Megyei Tükör, 1988. március (21. évfolyam, 5001-5027. szám)
1988-03-01 / 5001. szám
Az ország összes helységei sokoldalú, kiegyensúlyozod fejlődésének tudományos stikíiííkgííijii . ÓRIÁS LÉ Kovászna megye központja számára és az utóbbi húsz esztendő, a megyésítés óta eltelt két évtized jelentette a szó teljes értelmében a korszerű urbanizáció kiteljesedését. Csak ez alatt az idő alatt tölthette be a szó teljes értelmében azokat a funkciókat, melyeket egy vidék központjának be kell töltenie. Furcsának tűnhet a fogalmazás, hiszen Sepsiszentgyörgy mindig adminisztratív politikai központja volt egy kisebb, vagy nagyobb területegységnek. Mégis így van, hiszen e vidék lakói tudják, hogy a megyésítés előtt ezrek ingáztak a brassói és környéki gyárakba, hogy a város gazdasági szempontból nem tudott a szó igazi értelmében a vidékének, sőt, mi több, önmagának sem kenyéradó gazdájává lenni. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy ez alatt a két évtized alatt a város — és most már megnagyobbodott, megyényi környezete — többet fejlődött, mint korábban századok alatt, hogy az urbanizáció másutt hosszú útját rendkívül rövid idő alatt óriás léptekkel tette meg. Nos, most az évforduló alkalmával illendő is, hogy számba vegyük e hatalmas lépések léptékeit. Abból kell kiindulnunk, hogy 1965- höz képest a lakosság száma több mint háromszorosára, 22 ezerről közel 70 ezerre emelkedett. De nézzük tovább a szintetikus adatokat: az ipari termelés '65-höz képest húsz év alatt 343 millióról több mint 5,59 milliárdra emelkedett, az egy lakosra számolt ipari termelés 15,5 ezer lejről közel 84 ezer lejre. Ebben az időszakban több mint 10 milliárd lej szolgálta a város fejlesztését, melynek nagy részét új ipari vállalatok létrehozására fordították. És most, néhány szintetikus adatot, ami az életszínvonal növekedéséről tanúskodik. 1965-ben a kereskedelmi áruforgalom volumene 180 millió lej volt, húsz év múlva 1,26 milliárd lej. A szolgáltatások volumene az utóbbi két ötéves terv időszakában 85 millióról közel 300 millióra emelkedett. A város fejlesztésének alapja, természetesen a párt társadalmi-gazdasági fejlesztési politikájának megfelelően az iparosítás volt. Azt számba venni, hogy Sepsiszentgyörgyön konkrétan milyen üzemek fejlesztését jelentette, szinte felesleges volt. Ami ipar volt, az teljesen újjáalakult, még akkor is, ha néhány esetben a meglévő épületekben — például a textilgyár, a cigarettagyár esetében — újították fel a korábban alkalmazott technológiát és gépparkot. Azt azonban mégis el kell mondanunk, hogy a gépgyártó- és elektrotechnikai iparban két olyan nagyvállalat alakult, mely nagyságrendjénél fogva országos viszonylatban is jelentős méretű. A Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat, az elektrotechnikai ipar fellegvára nemcsak dolgozóinak számát, termelésének méreteit tekintve, de termékeinek mi NTEKKEL nőségét, alkalmazottainak hozzáértését tekintve is. A Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat hasonlóképpen egyik olyan országos jelentőségű nagyüzem, melyben ma többen dolgoznak, mint amennyi a megyésítés előtt Sepsiszentgyörgy összes ipari dolgozóinak száma volt. Új iparágat jelent a városban a műanyagfeldolgozás. Azon túlmenően, hogy új épületbe költözött, mely többszöröse a régi műhelyeknek, teljesen megújult a bútorgyártás is. Még mielőtt az ipar szerkezeti átalakulását vennénk számba, meg kell említenünk, hogy a helyi ipar termelése 51 millió lejről