Megyei Tükör, 1989. július (22. évfolyam, 5415-5440. szám)
1989-07-01 / 5415. szám
Az idei és az 1990-re szóló terv legjobb körülmények közötti teljesítése biztosítani fogja mind hazánk általános fejlettségi színvonalának emelkedését, mind pedig szocialista társadalmunk rátérését egy újabb szintre és stádiumra. Ez pedig megteremti az ahhoz szükséges feltételeket is, hogy rátérjünk a 9. ötéves terv és Romániának a 2000-es évekig terjedő fejlesztési perspektívái megvalósítására, s így az idei és az egész ötéves tervet a legjobb eredményekkel zárjuk, s újabb lendületet, adjunk a haza általános fejlődésének. (Élénk és hatalmas taps.) Tisztelt elvtársak! A Központi Bizottság plenáris ülésén elfogadott dokumentumok megszabják a távlati orientációkat a román társadalom fejlesztésére a 2000-es évekig terjedően és a továbbiakban a harmadik évezred elejére. A jelenlegi stádiumból kiindulva, a 9. ötéves tervben és a 2000-es évig terjedően biztosítanunk kell a termelőerők további növekedését, hangsúlyozva minden területen az intenzív fejlesztést, mint lényeges követelményt pártunk és népünk stratégiai célkitűzésének megvalósításához. Bár a megvalósított termelés fizikai szempontból sok területen a legfejlettebb országok színvonalán lesz, oda kell hatnunk, hogy a következő ötéves terv folyamán és 2000-ig terjedően úgy tökéletesítsük és korszerűsítsük a tevékenységet, hogy az biztosítsa a magas műszaki-minőségi színvonalat, a nyersanyagok, népünk termelőereje magasabb fokú hasznosítását. Úgy értékelhető, hogy az 1990-es fejlettségi szintről kiindulva a 2000—2005- ös évekig megkétszerezhetikdl az ipari termelést, s biztosíthatjuk a 40—45 millió tonna stabil gabonatermelést, a nemzeti jövedelem megkétszereződését és ezen az alapon a nép civilizációs fokának, anyagi és szellemi életszínvonalának általános emelkedését. Mindez megköveteli, hogy még határozottabban munkálkodjunk a műszaki-tudományos kutatás fejlesztéséért, s így Románia ebben az időszakban, egészen a második évezred végéig és a harmadik évezred kezdetéig a műszaki-tudományos haladás hatalmas erejévé váljék magas műszaki és tudományos színvonallal, fejlettséggel minden területen. Ez egyébként — mint már nem egyszer megjegyeztem — a pártprogram valóra váltásának, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom sikeres megteremtésének és a kommunizmus felé haladásnak törvényszerű követelménye. Lemaradni a tudományos és műszaki kutatás, az emberi megismerés terén annyit jelent, mint lemaradni a szocializmus építésében, a termelőerők, az egész társadalom általános fejlesztésében. Márpedig szocialista társadalmunk megteremti a legjobb feltételeket a tudományos és műszaki kutatás magas színvonalának gyors megvalósításához, az általános ismeretszínvonal emeléséhez, a magas fokú forradalmi, tudományos, kulturális tudattal rendelkező nép létrejöttének biztosításához. Nagy tudományos erővel rendelkezünk. Jelentős megvalósításaink vannak a tudományos és műszaki kutatásban, valamint széles perspektívájú programokkal rendelkezünk minden gazdasági-társadalmi terület és az alapkutatás számára. Ennek megfelelően a leghatározottabban kell munkálkodnunk a tevékenység korszerűsítési és szervezési programjainak megvalósításáért a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján, hogy igazi forradalmárokként tevékenykedjünk minden területen. Ugyanakkor tovább kell tökéletesítenünk az oktatást minden fokon, biztosítva az összes dolgozók alapos szakmai, műszaki és tudományos felkészítését. 1990-től kezdve az egész ifjúság a líceum II. fokozatán folytatja tanulmányait, tehát általánosítjuk a 12 osztályos oktatást. A 9. ötéves tervnek már az első esztendőitől kezdve termelésbe állnak a 12 osztályos oktatás fiatal végzettjei minden szektorban, így létrejönnek a feltételek az összes dolgozók, az egész nép általános szakmai, műszaki, tudományos és kulturális színvonalának emeléséhez. Az egész oktatást a tudomány és a technika, általában az emberi megismerés legújabb vívmányaira, a forradalmi világ- és életszemléletre — a dialektikus és történelmi materializmusra — kell építenünk. A továbbiakban is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a párt és az állam politikájának határozott megvalósítására a környezet védelme és megóvása ügyében. Különösképpen biztosítanunk kell a talajerózió leküzdésére, az erdősítés megvalósítására, a környezetszennyeződés