Háromszék, 2000. március (12. évfolyam, 2892-2918. szám)
2000-03-01 / 2892. szám
GENOCÍDIUM A KŐKORSZAKBAN Az ősember kiirtotta riválisait? Egyes kutatók szerint nagyon is valószínű, hogy az emberiség genocídiumot követett el, vagyis történelmének korai szakaszában kiirtotta a hozzá közelálló fajokat. A feltételezést arra alapozzák, hogy míg a többi emlősnek vannak közeli rokonai: a lónak például a zebra, az oroszlánnak pedig a tigris, addig az ember az egyetlen két lábon járó, intelligens főemlős. Annak idején viszont nem egy-két, hanem több mint húszféle emberős létezett (és az ismert emberősök száma még ma is növekszik: az utóbbi három évben Csádban, Etiópiában és Spanyolországban például három újabb, hozzánk közel álló főemlőst fedeztek fel), és a homo sapiens csak mintegy 30 000 évvel ezelőtt maradt egyedül. Arra, hogy miért történt ez, kétféle magyarázat is adható: az egyik szerint módszeresen kiirtotta a vetélytársnak tekinthető Neander-völgyieket, illetve a többieket — egy másik magyarázat szerint viszont nem kiirtotta, hanem rátermettebb lévén kiszorította, és így pusztította ki őket. Számos régész támogatja a kőkorszaki népirtás elméletét, és úgy gondolja, hogy a genocídiumra való hajlam mintegy az emberi természet része, mások viszont úgy vélik, hogy bár mi vagyunk felelősek a velünk vetélkedő fajok eltűnéséért, azért voltunk képesek kiszorítani mindenki mást, mert jobbak voltunk az együttműködésben és a természeti források kihasználásában. De akár így, akár úgy, mindenképpen felvetődik a kérdés, hogy van-e bármelyik nagy testű állatnak esélye arra, hogy hosszú távon együtt éljen a Földön a homo sapienssel? Amikor a modern ember közvetlen őse 40 000 évvel ezelőtt feltűnt Európában — mondja Chris Stringer paleontológusprofesszor (Natural History Museum, London) —, akkor legközelebbi rokonunk, a Neander-völgyi ember már 200 000 éve itt élt. Ezt követően viszont alig 10 000 éven belül nyomtalanul eltűnt. Gondoljunk a Csillagok Háborújának arra a jelenetére, amikor a bárban sokféle idegen faj iszik és szórakozik együtt — jegyzi meg a szintén paleontológus Yoel Rak —, az emberiség evolúciós múltja is ilyen volt: 2,5 millió évvel ezelőtt például legalább négyféle emberelőd élt Kelet-Afrikának ugyanazon a részén: a homo rudolfensis, a homo habilis, a homo erectus és a tőlük meglehetősen különböző Australopithecus boseii (Dél-, illetve Észak-Afrikában pedig megint csak mások voltak megtalálhatók). Vagyis az értelmes fajok fejlődésének története, állítja Jan Tattersall evolúcióbiológus (American Museum of Natural History in New York), úgy is leírható, mint az újabb és újabb hominidák feltűnésének, virágzásának és bukó-Richard Leakey antropológus a Turkana-tó partján talált 1470-es koponyát tartja kezében. Beverték az emberes fejét,sának története. 100 000 évvel ezelőtt a világot háromféle ember népesítette be: a Neander-völgyiek Európát, az erectusok Jáva környékét és a homo sapiens ősei Afrikát. Ők végül meghódították a világot, és a legtöbb kutató szerint (az emberi DNS tanúbizonysága szerint) közben nem is keveredtek másokkal. Az antropológusprofesszor, Leslie Aiello (University College London) úgy véli, hogy nem valami test-test elleni küzdelemben került sor a leszámolásra, hanem azért kerekedtünk felül, mert rugalmasabbak voltunk: a Neander-völgyiek kőeszközeit nemigen lehet a készítés helyétől 50 km-nél távolabbra megtalálni, míg a mai ember ősei olykor 320 km-re távolodtak el. A Neander-völgyiek — állítja Jean-Jacques Hublin (Musée de l’Homme, Párizs) — szerettek visszatérni kedvenc barlangjaikhoz, ha baj volt, ám egy idő után elfoglalták kedvenc helyeiket az agresszívebben terjeszkedő homo sapiensek. Másfelől persze az sem kétséges, hogy a Neander-völgyiekkel való találkozásaink gyakran erőszakba és gyilkosságba torkollottak. Legnagyobb előnyünk a kiszorított hominidákkal szemben eközben a nyelv-, illetve