Megyei Tükör, 1987. július (20. évfolyam, 4794-4820. szám)
1987-07-01 / 4794. szám
FIAT Pionírok megyei fóruma Benépesedett újra a Csipkés. A megye minden sarkából érkeztek a pionírok, sokukat autóbusszal szállítottak ide, mások szüleikkel érkeztek, de Zaboláról gyalog sétáltak fel a bátrabbak. S ezzel kezdetét is vette a nyári csipkési vakációzás, a nyáron a gyönyörű erdő alja egymás után fogadja a gyerekcsoportokat, üdülnek itt jutalmazott tanulók, felütik sátrukat a kis matematikusok. Most, ebben az időszakban a megyei pionírmozgalom aktívájának tagjait látják vendégül a házikókban. A Pionírfórum régi hagyománya immár a pionírmozgalomnak, minden évben újabb meg újabb tartalommal töltik fel, a pionírvezetőket megtanítják arra, mit hogyan is szervezzenek, miket kezdeményezzenek, miként szerezzenek érvényt elképzeléseiknek. E július eleji tizenkét napra gazdag és változatos programot állítottak össze a tábor vezetői, a tulajdonképpeni tanulás, képzés mellett rengeteg tanulságos és hasznos szórakozás is szerepel benne. Ami végeredményben ugyancsak a tanuláshoz tartozik, hisz a pionírcsapatok vezetőinek azt is kell tudniuk, otthon, megfelelő alkalmakkor milyen játékokkal, milyen ötletekkel lépjenek társaik elé. Nos, a táborozás fő célja a pioníregységek és -osztagok vezetése megannyi tudnivalójának elsajátítása, megbeszélése, az eltelt tanévben felgyűlt tapasztalatok elmesélése, egymás megismerése. Nyilván, nem hiányzik majd a nevelés formáinak hasznosítása sem. A táborozók közelebbről megismerkednek a szocialista építés sikereivel, s ezt aláhúzandó, egy-két kiránduláson is megtekintik azokat a megvalósításokat, amelyekről ezeken az órákon szó esik. A Csipkés kiváló feltételeket nyújt különböző vetélkedők, humoros játékok szervezésére, lebonyolítására, s mint tenni szokott, díjakban sem lesz szűkölködő. Tanulságosak lesznek azok a találkozók, amelyekre szintén sort kerítenek ezekben a napokban, hisz a jó pionírvezetőnek behatóan kell ismernie mindazt, amit megyénk fejlődésében elértünk. Hasznos, kellemes tizenkét nap vár tehát a százhúsz gyerekre, akik minden bizonnyal sok-sok élménnyel, mesélnivalóval, s tudásban is gyarapodva térnek majd haza a Fórum bezárása után. (»éter) h- 'M '' • .••F-y.:-: áW ■ ‘ - Brigádos emlék (SÁNDOR Zoltán felvételei) MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA Kis bányászok színpadon Örülhet Fehér Brigitta tanárnő, a baróti Sólyom- és Pionírház körvezetője, hogy ilyen osztályra lelt, amelyben egyszerre egész műsorszámra való szereplőt talált. A Megéneklünk. Románia fesztivál országos szakaszán első díjat nyerni nem könnyű dolog, nem elég ehhez az oktatói hozzáállás, nekibuzdulás. Végeredményben aránylag új műfajban hódította el Fehér Brigitta csapata az országos fesztivál legmagasabb kitüntetését. Erre azért érdemes külön is kitérnünk, mert régi hiányt pótolt ez az előadás, s ugyanakkor példát is szolgáltatott arra, hogyan lehet és hogyan kell ebben a műfajban műsort, tehát az új, jelenkori témát feldolgozó tánckompozíciót színpadra állítani. Persze, szinte magától értetődően nyúlt a bányász-témához, az Erdővidéken magától értetődő, annál is inkább, mert előtte már baráti diákok arattak sikereket ilyen tematikájú összeállításaikkal. A Sólyom- és Pionírház jelen produkciója azért érdemel külön is említést, mert kisgyerekekkel merészkedett belevágni és színpadra állni. A baróti gyerekek által bemutatott műsorszám azért volt tetszetős, mert aránylag egyszerű, de összességükben, összhatásukban látványos mozgásgyakorlatok sorozatából állt, különböző munkafázisokat utánzó mozzanatok váltogatták egymást, s mindezekhez — ezt nyugodtan elmondhatjuk — sok gyereki báj is társult. Az