Megyei Tükör, 1986. július (19. évfolyam, 4484-4510. szám)

1986-07-01 / 4484. szám

VIKAg PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 44­4. szám 1 III811. JULIUS I., KEDD ara so bani AZ 1.KP XIII. KONGRESSZUSA ÖSSZES CÉLKITŰZÉSEINEK MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Célunk a maximális termelés A Román Kommunista Párt június 23—24-i plénuma országos jelentőségű terveket megvitatva, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs orientációinak és útmutatásainak szellemében körvona­lazta az ipar, a mezőgazdaság és a többi tevékenységi területek gyors és intenzív fejlesztésének leghatékonyabb módozatait, a tudomány, az oktatás és a kultúra erőteljes korszerűsítésének programját, a jelenlegi ötéves terv — távlati fejlesztési programunk alapja — összes célkitűzései megvalósításának és túlszárnyalásának lehetőségeit. A plenáris ülésen elmondott nagy je­lentőségű beszédében utalva a legfon­tosabb gazdasági-társadalmi feladata­inkra, pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs hangsúlyozta: „A termelés és a munka intenzív fej­lesztésére és jobb szervezésére, a tech­nológiák tökéletesítésére és a termelő­­kapacitások maximális kihasználására vonatkozó intézkedési program rávilá­gított, hogy már ettől az évtől kezdve 1990-ig néhány száz milliárd lej értékű termeléstöbbletet érhetünk el. Tulaj­donképpen a kiegészítő programból ki­indulva kell számolnunk az ötéves terv­vel és minden intézkedést meg kell tennünk, az összes minisztériumok, iparközpontok és egységek, valameny­­nyi megye úgy szervezze meg a mun­káját, hogy a legjobb körülmények kö­zött váltsuk valóra a kiegészítő prog­ramok előirányzatait. A mezőgazdaságban úgyszintén az egész ötéves tervidőszakra 20—30 mil­liárd lej többlettermelés elérését irá­nyoztuk elő. Megfelelő növekedést irá­nyoztunk elő az összes többi szektor­Az­ összes kiegészítő programok szer­ves és elválaszthatatlan részét képezik az ötéves terv egészének, s megvalósí­tásuk a messzemenő figyelem homlok­terébe kell hogy állítson egy egész sor gazdasági kérdést. Kiemelten és hatá­rozottan kell kezelni a nyersanyagalap fejlesztését, valamint az energetikai program célkitűzéseinek maradéktalan valóra váltását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 1990-ig meg kell oldani a villa­mos energiával való ellátás kérdését, s ennek kulcsa az energetikai alap gyors fejlesztése, a széntüzelésű hőerő­művek, a vízi erőművek és a nukleáris centrálok határidőre való üzembe he­lyezése, a tervezett paraméterek meg­valósítása. Ezzel párhuzamosan határozott lépé­seket kell tenni az új energiaforrások feltárására és hasznosítására, fokozni kell a visszanyert és újrafelhasznált anyagok arányát a nyersanyag-alap­ban, valamint a visszanyert energiák hasznosítását. Íme, néhány alapvető gazdasági prob­léma melyek hatékony megoldása sza­vatolja országunk gazdasága intenzív fejlesztésének feltételeit. Mindezeket nem lehet a véletlenre bízni, ellenke­zőleg: határozott és konkrét intézke­désre, hatékony cselekvésre van szük­ség minden ágazatban, minden megyé­ben, valamennyi gazdasági egységben. Az intenzív fejlesztés kikerülhetet­len és vitális feltétele egyrészt a ter­melés minőségének szüntelen emelése és műszaki színvonalának javítása, másrészt pedig a munkatermelékenység (folytatása a 2—3. oldalon) pártunk főtitkára Útmutatásai szellemében. A FÉLÉVES TERV MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Munkatermelékenység: 112 százalék A Rétyi Lenfeldolgozó Vállalat munkaközössége határidő előtt teljesí­tette az 1936-os év első hat hónapjára eső tervfeladatait, mely lehetővé tette az első