Megyei Tükör, 1987. április (20. évfolyam, 4717-4742. szám)

1987-04-01 / 4717. szám

Nicolae Ceaușescu elvtárs hivatalos baráti látogatása Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt Zair Köztársaságban (folytatás az első oldalról) tos gazdasági egységeket valósítsanak meg. A két államfő úgy értékelte, hogy a román—zairi együttműködés széles kö­rű fejlesztése politikai, gazdasági, mű­szaki-tudományos és más területeken megfelel mindkét nép törekvéseinek és érdekeinek, a béke, az enyhülés és a nemzetek közti kooperáció ügyének. ★ Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceaușescu elvtársnő Zair Köztársaság­ban tett hivatalos baráti látogatásának második napján újabb fontos mozza­natokra került sor, amelyek a két or­szág és nép közötti kapcsolatokra jel­lemző kölcsönös megértés és meleg barátság szellemét tükrözik. Kedd délelőtt Nicolae Ceaușescu el­nök és Elena Ceaușescu elvtársnő Mobutu Szesze Szeko elnök és Mobutu asszony kíséretében vízi utazást tett a Zair folyón a Kokolo nevű hajó fe­délzetén. Onatra kikötőben, ahol hajóra száll­tak, a magas rangú vendégeket kato­nai tiszteletadásban részesítették. A zairi főváros kikötőbe sereglett számos lakosa melegen köszöntötte a román nép követeit, lelkesen éltette a román—zairi barátságot, dalokkal és tánccal, éljenzéssel juttatta kifejezés­re baráti érzelmeit. A hajó fedélzetéről Niolae Ceaușescu elvtárs és Elena Ceaușescu elvtársnő hosszasan integetett a rokonszenvét kinyilvánító fővárosi lakosok ezreinek. A kikötőt elhagyva, a hajó a nagy folyó vizére ér, ahonnan a több mint két és fél millió lakost számláló Kins­hasa ellokvens panorámája látható. Nicolae Ceaușescu elnök és Elena Ceaușescu elvtársnő szívélyesen elbe­szélgetett Mobutu Szesze Szeko elnök­kel és Mobutu asszonnyal. A két államfő beható véleménycse­rét folytatott a Románia és Zair kö­zötti együttműködés lényeges kérdé­seiről. A hajó fedélzetén a magas rangú vendégek tiszteletére adott ebéden folytatódott a magas szintű dialógus a­­ kölcsönös tisztelet és megértés, ama óhaj jegyében, hogy előmozdítsák or­szágaink és népeink jó viszonyát. A vízi utazás végén az elnöki hajó N'Selében, a Zairi Forradalom Népi Mozgalmának történ­elmi központjában vetett horgonyt Az itteni lakosok, a város hivata­losságaival az élen, meleg fogadtatás­ban részesítették a román nép köve­teit, Nicolae Ceaușescu elnököt, akit mint a zairi nép közeli barátját éltet­ték. N'Sele a zairi nép szabadság- és füg­getlenségi harcának egyik állomása. 1965. november 24-én Mobutu Szesze Szeko itt alapította meg a forradalmi mozgalmat. A helység ma szimbóluma a zairi nép szilárd elhatározásának, hogy szabadon, függetlenül irányítja sorsát. Kedd délután a magas rangú vendé­ gek visszatértek Kinshasába. Milliárdokban mért szorgalom (folytatás az első oldalról) Különösen a megyésítés óta teljesen új utakat bejáró municípium az előző ötéves terv során is kiemelkedő jelen­tőségű mozzanatokat élt át. A hetedik ötéves terv szép eredményei, a nyol­cadik ötéves terv első esztendejének sikerei azt bizonyítják, ebben a muni­­­cípiumban kiváló, jól összeforrott mun­kaközösségek dolgoznak, amelyek ké­pesek a legnagyobb nehézségekkel is bátran szembenézni, legyőzni azokat az akadályokat, amelyek gátolhatnák a gördülékeny munkavégzést. Érdemes kiemelnünk, a municípium iparvállalataiban dolgozó munkakol­lektívák