Megyei Tükör, 1988. október (21. évfolyam, 5183-5208. szám)
1988-10-01 / 5183. szám
i Huj megyei néptanács és C 1uj-Napot*a meilicupium néptanácsa együttes ülésszaka Pénteken együttes ülésszakot tartott a Cluj megyei néptanács és Cluj-Napoca municípium néptanácsa. Az ülésszakot megnyitva, Ioachim Moga elvtárs, a Cluj megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke jelentést terjesztett elő. A jelentés kapcsán felszólaltak az alábbi képviselők: Aurel Negucioiu, a Cluj-Napoca-i Egyetem rektora; Ioan Cioca, a Cluj-Napoca-i Nehézgépipari Kombinát pártbizottságának titkára, a a dolgozói tanács elnöke; Maria Cristian, megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke; Páll Árpád, a Cluj-Napoca-i nagynemzetgyűlési Egyetem prorektora, képviselő; Fărcaș Ana, a Clujana bőr- és cipőipari kombinát pártbizottságának titkára, dolgozói tanácsának elnöke; Gheorghe Marcu, a Cluj-Napoca-i Vegyészeti Intézet igazgatója; Ioan Giurgea, a Cluj- Napoca-i Unirea vállalat igazgatója; Teodor Marton, a Cluj-Napoca-i 10 Februarie mechanikai és gördülőanyaggyártó vállalat pártbizottságának titkára, dolgozói tanácsának elnöke; Földvári Árpád, a Cluj megyei Helyi Szállítási Vállalat igazgatóhelyettese; Aurel Rău író, a Steaua című folyóirat főszerkesztője. A szónokok kidomborították a nagy átalakulásokat, amelyek országunkban végbementek az anyagi és szellemi élet valamennyi területén a szocializmus éveiben, és főleg a IX. pártkongresszus által felavatott időszakban, a Nicolae Ceaușescu-korszakban. Hangsúlyozták, hogy a mélyreható forradalmi átalakulásoknak ezekben az éveiben biztosították az ország összes megyéinek és helységeinek gazdaságitársadalmi fejlődését, nagyarányú beruházási programot valósítottak meg a lakásépítés terén a városokban és a falvakban, úgy, hogy az ország lakosságának több mint 80 százaléka új házba költözött. Az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra példátlanul fejlődött, létrehozták a forradalmi,munkásdemokrácia autentikus rendszerét, amely biztosítja az összes dolgozói kategóriák széles körű és közvetlen részvételét az állam vezetésében. Egyenlő biztosítottak munka- és életfeltételeket az összes dolgozóknak, biztosították az ország politikai és gazdasági-társadalmi életében való teljes érvényesülési lehetőségét. Kiemelve, hogy az ország összes övezeteinek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztésére vonatkozó párt- és állampolitikánk beszédes kifejezője a Cluj megye által gazdasági és társadalmi, kulturális, tudományos téren, a többi szektorokban elért példátlan, sokoldalú haladás is, a szónokok kitértek azokra a jelentős beruházási alapokra, amelyeket kiutaltak mind a megyeszékhelyen, mind a többi városban létesített új ipartelepek és nagy gazdasági-társadalmi objektumok megépítésére, beszédes tanúbizonyságaként a lankadatlan gondoskodásnak nemzetiségre való tekintet nélkül az összes állampolgárok munkához való jogának és megfelelő életkörülményeinek a biztosításáról. Az együttes ülésszakon kifejezésre jutott a forró szeretet és kivételes megbecsülés Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt és az ország szeretett vezetője iránt azért a példás tevékenységéért, amelyet népünk legnemesebb törekvései megvalósításának, szocialista hazánk szakadatlan haladásának, nemzetközi tekintélye növelésének szolgálatába állít. Hangot adva a pártunk és államunk bel- és külpolitikájához való teljes csatlakozásnak, a szónokok hangsúlyozták a szocialista