a fejlett szimbólumhasználat volt, amely behozhatatlan előnyt biztosított nekünk. Ezért a régész Paul Pettitt (Oxford University) úgy véli, hogy nem valamiféle véletlen, hanem történeti szükségszerűség eredménye volt, hogy nem a Neander-völgyiek, hanem mi kerekedtünk felül. (The Mail & Guardian) Fókuszban 4. VULKÁNKITÖRÉS. Csütörtök hajnalban kitört a Fülöp-szigeteki Mayon vulkán. A múlt héten 14 ezer embert telepítettek ki a környékről. A vulkán hétévi álom után ébredt fel: ötven méter magas lávasugarat lövellt ki magából. Az égboltot nyolc kilométeres magasságban parázsló magma, vulkáni hamu és különféle gázok telítették meg. Az 1000 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérő láva helyenként már 6 kilométer hosszan lefolyt a 2462 méter magas hegycsúcsról. A manilai vulkanológiai intézet arra figyelmeztetett, hogy a feltételezhetően 4500—10 000 éves Mayon még veszélyes attrakciókra képes. Az intézet szakértője szerint különösen veszélyesek lehetnek az akár 80 kilométeres óránkénti terjedési sebességet is elérő forró hamufelhők, melyek azonnal elhamvasztanak mindent, ami az útjukba kerül. A tökéletes kúp formájú — és emiatt jelentős turistalátványosságnak számító — Mayon legutóbb 1993-ban tört ki, akkor 70-en haltak meg, a vulkán legtöbb áldozatot követelő felébredése pedig 1911-ben volt: több mint 1300 vesztették életüket. Az oldalt MTI-, [origó]- és Jövőnéző-inforrációk alapján szerkesztette: Mózes László SZÁMÍTÁSTECHNIKA Quartz, a Palmok trónkövetelője A Symbian csoport a CeBIT-en (vagyis a mostani hannoveri számítástechnikai vásáron) mutatta be Quartz nevű eszközét, amely sokak szerint már a megjelenés pillanatában legyőzte a Palmot. A színes képernyős Quartz (felvételünkön) jóval sokoldalúbb, mint az eddig megjelent digitális személyi asszisztensek (PDA-k). A hordozható készülék nagy felbontású, színes képernyője, beépített celluláris egysége és a gépet működtető hardver lehetővé teszi a megszokott PDA- funkciókon túlmenően a telefonálást, az internetböngészést, emailek és faxok küldését, fogadását, valamint multimédia-tartalmak lejátszását. A berendezés támogatja az MPEG videót, az MP3 zenei formátumot és a videokonferenciát. A beépített Bluetooth chip segítségével pedig vezeték nélküli headsetet kapcsolhatunk a készülékre, vagy egy másik kézi komputerrel létesíthetünk kapcsolatot. A szakemberek úgy vélik, a Symbian most bemutatott csodája 2000 karácsonyára meghódíthatja az európai mobilpiacokat, integráltsága és kedvező ára miatt sokan fogják telefonjaikat lecserélni erre az eszközre. A bemutatón a Symbian képviselői elmondták, a készülék nagy előnyét olcsósága jelenti. Jelenleg a mobiltelefonok ára 350 dollár körül mozog, de legtöbb esetben a szolgáltatók a telefonokat kedvezményesen adják, a készülékek árát a havi előfizetési díjakból fedezve. Európában a Quartz fel fogja venni a versenyt a telefonokkal, sőt, az is elképzelhető, hogy a mobilhálózatokat üzemeltető vállalatok ügyfeleiknek ingyen adják az eszközt az előfizetésért cserébe. Ez pedig, mondják elemzők, a Palmhoz hasonló eszközök végét jelentheti. (ZDNN) TUDOMÁNY Százszázalékos biztonságú géntesztek Amerikai kutatók bejelentették, hogy egy új technológiának köszönhetően az eddigieknél jóval nagyobb — csaknem 100%-os — biztonsággal képesek megállapítani a génkészletben hordozott rendellenességeket. Sajnos, egyéni szinten a dolognak lesznek negatív, anyagi jellegű következményei is. A Johns Hopkins Rákkutató Központ és a Howard Hughes Orvosi Intézet tudósai által kidolgozott új géntesztelési eljárás nem helyettesíti az eddigi tesztelési módszereket, csupán nagymértékben pontosítja azokat. .Lényege, hogy egy-egy gén esetében mind az apától, mind az anyától öröklött génváltozat (allél) elemzésére képes, azokat egymástól elkülönítve. Ez azért számít előrelépésnek, mert a jelenlegi módszerek esetében egy egészséges allél jelenlétében