a tavaly mintegy négyötödét, pontosabban, 77,1 százalékát adták an­nak az értékbeni ipari tervtúlteljesí­tésnek, amelyet Kovászna megye meg­valósított. Ez, természetesen, jelzi a város vállalatainak erőteljességét. Hisz majd minden mutatónál a municípium ipara a megyei átlag fölé nőtt! Ez nem lett volna lehetséges a municípiumi pártbizottság, a pártbizottság bürójá­­nak odaadó, meghatározó jelentőségű irányító és szervező munkája nélkül, anélkül, hogy ne vezették volna körül­tekintően, a megszabott tennivalók és lehetőségek függvényében a municí­pium ipari termelőegységeire háruló sokrétű teendők végrehajtását. A több mint tizenháromezer pártta­got számláló municípiumi pártszerve­­z *­ eredményes munkájáról, a mun­kaközösségek szorgalmáról vall az is, hogy mind az ipari, mind a mezőgaz­dasági termelés jelentősen növekedett 1986-ban 1985-höz képest. Az a tény, hogy a megye értékben mért ipari ter­melésének java része — a mintegy ti­zenegy milliárdból 7,2 milliárd lej — a municípiumban valósul meg, egyben tükrözi azt a bizalmat is, amelyet Sep­­siszentgyörgy munkaközösségei iránt tanúsítanak. Hisz a beruházások több­sége itt lelt kivitelezésre, a nyolcvanas évek elejétől a Gépeket és Gépkocsi­alkatrészeket Gyártó Vállalatban ú­­jabb részlegeket indítottak be, kitere­bélyesedett a Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat villanymotorgyára, a kőröspataki lig­nitbányának sikerült belépnie az or­szágos körforgásba, bővült az Olt Tex­tilipari Vállalat. Ugyanakkor, a város mezőgazdasá­gában is fordulat következett be: a következetes és céltudatos munka nyo­mán megteremtődött annak lehetősége, hogy talán már az idei eredmények nyomán az állami és szövetkezeti me­zőgazdasági egységek elnyerhessék a legjobbakat megillető, Az Új Agrár­forradalom Hőse magasztos címet. Természetesen, a konferencián el­végzett elemzésből nem maradtak ki azok a hibák, azok a hiányosságok, a­­melyek a megelőző időszakban gátol­ták a munka eredményesebb kibonta­kozását, s amelyeknek megnyugtató megoldásától függ elsősorban az elfo­gadott intézkedések maradéktalan é­­letre hívása. Elengedhetetlen követelmény az ös­­­szes pártszervezetek, pártbizottságok és pártalapszervezeti bürök, az összes párttagok mozgósítása a célkitűzések elérését célzó munkára, a város előtt álló nagyszerű teendők elvégzésére. Arra nem várhat egyetlen munkakö­zösség sem, hogy kívülről jövő segít­séggel oldják meg kötelezettségeiket, hisz a legtöbb vállalat eredményei ta­núsítják: okos kiütő beosztással szervezéssel, körülte­nemcsak teljesíthe­tők, de jelentősen túl is szárnyalha­tók a termelési feladatok. Bizonyos mutatóknál, főleg a munka hatékony­ságát közvetlenül. legmeggyőzőbben bizonyító mutatók teljesítésénél, illet­ve a tapasztalt lemaradásoknál kön­­­nyen megállapítható, hogy az emberi, szubjektív tényezők játszanak megha­tározó szerepet. Hisz amíg például Kézdivásárhely egyik-másik vállalatá­ban a hatékonysági mutatók terén szép előrelépést jegyezhettek, addig a sep­siszentgyörgyi vállalatokban, a hason­ló mutatószámoknál, jól kitapintható a lépéshátrány. Persze, a municípium fejlődésének megannyi jelét mutatja fel a társadal­mi-kulturális élet is, ám kétség nem fér ahhoz, mindez túl kevés ahhoz, hogy harmonikus egyensúlyban legyen a gazdasági haladással, összhangban azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az utóbbi esztendők sokoldalú fejlődése felkínált.