Megyei Tükör, 1989. március (22. évfolyam, 5311-5337. szám)
1989-03-01 / 5311. szám
Nicolae Ceaușescu elvtárs tézisei, útmutatásai program a párt, az egész nép számára Saját erőfeszítések fokozásával Pártunk főtitkára, NICOLAE CEAuȘESCU elvtárs nagy jelentőségű novemberi expozéjában új feladatokat rótt a szakemberekre, a vállalatok, intézmények kollektív vezető szerveire, a pártszervekre és -szervezetekre, ami a tudomány és technika legújabb vívmányainak lehető legrövidebb idő alatti bevezetését jelenti a termelésbe. A gazdaság intenzív fejlesztésére irányuló programok életbe ültetése, a munkaszervezés tökéletesítésére és a termelés korszerűsítésére kidolgozott programok megvalósítása mind-mind előfeltételét képezi a folyó ötéves terv célkitűzései, a XIII. pártkongresszus és az országos konferencia határozatai életbe ültetésének, s ennek alapfeltétele a munka termelékenységének növelése, a széles körű gépesítés, automatizálás, robotizálás, az egész termelés műszaki színvonalának emelése, a termékek minőségének, versenyképességének emelése. A kitűzött cél elérése — hogy az ötéves terv végéig Románia közepesen fejlett országgá váljék — a hatékonyság növelésével párhuzamosan minden tevékenységi területen szükségessé teszi a munkastílus és -módszerek szüntelen tökéletesítését, mind a pártszervekért és -szervezetekéit, mind pedig a kollektív vezető szervekéit a gazdasági élet minden lépcsőfokán. Az alsóbb szinteken — vállalatoknál, intézményeknél — a műszaki haladás nagyütemű bevezetése, a szüntelen megújulás csakis a saját alkotóképesség eredményeként képzelhető el, s ennek serkentését lehetővé teszi az önálló gazdálkodás, a dolgozók közvetlen részvétele a gazdasági-társadalmi élet vezetésében, felelősségérzetük növekedése hármas minőségükben, a széles demokratikus keretek létezése, mely a gazdasági egységeknek nagy lehetőségeket biztosít, hogy a rájuk bízott vagyonnal a lehető legmegfelelőbben, leggazdaságosabban sáfárkodjanak. A kollektív vezető szervek feladatai közt szerepel az évi tervfeladatok összeállításakor kidolgozni az egység saját tudományos kutatási programját, kitűzni a célokat és megteremteni a lehetőségeket nemcsak azok végrehajtására, kidolgozására, hanem az elért eredmények minél előbbi alkalmazására is. Ezek a kutatási tervek, programok mind a technológiai folyamatok tökéletesítésére, mind a termékek műszaki színvonalának emelésére, gazdaságosságuk növelésére meg kell teremtsék a lehetőséget, s ennek alapján a kapacitások teljes kihasználását, növelését, a rendelkezésre álló nyersanyag lehető legnagyobb mértékű értékesítését kell kitűzzék célul. Természetesen, az elkészített tanulmányok és kutatási témák alkalmazását, az eredmények mielőbbi bevezetését a termelésbe szintén szem előtt kell tartaniuk és sürgetniük. A műszaki-tudományos haladás bevezetésének első lépcsőfokát a gazdasági egységekben megfelelő műszaki-anyagi erőforrások lehető legjobb kihasználása, értékesítése jelenti. S ennek módszerei közé a gépek megfelelő üzemeltetésétől, az idő előtti kopásuk, kimerülésük megakadályozásától, az időszakos karbantartási munkálatokon át a főjavítások megfelelő megvalósításáig számtalan a lehetőség. Főként a főjavításokra kell nagy súlyt helyezni, a mai körülmények közt megengedhetetlen például az, hogy egy-egy gép, berendezés a főjavítás után ne nyerje vissza eredeti paramétereit, vagy éppen annál jobbakat ne érjen el, hogy ne hajtottak volna végre rajta korszerűsítési, tökéletesítési munkálatokat, ne terjesztették volna ki rájuk, ne alkalmazták volna a gyártásuk óta eltelt időszakban kidolgozott