Háromszék, 2002. június (14. évfolyam, 3572-3596. szám)
2002-06-01 / 3572. szám
Egynapos katonaság Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei parlamenti képviselője bejelentette, törvényhozási javaslatot nyújt be a képviselőházban a kötelező katonai szolgálat 24 órára csökkentéséről. Boc szerint ez az intézkedés a költségek jelentős csökkenéséhez vezethetne, és lehetőséget teremtene a hivatásos hadsereg finanszírozására. ,,A román hadseregnek évente mintegy 140 000 fiatalt kellene besoroznia. Ez azonban lehetetlen, mivel a haderő létszámát drasztikusan csökkenteni kell” mondta a DP-képviselő. Hozzátette: javaslata értelmében a katonai karriert akarók 12 hónapra hosszabbíthatják meg a katonai szolgálatot. Emil Boc hangsúlyozta, a kötelező katonai szolgálati idő csökkentése csupán ideiglenes lépés, mivel teljes megszüntetése lehetetlen az alkotmány módosítása előtt. Az alaptörvény értelmében a katonai szolgálat „kötelező a román állampolgárságú, 20. életévüket betöltött férfiak számára, a törvényes kereteknek megfelelően”. MÁSRA MENT EL A PÉNZ. Két héttel a tíz emberéletet követelő szerencsétlenség után újabb sújtólégrobbanás volt a vulkáni bányában, szerencsére a műszakváltás idején, így emberéletben nem esett kár. Ám a tények azt bizonyítják, hogy minden magas szintű kivizsgálás és ígérgetés dacára a bánya műszaki körülményein nem javítottak, s a közpénzekből e célra szánt nem jelentéktelen összegeket saját kényelmük biztosítására, luxusautókra, fizetésekre "stb. költötték a helyi vezetők. (Adevărul) A TÖRVÉNY SZÍNE ELŐTT. Büntetőjogi eljárás indult C.V. Tudor ellen hamis információk terjesztésének alapos gyanújával. A vádiratot a hét közepén adta át a legfőbb ügyészség a Legfelsőbb Bíróságnak. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a tavaly szeptember 11-i terrortámadás után Tudor két ízben is nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy 1996 előtt az akkori hatalom tudtával (Iliescu, Văcăroiu) harminc Hamasz-terroristát képeztek ki a román kormányőrség központjában. Tudor mentelmi jogát már tavaly megvonták, tehát kezdődhet a tárgyalás. (Krónika) AKKOR MENNYIT KERESHET A MINISZTER? A privatizációs hatóság miniszterének kabinetfőnöke, egy Marian Comanescu nevű úr áprilisban 136,4 millió lejt keresett, az adók, illetékek levonása után 76,8 milliót vitt haza írja az Adevărul. Ami csak azért elképesztő, mert az említett hatóság alkalmazottjait közpénzből, a mi adónkból fizetik. ÍGY TERMÉSZETES. A szekusdossziék feldolgozásával foglalkozó bizottságban feszült a hangulat, megoszlik a vezetőség véleménye feladatukról fejtette ki Andrei Pleşu egy szimpóziumon. A vezetőtanács egy-egy tagja élvezi az életet, utazik, meghatódik, ha például valahol Văcăroiuval találkozik, s közben a szekuritáté irattára — a külföldi szakemberek legnagyobb megdöbbenésére - még mindig a Román Hírszerző Szolgálat tulajdonában van. Ion Iliescu szemrebbenés nélkül elismerte e tényt, mi több, temészetesnek találta, mert végül is - jelentette ki - az RHSZ-nek meg kell szűrnie a közvélemény elé kerülő információkat. (România liberă) . A HATALOM NEM KEDVELI A SAJTÓT. Sok szócséplés után maga Ioan Talpeş, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója ismerte el, hogy valóban készült országimázsvédő stratégia. Ugyanerről a kérdésről Iliescu államelnök háromszor nyilatkozott, mindig mást, végül kelletlenül ugyan, de arról beszélt, a hatalomnak valamiképp ellensúlyoznia kell azt a mérhetetlen kárt, azt a lélektani hadjáratot, amit a szószátyár és felelőtlen újságírók folytatnak. (Ziua) Hírsaláta Belföld közösen az SZDP ellen _______________ Stefan Popescu Bejut képviselő, a Demokrata Párt (DP) alelnöke tegnap Târgu Jian kijelentette, hogy pártjának a Nemzeti Liberális Pártot (NLP) kiegészítő programja van a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) leváltására. A képviselő leszögezte: a jelenlegi kormánypártot el kell távolítani a hatalomról, mivel „káros hatással van az országra”. Bejat szerint az SZDP intézeényesítette a korrupciót, és csak saját klientúrája javára kormányoz. Közölte, egy esetleges szövetség az NLP-vel hatékony lehet a választások előtt és után is, különösen akkor, ha a két pártnak lehetősége lesz kormánykoalíciót alakítani. Baj van a megállapodással Az Erdélyi Református Egyházkerület újabb nehézségekkel szembesül Kolozsváron az Avram láncú (Bocskai) téri 15. szám alatt levő ingatlan visszaszerzésében, ami