ez alatt a húsz esztendő alatt 231 millió lejre emelkedett — miközben java része beépült a köztársasági alárendeltségű nagyüzemekébe —, a szövetkezeti ipar pedig termelését 15 millió lejről közel 300 millióra növelte. . . És most lássuk az ipar szerkezeti átalakulását, vagy nyugodtan mondhatjuk, fejlődését, hiszen ez, a növekedésen túlmenően, azt is jelzi, hogy a város ma milyen széles spektrumban biztosít választási lehetőséget lakóinak az életpálya megválasztásában, ami már önmaga is az új életminőség egyik összetevője. 1965-ben a textilipar részaránya (47,3 százalék) volt a legmagasabb, és ezt követte az élelmiszeripar (34,1 százalék) és a fakitermelés-feldolgozás (10,2 százalék). Ma a legnagyobb részarányt a gépgyártás képviseli 47,8 százalékkal, ezt követi az élelmiszeripar 21,6 százalékkal, majd a textilipar 14,6 százalékkal, az elektrotechnika 12,6 százalékkal következik, a fakitermelés-feldolgozás 4 százalékkal azonos nagyságrendet képvisel a 3,5 százalékos részesedésű vegyiparral. És ha most a nagy növekedési arányok igénybevételével akarjuk aláhúzni állításainkat, elmondhatjuk, hogy a gépgyártás 519-szeresére, az építőanyaggyártás 30-szorosára, a fakitermelés és -feldolgozás hétszeresére, a textilgyártás több mint 2,5-szeresére, a konfekciótermelés több mint 6,7-szeresére, az élelmiszergyártás közel négyszeresére növekedett. Az ipar növekedésének mértékében fejlődött a kereskedelem, a szolgáltatások. Az áruforgalmazás volumene 180 millió lejről 1,26 milliárd lejre növekedett, melyen belül az élelmiszeripari cikkek forgalma 71,7 lejről 466,6 millió lejre, a közétkeztetés 20,8-ról 252,5 millió lejre, a nem élelmiszeripari cikkek forgalma pedig 88-ról 546,6 millió lejre növekedett. A szolgáltatások volumenének növekedéséről már beszéltünk, de álljunk meg a közműszolgáltatásoknál. Sepsiszentgyörgy utcáinak összhossza 41 kilométerről 66 km-re emelkedett, melyből 58 korszerűsített, az alapév 19 kilométeréhez képest. A vízvezeték-hálózat hossza 14,7 kilométerről 57,9 kmre növekedett, a csatornahálózat 8,9 km-ről 60,4 km-re. Míg 1965-ben 377 000 köbméter víz szolgálta a város vízellátását — melyből 181 000 köbméter volt ivóvíz —, húsz év múlva e két szám 8 460 000 köbméterre, illetve 4 808 000 köbméterre emelkedett. Húsz esztendő alatt 11 000 lakás épült, egy lakóra 10,2 négyzetméter lakófelület jut az 1965. évi 8,6 négyzetméterrel szemben. Befejezésként még hadd említsük meg, hogy a városban a tanulók száma 5,5 ezerről közel 17 ezerre növekedett, az óvodás gyermekek száma ötszörösére emelkedett, az oktatási intézmények száma 28-ról 45-re nőtt, a pedagógusoké pedig több mint 2,8-szorosára. Hasonló méretű a növekedés, ami az egészségügy fejlődését illeti: az orvosok száma 65-ről 225-re, az egészségügyi középkáderek száma 215- ről 630-ra növekedett, ma 291 lakosra jut egy orvos. Nos, ez az adattár messzemenően bizonyít amellett, hogy a megyésítés óta eltelt húsz esztendőben a megyeszékhely soha nem látott méretekben fejlődött azzá a közepes méretű várossá, mely maradéktalanul el tudja látni azokat a funkciókat, melyeknek mai minőségében eleget kell tennie. GAJZÁGÓ Márton A Gépeket és Gépkocsialkatrészeket A Villamos Berendezéseket és Villany motorokat Gyártó Vállalat Gyártó Vállalat (KÓSA Ferenc felvételei) Szemerja negyed »EGYE! TŰKOR A sokat és sokfelé forgolódó ember sokat hall és sokat lát. Ha füle és szeme van hozzá. S amit lát és amit A legnagyobb mester A legnagyobb mester a