­­ A municípium újonnan megválasztott bizottságának feladata, hogy minden erőt, minden lehetőséget felmérve, összpontosítva vágjon neki a most kö­vetkező útszakasznak úgy, ahogyan azt a konferencia résztvevői a párt főtitkárának, NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak címzett táviratban meg­fogalmazták: „Biztosítjuk Önt, mélyen tisztelt és szeretett NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs, hogy a mu­­nicípiumi pártszervezet összes kom­munistái, Sepsiszentgyörgy municípi­­um dolgozói, követve az Ön forradal­mi lelkesedéstől és hazafias odaadás­tól teljes ragyogó példáját, mindaz iránti határtalan szeretetük és mély nagyraértékelésük kifejezéseként, amit Ön tett és tesz a román nép javára és boldogságáért, egész, alkotó képessé­günket, dr­ága hazánknak a haladás és civilizáció újabb csúcsaira történő emelése útján való haladása felgyorsí­tására fordítjuk.“ ★ A konferencián megválasztották municípiumi pártszervezet 43 tagból és a 20 póttagból álló bizottságát, amely el­ső ülésén 11 tagból és 5 póttagból álló bürót választott. A büró összetétele: Molnár József, Sorescu Ioan, Sztakics István, Aleman Georgeta, Niță Zinia, Melinte Doina, Lőrincz József, Oláh László, Pásztor Ferenc, Smazenka Ro­zália, Staicu Natalia; póttagok: Bedő Béla, László Gyula, Neagoe Liliana, Rotarescu Eugen, Baicu Vasile Dan. A titkárság összetétele: Molnár József — első titkár: Sorescu Ioan. Sztakics Ist­ván, Aleman Georgeta, Niță Zinia — titkárok A 7 tagú ellenőrző bizottság elnökének Pop Dumitrut választották. címíve, neve Hire, neve és rangja van a Perkő kövének, csak ámuldozom, mikor a polyári Kerezsi házaspár mesélni kezdi — Márta a kultúrotthon igaz­gatója, férje, András, nyugdíjas igazgató-tanár —, hogy Bukarestbe, Stockholmba, Párizsba és más nagy­városokba is szállítottak innét kö­vet; azt is ők juttatják eszembe, hogy a Perkö világosszürke kövé­ből kapott talapzatot Barabás Mik­lós kézdimárkosfalvi és Körösi Cso­m­a Sándor kovásznai szobra, mind­ezt az alkalomból tárgyaljuk, hogy én felette dicsérem a míves kézre valló településjelző alkotást a köz­ a vetkének­ ség bejáratánál, és az iskola udva­rának gyönyörű faragott kapuját, kerítését. Kerezsiék örömmel osz­toznak lelkesedésemben, mondván, hogy Krassovvsky Emil polgármes­ter helyénvaló gondolatának kö­szönhető mindkét, a község díszére való munka, a mesterség kiváló ismeretéről Papp Sándor kőfaragó állította ki, talán évszázadokra, az érdemdiplomát. Mert a polyáni kő szép is meg tartós is. Hazafelé két alkalmi utas kérez­­kedett mellénk, együtt nézhettük végig és állapíthattuk meg, hogy Polyánban majd minden kapuláb egy darabból kihasított kő, a Perkő oldalából, többségük rusztikus fara­gáséi és nagy időkre emlékeztetően patinás; ezt a kőkapulábsort szakít­­ják meg, újabban egyre gyakrab­ban, a díszesen faragott monumen­tális cserefakapuk, a szépség mel­lett mindkét anyag kemény emberi tartást sugallva minden ott lakó­nak és arra járónak. A polyári ka­puk egyféleképp meghatározói is a község arculatának, és első látásra is tetszetős ez a hagyományokhoz való ragaszkodás. Milyen szerencse, hogy ezek harmóniáját nem ront­ják ide nem illő bádog- meg egyéb divatos kapuk. Kő, kő meg fa min­denfelé. Ez jellemzi Polyánt és a polyániakat. (csernátoni) MEGYEI TÜKÖR Az