az SZDP RMDSZ helyi megállapodás megkötésének egyik feltétele jelentette ki Kónya Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Kónya elmondta, noha május közepén megállapodásra jutottak az ingatlanban működő intézmények képviselőivel, a Területi Statisztikai Hivatal és a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság utólag jelezte, nem fogadják el a visszaszolgáltatás feltételeit. A kormánypárttal való helyi megállapodás létrejötte érdekében folyó tárgyalásokat megbénította, hogy az SZDP nem jelölt ki egy tárgyalócsoportot, habár az RMDSZ egy hónappal korábban kidolgozta a megállapodás egyik változatát. Segít a Világbank A Világbank 246 000 dolláros vissza nem térítendő támogatást nyújtott Romániának a szegénység felmérési módszereinek kifejlesztésére, valamint a kormányfőnek alárendelt megyei szegénységbizottságok műszaki felszerelésére. Andrew Vorkink, a Világbank Romániával foglalkozó igazgatója és Mihai Tănăsescu pénzügyminiszter tegnap a Victoria Palotában írta alá azt a dokumentumot, melynek értelmében az összeget kizárólag az alacsony jövedelmű személyek támogatására és a szegénység csökkentésére használják. Vorkink rámutatott: Románia számos gazdasági problémával szembesül, a kormánynak országos szintű szociális támogatási programot kell kidolgoznia, és minél több külföldi befektetőt kell vonzania a magas munkanélküli-rátát mutató térségekbe. A 246 000 dollár kiegészíti azt az 50 millió dollárt, melyet a Világbank a szociális ágazat fejlesztésére utalt ki, valamint a kormány 52 000 dollár értékű hozzájárulását a szegénységet csökkentő programok kidolgozásához. ÁLLAMFŐI TALÁLKOZÓ Fejlesztésre váró kapcsolat Az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek Magyarország és Románia kapcsolatai jelentette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök a közép-európai államfőknek a szlovéniai Bledben tartott találkozóján, amikor tájékoztatást adott Ion Iliescu államfővel tartott megbeszéléséről. Mádl Ferenc kiemelte, hogy a találkozón szó volt a két ország vezetői közötti kapcsolattartásról, amelyek sorában a magyar államfő - valószínűleg szeptemberben vagy októberben - Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar román miniszterelnöki találkozót is tartanak. A találkozón nem volt szó az Orbán Nastase megállapodás esetleges felülvizsgálatáról. Mádl Ferenc hangsúlyozta, a magyar román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebbőli szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának növelése. Utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát vagy más romániai települést. Elmondta, hogy a két országnak az euroatlanti együttműködésben játszott szerepe áttekintésekor Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar -román tapasztalatcserére. Mádl Ferenc a román NATO-csatlakozási tervekkel összefüggésben kifejtette, hogy a magyar politikai erők, de a magyar társadalom általában is úgy látja, nagyon jó lesz, ha Románia is része lesz ennek a „nagy családnak”, biztonsági, gazdasági, emberi és mindenféle összefüggésben. Harminchárom döntést semmisítenek meg A kabinet első gyűléséről sajtótájékoztatón számolt be a Medgyessy-kabinet szóvivője, Gál J. Zoltán. Elmondta, felszólították a minisztereket, hogy tekintsék át a hozzájuk tartozó tárcák gazdálkodását, költségvetését, illetve kötelezettségvállalásait, és adott esetben kérjenek intézkedést a kormánytól. A szóvivő hangsúlyozta: a kormány vissza kívánja vonni az indokolatlan kötelezettségvállalásokat, ezért harminchárom, az előző kormány által májusban hozott döntést tekintenek át ebből a szempontból. A kormányszóvivő részleteket a jövő hétre ígért, ám néhány példát megemlített. Elmondta: felül kívánják vizsgálni azt a kormányhatározatot, amelynek alapján a Terror Házát működtető alapítvány egy olyan alapítvánnyal kívánt összeolvadni, amelyik nincs bejegyezve. Felülvizsgálja a kormány a Millenáris Park tőkejuttatását is, mivel a napokban kiderült, hogy a közérdeklődésre valóban számot tartó kiállításra nincs elegendő pénz — közölte a kormányszóvivő. A kormány visszavonja a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Rt. által felveendő hitel mögé ígért kormánygaranciát. Gál J. Zoltán szerint ezt az indokolja, hogy a kezességvállalás felvetette annak a veszélyét, hogy a Magyar Televíziónál tovább folyik, illetve felerősödik a felelőtlen gazdálkodás. A kormány javasolja, hogy az orosz államadósság végleges rendezéséről