játékoskedvű és művészhajlamú természet, lám, ebben az esetben is gondolt egyet, s az éjszaka leple alatt dunnavistagságú hópaplannal takarta le a szépművészetek galériájának cserepes tetejét, órás tornyát, újrakeretezte az ajtókat, ablakokat, hófehér szőnyeget terített az épület elé, s ezzel látványosan hívta föl a figyelmet eme ház patyolatfehér értékeire. Barabás, Grigorescu, Luchian, Tonitza, Sikó, Gyárfás, Ciupe, Ciucurencu, Nagy, Bene, galériában kiállított munkáinak a szűz hóéhoz hasonlatosan szép és tiszta értékeire, összhangot teremtvén az épület külső formája és a benti művészi szép között. A fénykép sarkkör alatti nagyvárosait, szeretné megosztani szőkébb meg tágabb környezetével, hol az érdekesség kedvéért, hol valamiféle okulás vagy okítás céljával, követendő vagy elrettentő példaként. Most induló rovatunkban fényképfelvételekkel illusztrált, vagy fordítva: a fotót szöveggel is bemutató rövid írásainkban a bennünket körülvevő tárgyi világ egy-egy szeletét, az élő környezet kiragadott jelenségeit mutatjuk föl a fényképezőgép villanó fényében s a betű és a tollforgató kép mögé, e mellé fölé- meg alálátó, a jelenségeket értékelni akaró szándéka segítségével, sok é teli hangulatát hozza, s valami megmagyarázhatatlan titok révén monumentálisabbá teszi, s kedvelt órás házunkat a klasszikus épülethírességek közé emeli. Ha mi most a posta helyében lennénk, sok tízezres tételben rendelnénk ebből a csodaszép felvételből. Téli városképünk úgy sincs még. És a kép fekete-fehérjének bársonypuhasága versenyre kelne nem egy természetellenesen színezett képeslappal és ragyogó fölénnyel, a fekete-fehér mindenkori eleganciájával és komolyságával valahol a mezőny élén érne célba. Mi, minden eshetőségre, a postának is postázunk egy példányt. Hátha egyéb értékes épületeket is eszükbe juttat, amelyről nincs képeslapunk. KAZAKAS Gyula, SYLVESTER Lajos SZAKEMBEREK FÓRUMA Esküszöm a fokhagymára (VII.) Megelőző írásunkban foglalkoztunk egy szakember véleményével, amelyet a biológiai gazdálkodással kapcsolatban fejtett ki. A problémát főleg a nagyüzemi gazdálkodás szempontjából tekinti és nem sokra tartja a biokertészkedést. Nincs szándékunkban vitába szállni vele, hiszen írásaink célja az érdeklődők bizonyos mértékű tájékoztatása és nem pálcát törni az eltérő véleménynek felelt. A gyakorlat majd igazolja, hogy milyen jellegű gazdálkodásnak van létjogosultsága távlatilag és nem egyik napról a másikra érvényesen. Ilyen értelemben nem tartjuk érdektelennek, ha bizonyos kiegészítést fűzünk ahhoz a vélekedéshez, hogy a biokertészkedés nem tudomány és a mezőgazdasági gyakorlattal nem rendelkezők népszerűsítik világszerte. A világ helyett elégedjünk meg Európával, az is valami. A szakirodalom szerint 14 egyetem foglalkozik Európában a biológiai gazdálkodás kérdéseivel, előadássorozatok megszervezésével vagy külön tanszékeken. Egyetemi szinten való oktatásról van szó, amit nem bélyegezhetünk tudománytalannak, mert az már zavart értékítéletet jelentene, s egyetemi szinten nem szoktak sem kuruzslást, sem tenyérvagy csillagjóslást oktatni. Ezek szerint a biológiai gazdálkodással foglalkozik Svédországban egy egyetem 1983), Norvégiában egy (1985), az NSZK-ban két egyetem (1900), Ausztriában két egyetem (1979), Svájcban két egyetem (1983), Hollandiában egy egyetem (»«!), Dániában egyetem (1987),komoly^A^JttJ^inak arra Na?T^ «nniában, '^r^r^gy, és Franciaorszgpán, hogy három egyetem keretében megszervezik a biológiai