Háromszék, 2000. február (12. évfolyam, 2867-2891. szám)
2000-02-01 / 2867. szám
Belföld Vonatok csak a határig A vasúti személyszállító társaság mától szünetelteti a Magyarországra induló vonatokat. A két ország közti járatokat azért kell leállítani, illetve módosítani, mert a magyar vasutak nem fogadják a külföldről érkező személyszállító szerelvényeket. A magyar vasutassztrájk idején a Dacia a Bukarest—Kürtös közötti vonalon, az Ovidius Konstanca és Arad között, a Korona pedig Brassó és Nagyvárad között fog közlekedni. A Románia és Magyarország közötti nemzetközi személyi járatokat akkor indítják ismét, ha a MÁV hivatalosan értesíti a román vasutakat a sztrájk befejezéséről. Kölcsönt belföldről A Conel felhatalmazást kapott, hogy belföldön kölcsönözzön 50 millió dollárt az e télre szükséges üzemanyag-behozatal egy részének finanszírozására. A kölcsön másfél évre szól, háromhavi mentelmi idővel, és a pénzügyminisztérium fogja garantálni az állam nevében. Civilizált vasútért Tízmillió lejig terjedő pénzbírság vár azokra, akik nem biztosítják a vasúti pályaudvarokon a közönségtájékoztató berendezések működését, a tisztaságot, az illemhelyek felszerelését és működését, a személyvagonok tisztaságát, fűtését és kivilágítását, az utazóközönség becsületes kiszolgálását. A kihágás megállapítására a vasúti hatóság és a szállítási minisztérium hivatott a kormány vasárnap kibocsátott rendelete értelmében. Fizetnek az utazó tanulók Mától a diákoknak és egyetemistáknak a vasúti jegyek egész árát kell fizetniük: a vasúti személyszállító társaság felfüggesztette a félárú jegyek kibocsátását mindaddig, míg a tanügyminisztérium nem törleszti a társasággal szembeni 165 milliárd tejes tartozását. A tanügyminisztérium szerint a tavalyi költségvetésben e célra előirányzott összeg nem bizonyult elegendőnek a vasút sorozatos drágításai miatt, s az elmaradást sem tudja törleszteni az idei év költségvetésének elosztása előtt. Korlátozott áruforgalom Február 1-jétől a román—magyar határ két átkelőhelyén a személyforgalom mellett lehetővé válik a korlátozott áruszállítás is — tudatta tegnap a Román Országos Vám-főigazgatóság. A közlemény szerint mától a Tornya—Battonya és a Nagyszalonta—Méhkerék határátkelőkön az eddigi személygépkocsi- és autóbusz-forgalom mellett engedélyezik a korlátozott áruszállítást, valamint a nemzetközi előírásoknak megfelelő, 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó járművek forgalmát. A mezőgazdasági és élelmezési minisztérium kérésére a korlátozott áruszállítás nem terjedhet ki az élő állatokra, az állati eredetű termékekre, takarmányra, az állategészségügyi gyógyszerekre és vegyszerekre, valamint az állategészségügyi ellenőrzés keretébe tartozó termékekre és a növényegészségügyi ellenőrzés keretébe tartozó növényi termékekre. (Az MTI híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet DURAY VAGY TŐKÉS AZ ESÉLYES? A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megérett bizonyos reformokra — állítja Csoóri Sándor, a szövetség elnöke, akinek utódlása körül megindultak a személyi kombinációk. Csoóri össznemzeti kataszter elkészítését szorgalmazza, továbbá felhívást intéz a világ magyarságához: idén látogassanak el szülőföldjükre. A szervezet hét végi vezetői értekezletén kért interjút a Magyar Hírlap Duray Miklóstól és Tőkés Lászlótól — mindketten esélyesek az elnöki posztra. MUNKAHELY BÁNYÁSZOKNAK. Úgy néz ki, végre körvonalazódik, illetve konkrét formát ölt az a kormányprogram, melyenek eredményeként munkához jutnak az elbocsátott bányászok. ,A vulcani-i Eurofinances céget bízták meg azzal, hogy komány- és uniós pénzekből nagyszabású