Románia, Nicolae Ceaușescu elvtárs akcióinak és lépéseinek fontosságát, amelyeket az emberiség nagy problémáinak az összes népek érdekében történő konstruktív megoldásáért tesz. A vita résztvevői kifejezték teljes egyetértésüket a párt- és állami vezetőség ama következetes gondoskodásával, hogy bővíti és mélyíti Románia baráti és együttműködési kapcsolatait a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, a világ valamennyi államával a kölcsönösség jegyében, a béke, egyetértés és a nemzetek közti együttműködés ügye javára. A szónokok utaltak a Magyar NK Cluj-Napoca-i főkonzulátusának bezárására és tevékenységének beszüntetésére július 1-től kezdődően. Az ülésszak résztvevői hangsúlyozták, hogy a teljesen indokolt intézkedést már régebben meg kellett volna tenni. Az ügy ismeretében hangsúlyozták, hogy már kezdettől fogva a konzulátus személyzete rendszeresen megszegte működési normákat, a kijelölt magatartási szabályokat, az ilyen intézményre háruló törvényes hatáskört, azokat az elveket és normákat, amelyek az államok kapcsolatainak alapját kell hogy képezzék. A nemzetközi jogi normákkal szöges ellentétben álló módszereivel a konzulátus nem járult hozzá a Románia Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság, a román és a magyar nép közötti baráti és együttműködési kapcsolatok szilárdításához és fejlesztéséhez. Ezzel kapcsolatosan egyhangúlag elfogadták a Cluj megyei néptanács és a Cluj-Napoca municípiumi néptanács együttes ülésszakának határozatát. A vita résztvevői határozottan visszautasították a magyar hatóságok minden olyan igényét, hogy úgymond, felelősséget vállaljanak a magyar nemzetiségű román állampolgárok sorsáért. Nyomatékosan leszögezték, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül az összes román állampolgárok sorsa, élet- és munkakörülményeik biztosítása jobbító törekvéseik megvalósítása kizárólag Románia Szocialista Köztársaság legfelsőbb alkotmányos szervei, a Román Kommunista Párt hatáskörébe tartozik. Az együttes ülésszak résztvevői kifejezték a megye lakosainak vállalását, hogy nagyfokú hazafias odaadással egész alkotóképességüket a párt XIII. kongresszusán és országos konferenciáján hozott határozatok példás teljesítésének szentelik el sz energiáinkkal támogatva pártunk és államaink külpolitikai elveinek széles körű előmozdítását. A Cluj- megyei néptanács és a Cluj-Napoca municípiumi néptanács együttes ülésszaka határozata A Cluj megyei néptanács és a Cluj- Napoca municípiumi néptanács együttes ülésszakán a képviselők, kifejezve eme országrész nemzetiségre való tekintet nélküli összes lakosainak akaratát, kinyilvánítják egyöntetű megelégedésüket azzal a teljesen jogos intézkedéssel, amelyet a román állam és kormány hozott a Magyar Népköztársaság Cluj-Napoca-i főkonzulátusa tevékenységének 1988. július 1-jével való beszüntetésére és ennek bezárására vonatkozóan. Az együttes ülésszak részvevői méltányolják e határozat helyességét, és ugyanakkor úgy értékelik, hogy hamarabb kellett volna meghozni, tekintetbe véve azt is, hogy Románia már 1985-ben beszüntette a debreceni román főkonzulátus tevékenységét. A Cluj megyei és a Cluj-Napoca municípiumi lakosok demokratikus fórumát arra szóló válaszként is hívták össze, hogy számos állampolgár már régebb kérte, szüntessék meg a Magyar Népköztársaság főkonzulátusát, amely tevékenységének idején megszegte a működési normákat és magatartást, megengedhetetlenül eltért a diplomáciai szabályoktól, küldetésétől és