Háromszék, 2000. szeptember (12. évfolyam, 3048-3073. szám)

2000-09-01 / 3048. szám

KÖZELET Jó hírrel indul a tanév az oktatásban foglalkoztatottak számára: mától 20 százalékkal nagyobb a fizetésük, és új kollektív munkaszerződés alapján dolgoznak. Nagy Gábor, a tanügyiek szabad szakszervezetének megyei ve­zetője szerint a tavaszi munkabeszüntetés eredménye, hogy emelt bérekkel és az oktatásban munkát vállalók számára jó szerződéssel kezdik ma a tanévet. Nem ennyire rózsás a helyzete azoknak, akiket a nyár folyamán vagy éppen néhány nappal tanévkezdés előtt leépítettek. Háromszéken százzal keve­sebben dolgoznak mától az iskolai adminisztrációs és kisegítő munkában, mint az elmúlt tanév vé­gén, és hatvankét helyettesítő pedagógus állását osztályösszevonással megszüntették. A közeljövő­ben még huszonhárom oktatónak mennie kell. , (fekete) Romok közül új házba Ma költöznek át a romák a kilyéni Pózsa-kúriából a szá­mukra épített lakásba. A sepsi­szentgyörgyi városháza szoci­ális irodája szerdán vette át az épületet. Tegnap ottjártunkkor a gyerekek már alig várták, hogy az új házba költözhesse­nek, közben a szülők a hivatal­ban intézték a papírokat. Be­csek Ibolyától, a szociális iroda munkatársától megtudtuk, hogy a háromszobás lakrészbe a tíz­tagú Bánfi család, a kétszobás­ba Ruzsáék nyolcan költöz­nek. Szociális otthonra meg­állapított házbért kell fizetni, vagyis a jövedelem tíz száza­lékát. Bánfiék még nem nyi­latkoztak, Ruzsáék saját be­vallásuk szerint havi 300 ezer lejt keresnek. A polgám­esteri hiva­talnak ki kellett járnia a törvé­nyes utat, hogy az omladozó udvarházba illegálisan beköl­tözött embereket ki lehessen lakoltatni — közölte Albert Almos polgármester. Ez is csak úgy vált lehetségessé, ha fedelet biztosít nekik. A házat holland alapítványi támoga­tásból építették. Hátravan még a tulajdonjog tisztázása: kinek adományozza a segélyszerve­zet. A városházán kívül a Tulip Alapítvány is pályázik rá. (sz.) MÁTOL KÉZDI VÁSÁRHELYEN • Újraindul a helyi tévéadás Kilenc hónapos kényszer­szünet után mától ismét bein­dul a kézdivásárhelyi Polyp ká­beltelevízió helyi adása, melyet Szentkatolnán és Kézdiszent­­léleken is közel hétezer lakás­ban követhetnek az előfizetők. Az újraindulásról, az újdonsá­gokról Dávid Sándor főszer­kesztő tájékozatott. 1999. no­vember végén álltak le, a stúdi­óként használt helyiséget ez idő alatt korszerűsítették, profi hangszigeteléssel látták el, fény­technikát szereltek, és digitális felszerelést—kamerát, magnót és számítógépet­­ vásároltak. A munkálatokkal párhuzamo­san megszerezték az Országos Audiovizuális Tanácstól a mű­ködési engedélyt. Egyelőre heti egy alkalommal, pénteken su­gároznak, de fokozatosan rátér­nek a heti három alkalomra, majd jövő esztendőben már egy nap kivételével naponta jelent­keznek. A programrács szerint az adás mindig hírekkel, tudó­sításokkal kezdődik, majd szo­ciális, művelődési, egészség­­ügyi, tanügyi, egyházi témák­kal foglalkoznak. Egyelőre né­gyen dolgoznak a stúdióban, de személyzetbővítésre is gondoltak. A ma 17.30 órakor kezdődő adást a felsőhárom­­széki millenniumi rendezvé­nyeknek szentelik.­ (Soc­om) Szigorú szeptember (folytatás az első oldalról) Eközben 700 000 lej a minimálbér, az átlagnyugdíj nem éri el az egymillió lejt, s az országos nettó bér is csak azért 2,1 mil­lió lej, mert egyesek 5—6, mások, ilyen-olyan gazdasági veze­tők 30—120 000 milliós havi fixet is hazavisznek. Különben az átlagalkamazott örül, ha másfél m­illiót kezébe Táji Arrél­ is re­gélnek mostanában, hogy fogyasztói kosarat állítanak össze,h­ogy legalább hozzávetőlegesen felbecsüljék: mennyi pénz is kellene ahhoz, hogy szerényen, de még éljen egy személy vagy egy át­­lagcsalád. Nos,­eszerint—havonta fejenként 0,9 kilogramm ser­téshús, 1 kg baromfihús, 5,3 liter tej, 15 db tojás, 4,7 kis krumpli, 30 kWh villamos energia, 0,3 gigakalória hőenergia, 10,4 köb­méter gáz, 10 telefonimpulzus stb. -t—,­ha egy átlagcsalád meg­keres 2,6 millió lejt, abból 1,4 milliót költ élelmiszerre, 901 400 lejt a lakás fenntartására, s maradt kemény 518 000 lej ruhára, lábbelire, könyvre, füzetre, szórakozásra. Volt ez júliusban. Szep­temberben már nem jut cipőre, de még füzetre is alig, pedig kez­dődik az iskola, a szép ősz, mikor azt tanítják: azért szép ez az évszak, mert begyűjtjük egész évi munkánk termését. 