Megyei Tükör, 1988. március (21. évfolyam, 5001-5027. szám)

1988-03-01 / 5001. szám

Az ország összes helységei sokoldalú, kiegyensúlyozod fejlődésének tudom­­ányos stikíiííkgííijii . ÓRIÁS LÉ Kovászna megye központja számára és az utóbbi húsz esztendő, a megyé­sí­tés óta eltelt két évtized jelentette a szó teljes értelmében a korszerű ur­banizáció kiteljesedését. Csak ez alatt az idő alatt tölthette be a szó teljes értelmében azokat a funkciókat, me­lyeket egy vidék központjának be kell töltenie. Furcsának tűnhet a fogalma­zás, hiszen Sepsiszentgyörgy mindig adminisztratív­ politikai központja volt egy kisebb, vagy nagyobb területegy­ségnek. Mégis így van, hiszen e vidék lakói tudják, hogy a megyésítés előtt ezrek ingáztak a brassói és környéki gyárakba, hogy a város gazdasági szempontból nem tudott a szó igazi értelmében a vidékének, sőt, mi több, önmagának sem kenyéradó gazdájává lenni. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy ez alatt a két évtized alatt a város — és most már megnagyobbodott, megyényi környezete — többet fejlődött, mint korábban századok alatt, hogy az ur­banizáció másutt hosszú útját rendkí­vül rövid idő alatt óriás léptekkel tette meg. Nos, most az évforduló alkalmá­val illendő is, hogy számba vegyük e hatalmas lépések léptékeit.­­ Abból kell kiindulnunk, hogy 1965- höz képest a lakosság száma több mint háromszorosára, 22 ezerről közel 70 ezerre emelkedett. De nézzük tovább a szintetikus adatokat: az ipari ter­melés '65-höz képest húsz év alatt 343 millióról több mint 5,59 milliárdra emelkedett, az egy lakosra számolt ipari termelés 15,5 ezer lejről közel 84 ezer lejre. Ebben az időszakban több mint 10 milliárd lej szolgálta a város fejlesztését, melynek nagy részét új ipari vállalatok létrehozására fordítot­ták. És most, néhány szintetikus adatot, ami az életszínvonal növekedéséről ta­núskodik. 1965-ben a kereskedelmi áruforgalom volumene 180 millió lej volt, húsz év múlva 1,26 milliárd lej. A szolgáltatások volumene az utóbbi két ötéves terv időszakában 85 millió­ról közel 300 millióra emelkedett.­­ A város fejlesztésének alapja, ter­mészetesen a párt társadalmi-gazdasá­gi fejlesztési politikájának megfelelően az iparosítás volt. Azt számba venni, hogy Sepsiszentgyörgyön konkrétan milyen üzemek fejlesztését jelentette, szinte felesleges volt. Ami ipar volt, az teljesen újjáala­kult, még akkor is, ha néhány esetben a meglévő épületekben — például a textilgyár, a cigarettagyár esetében — újították fel a korábban alkalmazott technológiát és gépparkot. Azt azon­ban mégis el kell mondanunk, hogy a gépgyártó- és elektrotechnikai ipar­ban két olyan nagyvállalat alakult, mely nagyságrendjénél fogva orszá­gos viszonylatban is jelentős méretű. A Villamos Berendezéseket és Vil­lanymotorokat Gyártó Vállalat, az elektrotechnikai ipar fellegvára nem­csak dolgozóinak számát, termelésének méreteit tekintve, de termékeinek mi­­ NTEKKEL nőségét, alkalmazottainak hozzáértését tekintve is. A Gépeket és Gépkocsial­katrészeket Gyártó Vállalat hasonló­képpen egyik olyan országos jelentő­ségű