970- as termésévre is, hogy az elmúlt esz­tendőről nem is szóljak. Hetvennyolc­ban, ezt nem felejtettem el, negyven­­nyolcezer kilós hozamról tudósítottam e helyről. De valamennyi között a leg­maradandóbb élmény az elmúlt eszten­dei Ostara és Desiré hozamához fűző­dött, ahhoz az ötszázharminc mázsás rekordhozamhoz, amely országos vi­szonylatban is a legelőkelőbb helyre rangsorolta e farm teljesítményét. S mit vár ezek után a farmvezető az idei pityókaterméstől? — Eddig több mint tízezer tonnát szállítottunk a vetőmagközpon­toknak, farmjainknak, s magunknak, tavaszi ültetésre. 248 hektárnyi volt idei bur­gonyaterületünk, ebből 125 Ostara, 90 Desiré és 33 Super. Akárcsak a tavaly, az idén is, a jelek szerint, az Ostara és a Super fizetett a legjobban. Mind elit burgonya került ki határunkból, szép, egészséges a termés, nem lehet semmi panaszunk, de talán soha ennyi gondot, fejtörést nem okozott a pityó­kabetakarítás. Kijutott mindenkinek a munka nehezéből. A hegyekkel felérő óriáshalmazok, amik zsákokban tor­nyosulnak állomásokon, begyűjtőköz­pontokban, nagy erőfeszítésre késztet­tek. Szedés, válogatás, több rendbeli tarlozás hatalmas feladatot jelentett az idén. Erről beszéljünk most hozam he­lyett. Termésátlagunkat természetesen, a tavalyi szinthez mérhetjük csak, az öt vagonon felüli hozamhoz. Pontos számadatot azonban majd a legvégén, a mérlegcédulák összesítése után. Mi eközben már leírtuk az öt va­gont, az ötvenezer kilót. Az idén elő­ször. Az esetleg ehhez csatlakozó má­zsákat majd legközelebb ... MEGYEI TÜKÖR A NÉPTANÁCSOK III. KONGRESSZUSA DOKUMENTUMAINAK JEGYÉBEN A VÁROSIASODÁS FELÉ (folytatás az első oldalról) ugyanolyan munka-, élet- és művelődé­si feltételekkel rendelkezzenek, ugyan­olyan lehetőségek álljanak rendelkezé­sükre az érvényesülésben, képességeik­­ kibontakoztatásában. A falvak, községek felemelkedését fogja szolgálni, hogy központi állami alapból évente legkevesebb 20 000 la­kást építenek községekben és falvak­ban. Ez egyik biztosítéka, hogy az ez­redfordulóig hazánk valamennyi köz­sége erős gazdasági-társadalmi és kul­turális fellegvárrá, erős központtá, vá­rosi jellegű településsé váljék. Nyilván, mindezek megvalósítása érdekében bővíteni kell a helységek közti kioperálást, gazdaságilag ki­egyensúlyozott településrendszert kell kialakítani, amelyben biztosítják a szükséges közmű-ellátmányt. Ez csakis úgy érhető el, ha meggyorsítják a szét­szórt, apró és szórványfalvaknak a községközpontokba, más, gazdaságilag erős, fejlődési távlattal rendelkező hely­ségekbe történő tömörítését. Ösztönöz­ni kell még inkább a kis és közepes nagyságú városok, valamint egyes köz­ségközpontok, leendő agráripari váro­sok gazdasági és szociális fejlesztését. Az országos terület- és helységrende­zési program megvalósítása megköve­teli a néptanácsoktól, hogy jobban szer­vezzék meg a földterületek felhaszná­lását, magasabb szinten hasznosítsák a földalapot, csökkentsék az inproduktív területeket, számolják fel a felesleges utakat. Ugyanakkor le kell szorítani­uk a helységek beépíthető területeit is. Olyan módozatokat kell találni, ame­lyek hasznosítják a helyi hagyományo­kat, s amelyek a helységeknek új, kor­szerű arculatot kölcsönöznek. A városok és községek rendezési programjainak felülvizsgálatakor arra kell figyelni, hogy az épületek által el­foglalt területek alaposan csökkenje­nek, a községben kijelölt 200—250 négyzetméteres felületből az épületek ne foglaljanak el többet 30 százalék­nál, ami lehetőséget nyújt mezőgazda­sági termékek előállítására. Ez feltéte­lezi, hogy mihamarabb rátérjenek a 2-3 szintes lakások építésére.