leküzdésére, és általában a vizek, a környezet tisztántartására vonatkozó országos programok szigorú teljesítését. Kiindulva az önigazgatásra alapozott önálló gazdálkodás és önfinanszírozás elveiből, biztosítanunk kell a gazdasági-pénzügyi normák, az árképzéssel, a gazdasági jövedelmezőség szüntelen növelésével kapcsolatos elvek határozott érvényesítését minden tevékenységi területen. Nem kívánok most szólni a különböző tevékenységi ágazatok és szektorok fejlődéséről, ez kellő helyet kap az irányelvprogramban, s biztosítja a nemzetgazdaság harmonikus fejlődését, mind az iparnak, mind a mezőgazdaságnak mint alapvető ágazatnak a fejlődése alapján és ennek megfelelően a többi szektor fejlődése alapján, amelyek hosszú távlatot kínálnak hazánk felemelkedéséhez egy magas fejlettségi szintre, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódításához. A vállalatokban, iparközpontokban, minisztériumokban, kutatóintézetekben, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben, az összes szektorokban sorra kerülő viták folyamán elemzéseket kell folytatni, újabb intézkedéseket és javaslatokat előterjeszteni a hazánk további fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések tökéletesítése és töretlen, minél jobb körülmények közötti megvalósítása ügyében. Hassunk oda, a pártban és az egész néppel lezajló viták biztosítsák, hogy a kongresszus elé terjesztendő és a kongresszus által elfogadandó dokumentumok nemzetünk gondolatát, egyöntetű akaratát juttassák kifejezésre, azt az elhatározását, hogy következetesen megvalósítja a szocializmus és a kommunizmus megteremtésének programját Romániában! (Hatalmas, szűnni nem akaró éljenzés és taps; hosszasan visszhangzik: „Ceaușescu — RKP!“. „Tiszteletünk, büszkeségünk: „Ceaușescu — Románia!“) Tisztelt elvtársak! Országunk gazdaságának erőteljes fejlődése megteremtette a szükséges feltételeket az aktív részvételhez nemzetközi munkamegosztásban, a világ más államaival való anyagi és szellemi értékcserében, tekintet nélkül a társadalmi rendszerre. Romániának a más államokkal való gazdasági és termelési kooperációs cseréi 1950-hez képest több mint 45-szörösen növekedtek. A gazdasági és termelési kooperációs cserékben fontos helyet foglalnak el a szocialista országok, amelyeknek részaránya körülbelül 50 százalékot tesz ki külkereskedelmünk volumenében. A fejlődő országokkal való gazdasági kapcsolatok szüntelenül növekedtek és ma körülbelül 25 százalékot képviselnek. Úgyszintén fejlődtek a kapcsolatok a fejlett tőkés országokkal, amelyek szintén 25 százalékot képviselnek Románia külkereskedelmében. Tekintettel a nemzetközi cserék jelenlegi színvonalára, akárcsak a haza gazdasági-társadalmi fejlesztési programjára, bővíteni szándékszunk a gazdasági cseréket, a termelési kooperációt az összes államokkal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Az egész pártnak, az egész népnek, az összes gazdasági kádereknek jól meg kell érteniük, hogy a gazdasági cserék fejlesztése, a termelési kooperáció bővítése objektív szükségesség. Éppen ezért jóval nagyobb határozottsággal kell munkálkodnunk a gazdasági együttműködés fejlesztésén, jóval aktívabban kell részt vennünk, a termelési kooperáció alapján, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, különleges figyelmet szentelve ilyen értelemben a fejlődő országokkal való termelési kooperációnak. Amint az irányelvek hangsúlyozzák, 2000-ig a külkereskedelmi tevékenységnek jóval erőteljesebben kell fejlődnie, az exportnak legalább 30 százalékot kell kitennie az árutermelés összességében. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a KGST fontos szerepet töltött és tölt be a szocialista tagállamok közötti kooperáció és együttműködés fejlesztésében, s ugyanakkor hangsúlyozni az összes szocialista országokkal való jóval aktívabb együttműködés szükségességét. Jelenleg sok vita folyik a KGST- ben a gazdasági tevékenység tökéletesítésének kérdéseiről. Egyes közgazdászok azt szeretnék, hogy mondjanak le a KGST elveiről, s ajánlják, hogy a Közös Piacot és a Közös Piac-beli elveket vegyük alapul. Nyilvánvaló, hogy az ilyen ajánlások merőben idegenek a szocializmustól és a KGST-től. Véleményünk szerint a KGST jelenlegi keretei és alapelvei jó bázist jelentenek és a jövőbeni együttműködés fejlesztési kereteiként kell szolgálniuk. Ez azonban feltételezi a KGST alapszabályzatában foglalt