újjászületés Az igazi tavasz beálltával szinte nem telik el olyan nap, amikor ne látná az ember, a város zöld övezetei­ben, azt az igyekezetet, mellyel a fiatalok, főleg tanulók, a város szépítéséből kiveszik részüket. A municípiumi KISZ-bizottság szervezésében iskoláink diákjai parkjainkat, a stadiont, minden egyes talpalatnyi zöld területet meg­gereblyéztek, talaját fellazították. A 3-as számú Ipari Líce­um tanulói a piac körül szorgoskodtak, a szövetkezetisek, a Matematika-Fizika Líceummal egyetemben, a központi parkot szépítették. A város menti tavat és a szobor kör­nyékét a gazdasági líceum tanulói vállalták, a Lázár Mi­hály utcai kisparkot pedig az 1-es számú Ipari Líceum diákjai varázsolták újjá. — A parkok után következik városunk kijáratainak rendbetétele, mondotta Popescu Gabriela, a municípiumi KISZ-bizottság titkára, ami egyben az utakat övező sáncok kipucolását, a fák meszelését is jelenti. Azokon­ a terüle­teken, ahol az erdő mellett megy el az országút, az út­menti erdősávot is rendbe tesszük, így városunk tanulói a mai naptól kezdve mintegy 150 kilométernyi szakaszon végeznek tisztítási munkát. Azért, hogy munkájukat tisz­telni tudjuk, jegyezzük le, melyik líceum, melyik útrészen dolgozik. Tehát a Sepsi—Borosnyó szakasz az 1-es és a 3-as Ipari Líceum tanulóié, a­­ Sepsi—Kőröspatak vonalon a szövetkezeti szakiskola tanulói dolgoznak, Sepsi—Doboly­a a textileseké, Árapatak felé indul a 2-es számú Ipari Lí­ceum, Súgást pedig gazdaságisok vállalták el. Beindult tehát a tavaszi nagytakarítás, a város újra­­varázsolása után környezetének a rendbetétele is. És az, aki látta fiataljaink eddigi munkáját a parkokban, meg le­het győződve arról, hogy útjainkat sem kell majd­­ szégyell­nünk. Vasárnap Kézdi­vásárhelyen tartották a Megéneklünk, Románia fesztivál megyei szakaszát, de nemsokára megyénk többi vidékein is megmérettetés elé állnak fiataljaink. Az Alkotások Háza népi táncosai is lázasan készülődnek. (KOVÁCS László felvétele) és a kürtösízes a fánk . Itt sütik a legfinomabb fánkot és kürtőskalácsot, hal­lani a sepsiszentgyörgyi köz­ponti önkiszolgáló vendéglő­ből kijövőktől. Betértünk hát pár percre, megkóstolni az itt készített termékeket. Valóban így van, igaznak találtuk a hallottakat, a fogyasztók véle­ményét. Megtudtuk, hogy na­ponta háromszáznál több kür­­tőskalácsot és kétszáznál is több fánkot forgalmaznak. Ki készíti e finom és ízletes ter­mékeket? — érdeklődtünk az elárusítónőtől. — Egy fiatalas­­­szony, Tóth Irma, hangzott a válasz. Találkoztunk aztán az apró termetű fiatalasszon­­nyal. Ismerős arc a Stadion cukrászdából, előzékenysége, kedvessége, szorgalmasan vég­zett munkája tette rokonszen­vessé. A Pizzariában, ahol u­­gyancsak többször megízlel­hettük az általa készített ter­mékeket, is elismerésre mél­tó munkát végzett. A szárazajtai születésű as­­­szonykát munkájáról, szakmá­járól kérdeztük. — Ezelőtt hat évvel végez­tem az állami közigazgatási és jogi líceum közélelmezési sza­kán. Utána másfél éves szak­mai iskolát is végeztem. Dol­goztam aztán a Stadion ven­déglőben — itt már sok min­dent tanultam a szakmában­­, a grill bárban, közben érettségiztem 1984-ben. Igye­keztem jól elsajátítani a sza­kács- és cukrászszakma mű­vészetét. Utóbb a Pizzariában dolgoztam, éppen az egység főtermékét készítettem. Nem­rég dolgozom itt, szeretem azt, amit mindennap teszek. Jó