­­E prog­ramok életre hívása jelentősen hozzá­járul községeinknek a városok szint­jére történő emeléséhez. Megnövekedett a fűtés hatásfoka (folytatás az első oldalról) bár 82 százalék fölötti hatásfokkal üze­melnek, de a legnagyobb kazánház, a Lenin negyedik hatásfoka a 88 száza­lékot is meghaladja. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a rendelkezésre álló üzemanyagot taka­rékosan hasznosíthassuk, hogy csökken­tett fogyasztás mellett is elérhessük az előírt hőmérsékletet. A továbbiakban megtudtuk, hogy ki­javították az úgynevezett hőcserélőket is, melyek révén az ipari hőt háztar­tási célokra is alkalmassá teszik. A ka­zánházakból speciális pumpák segítsé­gével kimosták a hálózatot, a fűtőtes­teket. Több helyen vezetéket cseréltek, javították a szigetelést stb. Nemrégen megkezdődött a hálózatok lágyvízzel való feltöltése. Pillanatnyi­lag körülbelül a 80 százaléknál tarta­nak, s a napokban a teljes munkálatot befejezik. A saját hálózat kijavítása és előké­szítése mellett mintegy félmillió lej értékű munkálatot végeztek el más vállalatok számára is. Kazánokat ké­szítettek és szereltek fel, hálózatot lé­tesítettek stb. A vállalat szakembereinek vélemé­nye szerint a fűtés minőségét a továb­biakban is befolyásolhatja a lakások belső szigetelése. A rosszul szigetelt la­kások, huzatos ajtók és ablakok na­gyon nagy mértékben leronthatják az egyébként megfelelő fűtés hatékonysá­gát is. A vállalat tervelőirányzatai zökkenő­mentes fűtésre teremtenek lehetőséget, még zord időjárású tél esetén is. Ami meg a lakosságot illeti, mindenkinek magának kell gondoskodnia a szigete­lés javításáról. A blokkbizottságok fel­adata, hogy a pince, valamint lépcső­házi ablakokat kijavíttassák, s így a fűtőtestek elfagyását, tönkremenetelét megakadályozzák. Sepsiszen­tgyörgy­­ el cobjek­ti­v vel (BORTNYIK György felvétele) VAlASZljcAPTUNK MI NK ITH MI NÉPI \\ÁCSTÓL . .­­ sepsisqM ^.gyj Olvas(ink azzal a javaslattal kereste fel a szer­es­ eseget, hogy »megyeszékhelyen, az Augusztus 23. sugárút és a Lenin utca. C­^-eSf ,Z ,és|l, ahol sok tanuló kel át az utcán, fessenek zebrát, így is biztosítván a átkelők biztonságát. Az észrevétel kapcsán a municí­­£LU a l-neP •­cs «milíciával együtt felmérte a terepet, és arra a követ­­kezt­­esre jutott, ír pillanatnyilag a zebra festésére nincs lehetőség, hi­­szen i­z úttest jeizét az építőtelepet védő kerítés foglalja el. Miután a kerítést eltávolítja,s megjavítják a járdát, rendezik az útkereszteződést. Ennek keretében a jogátkelő forgalomszabályozó jelzés is kerül. A SEPSISZENTG»I,VI «* I.AKAS­­­. AZDALIvODASI M.I.AI.ATTOI. Nincsen üröm ii» nélkül? címmel szeptember 2-i lapamunkban azt tek­­­ini szóvá, hogy a tstvériség utca 2- es tömbházának lafój, bár nagyon is örvendtek annak, hogy a tömbházat cserepes tetővel fejti be. a munkájá­­ban a vállalat, miután hangsúlyozza, hogy a 2-es tömbház volt az első olyan régi tömbház, amelynek tetőzetét ki­cserélték, elismerik, hogy az építési munkálatok idején alkalmazott védő eljárás nem bizonyult megfelelőnek. A történ­tek­ért a 2-es tömbház negyedik emeletén lakók bocsánatát kérik, és ígérik, hogy a következő tömbházak­nál