Háromszék, 2000. július (12. évfolyam, 2995-3020. szám)
2000-07-01 / 2995. szám
MAGYAR REFORMÁTUSOK VILÁGTALÁLKOZÓJA Egyházaink a jövőhöz tartoznak A legnagyobb kincs, amivel a reformátusok a nemzet életét gyarapíthatják, a gyökerek ápolása, a forrás tisztán tartása — mondta Orbán Viktor kormányfő a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójára Budapestre érkezett több ezer résztvevőt köszöntve tegnap, a Ferencvárosi Stadionban rendezett megnyitóünnepségen. A miniszterelnök, az esemény fővédnöke, akit a szervezők református testvérükként is üdvözöltek, hangsúlyozta: egyházaink a jövőhöz tallóznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Orbán Viktor nemzeti összefogásra szólított fel, és felhívta a figyelmet arra: nem szabad elfeledkezni azon nemzetrészekről, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Az ünnepségen Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást, a lelki ébredést és az egymásra találást szolgálja, s mindemellett segíti a külső és belső rendszerváltást és a szétszakított magyar nemzetrészek határmódosítás nélküli újraegyesülését. (MTI — m. 1.) MAGYAR MILLENNIUM 1100 év Európa szívében A sepsiszentgyörgyi városi művelődési ház Téged dicsér, isten, sorsunk ezer éve címmel szimpóziumot és emlékhangversenyt szervezett a magyarság millecentenáriumának megünneplésére. Tegnap délelőtt a „kiskultúrban” előadások hangzottak el, délután emlékhangversenyre került sor. A rendezvényt holnap délelőtt templomi hangversenyek zárják. (vop) (folytatása a 3. oldalon) EURO 2000 Benelucky elköszön Vasárnap este 9 órakor kezdődik Rotterdamban a labdarúgó Európa-bajnokság utolsó nagy előadása, az Olaszország—Franciaország döntő. A korábban többszörös világelső azzurik a földkerekség mai bajnoki címét védő gallokkal játszanak az európai elsőségért. Ők voltak azok a jók, ügyesek, bátrak, tehát szerencsések, s nem utolsósorban boldogok, akik a maratoni bajnokság végére még versenyben maradtak, a hőn áhított aranyéremért, no meg a díszes serlegért. Benelucky, az Euro 2000 kedves kabalája holnap elköszön tehát. Az ördögöcske-szarvacskákat viselő kisoroszlán egy hónapon keresztül végigkísért bennünket ezen az isteni színjátékon, s attól függően, mikor hogyan ébredt, hol örömöket hozott a csapatok, játékvezetők, nézők és szurkolóik háza tátjára, hol meg borsot tört mindannyiunk orra alá. Ez már ilyen. Egy hónapon keresztül Benelucky városról városra, stadionból stadionba, mérkőzésről mérkőzésre kisért bennünket, s közben el-elkoltyintott ezt-azt a táborok háza tájáról. Szép volt. Láttuk csodálatos sportemberek pazar produkcióit, láttunk gyönyörű gólokat és védéseket, kihagyott helyzeteket és tizenegyeseket, örömtől gyermekként repeső s az elvesztett labda, mérkőzés után gyermekként síró felnőtteket, olyanokat is, akik számára amúgy a hétköznapokon teljesen közömbös a labdarúgás. Holnap legördül a függöny a huszadik századi világfoci nagy színpadán. Jön az ír század, újabb csillagokkal, újabb nagy csatákkal, újabb sikerekkel és újabb kudarcokkal. Az élet megy tovább. A lényeg, hogy a holnap esti döntőn s mindenkoron játék maradjon a játék. Mert akkor Benelucky is rá(nk) kacsinthat: tényleg szép volt. Benkő Levente Fizessen elő a Háromszékre! Ne feledje megújítani előfizetését! Szerkesztőségünkben (földszint, 1-es iroda), valamint a HYPRESS lapterjesztőinél még július 5-ig előfizetését megújíthatja. Fizessen elő a Slároiuszékre! MI ÚJSÁG Ikafalván Letisztultak a választások utáni temondák itt is. Egyetlen képviselője van a falucskának a csernátoni tanácsban, Fábián Sándor az RMDSZ színeiben képviseli a háromszáz léleknél alig több közösséget, ugyancsak ő a helyi érdekszervezet elnöke, és őt választotta gondnokául a református eklézsia is. Már tavaly megkezdték a Felsőcsernátonból Ikafalva felé vezető makadámai kavicsozását, most folytatták. Tört kő is került a bekötőutcába és a katolikus kápolna felé vezető szakaszra. Sok jó történt e téren, mert útgyaluval simították a Futásfalva felől erre tartó utat. Végre elmondhatjuk, ezt a falut kiskocsival is jól meg lehet közelíteni. A képviselő szerint a munkálatok értéke elérte a 200 