félévre eső árutermelési tervnek 14 százalékkal való túlteljesítését. Rácz Béla közgazdász, a vállalat főkönyvelője arról is beszámolt, hogy a tervezett árutermelés túlteljesítése szinte teljes egészében a munkaterme­lékenység fokozásának tulajdonítható. Az erre az időszakra tervezett mun­katermelékenységet több mint 12 százalékkal szárnyalták túl. A vállalat munkacsoportjai között megrendezett szocialista munkaver­­senyben a legjobb eredményeket a tölő-részlegről a Sebestyén Margit cso­portja, az áztató-részlegről a Berde György mester, illetve a Nyika Mihály csoportjai érték el. (vájná) mu­m Ökörfogattal bonyolítják le a belső szállítást a nagyborosnyói borjúhizlaldában (GERGELY Béla felvétele) Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a Török Köztársaság miniszterelnökét Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, hétfő délután fogadta Turgut Ozalt, a Török Köztársaság miniszterelnökét, aki hi­vatalos látogatást tesz országunkban. Jelen volt Constantin Dascălescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság kormányának első minisztere. A megbeszélésen méltatták a Romá­nia és Törökország közötti baráti és egy­üttműködési kapcsolatok alakulá­sát, amely kapcsolatok folyamatosan fejlődnek a bukaresti és ankarai ma­gas szintű párbeszéd alkalmával létre­jött megállapodások szellemében. Meg­vizsgálták a kereskedelmi cserék di­verzifikálásában és a gazdasági koo­perációk bővítésében, inklusive a har­madik piacokon, fontos gazdasági ob­jektumok közös építésében elért ered­ményeket,­­ az ez alkalommal szerzett pozitív tapasztalatokat, valamint az ilyen megvalósítások kivitelezésére kí­nálkozó tág perspektívákat. Úgy értékelték, hogy megvannak a feltételek a román—török együttmű­ködés továbbfokozásához politikai, gazdasági, műszaki-tudományos téren és más közös érdekű területeken a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján, mindkét ország és nép érdekében, a balkáni, az euró­pai és az egyetemes béke, biztonság, kooperáció és egyetértés ügye hasz­nára. Úgyszintén áttekintették a világ po­litikai helyzetének több vetületét. Nicolae Ceauşescu elvtárs rámuta­tott, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött, amikor a nemzetközi helyzet to­vábbra is rendkívül súlyos, társadal­mi rendszerre való tekintet nélkül, valamennyi államnak szorosan együtt kell munkálkodnia és határozottan fel kell lépnie azért, hogy gátat vessen az események konfrontáció és háború fe­lé sodró veszélyes alakulásának, hogy érvényre juttassa a nemzetek közti enyhülés, egyetértés és együttműködés politikáját. Hangsúlyozták, hogy min­dent meg kell tenni a fegyverkezési hajsza megállításáért és egy olyan ál­talános leszerelési program megvalósí­tásáért, amelynek középpontjában a nukleáris leszerelés álljon, de ugyan­akkor foglalja magába az összes klasz­­szikus fegyvereket, a fegyverzetek, a csapatok és a katonai kiadások csök­kentését, továbbá a fegyverektől, há­borúktól mentes világ, a béke, a né­pek közti egyetértés világa megterem­téséért. A megbeszélésen hangsúlyozták an­nak fontosságát, hogy a balkáni álla­mok megszilárdítsák együttműködési, baráti és jószomszédi kapcsolataikat a térségbeli népek, a béke, a biztonság és a kooperáció ügye érdekében. Ilyen összefüggésben Nicolae Ceauşescu el­nök kiemelte annak szükségességét, hogy megállapodások jöjjenek létre a Balkán nukleáris és vegyi fegyverek­ről, külföldi katonai támaszpontoktól mentes övezetté alakításáról. Államvezetőnk kiemelte annak je­lentőségét, hogy fokozott erőfeszítések történjenek az összes államközi vitás kérdések kizárólag békés eszközökkel, politikai úton, tárgyalásokkal