műszaki újításokat, s ezekkel ne közelítenék meg a hasonló korszerű gépek teljesítményének színvonalát. Természetesen ezt a tevékenységet csak akkor lehet az elváró forradalmi munka sok szintjére vezető szervek emelni, ha a kollektív figyelemmel követik ezt a tevékenységet,s időszakonként elemzik azt. A gépek, berendezések főjavítás alatti korszerűsítésére jó példa a covasnai forgácslemezgyár berendezésének tökéletesítésére tett erőfeszítés vagy a cigarettagyári ilyen jellegű tevékenység. A gazdasági egységek rendelkezésére álló műszaki-anyagi feltételek magas szintű kihasználásának másik tényezője éppen a gépkihasználási mutatók tervezett szintjének megvalósítása és növelése a gépesítési fok emelésével, automatizált gyártási vonalak beállításával, a mikroelektronika nagyobb fokú alkalmazásával, vagyis a meglévő gépek, berendezések kiegészítése a legújabb műszaki megvalósításokkal, számvezérlésű gépek, ipari robotok, robotszállítók, mikroprocesszorok által vezérelt berendezések, számítógépek alkalmazása, s ennek alapján a technológiai folyamatok újra-tervezése, átrendezése, hajlékonyságának, gyors alkalmazkodási képességének megteremtése, oly módon, hogy lehetővé váljék a második profil kialakítása, egyik termék gyártásáról a másikra való áttérés gyors megvalósíthatósága. Ilyen jellegű próbálkozások voltak nálunk a ruhaipari vállalatnál, ahol nagy termelékenységű, számvezérlésű gépeket iktattak be a technológiai folyamat szűk keresztmetszetein, a legnagyobb lélegzetű munkálat pedig a gépgyár gépkocsialkatrész-gyára szereldejének korszerűsítése, felújítása lesz, melynek tervezési munkálatai folynak. Mindezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításáért szükséges, hogy az ötéves terv hátralévő időszakában, a korszerűsítési programokba olyan intézkedéseket iktassanak be, melyek hatékonysága nagy, s valóban a munkatermelékenység nagymérvű emeléséhez járul hozzá, eredményei kézzelfoghatóak jelentősek. JÁNOSI Mária Dolgozunk megszakítás nélkül — Az idei rekordtermés előkészítése? — kérdezett vissza Kiss László, a Tirgu Secuiesc-i termelőszövetkezet főmérnöke. — Hát azt már az őszön megkezdtük, amikor szuperfoszfát műtrágyát szórtunk a 215 hektár búzaterületre (hektáronként 400 kg jutott e műtrágyából). A 250 hektár burgonya, 60 hektár cukorrépa és 10 hektár takarmánynövény termesztésére kijelölt parcellákra, dűlőkre hektáronként közel hasonló mennyiségű műtrágyát juttattunk. A komplex, összetett műtrágya adagolásával folytatjuk a talaj tápanyagigényének kielégítését a már említett búzaföldeken. A leendő burgonyaföld megkapta már a káliumtartalmú műtrágyát, hasonlóan a cukorrépa termesztésére kijelölt hatvanhektárnyi terület is. Természetesen, az istállótrágyáról sem feledkeztünk meg. Százhuszonöt hektáros területre 5960 tonna trágyát hordtunk ki, ami hektáronként 48 tonnát jelent. A burgonyaföld mellett jutott istállótrágya a kaszáló és a legelő egy részére. A műtrágyázás mellett elvégeztük a szükséges meszezést a takarmányrépa parcelláján, az egérmérgezést a búza-, lucerna- és a hereföldeken. Pihenésről tehát szó sem volt. Dolgoztunk megszakítás nélkül. — Hogy állnak a vetőmagtisztítással, -előkészítéssel? — A vetőmagot teljes egészében kapjuk. Megkaptuk már az árpát, a silókukoricát. A többit a megfelelő időben hozzuk el. Valamennyi már csak a csávázásra szorul, azt pedig a vetés előtt két-három nappal végezzük, hogy ne öljük meg a magok csíraképességét. Aztán meg se várva az újabb kérdést, a főmérnök már mondta is: — Mindez természetes, hiszen mindennapos tennivalóink közé tartozik a dolgok menetének