Háromszék, 2000. március (12. évfolyam, 2892-2918. szám)

2000-03-01 / 2892. szám

GENOCÍDIUM A KŐKORSZAKBAN Az ősember kiirtotta riválisait? Egyes kutatók szerint nagyon is valószínű, hogy az emberiség genocídiumot követett el, vagyis történelmének korai szakaszában kiirtotta a hozzá közelálló fajokat. A feltételezést arra alapozzák, hogy míg a többi emlősnek vannak közeli rokonai: a lónak például a zebra,­­ az oroszlánnak pedig a tigris, addig az ember az egyetlen két lábon járó, intelligens főemlős. Annak idején viszont nem egy-két, hanem több mint húszféle emberős létezett (és az is­mert emberősök száma még ma is növekszik: az utóbbi három évben Csádban, Etiópiában és Spanyolországban például három újabb, hoz­zánk közel álló főemlőst fedeztek fel), és a homo sapiens csak mintegy 30 000 évvel ezelőtt ma­radt egyedül. Arra, hogy miért történt ez, kétféle magya­rázat is adható: az egyik szerint módszeresen kiirtotta a vetélytársnak tekinthető Neander-völ­­gyieket, illetve a többieket — egy másik ma­gyarázat szerint viszont nem kiirtotta, hanem rá­termettebb lévén kiszorította, és így pusztította ki őket. Számos régész támogatja a kőkorszaki népirtás elméletét, és úgy gondolja, hogy a ge­nocídiumra való hajlam mintegy az emberi ter­mészet része, mások viszont úgy vélik, hogy bár mi vagyunk felelősek a velünk vetélkedő fajok eltűnéséért, azért voltunk képesek kiszo­rítani mindenki mást, mert job­­bak voltunk az együttműkö­désben és a természeti források­­ kihasználásában. De akár így, akár úgy, mindenképpen felvetődik a kérdés, hogy van-e bármelyik nagy testű állatnak esé­lye arra, hogy hosszú távon együtt éljen a Föl­dön a homo sapienssel? Amikor a modern ember közvetlen őse 40 000 évvel ezelőtt feltűnt Európában — mondja Chris Stringer paleontológusprofesszor (Natural History Museum, London) —, akkor legközelebbi rokonunk, a Neander-völgyi em­ber már 200 000 éve itt élt. Ezt követően vi­szont alig 10 000 éven belül nyomtalanul eltűnt. Gondoljunk a Csillagok Háborújának arra a je­lenetére, amikor a bárban sokféle idegen faj iszik és szórakozik együtt — jegyzi meg a szintén paleontológus Yoel Rak —, az emberiség evo­lúciós múltja is ilyen volt: 2,5 millió évvel ez­előtt például legalább négyféle emberelőd élt Kelet-Afrikának ugyanazon a részén: a homo rudolfensis, a homo habilis, a homo erectus és a tőlük meglehetősen különböző Australopi­thecus boseii (Dél-, illetve Észak-Afrikában pedig megint csak mások voltak megtalálha­tók). Vagyis az értelmes fajok fejlődésének törté­nete, állítja Jan Tattersall evolúcióbiológus (American Museum of Natural History in New York), úgy is leírható, mint az újabb és újabb hominidák feltűnésének, virágzásának és bukó-Richard Leakey antropológus a Turkana-tó partján talált 1470-es koponyát tartja kezé­ben. Beverték az em­beres fejét,­sának története. 100 000 évvel ezelőtt a világot háromféle ember népesítette be: a Neander-völgyiek Európát, az erectusok Jáva környékét és a homo sapiens ősei Afrikát. Ők végül meghódították a világot, és a legtöbb kutató szerint (az emberi DNS tanúbizonysága szerint) közben nem is keveredtek másokkal. Az antropológusprofesszor, Leslie Aiello (Uni­versity College London) úgy véli, hogy nem valami test-test elleni küzdelemben került sor a leszámolásra, hanem azért kerekedtünk felül, mert rugalmasabbak voltunk: a Neander-völgyi­ek kőeszközeit nemigen lehet a készítés helyé­től 50 km-nél távolabbra megtalálni, míg a mai ember ősei olykor 320 km-re távolodtak el. A Neander-völgyiek — állítja Jean-Jacques Hublin (Musée de l’Homme, Párizs) — szerettek vissza­térni kedvenc barlangjaikhoz, ha baj volt, ám egy idő után elfoglalták kedvenc helyeiket az agresszívebben terjeszkedő homo sapiensek. Másfelől persze az sem kétséges, hogy a Neander-völgyiekkel való találkozásaink gyakran erőszakba és gyilkosságba torkollottak. Legnagyobb előnyünk a kiszorított ho­­minidákkal szemben eközben a