tudni, hogy a vásárlók, a fogyasztók elégedettek a ter­mékeink minőségével. Ami tőlem telik, mindent megte­szek azért, hogy a vásárlók kedvező véleményét továbbra is megtartsuk. Pontos recept szerint készülnek a termékek, a reggeli dagasztástól, a for­galmazásig. A munkahelyi te­endőim mellett az otthon, a család is igényli a mindenna­pos helytállást... (vásárhelyi) Margareta Mureșan nemzetközi sakk-nagymester a va­sárnapi szimultánon tizenévesekkel is szeretett volna mér­kőzni. A fővárosba való visszautazása előtt üzenete az ifjú sakkozóknak: NTeXvi*. j £ X.t>.rw\. A legjobbnak lenni ! Olyan kijelentés ez, melyet célul tűz ki magának sok fia­tal, aki bizonyítani szeretné, hogy rá igenis lehet számíta­ni, ő megállja a helyét abban a közösségben, ahol dolgozik, ahol megtesz mindent, hogy felnézzenek rá, hogy rá össz­pontosuljon a figyelem. Hogy mindezeket feltették-e gukban a nagyborosnyói ma­ál­lattenyésztők, nem tudhatjuk. Tény, hogy a figyelem immár rájuk terelődött. Igen, mert sikerült kitartó munkával az élvonalba kerülni. Kiváló eredményeikért a szövetkezet közti társulás munkaközössé­ge az Új Agrárforradalom Hő­se kitüntetés birtokosa. E nagy elismerés egyaránt szólt idősebbnek és fiatalnak, mind­azoknak, akik bebizonyítot­ták, hogy az odaadó munka meghozza a várt sikert, az el­ismerést. Mert csak szenve­déllyel dolgozva lehetett el­érni, hogy a 3453-as főnyi nö­vendék állomány évi 700 ton­na gyarapodást érjen el. község KISZ-titkára az élen­­ járó fiatal gondozók közül Ion Marín, Majos Katalin, Ráduly Imre nevét említette, akik nagy részt vállaltak a si­ker elérésében. Az elismerést kivívni is ne­héz, de megtartani, továbbra is az elsők közt lenni még nehezebb. Nagyborosnyón fiatalság meg fogja állni a a helyét, munkavállalásuk, fia­talos lendületük bizonyíték erre. Érdekes kiállítás Érdekes és ritka esemény­nek lehettek tanúi a bardóci Általános Iskola tanulói. VI. osztály bélyeg- és numiz­­­matikai kiállítást szerveztünk Lőrincz Sándor osztályfőnök irányításával. Hat padot tol­tunk össze, és ezekre helyez­tük el az albumokat. Izga­lommal vártuk a megnyitót, s elégtétellel nyugtáztuk, hogy a IX. és X. osztályosok kivé­telével az egész iskola meg­jelent. Tanáraink elismerése mellett a szülők dicsérő sza­vai is jólestek. A gyűjtemé­nyeket hosszas munkával, kü­lönböző témák szerint csopor­tosítottuk. F' helyet foglaltak a el azok a bélyegek, amelyek NICOLAE CEAUȘESCU­­KORSZAK megvalósításait áb­rázolták. A numizmatikai ré­szen régi bankjegyeket és ér­meket állítottunk ki. Kiállításunk célja az volt, hogy mások is megszeressék a bélyegek és régi pénzek gyűj­tését. Ez fejleszti az általános műveltségünket, tökéletesíti a szépérzéket, fejleszti a meg­figyelési készséget és a rend­­szeretetet, régi történelmi ko­rokba nyújt betekintést. Bencze Bulcsú, VI. osztályos tanuló. Bardóc Szerkesztette NAGY László Mihály Egy hagyomány új színhelye A sepsiszentgyörgyi Szövet­kezeti Szakiskola ismét, nagy érdeklődésnek örvendő kiállí­tással jelentkezett. A szakács­cukrász és a szakács-pincér szakos, első éves­ tanulók cuk­rászati és ételkiállítása két­napos kitartó munka eredmé­nyeként több mint 70 tészta­féleséget és 30 ételféleséget mutatott be. — Az 5000 darab tészta kö­zül — mondotta Imreh József iskolaigazgató — különleges­ség a képviselőfánk, a krémes a tészta, a fatörzs, a 12 óra és szavaria. A laboratóriu­munkban készültek el, az ételkészítményeinkkel együtt, Ferenczy Henrik és fia, Si­mon György és Kiss Mária egységfelelős munkáját is di­csérik. A diákok nemcsak az elké­szítésben, de az áruk ízléses elrendezésében, az árucímkék megírásában és a kiszolgálás­ban is kivették részüket. Podár Simona szakács-pin­cér­ szakos tanuló az ételféle­ségek lajstromát ismerteti.