környezetvédelmi munkálatokat kivitelezzenek és vízierőmű-láncolatot építsenek a Zsil és Olt folyón, s olyan árvízvédelmi munkálatokat végezzenek, melyek pénzhiány miatt évek óta fontosak lennének. A számítások szerint 7500 személy — főként bányászok — kereshetik majd e területen mindennapi kenyerüket. (România liberă) SIRATÓ. Hektáronként méreti ki a magyaroknak Erdély földjét Markó Béla riadóztatja a román közvéleményt a Cotidianul, s krokodilkönnyeket hullat amiatt, hogy a románság föld és erdő nélkül marad e régióban. JOBBRA ÁT. Radu Vasile bizonyára rádöbbent, hogy a hátralévő idő alatt aligha tudja összehozni brassói csoportjával a tervezett és beígért néppártot, ezért olyan jeleket látni, hogy csatlakozni fognak a Cornel Brahaş vezette Román Jobboldali Párthoz. Mint ismeretes, az említett párt erős nacionalista ideológián alapszik. (România liberă) EGYETLEN JÓ SZOMSZÉD A FEKETE-TENGER. Nincs jó kapcsolat Románia és Bulgária között. Az építendő Duna-híd elhelyezése, no meg a Kozlodusi atomerőmű miatti vita igen meg- 2. rontotta a viszonyt. Most, az uniós csatlakozás megkezdése előtt az európai vezetők a helyzet rendezését várják. (Cotidianul) ROMÁN—BOLGÁR SCHENGEN: Isărescu kormányfő igen szeretné megoldani a két ország közötti vitás kérdéseket, s javasolja, kössenek olyan szerződéseket, melynek eredményeként közösen ellenőriznék a határátkelőhelyeket, eltörölnék a vámkötelezettségeket, svámuniót hoznának létre. (Ziua) NESZE NEKED, HELYI AUTONÓMIA. A rendőrségi épületekre sem fog magyar felirat kerülni —jelentette ki a Transilvania Jurnal újságírójának Nicolae Berechet országos főkapitány, mikor az a kézdivásárhelyiek ilyen irányú igénye kapcsán az újságíró erről s az intézmény reformjáról kérdezte. Berechet elmondta, terveik között szerepel az állomány nemzetiségi összetételének javítása Kovászna és Hargita megyében, olyan értelemben, ha elvégzik a rendőrfőiskolát, legalább az állomány fele magyar legyen. Ha olyan politikai döntés születne, hogy második hivatalos nyelvvé teszik a magyart, a rendőrségeken beszélni fogják e nyelvet. A kétnyelvű táblák kifüggesztése nem a rendőrség dolga — állítja a főkapitányt —, hanem politikai kérdés. Ám ha valakinek ilyen ötlete támad, nem kötelező azt kielégíteni — szögezte le. MEGHURCOLT ÚJSÁGÍRÓK. Az Academia Caţavencu sajtómonitorizálással foglalkozó csoportja megállapította, hogy az elmúlt időszakban aggasztóan megszaporodott az újságírók ellen indított perek s a kedvezőtlen végleges ítéletek száma. LESZ ÚJ ÚTLEVÉL. Jövőben új, több biztonsági jellel ellátott útlevelet bocsátanak ki — közölte az országos főigazgatóság. A jelentésből azt is megtudhattuk, hogy tavaly 630 919-en kértek és kaptak útlevelet, több mint 21 000 személytől tagadták meg a hatóságok a külföldre való utazást, mert a határon túl bűncselekményt követtek el, 73 személyt nyilvánítottak persona non gratának, 1200-at távolítottak el az országból, s tudomásuk szerint 7300-an tartózkodtak illegálisan az országban. (Ziua) Hírsaláta IMAS-KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Constantinescu emelkedik, Iliescu lefelé csúszik Az IMAS közvélemény-kutató intézet 2000 januárjában országos mintán végzett felmérése szerint valamelyest megállt a jelenlegi hatalom képviselői, a koalíciós kormány és Constantinescu elnök népszerűségének novemberig tapasztalt folyamatos zuhanása. Az Isărescu-kabinettel, elsősorban a miniszterelnökkel szemben ismét nagy a bizalom (ez volt a helyzet mind Ciorbea, mind Vasile beiktatásakor, sajnos, hamar csalódás lett úrrá az embereken), a megkérdezettek 57%-a bízik a kormányfőben. Emil Constantinescu népszerűségi indexe