Háromszék, 2002. június (14. évfolyam, 3572-3596. szám)

2002-06-01 / 3572. szám

­ Egynapos katonaság Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei parlamenti képviselője bejelentette, törvényhozási javaslatot nyújt be a képviselőházban a kötelező katonai szolgálat 24 órára csök­kentéséről. Boc szerint ez az intézkedés a költségek jelentős csökkenéséhez vezethetne, és lehetőséget teremtene a hiva­tásos hadsereg finanszírozására. ,,A román hadseregnek éven­te mintegy 140 000 fiatalt kellene besoroznia. Ez azonban lehe­tetlen, mivel a haderő létszámát drasztikusan csökkenteni kell” mondta a DP-képviselő. Hozzátette: javaslata értelmében a katonai karriert akarók 12 hónapra hosszabbíthatják meg a katonai szolgálatot. Emil Boc hangsúlyozta, a kötelező kato­nai szolgálati idő csökkentése csupán ideiglenes lépés, mivel teljes megszüntetése lehetetlen az alkotmány módosítása előtt. Az alaptörvény értelmében a katonai szolgálat „kötelező a román állampolgárságú, 20. életévüket betöltött férfiak szá­mára, a törvényes kereteknek megfelelően”. MÁSRA MENT EL A PÉNZ. Két héttel a tíz emberéletet követelő szerencsétlenség után újabb sújtólégrobbanás volt a vulkáni bányában, szerencsére a műszakváltás ide­jén, így emberéletben nem esett kár. Ám a tények azt bizo­nyítják, hogy minden magas szintű kivizsgálás és ígérge­tés dacára a bánya műszaki körülményein nem javítottak, s a közpénzekből e célra szánt nem jelentékte­len összegeket saját kényelmük biztosításá­ra, luxusautókra, fizetésekre "stb. költötték a helyi vezetők. (Adevărul) A TÖRVÉNY SZÍNE ELŐTT. Büntetőjogi eljárás in­dult C.V. Tudor ellen hamis információk terjesztésének ala­pos gyanújával. A vádiratot a hét közepén adta át a leg­főbb ügyészség a Legfelsőbb Bíróságnak. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a tavaly szeptember 1­1-i terrortámadás után Tudor két ízben is nagy nyilvánosság előtt kijelentet­te, hogy 1996 előtt az akkori hatalom tudtával (Iliescu, Văcăroiu) harminc Hamasz-terroristát képeztek ki a román kormányőrség központjában. Tudor mentelmi jogát már tavaly megvonták, tehát kezdődhet a tárgyalás. (Krónika) AKKOR MENNYIT KERESHET A MINISZTER? A privatizációs hatóság miniszterének kabinetfőnöke, egy Marian Comanescu nevű úr áprilisban 136,4 millió lejt ke­resett, az adók, illetékek levonása után 76,8 milliót vitt haza írja az Adevărul. Ami csak azért elképesztő, mert az em­lített hatóság alkalmazottjait közpénzből, a mi adónkból fi­zetik. ÍGY TERMÉSZETES. A szekusdossziék feldolgozásával foglalkozó bizottságban feszült a hangulat, megoszlik a veze­tőség véleménye feladatukról fejtette ki Andrei Pleşu egy szimpóziumon. A vezetőtanács egy-egy tagja élvezi az életet, utazik, meghatódik, ha például valahol Văcăroiuval találkozik, s közben a szekuritáté irattára — a külföldi szakemberek legnagyobb megdöbbenésére - még mindig a Román Hír­szerző Szolgálat tulajdonában van. Ion Iliescu szemrebbenés nélkül elismerte e tényt, mi több, tem­észetesnek találta, mert végül is - jelentette ki - az RHSZ-nek meg kell szűrnie a közvélemény elé kerülő információkat. (România liberă) . A HATALOM NEM KEDVELI A SAJTÓT. Sok szó­­cséplés után maga Ioan Talpeş, az elnöki hivatal nemzet­­biztonsági tanácsadója ismerte el, hogy valóban készült országimázsvédő stratégia. Ugyanerről a kérdésről Iliescu államelnök háromszor nyilatkozott, mindig