­­ A sültek és a halkészít­mények mellett házi kolbászt, hurkát és grillcsirkét is ki­állítottunk, de készítettünk kocsonyát, töltött káposztát és szendvicseket is. Két osztály több mint száz tanulójának munkáját minő­sítheti a vásárlóközösség. Mon­danunk sem kell: kitűnőre vizsgáztak. — Májusban lesz a követ­kező kiállítás — mondta bú­csúzáskor az igazgató —, de akkor már az iskola udvarán szervezzük, minden szülőt meghívunk, hadd lássák és ízleljék meg gyermekeik mun­káját. Reméljük, nem okozunk csalódást! © Április elsején Kézdivá­­sárhelyen, a városi KISZ-bi­­zottság előadást szervez Kommunista Ifjúsági Szövet­­­ség •— a fiatalság erőinek a mozgósítója a társadalmi sza­badságért vívott harcban cím­mel.­­A bodzafordulói Ipari Lí­ceum fiataljai kerekasztal-ér­­tekezleten vesznek részt ápri­lis 1-én, melynek címe: Az iskolai KISZ-szervezetek sze­repe az ifjúság ideológiai ne­velésében. © A baróti Haladás kisipa­ri szövetkezet fiataljai jogi ta­nácsadáson az ország törvé­nyeivel ismerkednek április 2-án. ■ © A kovásznai Ipari Líceum tanulói április 2-án előadást hallhatnak Nicolae Ceaușescu — a fiatalok példaképe cím­mel. ról . Szintén április 2-án ke­sér a sepsiszentgyörgyi Textilipari Líceumban a Ha­záért és a pártért című elő­adásra. • A Gépeket és Gépkocsi­­alkatrészeket Gyártó Vállalat KISZ-bizottsága kerek asztal­értekezletet tart április 2-án, amelyen a tudományról és a vallásról, pártunk és kormá­nyunk e kérdésekről vallott felfogásáról lesz szó.­­ A bodzafordulói Traktoral­katrészeket Gyártó Vállalat fiatal munkásai és az Ipari Líceum tanulói tapasztalatcse­rén találkoznak április 3 án, ahol a munkáról, a szenve­délyről és a felelősségről be­szélgetnek. © A Daciada égisze alatt április 5-én több városban ke­rül sor sportrendezvényre Bá­náton, a ritmikus torna me­gyei szakaszát és a tavaszi tájfutást, Kovásznán pedig a tájfutás városi szakaszát tart­ják. © Véget ért a Vöröskereszt által szervezett, az Ügyes sza­­nitécok nevet viselő vetélke­dő körzeti szakasza. Az V— VIII. osztályosok Sepsi körzeti versenyén I. helyet a 2-es szá­mú Ipari Líceum, a II. helyet a gidófalvi és árapataki Ál­talános Iskola, a III. helyet az illyefalvi Általános Iskola csa­patai nyerték. Kézdi körzetei­ben legjobbnak, a szentléleki általános iskolások bizonyul­tak, második a csernátoni Ál­talános Iskola lett, a III. he­lyen pedig a kézdi­vásárhelyi 3-as számú Általános Iskola végzett. Kovászna körzetében az 1. helyezést a helyi 3-as számú Általános Iskola, a II. a barátosi Általános Iskola, III. a zabolai Általános Isko­lai tanulók lettek. Barót kör­zetében első helyezettek bölöni általános iskolások let­­­tek, a második helyet a var­­gyasi Általános Iskola tanulói nyerték, míg harmadik helyen a köpeci Általános Iskola ta­nulói végeztek. Bodza vidékén a legjobbnak a bodzafordulói I-es számú Általános Iskola tanulói bizonyultak, második helyen a harkányiak végeztek, harmadik helyre a szitabodzai tanulók kerültek. A