Megyei Tükör, 1986. július (19. évfolyam, 4484-4510. szám)
1986-07-01 / 4484. szám
VIKAg PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 444. szám 1 III811. JULIUS I., KEDD ara so bani AZ 1.KP XIII. KONGRESSZUSA ÖSSZES CÉLKITŰZÉSEINEK MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Célunk a maximális termelés A Román Kommunista Párt június 23—24-i plénuma országos jelentőségű terveket megvitatva, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs orientációinak és útmutatásainak szellemében körvonalazta az ipar, a mezőgazdaság és a többi tevékenységi területek gyors és intenzív fejlesztésének leghatékonyabb módozatait, a tudomány, az oktatás és a kultúra erőteljes korszerűsítésének programját, a jelenlegi ötéves terv — távlati fejlesztési programunk alapja — összes célkitűzései megvalósításának és túlszárnyalásának lehetőségeit. A plenáris ülésen elmondott nagy jelentőségű beszédében utalva a legfontosabb gazdasági-társadalmi feladatainkra, pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs hangsúlyozta: „A termelés és a munka intenzív fejlesztésére és jobb szervezésére, a technológiák tökéletesítésére és a termelőkapacitások maximális kihasználására vonatkozó intézkedési program rávilágított, hogy már ettől az évtől kezdve 1990-ig néhány száz milliárd lej értékű termeléstöbbletet érhetünk el. Tulajdonképpen a kiegészítő programból kiindulva kell számolnunk az ötéves tervvel és minden intézkedést meg kell tennünk, az összes minisztériumok, iparközpontok és egységek, valamenynyi megye úgy szervezze meg a munkáját, hogy a legjobb körülmények között váltsuk valóra a kiegészítő programok előirányzatait. A mezőgazdaságban úgyszintén az egész ötéves tervidőszakra 20—30 milliárd lej többlettermelés elérését irányoztuk elő. Megfelelő növekedést irányoztunk elő az összes többi szektorAz összes kiegészítő programok szerves és elválaszthatatlan részét képezik az ötéves terv egészének, s megvalósításuk a messzemenő figyelem homlokterébe kell hogy állítson egy egész sor gazdasági kérdést. Kiemelten és határozottan kell kezelni a nyersanyagalap fejlesztését, valamint az energetikai program célkitűzéseinek maradéktalan valóra váltását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 1990-ig meg kell oldani a villamos energiával való ellátás kérdését, s ennek kulcsa az energetikai alap gyors fejlesztése, a széntüzelésű hőerőművek, a vízi erőművek és a nukleáris centrálok határidőre való üzembe helyezése, a tervezett paraméterek megvalósítása. Ezzel párhuzamosan határozott lépéseket kell tenni az új energiaforrások feltárására és hasznosítására, fokozni kell a visszanyert és újrafelhasznált anyagok arányát a nyersanyag-alapban, valamint a visszanyert energiák hasznosítását. Íme, néhány alapvető gazdasági probléma melyek hatékony megoldása szavatolja országunk gazdasága intenzív fejlesztésének feltételeit. Mindezeket nem lehet a véletlenre bízni, ellenkezőleg: határozott és konkrét intézkedésre, hatékony cselekvésre van szükség minden ágazatban, minden megyében, valamennyi gazdasági egységben. Az intenzív fejlesztés kikerülhetetlen és vitális feltétele egyrészt a termelés minőségének szüntelen emelése és műszaki színvonalának javítása, másrészt pedig a munkatermelékenység (folytatása a 2—3. oldalon) pártunk főtitkára Útmutatásai szellemében. A FÉLÉVES TERV MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Munkatermelékenység: 112 százalék A Rétyi Lenfeldolgozó Vállalat munkaközössége határidő előtt teljesítette az 1936-os év első hat hónapjára eső tervfeladatait, mely lehetővé tette az