történő rendezéséért. Hangsúlyozta, fel kell lépni, hogy a stockholmi konferencia minél jobb eredményekkel záruljon. A világ gazdasági helyzetével kap­csolatban megerősítette annak fontos­ságát, hogy globálisan és méltányosan rendeződjenek a gyengén fejlettség, a szegény országokat sújtó rendkívül nagy külföldi adósságok kérdései, csökkenjenek a szintkülönbségek a fej­lett és a fejlődő országok között. A megbeszélésen kifejezésre jutott a két ország elhatározása, hogy egyre cselekvőbben együttműködik nemzet­közi téren az emberiséget foglalkozta­tó nagy problémák megoldásáért, egy jobb és igazabb világ megteremtéséért Földünkön. A találkozó szívélyes légkörben zaj­lott le. Megérdemelt magas elismerés NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs által "aláírt rendelettel, a múlt évben, a hetedik ötéves terv utolsó esztendejében kifejtett tevékenységükért a Munka­érdemrend II. fokozatával tüntették ki a kovásznai Állami Vegyeskereske­­delmi Vállalatot. A megye névadó városának, a szép és egyre gyarapodó fürdőhelynek, Kovásznának a korszerűsítése olyan igények, elvárások jegyében fogalmazó­dott meg, mely szerint e helységet bizonyos mértékig a megye kapujának, tükrének kell tekintenünk, az ott megforduló, átutazó, pihenő, gyógyuló több­ezres vendégsereg reális léte miatt, akik pihenőszabadságuk letelte után e (simó) (folytatása a 2-—3. oldalon) AZ 1986-OS GAZDAG HOZAMOKÉRT Legfontosabb feladat a takarmánybetakarítás Legfontosabb munkálat továbbra is a természetes kaszálók betakarítása és a téli szénaszükséglet biztosítása. A kaszálók betakarításának üteme kielé­gítő — hisz több mint 56 százalékát kaszálták le —, de a­­szénatárolás jó­val a lehetőségek alatt maradt, hisz az eddig elraktározott szénatermés csu­pán 622 kg lekaszált hektáronként. Vannak egységek, ahol még jelen­tős területek várják a kaszát, így Bar­­dócon több mint 1100 hektár, Mikóújfa­­luban 851 hektár, Bodokon 608 hek­(folytatása a 2—3. oldalon) A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁLATOK HELYZETE 1986. JÚNIUS 30-ÁN Agráripari tanács % % % Barót 31 55 23 Bod­ok 50 41 11 Nagyborosnyó 41 67 20 Uzon 78 75 23 Csernáton 58 496 Szentlélek 100 508 MTSZ-átlag 51 55 15 ÁMV-ok— 82 11 i. c .N ~5­0­ S ■O ü “t 55 '61 ■3 é­ s a E* 'if Tárolt a szál A 2.-3. oldalon • A TELJESÍTMÉNYEK ÉS JÖVEDELMEK ÖSSZHANGJA • JOGI SZOLGÁL­AT • SPORT A BRIT VÁLASZTÓK 84 százaléka Nagy-Britannia és az USA nukleáris kísérleteinek beszüntetése mellett fog­lalt állást — tűnik ki a londoni Mar­­plan Intézet közvéleménykutatásából. A megkérdezettek ugyanakkor úgy vé­lik, hogy az atomfegyverek kikísérle­tezésének megszüntetésével egyidejű­leg, tárgyalásokat kell kezdeni a nuk­leáris fegyverkísérletek teljes beszün­tetésére vonatkozó szerződés megköté­séről. RÓMÁBAN szerdán megkezdődik a Dialógus — a béke egyetemes alapja témakörű nemzetközi kongresszus, a­­melyen részt vesznek politikusok, ma­gas rangú egyházi képviselők és más személyiségek 45 országból, valamint Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A római városvezetőség által kezde­ményezett akció beilleszkedik a Nem­zetközi Békeév rendezvényeinek sorá­ba — közli az ANSA. LONDONBAN több mint 50 000 em­ber tüntetett a pretoriai rezsim meg­torlásai ellen. A tüntetésen, amely a londoni megfigyelők szerint országos viszonylatban a legnagyobb volt ez idáig, részt vettek ismert közéleti ak­tivisták, valamint a kulturális és mű­vészeti élet képviselői. Az akció részt­vevői petíciót nyújtottak át Margaret Thatcher miniszterelnöknek, követelve abban, hogy tegyenek határozott in­tézkedéseket a pretoriai rezsim elszi­geteléséért.

Next