millió lejt. Több átereszt is készíttetett a tanács a faluban: aFutásfalvi úton, a kultúrotthon közelében, a Fetések utcájában. (Kisgyörgy) (folytatása a 3. oldalon) Ika vára Albert Levente felvételei Máról holnapra Politikai körtánc Teljesen felborította a politikai pártok korábbi számításait a helyhatósági választások második fordulója. A jelenlegi koalíciónak — hadd emeljük ki most ebből az RMDSZ-t— szembe kell néznie azzal a valósággal, hogy az évek során megálmodott kétpólusú politikai egyensúly nem valósult meg, mi több, összehozása egyre nehezebbnek tetszik, mert míg egyik oldalon Iliescuék egyre több hívet és szavazatot szereznek, a másik oldalon töredezett mind doktrinális tekintetben, mind híveiket, támogatóikat nézve a kínálat. Az eddig erősebbnek vélt pártok közül egyik tábora fent haladja meg a 7—8—9%-ot, s több igen nagy hangú és folyamatosan előtérbe tolakodó politikai alakulat jóval a 3% alatt teljesített. Nos, hogy ezzel nekiindulni az őszi általános választásoknak aligha lehet, valamennyien felismerték, és elkezdődött az a tapogatózás, mely a választási koalíciók megkötése előtt szokásos. Mindenki mindenkivel tárgyal, ajánlja magát és embereit—bár riszálja magát az RMDSZ is. Frunda szenátor múlt hét végi nyilatkozata, miszerint a szövetség a Nagyrománia Párt és az RNEP kivételével bárkivel kész tárgyalni egy jövőbeli koalícióról, mert a honi magyarság elemi érdeke a hatalomban maradni, legalábbis az eddigi sajtóinformációkra alapozva, román politikai körökben nem váltott ki különösebb izgalmat. Többek között, mert a helyhatósági választásokon Erdély-szerte tapasztalt etnikai szavazás megrettentette a pártvezéreket, s okosabbnak vélik a választások utánra halasztani az esetleges magyar ballaszt felvállalását. A román középboly ellenben ugyancsak aktív. A hétszázalékos teljesítménnyel igen leszerepelt parasztpárt, miközben a liberálisok válaszára vár, s titokban Iliescuékkal folytat valamiféle egyeztetéseket, a nagy nyilvánosság előtt Varujan Vosganian JFSZ-ével tárgyal, igen gyenge pozícióból, mert a törpepártnak is tekinthető csapatnak vannak ugyan elvei, de kevés a támogatója, s bár ígérik, hogy a Polgári Szövetséget, a Volt Politikai Foglyok Szövetségét meg más civil szervezeteket meg fognak nyerni a szövetségnek, Emil Constantinescu újraválasztásának támogatásához, igen kétséges, hogy valóban nagyobb tömegeket, illetve számottevő szavazót maguk mellé tudnának állítani. Nagyon érdekes táncba kezdett a liberális párt. Miközben Valeriu Stoica igencsak kézbe vette a vezetést, s az öreg Quintust megkerülve tárgyal a Szövetség Romániával, azaz a Melescanu-féle szociáldemokratának kikiáltott párttal s Petre Romanékkal, a TDRP-t sem hagyja ki a számításaiból. Ennek a szövetségnek a nyilvánvaló doktrínabeli összeférhetetlenségen kívül (igaz, kit érdekel az ilyesmi ma Romániában) az a nagy hátránya, hogy a liberálisokat leszámítva mindenik pártnak van egy-egy elnökjelöltje. Hogy Meleşcanu, Petre Roman és Iliescu közül bármelyik is visszalépne a másik javára, egyelőre nehéz elképzelni. Ez tehát elméletileg is legnagyobb akadálya az úgynevezett szociáldemokrata szövetség összekovácsolódásának. Bár esélyeit elvetni nem lehet, a román politikai elemzők igen nagy aggodalommal latolgatják az egykori Nemzeti Megmentési Front feltámadását, mert ennek olyan nagyívű gazdasági megalapozása és vonzata van, melytől aligha lehet eltekinteni. Köztudott, Petre Romanék, Iliescuék és Melescanuék pártja, illetve politikai klientúrájuk szerezte meg 1989 után az egykori állami vagyon profitot termelő egységeinek zömét, vagy az ő embereik pumpálták át magánérdekeltségeikbe a ma már halottá vált gyárak, mezőgazdasági egységek, egyedáruságok jövedelmét, a haldokló bankok hatalmas pénzeit. Célok és érdekük e folyamat kiteljesítése. S mert pénz beszél, kutya ugat, e körök a kívülállók számára meglepőnek tűnő alkut is köthetnek még. Izgalmas nyár és ősz elé nézünk. Csak annyi bizonyos: kicsit a körön kívül maradt a magyar közösség, kártyát az RMDSZ-nek, eddig legalábbis, nem osztottak. Lehet, van, aki ennek nem örül, de holtbiztos, búslakodni sem érdemes. Simó Erzsébet