nagyüzem, melyben ma többen dolgoznak, mint amennyi a megyésítés előtt Sepsiszentgyörgy összes ipari dol­gozóinak száma volt. Új iparágat jelent a városban a mű­anyagfeldolgozás. Azon túlmenően, hogy új épületbe költözött, mely többszö­röse a régi műhelyeknek, teljesen megújult a bútor­gyártás is. Még mi­előtt az ipar szerkezeti átalakulását vennénk számba, meg kell említenünk, hogy a helyi ipar termelése 51 millió lejről ez alatt a húsz esztendő alatt 231 millió lejre emelkedett — miköz­ben java része beépült a köztársasági alárendeltségű nagyüzemekébe —, a szövetkezeti ipar pedig termelését 15 millió lejről közel 300 millióra növel­te. . . És most lássuk az ipar szerkezeti át­alakulását, vagy nyugodtan mondhat­juk, fejlődését, hiszen ez, a növeke­désen túlmenően, azt is jelzi, hogy a város ma milyen széles spektrumban biztosít választási lehetőséget lakóinak az életpálya megválasztásában, ami már önmaga is az új életminőség e­­gyik összetevője. 1965-ben a textilipar részaránya (47,3 százalék) volt a leg­magasabb, és ezt követte az élelmi­szeripar (34,1 százalék) és a fakiter­melés-feldolgozás (10,2 százalék). Ma a legnagyobb részarányt a gépgyártás képviseli 47,8 százalékkal, ezt követi az élelmiszeripar 21,6 százalékkal, majd a textilipar 14,6 százalékkal, az elekt­rotechnika 12,6 százalékkal következik, a fakitermelés-feldolgozás 4 százalék­kal azonos nagyságrendet képvisel a 3,5 százalékos részesedésű vegyiparral. És ha most a nagy növekedési arányok igénybevételével akarjuk aláhúzni ál­lításainkat, elmondhatjuk, hogy a gép­gyártás 519-szeresére, az építőanyag­gyártás 30-szorosára, a fakitermelés és -feldolgozás hétszeresére, a textilgyár­tás több mint 2,5-szeresére, a konfek­ciótermelés több mint 6,7-szeresére, az élelmiszergyártás közel négyszeresére növekedett.­­ Az ipar növekedésének mértékében fejlődött a kereskedelem, a szolgálta­tások. Az áruforgalmazás volumene 180 millió lejről 1,26 milliárd lejre nö­vekedett, melyen belül az élelmiszer­­ipari cikkek forgalma 71,7 lejről 466,6 millió lejre, a közétkeztetés 20,8-ról 252,5 millió lejre, a nem élelmiszer­­ipari cikkek forgalma pedig 88-ról 546,6 millió lejre növekedett. A szolgáltatások volumenének növe­kedéséről már beszéltünk, de álljunk meg a közműszolgáltatásoknál. Sepsi­­szentgyörgy utcáinak összhossza 41 ki­lométerről 66 km-re emelkedett, mely­ből 58 korszerűsített, az alapév 19 ki­lométeréhez képest. A vízvezeték-há­lózat hossza 14,7 kilométerről 57,9 km­­re növekedett, a csatornahálózat 8,9 km-ről 60,4 km-re. Míg 1965-ben 377 000 köbméter víz szolgálta a város vízellátását — melyből 181 000 köb­méter volt ivóvíz —, húsz év múlva e két szám 8 460 000 köbméterre, illet­ve 4 808 000 köbméterre emelkedett. Húsz esztendő alatt 11 000 lakás épült, egy lakóra 10,2 négyzetméter lakófelü­let jut az 1965. évi 8,6 négyzetméterrel szemben. Befejezésként még hadd említsük meg, hogy a városban a tanulók szá­ma 5,5 ezerről közel 17 ezerre növe­kedett, az óvodás gyermekek száma ötszörösére emelkedett, az oktatási in­tézmények száma 28-ról 45-re