első félévre eső árutermelési tervnek 14 százalékkal való túlteljesítését. Rácz Béla közgazdász, a vállalat főkönyvelője arról is beszámolt, hogy a tervezett árutermelés túlteljesítése szinte teljes egészében a munkatermelékenység fokozásának tulajdonítható. Az erre az időszakra tervezett munkatermelékenységet több mint 12 százalékkal szárnyalták túl. A vállalat munkacsoportjai között megrendezett szocialista munkaversenyben a legjobb eredményeket a tölő-részlegről a Sebestyén Margit csoportja, az áztató-részlegről a Berde György mester, illetve a Nyika Mihály csoportjai érték el. (vájná) mum Ökörfogattal bonyolítják le a belső szállítást a nagyborosnyói borjúhizlaldában (GERGELY Béla felvétele) Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a Török Köztársaság miniszterelnökét Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, hétfő délután fogadta Turgut Ozalt, a Török Köztársaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatást tesz országunkban. Jelen volt Constantin Dascălescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere. A megbeszélésen méltatták a Románia és Törökország közötti baráti és együttműködési kapcsolatok alakulását, amely kapcsolatok folyamatosan fejlődnek a bukaresti és ankarai magas szintű párbeszéd alkalmával létrejött megállapodások szellemében. Megvizsgálták a kereskedelmi cserék diverzifikálásában és a gazdasági kooperációk bővítésében, inklusive a harmadik piacokon, fontos gazdasági objektumok közös építésében elért eredményeket, az ez alkalommal szerzett pozitív tapasztalatokat, valamint az ilyen megvalósítások kivitelezésére kínálkozó tág perspektívákat. Úgy értékelték, hogy megvannak a feltételek a román—török együttműködés továbbfokozásához politikai, gazdasági, műszaki-tudományos téren és más közös érdekű területeken a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján, mindkét ország és nép érdekében, a balkáni, az európai és az egyetemes béke, biztonság, kooperáció és egyetértés ügye hasznára. Úgyszintén áttekintették a világ politikai helyzetének több vetületét. Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor a nemzetközi helyzet továbbra is rendkívül súlyos, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, valamennyi államnak szorosan együtt kell munkálkodnia és határozottan fel kell lépnie azért, hogy gátat vessen az események konfrontáció és háború felé sodró veszélyes alakulásának, hogy érvényre juttassa a nemzetek közti enyhülés, egyetértés és együttműködés politikáját. Hangsúlyozták, hogy mindent meg kell tenni a fegyverkezési hajsza megállításáért és egy olyan általános leszerelési program megvalósításáért, amelynek középpontjában a nukleáris leszerelés álljon, de ugyanakkor foglalja magába az összes klaszszikus fegyvereket, a fegyverzetek, a csapatok és a katonai kiadások csökkentését, továbbá a fegyverektől, háborúktól mentes világ, a béke, a népek közti egyetértés világa megteremtéséért. A megbeszélésen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a balkáni államok megszilárdítsák együttműködési, baráti és jószomszédi kapcsolataikat a térségbeli népek, a béke, a biztonság és a kooperáció ügye érdekében. Ilyen összefüggésben Nicolae Ceauşescu elnök kiemelte annak szükségességét, hogy megállapodások jöjjenek létre a Balkán nukleáris és vegyi fegyverekről, külföldi katonai támaszpontoktól mentes övezetté alakításáról. Államvezetőnk kiemelte annak jelentőségét, hogy fokozott erőfeszítések történjenek az összes államközi vitás kérdések kizárólag békés eszközökkel, politikai úton, tárgyalásokkal történő