előadás színvonalát emelte, hogy különböző gyerekcsoportok egyszerre több mozgást is végeztek, ami a látvány javára szolgált. És arra szolgált a roppant egyszerű, de a megelevenített munkához jól illő ruházat. PÉTER Sándor is lehetett volna a jelszava annak a hagyományos kaszásversenynek, melyen 18 fiatal vett részt, s több községi IOSZ-titkár is bebizonyította, hogy igenis, van ő olyan legény .. . Málnáson lendítették meg a fűvágó szerkentyűket a fiatal kaszások, s munkájuk eredménye 1,5 hektárnyi lekaszált rét, de nem ez a fontos, talán az a jó hangulat, melyben megmérettettek. A helyi kisipari szövetkezet biztosította a lehetőségeket, a többi meg jött, szinte magától. S mint minden versenynek, ennek is (mondjuk só), amely nélkülözhetetlen ízletes pörköltet, krumplipaprikást, illetve más jó kaját főzni. Ilyen esetben a szó szoros értelmében sótlan lesz a nyaralás. Tehát figyelem, nem mindegy, mi kerül az utazótáskába vagy a hátizsákba. Ezért tanácsolom, biztos, ami biztos, ne sajnáljuk az időt, üljünk le papírral és plajbásszal a kezünkben, és az utazás, a kirándulás vagy üdülés jellegétől függően írjuk le, mi mindennek kell belekerülnie a csomagba, nem feledkezve meg az utazáshoz szükséges dolgokról sem, mint például papírzsebkendő, néhány szendvics (ha hosszabb az út), egy könyv stb., amit nem árt, ha külön, könnyen hozzáférhető helyre csomagolunk. És persze az sem árt, ha az állomásra indulás előtt ellenőrizzük, hogy van-e nálunk vonatjegy, és a legfontosabb iratok is nálunk vannak-e. Ezek közül is a legfontosabb a személyazonossági igazolvány, amit ugyan vadsátorozás esetén nem kell felmutatni, de szállodába már nem engednek be nélküle. Igaz ugyan, hogy utazás közben nemigen kérik a személyazonossági igazolványt, de én például- és gondolom, hozzám hasonlóan igen sokan -— enélkül is sok mindent megtudok egy személyről néhány órás utazás után. Az egymás csomagjaiba sem látunk ugyan bele, de attól függően, hogy kit hogyan „engedtek újra otthonról“, viselkedése alapján hozzávetőleges pontossággal megállapíthatjuk, kinek mi van a „csomagjában“. Legközelebb erről fogunk társalogni. DALI Sándor Szerkeszti NAGY László Mihály vannak győztesei. Íme a végső rangsor: 20 év alattiak: I. Veregui Vater (Dobolló), II. Kész András (Csernáton), III. Kádár István (Málnás); 20 éven felüliek: I. Szántó Géza (Málnás), II. Dénes György (Réty), III. Jakab Lajos (Maksa). A nyertesek díszoklevelet kaptak és jutalmakat, de a legnagyobb jutalom maga munka volt, a fiatalos jokoda és a munkaerő harmóniája. Legutóbb a nyaralásról, a táborozásról társalogtunk, utazás nélkül viszont nem jutunk el az üdülőhelyekre, táborokba, a turistaházakhoz, külföldre nem kevésbé. Ezért gondoltam, hogy ez alkalommal az utazás illemtanitól viselkedjünk váltsunk szót a rovatban. És kezdjük talán azzal, amivel az utazás kezdődik a csomagolással. Szerintem ez igen-igen fontos mozzanata a kellemes utazásnak, az üdülésnek. Ugyanis az, hogy mit rakunk vagy mit nem a bőröndbe, kellemessé, vagy kellemetlenné teheti nem csupán az utazást, de a pihenésre szánt napokat, heteket is. A csomagolás aszerint történik, hogy miként választottuk meg az üdülés jellegét. Más mindenre van szükségünk, ha iskolástáborba megyünk, megint más, ha sátorozni szándékszunk, és vannak dolgok, „cuccok“, amelyek nem hiányozhatnak, ha tengerpartra, üdülőhelyekre készülünk. Nem szeretném eltúlozni az előkészületek fontosságát, de nyomatékkal hangsúlyozom, az üdülés helyétől, jellegétől függetlenül, az utazási feltételektől nem tekinthetünk el, amikor csomagolunk. Például ha Mamaiára utazunk, és tudjuk, hogy szállodában lakunk, nem feltétlenül fontos berakni mondjuk az üstöt (bográcsot) a