a hibás változat rejtve maradhat, mivel mindkét allélt egyszerre vizsgálják. Ha azonban időközben a jó változat is tönkremegy, akkor — például egy daganatelnyomó gén esetében — komoly betegségek alakulhatnak ki. Jelenleg a genetikai vizsgálaton átesettek felének nem tudnak pontos információkat mondani a kockázat jelenlétéről, illetve mértékéről. Pedig e vizsgálatoknak éppen az a jelentőségük, hogy a megállapított genetikai kockázat tudatában a páciens eldönthesse: csökkenti-e azokat a kockázati tényezőket, amelyek „előhozhatják” a gének instabilitását. (Például aki az átlagnál hajlamosabb valamilyen daganatos megbetegedésre, az változtathat az életmódján, s például leszokhat a dohányzásról.) Az új módszert egyelőre a vastagbélrákra való hajlam esetében próbálták ki, a tudósok szerint gyakorlatilag 100%-os eredménnyel. Az eljárás azonban alkalmazható lesz egyéb daganatos megbetegedések, illetve a szív- és agybetegségekre való hajlam kimutatásában is. A dolognak azonban van egy másik, sokkal kevésbé szimpatikus oldala is. A biztosítótársaságok számos országban egyre inkább bekalkulálják az életbiztosítások árába a különféle betegségekre genetikailag megállapított kockázatot. Egyesek szerint nincs messze az idő, amikor általános gyakorlattá válik, hogy a biztosítás megkötése előtt kötelező lesz részt venni egy genetikai teszten, s a biztosító ezután dönti el, hogy vállalja-e a szerződés megkötését. „Genetikai alapokon” változhat meg a munkáltatók és a munkavállalók viszonya is. Ilyen szempontból az újabb, tökéletesebb módszerek a cégek malmára hajtják a vizet. 19 20 a 22 V X Az emberi kromoszómakészlet (egyszeres kromoszómaszerelvény). Az ivarsejtekben 23 darab kromoszóma van, a testi sejtekben viszont 23 pár (kétszeres kromoszómaszerelvény), amelynek fele az anyától, fele az apától származik. A 23. pár kombinációja dönti el, hogy milyen nemű az egyed. t y li !i m 11 12 13 12 15 7 ö 9 lő 1? 1« a ft es GYORSUL A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS. Az 1997 májusa és 1998 szeptembere között eltelt tizenhat hónap mindegyikének átlaghőmérséklete magasabb volt, mint a korábbi rekordok —jelentették be az amerikai kormány által működtetett National Climatic Data Center tudósai. A kutatók szerint ez arra utal, hogy bolygónk klímája nagy valószínűséggel egyre gyorsabban melegszik. Az éppen feldolgozás alatt lévő 1999-es adatokból annyi már világos, hogy a tavalyi az eddigi ötödik legmelegebb esztendő volt. SZERELEM ÉS CSOKOLÁDÉ. A csokoládé valószínűleg többet jelenthet a férfi és nő közötti kapcsolatban, mint holmi egyszerű kedvességet — sugallja dr. Shaila Mani biológus (Baylor College of Medicine, Houston, USA). Egereken végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a csokoládé hatására a szervezetben megnő a dopamin szintje, ami az agyban egy különleges vegyület aktiválásához vezet. A DARPP-32 nevű protein pedig olyan hormonok bekapcsolását eredményezi, melyek a nőstény állatok szex iránti érdeklődését fokozza. A jelenség dr. Mani szerint feltehetően működik embereknél is, ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben olyan gyógyszerek kifejlesztésére is sor kerülhet, amelyek fokozzák a nők libidóját, miközben nem zavarják meg a hormonháztartást. AZ INTERNETTŐL JOBB AZ ÉLET. Az amerikai internetezők 72 százaléka úgy érzi, javult az életminősége, mióta webfelhasználó adja a CNN. Tizenöt hónappal ezelőtt ez az arány 47 százalék volt. 26 százalék úgy érzi, életébe nem hozott minőségi változást a világháló, s csak két százalék véli úgy, hogy a webtől rosszabb lett az élete. A Gallup közvélemény-kutatása szerint ezenkívül a válaszadók 62 százaléka vélte úgy, hogy a webezés jobb időtöltés, mint a tévénézés. A Gallup szerint a fő internetes tevékenységek az információszerzés, e-mailezés, vásárlás. A felmérést ezerfős reprezentatív mintán végezték el a telefonon. Észkerék 2000. MÁRCIUS 1.