nyelv-, illetve a fejlett szimbólumhasználat volt, amely behoz­hatatlan előnyt biztosított nekünk. Ezért a ré­gész Paul Pettitt (Oxford University) úgy véli, hogy nem valamiféle véletlen, hanem történeti szükségszerűség eredménye volt, hogy nem a Neander-völgyiek, hanem mi kerekedtünk felül. (The Mail & Guardian) Fókuszban 4. VULKÁN­KITÖRÉS. Csütörtök haj­nalban kitört a Fülöp-szigete­­ki Mayon vul­kán. A múlt hé­ten 14 ezer em­bert telepítettek ki a környék­ről. A vulkán hétévi álom után ébredt fel: ötven méter magas lávasu­garat lövellt ki magából. Az égboltot nyolc kilométeres magasságban parázsló mag­ma, vulkáni ha­mu és különfé­le gázok telítet­ték meg. Az 1000 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérő láva helyenként már 6 kilométer hosszan lefolyt a 2462 méter magas hegycsúcsról. A manilai vulkanológiai intézet arra figyelmeztetett, hogy a feltételezhetően 4500—10 000 éves Mayon még veszélyes attrakciókra képes. Az inté­zet szakértője szerint különösen veszélyesek lehetnek az akár 80 kilométeres óránkénti terjedé­si sebességet is elérő forró hamufelhők, melyek azonnal elhamvasztanak mindent, ami az útjuk­ba kerül. A tökéletes kúp formájú — és emiatt jelentős turistalátványosságnak számító — Mayon legutóbb 1993-ban tört ki, akkor 70-en haltak meg, a vulkán legtöbb áldozatot követelő feléb­redése pedig 1911-ben volt: több mint 1300 vesztették életüket. Az oldalt MTI-, [origó]- és Jövőnéző-inforr­ációk alapján szerkesztette: Mózes László SZÁMÍTÁSTECHNIKA Quartz, a Palmok trónkövetelője A Symbian csoport a CeBIT-en (vagyis a mostani hannoveri számítástechnikai vásáron) mutatta be Quartz nevű eszközét, amely sokak szerint már a megjelenés pillanatában legyőz­te a Palmot. A színes képernyős Quartz (felvételünkön) jóval sokoldalúbb, mint az eddig megjelent digitális személyi asszisztensek (PDA-k). A hordozható készülék nagy felbontású, színes képernyője, beépített celluláris egysége és a gépet működtető hardver le­hetővé teszi a megszokott PDA- funkciókon túlmenően a telefo­nálást, az internetböngészést, e­­mailek és faxok küldését, foga­dását, valamint multimédia-tar­talmak lejátszását. A berende­zés támogatja az MPEG vide­ót, az MP3 zenei formátumot és a videokonferenciát. A beépí­tett Bluetooth chip segítségével pedig vezeték nélküli headsetet kapcsolhatunk a készülékre, vagy egy másik kézi komputer­rel létesíthetünk kapcsolatot. A szakemberek úgy vélik, a Symbian most bemutatott cso­dája 2000 karácsonyára meghó­díthatja az európai mobilpiaco­kat, integráltsága és kedvező ára miatt sokan fogják telefon­jaikat lecserélni erre az eszköz­re. A bemutatón a Symbian képviselői elmondták, a ké­szülék nagy előnyét olcsósá­ga jelenti. Jelenleg a mobilte­lefonok ára 350 dollár körül mozog, de legtöbb esetben a szolgáltatók a telefonokat kedvezményesen adják, a ké­szülékek árát a havi előfize­tési díjakból fedezve.­ Európá­ban a Quartz fel fogja venni a versenyt a telefonokkal, sőt, az is elképzelhető, hogy a mobilhálózatokat üzemeltető vállalatok ügyfeleiknek in­gyen adják az eszközt az elő­fizetésért cserébe. Ez pedig, mondják elemzők, a Palmhoz hasonló eszközök végét je­lentheti. (ZDNN) TUDOMÁNY Százszázalékos biztonságú géntesztek Amerikai kutatók bejelentették, hogy egy új technológiának köszönhetően az eddigieknél jóval nagyobb — csaknem 100%-os — biztonsággal képesek megállapítani a génkészletben hordozott rendellenességeket. Sajnos, egyéni szinten a dolognak lesznek negatív, anyagi jel­legű következményei is. A Johns Hopkins Rákkutató Központ és a Howard Hughes Orvosi Intézet tudósai által kidol­gozott új géntesztelési eljárás nem helyettesíti az eddigi teszte­lési módszereket, csupán nagy­mértékben pontosítja azokat. .Lényege, hogy egy-egy gén ese­tében mind az apától, mind az anyától öröklött génváltozat (allél) elemzésére képes, azokat egymástól elkülönítve. Ez azért számít előrelépésnek, mert a je­lenlegi módszerek esetében egy