nőtt, a pedagógusoké pedig több mint 2,8-szo­­rosára. Hasonló méretű a növekedés, ami az egészségügy fejlődését illeti: az orvosok száma 65-ről 225-re, az egészségügyi középkáderek száma 215- ről 630-ra növekedett, ma 291 lakosra jut egy­­ orvos. Nos, ez az adattár messzemenően bi­zonyít amellett, hogy a megyésítés óta eltelt húsz esztendőben a megyeszék­hely soha nem látott méretekben fej­lődött azzá a közepes méretű várossá, mely maradéktalanul el tudja látni azokat a funkciókat, melyeknek mai minőségében eleget kell tennie. GAJZÁGÓ Márton A Gépeket és Gépkocsialkatrészeket A Villamos Berendezéseket és Villany motorokat Gyártó Vállalat Gyártó Vállalat (KÓSA Ferenc felvételei) Szemerja negyed »EGYE! TŰKOR A sokat és sokfelé forgolódó ember sokat hall és sokat lát. Ha füle és szeme van hozzá. S amit lát és amit A legnagyobb mester A legnagyobb mester a játékosked­vű és művészhajlamú természet, lám, ebben az esetben is gondolt egyet, s az éjszak­a leple alatt dunnavistagsá­­gú hópaplannal takarta le a szépművé­szetek galériájának cserepes tetejét, órás tornyát, újrakeretezte az ajtókat, ablakokat, hófehér szőnyeget terített az épület elé, s ezzel­ látványosan hív­ta föl a figyelmet eme ház patyolatfe­hér értékeire. Barabás, Grigorescu, Luchian, Tonitza, Sikó, Gyárfás, Ciu­­pe, Ciucurencu, Nagy, Bene, galériá­ban kiállított munkáinak a szűz hóé­hoz hasonlatosan szép és tiszta ér­tékeire, összhangot teremtvén az épü­let külső formája és a benti művészi szép között. A fénykép sarkkör alatti nagyváro­sait, szeretné megosztani szőkébb meg tágabb környezetével, hol az ér­dekesség kedvéért, hol valamiféle o­­kulás vagy okítás céljával, követendő vagy elrettentő példaként. Most induló rovatunkban fénykép­felvételekkel illusztrált, vagy fordítva: a fotót szöveggel is bemutató rövid írásainkban a bennünket körülvevő tárgyi világ egy-egy szeletét, az élő környezet kiragadott jelenségeit mu­tatjuk föl a fényképezőgép villanó fé­nyében s a betű és a tollforgató kép mögé, e mellé fölé- meg alálátó, a je­lenségeket értékelni akaró szándéka segítségével, sok é teli hangulatát hozza, s valami megmagyarázhatatlan titok révén mo­­numentálisabbá teszi, s kedvelt órás házunkat a klasszikus épülethíressé­gek közé emeli. Ha mi most a posta helyében len­nénk, sok tízezres tételben rendelnénk ebből a csodaszép felvételből. Téli vá­rosképünk úgy sincs még. És a kép fekete-fehérjének bársonypuhasága ver­senyre kelne nem egy természetelle­nesen színezett képeslappal é­s ra­gyogó fölénnyel, a fekete-fehér min­denkori eleganciájával és komolyságá­val valahol a mezőny élén érne célba. Mi, minden eshetőségre, a postának is postázunk egy példányt. Hátha e­­gyéb értékes épületeket is eszükbe jut­tat, amelyről nincs képeslapunk. KAZAKAS Gyula, SYLVESTER Lajos SZAKEMBEREK FÓRUMA Esküszöm a fokhagymára (VII.) Megelőző írásunkban foglalkoztunk egy szakember véleményével, amelyet a biológiai gazdálkodással kapcsolat­ban fejtett ki. A problémát főleg a nagyüzemi gazdálkodás szempontjából tekinti és nem sokra tartja a bioker­tészkedést. Nincs