követése, számbavétele. A tavaszi munkálatok végzéséhez szükséges mezőgazdasági gépek javításával időre elkészültünk. Hozzáfogtunk már a nyári munkákra szükséges gépek javításához. A munkálatok nem mentek zökkenőmentesen, de a szükséges alkatrészeket végül is sikerült beszereznünk. Probléma maaradt, s marad a jövőre is, úgy tűnik, gumiabroncsok és akkumulátorok beszerzése, biztosítása.Ha a tavasz folyamán egy traktor is állni fog, az a fentiek miatt következik be. A mérnök asztalán frissen szedett virág díszlett a vázában. A gazdaság üvegházából szedték. — Nem csak szépet — mondta Kiss László —, hanem hasznosat is termesztünk az üvegtetők alatt. Már kikelt a csípőspaprika, a paradicsom, a karfiol, a nyári káposzta ... Hogy is mondta a főmérnök? Igen, a téli pihenésről szó sem volt. Dolgoztunk, dolgozunk megszakítás nélkül. „ (mohai) Az értékes utánpótlás-nevelés (folytatás az első oldalról) biológia kórtanáról beszélt, Ghergariu Sabin professzor, belgyógyász* ugyancsak Cluj-Napocáról a magnéziumhiányról, az ólommérgezésekről, takarmányozási penészgomba-mérgezésekről tartott előadást a borjaik esetében, dr. Silvas Emil, a Tîrgu Mureș-i állattenyésztési kutatóállomás igazgatója a szakszerű borjúnevelés problémáit taglalta, mint a tenyésztéstechnológia kulcskérdését, majd Secașiu Vasile, a brașovi övezeti Pasteur intézet igazgatója bakteriológiai tudnivalókat közölt a hallgatósággal színvonalas előadás keretében. Az előadások és a tanácskozás középpontjában azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítása állt, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt főtitkára tűzött ki a mezőgazdasági dolgozók, a szakemberek elé az új agrárforradalom gyakorlatba ültetéséért ebben az alapvető mezőgazdasági üzemágban. MEGYEI TÜKOR Az ideológiai tevékenység... (folytatás az első oldalról) rendelkezik, ezen belül pedig megfelelő ideológiai részprogram áll vezérfonalként előttünk. Pártunk főtitkára minden alkalommal különleges hangsúllyal tér ki annak rögzítésére, hogy a szocializmus építése, a szocialista útra való rátérés egyik vagy másik országban az illető ország realitásai szerint kell történjék, nincs egy olyan modell, amely ráhúzható mindenkire, a szocializmus csak a munkásosztály, a haladó erők, minden nép harcának eredménye lehet, és nem szállítható, nem kényszeríthető rá senkire kívülről. E témakörben idézve, a pártfőtitkári expozé felhívja figyelmet arra is, hogy pillanatra sem szabad feledni, a szocializmus országról országra különböző körülmények között, az adott realitásoknak megfelelően épül, s ez megköveteli az általános törvényeknek a jó megértését és alkalmazását, az általános és egyedi közti viszonyból, a tulajdon és az anyagi érdekeltség szocialista elveinek alkalmazásából és tökéletesítéséből kell kiindulnunk. Ideológiai tevékenységünk szocialista társadalmunk fejlesztésének fontos tényezője,a jelenlegi szakaszban az új társadalom kiteljesítésének műve sok olyan elméleti kérdést is vet föl, melyekre a párt- és az állami kádereknek, az ideológia, a társadalomtudományok terén tevékenykedőknek, a párt alapkádereinek összpontosítaniuk kell a figyelmét, és minden erővel be kell kapcsolódniuk azok megértésébe, a szocialista építés elméletének és gyakorlatának az új körülmények közötti továbbfejlesztésébe. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése oly komplex kérdéseket állít építői útjába, hogy azok megoldását csakis tudatos, magas forradalmi szellemmel felvértezett honpolgárok odlhatják meg, akik képesek, mindig az újra figyelve, alapos tudományossággal, olyan döntéseket hozni, amelyek az adott körülmények között a legjobbak. FIATAL Hasznosan töltött szabadidő A megyei pionírtanács és a megyei tanfelügyelőség szervezésében az idei első turistatalálkozót Valea Crișuluion tartották meg. A hagyományos találkozó — immár az 56. — ez alkalommal is bebizonyította, hogy hozzáállással, tenni akarással hasznosan lehet eltölteni a szabad időt. Harmincöt iskola tanulói, tanárai találkoztak a bánya melletti iskolában, s már a fogadtatás — forró tea, kalács, házikenyér — is bizonyította, hogy a házigazdák igenis, szívükön viselik e találkozó sorsát. Az Ifjúsági Turisztikai Iroda két társasgépkocsija jóformán ki sem ért a faluból, amikor a diákhad elindult a felszíni fejtés felé, amelyről Deák András igazgató, Kreighero István párttitkár és Para András proníx-tanács-elnök jóvoltából már sokkal többet tudtak, mint ide érkezésük előtt. A helyszínre érve, Kisgyörgy Zoltán geológus nemcsak hogy ismertette a bányát, de készségesen válaszolt minden feltett kérdésre, s e kis ismertetőt majd bővítette az iskolában, ahol a szén keletkezéséről és a bányákban talált kövületekről esett szó. Ezután a tanulókon volt a sor, hogy lekössék a hallgatóság figyelmét. A természetről szóló népdalok és szavalatok állították megmérettetés elé a fiatalokat, akik tudták, hogy amint vége a versenynek, következik a vacsora és a beígért szórakoktató est. Az elszállásolás, ez is már hagyomány szerint, a község tanulói szüleinél történt, ahol hamar ágyba bújtak a tanulók, mert tudták, hogy másnap következik a nagy erőpróba, az elméleti verseny. De elbírálásra kerültek a tanulók által hozott rajzok, fényképek és kőzetminták is. E megmérettetésen a gheorgheni-i és a covasnai pionírházak holtversenyben foglalták el az első helyet,a második Brăduț, harmadik pedig Baraolt volt. Az elméleti verseny eredményei: 1. a házigazdák, 2. Síntsimion és Arcuș, 3. Belin. Az előadók között olyan szoros volt a küzdelem, hogy a zsűri hosszú gondolkozás után dönthetett csak. Íme a legjobbak: Ferenc Réka (Vîrghiș), Fábián Imre (Reci), Lázár Enikő és Tokos Katalin (Brăduț), valamint a házigazdák legjobbja, Para Júlia. A következő találkozót Bodoc szervezi, április 1—2. között. Téli séta Zajos gyermekcsapat csúszik-törtet alá a vastag porhó-párnával fedett hegyoldalon. Alant, a völgyben szorgalmasan, szűnni nem akaró módon buborékolnak a borvizes fortyogók. Lám, az Apor lányok feredőjét kövekkel is kirakták, s így újraszületett a vidék egyik legjobb legerősebb nedves mofettája. Ontja a kénszagú halálos, de gyógyító gázt. Folyik alá a völgybe. — Nini egy madárka — kiáltják a gyerekek, s számtalan kéz nyúl a holt tetem után, mely ott fekszik némán a hófehér jégpáncél tetején. A mofettagáz szintje alá merészkedett csak éppen egy másodpercre. — Vándormadár lehet, ide tévedhetett — mondja valaki. keresztcsőrű — felel magabiztonsággal a Paganel-típusú szemüveges fiúcska, Geri. — Csőrkávái keresztezik egymást, fenyveseink lakója. Keresztcsőre a fenyőtoboz kimagolására alkalmas. Ez pontosabban tojó. Szürke a „köpenye“, sárgás a hasa. Hangja: „gip-kip-gip“. Hazaviszem és Barti Levivel kitömjük. — Már csak ezért is érdemes volt megmászni a Büdöshegyet — mondogatom magamban. A távozó gyerekek hangja egyre halkabb. Hallgatózom. A téli madárvilágról beszélgetnek. Hátam mögött hagyom a még álmát alvó erdőt. Bevallom magamnak, hogy ők többet tudnak mindenről ebben a korban, mint mi, a század első felének szülöttjei akkoron. A bemelegített autóbuszba tereljük őket. Indulnak hazafelé. (sikó) — Nem. Ez a mi madarunk: Fiatalok öreg gépek között Kedvesebb képet aligha