gazdálkodás oktatását. A zárójelbe tett évszám az oktatás megkezdésének időpontja s ahol több egyetemről van szó, ott az elsőnek a beindítása éve. A jelzett egyetemeken alternatív mezőgazdasági okulásnak nevezik a biológiai gazdálkodás elméletét és gyakorlatát (alternatív, latin elemből származó szó — kétféle lehetőséget felvető vagy megengedő indítvány, terv). Az intézmények zöme 56 éve foglalkozik ezzel a tudományos munkával. Ezekből négy intézmény adatai állnak rendelkezésünkre. Norvég Mezőgazdasági Egyetem (AI), 1985 tavaszától iúlt előadássorozat Az alternatív mezőgazdaság különféle művelési módok a tikrében címen. A 40 előadásból néhány téma: Betekintés a művelési módokba, agrotechnika, a növények tálanyag-utánpótlása, növényvédelem. Az előadók hangsúlyozzák, hogy nem fglalkoznak olyan eljárások tanulmányzásával, amelyek tudományosan nem megalapozottak. Német Mezőgzdasági Egyetem (NSZK — Kassel): 181-ben önálló tanszéket szerveztek a alternatív mezőgazdaság módszere elnevezéssel. A tanszéket professzo vezeti, van hat tudományos munka is és hat fő kisegítő személyzet,kísérleti farm 18 hektár. Cél: átfogó ip nyújtása az alternatív mezőgazdákodás ökológiai rendszeréről, annak működéséről. TOMPA Ernő 1 választ kaptunk A MEGYEI KÖZSÉG- ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALATTÓL A kézdivásárhelyi December 1., Szabadság és Stadion utcák lakói nevében fogalmaztak meg levelet, amelyben jelezték, hogy nem kielégítő a melegvíz szerkesztőségi üzenetek: Menyhárt Margit, Kézdivásárhely. Kérését a városi néptanácsnál nyilvántartásba vették, a lehetőségek függvényében megoldják. Földes Sarolta, Papolc: Az 1977. számú törvény 51. szakasza értelmében a korhatári nyugdíjat attól az időponttól folyósítják,amikor a megyei nyugszolgáltatás. A Megyei Község- és Lakásgazdálkodási Vállalat igazgatója, Şerban Valeriu észrevételükre válaszolva közli, hogy a fennakadásokat az okozza, hogy az övezetben a vizet a Mechanikai Vállalattól kapott hővel melegítik fel, a vállalat hőelosztó pontjaiban. A kapott gőz a szükséges 120 Celsius-fok helyett 70—93 fokos volt, ez pedig nem elegendő a víz melegítésére és a fűtésre is. A melegvíz-ellátás februárban javult, díjbizottság írásbeli határozatával jóváhagyja a nyugdíjazást. Az egységek ez előtt nem rendelhetik el a nyugdíjazását kérő személy tevékenységének beszüntetését, erre csak nyugdíjazási határozat birtokában kerülhet sor. A dolgozó kérheti munkaszerződése felbontását felmondás jogcíme alapján, de ebben az esetben a munkaszerződés felbontásának időpontjától a nyugdíjazásig terjedő időszakban nem részesül javadalmazásban. Szerkeszti INCZE Ibolya A SEPSISZENTGYÖRGYI GÉPEKET ÉS GÉPKOCSIALKATRÉSZEKET GYÁRTÓ VÁLLALATTÓL Tóth Irén és Tóth Gyula családja (Sepsiszentgyörgy) tavaly újabb gyerekkel nőtt. A négygyerekes család a jelenleginél nagyobb lakást szeretne kapni. Kérésükre válaszolva a vállalat igazgatója, Pásztor Ferenc és adminisztrációs osztályának vezetője, Keresztes Zoltán közli: „Tóth Gyula 1986. április 28-án nyújtott be kérést háromszobás tömbházlakásra. Ekkor már a közös vezető szerv, a Dolgozók Tanácsa jóváhagyta az arra az évre szóló lakáskiutalásokat. Tóth Gyula 1987-ben a 310-es részleg dolgozói között a 31 kérvényezőből a 7. volt a névsorban, amelyet a kérvények benyújtásakor végzett kivizsgálás elbírálás során megállapított pontszám alapján állítottak össze. Tavaly a 310-es részleg egyetlen háromszobás lakást sem kapott. 