szándékunkban vitá­ba szállni vele, hiszen írásaink célja az érdeklődők bizonyos mértékű tájé­koztatása és nem pálcát törni az eltérő véleménynek felelt. A gyakorlat majd igazolja, hogy milyen jellegű gazdál­kodásnak van létjogosultsága távlati­lag és nem egyik napról a másikra ér­vényesen. Ilyen értelemben nem tart­juk érdektelennek, ha bizonyos kiegé­szítést fűzünk ahhoz a vélekedéshez, hogy a biokertészkedés nem tudo­mány és a mezőgazdasági gyakorlattal nem rendelkezők népszerűsítik világ­szerte. A világ helyett elégedjünk meg Eu­rópával, az is valami. A szakirodalom szerint 14 egyetem foglalkozik Euró­pában a biológiai gazdálkodás kérdé­seivel, előadássorozatok megszervezésé­vel vagy külön tanszékeken. Egyetemi szinten való oktatásról van szó, amit nem bélyegezhetünk tudománytalan­nak, mert az már zavart értékítéletet jelentene, s egyetemi szinten nem szoktak sem kuruzslást, sem tenyér­vagy csillagjóslást oktatni. Ezek sze­rint a biológiai gazdálkodással foglal­kozik Svédországban egy egyetem 1983), Norvégiában egy (1985), az NSZK-ban két egyetem (1900), Auszt­riában két egyetem (1979), Svájcban két egyetem (1983), Hollandiában egy egyetem (»«!), Dániában egyetem (1987),­­komoly^A^JttJ^inak arra Na?T^ «nniában, '^r^r^gy, és Franciaorsz­gpán, hogy három egyetem keretében megszervezik a biológiai gazdálkodás oktatását. A zárójelbe tett évszám az oktatás megkezdésének idő­pontja s ahol több egyetemről van szó, ott az elsőnek a beindítása éve. A jelzett egyetemeken alternatív mezőgazdasági okulásnak nevezik a biológiai gazdálkodás elméletét és gya­korlatát (alternatív, latin elemből szár­mazó szó — kétféle lehetőséget felve­tő vagy megengedő indítvány, terv). Az intézmények zöme 5­6 éve foglal­kozik ezzel a tudományos munkával. Ezekből négy intézmény adatai állnak rendelkezésünkre. Norvég Mezőgazdasági Egyetem (AI), 1985 tavaszától i­últ előadássorozat Az alternatív mezőgazdaság különféle művelési módok a tikrében címen. A 40 előadásból néhány téma: Betekin­tés a művelési módokba, agrotechni­ka, a növények tálanyag-utánpótlása, növényvédelem. Az­ előadók hangsú­lyozzák, hogy nem fglalkoznak olyan eljárások tanulmányzásával, amelyek tudományosan nem megalapozottak. Német Mezőgzdasági Egyetem (NSZK — Kassel): 181-ben önálló tan­széket­ szerveztek a alternatív mező­­gazdaság módszere elnevezéssel. A tanszéket professzo vezeti, van hat tudományos munka is és hat fő ki­segítő személyzet,­­kísérleti farm 18 hektár. Cél: átfogó ip nyújtása az al­ternatív mezőgazd­á­kodás ökológiai rendszeréről, annak működéséről. TOMPA Ernő 1 választ kaptunk A MEGYEI KÖZSÉG- ÉS LAKÁS­GAZDÁLKODÁSI VÁLLALATTÓL A kézdivásárhelyi December 1., Sza­badság és Stadion utcák lakói nevében fogalmaztak meg levelet, amelyben je­lezték, hogy nem kielégítő a melegvíz­ szerkesztőségi üzenetek: Menyhárt Margit, Kézdivásárhely. Kérését a városi néptanácsnál nyilván­tartásba vették, a lehetőségek függvé­nyében megoldják. Földes Sarolta, Papolc: A­z 1977. szá­mú törvény 51. szakasza értelmében a korhatári nyugdíjat attól az időpont­tól folyósítják,­­amikor