látni, mint mikor száz fiatal, amolyan huszonévesek, lányok és legények vagy éppenséggel fiatalasszonyok meg ifjú emberek betódulnak a falumúzeum udvarára, s az eléjük tárulkozó látványmeglepetéstől nem is tudják, merre kapkodják a tekintetük. Az akkori február végi éjszakán gyepre, fenyőágakra terített hópaplan szűzi fehérségében gyönyörködjenek-e, a parkban strázsáló szobrok hó-vállpántjain mosolyogjanak-e, amint Bod Péter uram meg Végh Antal ágyúöntő mester új rangját viseli, vagy a gyümölcsösben felépített parasztházak romantikus világát, az egykori, lényegesen módosított faluképet s a töméntelen mezőgazdasági szerszámot, gépet csodálják. Pedig világlátott emberek ezek a fiatalok, kilenc déli megye agrártitkárai érkeztek ide a KISZ Cenk alatti megyeközti pártiskolájából, hogy háromnapos megyénkbéli módszertani gyakorlaton vegyenek részt. Agrártitkárok, s jó volt éppen azért hallani megyei vezetőjüktől, Amagde Róberttől, hogy programjukban, a gazdasági egységek mellett mennyi kulturális, turisztikai vonatkozású objektum szerepelt, mert voltak ők a Tündérvölgyben, rácsodálkoztak az itteni gyógymeg üdülőkomplexumra, megnézték a Sikló havas meredélyét, jártak aztán Céhmúzeumban, a bodzavölgyi népművészeti szövetkezetben, voltak, természetesen, téeszekben is. Ebbe a múzeumba éppen a helyi téesztől érkeztek, ahol a burgonyatermesztés méretei, a szomszédos kísérleti állomással való tudományos és termesztési együttműködés, az új fajták biológiai tulajdonságai és gazdasági jelentősége ejtette ámulatba ezeket az otthon többnyire „kukoricázó“ meg búzatengerekhez hozzászokott fiatalokat. És a múzeumban is, mintha a placcra kirakott gépek érdekelnék a legjobban őket, amelyek révén számot vethetnek, milyen színvonalú gazdálkodás folyt ezen a vidéken az előző századokban, a századfordulón és attól erre, szinte napjainkig, mert Hasszmanék gondoskodtak arról, hogy a közelmúlt termelésből kivont gépeiből is legyen mutatóban néhány. Nyilván az is látható ilyenkor, hogy lett légyen bár igen szép grafikai rajzolatú a friss havon a gépek, eszközök formája, szín alá kell vontatni valamiképp ezeket, mert hiába olajozzák karbantartóik, a víz lemossa, a szél letörli azt. Újabb gépszínek kellenek tehát. Megéri, mert lám hány száz kilométerekről is eljönnek ide, s viszik magukkal nemcsak a kürtőskalács cukorzománcának feledhetetlen ízét, amivel a helybéli asszonyok kedveskedtek nekik hianem a nagyközség jó hírét,példaadó gazdálkodásának munkára ösztönző modelljét. Viszik, s hozzák is majd, mert hinni merem én, hogy erre az útra lesz olyan agrártitkár, aki másokat is biztatni fog, így térülnek, illetve így is megtérülnek majd a jó szellemi és anyagi beruházásaink. (sylvester) Ránevez az agyagra Megyénkben csak a Törekvés szövetkezet állít elő — részben hagyományos módon — kerámiát, dísztálakat és vázákat, a Csíki utcai kerámiaműhelyben. A legjobb pillanatban toppantam be. Szőke, nyurga, huszonhat év körüli fiatalember épp pofozza az agyagot, kézzel és korongozva formálja azt. A hagyományos eljárástól annyi az eltérés, hogy a fazekaskorong lendítőkerekét már nem lábbal hajtják, hanem olajnyomásos motor hozza mozgásba. Csiszár Gyula, a megye egyedüli hivatásos korongozója, szívvel-lélekkel végzi munkáját, ráérez az agyagra. Felesége, Ibolya és Jankó Zsuzsa foglalkozik a mintázással, díszítéssel. E műhelyben rajtuk kívül még egy anyagelőkészítő és két csiszoló-pácoló-lakkozó dolgozik. A Csíszér házaspár segítségével igyekszünk betekintést nyerni e mesterség titkaiba: — Honnan kapjátok az agyagot? — A municípium melletti szénbányában rengeteg