1988- ban vállalatunk részére 190 lakrész épül és a lehetőségek függvényében, az előírások betartásával megoldjuk a Tóth család kérését is.“ A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGÉTŐL Kovásznáról Ilyés Jenő az őszön a kovásznál MTSZ-ben dolgozott a kukoricabetakarításnál. A munkát a terményből való juttatással kellett honorálja a szövetkezet. Ilyés Jenő a kukorica kiadását sürgette levelében. A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke, Babin Ilie a levélre adott válaszában közli, hogy Ilyés Jenő kérését teljesítették: a téeszben végzett munkájáért 314 kg kukoricát kapott, tisztelt szerkesztőség TÖBB MINT HÚSZ ÉVE ÉPÜLT Állok a kovásznai líceum épületének kapujánál. Dél van. A tanulók éppen most jönnek ki az iskolából, mint óriási méhkaptár, zsong az épület és környéke. Arra gondolok, hogy ezelőtt 25 évvel még nem volt iskola, építőgép jelezte csak, hogy készül valami. Akkor igazgatók, tanárok, tanítók, szülők és gyerekek sürögtünk-forogtunk, kézből kézbe adogattuk a téglát és meszesvedret, nagy lelkesedéssel vettünk részt az új iskola építésében. Az eltelt húsz esztendőben Kovásznán az új iskola mellett számtalan más létesítmény is született, gyökeresen megváltozott a város arculata. Új tömbházak, szállodák, gyógykezelési egységek, üzletek, szolgáltatásiegységek felépítése jelzi a város fejlődését. Kovászna hírneve ma már határainkon is túljutott, s gazdasági megvalósításai mellett évente ezer és ezer dolgozónak adják itt vissza egészségét, munkaképességét. Stoia Szabó Katalin, Szászmogyorós ' Si fe 2 JOGI SZOLGALAT . ' te '' M. E., Sepsiszentgyörgy A névváltoztatás iránti — megindokolt — kérvényt a kérelmező lakhelye szerinti néptanács végrehajtó bizottságához (bürójához) kell benyújtani, csatolva hozzá a következő iratokat: a névváltoztatást kérelmező személy anyakönyvi bizonyítványának hiteles vagy hitelesített másolatát; a Románia Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönyének egy példányát, amelyben a névváltoztatási kérelmet közzétették; a másik házastárs hiteles formában adott beleegyezési iratot, a házasság alatt közösen viselt családnév megváltoztatása esetén; a gyámhatóság jóváhagyó végzésének másolatát, ha a szülők nem jutnak megegyezésre kiskorú gyermekük nevének megváltoztatása tekintetében, valamint, ha a gondnokság alá helyezett személyek névváltoztatását a gondnok kérelmezi a kérelem indokolására a kérelmező által szükségesnek vélt bármely iratot. A néptanácsi végrehajtó bizottságok (bürók), a milícia helyi szervei útján e kérelmeket, elintézés végett előterjesztik a Milícia Felügyelőséghez. A Milícia Felügyelősége a dosszié átvételétől számított 60 napon belül, megindokolt és az esetnek megfelelő engedélyező vagy elutasító határozatot hoz. A határozatot, amellyel a névváltoztatást engedélyezte, másolatban megküldi annak a néptanácsi végrehajtó bizottságnak (bürónak), amely a kérelmet beiktatta és amely a kérelmezőt haladéktalanul értesíti. Miután a kérelmező a törvény szerint meghatározott bélyegilleték lefizetését igazoló nyugtát leteszi, másolatot bocsátanak ki számára is e határozatról, amelynek alapján a születési és — az esetnek megfelelően — házassági bizonyítványon megjegyzést eszközölnek a névváltoztatásra vonatkozóan, s az új névnek megfelelő születési (házassági) bizonyítványt kiállítják. (A névváltoztatás iránti kérvény bélyegilletéke 200 lej. Kivételes esetekben e kérvények bélyegilleték-mentesek.) A névváltoztatási