hatáskörétől idegen problémákkal foglalkozva. Alkalmazott módszerei révén, a nemzetközi jog normáinak megszegése révén a Magyar Népköztársaság Cluj-Napoca-i főkonzulátusa nem járult hozzá az országaink közti barátság és együttműködés fejlődéséhez, hanem ellenkezőleg, rendeltetésével ellentétes szerepet töltött be. A sajtó, a rádió és a televízió, a többi tömegtájékoztatási eszköz révén értesülve a Magyar NK-nak a Cluj-Napoca-i konzulátus visszaállítását célzó erősködéséről, a megyei néptanács képviselői és a Cluj-Napoca municípiumi néptanács képviselői teljesen indokolatlannak tartanak egy ilyen követelést. Tekintettel a fentiekre, s teljes összhangban mindazok kérésével, akik a megyei néptanácshoz és a Cluj-Napoca municípiumi néptanácshoz fordultak, az együttes ülésszak egyhangúlag arra kéri Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami vezetőségét, ne vegye figyelembe a Magyar Népköztársaság főkonzulátusának visszaállítására vonatkozó kérést. A megyei néptanács és a Cluj-Napoca municípiumi néptanács képviselői kifejezték teljes csatlakozásukat az elvszerű és mélyrehatóan építő jellegű állásponthoz, amelyet a román állam és kormány tanúsít következetesen annak érdekében, hogy a román—magyar kapcsolatok az együttműködés, az egyetértés és a jószomszédság szellemében fejlődjenek, szigorúan tiszteletben tartva a függetlenség, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, mindkét ország és nép javára, a szocializmus, az együttműködés és a béke ügye érdekében Európában és szerte a világon. A tudomány vívmányainak szerepe (folytatás az első oldalról) kötelezővé válása, a tömegtájékoztatás kibővítése, az ideológiai és kulturális életben végbement erőfeszítések, melyek a Megéneklünk. Románia országos fesztivál keretében öltöttek testet, valósulnak meg, hatalmas mértékben járultak hozzá az emberek gondolkozásának, az ismeretek gyarapításának, az értelmezési szintnek a fejlődéséhez Az élet igazolja, hogy a szellemi és a kulturális látókör bővítésének szükségszerűségében minden szakma, minden szakterület más-más igényt támaszt. Épp ezért, az emberek ismereteinek gazdagításához, az általános szellemi képzés megvalósításához fel kell használni a nevelőmunka minden vállfaját, az oktatástól a mass media eszközeiig, a különböző formában kifejtett kulturális és ideológiai nevelőmunkáig. Ez az egész társadalom érdeke és célkitűzése. Épp a materialista felfogás, a tudományos meggyőződések alakításának komplex műve követeli meg.* hogy az e célból kifejtett nevelőtevékenységnek ne legyen kampány jellege, ez állandó.^ folyamatos munkát jelent, olyan hosszú távú tervezést, amelyet csak ez alaposan, higgadtan kidolgozott stratégia irányíthat, s ez a párt ideológiai programja. Erre ösztönöz pártunk főtitkárának a nagy horderejű tézisei által kijelölt feladatkör, azok az útmutatások és orientációk, amelyek tisztánlátással, tudományos megalapozottsággal vetíti elő e nevelőmunkában bejárandó utat. MEGYEI TÜKÖR Megkülönböztetett gondoskodás Egyike vagyok az ország azon fiatal dolgozóinak, akiknek javadalmazása október elsejétől emelkedik 2000 lej fölé. Rendkívüli öröm számomra, hogy pártunk és államunk, személyesen NICOLAE CEAUSESCU elvtárs gondoskodása következtében én is nagyobb jövedelmet valósíthatok meg, hiszen a fizetés nagysága többek között lényegesen befolyásolja, hogy családommal együtt jobb életkörülmények között élhessek, sok-sok fiatal kezdő szakmunkással egyetemben, akiknek a javadalmazása már