típusú agyag és pala áll rendelkezésünkre. Épp a sokféleség miatt személyesen kell kiválogatnunk és kitermelnünk a legmegfelelőbbeket. Mi tulajdonképp palát használunk, kétszer-háromszor megőrli az ember, s máris dolgozhat vele. Ami az agyagot illeti, úgy tudom, hogy a cernati Málon található a legjobb. Sinka Péterrel, az anyagelőkészítő és égetőmesterrel megyünk utánfutós traktorral, s rendszerint egy-két hónapra valót válogatunk, majd a villannyal működő őrlőgép megpucolja-locsolja, őrli és veri kockába az anyagot, innen kerül az agyagtárolóba, ahonnan mindig a szükségnek megfelelő mennyiséget használjuk. Régen a falusi mesterek födél alatt vagy nyirkos pincében tárolták, és főleg a téli időszakban dolgoztak fel egyszerre egy úgynevezett „vályog földet“, azaz 40—50 kilogrammot. — Havonta mennyi díszvázát, tányért készítetek? — Leszámítva a törést, havi átlagunk 700 darab, amit két alkalommal égetünk. Van egy három tűzhelyes kerek katlanunk, ezt fokozatosan gyújtjuk be, puha fával, hogy a tűz ne pattogjon. — Még nem beszéltünk a hagyományos korongolású kerámiáról. Hogyan kezded el az elkészítésüket? — Annyit vágok le a „rézcérnával“ az agyagból, amennyire szükség van, attól függően, mit készítek. A koronglapon jól összeverem a rögöt, ezáltal kiszorítom belőle a levegőt. Majd meghajtom lábbal a korongot mozgásba hozó hajtókereket. A körbeforgás közben egész végig vizezni kell az agyagot, a palát, majd ezután következik a lyukasztás, ami a kéz, a hüvelykujj szorításától függ, utána jöhet az anyag széthúzása — ez az alapja mind a váza-, mind a tányérkészítésnek — és a fenékeldolgozás, majd az első és második felhúzás, s ahogy az oldalfal nő, úgy vékonyodik is. A harmadik felhúzás adja meg a méretet. Miután a fakéssel levágtam a korongra ragadt fölösleges anyagot, kívülről alakítom a formát, majd a szádát. Ha sima kerámiát akarok, foccsos csipőbőrt használok, ha nem, akkor a csíkozó fát. Egynapi száradás után agyagpasztás szivaccsal kell a terméket lefoccsozni, s még egy nap szárítás után jöhet a díszítés. — Mi itt nem festünk, veszi át a szót ibolya, véséssel, karcolással díszítünk, eszközeink nagyon egyszerűek: ékvésőből, különböző formájú vésőkből és a pecsételő díszítőfából állnak. Hátramarad még a csiszolás, a pácozás, a lakkozás és a preparálás. Az elsőnél csiszollpapírt használunk, legtöbbször az edény alját és szádát csiszoljuk, pácolásnál diópácot használunk, s a preparáló folyadékkal az edény belső felét öblögetjük. Így készülnek a dísztálak, a levesestül tányér, lábaslábas, buggyos kancsó, virágcserép ... Gyula még elmondja, hogy a múzeumban található kerámiák javarészt a múlt századból származnak, de korábbi időszakból is találunk zöld, barna- sárgamázas cserepeket. A múlt századi 19 fazekasközponttal szemben ahol több mint száz fazekast számoltak, a hatvanas években már senki sem gyakorolja ezt a mesterséget. Aztán 1975-ben, a népművészeti iskola égisze alatt, a híres bodixiji hámor melletti faluban, Herculeánban, Bene Lajos fazekasmester 17 résztvevővel fazekaskört indít be. Jelenleg a cernati múzeum tervezi egy fazekas-tanfolyam beindítását. A hagyományos kerámiakészítés felelevenítéséhez adva vannak a lehetőségek. Van nyersanyag, agyag, pala bőven. Igény van a hagyományos népművészeti dísztárgyakra és van mesterségbeli tudás, s itt gondolunk a Csíszér házaspárra elsősorban. Az említettek mellett csupán olyan patronáló vállalatra lenne szükség, amely a Megyei Múzeum néprajzi osztályával együttműködve valódi népművészeti jellegű kerámiát állítana elő a hagyományos technikával. KÁDÁR Gyula Már rég készülök