előrelátóbbak lesznek. Egyébként, már — az első munkálat tanulságait levonva —,módosították a tetőszerke­zet építési módját, és így a továbbiak­ban a felső emeleten lakóknak hason­ló panaszra nem lesz okuk. A VILLAMOS ÁRAMOT SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATTÓL Slenter Ferdinás hídvégi olvasónk szerkesztőségünkhöz intézett levelé­ben panaszolja: „Júlus 15-én szerződést kötöttem a villamos energiát szol­gáltató vállalattal, hogy lakásomba bevezessék az áramot. Július 25-re a lakásban elkészültek a vezeték szerelési munkálatai. Mégsincs villany a há­zunkban, mert az iai vezetékre még nem kötöttek rá.“ Hídvégi olvasón panaszával a vállalat építő-szerelő részlegéhez fordul­tunk, ahol Bura Vale mérnök, a részleg vezetője először is arra hívta fel a figyelmet, hogy jóban az esetben, ha valaki a bevezetési munkálatot a szerelő-építő réseggel végezteti, külön kérésben kell kérnie a hálózatra való rákötést. A befözést csak akkor eszközük, ha a lakó előzőleg már meg­kötötte fogyasztási szerződését a vállalattal. Az is kiderült, hogy hídvégi olvasónk h­at csomó­ „elkeveredett“, későn érkezett a vállalat azon embe­reihez, akik a béktést végzik. Slenter Ferdinand lakásában így csak szep­tember 20-án gyúrni a villany. ..'t sjj du a.­ • m I . bonk­isako. a lehull; nagy ma 'p* csapadék teljesen áztatta a lakásai­*1« h­i­l­lnH válasza­ Szerkesztőséi üzenetek! üzenetek­­ Finta Olga, Kézd­í sár­hely: Köszön­jük a bizalmat, de sajnáljuk, kérését nem áll­­jpainkban:dljesüdljjJlA szer­keszt -rem­ézünk cé­lokra lapropokat­.Amiben i­s­ iha­tunk: közöljük azon lapszámok jegy­zékét, amelyeket ön neg szeretne kap­ni. Tehát: Finta Olgi (Kézdivásárhely —4050. Haladás ukti .12. szám, 32-es tömbház, 5. lakrész) olyan Megyei Tü­kör-számokat keres, amelyekben Kis­­györgy Zoltán Hegyen-völgy ön kalauz című turisztikai írásainak 1,2,20,22,25, 28, 29, 30, 33, 34, 35, 38, 39, 45, 47 és 60 sorszámmal ellátott részei jelentese meg. Szeretné, ha a 22, 29 és 35-tel sorszámozott részeket két példányban is megkaphatná. Abban a reményben adjuk közzé kérését, hogy olvasóink közül hátha akad előfizető, aki telje­síteni tudja kívánságát. Szerkeszti INCZE Ibolya Az élőpatak! Fenyőtűré (GERGELY Béla Hogy sztlelik az ifi/horgaszi' KORMIICZET^j^­kor a háta mögött megkérdeztem, kié ez a csinos fruska, a sze­membe neveltek. ..N. felesége, kétgyermekes anyám. A lányok körül aztán falkákban idétlenkednek a mutáló hangú kamaszok s a katonaviselt nagylegények. Mi, az alapemberek, a horgászat szép mesterségének áldo­zunk. Dudás és Lackó órákon át bakalódnak egymással a csó­nakban, mert Lackó szerint az öccse egy lusta fráter, soha nem akar evezni, s ha mégis rákényszerül, akkor is csak ímmel ám­­mal csinálja, a boltba se akar elszaladni, s a tejet se szívesen hozza el Pali bácsiéktól, este követeli a hajnali ébresztést, de­ reggel alig lehet kiráncigálni a takaró alól. Minek folytassam? Dudás szimpatikus pimaszsággal tagadja mindezt, szemtelen logi­kai szállókkal próbál bátyja fölé kerekedni, ami­ bizony-bizony ritkán sikerül. Megfigyel­tem, hogy a lustának titulált Dudás micsoda céltudatossággal csikarja ki a maga­­számára a helyzeti előnyt, ami aztán halfogási eredményeiben summázódik. A jó haltartó helyeken ritkán veszi kezébe az evezőlapátot, s olyan szögben helyezkedik el, hogy horgászkészségével pontosan a bo­kor tövét célozhassa, ahol a nagy