kérvény elutasításáról szóló határozatot a Milícia Főfelügyelősége közli a kérelmezővel. E határozatok ellen a közléstől számított 30 napon belül óvás nyújtható be, amelynek elintézése a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. (Szabályozás az 1968. évi 975. számú törvényerejű rendelet.) GYÖRGYJAKAB Miklós jogtanácsos Wm minifoci BARÁTSÁG KUPA 88 A hagyományos kuparendezvény nemcsak mezőnyének létszámával (10 csapat nevezett és vett részt), hanem küzdelmének magas színvonalával is az előzőek fölé emelkedett. Külön öröm számunkra, hogy a dobogóra három sepsiszentgyörgyi csapat lépett. Az egykori győztes, a Marosvásárhelyi Olimpia ezúttal a negyedik helyen zárta a küzdelmet. A helyosztók eredményei: IX—X. helyért: Egészségügy—Csíkszereda 6—1; VII—VIII. helyért: Brassói Steagul roşu—Kézdivásárhelyi Konfekció 5—4 (büntetőrúgásokkal); V— VI. helyért: Székelyudvarhelyi Tudomány-Brassói Traktor 3—2; III—IV. helyért: Sepsiszentgyörgyi Tervezők '84 —Marosvásárhelyi Olimpia 8—0 (Nagy Csaba négy góllal járult hozzá a kiütéses győzelemhez). I—II. helyért: FC 430—T'60 4—1. Góllövők: Boros, Veress, Veress, Ferencz, ill. Samoilă. A krónikához hozzátartozik, hogy a T '68 Tittesz kiállítása miatt négy mezőnyjátékossal játszotta végig a mérkőzés kétharmadát; hogy szerepeltette az előző találkozón kiállított Kalusit, a két sárga lapot összesített Titteszt... Tehát úgyis elveszítette volna a döntőt. A győztes csapat: Bőd András, Karancsy Ferenc, Georgescu Emil, Decsei András, Boros Sándor, Ferencz Sándor, Sebestyén Dénes, Goga György, Bartók Gergely, Veress Gyula, Damó Béla; intéző: Pépei János. A torna legsportszerűbb csapata: Csíkszeredai Fonó, legeredményesebb játékosa: Răducanu Ovidiu (Steagul roşu); legjobb kapusa: Barabás László (Tervezők'84); legjobb hátvédje: Ábrahám Ferenc (Marosvásárhelyi Olimpia); legtechnikásabb játékosa: Tikosi László (Kézdivásárhelyi Konfekció). m labdarúgás A BENNMARADÁS A CÉL Georgescu Emil ez év február 1-én lépett a Kovásznai Kárpátok edzői tisztségébe, Siklódi Ferenc távozása után. Nem titok, a Kárpátok 15 ponttal a 12. helyen zárta az őszi idényt, s így azon csapatok közé tartozik, amelyeket a kiesés veszélye fenyeget. Ahhoz, hogy ezt a veszélyt elhárítsa, a tavaszi idényben minden hazai mérkőzését meg kell nyernie, s a biztonság kedvéért valahonnan kintről is kell pontot, pontokat hoznia. A csapat, az új edző előtt álló feladat nehéz, de nem kivitelezhetetlen. — E nehéz feladat tudatában kezdtük el a felkészülést — mondja Georgescu —, s dolgozunk keményen napról napra. A játékosok sorában bizakodó a hangulat, kifogástalan a hozzáállás. Az egyesület, a szakosztály, a város jobban mellénk állt, s így javultak a munkafeltételek, nőtt a fiúk harcikedve, fokozódott elszántsága. Az újra és újra megfogalmazott cél, a bentmaradás kiharcolása elérhető. — Történt-e változás a keretben? — Igen, erősödtünk. íme a rendelkezésemre álló játékoskeret: Costea, Bándy — kapusok, Mátis I (a Kézdivásárhelyi Vasastól), Pánti, Bukur, Radon, Ungureanu, Gocz, Poenaru, Varga (a Kézdivásárhelyi Vasastól), Tudor, Bitay, Papp Elemér (a Kézdivásárhelyi Vasastól), Rákosi, Beder, Czine, Bende, Ilie (a Baróti Bányásztól), Budai, Mihăescu (a Baróti Bányásztól), Vorbim, Kovács és Staicu — mezőnyjátékosok. (Szerk. megjegyzés: Az őszi keret névsorát összehasonlítva a mostanival, hiányoznak: Murgu I, Berszán, Butyka, Csomós, Anghel, László). — Az eddig lejátszott edzőmérkőzések? — A Baróti