a megyei nyug­szolgáltatás. A Megyei Község- és La­kásgazdálkodási Vállalat igazgatója, Şerban Valeriu észrevételükre válaszol­va közli, hogy a fennakadásokat az okozza, hogy az övezetben a vizet a Mechanikai Vállalattól kapott hővel melegítik fel, a vállalat hőelosztó pont­jaiban. A kapott gőz a szükséges 120 Celsius-fok helyett 70—93 fokos volt, ez pedig nem elegendő a víz melegíté­sére és a fűtésre is. A melegvíz-ellá­tás februárban javult, díjbizottság írásbeli határozatával jó­váhagyja a nyugdíjazást. Az egységek ez előtt nem rendelhetik el a nyugdí­jazását kérő személy tevékenységének beszüntetését, erre csak nyugdíjazási határozat birtokában kerülhet sor. A dolgozó kérheti munkaszerződése fel­bontását felmondás jogcíme alapján, de ebben az esetben a munkaszerződés felbontásának időpontjától a nyugdíja­zásig terjedő időszakban nem részesül javadalmazásban. Szerkeszti INCZE Ibolya A SEPSISZENTGYÖRGYI GÉPEKET ÉS GÉPKOCSIALKATRÉSZEKET GYÁRTÓ VÁLLALATTÓL Tóth Irén és Tóth Gyula családja (Sepsiszentgyörgy) tavaly újabb gye­rekkel nőtt. A négygyerekes család a jelenleginél nagyobb lakást szeretne kapni. Kérésükre válaszolva a vállalat igazgatója, Pásztor Ferenc és admi­nisztrációs osztályának vezetője, Keresztes Zoltán közli: „Tóth Gyula 1986. április 28-án nyújtott be kérést háromszobás tömbházlakásra. Ekkor már a közös vezető szerv, a Dolgozók Tanácsa jóváhagyta az arra az évre szóló lakáskiutalásokat. Tóth Gyula 1987-ben a 310-es részleg dolgozói között a 31 kérvényezőből a 7. volt a névsorban, amelyet a kérvények benyújtásakor végzett kivizsgálás elbírálás során megállapított pontszám alapján állítottak össze. Tavaly a 310-es részleg egyetlen háromszobás lakást sem kapott. 1988- ban vállalatunk részére 190 lakrész épül és a lehetőségek függvényében, az előírások betartásával megoldjuk a Tóth család kérését is.“ A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ­­SZÖVETK­EZ­ETEK M­EG­Y­EI SZÖVETSÉGÉTŐL Kovásznáról Ilyés Jenő az őszön a kovásznál MTSZ-ben dolgozott a ku­koricabetakarításnál. A munkát a ter­ményből való juttatással kellett hono­rálja a szövetkezet­. Ilyés Jenő a ku­korica kiadását sürgette levelében. A Mezőgazdasági Termel­őszövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke, Babin Ilie a levélre adott válaszában közli, hogy Ilyés Jenő kérését teljesítették: a téeszben végzett munkájáért 314 kg kukoricát kapott, tisztelt szerkesztőség­ TÖBB MINT HÚSZ ÉVE ÉPÜLT Állok a kovásznai líceum épületének kapujánál. Dél van. A tanulók ép­pen most jönnek ki az iskolából, mint óriási méhkaptár, zsong az épület és környéke. Arra gondolok, hogy ezelőtt 25 évvel még nem volt iskola, építő­gép jelezte csak, hogy készül valami. Akkor igazgatók, tanárok, tanítók, szülők és gyerekek sürögtünk-forogtunk, kézből kézbe adogattuk a téglát és meszesvedret, nagy lelkesedéssel vettünk részt az új iskola építésében. Az eltelt húsz esztendőben Kovásznán az új iskola mellett számtalan más létesítmény is született, gyökeresen megváltozott a város arculata. Új tömb­házak, szállodák, gyógykezelési