mást, végül kelletlenül ugyan, de arról beszélt, a hatalomnak valami­képp ellensúlyoznia kell azt a mérhetetlen kárt, azt a lélektani hadjáratot, amit a szószátyár és felelőtlen újságírók folytatnak. (Ziua) Hírsaláta Belföld közösen az SZDP ellen _______________ Stefan Popescu Bejut képvi­selő, a Demokrata Párt (DP) alel­­nöke tegnap Târgu Jian kijelen­tette, hogy pártjának a Nemzeti Liberális Pártot (NLP) kiegészítő programja van a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) leváltására. A képviselő leszö­­­gezte: a jelenlegi kormánypártot el kell távolítani a hatalomról, mivel „káros hatással van az országra”. Bejat szerint az SZDP intéz­e­ényesítette a korrupciót, és csak saját klientúrája javára kormányoz. Közölte, egy esetleges szövetség az NLP-vel haté­kony lehet a választások előtt és után is, különösen akkor, ha a két pártnak lehetősége lesz kormánykoalíciót alakítani. Baj van a megállapodással Az Erdélyi Református Egyházkerület újabb nehézsé­gekkel szembesül Kolozsváron az Avram láncú (Bocskai) téri 15. szám alatt levő ingatlan visszaszerzésében, ami az SZDP RMDSZ helyi megállapodás megkötésének egyik feltétele jelentette ki Kónya Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Kónya el­mondta, noha május közepén megállapodásra jutottak az ingatlanban működő intézmények képviselőivel, a Területi Statisztikai Hivatal és a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság utólag jelezte, nem fogadják el a vissza­szolgáltatás feltételeit. A kormánypárttal való helyi megállapodás létrejötte érdekében folyó tárgyalásokat megbénította, hogy az SZDP nem jelölt ki egy tárgyaló­csoportot, habár az RMDSZ egy hónappal korábban kidolgozta a megállapodás egyik változatát. Segít a Világbank A Világbank 246 000 dolláros vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtott Romániának a szegénység felmérési mód­szereinek kifejlesztésére, valamint a kormányfőnek aláren­delt megyei szegénységbizottságok műszaki felszerelésé­re. Andrew Vorkink, a Világbank Romániával foglalkozó igazgatója és Mihai Tănăsescu pénzügyminiszter tegnap a Victoria Palotában írta alá azt a dokumentumot, melynek értelmében az összeget kizárólag az alacsony jövedelmű személyek támogatására és a szegénység csökkentésére használják. Vorkink rámutatott: Románia számos gazdasági problémával szembesül, a kormánynak országos szintű szociális támogatási programot kell kidolgoznia, és minél több külföldi befektetőt kell vonzania a magas munkanél­küli-rátát mutató térségekbe. A 246 000 dollár kiegészíti azt az 50 millió dollárt, melyet a Világbank a szociális ágazat fejlesztésére utalt ki, valamint a kormány 52 000 dollár értékű hozzájárulását a szegénységet csökkentő progra­mok kidolgozásához. ÁLLAMFŐI TALÁLKOZÓ Fejlesztésre váró kapcsolat Az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek Magyaror­szág és Románia kapcsolatai jelentet­te ki Mádl Ferenc köztársasá­gi elnök a közép-európai állam­főknek a szlovéniai Bledben tartott találkozóján, amikor tá­jékoztatást adott Ion Iliescu ál­lamfővel tartott megbeszélésé­ről. Mádl Ferenc kiemelte, hogy a találkozón szó volt a két ország vezetői közötti kap­csolattartásról, amelyek sorá­ban a magyar államfő - való­színűleg szeptemberben vagy októberben - Romániába uta­zik, ezt megelőzően pedig ma­gyar román miniszterelnöki találkozót is tartanak. A találkozón nem volt szó az