előirányzatok töretlen megvalósítását arra vonatkozóan, hogy el kell érni a tagállamok fejlettségi szintjeinek viszonylagos kiegyenlítődését. Az együttműködés, a termelési szakosítás és kooperáció formáinak és kapcsolatainak tökéletesítésében abból kell kiindulni, hogy fejlődnie kell minden nemzetgazdaságnak, mindegyiknek viszonylag egyenlő fejlődést kell elérnie, hogy biztosítani kell a tagállamok minél jobb gazdasági, műszaki és tudományos függetlenségét. A KGST-nek elszigetelődés nélkül, fejlesztve az együttműködést a Közös Piaccal és más regionális szervekkel, meg kell őriznie függetlenségét és jóval aktívabb szerepet kell vállalnia a tagállamok gazdasági-társadalmi haladásában. Általában úgy véljük, hogy a jelenlegi fejlődési szakaszban és még hosszú ideig a KGST-tagállamok, más államok gazdasági-társadalmi függetlenségének megőrzése létfontosságú szükségesség, s az ettől való mindennemű eltérés negatív kihatásokkal jár. Ebben a szellemben Románia szilárd elhatározása aktívan részt venni a KGST tevékenységében, a 2000-ig terjedő, közösen elfogadott programok megvalósításában, mint ahogyan elhatározása a KGST keretében is, kétoldalú vonatkozásban is, fejleszteni kapcsolatait a különböző gazdasági szervezetekkel és széles körű együttműködést és kooperációt kiépíteni — ismétlem — a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Számolva a jelenlegi súlyos gazdasági problémákkal, a világgazdasági válság erős megnyilatkozásaival és a fejlődő országok helyzetének számottevő romlásával, el kell jutni az egyenlőtlenség felszámolásához, a fejlődő országok elnyomása régi praktikáinak felszámolásához, a kapcsolatok új elveihez, amelyek lehetővé teszik minden nemzet gazdasági-társadalmi fejlődését, függetlenségét, biztosítják a világgazdaság stabilitását és valamennyi nép haladását. Ez feltételezi a nemzetközi pénzügyi rendszer gyökeres javítását, a végérvényes lemondást arról, hogy a gazdasági kapcsolatokat politikai vagy más természetű meggondolásoktól tegyék függővé. Minden államnak, de különösképpen a nemzetközi gazdasági szerveknek, a világbankoknak le kell mondaniuk arról a gyakorlatról, hogy hiteleket csak olyan esetben folyósítanak, ha azok a tőkés magántulajdonra szolgálnak. Ellenkezőleg, a normális az lenne, hogy a nemzetközi bankok éppen az állami és szövetkezeti tulajdonra alapozott gazdasági-társadalmi fejlesztéshez nyújtsanak hiteleket, hiszen ez biztosítja a népek igazi gazdasági-társadalmi függetlenségét és a jövőt képviseli. Románia, más államokkal együtt, kész cselekvően részt vállalni a bonyolult gazdasági problémákra, a fejlődő országok kiadósságának megoldására vonatkozó intézkedések közös kidolgozásából, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új elveinek kidolgozásából. Ezek ugyanis objektív követelmények a gazdasági-társadalmi haladáshoz, a nemzetközi gazdasági-társadalmi válság leküzdéséhez, egy olyan igazabb és jobb világ megteremtéséhez, ahol minden nemzet szabadon és függetlenül, saját törekvéseinek megfelelően, minden beavatkozástól mentesen fejlődhet. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Tisztelt elvtársak! A Központi Bizottság plenáris ülésén elfogadott dokumentumok erőteljesen hangsúlyozzák, hogy helyes a népünk anyagi és szellemi életszínvonalának szüntelen emelését szolgáló szociális politika, hiszen az anyagi és szellemi életszínvonal szüntelen emelése kommunista pártunk politikájának legfőbb célja, a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényege. Mindaz, amit megvalósítunk, mindaz, amit célul tűzünk ki, a haza általános fejlődését, a nép jólétének szüntelen gyarapodását szolgálja abból kiindulva, hogy minden megvalósítás a népé, hogy minden megvalósításnak valamennyi honpolgár, az egész nemzet jólétét és boldogságát kell biztosítania. Mindig nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy a személyes életszínvonal emelkedése, minden honpolgárunk jólétének gyarapodása csakis a termelőerők általános fejlesztésével, a haza fejlettségi szintjének általános emelésével, az egész nép, az egész nemzet jólétének gyarapításával együtt valósítható meg. Közismertek az anyagi és szellemi életszínvonal terén elért nagy megvalósítások — a lakások számának növekedése, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a művelődés. Minden megvalósításunk mind magasabb anyagi és (folytatása a 4—5. oldalon) MEGYEI TÜKÖR — 3.