Háromszék, 2001. február (13. évfolyam, 3173-3196. szám)

2001-02-01 / 3173. szám

Harms­ck 4. Davos és „anti-Davos” A svájci Davosban múlt csütörtökön nyílt meg a 31. Világgazdasági Fórum, amelynek résztvevői — mintegy 2000 gazdasági és politikai döntéshozó, továbbá a tudomány és kultúra számos ismert személyisége — idén a nemzetközi gazdasági növekedés elősegítéséről, valamint az Észak és Dél közötti szakadék áthidalásáról folytatnak eszmecserét. Davos ellenpólusaként a brazíliai Porto Alegrében nem kormányzati szervek, szakszervezetek, társadalmi mozgalmak és indián szervezetek tartanak szociális csúcsot Lehetséges egy másik világ címmel a szegénységről, gyermekmunkáról, emberi jogokról, génmanipulációról és környezetvédelemről. Soros György szerint az amerikai gazdaság valószínűleg máris recesszióba jutott, de a Federal Reserve (az amerikai jegybank) elszánta magát arra, hogy meredek kamatcsökkentésekkel szálljon szembe a­­visszaeséssel. A magyar-amerikai nagybefektető a fórumon elmondta: aggódik amiatt, hogy a globális — ezen belül is elsősorban az ázsiai — pénzügyi rendszer hogy fogja átvészelni az amerikai recessziót, mivel a rendszer még nem tért egészen magához az 1997-es meg­rázkódtatásból sem. Soros György szerint a japán pénzügyi rendszer „egyértelműen beteg”, s az eddig kifejtett minden erőfeszítés ellenére sem tudott kikapaszkodni a gödörből, sőt, való­színűleg már ismét hanyatlik. Soros szerint ugyanakkor az európai gazdaság az amerikainál jóval enyhébb ciklikus visszaesést fog elszen­vedni, mivel Európában kisebbek az értékpiaci befektetések, s az adócsökkentések és a szer­kezetátalakítások is segítik a gazdaságokat. A fórum résztvevői kiálltak a nemzetközi kereskedelmi rendszer egységessé tétele mellett, szemben a kétoldalú vagy területi kereskedelmi megállapodások jelenlegi rendszerével. James Wolfensohn, a Világbank elnöke és Soros György­­ messze fátnak (Fotó: AP) ellenfeleinek a hatóságok által egyelőre nem engedélyezett tüntetéseitől. A davosi fórum vendégei között mintegy 30 államfő, 80 miniszter és sok száz cégelnök volt jelen, köztük Bill Gates (Microsoft) és Douglas Daft (Coca-Cola). Jelen volt Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, Mike Moore, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója, James D. Wolfensohn, a Világbank elnöke is. A hatnapos tanácskozás első témája az amerikai gazdasági növekedés hanyatlása volt. A fő kérdéskör — a növekedés elősegítése és az észak—déli gazdasági ellentétek áthidalása — mellett szó esett az új amerikai kormányzat várható gazdaságpolitikájáról, a szegénység és a betegségek közötti összefüggésről, az élelmiszerek minőségéről, az internet­kalózkodásról, a rák elleni küzdelem új módszereiről és más globális problémákról. Várhatóan csökkenti idei világgazdasági növekedési előrejelzéseit a Nemzetközi Valutaalap (IMF), de nem tart attól, hogy tartós visszaesés következik be­­- derült ki Stanley Fischer első vezérigazgató-helyettes felszólalásából. A vezető pénzügyi tisztviselő elmondta, hogy az IMF valószínűleg 3,5 százalékra veszi vissza múlt szeptemberi jóslatát, amely szerint világátlagban 4,2 százalékos növekedés várható idén. A csökkenés azonban nem lesz tartós, és egyáltalán nem kell félni nemzetközi recessziótól. A legfontosabb gazdasági szereplők közé tartozó Egyesült Államokban a lassulás már a második fél évben megáll, és visszájára fordul, és az amerikai gazdasági növekedés éves szinten várhatóan megközelíti majd a 2,5 százalékot — vélte Fischer. Kuroda Hanthiko japán pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az ázsiai szigetországban a márciusban véget érő pénzügyi évben 1,2, a rá következő tizenkét hónapban 1,7 százalékos növekedést várnak, tehát „a japán gazdaság lassan, de javul”. Hans Eichel német pénzügyminiszter arra mutatott rá, hogy az Európai Unió idén várhatóan 3 százalék körül növekszik, és így kedvező hatással járulhat hozzá a világgazdasági növekedéshez. Ezzel együtt úgy vélekedett, hogy a nemzetközi gazdaságnak idén a tavalyinál nagyobb kockázatokkal kell számolnia. Hozzátette, ha az olajárak tartósan az elmúlt hetek szintjén maradnak, az jelentős többletet eredményezhet világszinten. Ugyanakkor több gazdasági vezető úgy látja, hogy lehetőség nyílt a ka­matok csökkentésére az eurózónában, és ezzel