Bányásszal 1—4, az IMASÁ-val 2—2 és 1—1, a Moineşti-i Petrollal 3—0, Tamásfalvával 6—0. A közeljövőben játszunk a Bodzafordulói IPT-vel, a Sepsiszentgyörgyi IMP-vel, a Baróti Bányásszal. Ez nem jelenti azt, hogy csak ennyi játékkal vágunk neki a tavaszi rajtnak. Nem, igyekszünk még néhány mérkőzést lekötni a környék csapataival, hiszen játék, játék kell a csapatépítéshez, formába lendüléshez. S nekünk a legjobb formában kell rajtolnunk, hiszen a bentmaradást tűztük ki célunkul. — Sok sikert hozzá. — Köszönjük. S ígérjük, hogy mindent elkövetünk a cél érdekében. Az utolsó versenynapra négy éremosztás maradt. Kezdjük a négyes bobok versenyével. Itt az első napi két futam után az NDK I. csapata vezetett. A harmadik-negyedik futamban aztán a kevésbé esélyes Svájc I. felborította a papírformát, maga mögé utasítva a nagy esélyes német és szovjet legénységet. Négyes bob: 1. Svájc I. 2. NDK I. 3. Szovjetunió II. Egy napra tömörítették össze az északi összetett egyéni viadalát. Délelőtt az ugrószámot bonyolították le — ezt az osztrák Klaus Sulzenbacher nyerte —, délután pedig a sífutást. A kettő öszszesítésében a svájci Kempfnek kedvezett a szerencse, övé lett az olimpiai aranyérem. Nem az ismeretlenből tört elő, több idény eleji versenyen szerepelt a dobogósok között. Északi összetett — egyéni: 1. NYPPOLYT KEMPF (Svájc) 2. Sulzenbacher (Ausztria) 3. Levandi (Szovjetunió) A Saddledome jégcsarnok gyűrűjén páratlan holland sikernek tapsolhatott a közönség. A korábban már két aranyérmet (1500 m és 3000 m) nyert Yvonne van Gennip, a hosszútávon is legyőzte a keletnémet lányokat. Nem akárhogy, világcsúccsal. A régi világcsúcsot (7:20,99) előbb Ehrig adta át a múltnak (7:17,12-vel), aztán nem sokkal később van Gennip írta át Ehrig újdonsült rekordját a szenzációs 7:14,13- mal. A holland versenyző három olimpiai aranyával bejegyeztette nevét Calgary hőseinek névsorába. Női 5000 m: 1. YVONNE VAN GENNIP (Hollandia) 7:14,13 2. Ehrig (NDK) 3. Zange (NDK) Meglepetéssel indult az olimpiai versenysorozat (NSZK — Csehszlovákia 2—1), meglepetéssel zárult: Finnország —Szovjetunió 2—1 (0—0, 1—0, 1—1).A finnek győztes gólját Lehtonen ütötte. A nap másik, érmet (bronz) érő eredménye: Svédország—NSZK 3—2. A végeredmény: Calgary '88 nem hivatalos éremtáblázata: KIALUDTALÁNG Látványos záróünnepséggel fejeződött be a XV. téli olimpia. A műkorcsolyázók, cowboyok, indiánok színpompás parádéját a több mint két héten át tartó küzdelem hőseinek felvonulása követte, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, Juan Antonio Samarachnak a záróbeszéde, melynek végén befejezettnek nyilvánította a calgary-i Téli Olimpiai Játékokat. Harsonaszó közben lassan kialudt a tizenhat napon át világító olimpiai láng és ugyanakkor a MacMahon stadion lelátóin égni kezdett hatvanezer gyertya, jelezvén, hogy Calgary tovább őrzi a béke, a barátság, testvériség tüzét. E hatvanezer gyertya fényénél vonult el a nemes vetélkedők porondjáról a versenyzők népes serege azzal a gondolattal, hogy négy év múlva újra találkozunk Albertville-ban. ÁROS Károly 1.Szovjetunió 540122— 75 2.Finnország 531118—107 3.Svédország 522115—166 4.Kanada 521217—145 5.NSZK 5 104 8—262 6.Csehszlovákia 5 104 12—222 Szovjetunió 119 9 NDK9 106 Svájc5 5 5 Finnország4 1 2 Svédország4 0 2 Ausztria3 5 2 Hollandia6 5 2 2 NSZK2 4 2 Egy. Államok2 1 3 Olaszország2 1 2 Franciaország1 0 1 Norvégia0 3 2 Kanada0 2 3 Jugoszlávia0 2 1 Csehszlovákia0 1 2 Japán0 0 1 Liechtenstein0 0 1