egészséges allél jelenlétében a hibás változat rejtve maradhat, mivel mindkét allélt egyszerre vizsgálják. Ha azonban időköz­ben a jó változat is tönkremegy, akkor — például egy daganatel­nyomó gén esetében — komoly betegségek alakulhatnak ki. Jelenleg a genetikai vizsgála­ton átesettek felének nem tudnak pontos információkat mondani a kockázat jelenlétéről, illetve mér­tékéről. Pedig e vizsgálatoknak éppen az a jelentőségük, hogy a megállapított genetikai kockázat tudatában a páciens eldönthesse: csökkenti-e azokat a kockázati té­nyezőket, amelyek „előhoz­hatják” a gének instabilitását. (Például aki az átlagnál hajla­mosabb valamilyen daganatos megbetegedésre, az változtat­hat az életmódján, s például leszokhat a dohányzásról.) Az új módszert egyelőre a vastagbélrákra való hajlam eseté­ben próbálták ki, a tudósok sze­rint gyakorlatilag 100%-os ered­ménnyel. Az eljárás azonban al­kalmazható lesz egyéb daganatos megbetegedések, illetve a szív- és agybetegségekre való hajlam ki­mutatásában is. A dolognak azonban van egy másik, sokkal kevésbé szim­patikus oldala is. A biztosítótár­saságok számos országban egy­re inkább bekalkulálják az élet­­biztosítások árába a különféle be­tegségekre genetikailag megál­lapított kockázatot. Egyesek sze­rint nincs messze az idő, amikor általános gyakorlattá válik, hogy a biztosítás megkötése előtt kötelező lesz részt venni egy genetikai teszten, s a bizto­sító ezután dönti el, hogy vállalja-e a szerződés megköté­sét. „Genetikai alapokon” vál­tozhat meg a munkáltatók és a munkavállalók viszonya is. Ilyen szempontból az újabb, tökéletesebb módszerek a cé­gek malmára hajtják a vizet. 19 20 a 22 V X Az emberi kromoszómakészlet (egyszeres kromoszómasze­relvény). Az ivarsejtekben 23 darab kromoszóma van, a tes­ti sejtekben viszont 23 pár (kétszeres kromoszómaszerelvény), amelynek fele az anyától, fele az apától származik. A 23. pár kombinációja dönti el, hogy milyen nemű az egyed. t­ y li !i m 11 12 13 12 15 7 ö 9 lő 1? 1« a ft es GYORSUL A GLOBÁLIS FELMELEGE­DÉS. Az 1997 májusa és 1998 szeptembere között eltelt tizenhat hónap mindegyikének átlaghőmérsék­lete magasabb volt, mint a korábbi rekordok —je­lentették be az amerikai kormány által működtetett National Climatic Data Center tudósai. A kutatók szerint ez arra utal, hogy bolygónk klímája nagy va­­lószínűséggel egyre gyorsabban me­legszik. Az éppen feldolgozás alatt lévő 1999-es adatokból annyi már vi­lágos, hogy a tavalyi az eddigi ötö­dik legmelegebb esztendő volt. SZERELEM ÉS CSOKOLÁDÉ. A csokolá­dé valószínűleg többet jelenthet a férfi és nő közötti kapcsolatban, mint holmi egyszerű kedvességet — sugallja dr. Shaila Mani biológus (Baylor College of Medicine, Houston, USA). Egereken végzett kí­sérletek azt bizonyítják, hogy a csokoládé hatására a szervezetben megnő a dopamin szintje, ami az agy­ban egy különleges vegyület aktiválásához vezet. A DARPP-32 nevű protein pedig olyan hormonok be­kapcsolását eredményezi, melyek a nőstény állatok szex iránti érdeklődését fokozza. A jelenség dr. Mani sze­rint feltehetően működik embereknél is, ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben olyan gyógyszerek kifejleszté­sére is sor kerülhet, amelyek fokozzák a nők libidóját, miközben nem zavarják meg a hormonháztartást. AZ INTERNETTŐL JOBB AZ ÉLET. Az amerikai internetezők 72 százaléka úgy érzi, javult az életmi­nősége, mióta webfelhasználó a­dja a CNN. Tizenöt hónappal ezelőtt ez az arány 47 százalék volt. 26 százalék úgy érzi, életébe nem hozott minőségi változást a világháló, s csak két százalék véli úgy, hogy a webtől rosszabb lett az élete. A Gallup közvélemény-ku­tatása szerint ezenkívül a válaszadók 62 százaléka vélte úgy, hogy a webezés jobb időtöltés, mint a tévénézés. A Gallup szerint a fő internetes tevékenységek az informá­ciószerzés, e-mailezés, vásárlás. A felmérést ezerfős rep­rezentatív mintán végezték el a telefonon. Észkerék 2000. MÁRCIUS 1.

Next