Or­bán Nastase megállapodás esetleges fe­lülvizsgálatáról. Mádl Ferenc hangsú­lyozta, a magyar román gazdasági kap­csolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből­­i szempontból is a határátkelő­­helyek számának gyarapítása, a konzu­látusok számának növelése. Utóbbival kapcsolatban példaként említette Csík­szeredát vagy más romániai települést. Elmondta, hogy a két országnak az euroatlanti együttműködésben játszott szerepe áttekintésekor Iliescu elnök kifej­tette: országa számít a magyar -román tapasztalatcserére. Mádl Ferenc a román NATO-csatlakozási tervekkel összefüg­gésben kifejtette, hogy a magyar­ politikai erők, de a magyar társadalom általában is úgy látja, nagyon jó lesz, ha Románia is része lesz ennek a „nagy családnak”, biz­tonsági, gazdasági, emberi és mindenféle összefüggésben. Harminchárom döntést semmisítenek meg A kabinet első gyűléséről sajtótájékoztatón számolt be a Medgyessy-kabinet szóvivője, Gál J. Zoltán. Elmondta, felszólították a minisztereket, hogy tekintsék át a hozzájuk tartozó tárcák gazdálkodását, költségvetését, illetve köte­lezettségvállalásait, és adott esetben kérjenek intézkedést a kormánytól. A szóvivő hangsúlyozta: a kormány vissza kívánja vonni az indokolatlan kötelezettségvállalásokat, ezért harminchárom, az előző kormány által májusban ho­zott döntést tekintenek át ebből a szempontból. A kor­mányszóvivő részleteket a jövő hétre ígért, ám néhány pél­dát megemlített. Elmondta: felül kívánják vizsgálni azt a kormányhatározatot, amelynek alapján a Terror Házát működ­tető alapítvány egy olyan alapítvánnyal kívánt összeolvadni, amelyik nincs bejegyezve. Felülvizsgálja a kormány a Mille­náris Park tőkejuttatását is, mivel a napokban kiderült, hogy a közérdeklődésre valóban számot tartó kiállításra nincs ele­gendő pénz — közölte a kormányszóvivő. A kormány vissza­vonja a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Rt. által felveen­dő hitel mögé ígért kormánygaranciát. Gál J. Zoltán szerint ezt az indokolja, hogy a kezességvállalás felvetette annak a ve­szélyét, hogy a Magyar Televíziónál tovább folyik, illetve fel­erősödik a felelőtlen gazdálkodás. A kormány javasolja, hogy az orosz államadósság végleges rendezéséről szóló kormány­­határozatot vonják vissza, mivel a kormány szerint a 31 száza­lékon tervezett értékesítés jelentős vagyonvesztést okozna. A kormány felülvizsgálja az állami földek eladásával kapcso­latosan, illetve a Sándor-palotáról hozott kormányhatároza­tokat is jelentette be Gál J. Zoltán szóvivő. Drágult az üzemanyag Mától az ólmozott Prémium benzin literenkénti ára 1150 lejjel 20 550 lejre nő. A drágulás oka az értéknövedéki adó­ról szóló új törvény életbe lépése, a nemzeti pénznem euróhoz és dollárhoz viszonyított leértékelődése, valamint a Petrom Kőolajtársaság benzinkútjainál alkalmazott új áremelési index bevezetése nyilatkozta tegnap Gabriel Nastase, a Petrom szóvivője. Az ólommentes Super Plus benzin 21 550 lejre drágul. Az ólmozott normálbenzin ára 900 lejjel nő. Egy liter ólommentes Prémium benzin mától 20 100 lejbe kerül. A 0,2 százalékos kéntartalmú gázolaj literenkénti ára 15 750 lej, míg a 0,05 százalékos kéntartalmú gázolajé 15 850 lej lesz. A Petrom nem drágítja az Euro 3-as üzemanyagokat. ORSZÁG-VILÁG AZ MDF a kormányról Boros Imre szerint, az MSZP SZDSZ kormány által han­goztatottakkal ellentétben, nem üres az államkassza, hanem