bőröndbe, mert ilyen helyen már előre lefizettük a teljes ellátás értékét és naponta háromszor „terül az asztalka”, mint ahogy sátorozás esetén sincs mit keresnie a hátizsákban az estélyi ruhának vagy a szmokingnak. De képzeljük el, milyen keserűség lenne, ha sátorverés után arra döbbennénk rá, hogy elhoztuk a nagyestélyit, de otthon maradt a főzéshez annyira szükséges üst vagy más olyan kellék, esetleg élelemféleség Vágj egy rendet. Szép volt, fiúk! Eltűnt. Igen, eltűnt az utolsó ránc is az édesanyák homlokáról. Pedig ott volt két hónappal ezelőtt, a féltés, az első, hosszabb távollét félelme vághatta akkor homlokukra. Immár megnyugodtak, s most utólag büszkék is, íme a fiuk... A fiúk hazajöttek, felemelt fővel, több mint harminc diplomával és egy szekérderék emlékkel, élménnyel. Véget ért — számukra — az országos ifjúsági munkatábor; elhelyeztek ők is egy téglát az országépítés nagy várában, bebizonyították, hogy ők már férfiakul térnek haza, s kiadott szavukat, ígéretüket be is tartják. Ott, a Felek alatt, Kolozsvár-Napocán, a munkaversenyben lehagyták .A besztercei brigádosokat, jobbaknak bizonyultak, a megyék közti versenyben, félmilliónyi lej értékű munkálatot végeztek el. Kinn voltak a legelőkön, s betonoszlopokra szerelt szögesdróttal 50 hektárt szakaszosítottak, 2,5 kilométeren ástak vízlefolyó sáncot, .s . 100 000 csemetével erősítették a Szamosmenti talajt. Jólesett nekik, hogy várták őket. Nemcsak a szülők, hanem a megyei KISZ-bizottság és iskoláik -- 2-es és 3-as sepsiszentgyörgyi Ipari Líceum - képviselői, s volt, akinek még a barátnője is ott hagyta a televízióban sugárzott vesztes filmet. Mihály Alpár, a 3-as ipariból teljesen lebarnult, akárcsak ha tengerről jött volna, de nem csoda, hiszen ő volt a tanuló brigádos parancsnok, volt mit rohangálnia, s főként példát mutatnia. — Sokkal jobban telt, mint gondoltam mondja. — A munka nem volt nagyon nehéz, de azért voltak könnyebb és nehezebb napok... Egy ilyen könnyebb napról beszél Lázár László is, aki bár a 2-es 1 ifibe jár, jó barátságot kötött Alpával. — Egy szombati napon — meséli — elmentünk cseresznyét szedni, ez már olyan lazítás volt számunkra, ment a munka is, de nem kellett egyfolytában fütyülni, én azt hiszem, egy veder cseresznyét megettem. S még szép nap volt az utolsó is, amikor a díszebéden átadták az elmünkért diplomát, büszke voltam, hogy én is kaptam. Vanilescu Mihai is élmunkás volt, önként jelentkezett a táborba, kíváncsi volt, milyen lesz, most már tudja, s azt is tudja, hogy bármikor lehetősége adódik, elmegy az ország bármelyik építőtelepére, mert ez volt egyik legmegkapóbb élménye életének, szavaival élve, első, de könnyű katonasága. Amagde Robert, a KISZ Kovászna megyei bizottságának aktivistája két hónapot volt táborparancsnok, s egyben a legjobb barátja a tanuló brigádosoknak, de ugyanakkor szigorú szülő is. Háromszoros hip-hip hurrát kiált a brigádosaival a sikerre, s utána mondja: — Nehéz volt, sokat dolgoztunk, sokszor még felnőttnek is becsületére vált volna napi tevékenységünk, de amilyen volt a munka, olyan volt a szórakozás is, s ezt mindig szem előtt tartottam, tartottuk. Voltak kirándulások, városnézés, többször szurkoltunk a helyi sportcsapatoknak, tapsoltunk a színitársulatnak, a filmszínházakat is felkerestük, de a legnagyobb élmény, azt hiszem, mégis a mărișel-i földalatti vízi erőmű meglátogatása volt. — Hogy kezdődött és végződött egy munkanap? — Esővel, ez talán egy nap sem hiányzott a programból. Fél hatkor volt a reggeli torna, utána a reggeli, s ki a munkahelyre. Ha nagyon esett az eső, a munkafelszerelést, értsd ezen a lapáttól a szögesdrótig mindent, vállunkra kaptuk, s kutyagoltunk. A fiúk annyira