csuka lapul. Mikor horgot leér, úgy csap rá, mint a héja a nagy halain halpusztító cuccra és száz darab közül is rögtön kiválasztja a két norvég márkáját. Érdekes, csak a bátyjával és a nagyapjával kötekedik, ha ket­tesben maradunk, nem enged közel az evezőkhöz, és kedves fül­lentéssel meg is magyarázza, miért: „Ilyenkor, hajnalban, én is szeretek evezni“. Tisztelettudó és jó társalgó, érdeklik a felnőt­tek dolgai. Dudás szenvedélyes horgász, annyira, hogy a mindig a he­gyek tetején csúszkáló és barlangokban bújk­áló kamaszfiamat vele küldöm a vízre, lessen el a Dudás tudományából valamit. A­étvégi ház- és telektulajdono­s barátaim jóvoltából a be­se­­rmői tó vizén bariú°ttam a bőröm. Életvitelünk eredeti, motel­­rendű­ barátok, isterőkősök, ezek atyja fiai, vadidegenek jönnek­­mennek sátort vervi a gyümölcsfák alá, és hatalmas máglyák­ba rakva égetik a házigazdák téli tüzelőjét; a kamrába is be­térnek egy tenyéré szalonnáért, s a háziaknak két napig kell u­jj­ítaniSzulának. mosog a "lapemberekk ért LACKÓ és DUDUS, az egyik tulaj fiai­­*s rómanam Dudusében fek­ete, izmos, vállas, tizenéves srác, nagybátyja, mellkasán ítélve, azzal szokta heccelni, hogy szür­kületben egy rés:C0l'­,tona befizetné a moziba. Lackó tizenegye­­st, • SZ­jl kajsz, serkenő bajuszkával. Egyszer­­kérdeztem Dudu­st hogy Lackóm­ert nem jött ki a tópartra és komoly kép­nél közölte: „Otthon maradt a­­ leánykával". A fiatalságnál ma­radva megfordul ittkkora korú dalia is, aki az anyja pendelye miniii­­­mileg rám et váltig hajtogatja. ..Én nem félek a szőrös VirgiléiA másik házigazda süldőlányai és ezek barátai csapa­tokban érkeznek, s vek­ kecsesek, „már mindenük megvan", illeny mondani szó Mondtam is nekik, hogy az ilyen alakú hajadonokhoz kell­­ ez a gyönyörű besenyői panoráma és egy ekkora víztükör. Dotációként, sleccelődéseimmel eddigelé csak egyszer jártam megjel napig tegeztem az egyik csitrit, és ami-És, óra múltán, visszaállítanak egy négykilós­ csukával. Dudás ezzel, a körünkön belül, felállítja az abszolút rekordot. Balázskát, a nagyvárosból idecsöppent srácot, akinek még sohasem járt horgászbot a kezében, szemünk és fülünk épsége érdekében, már magam ültetem a gumicsónakba. És, miután a parton meggyőződhettem a horgásztudományáról — Hutyuraként tartja kezében a horgászbotot, és mi­kor dobni próbál, srapner­­ként vágódik a lába elé a két hármashorogból összeállított gyil­koló szerszám — fejcsóválva kérem, inkább az evezéssel próbál­kozzék, mert amúgy sincs erre a tóra horgászengedélye. Fél na­pig csámborgunk a vízen, és én hiába imádkozom a halak feje­delemasszonyához, a vizek istenéhez, nem akad a villantóra sem­mi. Szű­rkülödik már, fázik is a gyerek, és akkor, tőlünk két mé­terre, torpedóként lövi ki a vízből magát egy hatalmas csuka. Mindketten megijedünk. És öt percen belül a horgomra akad két szép példány. Balázska lélegzetvisszafojtva figyeli a küzdelmet, az evezőlapáttal verné fejbe a szörnyeteget, és amikor megtudja, hogy neki ajándékozom a szebbiket, semmiképp sem engedi meg fölbontani a halat. „Reggel is meg akarom nézni. . . Fényképet kell készíteni róla és nincs villanófény... Lajos bácsi, én is hor­gász leszek... Mi is kell ehhez? Hoppá, elég drága mulatság... Nincs annyi spórolt pénzem, s édesapa olyan skót, hogy a két testvéremet egy százassal küldte el nyaralni ... Kész katasztrófa.” Mi, a szemtanúk, mosolyogva figyeljük