a novemberi 17%-ról 24-re emelkedett, miközben a Ion Iliescué 45%-ról 44-re csökkent. Teodor Meleşcanu felfelé ívelése folytatódik, 46%-ról januárra 51%-ra emelkedett. A kérdésre, kire szavazna, ha most lennének a választások, a novemberi 41% helyett, csak 37 voksolna Ion Iliescura, míg 22 helyett 23% Teodor Melescanura, 14 helyett 18% Emil Constantinescura, 8 helyett 9% Vadim Tudorra. Petre Roman tartja az 5%-os szintet, s Victor Ciorbea is elérte a szerény 3%-ot. A pártok közül a TDRP vezet, de a korábbi 46 helyett már csak 40%-os a támogatottsága, a Konvenció iránti bizalom 16%-ról 20%-ra nőtt, a Szövetség Romániáért tartja a korábbi 15%-ot, a Nagyrománia Párt 9-ről 8%ra esett, a DP és az RMDSZ 5 helyett 6%-os eredményt ért el. (I.) A határlégiesítés feltételei Marosvásárhelyi sajtóértekezletén Frunda György szenátor elmondta: Románia legkorábban három hónap múlva várhat kedvező döntést arról, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja az EU tagállamainak a Romániával szembeni vízumkényszer eltörlését. A tagállamok azonban saját maguk döntenek arról, hogy elfogadják-e ezt az ajánlást vagy sem. Frunda szerint a román kormánynak a kedvező döntés érdekében két alapvető feltételt kell teljesítenie. Egyrészt keleti határain a komoly és szigorú ellenőrzés érdekében számítógépes rendszert kell kiépítenie, aminek költségeit az EU teljes egészében fedezi. A másik feltétel az, hogy Romániának elő kell írnia: Moldávia Köztársaságból is csak útlevéllel lehet belépni az országba. Jelenleg a határt a két ország állampolgárai személyi igazolványuk felmutatásával léphetik át. Közismert viszont, hogy Moldávia Köztársaságban nagyon könnyen hozzá lehet jutni hamis személyi igazolványokhoz, ami megkönnyíti a Keletről érkező bűnözők számára, hogy Nyugat-Európába jussanak Románián át. Vasárnapi kormányülés A kormány vasárnapi rendkívüli tanácskozásán határozati úton létrehozta a felsőoktatási intézetek menedzselését véleményező szaktestületet, mely okiratokat bocsát majd ki minden ilyen tanintézet számára. A kormányülésen ratifikálták a Románia és az európai közösség közötti hitelszerződést is. A kétszázmillió eurós kölcsön két részletben érkezik, és az ország valutatartalékainak megszilárdítására fordítható. A földgáztartalékok kezelésével foglalkozó országos hatóságot is rendeletileg hozta létre a kormány. Ezzel lehetővé tette, hogy magáncégek is bekapcsolódjanak a földgázügyletekbe, megszüntetve az állami monopóliumot. A kormány határozatot fogadott el az üzemanyag, az alkohol és szeszes italok fogyasztási adójának csökkentéséről: február 15-től az ólmos benzin adója 11,5 százalékkal, az ólommentes benziné 25 százalékkal, a gázolajé 20 százalékkal lesz kevesebb, míg a nyers és finomított szesz fogyasztási adója 20 százalékkal csökkent. Változatlan maradt a cigaretta fogyasztási adója, a szerencsejáték-engedély kibocsátására járó illetéket pedig 15-ről 18-ra százalékra emelték. ORSZÁG-VILÁG Az unió fenyegetőzik Az Európai Unió tizennégy országa tegnap azzal fenyegette meg Ausztriát, hogy megszakítja vele a kétoldalú kapcsolatokat, ha a kormányban helyet kap a szélsőjobboldali Szabadság Párt (FPÖ). Az EU soros elnökségét betöltő Portugália közös közleményben fogalmazta meg Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország állam- és kormányfőjének véleményét. Eszerint az FPÖ-t tartalmazó kormányzattal a többi tagország nem kezdeményez hivatalos politikai kapcsolatot, és nem is fogad el ilyent. Az osztrák nagyköveteket az uniós fővárosokban csak technikai szinten fogadják, és az unió nem támogat egyetlen osztrák jelöltet nemzetközi intézmények posztjaira sem, ha