belelendültek, hogy a végén szinte mindennap megkérdezték, vajon többet dolgoztunk, mint a beszterceiek. Szombataink általában a sporté voltak. Fociban gyengék voltunk, de a röplabdában és a tájfutásban miénk volt a babér. Közben a munkatábor zászlóját is becsomagolták a brigádosok, talán megbeszélték a holnapi légyottot is, és indulnak. Indulnak a nagy vakációzások felé. A megérdemelt pihenőre, hiszen a maguk rendjén ők is öregbítették megyénk hírnevét, mint immár harmadik éve brigádosaink. Szép volt, fiúk! — MEGYEI TÜKÖR Kitüntetett élenjáró tanerők Az Oktatási és Nevelési Minisztérium részéről kitüntetésben részesültek: Pánczél Ilona (óvónő, Kézdivásárhely), Prezsmer Imola, Mihalaehe Adriana, Fenechiu Irina (sepsiszentgyörgyi óvónők), Hagiu Ana (tanítónő, Zabola), Buna Olga (tanítónő, Kézdivásárhely), Lőrincz Irén (tanítónő, Erdőfüle), Baciu Maria (tanítónő, Bodzaforduló), Kusu Ana (tanítónő, Szitabodza), Girjoi Virginia (tanítónő, Sepsiszentgyörgy), Andor Péter (tanító, Sepsiszentgyörgy), Farkas István (tanár, Sepsiszentgyörgy), Calotescu Narcis (tanár, Sepsiszentgyörgy), Szász Árpád (tanfelügyelő, Sepsiszentgyörgy), Dimény János (tanár, Nagybacon), Boér Imre (tanár, Barót), Izsák Ferenc (tanár, Sepsiszentgyörgy), Sylvester Teodóra (tanár, Sepsiszentgyörgy), Imreh József (igazgató, Sepsiszentgyörgy), Baka Mátyás (tanár, Kézdivásárhely), Rabocskai László (igazgató, Mikóújfalu), Antonescu Constanța (igazgató, Sepsiszentgyörgy), Rusu Mioara (tanár, Szitabodza), Grecu Stelián (tanár, Kézdivásárhely), Bigu Rodica (tanár, Kovászna). A Pionírszervezet Országos Tanácsának díszoklevelével a következő oktatóparancsnokokat, körvezető tanárokat tüntették ki: Veress Katalin (Sepsiszentgyörgy), Rab Maria Ana (Sepsiszentgyörgy), Henning László (Sepsiszentgyörgy), Mánya Béla (Sepsiszentgyörgy), Opra Kálmán (Sepsiszentgyörgy), Fabian Venera (Sepsiszentgyörgy), Para András (Kőröspatak), Bularca Carolina (Bodzaforduló), Bicsi Gyula (Hídvég), Szabó Emőke (Gidófalva), Bíró Annamária (Sepsiszentgyörgy), Kubánda Gizella (Középajta), Péter Géza (Bölön), Tenea Tatiana (Szitabodza), Fehér Brigitta (Barót), Madarász László (Kézdivásárhely), Renga Mihaela (Bodzaforduló), Bariba Imre Zoltán (Kovászna), Nagy György Elemér (Kovászna), Popica Ciprian (Bodzaforduló), Farkas István (Sepsiszentgyörgy), Muș Adriana (Sepsiszentgyörgy), Radu Iosif (Bárkány), Dimény Olga (Nagybacon), Kónya Endre (Zabola), Ercus Florin (Erűdet). A tanítók napjának megünneplése (folytatás az első oldalról) útmutatásainak fényében részletesen beszélt, azokról a feladatokról, melyek a tanügy dolgozóira hárulnak az oktatási és nevelési tevékenység magasabb minőségi szintre való felemeléséért, az ifjúságnak a forradalmi hazafiság szellemében való neveléséért. Ebből az alkalomból tolmácsolták a tanügyieknek az Oktatási és Nevelési Minisztérium üzenetét. Felszólaltak: Izsák Ferenc, a sepsiszentgyörgyi Matematika-Fizika Líceum tanára, Teodoru Maria, a bodzafordulói 1-es számú Általános Iskola igazgatónője, Boér Imre, a baróti Ipari Líceum tanára, Biszok Piroska, a kézdivásárhelyi 1-es számú Általános Iskola igazgatónője, Rabocskai László, a mikóújfalusi Általános Iskola igazgatója, Hagiu Ana, a zabolai Általános Iskola tanítónője és Márton Erzsébet, a sepsiszentgyörgyi 2-es számú Ipari Líceum tanulója. Az ünnepség keretében több tanügyi kádernek átnyújtották az Oktatási és Nevelési Minisztérium kitüntetéseit, az Országos Pionírtanács díszokleveleit, valamint a Megyei Tanfelügyelőség, a tanügyi szakszervezeti tevékenységért felelős megyei komisszió okleveleit. dés A résztvevők forró hazafias lelkeselég körében táviratot intéztek NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének, doktor