a színház-, koncert-, mozilátogatás illemtanáról írni, mert megfigyeléseim szerint az ifjúság mindennapi viselkedésének ez a terület sem erős oldala. Természetesen ez esetben sem helyénvaló az általánosítás és talán a fiataloknál sem tapasztalható több kirívó eset, mint a felnőtteknél. A legtöbb probléma a serdülőkorúaknál van, különösen akkor, amikor csoportosan és nem szüleikkel látogatják az előadásokat. Talán az a legnagyobb baj, hogy az osztályfőnök vagy a kísérő pedagógus előadás látogatása előtt nem magyarázza meg a gyerekeknek a színházlátogatás alapvető szabályait, nem beszél a színdarab tartalmáról, a szereplőkről, a színészekről, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltve, tudatosan készüljenek egy-egy színházi előadás vagy film megtekintésére. Ezért és egyéb okokból kifolyólag, az iskolás nézőink egy bizonyos kategóriája vajmi keveset ért meg egy-egy „nehezebb fajsúlyú“ előadásból. Érthető tehát, hogy előadás közben, olykor baj van a fegyelemmel. De sajnos, nemcsak előadás közben, előadás előtt, a szünetben, előadás végén, serdülőkorú nézőink úgy trappolnak a lépcsőkön, a padsorok, az erkély és földszint között, mintha sportpályán lennének. És az a kép is szomorú, ami az úgynevezett ifjúsági előadások után a nézőtéren marad, kamasznézőink után. Erről szegény takarítónők tudnának igazán beszélni, akik lapátszámra gyűjtik össze az eldobált szendvicsmaradékot, papírokat, eltaposott süteményt, csokoládémaradékot. Legtöbb azonban a plüsshuzatú gondos ülésekre rákent lekvár, krém és kilocsolt hűsítő után maradt foltok eltávolítása okoz. Iskolának, szülőnek, színháznak lenne elég közös tennivalója legfiatalabb színházi nézőink nevelésében. De, sajnos, ez olyankor is elmarad, amikor a kisgyerek felnőtt előadásra jön a szülőkkel. Láttunk már olyan felnőtt előadást, amikor annyi, meg annyi gyerek „szorongott“ (feküdt, hempergett) a színpad előterében, a színpadra vezető lépcsőkön, mint felnőtt Szerkesztette NAGY László Mihály tek a páholyban, már-már vártuk, mikor vegyülnek el a színpadon a szereplők között. És hányszor vártunk arra, hogy majd szünet után változik a helyzet, de úgy látszik, egyes nézőszülőket nem zavar kisgyerekük színházművészet iránti „rajongása“, s a kép a szünet után sem változott. Nem véletlen, hogy a színházlátogatás illemtanáról szólva, a kisgyerekek viselt dolgaival kezdtem el mondandómat, nem, mert néhány esztendő, és ők teszik ki a színház-, koncert-, mozilátogatók zömét. Nem mindegy tehát, hogyan indítjuk nevelésüket. Említettem már, hogy fiatalok, sőt felnőttek körében is tapasztalni kirívó esetet. Olyanokat, akik utolsó pillanatban, vagy az előadás megkezdése után rohannak be a színházterembe, akik végig kommentálják félhangosan a színpadon, a vásznon látottakat; végig köhögik az előadást, a koncertet, akik elfoglalják mások helyét (és felszólításra sem hajlandók átadni a széket); ropogtatják a cukorkás papírt, akik... És milyen legyen a taps? Amilyent az előadás és a színész teljesítménye megérdemel. De ha megérdemli, akkor ne sajnáljuk a színésztől a tapsot, hiszen számára ez a legnagyobb fizetség. DALI Sándor EURÓPA KUPÁK Március 1-én 14.30 órától — a televízió is közvetíti: Dinamo—Sampdoria — KEK-mérkőzés. A BEK-ben: IFK Göteborg—Steaua. KEK: SOK SIKERT ! Játszottak már ugyan egy-két VB- selejtezőt február folyamán, de a nemzetközi labdarúgás tavaszi nyitányára lényegében március 1-jén kerül sor az Európa kupák negyeddöntőinek első fordulójával. Mi mindhárom kupában érdekeltek vagyunk. A BEK-ben a Steaua, a KEK-ben a Dinamo, az UEFA Kupában a Victoria révén. Az