egységek, üzletek, szolgáltatási­­egységek fel­építése jelzi a város fejlődését. Kovászna hírneve ma már határainkon is túljutott, s gazdasági megvalósításai mellett évente ezer és ezer dolgozónak adják itt vissza egészségét, munkaképességét. Stoi­a Szabó Katalin, Szászmogyorós ' S­i fe 2 JOGI SZOLGALAT . ' te '' M. E., Sepsiszentgyörgy A névváltoztatás iránti — megindo­kolt — kérvényt a kérelmező lakhe­lye szerinti néptanács végrehajtó bi­zottságához (bürójához) kell benyújta­ni, csatolva hozzá a következő irato­kat: a névváltoztatást kérelmező sze­mély anyakönyvi bizonyítványának hiteles vagy hitelesített másolatát; a Románia Szocialista Köztársaság Hi­vatalos Közlönyének egy példányát, a­­melyben a névváltoztatási kérelmet közzétették; a másik házastárs hiteles formában adott beleegyezési iratot, a házasság alatt közösen viselt család­név megváltoztatása esetén; a gyám­hatóság jóváhagyó végzésének máso­latát, ha a szülők nem jutnak meg­egyezésre kiskorú gyermekük nevének megváltoztatása tekintetében, valamint, ha a gondnokság alá helyezett sze­mélyek névváltoztatását a gondnok kérelmezi­ a kérelem indokolására a kérelmező által szükségesnek vélt bár­mely iratot. A néptanácsi végrehajtó bizottságok (bürók), a milícia helyi szervei útján e kérelmeket, elintézés végett előter­jesztik a Milícia Felügyelőséghez. A Milícia Felügyelősége a dosszié átvé­telétől számított 60 napon belül, meg­indokolt és az esetnek megfelelő en­gedélyező vagy elutasító határozatot hoz. A határozatot, amellyel a név­változtatást engedélyezte, másolatban megküldi annak a néptanácsi végre­hajtó bizottságnak (bürónak), amely a kérelmet beiktatta és amely a kérel­mezőt haladéktalanul értesíti. Miután a kérelmező a törvény szerint megha­tározott bélyegilleték lefizetését igazo­ló nyugtát leteszi, másolatot bocsáta­nak ki számára is e határozatról, a­­melynek alapján a születési és — az esetnek megfelelően — házassági bi­zonyítványon megjegyzést eszközölnek a névváltoztatásra vonatkozóan, s az új névnek megfelelő születési (házas­sági) bizonyítványt kiállítják. (A név­­változtatás iránti kérvény bélyegille­­­téke 200 lej. Kivételes esetekben e kérvények bélyegilleték-mentesek.) A névváltoztatási kérvény elutasítá­sáról szóló határozatot a Milícia Fő­felügyelősége közli a kérelmezővel. E határozatok ellen a közléstől számított 30 napon belül óvás nyújtható be, a­­melynek elintézése a Belügyminiszté­rium hatáskörébe tartozik. (Szabályo­zás az 1968. évi 975. számú törvény­­erejű rendelet.) GYÖRGYJAKAB Miklós jogtanácsos W­m minifoci BARÁTSÁG KUPA 88 A hagyományos kuparendezvény nemcsak mezőnyének létszámával (10 csapat nevezett és vett részt), hanem küzdelmének magas színvonalával is az előzőek fölé emelkedett. Külön ö­­röm számunkra, hogy a dobogóra há­rom sepsiszentgyörgyi csapat lépett. Az egykori győztes, a Marosvásárhelyi Olimpia ezúttal a negyedik helyen zárta a küzdelmet. A helyosztók eredményei: IX—X. helyért: Egészségügy—Csík­szereda 6—1; VII—VIII. helyért: Bras­sói Steagul roşu—Kézdivásárhelyi Kon­fekció 5—4 (büntetőrúgásokkal); V— VI. helyért: Székelyudvarhelyi Tudo­mány-Brassói Traktor 3—2; III—IV. helyért: Sepsiszentgyörgyi Tervezők '84 —Marosvásárhelyi Olimpia 8—0 (Nagy Csaba négy góllal járult hozzá a ki­ütéses győzelemhez). I—II. helyért: FC 430—T'60 4—1. Góllövők: Boros, Ve­ress, Veress, Ferencz, ill. Samoilă. A krónikához hozzátartozik, hogy a T '68 Tittesz kiállítása miatt négy mezőny­­játékossal játszotta végig a mérkőzés kétharmadát; hogy szerepeltette az e­­lőző találkozón kiállított Kalusit, a két sárga lapot összesített Titteszt... Tehát úgyis elveszítette volna a dön­tőt. A győztes csapat: Bőd András, Ka­­rancsy Ferenc, Georgescu Emil, Decsei András, Boros Sándor, Ferencz Sán­dor, Sebestyén Dénes, Goga György, Bartók Gergely, Veress Gyula, Damó Béla; intéző: Pépei János. A torna legsportszerűbb csapata: Csíkszeredai Fonó, legeredményesebb játékosa: Răducanu Ovidiu (Steagul roşu); legjobb kapusa: Barabás László (Tervezők'84); legjobb hátvédje: Áb­rahám Ferenc (Marosvásárhelyi Olim­pia); legtechnikásabb játékosa: Ti­kosi László (Kézdivásárhelyi Konfekció). m labdarúgás A BENN­MARADÁS A CÉL Georgescu Emil ez év február 1-én lépett a Kovásznai Kárpátok edzői tisztségébe, Siklódi Ferenc távozása u­­tán. Nem titok, a Kárpátok 15 pont­tal a 12. helyen zárta az őszi idényt, s így azon csapatok közé tartozik, ame­lyeket a kiesés veszélye fenyeget. Ah­hoz, hogy ezt a veszélyt elhárítsa, a tavaszi idényben minden hazai mérkő­zését meg kell nyernie, s a biztonság kedvéért valahonnan kintről is kell pontot, pontokat hoznia. A csapat, az új edző előtt álló feladat nehéz, de nem kivitelezhetetlen. — E nehéz feladat tudatában kezd­tük el a felkészülést — mondja Geor­gescu —, s dolgozunk keményen nap­ról napra. A játékosok sorában biza­kodó a hangulat, kifogástalan a hoz­záállás. Az egyesület, a szakosztály, a város jobban mellénk állt, s így javul­tak a munkafeltételek, nőtt a fiúk har­cikedve, fokozódott elszántsága. Az újra és újra megfogalmazott cél, a bentmaradás kiharcolása elérhető. — Történt-e változás a keretben? — Igen, erősödtünk. íme a rendel­kezésemre álló játékoskeret: Costea, Bándy — kapusok, Mátis I (a Kézdi­vásárhelyi Vasastól), Pánti, Bukur, Ra­don, Ungureanu, Gocz, Poenaru, Varga (a Kézdivásárhelyi Vasastól), Tudor, Bitay, Papp Elemér (a Kézdivásárhe­lyi Vasastól), Rákosi, Beder, Czine, Bende, Ilie (a Baróti Bányásztól), Bu­dai, Mihăescu (a Baróti Bányásztól), Vorbim, Kovács és Staicu — mezőny­­játékosok. (Szer­k. megjegyzés: Az őszi keret névsorát összehasonlítva a mostanival, hiányoznak: Murgu I, Berszán, Buty­­ka, Csomós, Anghel, László). — Az eddig lejátszott edzőmérkőzé­sek? — A Baróti Bányásszal 1—4, az IMASÁ-val 2—2 és 1—1, a Moineşti-i Petrollal 3—0, Tamásfalvával 6—0. A közeljövőben játszunk a Bodzafordulói IPT-vel, a Sepsiszentgyörgyi IMP-vel, a Baróti Bányásszal. Ez nem jelenti azt, hogy csak ennyi játékkal vágunk neki a tavaszi rajtnak. Nem, igyek­szünk még néhány mérkőzést lekötni a környék csapataival, hiszen játék, játék kell a csapatépítéshez, formába lendüléshez. S nekünk a legjobb for­mában kell