augusztusban, szeptemberben emelkedett, vagy most, október elsejével nő. A javadalmazások emelése beszédes bizonyítéka annak, hogy pártunk és államunk következetesen törődik a dolgozókkal, s köztük megkülönböztetett figyelmet szentel a fiataloknak, akik az első tevékenységi évekbe léptek és lépnek. Tudatában vagyok annak is, hogy ezentúl még többet és még jobban kell dolgoznunk, hiszen a nagyobb javadalmazás biztosításának feltétele az egyre kimagaslóbb munkasikerek elérése. Részlegünkön is, ahol sorozatban állítunk elő cipőket és rendelésre is dolgozunk a lakosságnak, tehát a sokféle szolgáltatásból egyiket mi végezzük, arra törekszünk, hogy a megrendelők elégedettek legyenek, hogy olyan minőségű munkát végezzünk, amire nem lehet panasz. Igyekszem ezentúl is lelkiismertesen dolgozni, a javadalmazásemelésre jobb, kiválóbb munkával válaszolni. LÁSZLÓ Edit, a Törekvés kispari szövetkezet cipésze Pártunk emberközpontii poblikájjának beszédes bizonyítéka Javulnak életfeltételeink A Megyei Kereskedelmi Igazgatósághoz tartozó vállalatok a szeptember 23-át követő napokban megvalósításaikat a tervtúlteljesítés számlájára jegyezhették, ugyanis azon a napon teljesítettük kilenchavi tervfeladatainkat. A terv jelentős túlszárnyalásához hozzájárultunk mi is, a megyeszékhelyi Ipari Cikkeket Forgalmazó Állami Kereskedelmi Vállalat dolgozói. Tudatában vagyunk ugyanakkor annak is, hogy pártunk és államunk következetes politikája eredményeként, s személyesen pártunk főtitkára, NICOLA F CEAUȘESCU elvtárs gondoskodása következtében a jelenleg eszközölt javadalmazásemelés mindannyiunkat még jobb, még eredményesebb tevékenységre kötelez. Örömmel vettem tudomásul, hogy az én eddig 1920 lejes javadalmazásom október elsejétől 2305 lejre fog emelkedni. A megyeszékhelyen, az Állomás negyedi mezőgazdasági gépeket, szerszámokat, felszereléseket árusító üzletben dolgozom elárusítóként, ahol a jövőben is arra törekszünk, hogy a lakosságot egyre jobb szerszámokkal, kisgépekkel, egyéb szükséges árucikkekkel tudjuk kiszolgálni. Pártunk és államunk körültekintő és méltányos politikáját tény, hogy a jelenlegi bizonyítja az a javadalmazásemelésnél először is a kisebb fizetéseket emelték meg, tehát elsősorban a kezdő, tevékenységük első éveiben lévő fiatalok jövedelmei nőnek. IUGA Victor, a megyeszékhelyi Ipari Cikkeket Forgalmazó Állami Kereskedelmi Vállalat dolgozója Méltságteljes nyugalom Petrovits Istvá 1954-ben született Chichișen, 1911>n végzett București-ben, a colae Grigorescu főiskoláig Szofc/tan^n Paul Vasilescu i y.yvT ■•• dé^JÉÉk; kendben ki!‘<L'íJÍÍ^. ^ y&A Jtó^áborb'u’ Petrovits műve isor rott művészre valló alkotás. Jetszetes példa arra, hogy a nyári táb alkalmat nyújthat olyan művek létrázására, melyek a maguk nemében iéletesek. Az a jó szobor hangzik egy régi, de a mai alkotó imára is megszívlelendő mondás -amelyikről eszedbe sem jut, hogy m is lehetne, mert QU, ahogy van, íg teljes, így igazolja önmagát. Természetűen következik ebből, hogy nem akad megoldatlan problémákat hagy a művön, tiszta kell hogy legyen plasztikai gondolat, mind kompozicionsan, mind a formai megvalósítás’alpontjából a tökéletesség hatásátell hogy keltse a mű. Petrovus nagy istere annak, hogy sohasem akar tök, mint amennyit az adott pillanat.int rendelkezésére álló anyag és idő lehetővé tesz számára, de tud írni, s az akaratát véghez is viszi, óra is váltja. Tud tervezni, számítás tudja venni a lehetőségeit, melyek térben és időben, külső és belső alkotásokban adva vannak. Számol rezekkel, s hozzájuk szabva képzeli és valósítja meg művét. „A szobrászi fia — vallja Petrovits — minél tőrebb, annál világosabb. Nem kell kféleségre törekednünk. Elsősorban szobor legyen a szobor, pontosan formai tisztaságán keresztül, ne keveredjék festői vagy grafikai elemekkel.