IX—-XII. osztályosok ver­­senyén Sepsiszentgyörgy kör­zetben I. helyezett a 2-es szá­mú Ipari Líceum. II. helyen az uzoni tanulók végeztek. Kézdivásárhely körzetben leg­jobbnak a 3-as számú kézdi­­vásárhelyi Ipari Líceum tanu­lói bizonyultak. Kovászna­ kör­zetében az I. díjat a helyi Inari Líceum tanulói kapták, második helyet a komandói iskola. Bárót körzetében I. a helyi Ipari Líceum, II. a bö­­löniek csapata, míg a Bodzák vidékén I. helyen a szitabod­zai iskola csapata végzett. A megyei szakaszon, me­lyet április 2-án a sepsiszent­györgyi 2-es számú Ipari Lí­ceumban 9 órai kezdettel ren­deznek meg, az első dí­jas csa­patok jelenhetnek meg. A résztvevők április 3-án és 4- én kétnapos­­ jutalomkirándu­lásra indulnak Brassó — Rozs­nyó — Zernyest — Törcsvár — Predeal — brassói Malom­dombok — Szecseleváros — Sepsiszentgyörgy útvonalon. VENDÉGÜNK VOLT: MARGARETA MUREȘAN A sakk - sport, művészet, tudomány Vasárnap a sepsiszentgyörgyi Dózsa György Munkásklub gyűléstermében MARGARETA MUREȘAN nemzetközi sakk-nagymester 24 asztalos szimultánt játszott megyénk sakkozóival. A mér­kőzés után kersetük fel az országos bajnoknőt. — Mikortól számítja az igazi nagy találkozását a sakkal? — Tizenhat éves koromtól, amikor elkezdtem versenyszerűen sakkozni. A sakk iránti igazi szenvedélyt a testvé­remtől örököltem, s ő volt az, aki íze­lítőt nyújtott, majd bevezetett a sakk világába. Már az első próbálkozáskor sikerem volt, ez indított aztán igazán el. Azt hiszem, ellenkező esetben nem lennék az, aki vagyok. Akkor nagyon törekvő voltam, most pedig ismerem a képességeimet. Jó sakkiskolánk volt és van, s ez is nagyon sokat számí­tott és számít. Így történhetett csak meg, hogy először a kolozsvári egyete­mi központ, majd Kolozs megye baj­noka lettem. 1967-ben nyertem el az ifjúsági országos bajnoki címet és egy­ben a felnőtteknél a 12—13. helyezést. Szintén ebben az évben bekerültem az országos válogatottba, ahol két mér­kőzésből egyet megnyertem, egy pedig döntetlenre végződött. 1976-ban pedig megvertem a világbajnokot. Sokat él­­celődtek akkor a kollégák, mert éppen terhes voltam, s azt mondották, kön­­­nyű volt kettőnek egy ellen. • A Balkán-bajnoki cím elnyerése után, 1982-ben nyolcadik lett a világ­bajnok-jelöltek viadalán. Mi követke­zett ezután? — Az olimpiai mérkőzések. 1982- ben Luzernben ezüst, '84-ben Szaloni­­kiben szintén ezüst, majd '86-ban, Du­­bajban bronzérmet nyertünk. Orszá­gos bajnoki cím birtokosa 1983-ban tettem. — Először játszott mifelénk, járt-e még Sepsiszentgyörgyön, milyennek látja városunkat, játékosainkat? — Még egyszer voltam itt, de csak átutazóban, így hát a várost nem na­gyon ismerem, hiszen a mostani szi­multán szinte hat órát vett el az itt­létemből. Kemény küzdelem volt, a szentgyörgyi játékosok nagyon harcia­sak voltak, az utolsó lehetőségekig küzdöttek. Annyira kifáradtam, hogy a végén a pontos eredményt sem tud­tam. A szimultán nagyon nagy erőbe­dobást igényel mind szellemileg, mind fizikailag. — Milyen egy sakkozó munkanapja? — Én két részre osztanám fel: az egyéni munkára, s itt gondolok a szakirodalom állandó olvasására, sztereotip lépések gyakorlására, a tí­­­­pusmérkőzésekre, majd, az ötperces rövid partikra; ezt követi az edzővel való munka, amit jómagam Valentin Stoicával végzek. Jó sakkozó csak ak­kor lehet valaki, ha minél többet tud rögzíteni a sakkvilágból, ha