rajtolnunk, hiszen a bent­­maradást tűztük ki célunkul. — Sok sikert hozzá. — Köszönjük. S ígérjük, hogy min­dent elkövetünk a cél érdekében. Az utolsó versenynapra négy érem­osztás maradt. Kezdjük a négyes bo­bok versenyével. Itt az első napi két futam után az NDK I. csapata veze­tett. A harmadik-negyedik futamban aztán a kevésbé esélyes Svájc I. fel­borította a papírformát, maga mögé utasítva a nagy esélyes német és szov­jet legénységet. Négyes bob: 1. Svájc I. 2. NDK I. 3. Szovjetunió II. Egy napra tömörítették össze az észa­ki összetett egyéni viadalát. Délelőtt az ugrószámot bonyolították le — ezt az osztrák Klaus Sulzenbacher nyerte —, délután pedig a sífutást. A kettő ösz­­szesítésében a svájci Kempfnek ked­vezett a szerencse, övé lett az olim­piai aranyérem. Nem az ismeretlenből tört elő, több idény eleji versenyen szerepelt a dobogósok között. Északi összetett — egyéni: 1. N­YPPOLYT KEMPF (Svájc) 2. Sulzenbacher (Ausztria) 3. Levandi (Szovjetunió) A Saddledome jégcsarnok gyűrűjén páratlan holland sikernek tapsolhatott a közönség. A korábban már két arany­érmet (1500 m és 3000 m) nyert Yvon­ne van Gennip, a hosszútávon is le­győzte a keletnémet lányokat. Nem akárhogy, világcsúccsal. A régi világ­csúcsot (7:20,99) előbb Ehrig adta át a múltnak (7:17,12-vel), aztán nem sok­kal később van Gennip írta át Ehrig újdonsült rekordját a szenzációs 7:14,13- mal. A holland versenyző három olim­piai aranyával bejegyeztette nevét Cal­gary hőseinek névsorába. Női 5000 m­: 1. YVONNE VAN GENNIP (Hollandia) 7:14,13 2. Ehrig (NDK) 3. Zange (NDK) Meglepetéssel indult az olimpiai ver­senysorozat (NSZK — Csehszlovákia 2—1), meglepetéssel zárult: Finnország —Szovjetunió 2—1 (0—0, 1—0, 1—1).A finnek győztes gólját Lehtonen ütötte. A nap másik, érmet (bronz) érő ered­ménye: Svédország—NSZK 3—2. A végeredmény: Calgary '88 nem hivatalos éremtáblázata: KIALUDTALÁNG Látványos záróünnepséggel fejeződött be a XV. téli olimpia. A műkorcso­lyázók, cowboyok, indiánok színpompás parádéját a több mint két héten át tartó küzdelem hőseinek felvonulása követte, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, Juan Antonio Sa­­marachnak a záróbeszéde, melynek vé­gén befejezettnek nyilvánította a cal­­gary-i Téli Olimpiai Játékokat. Har­sonaszó közben lassan kialudt a tizen­hat napon át világító olimpiai láng és ugyanakkor a MacMahon stadion le­látóin égni kezdett hatvanezer gyertya, jelezvén, hogy Calgary tovább őrzi a béke, a barátság, testvériség tüzét. E hatvanezer gyertya fényénél vonult el a nemes vetélkedők porondjáról a ver­senyzők népes serege azzal a gondo­lattal, hogy négy év múlva újra talál­kozunk Albertville-ban. ÁROS Károly 1.Szovjetunió 540122— 75 2.Finnország 53­1118—107 3.Svédország 522115—166 4.Kanada 521217—145 5.NSZK 5 104 8—262 6.Csehszlovákia 5 104 12—222 Szovjetunió 119 9 NDK9 106 Svájc5 5 5 Finnország4 1 2 Svédország4 0 2 Ausztria3 5 2 Hollandia6 5 2 2 NSZK2 4 2 Egy. Államok2 1 3 Olaszország2 1 2 Franciaország1 0 1 Norvégia0 3 2 Kanada0 2 3 Jugoszlávia0 2 1 Csehszlovákia0 1 2 Japán0 0 1 Liechtenstein0 0 1

Next