ELENA CEAUȘESCU mérnök, akadémikus elvtársnőnek, a Tudomány és az Oktatás Országos Tanácsa elnökének. A táviratban kifejezésre juttatják az összes tanügyi dolgozók ama szilárd elhatározását, hogy mind nagyobb és gyümölcsözőbb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az egész oktató-nevelő tevékenységet pártunk és államunk vezetésének elvárásai magas szintjére emeljék, hogy maradéktalanul életbe léptessék a román iskola számára a jelenlegi időszakra és távlatilag az RKP XIII. kongresszusán, a Tudomány és Oktatás kongresszusán kijelölt útmutatásokat és feladatokat, oda hatva, hogy egyre növekedjék hozzájárulásuk az összes gyermekek és iskolások forradalmi, hazafias és tudományos, a béke, az egység és a testvériség szellemében való neveléséhez, a szocialista Romániának a haladás és a civilizáció új csúcsaira való fölemelése művéhez. Hasonló ünnepségekre a megye többi városában is sor került. KÖRNYEZETÜNK Egy életen át megható esemény színhelye volt tegnap a Szövetkezeti Szakiskola. A megyei párt- és állami szervek, a megyei tanfelügyelőség nevében külön rendezvényen felköszöntötték azokat a tanerőket, akik egy életen át az iskolát szolgálták, akik sok száz kis- és nagydiákot bocsátottak ki az életbe, példamutató odaadással, hozzáértéssel nevelték, oktatták a fiatalokat Összesen hatvanöt óvónőnek, tanítónak, tanárnak, nevelőnek jelentette ez az esztendő az utolsó tanévet, számukra a nagy vakáció egyben magával hozta a jól megérdemelt nyugdíjas esztendőket is. Munkájuk eredményességét, nevelői hivatásuk becsületes teljesítését igazolja volt tanítványaik helytállása a munkában, az életben. Kívánunk a nyugdíjba vonuló óvónőknek, tanítóknak, tanároknak hosszú, boldog életet, azt, hogy örömük teljék a kezük alatt felnőtt ifjú nemzedékekben. (peter) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------:— 4 mezőgazdasági Biuinkálatok helyzete (folytatás az első oldalról) Kilyén, míg más egységekben alig kezdték meg a munkát, a az eredmények is jóval a megyei átlag alatt maradnak: Vargyas, Bardóc, Mikóújfalu, Nagyborosnyó, Kovászna említhető meg a kullogok között. Tegnap rekordnap volt a szénahordásban is — összesen 1584 tonna szénát tároltak, ami ebben az évben rekordot jelent. De ha figyelembe vesszük a betakarított területet, leszögezhetjük, hogy még mindig jelentős mennyiségű széna hever a mezőn rendekben, melynek tárolása minden termelőszövetkezet első számú feladata. A kukoricakapálás minden egységes agráripari tanácsban kibontakozóban. De mivel a szárazság is szorongat, e munkát a legsürgősebben el kell végezni minden egységben, védeni ezzel a talajban levő amúgy is kevés nedvességet. Ugyanakkor sürgetni kell a kukorica második kézi kapálását is, mert még egy sor egységben találni gyomos parcellákat. PÁRTUNK FŐTITKÁRA ÚTMUTATÁSAINAK SZELLEMÉBEN A TÖBBLET S MILLIÓ A Malom- és Sütőipari Vállalat munkaközössége az év eddig eltelt időszakára számolt árutermelési tervét 5 millió lejjel szárnyalta túl. A munkatermelékenység növelése terén 11 százalékkal haladták meg az előirányzatot. A szintetikus mutatók teljesítése terén elért eredmények lehetőséget teremtettek arra, hogy a fizikai előirányzatokat is számottevően túlteljesítsék. A tésztaféleségeknél 60 tonnával szállítottak többet megrendelőiknek a tervezettnél. Kukoricapehelyből 4 tonna volt a többlet. Búzalisztből is 50 tonnával őröltek többet az előirányzottnál, ami lehetőséget teremt arra, hogy az év második felét is kedvező feltételek közt kezdhessék el, s továbbra is számottevően túlteljesíthessék fizikai előirányzataikat. (rákosi) Előtérben a fizikai mutatók teljesítése (folytatás az első oldalról) termelő és Szállító Vállalatra, az élenjárók