ellenfelek a jó hírnevű IFK Göteborg (a BEK-ben), az a svéd együttes, amelyik már nyert Európa Kupát is (UEFA Kupát 1987-ben), amelyik már az elődöntőig jutott a BEK-ben (éppen abban az esztendőben, amelyikben a Steaua megnyerte a serleget; a svédeket akkor az FC Barcelona ütötte el a döntőtől) .. . Európai hírnévnek örvend az IFK, akárcsak a svéd futball. A Dinamo nem kisebb ellenféllel találkozik, mint az olasz bajnokság pillanatnyi harmadik helyezettjével, a Sampdoriával, a válogatott Vialli együttesével. Hogy formában van az olasz csapat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint vasárnapi újabb győzelme, ezúttal a Como otthonában. A Sampdoria jelenlegi mérlege: 19 10 7 2 27—10 27 pont. Egy szó, mint száz, mindkét ellenfelünk az európai élvonalba tartozik. A továbbjutás kiharcolása igazi fegyverténynek számít. Ehhez a továbbjutáshoz kívánunk sok sikert. Most pedig nézzük a teljes programot: BEK: IFK Göteborg—Steaua Werder Bremen—AC Milan Eindhoven—Real Madrid Monaco—Galatasaray Buc. Dinamo—Sampdoria Eintracht Frankfurt—FC Măline* Sredec Szófia—RODA Kerkrade Aarhus—FC Barcelona UEFA Kupa Heart Midlothian—Bayern München J uvenlus—Napoli VfB Stuttgart—Rea! Sociedad VICTORIA — DRESDAI DYNAMO 1—] (0—1) București, Victoria pálya, kb. 10 000 néző. Játékvezető: David Symc (Skócia). VICTORIA: Nițu — Cojocarii, C. Solomon, D. Ștefan, M. Pană — Ursea. D. Daniel (Mirea — 46. p), Ursu — Țiră, Kulcsár (Damaschin I. — 39. P), Coraș. DYNAMO: Teuber — Hauptman, Trautmann, Maucksch, Döschner, Pilz (Janiek), Minga, Kirchner, Sanimer, Kirsten, GStschow (Büttner). Kiállítva: Kirsten (2. p). Góllövők: Minge (24. p), C. Solomon (48. p). A Victoria szempontjából jól kezdődött a mérkőzés, hiszen Kirstent már a 2. percben kiállítja a bíró. De ez a „jól“ csak látszat, mert az emberhátránya ellenére jól állja a harcot a Dynamo. Igaz, a Victoria is könnyíti a dolgát, azzal a lassú, körülményes játékával. A 24. percben vezetést szerez a Dynamo. Egy jobboldali ellentámadást csak az alapvonalon túlra tud hárítani a Victoria védelme. Az első szögletet még hárítja Dániel, a másodikat viszont nem és a jól érkezett Minge közelről a hálóba fejeli a labdát. 0—1. Az utolsó percekben cserél a Victoria, Kulcsár helyébe Damaschini lépik, s ez meg is érződik a házigazdák játékán — elevenebb, gyorsabb, célratörőbb lesz. Az eredmény sem marad el, s a 49. percben C. Solomon góllal vet véget egy kapu előtti kavarodásnak. 1—1. A gól fellelkesíti Victoriát, határozottabban támad, s a a vendégek fokozatosan beszorulnak saját térfelükre. Csak szórványosan lendülnek ellentámadásba, a védőmunka erősen lefoglalja őket. A Victoria támad, támad, Damaschin, C. Solomon (kapufát is lő). Tla hagynak ki gólhelyzeteket. Következik a mindent eldöntő utolsó öt perc, de ez sem hoz gólt. Marad az 1—1, mely kétségtelenül a Dynamónak kedvez. (áros) A MEGYEI IPARI TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÁSI VÁLLALAT Sfíntu Ghorghe, Brassói út 24. — TECHNOLÓG MÉRNÖKÖT — FAFELDOLGOZÁSI MÉRNÖKÖT — ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT — FÉMFELDOLGOZÓ MÉRNÖKÖT Javadalmazás a 57/1974. és 12/1971. törvényerejű rendelet alapján. A FA-FÉM KISIPARI SZÖVETKEZET Sfíniu Gheorghe, Uzoni út 2. Öt éven felüli régiséggel rendelkező belső pénzügyi ellenőrzők was co/neg Bővebb felvilágosítással a 21745-ös telefonon szolgálunk. MEGYEI TURISZTIKAI HIVATAL április 11—24. között kirándulást szervez a következő útvonalon: KIJEV — KISINYOV — BUCUREȘTI — BÁLVÁNYOS (KÁRPÁTOK SZÁLLÓ, 5 nap) Utazás vonattal, irányár 4 660 lej, ebből 56 rubel zsebpénz. S.-3