rendezéséért. Hangsúlyozta, fel kell lépni, hogy a stockholmi konferencia minél jobb eredményekkel záruljon. A világ gazdasági helyzetével kapcsolatban megerősítette annak fontosságát, hogy globálisan és méltányosan rendeződjenek a gyengén fejlettség, a szegény országokat sújtó rendkívül nagy külföldi adósságok kérdései, csökkenjenek a szintkülönbségek a fejlett és a fejlődő országok között. A megbeszélésen kifejezésre jutott a két ország elhatározása, hogy egyre cselekvőbben együttműködik nemzetközi téren az emberiséget foglalkoztató nagy problémák megoldásáért, egy jobb és igazabb világ megteremtéséért Földünkön. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. Megérdemelt magas elismerés NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs által "aláírt rendelettel, a múlt évben, a hetedik ötéves terv utolsó esztendejében kifejtett tevékenységükért a Munkaérdemrend II. fokozatával tüntették ki a kovásznai Állami Vegyeskereskedelmi Vállalatot. A megye névadó városának, a szép és egyre gyarapodó fürdőhelynek, Kovásznának a korszerűsítése olyan igények, elvárások jegyében fogalmazódott meg, mely szerint e helységet bizonyos mértékig a megye kapujának, tükrének kell tekintenünk, az ott megforduló, átutazó, pihenő, gyógyuló többezres vendégsereg reális léte miatt, akik pihenőszabadságuk letelte után e (simó) (folytatása a 2-—3. oldalon) AZ 1986-OS GAZDAG HOZAMOKÉRT Legfontosabb feladat a takarmánybetakarítás Legfontosabb munkálat továbbra is a természetes kaszálók betakarítása és a téli szénaszükséglet biztosítása. A kaszálók betakarításának üteme kielégítő — hisz több mint 56 százalékát kaszálták le —, de aszénatárolás jóval a lehetőségek alatt maradt, hisz az eddig elraktározott szénatermés csupán 622 kg lekaszált hektáronként. Vannak egységek, ahol még jelentős területek várják a kaszát, így Bardócon több mint 1100 hektár, Mikóújfaluban 851 hektár, Bodokon 608 hek(folytatása a 2—3. oldalon) A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁLATOK HELYZETE 1986. JÚNIUS 30-ÁN Agráripari tanács % % % Barót 31 55 23 Bodok 50 41 11 Nagyborosnyó 41 67 20 Uzon 78 75 23 Csernáton 58 496 Szentlélek 100 508 MTSZ-átlag 51 55 15 ÁMV-ok— 82 11 i. c .N ~50 S ■O ü “t 55 '61 ■3 é s a E* 'if Tárolt a szál A 2.-3. oldalon • A TELJESÍTMÉNYEK ÉS JÖVEDELMEK ÖSSZHANGJA • JOGI SZOLGÁLAT • SPORT A BRIT VÁLASZTÓK 84 százaléka Nagy-Britannia és az USA nukleáris kísérleteinek beszüntetése mellett foglalt állást — tűnik ki a londoni Marplan Intézet közvéleménykutatásából. A megkérdezettek ugyanakkor úgy vélik, hogy az atomfegyverek kikísérletezésének megszüntetésével egyidejűleg, tárgyalásokat kell kezdeni a nukleáris fegyverkísérletek teljes beszüntetésére vonatkozó szerződés megkötéséről. RÓMÁBAN szerdán megkezdődik a Dialógus — a béke egyetemes alapja témakörű nemzetközi kongresszus, amelyen részt vesznek politikusok, magas rangú egyházi képviselők és más személyiségek 45 országból, valamint Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A római városvezetőség által kezdeményezett akció beilleszkedik a Nemzetközi Békeév rendezvényeinek sorába — közli az ANSA. LONDONBAN több mint 50 000 ember tüntetett a pretoriai rezsim megtorlásai ellen. A tüntetésen, amely a londoni megfigyelők szerint országos viszonylatban a legnagyobb volt ez idáig, részt vettek ismert közéleti aktivisták, valamint a kulturális és művészeti élet képviselői. Az akció résztvevői petíciót nyújtottak át Margaret Thatcher miniszterelnöknek, követelve abban, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a pretoriai rezsim elszigeteléséért.