Jörg Haider pártja hatalomra kerül Haider Klestilnél Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke az Osztrák Néppárttal (ÖVP) közös kormány alakításának minden részletében figyelembe kívánja venni Thomas Klestil szövetségi elnök álláspontját — jelentette ki Haider, amikor tegnap távozott az elnöktől, aki a Hofburgban fogadta őt. A pártelnök kijelentette: reményei szerint mára befejeződnek a tárgyalások a néppárttal, s akkor a két párt Klestil elé terjeszti a programot, hogy az elnök megtehesse kiegészítő észrevételeit. Azt is hangsúlyozta, hogy egyetlen FPÖ-jelölt sem kerül a kormányba Klestil kifejezett egyetértése nélkül. Mint közölte, a találkozón nevekről is szó esett. A Klestil elnökkel folytatott megbeszélés ezzel Haider újabb színeváltozását hozta. A találkozón a Haider által elmondottakból úgy tűnik, hogy az osztrák kormányalakítás új szakaszába lépett, és Klestil — noha más lehetősége is van — legalábbis fontolóra vette, hogy beleegyezik az FPÖ—ÖVP komány létrejöttébe. Ivanov—Albright-megbeszélések Moszkvában az orosz—amerikai külügyminiszteri megbeszélések végén kétoldalú dokumentumokat írt alá Madeleine Albright és Igor Ivanov. Az egyik megállapodás szavatolja a pleszecki, a szvobodniji és a Kapusztyin Jar-i űrbázisokról felbocsátandó amerikai űreszközök technológiájának védelmét, amerikai megfigyelők jelenlétét a fellövéseknél, míg a másik jegyzőkönyv a nukleáris veszély csökkentését szolgáló központról kötött szovjet—amerikai egyezséget korszerűsíti. Ivanov az Albrighttal közösen tartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy Putyin ügyvezető orosz államfő személyesen kíséri figyelemmel a Csecsenföldön őrizetbe vett Andrej Babickij, a Szabadság rádió munkatársának sorsát. Albright megerősítette: a csecsenföldi válság nagy hangsúlyt kapott a tárgyalásokon. A csecsen helyzet „nagyon komoly kérdés, és senki sem állítja, hogy Oroszországnak nincs jogában megvédeni területét”, de Oroszországnak —jó hírét tekintve — nagyon súlyos árat fizetett ezért —jelentette ki a washingtoni politikus. Gyengül a csecsen ellenállás Groznijban az orosz erők tegnap bevették a stratégiai fontosságú Minutka teret, s még szorosabbra vonták a gyűrűt a városközpont köré, több magas épületet foglalva el. A szövetségi erők sajtóközpontjának tegnapi közlése szerint a légierő több mint száz bevetésben támadta az elmúlt 24 órában a csecsen célpontokat Groznijban, illetve a déli hegyvidéken, s 12 teherautót, továbbá négy csecsen hadállást semmisített meg. A csecsen főváros keleti kerületében vasárnap 128 muszlim fegyveres adta meg magát. Találat ért két orosz MiG—8-as helikoptert, s az egyik gép pilótája — egy ezredes — életét vesztette. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter a muszlim fegyveresek grozniji fegyverletételét a fordulat „első jeleként” értékelte a csecsen hadműveletekben. London hazaengedi Pinochetet A londoni felső bíróság tegnap elutasította Belgium és hat emberijog-védő csoport kérelmét az Augusto Pinochet tábornok szabadon engedését célzó brit belügyminiszteri döntés bírósági felülvizsgálatára. A bírói határozat szerint Jack Straw belügyminiszter „nem járt el törvénytelenül és ésszerűtlenül”, amikor saját hatáskörében, brit orvosi vélemény birtokában úgy döntött, hogy leállítja a 16 hónapja házi őrizetben tartott volt chilei államfő kiadatási eljárását, és hazaengedi Chilébe a szenátort megromlott egészégi állapota miatt. Belgium azonnal jelezte, hogy a döntés fellebbezésére készül, és a londoni székhelyű Amnesty International vezette emberi jogi csoportok képviselői is közölték, fontolóra veszik a fellebbezést. 2000. FEBRUÁR 1.