ismeret­­anyaga nagyon nagy. Ezért is ritkák azok az esetek, amikor fiatal­ok egy­ből kiugró teljesítményeket érnek el. A tehetség egymagában nagyon kevés, sok, nagyon sok munk­ára van szük­ség. — Mi az ön hitvallása a sakkról? — A sakk számomra a sport, a mű­vészet és a tudomány ötvözete. Sport, a harc szelleméért, a játszmák kiala­kításában művészet, s a felkészülés­ben pedig tudomány. Egyiket sem le­het mellőzni közülük. A sakk lehető­séget nyújt egy bizonyos elraktározott ismeret közkinccsé tételére, a dönté­sek létjogosultságának a bizonyítására, az újnak, a szépnek népszerűsítésére. S erre mind szükség van, főleg a sakko­zók körében, mert egy igazi sakkozó számára a hír olyan fontos, mint a sportolónak a jó felszerelés. Ezért is várjuk izgalommal a Karpov—Kaszpa­­rov mérkőzést, ahol a kezdő lépések matematikai tökéletessége lenyűgöző. — A nemzetközi sakkéletben hova sorolná a román sakkot? — Az eredményeink alapján az él­vonalba. A világbajnoki és olimpiai eredményeink sokatmondóak, de sportban soha nem az a fontos, ami a volt. Hanem az, ami elkövetkezik. Je­lenleg nemzedékváltás van a mi sakk­világunkban, érezhető egy fiatalos len­dület, s ez megnyugtató, főleg azért, mert tudjuk, hogy van utánpótlás. —’ 1975-ben lett mester, majd 1982-ben nemzetközi nagymester és a sport érdemes mestere. Sok-sok munka­játszma van mind e mögött, szabad időre kevesebb juthatott... — Ez így igaz, de azért a kikapcso­lódásra is futja az időmből, s ilyenkor a házi teendők mellett szintén a sport­nak szakítok egy kis időt. Minden at­létikai mérkőzésre eljárok, annál is in­kább, mert valamikor kacérkodtam is e sporttal, a magasugrással és a vág­­tázással. — Búcsúzóul mit tanácsolna olva­sóinknak, sakkozóinknak? — További sikereket kívánok és munkát, kitartó, jó munkát, hogy e­­redményeikkel minél inkább hozzájá­rulhassanak a hazai sakk hírnevének öregbítéséhez. NAGY László Mihály lettem először, majd 1985-ben ismé­ Könyvhónap előtt (folytatás az első oldalról) adványok. Nem ritka, ma már mife­lénk az az ipari dolgozó, aki több száz kötetes, igényesen válogatott és állandóan gyarapodó könyvtárat mond­hat magáénak. E könyvhónap, a hagyományokhoz híven, idén is gazdagnak ígérkezik. A mai sepsiszentgyörgyi megnyitó után, melyet a Dózsa György munkásklub­ban tartanak, érdekes művelődési ese­mények egész sora következik: talál­kozók, könyvismertetők, könyvkiállítá­sok, kerekasztal-megbeszélések, szava­lóműsorok, előadások... Ezekről lapunk idejében tájékoztat­ja az érdeklődőket, itt most néhányat emelnénk ki csupán: a hónap dere­kán kerül sor a Kriterion szerkesztői­nek és munkatársainak látogatására, a sepsiszentgyörgyi Villamos Berendezé­seket és Villanymotorokat Gyártó Vál­lalatban, valamint a kézdivásárhelyi Mechanikai Vállalatban, rangos talál­kozókra kerül majd sor a sepsiszent­györgyi Szorgalom Kisipari Szövetke­zetben, a megyei Tervezőintézetben és más egységekben. Hasonlóan érdekes­nek és gyümölcsözőnek ígérkeznek a sepsiszentgyörgyi kutatóintézetben és a kézdivásárhelyi villamostermék-gyár­­ban sorra kerülő tapasztalatcserék az újító szellemről, a műszaki-tudomá­nyos fejlődésről, valamint a gazdasági hatékonyságról. A könyvhónap sikerét több intéz­mény és szerv pártfogolja, s ezúttal kiemelkedő szerepet vállal a szakszer­vezet, valamint a mérnökök és tech­nikusok egyesülete. 2.-3.

Next