“ Vagy egy másik gondolat: „Az itt létrehozott, erre a helyre szánt mű szimbolikus tartalma kötődjék ide a szállodapark hangulatához, a városhoz. Kísérletezhetünk, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy a fürdővendégeket szórakoztatnunk kell!“ Ezeknek az elveknek a jegyében alkotta sajátosan szűkszavú szobrát. A cím, hogy BAGOLY, nem hord itt semmiféle áttételes jelentést. Magára a madárra is csak a két nagy szem utal. Egyebekben az is plasztikai forma, akárcsak az egész fej — mely a gömbformát közelíti —, vagy a „szárnyak“, melyek révén kiszélesedik a tömb, s lehajló formájával monumentálisan fejezi ki a csendet, a nyugalmat. Gazdag ez a csend, a forma finom mozdulatai (hármas tagolás), s az alig alig megbontott felület játékai (félkörívek, finom behajlások) és varieit megoldásai gazdagítják. Minden kis részlet míves, megmunkált, de semmi nem vonja el az egészről a figyelmet, mert az úgy, egységében teljes, egységében beszédes. Ha a néző tovább tekint, el egészen Petrovits két évvel ezelőtt ugyanide készített, ugyanitt felállított munkájáig, a művész két külön arcát, a művészi én két teljesen különböző megnyilatkozását figyelheti. Melyekben közös jegy: a plasztikai igényesség. GAZDA József COVASNA ÚJ SZTIRAI (6) Újság és kenyér • TŰNŐDÉSEK "y Csupán a tollforgató ember számára lenne érzelmeket bizsergetően kedves a mindennapi kenyér és a mindennapi újság látványa egymás mellett a pulton? A szakma iránti természetes elfogultsággal mondom, nekem jólesik látnom reggelenként a friss pékárut, ahogy manapság mondják, és a friss megyei lapokat a bárki ötlete volt, kenyérboltokban, s köszönet illesse érte! Mert nem éppen újságért jár arra az ember, de ha már ott van, miért ne kérné azt is? Ebbe az üzletbe pedig mindennap betér a környék minden családjából valaki. A két mindennapi — kenyér és újság — társítása a lapok számára megtisztelő figyelmesség is. Jó reklám. És, ha jól meggondoljuk, a kereskedelem számára is az. Jelzése annak, hogy szerintük se egyféle mindennapi van csak a világon. És annak, hogy szükség van mindkét féle betévő falatra. A kenyérre, nyilvánvaló, hogy nagyobb, de jó tudni, hogy a másikból is van kínálat. A kétféle táplálék egyébként természetes közelbe került már rég, hisz ki ne látott volna olyan bocsánatos illetlenséget, mikor valaki evés közben olvas? Jó étvággyal majszol, mondjuk egy kiflit, s valami jó hír hallatán kiszakad belőle a gurgulázó Icacagás. Csak a torkán ne akadjon ilyenkor az embernek a falat. De bosszús se legyen az újságolvasó, mert ez nem fullaszt ugyan a szó fizikai értelmében, de az emésztésnek megárt. Ezért is ébredezik bennem reggelenként (is)egy falatnyi felelősség, azért, amit előző nap írtam. Ha már a kenyérboltokba (is) bejutottunk, mérjük magunkat az ott lévő alapáru fontosságához és szükségességéhez. És íz- meg zamatanyag dolgában is jó, ha nagyon hasonlatosság. A minap a megyeközpont Iskola utcai kenyérboltjában reggel kilenc órakor kifogyott az újság. Ez nem panasz, és értelmezhető jó jelként is. Szükség van rá. De ha már megszületett ez az etikailag sem kifogásolható árukapcsolás, nem árt, ha az újságból is folyamatos az