az izgalomtól csillogó szemű gyereket, s miközben a csuka nyálkás pikkelyeit simogat­ja, mindannyian tudjuk: újabb taggal gyarapodott az ifihorgá­szok szenvedélyes csapata. SYLVESTER l­ajos Cs. I... Közeli vásárhely A tanulóknak és főiskolásoknak az ösztöndíjat a szülők által elért jöve­delem felső határától függően állapít­ják meg. Ezen jövedelem alatt a követ­kezők értendők: a havi besorolási tari­­fáris javadalmazás, más forrásokból származó javadalmazásjellegű jövedel­mek, az alkotói szövetségek tagjaiként kifejtett tevékenységből származó jöve­delmek. Ide értendők úgyszintén a nyugdíjak is, kivéve a pótnyugdíjak összegét. A jövedelmek felső határába nem számítandók be azok az összegek, amelyek állami családi pótlékot képvi­selnek, valamint azok a segélyek és átalányok, amelyeket a sokgyermekes anyáknak folyósítanak. S. K.: Sepsiszentgyörgy Az a személy, akinek hajtási enge­délyét a milíciaszervek érvénytelení­tették, azon egység kollektív vezető szerveinek ajánlására, ahol tevékeny­ségét kifejti, vizsgára jelentkezhet ú­­jabb engedély elnyerése végett, ameny­­nyiben megfelel a következő feltéte­leknek: eltelt egy év a hajtási engedély érvénytelenítése időpontjától, a szabad­ságvesztés vagy javító munkára köte­lező büntetést letöltöttek esetében pe­dig 6 hónap eltelt a büntetés letöltésé­nek időpontjától; a bűncselekménnyel okozott kárt teljes egészében megtérí­tették, vagy­ abban az esetben, amikor a kár megtérítése időszakos fizetéssel történik, amennyiben, a kifizetéseket rendszeresen eszközük, a gépjárműve­zető szakma vagy foglalkozás gyakor­lásától való eltiltás lejárt, illetve azt visszavonták. Amennyiben a hajtási engedélyt az említett bűncselekmények valamelyikének elkövetése miatt ér­vénytelenítették (és nem azért, mert a hajtási engedély felfüggesztését maga után vonó valamelyik kihágás egyikét, a hajtási engedély visszaadásától szá­mított 6 hónapon belül birtokosa újból elköveti), az ismertetett feltételek tel­jesítése alapján csakis a milíciaszervek jóváhagyásával lehet vizsgára jelent­kezni újabb hajtási engedély elnyerése végett. Sz. K., Kézdivásárhely Az 59 1974. sz. földalaptörvény 44. szakasza és az 58/1974. sz. terület- és területrendezési törvény 30. szakasza rendelkezései szerint a földterület nem képezheti végrendelet tárgyát. Az em­lített jogszabályok ugyanis a terület­­átruházást csak a törvényes öröklés e­­setén engedélyezik, amikor az örökö­sök elsőbbségi sorrendben örökölnek az elhunyt személy után. Ha a végren­delet tárgya lakóház vagy más épület, a nem törvényes hagyományos, a vég­rendelet alapján megszerzi ugyan azok tulajdonjogát, de a hozzá tartozó telek és udvar vagy kert területe nélkül, amelyek fizetség ellenében az állam tulajdonába mennek át. Ebben az eset­ben a helyi néptanács végrehajtó bi­zottsága vagy­ bárója használati jogot biztosít, illetőleg biztosíthat a vonat­kozó területek egy részére, évi haszná­lati díj ellenében. Dr. CSEREY Zoltán torna 1. VI­KÁN-BAJNOKSÁG A szerenkénti döntőkkel Athénban véget ért a Balkán-bajnokság. A női tornán az első helyet mind a négy sze­ren Szabó Kati foglalta el. A férfiaknál három első helyezést értünk el Marian Rizan (lólengés), Valentin Pintea (gyű­rű) és Marius Gherman (ugrás) révén. A ritmikus torna bajnokságon Alina Drágán a harmadik helyen végzett minden verseny­számba­n. A szerenkénti döntőket megelőzően Szabó Kati