2000. SZEPTEMBER 1. M­ég nem zárják el a gázcsapot A brassói gázelosztó igazga­tójával történt tegnapi egyeztetés eredményeként Sepsiszentgyör­­gyön szeptember 1-jén nem zár­ják el a hőközpontokban a gáz­csapot, néhány nappal kitolták a törlesztési határidőt — tudtuk meg Albert Álmos polgármester­től. Tehát egyelőre marad a jelen­legi állapot, ahol nincs meleg víz, továbbra sem lesz, más helyek­ről nem vonják meg a szolgálta- t tást. A szeptember 15-i negyed­évi adóbefizetési határidő köze­ledtével nagyobb bevételre szá­mít a városháza, így abban álla­podtak meg, hogy jövő hét ele­jén törleszt, kifizeti az iskolák el­maradását, ezenkívül mintegy egy­­milliárd lejt a fűtéspótlék címen felgyűlt adósságból. Ellenben a megyei kórház nem tett semmi ígéretet adóssága csökkentésére, „továbbra is élvezi ingyen” a szol­gáltatást — fogalmazott az elöljá­ró. De ezen szigorítanak: nem kap éjjel-nappal meleg vizet, hanem csak akkor, amikor a lakosság is. Ez nem jelenti azt, hogy megoldó­dik a hőszolgáltatás kérdése, hangsúlyozta a polgármester, emlékeztetve arra, hogy a lakos­ságnak is nagy az adóssága, abból is kellene törleszteni. (sz.) Egészségügyi vizsgálat pedagógusoknak A megyei közegészségügyi igazgatóság köz­benjárására a sepsiszentgyörgyi tébécérendelő­­ben ingyen végzik el a pedagógusok számára a tanév eleji kötelező tüdőszűrést. Erről dr. Kováts István közegészségügyi aligazgató tájékoztatott, aki szerint azért kellett korábban ezt a vizsgálatot fizetni, mert nem egyeztettek a rendelővel. Nem született azonban megegyezés az igaz­gatóság és a kórházak járóbeteg-gondozói kö­zött, így a pedagógusoknak továbbra is fizetni­ük kell a szintén kötelező vérvizsgáért. Ez a vizs­gálat ugyanis nem szerepel abban a szolgálta­táslajstromban, melyet az egészségügyi bizto­sító megtérít. A tanügyiek szabad szakszerve­zete ígéretet kapott az egészségügyi minisztéri­umtól, hogy még a héten rendezi a megyei igaz­gatóságokon keresztül a vérvizsga ingyenessé tételét, addig is Nagy Gábor, a tanügyi szakszer­vezet megyei vezetője felszólítja a pedagógu­sokat, halasszák a költségfedezet rendezése utánra a vérvételt, ne fizessék a húszezer lejes díjat. (fekete) Fekete-fehér Ügyészségre kerülnek a sírgyalázók A rendőrség véglegesítette az ára­­pataki temetők meggyalázásával gya­núsított két fiatalember iratcsomóját, melyet átad az ügyészségnek. Turculeţ Ilie törzsőrmester, az előpataki rendőr­őrs vezetője arról tájékoztatot, hogy Coşcodar Vasile (18) és B. M. (16) ára­­pataki lakosok július 13-án reggel 9 órakor a helybeli ortodox temetőben lefeszítettek három pár fogantyút, a déli autóbusszal bementek Brassóba, és ott, a Romatnál értékesítették. Visszatérve, délután 6-kor a reformá­tus temetőben 12 pár fogantyút és három sírfeliratos fémtáblát szereltek le, amit másnap szándékoztak a szom­széd megyében eladni. Akkor buktak le. A buszmegálló közelében levő rend­őrnek feltűnt, hogy egy fiatalember túl nehéz rafiarreccet cipel, s megnézte a gyanús terhet. Sírgyalázás és -rongá­lás gyanúja miatt indult eljárás. (sz.) Tízéves a környezetvédelmi hivatal Jubileuminak szánt sajtótájékoztatón tekintette át tegnap Vasile Mânecuţă, a megyei környezetvédelmi hivatal főfelügyelője az intézmény tevékenységét és a három­széki környezet állapotát. Tíz esztendeje hozták létre a megyei kör­nyezetvédelmi hivatalokat, a sepsiszentgyör­gyi pedig azon kevesek egyike, amelyek 1995 óta új székházban működhetnek — hangoz­tatta Mânecuţă. Ezalatt erősödött a jogi keret, s noha a pénztelenség jellemző (a megyében 3300 milliárd lejes beruházásra lenne szük­ség ahhoz, hogy környezetbarát szeméttele­pek, korszerű víztisztítók stb. legyenek), mégis látszik munkájuk