mérsékelhető lesz azt a kedvezőtlen hatás, amit az amerikai gazdaság növekedésének a lényeges lassulása válthat ki. Egyelőre elégségesnek tűnik a Kőolaj­­exportáló Országok Szervezetének (OPEC) hónap elején elhatározott termelés­csökkentése a kőolajár stabilitásának megteremtése érdekében — jelentette ki a fórumon felszólaló szaúdi olajipari és bányaügyi miniszter. An-Naimi azt mondta, hogy ez nem tekinthető végleges álláspontnak, de az események a várt irárty felé haladnak. Az OPEC hordónként a 25 dolláros árat tartja elfogadhatónak. Az OPEC múlt heti rendkívüli miniszteri értekezlete arról döntött, hogy az olajkartell február 1-jétől napi 1,5 millió hordóval visszafogja termelését a kőolajkereslet szezonális csökkenése miatt, illetve a kőolaj árának a jelentősebb árcsökkenése megelőzése érdekében. Az OPEC most először határozott termeléscsökkentésről, miután tavaly négyszer, összesen napi 11 millió hordóval növelte termelését. A növekedés hanyatlása Klaus Schwab, a találkozó alapítója bevezetőjében a szegények és gazdagok, valamint a gazdaság és a társadalom közötti párbeszédre szólított fel, miközben a tanácskozást mintegy 1000 rendőr és katona, továbbá kerítés és szögesdrót védi a globalizáció A davosi világgazdasági fórum résztvevői műholdas közvetítésben folytathattak vitát a globalizáció ellenfeleivel. A BBC jelentése szerint a résztvevők éles vitába keveredtek. A „davosiak” a szegénység okairól és az adósságállomány problémaköréről fejtették ki nézeteiket, a globalizáció ellenfelei nyomban szemforgatással és embertelen nézetek hangoz­tatásával vádolták meg vitapartnereiket. Az ötnaposra tervezett eseménysorozat résztvevőinek listája a brazil föld nélküliek mozgalmának vezetőjétől José Saramango Nobel-díjas portugál írón és a kelet-timori függetlenségi harc vezetőin át a néhai francia elnök özvegyéig, Danielle Mitterrand-ig terjed. A rendezvényre 120 ország és ezer szervezet képviseletében érkeztek résztvevők. A megnyitó felvonuláson jól megfértek egymás mellett a homoszexuálisok jogainak elismerését követelők, a genetikailag módosított termények engedélyezését elítélő farmerek, a több állásért szót emelő autóipari dolgozók és a harmadik világ adósságtörlesztéseinek eltörlését szorgalmazó francia értelmiségiek. A rendezők szerint a műholdas közvetítés eredeti célja az lett volna, hogy előmozdítsák a felek közötti párbeszédet. Vízágyúkat, könnygázt és gumiborítású lövedékeket vetett be a svájci rendőrség szombaton egy kétszáz fős tüntetőcsoport szét­­oszlatására a világgazdasági fórum helyszínén, Davosban. Az aktivisták a fórum, illetve a globalizálódás világjelensége ellen tilta­koztak. Egyes vezetőik véleménynyilvánítá­si joguk biztosítását is számon kérték a hatóságoktól azok erőszakos fellépésé­nek láttán. A rendőrök azt állítják, könnygázt és gumigolyókat csak a szélsőségesen támadó magatartást tüntetők ellen vetettek be. A hatóság ille­tékesei nem erősítették meg az állítólagos fejsérülést sem. Svájc más területein is til­takozó akciókat tartottak a f­aim miatt A kedd este véget ért fórum légkörére mindenképp rányomta bélyegét a globalizáció ellen tiltakozó mozgalom, valamint a résztvevők törekvése arra, hogy válaszoljanak e kihívásra, és kifejtsék ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Mindezek ellenére a találkozót jövőre is meg kívánják rendezni. A fórum munkájába szeretnék bevonni a globalizáció elleni mostani tiltakozás néhány vezető alakját is. Az idei tanácskozás jelentéstevője, Stuart Eizenstat volt amerikai pénzügyminiszter közölte, hogy a jövő évi rendezvényen nagy teret kívánnak szentelni egyebek közt a genetikai beavatkozások sok vitát kiváltó kérdéseinek. Elutasította szombaton az Európai Bizottság bővítési fele­lőse azt a bolgár javaslatot, hogy 2004-ben „politikailag” egy­szerre vegyék fel mind a 12 európai uniós tagságra pályázó országot. A bolgár elnök szerint a „politikai csatlakozás” azt jelentené, hogy a várományos országok kezdetben csak szavazati jogukkal élnének, és tagokat küldenének az EU-bi­­zottságba, amíg belátható időn belül­­ nem igazodnak gazdaságilag is az EU követelményeihez. Günter Verheugen Davosban, a világgazdasági fórum helyszínén tartott sajtóér­tekezleten érdekesnek nevezte Petar Sztojanov bolgár államfő felvetését, de úgy vélte, ma már túl késő