közé tartoznak. Nyilvánvaló tény az is, hogy az értékterv, sőt a terv bizonyos fizikai mértékegységekben mért mennyiségi előirányzatainak teljesítése sem kielégítő. Elvont számokkal — vonatkozzanak azok értékre vagy fizikai mennyiségekre — nem elégíthetőek ki a megrendelők elvárásai. Az együttműködő vállalatoknak, vagy végső fokon a kereskedelemnek konkrét, jól meghatározott áruféleségekre van szükségük, s az egyik árunál mutatkozó hiányt semmiképp nem semlegesítheti a másiknál mutatkozó értékbeli vagy fizikai többlet. A hiány pedig időleges vagy akár hosszantartó zavarokra vezethet. Ezeknek pedig nem szabad felbukkanniuk, a szocialista gazdaság felsőbbrendűségét ugyanis épp a tervszerűség, a termelési folyamatok zavartalan menete jelenti. Ezek nevezhetők voltaképpen a szocialista gazdaság objektív adottságainak. NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs külön is kiemelte a kiviteli előirányzatok teljesítésének kiemelkedő jelentőségét. Minden vállalatban, minden iparágban, minden megyében és városban naponta kell ellenőrizni a kiviteli terv teljesítését, s ahol zavarok, vagy lemaradások mutatkoznak, ott azonnal, haladéktalanul közbe kell lépni, meg kell teremteni a legjobb feltételeket a kiviteli előirányzatok maradéktalan teljesítése érdekében. Az előirányzatok mennyiségi teljesítése természetesen még közelről sem elegendő. A legjobb minőségben, a világpiac követelményeit szem előtt tartva kell kielégíteni minden megrendelést, oly módon, hogy egyenletesen növekedjen a kivitel, javuljon a román termékek világpiaci versenyképessége. A nyersanyagbázis biztosítása érdekében, természetesen tovább kell fokozni a hulladékok, az újrafelhasználható anyagok összegyűjtését, visszanyerését és felhasználását, a pazarlás minden formájának felszámolását. Egyszóval minden munkaterületen a munka minőségének lényegi javítására van szükség. Csak ez, a minőség minden színtű tökéletesítése teremthet lehetőséget arra, hogy a párt Országos Konferenciáján ismét kimagasló, a Nicolae Ceaușescu-korszak elvárásaihoz méltó, teljesítményekről adhassunk számot Kőbányászok az almásmezei kaszálón (folytatás az első oldalról) népes csoportok végzik a forgatást, Málnásfalu határától Bükszádig minden területen találkozni e napokban kaszálókkal, szénaszárítókkal. Persze, vasárnap a legmozgalmasabb a határ, ilyenkor a falvak apraja-nagyja testületileg vesz részt a betakarításból. Az egyes bányából 220-an, míg a kettes részlegről hatvanan vállaltak szénabegyűjtést. Minden lekerülő szállítmány útja a gazdasági mérlegházhoz vezet, onnan a lemért széna a gazdaság és a gazda csűrébe kerül. Sokszor szekér szekért ér, a tizenhárom gazdasági fogaton, a két tehergépkocsin és a három traktoros utánfutón kívül gyakorlatilag minden falusi gazdálkodó lóvagy tehénfogata részt vesz a szállításban. A kaszálók levágott, megszárított füvének eddig nyolcvantonnányi szállítmánya került csűrökbe, s ez az évi szükségletnek pontosan egytizede. Még mintegy negyventonnányi széna szárad boglyákban és szárításra vár. Ez látszólag lemaradást tükröz, ám e helyen tekintetbe kell venni a szénafüvek idei kései sarjadását, s azt, hogy egyes kaszálókon, a magasabb domboldalakon gyakorlatilag augusztus közepéig gyűjtik az első termést, tehát itt örökös lépéshátrányban vannak. De — az elnök bizakodó nyilatkozata alapján — minden remény megvan arra, hogy nemcsak az évi szükségletet, de fölös mennyiséget is sikerül tárolni. A lelemény szövetkezete Létrehozói akár ezt a nevet is adhatták volna az OH Kisipari Termelőszövetkezetnek, termék- és szolgáltatás-szerkezetét tekintve, igen találó lenne ez a szó: a vizet szivattyúzó vagy villanyáramot termelő szélmalomtól, a