eredménye, ami az itteni em­berek civilizációs szintjének is köszönhető — tette hozzá a főfelügyelő. Megvan az intéz­mény 2008-ig terjedő stratégiája, felleltároz­­ták az itteni problémákat. Szerencsére nem sú­lyosak, hiszen a megyében jelentős környe­zeti szennyezés nem történt az elmúlt évtized­ben. Háromszék pedig különösen jó levegőjű és friss vizű térség, erről a később a helyszín­re érkező Gheorghe Tatu prefektus is így vé­lekedett. A környezetvédelem kapcsán a kormány­megbízott egyebek mellett azt is közölte, hogy a prefektúrán ma újrakezdik azt a tárgyalásso­rozatot, amelynek az a célja, hogy több intéz­mény és kereskedelmi társaság részvételével létrehozzák a Kovászna és Komandó környé­kének turisztikai fejlesztését szolgáló konzor­ciumot. Közlése szerint a brassói Brafor részvénytársaság és az Állami Vagyonalap képviselői lesznek jelen, akikkel egyebek mel­lett a Sikló és a kisvasút tulajdonjogi helyze­téről egyeztetnek. (m. 1.) É­hbérért dolgoznak a földmérők (folytatás az első oldalról) A mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozó katasz­teri hivatal dolgozói országszerte elégedetlenek, több megyé­ben általános sztrájkkal fenyegetnek.­­ Fizetés nincs, ellen­ben minden hiányosságért minket vonnak felelősségre, an­nak ellenére, hogy az önkormányzatokhoz tartozó földosztó bizottságokban nem csak a kataszteri hivatal munkatársai dol­goznak — magyarázta a Háromszéknek Tóth Lehel, a szabad szakszervezet nemrégiben megválasztott vezetője. Már két évvel ezelőtt levontak 20 százalékot a fizetésükből, amikor nem készültek el időben a bir­tokba helyezési lapok, a föld­osztó bizottság többi, az önkor­mányzatokhoz tartozó tagjának zsebét viszont nem érte kár. A földmérők fizetései gya­lázatosak: az utolsó béremelés 1998 januárjában volt, és érde­kes módon az idei, 2000/24-es kormányrendelet — amely a közalkalmazottak javadalma­zásának kiegészítését írta elő —­ esetükben nem nyert alkal­mazást. A helyzet azonban még tovább súlyosbodott: a szaktárca nemrégiben csök­­kentette a béralapot, így a ka­taszteri hivatal háromszéki munkatársai júliusban illetményük 64 százalékát kapták meg (a legkisebb havi juttatás 415 000 lej volt, miközben a tör­vény által rögzített minir­álbér 700,000 lej!), augusztusra a bér mintegy 62 százalékára számíthatnak, s ha nem áll beja­vulás, decemberre elérik az 50 százalékos fizetést­— közölte a szakszervezeti vezető. Elmondta továbbá, hogy beadvánnyal fordultak a vezetőséghez, amelyben teljes fizetést, a 2000/ 24-es rendelet szerinti bérkiegészítést, a terepmunka után járó kiszálláspénzt és ebédjegyet kértek. Előbbiek mindezzel egyetértettek, miként azt a szakszervezetnek küldött 1401/ 2000. 08. 30-as átiratban jelezték, de anyagiak híján képtele­nek teljesíteni. Korábban levélváltásra is sor került, az in­tézmény irányítói ugyanis az 1189/2000. 07. 14. számú bead­ványban tájékoztatták a prefektúrát a béralap csökkentése után kialakult nehéz helyzetről, feltüntetve, hogy a katasz­teri hivatal 65 háromszéki munkatársa júniusban 1 234 000 lejes átlagfizetéssel számol­hatott, júliusra pedig már csak 784 000 lejt kaptak. A kormányképviselet 6745/ 2000. 08. 28. számú jegyzé­kében válaszolt, ami tulajdon­képpen nem más, mint a me­zőgazdasági minisztérium el­utasító rendelkezésének (ami szerint költségvetés-kiegészí­tésig szó sem lehet a béralap növeléséről) továbbítása. Tóth Lehel szerint csak azt követelik, ami jogszerűen megilleti őket, sztrájkolni pe­dig csak a törvényes kereteket betartva kezdenek. Eláll­unk a földtörvény alkalmazásától, ami megbénítja a régi és az új jogszabály kivitelezését — körvonalazta a munkabeszüntetés várható következményét, hozzátéve, hogy a helyzetről tájékoztatják az RMDSZ helyi vezetőségét, honatyáit, mert mint mondta, noha a szövetség „a földtörvényen lovagol”, a kataszteri hivatal — a birtokba helyezés kivitelezője — problémái távol állnak tőle, s csali szónoklatok szintjén foglalkozik a kérdéssel. Földmérők — a hiányosságokat a nyakukba varrják 3.

Next