lenne megváltoztatni a „bővítési játékszabályokat”, amelyek differenciált és teljes értékű — nem pusztán politikai jellegű — csatlakozást vesznek alapul. Szerinte ugyanis az egyidejű felvételhez meg kellene változtatni azoknak az országoknak a felkészülését, amelyek egyszerre igyekeznek teljesíteni a politikai és gazdasági feltételeket, ez pedig, mint mondta, most már aligha lehetséges. Szó esett arról a problémáról, hogy mekkora munkaerő-ván­dorlás fenyeget,az EU-ban a kelet-európai államok csatlakozásá­val. Német részről a bővítés utáni hétéves átmeneti szabályozást tartanak szükségesnek e témában. Verheugen — a súlyos aggá­lyokat cáfoló spanyol és portugál tapasztalatokra is hivatkozva — úgy vélte, hogy mind földrajzi, mind ágazati értelemben korlá­tozott hatókörű problémáról van szó, ezért ha lesz is átmeneti szabályozás, annak is korlátozottnak kell lennie mind időben, mind térben. Kwasniewski túlzottnak mondta a vélt problémával kap­csolatos uniós aggodalmakat, és állást foglalt egy olyan kompro­misszum mellett, amelyet mindkét fél közvéleménye elfogad. A lengyel államfő — akinek hazájában a kormány korábban kizárta az átmenet elfogadását — rámutatott, hogy a tagjelölt országok előtt a csatlakozással a folyamatos gazdasági fejlődés kilátása áll, ami szintén azt jelzi, hogy korlátozott problémáról van szó. Vita a globalizációról Svájci rendőrök a fórum színhelyén — pajzsbiztonság (Fotó: Herbert Knosowski) Ti'uitetek — nem kell a globu­lizáló (Fotó: Andreas Mcier/Reuters) Bővítés ■> VILÁGGAZDASÁG Oroszország fizet Oroszország teljes mértékben eleget fog tenni a szuverén hitelezőiből álló Párizsi Klubbal szembeni adósságtörlesztési kötelezettségének — mondta a davosi világgazdasági fóru­mon Alekszej Kudrin orosz miniszterelnök-helyettes. Kudrin közölte: az orosz fél máris elmaradt bizonyos esedékes részle­tekkel, de a következő másfél hónapban megoldást fog találni a problémára, és pótolja az elmaradásokat. Oroszország 38,7 milliárd dollárral adósa a Párizsi Klub­nak, s csak az idei első negyedévben 1,6 milliárd dollár kamat és tőke törlesztése válik esedékessé az összegből.­Orosz kor­mányforrások nemrégiben közölték, hogy az ország az esedékes részleteknek csak egy kis töredékét lesz képes idén törleszteni, s a Párizsi Klubbal szembeni adósságszolgálatra az idei költségvetés egyébként sem különít el egyetlen centet sem. A hitelező kormányok — főleg Németország — erőteljes rosszallással fogadták az elképzelést, mondván: a tavalyi magas olajárakból származó bevételek és a költségvetési többlet bősé­ges forrásokat nyújtana Oroszországnak a törlesztésre. Az orosz kormány — amely elemzők szerint az adósság át­ütemezését célzó szándékainak próbált a „beijesztéssel” nyo­­matékot adni — az utóbbi napokban már jelezte készségét a törlesztésre; az egyik felmerült elképzelés szerint a kormány az orosz jegybanktól venne fel kölcsönt az esedékes összegre. Előkészületek a Porto Alegre-i konferenciára S­anti- Davos (Fotó: Jamil Bittar) Az AIDS ellen A davosi világgazdasági fórumon sok befolyásos vállalatveze­tő és politikus közös felhívással fordult a résztvevőkhöz, hogy ál­dozzanak több pénzt az AIDS és más olyan betegségek elleni küz­delemre, amelyeknek évente több millió ember esik áldozatul. Bill Gates, a Microsoft elnöke a fórumon hangsúlyozta: döb­benetes, hogy a világközvélemény mennyire nincs tudatában az AIDS okozta gond súlyosságának. Mint az AFP írja, az Egészség­­ügyi Világszervezet adatai szerint egyedül az AIDS, a legtöbb ha­lálos áldozatot követelő fertőző betegség tavaly 500 ezer gyermek és 2,5 millió ember halálát okozta a világon. A szegény országok­ban a malária és a tébécé továbbra is tizedeli a lakosságot. Gates bejelentette, hogy 100 millió dohánál támogatja az AIDS elleni oltóanyag kifejlesztését, és kérte a többi nagy cég vezetését, hogy kövessék példáját. Ugyanakkor hazája, az Egyesült Államok kor­mányát is arra buzdította, hogy áldozzon több pénzt az oltóanyag kutatására. Követendő példának a skandináv országokat hozta fel, amelyek — mint mondta — egy lakosra vetítve több pénzzel támogatják e kutatásokat, mint Washington. Az MTI­ hírei alapján az oldalt szerkesztette: “ Ferencz Csaba . I..................... ....... .......................................... ..................^ 2001. FEBRUÁR 1.

Next