a polgári kormány időarányosan­­ több feladatot végzett el. Erről az MDF országgyűlési képvise­lője tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten. A volt PHARE-ügyekért felelős minisz­ter példaként említette az éves pályázati ügyeket, amelyek tekintetében „előbbre tartunk, mint a naptár”. Boros Imre sze­rint az MSZP SZDSZ kormány az üres kassza elméletével a száz napot követő lelki felkészítést szolgálja, mert szerinte karácsonyi csomagként gázáremelésre, a benzin jövedéki adó­jának becsúsztatására lehet számítani. Külföld Stabilizálódott a kasmíri helyzet George Fernandes indiai védelmi miniszter tegnap úgy vélekedett, hogy a kasmíri helyzet stabilizálódott, aggoda­lomra nincs különösebb ok. Miközben közel egymillió ka­tona néz farkasszemet az indiai pakisztáni határszakaszon, Fernandes úgy gondolja, az aggodalmat nem indokolja különösebben semmi, mivel már hat hónapja ugyanez a határvédelmi helyzet közölte tegnap az indiai védelmi miniszter, miután Szingapúrban egy biztonságpolitikai ér­tekezlet előtt találkozott Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettessel. Colin Powell amerikai külügyminisz­ter szemére vetette Pervez Musarraf pakisztáni elnöknek, hogy nem tartotta be a kasmíri konfliktus ügyében tett ígé­retét. India Pakisztánt kárhoztatja egy Kasmír indiai részén véghezvitt mészárlásért, amelynek tettesei pakisztáni ol­dalról keltek át a tűzszüneti vonalon. Az incidens miatt, amelynek során nőket és gyerekeket gyilkoltak le, háború fenyeget a két atomfegyverrel rendelkező szomszéd kö­zött. Reformmal a palesztin államért George W. Bush amerikai elnök csütörtökön üdvözölte, hogy előrelépés történt a Palesztin Hatóság reformjában egy palesztin állam alapjainak megteremtése érdekében. „Tudatá­ban vagyunk annak, hogy ehhez idő kell, de továbbra is ke­ményen fogunk dolgozni érte” ígérte Bush szőkébb kabi­netjének tanácskozása után, Jászer Arafat palesztin elnöknek a biztonsági erők átszervezését és a demokratikus intézmé­nyek kiépítését célzó döntéseire utalva. Nem sokkal Bush nyilatkozata után Ari Fleischer elnöki szóvivő úgy fogalma­zott, hogy a Palesztin Hatóság részéről a belső átalakulást célzó „igazi erőfeszítéseket” tapasztalnak. Szerb—montenegrói államszövetség A jugoszláv szövetségi parlament tegnap törvénybe iktatta a Szerbia és Montenegró államjogi kapcsolatainak átalakításáról szóló megállapodást. A parlament alsóházá­ban 74 képviselő támogatta és 23 ellenezte a megállapodás törvényerőre emelését, a felsőházban 23 támogatással és 6 tartózkodással fogadták el (ratifikálták) a megállapodást. A március 14-én kötött megállapodás értelmében a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság neve a jövőben Szerbia és Montenegró lesz. A közös államnak lesz kormánya, parla­mentje és elnöke, a megállapodás meghatározza a választá­sok pontos módját. Az egyezmény szerint hároméves át­meneti időszak után mindkét tagköztársaságnak joga van felülvizsgálni államjogi státusát és kilépni a közös állam­ból. A két tagköztársaság szoros szövetségben alakítja ki védelmi és külpolitikáját, de külön gazdasága, pénze és vámszerve lesz.­A szerződés az új állam alkotmányában ölt majd testet, amelyet jugoszláv, szerb és montenegrói kö­zös kormánybizottság dolgoz ki. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Külpolitikai szerkesztő: Sim­ó Erzsébet 2002. JÚNIUS 1.

Next