szóló kormányhatározatot vonják vissza, mivel a kormány szerint a 31 százalékon tervezett értékesítés jelentős vagyonvesztést okozna. A kormány felülvizsgálja az állami földek eladásával kapcsolatosan, illetve a Sándor-palotáról hozott kormányhatározatokat is jelentette be Gál J. Zoltán szóvivő. Drágult az üzemanyag Mától az ólmozott Prémium benzin literenkénti ára 1150 lejjel 20 550 lejre nő. A drágulás oka az értéknövedéki adóról szóló új törvény életbe lépése, a nemzeti pénznem euróhoz és dollárhoz viszonyított leértékelődése, valamint a Petrom Kőolajtársaság benzinkútjainál alkalmazott új áremelési index bevezetése nyilatkozta tegnap Gabriel Nastase, a Petrom szóvivője. Az ólommentes Super Plus benzin 21 550 lejre drágul. Az ólmozott normálbenzin ára 900 lejjel nő. Egy liter ólommentes Prémium benzin mától 20 100 lejbe kerül. A 0,2 százalékos kéntartalmú gázolaj literenkénti ára 15 750 lej, míg a 0,05 százalékos kéntartalmú gázolajé 15 850 lej lesz. A Petrom nem drágítja az Euro 3-as üzemanyagokat. ORSZÁG-VILÁG AZ MDF a kormányról Boros Imre szerint, az MSZP SZDSZ kormány által hangoztatottakkal ellentétben, nem üres az államkassza, hanem a polgári kormány időarányosan több feladatot végzett el. Erről az MDF országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten. A volt PHARE-ügyekért felelős miniszter példaként említette az éves pályázati ügyeket, amelyek tekintetében „előbbre tartunk, mint a naptár”. Boros Imre szerint az MSZP SZDSZ kormány az üres kassza elméletével a száz napot követő lelki felkészítést szolgálja, mert szerinte karácsonyi csomagként gázáremelésre, a benzin jövedéki adójának becsúsztatására lehet számítani. Külföld Stabilizálódott a kasmíri helyzet George Fernandes indiai védelmi miniszter tegnap úgy vélekedett, hogy a kasmíri helyzet stabilizálódott, aggodalomra nincs különösebb ok. Miközben közel egymillió katona néz farkasszemet az indiai pakisztáni határszakaszon, Fernandes úgy gondolja, az aggodalmat nem indokolja különösebben semmi, mivel már hat hónapja ugyanez a határvédelmi helyzet közölte tegnap az indiai védelmi miniszter, miután Szingapúrban egy biztonságpolitikai értekezlet előtt találkozott Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettessel. Colin Powell amerikai külügyminiszter szemére vetette Pervez Musarraf pakisztáni elnöknek, hogy nem tartotta be a kasmíri konfliktus ügyében tett ígéretét. India Pakisztánt kárhoztatja egy Kasmír indiai részén véghezvitt mészárlásért, amelynek tettesei pakisztáni oldalról keltek át a tűzszüneti vonalon. Az incidens miatt, amelynek során nőket és gyerekeket gyilkoltak le, háború fenyeget a két atomfegyverrel rendelkező szomszéd között. Reformmal a palesztin államért George W. Bush amerikai elnök csütörtökön üdvözölte, hogy előrelépés történt a Palesztin Hatóság reformjában egy palesztin állam alapjainak megteremtése érdekében. „Tudatában vagyunk annak, hogy ehhez idő kell, de továbbra is keményen fogunk dolgozni érte” ígérte Bush szőkébb kabinetjének tanácskozása után, Jászer Arafat palesztin elnöknek a biztonsági erők átszervezését és a demokratikus intézmények kiépítését célzó döntéseire utalva. Nem sokkal Bush nyilatkozata után Ari Fleischer elnöki szóvivő úgy fogalmazott, hogy a Palesztin Hatóság részéről a belső átalakulást célzó „igazi erőfeszítéseket” tapasztalnak. Szerb—montenegrói államszövetség A jugoszláv szövetségi parlament tegnap törvénybe iktatta a Szerbia és Montenegró államjogi kapcsolatainak átalakításáról szóló megállapodást. A parlament alsóházában 74 képviselő támogatta és 23 ellenezte a megállapodás törvényerőre emelését, a felsőházban 23 támogatással és 6 tartózkodással fogadták el (ratifikálták) a megállapodást. A március 14-én kötött megállapodás értelmében a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság neve a jövőben Szerbia és Montenegró lesz. A közös államnak lesz kormánya, parlamentje és elnöke, a megállapodás meghatározza a választások pontos módját. Az egyezmény szerint hároméves átmeneti időszak után mindkét tagköztársaságnak joga van felülvizsgálni államjogi státusát és kilépni a közös államból. A két tagköztársaság szoros szövetségben alakítja ki védelmi és külpolitikáját, de külön gazdasága, pénze és vámszerve lesz.A szerződés az új állam alkotmányában ölt majd testet, amelyet jugoszláv, szerb és montenegrói közös kormánybizottság dolgoz ki. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet 2002. JÚNIUS 1.