Háromszék, 2002. április (14. évfolyam, 3525-3548. szám)

2002-04-03 / 3525. szám

IZRAELI—PALESZTIN KONFLIKTUS Háború merényletsorozattal A Saron-kormány reagálása az izraeli városokban elkövetett véres merényletek sorozatára senkit sem lepett meg. Saron hatalomra jutása óta ígéri, hogy véget vet a palesztin terrornak, katonai offenzívái azonban mindeddig messze célt tévesztettek, és az erőszak ördögi spirálja egyre gyorsabban forog — írta a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap tegnap. Kevés az esély, hogy a mostani hadmű­velet megakadályozhatná a terrorcselekmé­nyeket, mert „a terror infrastruktúrája” rombolással nem számolható fel, az ugyanis a fejekben van. Saron pedig kizárólag katonai kategóriában gondolkodik, mert képtelen belátni, vagy — tekintettel koalíciója ultranacionalista szárnyára — nem akarja elismerni, hogy a megszállás felszámolá­sának és az önálló palesztin állam létre­hozásának távlatát kell felajánlani a palesz­tinoknak. A bejrúti arab csúcs ajánlatára a palesztin szélsőségesek már válaszoltak: köztük sokan nem akarnak békét vagy Izraellel kötendő kompromisszumot. Izrael még nem válaszolt, pedig tartozna magának az ajánlat alapos megfontolásával. Saroltnak konstruktívabban kell reagálnia, különben ugyanazt vethetik a szemére, mint Arafatnak Camp David után: újra elmulasztott egy esélyt a békére — írta a svájci lap. A Der Standard című liberális osztrák újság arra hívja fel a figyelmet, hogy az izraeli hadművelet egyelőre a palesztin autonómiaterületek újbóli megszállására irányul, ám a BT 1402. számú határozata előírja, s az amerikai kormányzat felől hallható hangok jelzik, hogy nem lesz tartós megszállás. Az izraeli apologéták a katonai előretörés után is folytatódó merényletek esetén csak abban reménykednek, hogy terrorellenes koncepciójuk sikerre vezet majd, ha minden palesztin városba eljutottak. Arról nem esik szó, hogy mi lesz, ha Amerika visszafüttyenli Izraelt — márpedig vissza fogja füttyenteni­­—, miközben minden valószínűség szerint a katonai művelettel éppen most termelik ki az új terroristákat. Ebben a konfliktusban már rég nem lehet összefüggésekről beszélni: az izraeliek jó részének az ink­fáda a gonosz. Ez vagyis Arafat-------szüleménye, s közben nem látják saját kudarcukat, a palesztinok pedig izraeli agresszióról beszélnek, s saját agresszióikat mintha nem is látnák. Közben mindkét oldalon dúl a háborús rasszizmus, amely azonban fő­leg­ Izraelt sújtja: fenyegető méretet öltöttek a tüntetések az arab világban, s ezek részben a békefolyamatot tá­mogató vagy Izraellel békét kötő saját kor­mányok ellen is irá­nyulnak —­ így a Der Standard. A Kurier című bé­csi lap szerint a kétpó­lusú világ megszűnése után szokatlan, anak­ronisztikus izraeli fel­lépés Arafat túlélőmű­­vészből élő mártírt, átlagos palesztinokból emberi bombákat, az Izraellel legalább hideg békét tartó arab államokból ellenséget csinál. A fegyveres fellépés nem más, mint a politika pótléka, s éppen így működik a háború logikája vagy inkább logikátlansága­­— írta a Kurier. A NyezaViszmnuija Gazeta című orosz napilap tegnapi cikke szerint ,,a palesztin kérdés végleges megoldása” mellett döntött Ariel Saron izraeli miniszterelnök. A lap úgy látja: Izrael csak ellenségei számát növeli Rámalláh katonai blokád alá vételével, és immár nem a Hamász, valamint az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezeteket, hanem Jászer Arafatot, a palesztin nemzeti hatóság vezetőjét és az általa vezetett Fatah mozgalmat veszi célba. A Nyezavi Szimaja Gazeta Saron hibájaként rója fel, hogy meghiúsult Simon Peresz izraeli munkapárti külügyminiszter és Abu Alla, a palesztin törvényhozás vezetője által február elején, a New York-i világgazdasági fórumon tető alá hozott tűzszüneti terv. A moszkvai lap rámutat: az izraeli vezetés immár a terrorizmus támogatói közé sorolta Abu Allét, jóllehet az izraeli sajtó nemrég még Arafat lehetséges alternatívájaként em­legette őt. A Nyezaviszimaja Gazeta idézi a palesztin nemzeti hatóság szóvivőjét, aki szerint az izraeli kormányfő nemcsak a békefolyamatot, hanem az egész palesztin