ellátás, mint a kenyérből. Kiváló kamaramuzsikusok a képtárban HANGVERSENY• Tartalmasnak és gazdagnak ígérkezik az idei kamarazenei évad. Rendkívül örvendetes és megtisztelő, hogy újabb és újabb művészek figyelnek fel ránk, és karolják fel hagyományos kamarazenei sorozatunkat. A másik örvendetes jelenség: telt házat vonzott az első két kamaraest, s a hallgatóság sorai közt egyre több fiatal kapcsolódik be e komoly műfajt kedvelők táborába. Az Enescu-fesztiválról, két zenekari est után érkezett hozzánk Márkos Albert és Márkos Zsuzsa, a kiváló kamaramuzsikus páros. Márkos Albert szép, fényes, átütő erejű, de minden erőszakoltságtól mentes hangon indította műsorát Händel IV., D-dúr szonátájával, majd Mozart e-moll szonátájában kötött le a felépítés, a virtuóz játék, lendületével és nagyvonalúságával, s ezen belül jellemző előadói tulajdonságai közül hangszínérzékére, könnyed vonóvezetésére, tempórugalmasságára figyeltünk fel. Végül a szonátasorozatot Schubert a-moll (opus 137, kettes számot viselő szonatinaként is nyilvántartott) műve zárta. E csodálatos, szép zenében az érzelmi-hangulati, dallam- és harmóniagazdagság úgymond szabadon, mindvégig lekötő művészi intenzitással bontakozott ki. A három szonátát két, viszonylag rövidebb lélegzetű előadási darab követte, melyek közül nagy örömmel hagyaték személyes gondozásának jegyében ihletetten, mély átérzéssel tolmácsolt. Végül az előadó sem tudott ellenállni a hangszer virtuóz és hatásos csábításának, amikor Henryk Wieniawski A-dúr Polonaise brillante művével zárta műsorát, amelyet végig előadási bravúr, sziporkázó játék, lendület, forrósodó hangulat hatott át. hallgattuk több zenészgeneráció jeles főiskolai pedagógusának, néhai Márkos Albertnek Táncban című darabját, amelyet a hegedűs az örökbecsű apai Márkos Zsuzsa eszményi kísérőnek bizonyult, minden szempontból kiválóan oldotta meg feladatát. NAGYHALMÁGYI József KÖRNYEZETÜNK 1 jj^nDs^i^sénnapok (2.) Szombat esti lapszemle után magam is korán keltem, éppen pitymallatkor konkrét vásárlási szándék nélkül érkeztem a megyeszékhely kponti piacára. Még nincs ift vásári hangulat, az információk halk hangon áramlanak kesztül-kasul, hol mit lehet kapni, milyen minőségű az áru, hol fizetébbek a szőlőszemek s hol sárgán aranylók a fürtök. Menünk nagy halom görögdinnye. Szinte sajnálom őket, mert a f?w- hogy hoppon maradnak még három lejnél olcsóbb áron ! De jó, hogy van, kínálja-kellett magát. Az előttem álló fiataher, mintha gondolatolvasó lenne, magyarázza: az éretlenítős az apraját kell ilyenkor kiválogatni. Muratúrába az a fa.hj, káposztát, murkot, zöldparadicsomot, zellerlevelet, vörös tisztát összerakni, hej, micsoda levet ereszt az! Fahordó kell, a fó Űog látszik, ami a csorda hamarabb nyitott, előkerül egy mustos üveg. Az izont hozza. Megkérnek, hogy tartsuk a heu,ha arrébb vonnak. Nem mondják, de látszik, nem szeretnél kívánnod porban Voitina ars pákájának , vásári képét próbálom magamban rekonstruálni. Régem járt eszembe, döcögve, de megy. Vésd az élet: a földnek lakosa Lót'1'* könyökű egymást, és tapossa, Ad'2, civédik, káromol, kacag; Por.1’ megöl, megfojt a hagyma-szag; s kételkednél, hogy mindez való, Lópe bök egy rúd, feltaszít a ló: — ... Tiz* pbből a tarból én ezt a karéjt nem tudnám levágni, /i dalvilúd^1 le,sszeTn: nem. az itteni és a mostani kép TM ■ a-ért mint Pzázharminc esztendővel ezelőtti. Nincs por, „.