biogázteleptől a juhászatig és ládagyártásig, meg a százesztendős cementcserépgyártásig sok minden fellelhető itt, és a tegnapi málnásfürdői termelőegység termékváltásai is mindegyre a leleményt, a leleményességet juttatják eszünkbe. A nagyvállalatok nehézkes termékváltásai helyett, a pillanatnyi igények szerint, szinte egyik napról a másikra fognak új termék előállításához, új termelési ágazat kialakításához. Oknak hívják tehát, földrajzi szempontokat érvényesítve a névadásban; így lett névrokona Sepsiszentgyörgy egyik régi és jeles üzemének, az Olt Textilipari Vállalatnak. Főcze Gyulát, az Ölt Kisipari Termelőszövetkezet elnökét kértük meg, mutassa be a gondjaira bízott újszülöttet. — Aj. Olt szövetkezet alapegysége a málnásfürdői komplexum; ennek különböző részlegei havonként kétmillión felül termelnek, és ez, kétségkívül, igen nagy szerepet játszott, hogy ez a fürdőhelység legyen az új szövetkezet központja. Tevékenységünk, ha figyelembe vesszük a most épülő sepsibükszádi motelt, a málnáspataki sípályát, a szentivánlaborfalvi és uzoni termelőegységeket, az ölt-mente és a Feketeügy-mente alsó szakaszáig terjed. — Kérjük, beszéljen a termék- és szolgáltatás-szerkezetről is. . — Málnásfürdőn a varroda a legnagyobb értéket termelő egység; nyolcvanöt szövetkezeti tag havonként milliós értéken felül termel. Többnyire gyerekkonfekciót állítanak elő, pillanatnyilag, a gyerekingek készítése után, rövidnadrágokat gyártunk sokféle változatban és többféle anyagból. Fontossági sorrendben a ládagyártó részleg következik; olcsó, mondhatnák, hulladékfából dolgozunk, fő szerződő partnerünk a murfaílari borkombinát. Havi termelési értékünk eléri a félmilliót. Cserépgyártásunk százesztendős helyi hagyományt folytat, illetve oltalmaz: a betoncserép-készítést. A megrendelő óhaja szerint gyártunk színes cserepet is, fényes, zománcozott, vízhatlan réteget tudunk a cserép felületén kialakítani. Havonként négy-hat ezer ilyen cserepet gyártunk, darabonként, nem egészen háromlejes áron. Klientúráink többnyire fi téeszek, de átjönnek hozzánk a szomszédos megyékből is. Most voltak itt vásárolni például a csíkszenttamásiak. A régi mesterségek oltalmát folytatva — játsszunk a szavakkal —, a kőmívescsoportot említeném. Harmincnyolc kőművesünk van, igen igényes munkát végeznek; helyénvaló is ez. Mikóújfalu és trükszád környéke a kőfaragás hazája. Kőkerítéseink és egyéb kőépítményeink esztétikai értéke önmaga helyett beszél. Mi építjük pillanatnyilag Sepsiszentgyörgyön a Kolcza vendéglő kerítését, félmillió értékű munkálatot vállaltunk a malmásfürdői borvíznél és a csoport tagjai dolgoznak a megyei szövetség mellett épülő kisipari egységnél és tömbháznál is. A munkásnak ennie is kell, ezért folytatom a málnásfürdői házikenyérsütéssel. A hagyományos recept szerint:készítjük, élesztővel, és krumplival. Van is keletje mindenfelé. Étkezdénk már elég sokat hallatott magáról, naponként száz-százhatvan ember étkezik ott. A kantinok általában alighogy „megélnek", a mienk jövedelmet is hoz. A húst meg tejtermékeket nemcsak a saját étkezdénk számára állítjuk elő, hanem a sepsiszentgyörgyi kisipari étkezde számára is. A hatodik hat parcellára bontott, tehát szakaszosított legelőnkön nyolc és fél száz juh legel — ebből százötven kecske. Egyébként a juhász hegyi lakása összkomfortos, szinte villaszerű. A málnásfürdői egységnél alig fúj a szél, ezért, a szélmalmot a hatodi legelőre költöztetjük és ott állítjuk fel. Legyen villany is — a havason. Általában százötven-kétszáz sertést tartunk. Tizenegy tehenünk van, és ezek közül több tejhozama meghaladja a napi húsz litert. A törzskönyvezett Sári lányai ezek egy része; van egy bikaborjúnk is, az állattenyésztési