közigazgatást is meg akarja semmisíteni. Palesztin öngyilkosm­erénylő­ jelött ­ Közeledik a választás, egyre bizonyosabb, hogy a nagy garral beharangozott, egyeztetési viharokat kiváltó miniszterelnöki viták elmaradnak a felek hajthatatlansága miatt. Medgyessy harmadikéra várja Orbánt, a miniszterelnök ötödikére kihívóját. '■/ Erre mondják a sakkban, hogy patthelyzet... ! Az utolsó közvélemény-kutatási eredmények egyebekben növekvő Fidesz -MDF fölényt­­jeleznek. A biztosan választók közül a Gallup 47 százalékra jósolja a kormánypártokra voksolókat s 37-re a szocialistákra szavazókat. A Tárkinál 48 36 az arány. A Szonda Ipsosnál 44­3b az állás.­­ Ez azt jelzi, hogy valami talán mégis elhibázott lehetett a vádaskodó, személyeskedő szocialista kampányban, hiszen egy hónapja még ugyanezen közvélemény­kutatási intézetek tízszázalékos szocialista többletet jósoltak (!), két hete is még fej fej mellett haladt a két nagy párt. Azután történt valami, s a kormánypár­tokra voksolók tábora növekedni kezdett, miközben az őket leváltani akaró MSZP fokozatosan veszített támogatásából.­­ Érdekes még az is, hogy az elején a Medgyessy Péter exbankár mögött felsorakozó szocialista tábor egy része is elbizonytalanodott, rájöttek talán, mégsem volt jó választás Medgyessy? Vagy a Jelcu­r és Iliescu kampányában jeleskedő izraeli kampányfőnök rámenős taktikája nem vált volna be?! ’­ Mindenesetre a tét nagy: a két nagy párt mögött álló gazda­sági érdekszövetségek elkövetkező négy esztendejének esélyeiről van szó, magyarán arról, hogy ki jut pénzközelbe... " . Érdekes az is, hogy a kis pártok közül csupán az SZDSZ éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges határt a három közvélemény-kutató intézet egybe­hangzó jelentései szerint , a MI­ÉP, a Centrum párt és a tömegeket folyamatosan bolondító MSZMP alatta marad... ! Természetesen, az érintett pártok vezetői nem hiszik el az eredményt, az idei kampány szép szokása szerint ócsárolják a közvélemény-k kutató intézeteket. Tárgyán :/é­ve/kisgazdavezér tíz százalék körüli eredményt vár, biztató jel lehet számára, hogy közvetlenül a választások előtt visszatért a pártba, az álmelegbe a renitens Cseh Sán­dor és csoportja.­­ Csur­ka István MIÉP-elnök sem hisz a szerinte manipulált közvélemény-kutató intézeteknek, s természe­tesen a Kádár nevével lobogóján harcba induló MSZMP-führer, Tinirmer Gyula sem. Szerintük az emberek félnek kinyilvánítani MIÉP-es vagy MSZMP-s szimpátiájukat, de a szavazófülke magányában ez másképpen lesz majd.­­ Noha fiúsvétra a Fidesz azzal fordult vetélytársaihoz, hogy a nagy vallási ünnepet ne szennyezzék be a szokásos rágalmazásokkal, s ne kampányol­­janak, a deballer Kövér Lá­szló ügyvezető alelnök egy újabb meggondolatlan és sértő kijelentése borzolta az ellenzéki kedélyeket. A szókimon­dásáról ismert Kövér, az olimpiai esélyeket fontolgatva, a magyar kishitűséget ostorozva kijelentette, aki nem bízik magában, egyet tehet, lemegy a pincébe, és fel­köti magát. Ehhez még hozzátette ravaszkás mosollyal, hogy megvárják, amíg az ellenzékiek ezt meg is teszik, s majd azután „építkeznek tovább...” A Húsvéthétfőn este nyílt meg az egymilliárd forintos költséggel felújított Uránia nemzeti filmszínház­ a nagy garral beharango­zott Bánk bán operafilm bemutatásával. Az ünnepséget szórólapok zavarták meg, amelyek sérelmezték, hogy a bemutatott Bánk és a hamarosan közönség elé kerülő Széchenyi-film, a Bereményi Géza rendezte Hídember költ­ségvetése együtt nagyobb volt, mint az Összmagyar filmek egyévi költségvetése.­­ Röp­lapok jelentek meg egy kaposvári templomban is, ahol arra biztatják a híveket, hogy szavazzanak a kormánypártokra!