„r. _ ’r)értéko[gója gusztusos a tá'alás is az. Szerencsére, ^aén ? illemhely ^tlatarót is lezárták. Nem a kukák között l u nníak a *rlök [UNK] A 16 azért beáll a képbe, egy furcsa alkotmányt húz fia után> kordé, kocsi, vesszőkosaras vastengelyű szekér hibridje, s a rajta ülő figura, pocakos gömböc, fején füles sapkával a kedélyeket melegíti. Kedves attrakció, nekem a hajdani vásári komédiásokat juttatja eszembe, szomszédomnak a derék katonát, Svejket. Ez a nagyobb telitalálat, hamiskásan mosolygó arca hamisítatlan Svejk. Ismerős jön, az asszony küldte, paradicsomért, paradicsompaprikáért meg vinettéért, de ő, a kedvemért, úgy dönt, hogy velem marad. Előre élvezi az otthoni szemrehányást, amikor hazaállít ötkilónyi szőlővel. Szóval a dolgok derűjét szeretném jelezni. Örülök, hogy itt választottam helyet, előre látom, hogy ez a társaság tud viselkedni s nem lesz itt idegtépő visikálás, lökdösődés, vagy Majdnem e szerint a forgatókönyv szerint zajlik le minden, két esetben kerül sor szóváltásra. Szókapcsolatokat tanulok: újra hízik a sor eleje, az is az éléhez simult, arrébb ment, s hozta magával a barátnőjét is, s nézze meg, úgy társalognak, mintha az elejétől együtt lennének. Hárman mérik a szőlőt, szilvát s a negyedik, dereshajú, kiegyensúlyozott, magabiztos férfi folyamatosan árusít és tapasztalt emberre valló kereskedelmi diplomáciával szereli le, ha valaki hangoskodni kezd, vagy irritáló hangot üt meg. És senkit meg nem sért. Viselkedése annyira példaszerű, hogy tizenegy órakor, a stand felszámolásának pillanataiban visszatérek hozzák. A gépkocsi tetején az üres ládákat rakja sorba, onnét mutatkozik be: — Nagy Sándor, a bodoci 25-ös zöldségboltból. Fél tizenegyig ezernyolcszáznegyven kiló szőlőt mértek ki, háromszáz szilvát, kétszázhúsz almát. Ment simán minden, mint a karikacsapás. A húsbolt melletti standokat nézzük végig. A kettesnél többnyire fiatal lányok az elárusítók. Murok, hagyma, paprika van még, s azért arra szállingózik egy-egy vásárló. Az elárusítók idegesek, helyettük szégyellem magamat, amikor meglett férfiakat leckéztetnek, hogy hiába hozakodnak elő nekik azzal, hogy most jönnek a váltásból! Amikor vége a műszaknak, maga is leteszi a kalapácsot... És mindezt egy tizenéves zöldköpenyes, s ahogy mondják, még zöldfülű legényke kukorékolja, s társa, akinek a köpenyhajtókájáról a nevét is leolvassa az előttem .Pró fiatalember — Böjte Éva — a másik békés szándékú vásárit hessegeti arrébb és fenyegeti: úgyse szolgálom ki. Mikor a néhány perces szóváltásnak a végére érnek, tizenegy óra egy percet mutat az óra mánusa. Az övé is. A záróra betartása bizony szabály, de ezt civilizált módon is tudomására lehet hozni a kliensnek. Az egyes standnál — a zölségüzletnél — már negyedre fordult az óramutató és még mndig kiszolgálják azt a néhány embert. Fáradtak, nem is csa*a, de szó nélkül végzik a dolguk. Az Agrocoop boltjai előtt is kereskedelmi érdek is talán, hogy ne kelljen újra mozgatni a megmaradt portékát. Ezért a tapasztaltabbak igyekezete, hogy a teljes mennyiséget eladnák, ha tudják. Szóváltás, civakodás, hallom, volt itt-ott. Áru sem jutott mindenből elegendő. De reménykedjünk, hogy jönnek a következő hétköznapok és vásáros vasárnapok. Áruval, derűvel is mint azon a reggelen, amikor a mélán ásítozó tömeg meghallotta a fúvószenekar egy andalító keringőjének a dallamát. Az emberek felvisítottak. De nekem a fülessapkás Svejk figurája, akin láttam, mennyire élvezi ezt a szerepet, vásáribb hangulatúnak tűnt. Jobban is tetszett. SYLVESTER Lajos (ALBERT Levente felvételei) 2.-3.