kísérleti telepnek szántuk, egymaga megér harminc-harmincötezer lejt. — A málnásfürdői egységet már többször bemutattuk lapunkban. Tudjuk, hogy egy elhagyott téglagyári telepen épült föl, sokat emlegettük az itteni példás rendet, tisztaságot, egy degradálódott falurész településszépítési értékeit. Mennyit termelt ez az egység, amikor ön ide került? — Kilencszáznyolcvanháromban bíztak meg az egység vezetésével. Havi termelési értékünk mintegy százezer lej körüli volt, és mindössze ötvenhárman dolgoztak itt. — Folytassuk a többi egység bemutatását... — Sorrendben a szentivánlaborfalvi következik. Érték szerint a legtöbbet a sepsiszentgyörgyi nehézgépgyárral való kooperálás hozza. Az ott felszerelt esztergagépek alkatrészeket gyártanak. A varroda ágynemű-garnitúrákat, ingeket készít. Fejlett kisállattenyésztésük van; kertészetük a kisipari étkezdék fő zöldségellátója. A renovált és restaurált Apor-kúria pincéiben laskagomba-termesztés folyik. Csemege a kantinok számára. Az egység, Bajér Etelka vezetésével, havonként kétmillión felül termel. Azonban a Pünkösdi-féle kastélyban működik a mától hozzánk tartozó egység. Kiváló varroda működik itt is. Kanyarodjunk vissza az üst-mentéhez: Bukszádon, illetve a megyehatárnál, a törpe vízi erőmű szomszédságában épül a motelünk. A (volt) Likaskö szomszédságában termálvizes fürdőmedencét építünk majd, a tervek szerint nyitott és fedett uszodával; a moteltől túrautat építünk a Szent Anna-tóig, hogy a szabad levegőn való tartózkodást, a sportot is ösztönözzük. Málnáspatak fejében felépült a sípálya — sajnos, itt a munkálatok elakadtak... — A terveknél tartunk. A közeljövőben számítanak valamilyen új termelési ágazat kialakítására vagy szolgáltatás-bővítésre az Olt szövetkezetnél? — A legjelentősebb az oxigéngyártás és -palackozás. A málnásfürdői telepen helyezzük el, pillanatnyilag egymillió-nyolcszázezer fejünk van erre. A napokban jelöljük ki az üzemegység alapját. Azt mondanom sem kell, mekkora szükséglet van a megyében a palackozott oxigénre. Jelenleg Csíkból, Fogarasról szállítják, és hogy beszerzése milyen körülményes, azt azok tudják, akik már többször is üres kocsival tértek onnét vissza. Ha ez a részleg beindul, hatmilliós termeléstöbbletet jelent. — Terveinkben két tömbház építése is szerepel, egyik nyolc, a másik négy lakrésszel. A földszinten egy tájékoztató kiállítást rendezünk, ahol a kisipar termékeit mutatjuk be, a kaszakötől az átlátszó selyemruháig. Átalakítjuk majd a fodrászatot is, a fürdővendégek igényeihez igazítjuk. — Említette a málnáspataki sípályát... — A pályán már versenyt is rendeztünk. Egy helyszíni szemlén valaha felosztották a vállalatok egymás között, ki miben tud segíteni bennünket. Ki épít utat, hidat, ki egyebet. De ne sértsük meg őket. Maradtunk a beszélgetés emlékével... Hát igen. Új szövetkezet, bizony segítségre (is) szüksége van. Én mindenesetre, amikor a málnásfürdői telep — a mostani székhely — monumentális faragott kapuját megpillantottam évekkel ezelőtt, sejtettem, mint a kapuállítók, hogy valaha majd a mögötte lévő porta is felnő a kapu szimbolikus nagyságáig. És íme, itt a pillanat, 1987. július 1., aki ezen a kapun belép, az Olt Kisipari Termelőszövetkezet mindig tisztára söpört udvarára lép be. És amint Főcze Gyula mondja, amikor elnökké választották, a megyei elnök figyelmeztette: aztán úgy dolgozzék, Főcze, hogy 1089-ben a szentivánlaborfalvi szövetkezet is önállósul, s amikor ez leválik az Öltről, akkor is épkézláb szövetkezet maradjon a málnásfürdői. Hát igen. Szentivánlaborfalván is megvan már a nagy faragott kapu, a tágas kúria. Ez a dolgok normális rendje, hogy oda is beköltözzék majd egy új szövetkezet. SYLVESTER Lajos 2.-3. ,