­­ Egyébként a Fidesz húsvétkor ünnepelte tizennegyedik születés­napját, a magyar­ népviseletben pompázó Kövér László bajusza alatt somolyogva jelentette ki: ma sokkal több a veszítenivalójuk, mint bármikor, hiszen ennyien soha nem­ hittek a Fideszben, mint most, a választások előtt. S ők meg szeretnének felelni az elvárásoknak. Magyar tükör Bogdán László rovata Két szélsőséges palesztin szervezet is vállalta azt az öngyilkos merényletet, amely Haifa egyik zsúfolt éttermében 16 ember halálát okozta a merénylőn kívül. Az izraeli hadsereg hétfőn harminc palesztint ölt meg Rámalláhban. Ariel Saron izraeli miniszterelnök hivatalának egyik munkatársa leszögezte: Izrael minden követ megmozgat annak érdekében, hogy leállítsa a terrorakciókat. Maga Saron a nemzethez intézett tévébeszédében kijelentett: Izrael háborút vív a haza védelmében, a terrorizmus ellen, és győzni fog. Hangoztatta: Jászer Arafat nemcsak Izrael, hanem az egész szabad világ ellensége, aki veszélyezteti a közel-keleti térség stabilitását. Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló szerint Saron minden kaput bezárt a békefolyamat előtt. A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IEJ) hétfőn nyilatkozatban szólította fel Izraelt, hogy szüntesse meg a Rámalláhban folyó izraeli katonai beavatkozás hírzárlatát, mert a cenzúra nem segíti elő a békét, csak még több tudatlanságra, rémhírekre és félelemre vezet. VÁLASZTÁS UKRAJNÁBAN Biztosított a politikai showműsor Kárpátalja Beregszász központú választókörzetének magyarlakta településein vasárnap nagy érdeklődés mellett folytak a parlamenti és helyhatósági választások, több helyen szűknek bizonyultak a szavazóhelyiségek a nagyarányú részvétel miatt. Az ukrajnai parlamenti választások a nemzetközi normák felé közeledésről tanúskodnak, de továbbra is vannak komoly hiányosságok — állapították meg a választást felügyelő nemzetközi megfigyelők. A magyar szempontból legfontosabb Beregszász központú választókör­zetben vasárnap nyolc jelölt mérkőzött meg a parlamenti mandátumért, miután szombaton az egyik magyar nemzetiségű pá­lyázó visszalépett. A döntő küzdelem várhatóan a két legesélyesebb magyar képviselőjelölt ,­ az Egye­sített Ukrán Szociálde­mokrata Párt (SZDPUO) színeiben indult Gajdos István beregszászi járási állami közigazgatási elnök és a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség (KMKSZ) által támogatott korábbi par­lamenti képviselő, Kovács Miklós KMKSZ-elnök­­ között bontakozik ki. A magyar többségű választó­­körzetben 152 000 — köztük közel 80 000 magyar — szavazó adhatta le voksát. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlése, az EBESZ Demokratikus Intéz­mények és Emberi Jogok Irodája, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése és az Európai Parlament megfi­gyelői által elfogadott köz­lemény a pozitívumok között említette az új választási törvényt és a többpárti képviseletet a választási bizottságokban. Kifogásolták ugyanakkor a választók és a jelöltek körében tapasztalható bizalmatlanságot, a vá­lasztási törvény megvaló­sításának hiányosságait,­­valamint a választások ki­menetelének közigazgatási eszközökkel való befolyá­solását. Az európai meg­figyelők, csakúgy mint az európai médiaszakértők, kifogásolták a sajtó szerepét a választások során. A média a korábbiakhoz képest nagyobb szereplési lehető­séget biztosított az ingyenes tévéviták és fizetős reklámok révén, ám az ukrán sajtó „elfogult" maradt, az állami média aránytalantl többet tájékoztatott az elnököt támogató erőkről. A Viktor Juscsenko volt kormányfő vezette Mi Ukraj­nánk koalíció győzelmével, valamint a jobboldali el­lenzéki Julija Timosenko pártja és a baloldali ellenzéki szocialisták parlamentbe kerülésével e politikai erők támogatói szerint megtörtént az elmozdulás a demokrácia irányába, de akik józanabbul vizsgálják Juscsenko, Ti­­mosenko és Moroz politikai életrajzát és erőnlétét, azok joggal kételkednek ebben — állapítja meg a Deny című, mértékadónak számító kijevi napilap. Az újság főként azt vizsgálja tegnapi­­számában, hogy mi lesz, az ukrajnai reformok sorsa a vasárnapi parlamenti választások után. A lap szerint az új parlament összetétele biztosíték a politikai showműsorra, de arra már egyáltalán nem, hogy magában a rend­szerben lényegi változás történik, márpedig ennek szükségességéről oly sok szó esett a választási kam­pány során. Mi több, ve­szélybe kerülhet az elsőd­leges­ reformcsomagok (adó- és nyugdíjtörvények) elfogadása is. Az oldalt MTI-infom­ációk alapján szerkesztette: Mózes László VILÁGFIGYELŐ 2002. ÁPRILIS 3.

Next