megnyerte az egyéni ösz­­szetett versenyt is, csapatversenyben pedig ugyancsak első helyet ért el e­­gy­üttesünk tagjaként. Balkán-bajnoki címet szerzett férfi válogatottunk is. Az idei Balkán-bajnokság hőse két­ségtelenül Szabó Kati, hat aranyérem­mel. EGYEDÜL A HALADÁS Egy megkésett eredmény: Haladás— Vultur 22—14, vasárnap pedig Focşani —Haladás 19—22, s a fővárosi együttes hat forduló után egyedül őrzi veretlen­ségét. Az 55. percben egyébként még a házigazdák vezettek 19—16-ra. Tehát nem is ment olyan simán. Kikapott viszont a Buhuşi-­ Textil, de úgy, hogy félidőben még hat góllal vezetett: Brăila—Buhuşi 22—21, s így a Ploieşti-en szerzett lépéselőnye az MSC-vel szemben mindössze egyetlen pontra csökkent. Galac—CFR 12—15 és Pucioasa—Vaslui 25—29. A Vultur— IT­AR mérkőzés eredménye nem érke­zett meg. Mechanika—MSC 12—32. Góldobóink: Vişan 9, Andor 6, Andriuc 6, László 4. Florea 3. Juga 2. Kopacz 1, Ion 1. Há­rom büntetőt ítéltek javunkra, egyet Andriuc­ értékesített, Ion és Andor pe­dig vétett. Három nehéz forduló előtt áll az MSC, sorsdöntő fordulók, melyek során akár a bajnoki cím első számú esélye­sévé is előléphet a csapat. Edző, já­tékos, mindenki tisztában van ezzel, s komolyan készül a csapat. Az utóbbi hat MSC—CFR bajnoki találkozón öt­ször győztek leányaink. Újabb MSC- győzelemért szorítjuk öklünket. 1.Haladás6 6 0 0 136—88 18 Csütörtökön, a 7. fordulóban: CFR— MSC. Buhusi—Galac. Haladás—Brăila, ITAR — Focşani, Vaslui — Vultur. Pu­cioasa—Mechanika. (Kisgyörgy) 2.CFR6 5 0 1 139—117 16 3.Buhusi6 5 0 1 137—117 16 4.MSC (11 1 1 138—88 15 5.Brăila6 3 1 2 105—107 13 6.Vaslui6 3 0 3 123—131 12 7.Focșani6 2 0 4 122—141 10 8.Mechanika6 2 0 4 106—142 10 9.Galac6 1 0 5 105—1208 10.Pucioasa6 1 0 5 120—1358 11Vuliur5 1 (14 80—1017 12.ITAB5 1 0 4 90—1067 sakk I­I. ELEKES DEZSŐ­­EMLÉK VERSENY Befejeződött a küzdelemsorozat a­, első értékcsoportban. A verseny folya­mán végig nagy ambícióval és kiegyen­súlyozott formában küzdő Lupu Liviu (Textil) lett az első 9,5 ponttal (a 11 lehetségesből), 2. Gazda László (Spa­r­tacus) 8,5 ponttal. Gazda ezzel az ered­ményével másodszor teljesítette az 1. osztályú normát és­­­120 élő-pontot nyert. 3. Ilyés Imre (Textil) 8 ponttal. 4. Scridon T. 7 p.. 5. Sîrbu T. 6 p.. 6.­­Barabás J. 5,5 p.. 7—8. Farkas J. és­­Veress G. I. 5—5 p.. 9—10. Koréh L. és Madár I. 4—4 p.. 11. Borcsa L. 2 p.. 12. Nemes A. 1,5 pont. (A két utolsó helyezett jövőre a­ B-értékcsoportban fog játszani.) Beindult a második és harmadik ér­tékcsoportokban is a küzdelem. Mind­két csoportba 14—14 versenyző neve­zett. Figyelem! Október 1-én (kedd) dél­után 16 órakor a Dózsa György mun­kásklubban sakktanfolyam indul kez­dőknek és haladóknak. Feliratkozhat­nak leányok is. FARKAS József hírek ÚSZÁS. A megyei KISZ-bizottság szervezte válogató verseny dobogósai: leányok: 1. Burlacu Luminiţa, 2. Fe­­rencz Ildikó, 3. Farkas Enikő; fiúk: 1. Bornád Csaba, 2. Csorna Sándor, 3. Imreh István. TOLLASLABDA. Megyei bajnokság : leányok: 1. Tatár­ Fruzsina, 2. Szi­lágyi Krisztina, 3. Herman Katalin (mindhárom Baróti Líceum); fiúk: 1. Szotyori István, 2. Brínza Viorel, 3. Dávid László (mindhárom sepsiszent­györgyi). GOKART: Ştefan Lucian, a Kézdi­­vásárhelyi Vasas versenyzője szakasz­győzelmet aratott az országos bajnok­ság keretében. A 175 kcm-es gépek osztályában magabiztosan előzte meg a temesvári Greaut és a bukaresti Mikét. 2-3.

Next